Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-22 / 68. szám
---s V ILÁG PROLET A KJ AI EGYESÜLI ETEK ! Somogyi Néplap Éljen és virágozzék a dicső Szovjet Hadsereg és a magyar néphadsereg széttéphetetlen fegyverbarátsága! A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xil. evioiyam, b8. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1955. március 22. A földművesszovetkezetek kommunistáinak felelősségéről Néhány #*ó a begyűjtési napról A Földművesszövetkezetek Somogy megyei Szövetkezeti Központja március 20-ra begyűjtési napot szervezett. Az előkészítés idején sok fontos megbeszélést, értekezletet elhalasztottak amiatt, hogy minél jobban sikerüljön a begyűjtési nap. Pénteken Brachna János elvtárs, a MÉSZÖV megyei elnöke személyesen is felhívta a járási elnökök figyelmét a begyűjtési napra. A begyűjtési napot azonban nem tartották meg, a megyében zárva voltak vasárnap a földművesszövetkezetek raktárai. A Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács tagjai ellenőrzés iik során csak a barcsi és csurgói járásban találkoztak begyűjtéssel, de ezekben a járásokban sem a MÉSZÖV jóvoltából, hanem a járási pártbizottságok munkája eredményeként. Meg kell mondaná: tűrhetetlen az a magatartás, ahogy a földművesszövetkezetek kommunistái, ügyvezetői, terményfelvásárlói saját határozatukhoz viszonyulnak. Az sem engedhető meg, hogy a megyei, járási szövetkezetek vezető apparátusa egyetlen helyen sem ellenőrizte a begyűjtési nap előkészítését, megtartását. Feltehető a kérdés: ha így viszonyulnak a földművesszövetkezetek kommunistái, dolgozói saját határozatukhoz, hogyan hajtják akkor végre a párt, a kormány határozatait, mit tesznek azért, hegy Somogy megye -az ország előtt becsületet szerezzen? A megyei kommunista aktíván a földművesszövetkezetek kommunistái nevében is ígéretet tettünk a pártnak, Rákosi elvtársnak, hogy végrehajtjuk a Központi Vezetőség határozatát, hogy megszilárdítjuk az állami fegyelmet Somogy megyében. A föSdművesszövetkezetek kommunistái azonban megfeledkeztek erről, s adott szavukat nem követte tett. Tndniuk kell, hogy a határozatot nem elég csak szavakkal helyeselni, hanem tettekkel kell annak megvalósításáért harcolni. A hanyagságért súlyos felelősség terheli a Földművesszövetkezetek Somogy megyei Szövetkezeti Központjának vezetőit, személy szerint Brachna János elvtársat és a járási szövetkezeti központok vezetőit, a falusi szövetkezetek kommunistáit, dolgozóit. S amikor a felelősség kérdését felvetjük, mind árt hozzá is tesszük, elvárjuk tőlük, hogy kijavítsák a hibát, s kommunistákhoz méltóan helytálljanak munkájukban. A vasárnapi begyűjtési napon mutassák meg, hogy számíthat rájuk a párt, így jó munkájukkal előbbre segítik megyénket az állam iránti köteles- g teljesítésében. IjOCOOOCOCOCX30C03(XXX>OOOCOOOOOC)COCXXXXXXXXXX)OOOOCXXXX30CXX)OCXX)OOOOCXXXXXXXXXXX5CX20C tpCC'XXJf>^OCXX)CCOCOOOOCXXXXXDOOCOCXXXXXXXXXX)COOCXXXXX»CXXXX300COOCOOOOOOOO> AKIK A FELEMELKEDÉS ÚTJÁT VÁLASZTOTTÁK Balatcmszalbadiitoain március 11-én aSiafouBt meg. az I. típusú Petőfi Termelőszövetkezet. Ratter János dolgozó paraszt megy lelkesedéssel, fáradságot nem ismerve járta a házaikat a naponta öt-tat egyénileg dolgozó parasztot győzött meg a társasgazdálkodós helyességéről és előnyeiről. A Központi Vezetőség határozata nyomán egyre több dolgozó paraszt választja az új utat megyénkben is, szakítva a régi élettel, az egyéni gazdálkodással. A múlt héten 143 családdal, 240 taggal és 543 hold földdel erősödtek megyénk termelőszövetkezetei. A kommunisták példamutatása, nevelő, felvilágosító szava után egyre többen határozzák el magukat a belépésre. Varga lános törükkoppányi gazda belépett a Rákóczi TSZ-be veimék-e tagnak, ha jelentkezne. Szívesen fogadták a szövetkezetiben, s boldogan írta alá a belépési nyilatkozatot. A termelöezövetkezet szép eredményei gondolkozóba ejtik a többi dolgozó parasztot is Törökkop- pámylbafn. A tsz vezetősége azonban nem fordít elég nagy gondot az egyéniekkel való foglalkozásra. Szívesen lépnének a tsz-be többen is, ha hívnák őket, ha látnák, hogy szeretettel fogadják őket. Varga János törökkoppányi egyénileg gazdálkodó dolgozó pa-’ raszt már régóta figyelte a Rákóczi Termelőszövetkezet munkáját és eredményeit. Szembetűnt neki, hogy a termelőszövetkezet mégegysizer árnnyá 'búzát termelt holdamként, mint ő. Burgonyatermése is fél holdon 25 mázsa volt, a tsz-miek pedig ugyanakkora területen 70 mázsa. Beszélgetett a termelőszövetkezet elnökévé!, Vin- cze Istvánnal és megkérdezte, felíyessék Somogyaracs példáját a barcsi járás községei! • így elkerülhet a járás a szégyenteljes utolsó helyről — A Scmogyaracsd Községi Tanács ezetői örömmel jelentették szerkesztőségünknek, hogy a község dolgozó parasztjai április 4-re tett vállalásukat 18-án teljesítették. Azt vállalták, hogy első negyedévi adóbevételi tervüknek március 30-:g 100 százalékra eleget tesznek. ígéretüket a határidő előtt 12 nappal te jesíiet- ték és a barcsi járásban elsőnek rendezték első negyedévi adójukat. — ígérjük — írják a somogy- aracsiak —, hogy a második negyedévben is ilyen pontosan teljesítjük adóbevételi tervünket és a mezőgazdasági munkákban ;s mindig élenjárunk. Felhívással fordulunk járásunk mindenegyes községének dolgozó parasztjaihoz, igyekezzenek a leggyorsabban behozni lemaradásukat, hogy járásunk elkerülhessen a szégyenteljes utolsó helyről cs eredményeinkkel megyénk becsületének megőrzéséhez és a párosverseny sikeréhez is hozzájárulhassunk. j Nem bánják meg, akik belépnek a szenyéri Új Életbe A szenyéri Uj Élet Termelőszövetkezetben tavaly közel 60 forintot osztottak munkaegységenként. A tsz minden tagja megelégedéssel beszél a ’közös életről. Munkájukat, eredményeiket nagy figyelemmel 'kísérik az egyéni gazdák. A múlt hétien 6 család 10 taggal1 kérte felvételét a tsz-be. A régi tagok szívesen fogadták a belépőket. Biztos, hogy az új életet választó dolgozó parasztok nem bánják meg lépésüket. A múlt héten tovább nőtt a tsz-belépők száma A böhönyei Világosság I. típusú Termelőszövetkezet közel kétéves működése meggyőzte a böhönyei dolgozó parasztok nagyrészét arról, hogy milyen előnyös a közös gazdálkodás. A műit héten 10 család 17 taggal kérte felvételét a termelőszövetkezet tagjai Közé. A nemest!édi Dózsáiban 3 család 8 taggal, a csökölyi Békében 3 család 6 taggal, a bolhási Szabadság TSZ-ben 3 család 5 taggal, a gamási Béke Őre TSZ-ben 4 család 8 taggal, a bonnyai Béke TSZ- ben 4 család 7 taggal lépett a jómódú paraszti életet megteremtő nagyüzemi gazdálkodás útjára’. Horváth János eivtárs nagy segítséget adott Ratter elvtársnak a szervezésben. Kommunista példamutatással megmozgatta az egész falut, s az ő belépése után egyre 'többen kérték felvételüket a csoportba. ÚJ TSZ-ELŐKÉSZÍTŐBIZOTTSÁGOK ALAKULTAK Gadámybam 6 család 6 taggal alaki- 'létrehozásán. Munkájukhoz sok si- tott előkészítő-bizottságot. Kőkúton kent kivárnunk. Reméljük, ezen a 4 család 5 taggal, a Kőkúthoz tar- héten már arról adhatunk hírt, itozó Gyócs-pusztán S család 9 tag- hogy ezekben a községekben' is gal dolgozik a termelőszövetkezet megalakult a termelőszövetkezet. a termelőszövetkezetek szervezésénél egyik legfontosabb feladat, amit szem előtt kell tartani, hogy abba a dolgozó parasztok minden kényszertől mentesen, önkéntes elhatározásukból lépjenek be. Ha megfigyeljük a feloszlott termelőszövetkezeteket, vagy a kilépett tagokat, legtöbb esetben ennek a lenini elvnek megsértésével találkozunk. Sokan, akik részt vettek a termelőszövetkezetek szervezésében, ha nem tudtak kellő meggyőző érvvel eredményt elérni és ilyenkor türelmüket vesztve — akár burkoltan, akár nyíltan — mondhatnám beijesztették a dolgozó parasztot a szövetkezetbe. .Ez az eljárás a későbbiek folyamán megbosszúlta magát. A termelőszövetkezeti belépési nyilatkozaton többek között az áll, hogy »az alapszabályt ismerem és azt magamra nézve kötelezőnek tartom«. Ezt kivétel nélkül aláírják a belépő tagok, anélkül, hogy az alapszabállyal tisztában lennének. Pedig de sok nézeteltérést lehetne megakadályozni, ha ezt a termelőszövetkezetek vezetői és a tsz-szervezéssel foglalkozó elvtársaink előre ismertetnék a belépőkkel. A termelőszövetkezetek mintaalapszabálya, amelyet a termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak 1953. szeptemberében megtartott országos tanácskozása fogadott el, kimondja többek között, hogy a termelőszövetkezetbe belépő tag tulajdonában, haszonélvezetében, haszonbérletében vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes föld — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével — a szövetkezel közös gazdálkodási területéhez tartozik. Az alapszabály másik pontja pedig kimondja, hogy minden család, amelynek önálló háztartása van, A TERMELŐSZÖVETKEZETI GAZDÁLKODÁSRÓL írfa: Losoriczi Pál, a Szocialista Munka Hőse, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke jogosult V2—1 kh. földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy családnak nem lehet 1 kh-nál nagyobb háztáji területe. Napjainkban különösen fontosnak tartom, hogy ezt a kérdést már előre tisztázzuk az újonnan belépő tagokkal, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ahol az alapszabálynak azt a pontját megsértették (és sajnos az utóbbi időben sok helyen előfordul ez), nem tudtak eredményes múnkát végezni. • A nagyobb háztáji terület elvonta a tagságot a közös munkától és ami kár származott ebből, az természetesen a tagok kára volt. De ilyen esetben a háztájin sem tudtak eredményt elérni, mert azon mégis csak lopva végezték el a legszükségesebb munkákat, úgy hogy senki meg ne tudja, hogy nekik a megengedettnél nagyobb háztáji földjük van. A belépéskor kell külön hangsúlyozni azt is, hogy a családfő mellett annak felesége és minden 16 éven felüli családtagja köteles részt venni a közös munkában. Ha ezt tisztázzuk a belépéskor, nem fordulhat elő munkaerőhiány és nem hívja fel a szövetkezet kapálatlan földje a kívülállók figyelmét. De nem utolsósorban meg kell mondani a belépő tagnak azt is, hogy földje és családtagjai mellett köteles bevinni összes igásállatait, a háztáji gazdálkodás keretét meghaladó haszonállatait, bevitt földjére a szükséges vetőmagot és a beadott állatok eltartásához szükséges takarmányt is. Ennek persze az alapszabályban meghatározott részét a szövetkezet kifizeti a tagnak. Nálunk is előfordult már, hogy a belépés előtt a tag ráíratta gyermekeire a lovakat vagy éppen eladta azokat. Mi az ilyenek felvételi kérelmét elutasítottuk. A vége az lett, hogy visszairattatta a nevére a járlatlevelet és behozta lovait a szövetkezetbe. Ha ezeket a kérdéseket a belépéskor tisztázzuk, sokkal egészségesebb alapon indul meg a közös munka, nem vitatkoznak a tagok azon, ki hogy játszotta ki az alapszabály említett pontjait, és emellett biztosítva van a közös gazdálkodás beindításához szükséges erő és anyagi eszköz. Az utóbbi időben elterjedt egy ™ veszélyes és helytelen álláspont a termelőszövetkezetekben, hogy »sokkal jobb a kicsi szövetkezet, mint a nagy« és ezért nem vesznek fel újonnan jelentkezőket még a 100—200 holdas szövetkezetek sem. Hivatkoznak itt arra, hogy kevesebben sokkal jobban megértik egymást és többet is tudnak osztani egy-egy munkaegységre. így sokukat az a szűklátókörűség vezeti félre, hogy nem veszik tudomásul, különösen az olyan szövetkezetekben, ahol 1953 őszén nagyobb arányú kilépés volt, hogy a nagyobb szövetkezet tartalékait osztották ki tavaly tagjaiknak. A kicsi szövetkezetekben nehéz megvalósítani a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, szó sem lehet jó munkaszervezésről, sohasem juthat munkaerő oda, ahová a leginkább kellene. A gyakorlatban a 300 —800 kh-as szövetkezetek működnek a legeredményesebben. Ez nem jelenti azonban azt, hogy ezek tudják a legtöbb jövedelmet is kihozni gazdaságukból. A nagyobb szövetkezetben természetesen nagyobb lehetőségek rejlenek. Jobb vetésforgót lehet kialakítani, a munkaszervezést tökéletesebben lehet végrehajtani, több kisegítő üzemágat létesíthetnek (szőlő-, és gyümölcstelepítés, tejfeldolgozás, s az értékesítési lehetőségeik nagyobbak); egyszóval: ha csak any- nyit is termelnek holdanként, mint a közepes nagyságú szövetkezetek, olcsóbban szállíthatják el termékeiket, előnyösebb feltételekkel értékesíthetik, tehát tiszta jövedelemként több maradhat számukra. Itt azonban figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy szövetkezeteink vezetői jelenleg még jobban át tudják fogni a kisebb szövetkezeteket, mint a nagyobbakat. Természetesen ebből a korból majd kinőnek a mi szövetkezeteink vezetői, kicsi lesz nekik a jelenleg rendelkezésükre álló terület és maguk fogják keresni a módját, hogyan lehetne megnövelni területüket. Bt eszélni kell arról is, hogy milyen termelési ágakat fejlesz- szen a szövetkezet. Mindenesetre, ami a nevükben is benne van, mezőgazdasági termeléssel foglalkozzanak szövetkezeteink és mindig azt tártsák szem előtt, Mi is elsősorban a növénytermelés és állattenyésztés helyes arányokban való kialakítására törekedtünk. Az állattenyésztés lebecsülése vagy éppen elhanyagolása esetén gondolni sem lehet a növénytermelés emelésére. Előbb-utóbb megbosszulja magát az, ha nem fordítanak nagy gondot az állattenyésztés számbeli és minőségi fejlesztésére. Ezt egy gyakorlati példával szeretném alátámasztani. A mi szövetkezetünk határát tavaly olyan nagyarányú jégverés érte, hogy a növénytermelés nemigen hozott hasznot. Mégis 24 forint készpénzt tudtunk osztani egy munkaegységre, 4 forinttal többet, mint 1953-ban és ezt a pénzt nagyrészben az állattenyésztés bevételéből biztosítottuk. A két fő termelési ág — a növénytermelés és állattenyésztés — mellett jó, ha a szövetkezet zöldség- és gyümölcskertészetet létesít és ahol megfelelő adottságok vannak, szőlőt is telepítenek. A beadáson felüli terményeiket és termékeiket a szövetkezetek szabadpiacon értékesíthetik és ebből komoly bevételi többlet jelentkezik számukra. Semmiesetre se foglalkozzanak olyan dologgal, ami a termeléstől elvonná a tagok figyelmét. Gondolok itt arra a sok adás-vételre, amit pl. a kastélyosdombói Felszabadulás TSZ is folytatott éveken keresztül. Ebben a szövetkezetben nem fordítottak gondot a növénytermelésre, de az állattenyésztésre sem, gondolván, hogy úgyis meglesz a jövedelmük az adás-vételi ügyletekből. Ugyanezt lehetne mondani a tsz- iparosok foglalkoztatottságáról, akiknek munkája szintén addig hasznos, amíg a gazdálkodás szükségleteit elégíti ki. (Folytatjuk.)