Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-08 / 56. szám
Ul VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK '«AP OS'^' Somogyi Néplap A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz a nemzetközi nőnap alkalmából Az'ötéves jubileumi hangverseny határkő a megyei népi együttes életében Gyorslista a Negyedik Békekölcsön második húzásáról MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xií. évioiyam, 56. szám. Március # — a harc és a remény napja Negyvenöt esztendő telt el azóta, hogy az első nemzetközi nőkonferencián Klara Zetkin ezt mondotta: »Ha az asszonyok nagy sokasága mélységes meggyőződéssel- magáévá teszi a jelszót: harcot a háború ellen — akkor a népek békéjét meg lehet menteni, mert a nőknek nagy sokasága azon a napon, amelyen felsorakozik — legyőzhetetlen lesz«. Azóta két világháború söpört végig az emberiségen, s annak minden szenvedése, borzalma még jobban meggyőzte a világ asszonyait arról, hogy olyan egységbe kell tömörülniük, mely gátat vet a háborúnak, az élet diadalát vívja ki a rombolás, pusztítás felett. Az a maroknyi k?s csapat asszony, aki 1910-ben elhatározta, hogy ettől kezdve minden év március 8-át a nemzetközi nőnap megünneplésére szentelik, ma már 150 milliót számlál a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségbe tömörülve, s harcol a békéért, az asszonyok egyenjogúságának megvalósításáért, gyermekeik életének jobbátételéért. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség harci programja nyomán Nyugat-Európától a Távol-Keletig egységben küzdenek a nemzetek biztonságáért, szabadságáért, a tömegpusztító fegyverek gyártásának eltiltásáért, a béke megvédéséért. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség zászlaja alatt küzdenek a békéért a Szovjetunió és a népi demokráciák asszonyai, köztük a magyar asszonyok és lányok milliói is. Mi, magyar nők is beszélhetünk eredményeinkről, ha a nők világméretű harcairól adunk számot. A Béke-Világtanács és a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség határozatai nyomán MNDSZ-asszonyok jártak a békeívekkel házról házra, gyűjtöttek és adtak meleg ruhát a koreai árváknak. Amikor a francia parlamentben a párizsi egyezmények ratifikációs vitája folyt, a kaposvári asszonyok elhatározták, hogy aláírásokat gyűjtenek, amelyeket eljuttatnak a francia nőszövetséghez, támogatva a francia anyák küzdelmét Nyugat-Németország felfegyverzése és az atomháború ellen. Néhány nap alatt ezek a lelkes asszonyok kétezer aláírást gyűjtöttek a kaposvári édesanyáktól. S amikor a Béke-Világtanács felhívására megyénkben is megkezdődött a békealáírásgyűjtés, a somogyi asszonyok, édesanyák százai jártak házról házra, beszéltek az emberekkel a béke megvédésében rájuk háruló feladatokról. A mi harcunk összehasonlíhatatlanul könnyebb körülmények között folyik, mint a kapitalista országok asszonyainak békeharca, s ezért felelősségünk is nagyobb. Nekünk, magyar asszonyoknak úgy kell dolgoznunk, hogy az elkövetkező években is méltók legyünk más országok asszonyainak bizalmára. Mindannyian tudjuk, hogy a háborús uszítok megfékezésére nem elegendők a tiltakozó szavak, tettekkel is be kell bizonyítanunk békeakaratunkat. A béketábort pedig csak úgy tudjuk erősíteni, ha sorainkat szorosabbra fűzzük, ha a magyar nők is megteremtik azt az egységet, amely legyőzhetet- lenné' tesz egy nemzetet. Meg kell erősítenünk a magyar nők szervezetét, az MNDSZ-t, amely megalakulása óta a pórt hűséges segítője volt .a nők fejlődéséért vívott harcban, s mindig hallatta hangját, amikor a béke megvédéséről volt szó. Csak akkor leszünk azonban méltó tagjai a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek, ha minden erőnkkel hazánk politikai, gazdasági megerősítésén munkálkodunk, egész dolgozó népünk javára, hazánk felvirágoztatására. S most, amikor az imperialisták az eddiginél is borzalmasabb háborút akarnak kirobbantani, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség Irodája elhatározta, hogy 1955. júliusára összehívja az anyák világkongresszusát. Az anyák világkongresszusán a világ valamennyi országának küldöttei tanácskoznak majd a békeharc fokozásáról, figyelmeztető lesz a háborús gyújtogatóknak arra, hogy aljas terveik megvalósításában számolniuk kell a világ békeszerető édesanyáinak elszánt tiltakozásává!. * így válnak valósággá Klara Zetkin 1910-ben mondott szavai, hogy a nőknek nagy sokasága azon a napon, amelyen felsorakozik, legyőzhetetlen lesz. Az idei március* 8-án a Somogy megyei nők: asszonyok, leányok forró szeretettel .gondolnak a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség vezetőire, akik fáradhatatlanul munkálkodnak az első sorokban* a népek békéjének, jólétének megteremtésén. Mi a nemzetközi nőnapon megfogadjuk, hogy szintén csatasorba állunk. Érezzük, hogy családunk sorsa a mi kezünkben van, s ezért minden erőnket latba- vetjük, hogy megtarthassuk’ az anyák világkongresszusát, amely kifejezi majd törhetetlen békeakaratunkat, hogy megteremtsük gyermekeink életét, megvédjük a békét. Március 8-át a harc és a remény napjává tesszük, mert tudjuk, hogy a mi munkánktól, lelkesedésünktől, egységünktől is függ, hogy olyan korszák virradjon az emberiségre, mely biztosítja gyermekeink boldogságát, a haladást, a békét. Kollár Rozália, MNDSZ megyei elnök. AuA aü HtLbK Kedd, 1955. március 8. A begy táj lésben élenjárók: Község: Tanácselnök: Begyűjtési megbízi Balatonőszöd Darázs József Gál Ferenc Somogygeszti Horváth Dezső Félián Lajos Tab Nagy István Tegzer Sándor Juta Kiskövi János Vida Éva Szólád Nagy József Bognár János Lemaradók: Hedrehely Hardi József Popovics Zoltán Andocs Karsai József Nagy László Balatonkiliti • Horváth József Mór János " A Marcali Gépállomás vezet a versenyben A tavaszi kampányban gépállomásaink közül a legjobb eredményt eddig a Marcali Gépállomás érte el: 10,5 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A gépállomások versenyében második helyre a Fonói Gépállomás került, amely 7,7 százalékra teljesítette előirányzatát. Traktoristáink közül a legjobb eredményt Fekete Márton, a Marcali Gépállomás traktoristája mutatta fel, aki 25 műszaknormát teljesített eddig. Fekete Márton után PSvlisz József, a Tabi Gépállomás traktoristája ért el legjobb eredményt, de dicséretreméltó munkát végeztek Gulyás József darányi, Horváth József fonói és Vajda Károly fonói traktoristák is, akik máris 10 százalékon felül teljesítették műszaknormájukat. A tavaszi kampányban kiemelkedő eredményt a Kaposvári Gépállomás Toll József-brigádja ért el, amely 25 százalékra teljesítette tavaszi tervét, az egy gépre jutó teljesítés 7,8 műszaknorma. A megye második legjobb brigádja a Fonói Gépállomáson dolgozó Niedermayer-brigád, amely 23 százalékos teljesítést ért el, az egy gépre eső teljesítés itt magasabb, mint a Kaposvári Gépállomáson: 9 műszaknorma. Melegvíz fűi dőt építenek Csurgón Csurgó közepén már emberemlékezet óta buzog egy kéntartalmú melegvízforrás. A helybelieknek régi álma egy fürdő építése, a múltban azonban nem kerülhetett erre sor. 1940-ben már elkészítették a tervet is. Hám Lajos akkori főszolgabíró azonban egyéni céloktól sarkallva másra fordította az összeget. A felszabadulás óta számos dolgozó kereste fel a községi tanácsot és újra kérték a fürdő megépítését. A Hazafias Népfront helyi bizottsága is támogatta a javaslatot. A hivatalos szervek hozzájárultak az építkezéshez. Most a tervek megérkezését várják, hogy hozzákezdhessenek a munkálatokhoz. A fürdőhöz egy úszómedencét, zuhanyozósort, két öltözősort terveznek és a két hold nagyságú területet parkosítják. A község dolgozói és a helybeli iskolák mintegy hétszáz növendéke társadalmi munkát ajánlott fel az építkezés mielőbbi befejezéséhez. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1955. március 2—4-én ülést tartott, melyen megtárgyalta a politikai helyzetet és a párt feladatait. Előadó Rákosi Mátyás elvtárs volt. A Központi Vezetőség a beszámolót és a vele kapcsolatos határozatot egyhangúlag jóváhagyta. Hogy több hús, tej, tojás juthasson a dolgozók asztalára Egész évre beadták a hízotfsertést, vágómarhái-, tojást, és baromfit a bolhái Ságvári TSZ tagjai A bolhái Ságvári Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy hazánk^ felszabadulásának 10. évfordulójára egész évi tojás-, baromfi-, hízottsertés- és vágómarhabeadásuknak eleget tesznek. A termelőszövetkezet tagjai igyekeztek is, hogy adott szavukat valóra válthassák és példát mutathassanak megyénk többi termelőszövetkezetének az állami fegyelem betartásában. Fogadalmukat határidő előtt valóra váltották. Büszkén jelentették szerkesztőségünknek, hogy a múlt szombaton egész évi hízottsertés-, vágómarha-, tojás- és baromfibeadásukat teljesítették. Termelőszövetkezeteink, egyéni gazdáink kövessék a bolhóiak példáját: teljesítsék április 4-re esedékes beadási kötelezettségüket. a Nápolyiak sem hűtlenek a városi dolgozókhoz A kapolyi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai is elsőrendű kötelességüknek tartják a beadási kötelezettség teljesítését. Ezévi begyűjtési tervüket vágómarhából már 120, hízottsertésből 98 százalékra teljesítették. Negyedévi tojás- és baromfibeadásuk teljesítéséből sem sok hiányzik már. Az egy hónapra esedékes tejbeadási kötelezettségüket rendszeresen 15—20 százalékkal túlteljesítik. A tsz tagjai elhatározták, hogy április 4-re a még visszalévő beadásuknak is eleget tesznek, hogy több hús. tej, tojás juthasson városi dolgozóink asztalára. " — Szerződéses növénytermeléssel a magasabb jövedelemért A rinyabesenyői Uj Barázda Termelőszövetkezet tagjai az idén növelik a szerződéses növénytermesztési területüket. Az idén 4 kát. hold dohányra szerződtek le. A melegágyak készítése már folyamatban van. A Nagyatádi Konzervgyár részére egy hold paradicsomot termelnek. Két kát. hold szerződéses napraforgó termesztését is tervbe vették. Ezekből a szerződéses növényféleségekből az idén bőséges jövedelmet akarnak biztosítani. teljesült a nágija Szűcs gazdának: tsz-tag lett A fák már rég lehullatták leveleiket, megváltak díszes ruháiktól. A kis falu népe már végzett az őszi betakarítással. Az emberek otthonaik körül sürgölődtek: ki az állatai, ki a favágitója körül, ki pe~ ■ dig jó meleg szobában tett-vett valamit. A kaposfüredi December 21 Termelőszövetkezet portája azonban a hideg idő ellenére is feltűnően népes volt. Kocsik kerülgették egymást naphosszat, akárcsak nyáron, a »csúcs- forgalom« idején. Nem sokat kellett töprengenie a szemlélőnek, hogy megállapítsa, mi történik. A terménnyel telt zsákokat cipelő férfiak, asszonyok, üres szekerek érkezése, megrakottak távozása bőséges magyarázatot adott mindenre. Zárszámadás volt a tsz-ben, mindenki vitte haza részesedését, évi munkájának gyümölcsét. Hüli Krisztina néni már a harmadik kocsi terménnyel igyekezett otthona felé. Boldog örömmel, jóleső érzéssel kuporgott a kocsi tetején. Hideg volt, de nem fázott, pedig nagykabát sem volt rajta: melegítette az a jóleső tudat, hogy egész esztendőre megvan mindene, lesz mit aprítania bőségesen a tejbe. Az öreg Krisztina mama — ahogy a tsz-ben nevezik — 310 munkaegységet szerzett. Ezért 9 mázsa kenyér- gabonát, 4 mázsa burgonyát, 6 mázsa kukoricát, 15 kg mákot, több mint 3 ezer forint készpénzt és még sorolhatnánk, hogy mi mindent kapott. Persze ezenkívül még évközben is többfélét részelt, úgyhogy egy munkaegységének értéke — mindent beleszámítva — 39 forint volt. Úgy elgondolkozott, hogy jóformán észre sem vette, amikor a kocsi begördült az udvarába. — Megérkeztünk — szólt a kocsis. Gyorsan leszálltak Jés nekiláttak a telt zsákok be- hordásának. Az első két zaboszsákot Krisztina néni mégcsak fel tudta segíteni a kocsis vállára, de a nagy búzászsák felsegítésére már nem futotta erejéből. Hiába, tnár közel jár a 70. évhez. Nem neki való munka már a búzászsákok emelgetése. Gondolt egyet és átment a szomszédba, megkérte Szűcs Jóska bácsit, legyen segítségére. — Édes-örömest segítek, szomszédasszony — mondta Szűcs gazda. — Aztán kapott-e sok mindent abból a tsz-ből? — érdeklődött a szomszéd, j miközben igyekeztek a 1 kocsi felé. — Kaptam elég szépen, nem panaszkodha- tom, de jöjjön csak, majd meglátja. — Ez mind az, ami a kocsin van? — kíváncsiskodott a szomszéd. — Hát nem éppen ennyi az egész, van már egy kevés a padláson is — szerénykedett Krisztina mama. De titokban már alig várta, hogy szomszédja felmenjen a padlásra és meglássa, mi van Qtt. Úgy forgattaa dolgot, hogy a kocsis maradjon lent felsegíteni a zsákokat, Szűcs szomszéd pedig hordja fel. Hadd csodálkozzék, ahányszor felmegy. Szűcs gazda, felérve az első izsák búzával a padlásra, kiöntötte a kövér búzaszemeket, majd körülnézett: — Hű, az áldóját, hát a maga részesedésén kívül még kiét hozták ide? — kérdezte. ■ Senkiét sem! mind az enyém! szólt Krisztina néni. — A magáé? ............. b olondozzon ám velem, hiszen nekem sem sokkal maradt több, pedig én harmadm agammal dolgozom nyolc kataszteri hold földön. — Pedig így van, szomszéd. Egy szem nem sok, de itt annyi sincs, ami a másé volna. Amikor végeztek a | Ez Ne munkával, Krisztina néni megköszönte a szomszéd segítségét és ment mindegyikük a maga dolgára. Szűcs bácsi hazament, de 'valahogy nem találta a helyét. Töprengett magában. Közben felment a padlásra, még- egyszer szemügyre vette terményét. — Hiába, aká.r hányszor is nézem, nem sokkal több, mint a szomszédasszonyé — mondta magában. —Pedig én is dolgoztam any- nyit, sőt amíg Krisztina néni egyedül, én har- madmagammal róttam a mezőt. — Ez az utóbbi gondolat már egy kis felindultságot is váltott ki belőle. — Na, majd holnap megérdeklődöm, hogy a többiek mennyit kaptak i— fűzte tovább gondolatait. Másnap reggel a szokottnál is jóval korábban ébredt. Sietve felöltözött és elsétált a tsz portája felé. Kereste az alkalmat, hogy beszélhessen valamelyik tsz- taggal. Tódor István igazgatósági taggal találkozott. Hosszú beszélgetés után megtudta tőle, ki menynyit kapott, s azt is megtudta, ami a legjobban érdekelte, hogy a szomszédasszony padló-' sán valóban a saját részesedése van, nem pedig közös gabona. Ettől kezdve még | nyugtalanabb lett. — Miért nem lehet nekem annyi, mint ezeknek a tsz-eseknekf Mit csinálnak, hogy nekik több van? Hiszen azok sem dolgoznak többet. Ezután majdnem mindennapos vendég lett Hüllőknél, a szomszédban. Mindenről érdeklődött az öreg Krisztina mamától, amit csak el lehet képzelni. Hogyan dolgoznak, milyen a jószágállomány, az idősebb tsz-tagok milyen munkát kapnak. Lassacskán mindent megtudott a közös gazdaságról. Egy napon aztán felkereste a tsz-irodát. Vagy másfél órai beszélgetés után meg-- mondta, hogy végeredményben miért jött. — Azért jöttem — kezdte mondanivalóját —, hogy ha lehetséges, szeretnék én is tsz-tag lenni.' * * * Azóta három hét telt el. Szűcs gazda ötödmagával jár a termelőszövetkezetbe dolgozni. Lovai, gazdasági felszerelése már a tsz portáján várják a tavaszt. Azon igyekszik az egész család, hogy az idei zárszámadáskor legalább ötször ar az vigyenek haza. *mame- öreg Krisztiben, vitt a wyjpTH LAJOS.
