Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

Péntek, 1955. március 11. SOMOGYI NÉPLAP I MIT ADOTT NEKEM A TSZ-ELNÖKKÉPZŐ ISKOLA? Váratlan meglepetés ért tavaly májusban, amikor megtudtam, iicyj a Tabi Járási Pártbizottság és a Já­rási Tanács mezőgazdasági osztálya 10 hónapos tsz- elnökképző iskolára javasok. Bevallom őszintén, nem volt nagy kedvem elmenni, de hosszú gondolkodás után mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek. Szeptember elsejére, mire megkezdődött a tanítás, megérkeztem Zsámbékra, az iskolára. Megérkezésünk­kor szívélyes fogadtatásban részesültünk. Az igazga­tóig még arról is gondoskodott, hogy az egy megyé­ből való elnökök egy szobába és egy osztályba kerül­jenek. Rövid időn belül megismertük egymást, úgy tűnt fel, mintha mindig együtt lettünk volna, pedig az ország minden tájáról vannak itt hallgatók — elv­társak. Az iskolán minden lehetőség megvan ahhoz, hogy jól érezzük magunkat és a tanulás könnyebben menjen. Ellátásunk nagyon jó, kényelmes, jól beren­dezett hálószobák vannak. Minden szobában rádió szól. újsáz, szépirodalom, könyvtár áll rendelkezésünk­re. A sportágakban is válogathatunk. A tanár elvtár­sak legnagyobb tudásukat átadva tanítanak bennün­ket. Most látom, amikor már 6 hónapot töltöttem az iskolán, hogy érdemes volt eljönni. Megtanultam a növénytermelés fejlett agrotechnikai módszereit, meg­ismertem a növénytermelés sok-sok problémáját. Rá­jöttem, hogy odahaza a tsz-ben mennyi hibát követ­tünk el, csak azért, mert sok mindenhez nem értet­tünk. Ezért nem emelkedtek termésátlagaink sem. Az állattenyésztésről is sokat tanultam. A fejlett zootechnikai eljárásokat, a helyes takarmányozást, ami nagyban hozzájárul állattenyésztésünk feLsnMe­séhez, különösen a szarvasmarhatenyésztésben, mely- lyel nálunk is a legtöbb baj van. Ráfizetéssel tenyész­tünk, kevés a tejhozam és á szaporulat. Sokat tanulunk, a mezőgazdaság gépesítéséről, megismerkedünk a gépekkel, a legkisebb talajművelő géptől kezdve a legnagyobbig. Nagy szükség lesz rá odahaza, mert a nagyüzemű gazdálkodást nem lehet elképzelni gépesítés és a gépek ismerete nélkül. Tanulunk az üzemszervezésről is, amely általában nem kielégítő a termelőszövetkezetekben. Az üzem­szervezésnek nagyon sok bonyolult ága van és ezik helyes megszervezése próbára teszi az elnököt. Megismerkedtem az előttem eddig ismeretlen ker­tészet sokrétű problémáival a zöldségtermeléstől kezd­ve a gyümölcs- és szőlőtermelésig, a betegségek elleni védekezéssel. Ezek a betegségek gyakran előfordulnak és nagyon sok kárt okoznak a terméshozamban a mi vidékünkön is. A.z iskolán politikai oktatásban is részesülünk, hogy megismerjük pártunk irányvonalát, politikáját. Nagy szükségem lesz erre a párt- és kormányhatáro­zatok végrehajtásában, amelyek célul tűzték a mező- gazdaság fellendítését és a termelőszövetkezetek meg­szilárdítását. * Most fátom világosan, hogy nagyüzemi gazdaságot vezetni nem könnyű dolog nekünk, egyszerű paraszt- emberek fiainak, akiknek nem volt módjukban a múlt rendszerben tanulni. Most azonban megvan rá min­den lehetőség, hogy tanulhassunk. Államunk sokat fordít iskolánk fenntartására és továbbfejlesztésére, hogy minél több szakember és jó termelőszövetkezeti vezető kerüljön a mezőgazdaságba. Az iskola padjai közül üzenem a Somogy megyei termelőszövetkezeteknek, hogy elnökeiket küldjék mi­nél előbb az elnökképző iskolára, az elnökök pedig ne idegenkedjenek az iskolától, mert sok hasznát lát­ják majd. PUSZTASZERI LAJOS, a gamási Haladás TSZ einöne. • Példamutató MNDSZ-asszonyok A somogyszentpáli MNDSZ-asszonyok nemcsak ünnepi hangulattal készültek a nemzetközi nőnapra, hanem azzal is, hogy mozgósították a falu. asszonyait, tegyék méltóvá a nők ünnepét azzal is, hogy teljesítik állam iránti kötelezettségüket. így a községben az első negyedévi be­gyűjtési tervet 124 százalékra teljesítették. S amikor összejöttek az ün­nepélyre". ahol gyönyörködtek az ál alános iskolai tanulók előadásában, Lengyeltóti Klárika, Bene Giziké szíp szereplésében, az a boldog tudat is eltöltötte őket, hogy az állam segítségét, mely gyermekeik életét te­szi széppé, kötelezettségük teljesítésével viszonozták. Az ünnepélyen beszéltek az elmúlt 10 év eredményeiről, hogy mit jelentett a községnek a Szovjet Hadsereg felszabadító harca és segítsége és a Szovjetunió most is őrködik békénk felett. Büszkén néztek a somogyszentpáli MNDSZ-asszonyok azokra az asszonytársaikra, akik jó- munkájukért díszoklevelet és érdemérmet kap­tak. Tóth Istvánná, Androvics Istvánná, Rózsa Gyuláné, Farkas Vin- céné, Szűcs Józsefné mellére tűzték fel az érdemérmet. A kedves ünnepséget azzal hagyták el az MNDSZ- és a megjelent, dolgozó asszonyok, hogy ezután is példát mutatnak az állam iránti kö­telezettség te’ hsítésében és növelik az MNDSZ-asszonyok táborát. A TAB! JÁRÁS TSZ-EI PÉLDÁT VEHETNEK A BÁLVÁNYOS! DÓZSÁTÓL A bálványosi .Dózsa Termelő- szövetkezet a múlt esztendőben is példamutatóan teljesítette ál­lam iránti kötelezettségét. Fej- szabadulásunk 10. évfordulójá­nak tiszteletére elhatározták, hogy április 4-re teljesítik fél­éves begyűjtési tervüket. Hízott­sertésből és vágómarhából már­is teljesítettéle a kötelezőt, tej­beadás Luknak minden hónapban 100 százalékra eleget tesznek. A tabi járás termelőszövetkezetei példát vehetnek a bálványo- siakról. ASSZONYOKNAK /--------------------------­-­S zilva Kaputikjan: ÖRÖKSÉG Boldog vagyok, hogy élsz, hogy itt vagy, s hogy mint maga a tisztaság mutogatod égő nyaramnak virágaid friss tavaszát: s annak, annak is örülök még, kisfiam, drága gyermekem, hogy hajnalelőtti hűvösség gyanánt törsz át a delemen; és annak, hogy te leszel egykor öregkorom jó gyámola s hogy az alkony visszaremeg s forr a réggel sugaraiba; — kétszeresen boldog vagyok, hogy az életem nem apad el; hogy, ha voltam valaha boldog, te sokszorosan az leszel: V, hogy, mire felnőssz, már az ormát járod egünk tetőinek, s hogy örökségül hagyhatom rád a kommunizmust: kincsemet!.... J DIVAT Akárhogy is erőlködik a zord tél, mégiscsak ét ke’il ad­nia helyét, az enyhe tavasznak öltözködésünk is al'k'a’mazko- dik tehát az enyhébb időjárás­hoz, nemsokára 'evetjük a téli- kabátot. Azonban a Könnyű ; meneti kabátok, 'ballonok alatt ugyancsak elkel még a mele­gebb szövetruba. Ezt viseljük munkában vagy utcán, mozi­ban, baráti -társaságban. A most bemutatott ruhák közül a balolida’d különösen irodába alkalmas. Két résziből áí.l: si­ma, egyenes szoknyából', s ér­dekes szabású gombos felső­részből, melynek szélesen ki­hajtott gallér és keskeny piros öv a dísze. Ujja háromnegye­des. Legszebb, ha acélkék szí­nű, spriccelt mintájú szövet­ből varrjuk. A másik ruha anyaga pasztelzölld színű szö­vet. Különös érdekessége a széles hó'.'Clfcbó: álló, pántszerű zsebekkel ellátott szoknya Felsőrésze feCijesen sima, s egy nagy gombbal záródik. Háromnegyedes ujja enyhe ráncokban végződik, mélyet szél'ies mandzsetta feg össze. Kézi­munkázzunk ! MEGYÉNK Tíz ÉVE t Szabadságunk ragyogó alkotása, a Kaposvári Textilművek Irta: Bencze József Ó szre járt már az idő. Október 1-ével megalakult a vállalat -Kaposvári Textilművek« néven. Az ország különböző részeiről érkez­nek ide a pamutfonószakma szak­emberei, hogy közreműködjenek a munka megszervezésében, a terme­lés beindításában. A vállalat irányí­tását olyan ember vette kézbe, aki­nek nevét éppen az induló új fonó­üzemek tették ismertté. Róna Imre elvtárs Győrben, majd Szegeden bi zanyította be, hogy érti a mestersé­gét és tapasztalatait most a Kapos vári Textilművek munkájának meg­szervezésében kívánja hasznosítani A főműhely épülete ebben az idő­szakban még nem kész, azonban félig már áll a leendő gyár raktár hfelyisége, amelyben ha ideiglenesen is, de megindulhat a gépek beszere­lése, hogy a főműhely elkészültéig a gyár már fonalat adhasson a nép­gazdaságnak. Október 29-én a késő esti órákban, hideg, szeles időben, kezüket melengetve állták körül né- »hányan, szerelők és gazdasági veze- 1ők azt a gépet, amely elsőnek ké szült el és amelynek beindítását oly régen várta már egész iparunk. Amint bekapcsolták a gép elektro­mos szerkezetét, zavartalanul forog­ni kezdtek az orsók, bizonyságául annak, hogy a szerelőgárda kitett magáért, az első gép megkezdhette a termelést. A táviratok szertevitték az egész országban a hírt: a Kapos­vári Textilművek első gyűrűsfonó­gépe megkezdte működését s nap mint nap több gép fog bekapcsolód­ni a termelésbe, hogy több és több fonal, több és több'textilanyag jus­son dolgozó népünknek. A lig múlik el néhány nap, dísz- távirat érkezik Budapestről. A táviratot röpgyűlésen ismertetik azzal a kevésszámú dolgozóval, aki már ekkor a Kaposvári Textilmű­vekhez tartozik. “Üdvözlöm a Kaposvári Fonoda dolgozóit abból az alkalomból, hogy az ötéves terv során épülő új üzemben a termelés megindult. A vállalat dolgozói az élenjáró szov­jet textilipari dolgozók munka- módszereinek elsajátításával, jó munkájukkal legyenek azon, hogy az új üzem textiliparunk egyik büszkesége legyen és méltóan ki­vegyék részüket a szocializmus építéséből és a béke védelméből így hangzott a könnyűipari mi­niszter elvtárs távirata, amely újabb lelkesedést öntött építőkbe és szere lökbe, ifonómunkásokba és gazda­sági vezetőkbe egyaránt és ezen a röpgyűlésen mindenki megfogadta, hogy a fonodát valóban a magyar textilipar egyik büszkeségévé teszik. A lassan kialakuló épület nagy ré­szén még az építők dolgoztak a fa­gyos, keményre forduló téli időben, de az épület másik végében már — ha kezdetleges körülmények között is — 6, 8, 10 és mind több gép on­totta a fonalat. Szerelőbrigádunk éjt nappallá téve, lelkesedéssel vé­gezte a szerelést, hogy minél előbb minél több orsó kapcsolódjon be a termelésbe. Ma is nálunk dolgozik Szűcs Lajos elvtárs esztergályosunk, aki nem egy ízben 36—40 órát is dolgozott egyfolytában, hogy a sze­relés zavartalanul folyhasson. Nehéz volt ebben az időben a Tex­tilművek # dolgozóinak helyzete. Köz­lekedési eszköz nem volt a /áros központjától több km-re fekvő gyár­hoz. Az őszi és téli időben az egész 21 hold sártengerré változott. El­akadtak a járművek, még az embe­rek csizmáját is lehúzta a sár. Mindnyájan éreztük, hogy mun­kánkból hiányzik valami, ami segí­teni tudna bennünket célunk meg­valósításában. Mindnyájan éreztük a pártszervezet hiányát. 1951. november 14-én hacsak néhányan is voltunk pártta­gok, de megszerveztük azt az ünnepi taggyűlést, amelyen megalakult a vállalati pártszervezet és ez a tag­gyűlés mindjárt megszabta a fel­adatot is mindnyájunk számára. A Somogyi Néplap 1951. novem­ber 15-i számában olvashatjuk tag­gyűlésünk lelkes örömet és komoly elhatározást mutató levelét, amelyet Rákosi elvtárshoz intéztünk: >>Szeretett drága Rákosi elvtárs! Hálatelt szívvel köszöntjük Ont az ötéves terv legnagyobb textil­ipari beruházásának, a Kaposvári Textilművek pártszervezetének megalakulása alkalmából. Mi en­nek az üzemnek fiatal dolgozói látjuk és érezzük azt, hogy a Szovjetunió segítsége mit jelent a dolgozó népünk boldogulásáért folytatott küzdelemben, mert a szovjet gépek, amelyeken most kezdünk dolgozni, örök emlékez­tetői lesznek annak, hogy a Szov­jetunió által vezetett béketábor a népek jólétét, az építést és nem pedig a pusztulást jelenti. Most, amikor elküldjük önnek üzemünk első fonaltermékét, megfogadjuk, hogy 40 db gyűrűsfonógép szerelé­sét Sztálin elvtárs születésnapjára befejezzük és még ebben az évben 60 tonna fonalat adunk dolgozó népünknek«. A fogadalmat valóra is váltottuk. December 21-re, Sztálin elvtárs szü­letésnapjára 40 gyűrűsfonógépünk 15 360 orsója termelte már a fonalat. Teljesítettük tervünket is, amiből 540 000 méter női ruhaanyagot gyár­tott textiliparunk. Alig értünk az év végére, szép tartalmú levelet kézbesített a posta a Textil- és Ruházatiipari Dolgozók Szakszervezetének Elnökségétől: »December 21-re tett vállalásuk teljesítése alkalmából üdvözöljük a gyár összes dolgozóit, vezetőit és további nagy sikereket kívánunk a szocializmus építése, a béke vé­delméért folyó harcban«- olvashatjuk a levél szövegét. TV ehezen múltak a téli hónapok. Birkóztunk a rossz idővel, a sártengerrel, az egyre akadozó épí­tési munkával, de újra eljött a ta­vasz, s fokozottabb mértékben foly­tathattuk a gyár felépítését. (Folytatjuk.) 1, sor: 14 levegőszemmel lyuksort képezünk, egy csavairásos pálcikával ileöltve a nagy csillag négy pálciká­ja közé. Minidéin catena két 'lyuk ke­rül. A négy lyujc uitán íftlégy ízben a pálcika között négy egycsavarásos pálcikáit teszünk. Közepén ikéit te- vegőszemmel, aztán ismét négy lyuk következik. Folytatjuk végig. 2. sor: Az előbbi sor minden lyuká­ba három 'levegőszemes, négy lyuk kerül. A pálcikák közé pedig négy pálcikát horgolunk. Az előző sorthoz hasonlóan. A 3—4—5—6—7. ser egyenlő a második- sorral. Csak a lyukak száma mindén sornál eggyel Kedves olvasóink ké­résére közöljük az 1955. H. 11-i számunkban megjelent kézimunka befejező fodor részének leírását. szaporodik. Az egyes caklkolk elején és végén egy-egy lyukat kihagyva, levegőszem nélkül férjünk át a kö­vetkező cakkra. 8. ser: 9 levegőszemes liyuksor kö­vetkezik. Mindem harmadik lyufktoa leoltunk egy rövid pálcikával. 9. sor:. Az előbbi sor mindem lyu­kúba 10 rövid pálcikát teszünk, a közepén megtörjük egy ötCevegőszp- mes Palkóval. A terítő nagysága- vál- tozhatiik, a szükséghez viszonyítva. Fáradságunkat, kitartásunkat mem mindennapi, pompás terítő hálálja meg. HOGYAN MÉRJÜNK MÉRLEG NÉLKÜL? »Se sokat, se keveset. Mindenből épp eleget.« — így hangzik a régi konyha falvédők jótanácsa. Sokak szerint ez az alapszabály *a főzAs tit­ka. Néhány évi tapasztalat után minde-n háziasszonyban kifejlődik a mennyiség helyes eltalálásénak érzéke. De amíg ez az éraék kifejlődik fogadjuk meg a receptek tanácsát és mérjük a megadott mennyiséget lehetőleg pontosan. A gondosan felszerelt háztartásiban kanyhaménleg es konyhai űrmérték is vám. Ezeket azonban, nem számíthatjuk az első­rendűen fontos berendezési tárgyak közé. Mértékegységedm/k alapjául a minden háztartásban megiáéilható egyszerű edények és evőeszközök is szcfigá’ihataak. így pl: ÍÍRMÉRTÉKEK: leveseskanál 0,3 dl j vizespohár 2 dl I feketéscsésze 1 dl j kávéskanál 0,1 dl I SŰLYMÉRTÉKEK: úlymérést is helyettesíthet- 1 dl tarhonya jük űirmértékikeli a következő táblázat alapján: 1 dft dara (gríz) 7 dkg 1 dl liszt 5 dkg kávésbögre 3 dl kávéscsésze 2,5 dl levesestányér alsó peremig 3 dl (tehát 10 kávés­kanál 1 il) nerőkana'ak külön­bözőek 0,5 dl-től 1 csapott evőkanál zsír 1 dl mák 1 dl cukor 1 dl rizs 7 dkg 1,5 dkg 6 dk g 7 dkg 8 dkg PADLÖBEERESZTÉS parkettes szobát[parkett, annul szebb, annál komy- élőbb alaposan felsúrol- Tycbbem és jobban lehet rajta se- juk, az igazi munka —iperni. (Keféljük fel a szekrények s más íriKk.ám im rvzH í.f rvfit- Ki'ulr.irwlr beeresztés — csak naás ritkán elmozdított bútorok . he- , , „ ,5yét is, legalább beeresztés után.) A szaradas után kezdődik, j pad lót hetenként legalább egyszer fel kell kefélni viasszal, hogy ’ rem­Igy szobára (20—25 négyzetméter) vegyünk negyedkiló beeresztőt, ezt engedjük fel két li­ter melegvízben. A beeresztőt ócska kefeseprűire csa­vart ronggyal egyenletes-em kenjük des és tiszta legyen. Az ápolatlan pankettájú szoba 'állandóan poros. Konyhát, fürdőszobát, kőpadilót na­ponta- kell felmosni, hetenként egy­szer tisztítóporral, szódásvízzel fel- súrotn.i, hogy a láthatatlan foltok ás , . eltűnjenek róla. A kamra padlóját szét a szobában. Mikor ez megszá-1 elég hetenként egyszer fetlmosinií, a radrt, következik a viaszos-keféDés. j polcokon pedig legalább havonta Minél fényesebb, minél síkosabb a I egyszer le kell törölni a port.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom