Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-10 / 58. szám
VILÁG PROLET ARJAI EGYESÜLJETEK! J) Somogyi Néplap A kollektív szerződésekről Rágalmazás miatt... Lánc-lánc, eszterlánc.. MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XiL evioiyam, n8. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1955. március 10. ELŐRE A PARTMUTATTA UTÓN! Hazánk felszabadulásának 10 éves évfordulójára készül dolgozó népünk e napokban. Néhány hét múlva sor kerül arra, hogy számot vessünk az elmúlt évtized politikai, gazdasági, szociális és kulturális eredményeivel, melyeket hős munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk s néphez hű értelmiségünk nagy pártunk vezetésével, a Szovjetunió önzetlen segítségével elért. Jogosain lehetünk büszkék ország-világ előtt országépítő nagy munkánkra, ötéves tervünk létesítményeire s a szocializmusért vívott harc eddigi győzelmeire. Büszkék lehetünk arra, hogy a fel- szabadulás óta eltelt tíz esztendő alatt népünk olyan hatalmas forradalmi átalakulást élt át, melyre ezeréves történelmünk során még nem volt példa. Népünk az elmúlt tíz év alatt a párt vezetésével kiemelkedett a nyomorból, nélkülözésből, a munkanélküliségből, hazánk a tőkések és földesurak, a kizsákmányolok és népelnyomók, a főszolgabírák ércsendőrök országából szocializmust építő, népi demokratikus országgá lett. Saját élete szebbé válásán keresztül is érezheti minden dolgozó ember, mennyi nagyszerű változást hozott ez a tíz év! E történelmi nagy átalakulásnak fáradhatatlan szervezője, bölcs irányítója, biztos kezű vezetője a mi, harcok tüzében meg- edzett nagy pártunk, a kommunisták pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. Lázas alkotómunkát folytatunk, s e munka hevében követtünk el hibákat. Csak az erős képes arra, hogy a hibát nyíltan feltárja. Pártunk acélos erejét bizonyítja, hogy 1953. júniusában bátor bírálattal és önbínálattal felfedte a szocializmus építésében elkövetett hibákat és megjelölte ezek kijavításának, dolgozó népünk további felemelkedésének útját. Ezek a határozatok helyesek voltak. Végrehajtásukba azonban hibák csúsztak. E határozatokat egyesek opportunista, antimarxista módon eltorzították, ami végül is káros jobboldali elhajláshoz vezetett. Miben nyilvánult ez meg? Pártunk Központi Vezetőségének március 9-én nyilvánosságra hozott' határozata megállapítja: »A szocialista iparosítás meghiúsítására vonatkozó törekvések jelentkeztek és olyan nézetek kezdtek terjedni, melyek tagadták a nehézipar állandó fejlesztésének szükségességét«. Ennek következményeként 1954-ben ipari termelésünk alapjában véve egyhelyben topogott, a termelékenység — különösen a nehéziparban — csökkent, az önköltség ellenben növekedett. Mindehhez hozzájárult a munkafegyelem meglazulása. Hová vezetett volna ez az út? Hazánk ismét az elmaradott országok sorába süllyedt volna vissza, mivel a nehézipar elsorvasztása magával vonta volna a mezőgazdaság és a könnyűipar visszafejlődését is. A marxizmus—leninizmustól idegen, jobboldali nézetek különösen pártunk parasztpolitikájának végrehajtását befolyásolták károsan. A Központi Vezetőség említett határozata azt is megállapítja: »Pártunkban egyesek helytelenül értelmezik a munkás-paraszt szövetség kérdését, elfeledkeznek arról, hogy -ez olyan osztályszövetség, amelynek célja a szocialista társadalom felépítése és a kizsákmányolás teljes megszüntetése. Olyan szövetség ez, amelyet a munkásosztály vezet«. A jobboldali elhajlók nem támaszkodtak a szegényparasztságra, nem harcoltak a kulák ellen, megfeledkeztek a szocializmus építéséről és az osztályellenség • elleni harcról. Ez az opportunizmus pedig gyakorlatilag egyedül csak a kulákságnak használt. Az osztályharc lanyhulása tette lehetővé, hogy például megyénkben is elszemtelenedtek a kulákok, hogy olyan eset fordulhatott elő, mint Lábodon, ahol Fodor kulák az Alkotmány TSZ-től földet követelt vissza. Vagy pl. Törökkoppányban Tobak Pál volt földbirtokos, aki a Rákóczi TSZ-be akart befurakodni, hogy ezt a termelőszövetkezetet belülről bomlassza. Ahogy a Központi Vezetőség határozata leszögezi, újra feléledtek a marxizmus által már régen szétzúzott olyan kispolgári elméletek is, amelyek szerint az egyszerű árutermelő paraszti gazdaságokra a népi demokrácia viszonyai között a bővített újratermelés jellemző. E hamis tételből kiindulva egyesek tagadni kezdték a mezőgazdaság szocialista átszervezésének parancsoló szükségszerűségét és ezen a címen a termelőszövetkezeti mozgalom el- gáncsolására törekedtek. Pl. Orbán elvtárs, szabadi párttitkár is azt hangoztatta: »az egyéni gazdálkodás már jól bevált, nincs szükség az újra, a társasgazdálkodásra«. Könnyű belátni, hogy ezek a nézetek nemcsak fékeznék a mezőgazdaság szocialista átszervezését, hanem veszélyeztetnék a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg'gazdálkodó dolgozó parasztok barátságát is. Pedig a marxizmus—leniniz- mus elmélete világosan meghatározza, hogy a dolgozó parasztságnak igazi jólétet, emberi életet, magas színvonalú mezőgazdaságot csak a szövetkezeti gazdálkodás kiterjesztése biztosíthat. Pártunk világosan látja az egyéni parasztgazdaságok termelésének fejlesztésében rejlő lehetőségeket, ezek felhasználásának elősegítését fontos feladatának tekinti. Azonban — mivel a kisüzemi parasztgazdaság fejlődésének korlátái vannak — pártunk szükségesnek tartja, hogy az önkéntesség lenini elve alapján tovább erősítsük és tovább fejlesszük a termelőszövetkezeti mozgalmat. Pártunk Központi Vezetőségének határozata kimondja: »Azok, akik azt hirdetik, hogy egyéni gazdálkodás mellett a szegény- és középparasztok zöme magas jólétet érhet el és hogy a sok százezer egyéni parasztgazdaságból álló mezőgazdaságunk a termelőszövetkezetek fejlesztése nélkül is virágzóvá és élenjáróvá lehet — becsapják a dolgozó parasztságot«. A jobboldali elhajlók opportunizmusa megmutatkozott a begyűjtésben is. Ez és a kulákok aknamunkája oka annak, hogy 1954-ben még a csökkentett begyűjtési tervet sem teljesítette a parasztság. Megyénkben különösen nagy lemaradás mutatkozik a sertésbegyűjtés területén. Különböző állami és begyűjtő szerveink gyakran hangoztatják, hogy ne szorítsuk rá a parasztságot törvényes kötelezettsége teljesítésére, pedig ezt törvényeink szigorúan előírják, éppen a júniusi határozatok megvalósítása, a dolgozó nép élet- színvonalának emelése érdekében. A jobb oldali elhajlás megmutatkozott; a párt vezető szerepének lebecsülésében is. Kirívó példája ennek a Megyei Tanács ipari osztálya díthe- tékeseiiiniek magatartása, akik amra utasították pl a Marcali Járási Tanács ipari csoportját, hogy a járási pántlbizolitság javaslatát semmi,bevé- ve, egy oszitályidegeh eleminek adja'vissza iparengedélyét — a itsz rovására —, amelyet pedig éppen a járási pártbizottság javaslatéira vont meg a járási tanács. Tükröződött a pánt vezető szerepének háttér,beszorí- tása a népíircinit munkájában, az irodalom, a sajtó, a rádió és a kulturális élet egyéb területéin áis. A jobboldali elhajlók meg akarták fosztani a pártot élcsapat jellegétől azáltal, hogy azt követelték: a pártvezetés határozatai ne legyenek kötelezőek a párt vei’ianjjeipinyi szervezetére. Ez megszüntette volna párt akarati és cselekvési: egységét. Ez gyakorlatilag harcképtelenné tette volna a pántot. Megnyilvánult a jobboldali veszély a kommunista bírálat és önfoí- rátlat kispolgári, anarchista irányban való eltorzításában is. A jobboldali elemek az utóbbi időben rágalmazó módion tagadták és lebecsülték a munkásosztály és az egész dolgozó nép eddigi hősi küzdieli- medit a szocializmus építésében. Lekicsinyelték azokat a nagy eredményeket, melyekeit tízéves alkotó munkánk során pártunk vezetésével elértünk. A Központi Vezetqpég határozata világosan leszögezi: '»Ugyanakkor, amikor a leghatározottabban elítéli a párt tekintélyét romboló rágalmazást... bátran ki kell bontakoztatni az alkotó kommunista kritikát.« • A káros és gyakran ellenséges kritikának elsősorban Nagy Imre eltv- társ adott hangot, aki 1953 júliusa óta beszédeiben, cikkeiben álíamdóam, csak a hibákat említettje, teljesen figyelmen kívül hagyva az elért eredményeket és ezzel kárt okozott népi demokráciánknak. Nagy Imire elv- társ a Szabad Nép október 20-i számában »A Központi Vezetőség ütése Után« c. cikkével alkalmait adott a pártellenes nézetek és áramlatok felszínire jutására. A jobboldali veszély elf.en nem harcolt a cikk, eitenben tápc-t adott az ei’.ien&éges reményeknek. Ez bátorította fel dr. Fonyó Istvánt, az egyik veit helyi napilap fasiszta újságíróját, hogy szerkesztőségünkbe, a Megyei Pártbizottság napilapjának szerkesztőségébe merészkedjék és célt mocskoló kijelentéseket tegyen népi demokráciánkra és pártunkra, dolgozó népünkre. Ugyanez adott vérszemet például dr. Kuhl Józsefmé vetít fasiszta pénzügyi fanácscsinjóniak, hogy becsülétieis kom- munisftálkiait rágalmazzon, s hurcoljon meg bíróság előtt. Ugyanez az osz- táíyidegen asszony többször használta cégérül Nagy Imre elvtárs 1953 júliusi parlamenti beszédéit, s Bán Józsefné kaposvári kulákasszonyt arra bátort tóttá, -hegy moislt már egész nyugodtan beszéljen, mert Nagy Imre is megmondta: »nincsenek kulá- kok«(!). Nagy elv,társ és más, effivtársak olcsó, demagóg ígéreteikkel és engedményeikkel féfirevezötték a munkás- ‘ osztályt, a dolgozó népeit. A mi erőnk titka mindig a párt ! egysége volt s az ma is. Ez a szilárd egység, ez a megbcnthatrátfJan össze- i fogás nyilvánul meg most ismét, amikor pártunk Központi Vezetősége kemény kézzel zúzza szét a jobboldali elhajlók ddeofJóigiiiájáifc, s teszi lehetetlenmé káros törekvéseik további folytatását. A párttagság, a munkásosztály, az | egész dolgozó nép mór türelimetteiniül) várta a párt szavát, útmutatását. Most, amikor pártunk Központi Ve- ! zetőségének határozata nyilvánosságra került, a dolgozó nép minden rétege nagy örömmel és megnyugvással fogadta ezt. Ez az öröm é9 bizalom csendül, ki Lengyel James eüJv- társ, a Kaposvári Textilművek dolgozójának szavából, aki az:t mondta: »Ezután még tisztábban látjuk feladataink art, fokozottabb gondot fordítunk a termelékenység növelésiére, az önköltség csökkentésére. Mi. eddig is a III. pártkongresszus útmutatásai szerint dolgoztunk, a’ jövő- j ben pedig még biztosabb lépésekkel haliadunk a párt mutatta úton. A Központi Vezetőség határozata szi- liárdítctta meg a dolgozó parasztok termélőszövetkezető e vetett hitét, s ezért kérte tsz-be való felvételét a határozat megjelenésének napján öt keresett,geti dolgozó paraszitcsalód. Ezért mondta Szendrői gazda Fonó községben: I.giaz, hogy annakidején a kullákclk fenyegetésére kilépett a tisz-ből* de most bátran és boldogan lép vissza a közös gazdálkodás útjára. A pánt Központi Vezetőségének 'március 9-én nyilvánosságira hozott határozata megerősíti, hogy az 1953. júniusi és a kongresszusi határozatok helyesek, továbbra is követendők, s ezektől egy jottányit sem térünk el, s nem tűrjük, hogy ezeket a helyes határozatokat és célkitűzéseket bárki is eltorzítsa. A Központi Vezetőség egységesen, világosan és h-f róttam 'kimondta a párt szavát, s megjelölte kommunistáink, dolgozó népünk feladatát: a nehézipar további fejlesztésével, a termelékenység növelésiével, az önköltség csökkentésével, az állampolgári fegyelem szigorú betartásával!, továbbá a munkás-paraszt szövetség megszilárdításával és a termelőszövetkezeti mozgalom kiszélesítésével, valamint a minden rendű és nanigú ellenség elleni következetes harc fokozásával erősítsük pártiunk egységét, vigyük győzelemre a szocializmus ügyét hazánkban. Elvtársak! Előre hát a párt mutatta úton! Kommunistáink, dolgozóink osztatlan lelkesedéssel és helyesléssel fogadták a KV határozatát A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a politikai helyzetről és a párt feladatairól szóló határozatát nagy érdeklődéssel tanulmányozzák megyénk kom munistái, pártonkívüli dolgozói s közülük már többen nyilvánították véleményüket: helyeslik és teljes egészében egyetértenek. a határozattal. Megszilárdítjuk a munkafegyelmet A Kaposvári Ruhaüzemben Horváth elvtárs a KV határozatát szem előtt tartva legfőbb feladatának tekinti az üzem területén az önköltség csökkentését, a termelékenység növelését, a munkafegyelem további megszilárdít tását. Bízzon meg a párt minél több feladattal —: _________________________________________________________ N agy elvtárs, a sávolyi Szabad- mert a magam egyszerű meglátáság TSZ agronómusa többek között kijelentette: »Én a Központi Vezetőség határozatával teljes egészében egyetértek. Érzem, hogy erre már igen nagy szükség volt. sával is tapasztaltam, hogy valami nincs egészen rendben. Most arra kérem a pártot, hogy bízzon meg minél több feladattal«. Tsz-t alakítanak a holládiak A holládi dolgozó parasztokat már hosszú ideje foglalkoztatja a termelőszövetkezetralakítás gondolata. Eddig azonban bizonytalanságot éreztek s nem tudták rászánni magukat arra, hogy a parasztság felemelkedésének útjára, a közös útra rálépjenek. Most azonban a KV határozata megerősítette bennük azt a tudatot, hogy számításukat nem a kispar- cellás, hanem a szövetkezeti gazdálkodásban találják meg. Ezért a kommunisták kezdeményezésére hozzáfogtak a termelőszövetkezet megalakításához. Jó munkát és sok sikert kívánunk az új élet útjára lépő holládi dolgozó parasztoknak! Bátor helytállásra buzdít a határozat Darázs József elvtárs, a bala- tonőszödi tanács elnöke így vélekedett: »Egyetértek a KV határozatával. Már magam is éreztem, hogy bizony gyakran hiányzott a tanács munkájából a bátor helytállás, az osztályellenség elleni következetes harc, a tsz-fejlesztés melletti kiállás. Most már tudom, mit kell tennem«. Hogy több élelem jusson a dolgozók asztalára... A simonfai kommunisták taggyűlésen vitatták meg a KV határozatát. Nyomban megszabták a pártszervezet feladatát. Egyik legsürgősebb tennivalójuknak tekintik a község lemaradásának felszámolását a begyűjtési versenyben. Példamutatással és politikai felvilágosító munka rendszeressé tételével harcolnak az állampolgári fegyelem megszilárdításáért. II kaposvári járás tsz-ei példát mutatnak a pártnak adóit szó A kaposvári járás termelőszövetkezetei beadási kötelezettségük pontos teljesítésével küzdenek azért, hogy járásuk teljesíteni tudja begyűjtési tervét és több hús, zsír, tej, tojás juthasson a városi dolgozók asztalára. Az igali II. Pártkongresszus Termelőszövetkezet tagjai vállalták, hogy április 4 tiszteletére első félévi állat- és állati termék beadásuknak eleget tesznek. Adott szavuknak máris eleget tettek, 820 kiló hízottsertést és 1400 kiló vágómarhát adtak le, ezzel félévi beadásukat teljesítették, a leadott 175 kiló tojással pedig első negyedévi beadásukat rendezték. Tejbeadásuknak is minden hónapban pontosan eleget tesznek, azt tartják a tsz-tagok, hogy első a kötelező teljesítése, mert az minden dolgozó parasztnak,' tsz- tagnak becsületbeli kötelessége. A fonói November 7 Termelő- szövetkezet ugyancsak élenjár a beadási kötelezettség teljesítésében, háromnegyedévi hízottsertés- beadásuknak is eleget tettek már, a göllei Uj Élet és a kaposfüredi December 21 TSZ pedig az első félévre letették a hízottsertésbe- adás gondját* A bőszénfai Lenin TSZ tojásbeadását rendezte egész évre és azt fogadták a tagok, hogy április 4- re a többi állat- és állati termék beadásuknak is eleget tesznek. Kötelezettségeik teljesítésével akarják köszöntem a felszabadulási évfordulót a holládiak Hollád ' község már több éven keresztül a fonyódi járás élenjáró községei közé tartozott a begyűjtésben, az adófizetésben és a mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésében. Ez évben is az élenjáró községek között akarnak helyet foglalni a holládiak, éppen ezért április 4 tiszteletére versenyre keltek a lengyeltótiakkal. A községen belül is párosversenyben vannak a gazdák, még az asszonyok is versenyeznek egymással, hogy melyik család teljesíti előbb állam iránti kötelezettségét. A gazdák közül többen máris eleget tettek vállalásuknak, teljesítették beadási kötelezettségüket. Magyar Ferenc 9 holdas dolgozó paraszt adótervét 121 százalékra, tejbeadását 100, tojás-, baromfibeadását 130, hí- zottsertésbeadását 100 százalékra teljesítette már február 15-én. De dicséretet érdemelnek Weinhoff er István, Péter Lajos és még több becsületesen teljesítő gazda is, akik lelkese^ küzdenek beadásuk teljesítésével azért, hogy szövetségesük, a munkásosztály bőséges élelmiszerellátása biztosítva legyen.
