Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

Kedd, 1955. március 1. SOMOGYI NÉPLAP i Kommunistáink példamutatásukkal vigyék előre dolgozó parasztjainkat a szövetkezeti gazdálkodás útján Felszólalások a megyei kommunista aktira tanácskozásán A szombaton megtartott megyei pártaktíva-értekezleten Böhm Jó­zsef elvtárs, a Megyei Párt-végre­hajtóbizottság mezőgazdasági osz­tályának vezetője beszámolt a me­gye termelőszövetkezeti mozgal mának eredményeiről, hiányossá­gairól s rámutatott az elkövetkező idők feladataira. Az aktíva részt­vevői közül többen szóltak arról a fontos problémáról, hogy számos termelőszövetkezetben — helyte­lenül •— elzárkózik a tagság a tsz- ből korábban kilépett gazdák, az újonnan belépni akarók, főleg a középparasztok tsz-be való fel­vétele elől. Ezt az elzárkózást egyes helyeken azzal indokolják, hogy a középparaszt sok földet visz a tsz-be, s a tsz-nek viszont már elég sok a földje: »nem tud­juk megművelni« — mondják. Ez a káros nézet volt az egyik legna­gyobb kerékkötője az utóbbi idő­ben megyénk termelőszövetkezeti mozgalma erőteljes fejlődésének. Állandóan fog'alkozzunk a kívülállókkal Bohátka Gyula elvtárs, a so- mogygeszti Uj Barázda TSZ el­nöke is beismeri, hogy náluk is a »nem kell több föld« hangulat uralkodott a tagság között, ami ellen a tsz kommunistái sem lép­tek fel teljes határozottsággal, s ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy tavaly évközben nem hívtak maguk közé új tagokat, s csak 8 taggal nőtt szövetkezetük tagjai­nak szánta. — Feladatként szab­tuk meg a legutóbbi közgyűlésen — mondta a többi között Bohátka elvtárs —, hogy a tsz minden kommunistája, de pártonkívüli tagja is rendszeresen beszélgessen el az egyéni gazdákkal a tsz ered­ményeiről s egyéni jövedelméről. Az új tagok beszervezése a szö­vetkezetbe többé nem kampány- szerű, hanem állandó feladatunk • lesz — mondotta. ErSssó, v ;ágióvá tesszük új tsz-ünket A tsz-szervezéssel kapcsolatban Soós János kisasszondi tanácsel­nök helyesen mutatott rá a kom­munisták felvilágosító munkájá­nak jelentőségére, s arra, hogy a községi tanácsoknak feladata ezt a munkát a legmesszebbmenőkig segíteni. Kisasszondon a múlt na­pokban alakult meg a Csokonai nevét viselő III. típusú tsz, 18 tag­gal, amelyben 8 kommunista van, s ennek a tsz-riek ő és a felesége is tagja. — Első feladatunk volt a pártszervezet megerősítése és ez­zel egyidőben a tsz megszervezé­se, amelyben a kommunisták mu­tattak példát a belépési nyilatko­zatok aláírásával s a pártonkívü- liek felvilágosításával — mondta Soós elvtárs hozzászólásában. — Büszkék vagyunk, hogy ez évben Kisasszondon alakult meg az első tsz Somogybán, s azon leszünk, hogy tsz-ünket minél erősebbé, virágzóbbá tegyük. Hiúsítsuk meg a? ellenség aljas kísérletét * Boszkovics János elvtárs, a so- mogyjádi Augusztus 20 TSZ el­nöke, aki nemrégen került vissza megyei vezető funkciójából tsz-e élére, az osztályellenség, a. falusi kulákság romboló tevékenységére hívta fel az aktíva részvevőinek figyelmét. — Az osztályellenség látja a tsz-mozgalom életrevaló­ságát és erőteljes fejlődését hiúsítsuk meg a tsz bomlasztására irányuló tevékenységét. fl járási szervek több segítséget adjanak a tsz-eknek Losonczi Pál elvtárs, a barcsi Vörös Csillag TSZ elnöke hozzá­szólása elején bírálta a járási párt- és tanácsszervet, mivel a JB és a járási tanács nem mindig adott meg minden segítséget a tsz-eknek. A legutóbb is előfor­dult pl., hogy a tsz-elnöki érte­kezleten a Barcsi Járási Párt-vég­rehajtóbizottság képviselője csak úgy futólag vett részt. Hiba az is, hogy a Barcsi Járási Tanács nem egy esetben rá akart beszélni tsz-eket arra, hogy már az év elején minden cikkféleség­ből adják be egész évre a kötele­zőt, csak azért, hogy a község teljesíteni tudja a vállalását. He­lyes az, hogy a tsz-ek példásan rendezik törvényes kötelezettsé­geiket, de az egyéni gazdáktól is követeljék meg az illetékesek az állami fegyelem betartását; így teljesíti a község vállalását. Ezután arról beszélt Losonczi elvtárs, hogy igen üdvös az a kezdeményezés, hogy különböző funkciókból hazamennek a tsz- ekbe a vezető kommunista káde­rek. Helyteleníti azonban, ha fel­sőbb szervek úgy helyezik a tsz élére a funkcionáriusokat. Akit visszahív a tagság, menjen haza egyszerű tagnak, s ha megérdemli a tsz-tagság bizalmát, úgy azok megválasztják vezetőjüknek. „Nagy igyekezettel kezdek házzá a tsz megszervezéséhez Lóé Ferenc elvtárs, a kapos- pulai, pártszervezet titkára így beszélt: — Tisztelt Aktívaülés! Kedves Elvtársak! Én a tsz-ről se nem dicsekedhetek, se nem pa­naszkodhatok, mert nálunk még nincs termelőszövetkezet. Közsé­günkben, Kapospulán elég jómó­dú gazdák vannak. Van olyan köztük, aki egy év alatt több tíz­ezer forintot kapott szerződésesen nevelt apa- és anyaállatokért. Mondhatnám, hogy én vagyok a községben a legszegényebb, de én sem panaszkodom, megvan min­denem, ami a család megélhetésé­hez szükséges és az állam iránti kötelezettségemet is már több mint félévre teljesítettem tojásból, baromfiból és pénzadóból. Hízott-* sertésbeadásomnak pedig egész évre eleget tettem. — Ez azt mutatja, hogy jól élünk, de még többre vágyunk. Ezért alakítunk tsz-t, mert látjuk, hogy ez az egyedül helyes út a még jobbmódú paraszti élet el­éréséhez. Én örömmel megyek ha­za és nagy igyekezettel kezdek hozzá elvtársaimmal a tsz szerve­zéséhez s remélem, hamarosan jó eredményről számolhatok be. TSZ-ben már a múlt esztendőben cl tudtuk érni. Ezekben a szövet­Megyánk Hazafias Népfrontbizottságai április 4-re készülnek Minden talpalatnyi földet elvetnek a gálosfaiak A gálosfai Hazafias Népfront-bi- . .......... j zottság nevében Pintér Sándor elv­k ezetekben az 1954. évi jovede- t^rs, a népfront-bizottság elnöke tó­lemnek mintegy 80 százalékát szijékoztat bennünket arról, hogy állattenyésztés adta. Még több gondot kell tehát fordítani az ál­lattenyésztésre, s nagyobb megbe­csülést kell biztosítani a termelő­szövetkezeti - állattenyésztőknek. A somogygeszti Uj Barázda Termelő- szövetkezetben Androkity János kiváló sertéstenyésztő, de a tsz tagsága — bár jövedelmének nagy részét az állattenyésztésből, illet­ve a sertéstenyésztésből nyerte -- mégsem becsüli meg kellőképpen Androkity elvtársat. A tsz vezető­sége pedig elnézi, hogy irigyked­jenek rája, macerálják, ahelyett, hogy melléje állana és megma­gyarázná a taglóknak. hogy Androkity bácsit tisztelniük kell, mert sokat használ vnindannyiuk- nak. Gondot keli fordítani arra is, hogy minél több kommunista cs fiatal dolgozzék a tsz-ek állatte­nyésztésében. Mi ezen s téren már értünk el eredményt, ami abban mutatkozik meg, hogy a múlt év­ben a kaposvári járás tsz-eiben mintegy 20 párttag és 30 fiatal ke­rült az állatok mellé gondozónak, illetve állattenyésztőnek. Ahhoz, hogy tsz-eink felvirágozzanak, elsősorban az szükséges, hogy jó vezetők kerüljenek az élükre* Mi ennek érdekében néhány külön­böző funkcióban lévő elv társsal elbeszélgettünk, s ennek eredmé­nyeként eddig közülük 18-an mentek vissza járásuk tsz-eibe. Akadt azonban a termelőszövet­kezetből funkcióba került 16 bizottság tagjai, valamint az egész község dolgozó parasztsága vállalást tett arra, hogy a község határában minden talpalatnyi földet felszánta­nak és április 4-ig elvetik tavasziak­kal. Színdarab, táncmulatság rendezésének bevételéből bővítik az óvoda játékfelszerelését Nagy szükségét látják a gálos­faiak, hogy községükben is legyen óvoda. A népfront-bizottság felvette népfront-programjába az óvoda lé­tesítését és ma már folyamatban van a szervezése is. Uj kerítést készítenek az új iskolának társadalmi munkával a szegerdőiek Szegerdő-Főnyed község népfront­bizottságának munkájáról a Haza­fias Népfront-bizottság elnöke, Ros­ta József elvtárs tudósított bennün­ket. Vállalták, hogy az 1953-ban épült iskolához társadalmi munká­val kerítést építenek a község dol­gozói. Adott szavukat február 10-re váltották valóra és a 210 folyóméter kerítéshez kb. 105 darab cölöpöt ad­tak ingyen a község dolgozó paraszt­jai. Az előbbi vállalás teljesítése után újabb javaslatot tett a népfront-bi­zottság az 1954-ben épült tanítói la­kás körülkerítésére is. A község dol­gozói ennek megvalósítását is tár­sadalmi munkával vállalták és úgy1 is ingyen adják a faanyagokat. E munka megvalósításához segítséget nyújt a községi tanács, a helyi párt- szervezet cs a legeltetési bizottság Is. Békehónapot szerveztek és parkosítják a község főterét a somogysárdi népfront-bizottság és a községi tanács tagjai A somogysárdi népfront-bizottság tagjai, valamint a községi tanács minden tagja vállalást tett a fel- szabadulási évfordulóra, hogy a be- szolgáltatási kötelezettségek mara­déktalan teljesítése mellett békehó­napot szerveznek, valamint parkosít­ják a község főterét. A munkához máris hozzáfogtak, melyet önkéntes társadalmi munkával végeznek el. Ezenkívül nagy tervei vannak még a somogysárdi népfront-bizottság tagjainak. Körorvosi székhelyet, va­lamint óvodát létesítenek a község­ben. A körorvosd széklhef'y megvaló­sításához a közelmúltban hozzájárult az Egészségügyi Minisztérium, s most már a Megyei Tanács egészség- ügyi osztályán áll, hogy mielőbb megvalósuljon. A jákói népfront-bizottság a begyűjtési tervek és a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzéséért Nagy Ferenc elvtárs, a jákói Ha­zafias Népfront-bizottság elnöke ar­ról ad számot, hogy a község nép­front-bizottságának tagjai a beszol­gáltatás! kötelezettség teljesítésével, valamint a tavaszi mezőgazdasági munkák határidő előtti elvégzésével készülnek a felszabadulási évforduló megünneplésére. De mihelyt az idő­járás engedi, elvetik tavaszi árpa mint az iskola körülkerítéséhez, ide | és zab vetésterületüket is. CSÍNOM PALKÓ MARCALIBAN •Nagy fába rágták fejszéjüket a elha­elvtárs közül olyan, aki annakide-‘ ? r Pártbizottságon elsőnek szó- pa!ikó C1-mű daljátékot. Hetekkel ez- lalt fel es kerte, hogy visszame-1 előtt az iskola fázdkatermébein meg­etessen a termelőszövetkezetbe, ké- (kezdőditek az első próbák. Nagy fel­sőbb pedig meggondolta: mégis}üresedéssel és kedvvel indultak az kényelmesebb a hivatal, és azzal előkészületeik. Pedagógusok, a kór­Nanvobh gondot a jövedelem Kiforrására, az állattenyésztésre Kovács Sándor elvtárs, a Ka­posvári Járási Párt-végrehajtóbi­zottság első titkára a következő­ket mondta hozzászólásában: — A kaposvári járásban a múlt év au­gusztusától eddig közel 400 dol­gozó paraszt kb. 500 hold földdel lépett a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás útjára. Ez a tény, a két számadat azt mutatja, hogy még többnyire csak a szegényparasztok lépnek be ter­melőszövetkezetbe és kevésbé a ! középparasztok. Ennek egyik okát mondta. — Látja, hogy ma már j abban látjukj hogy tsz-eink több­nem tud olyan könnyen bomlasz-l. még nem elég gazdag, nem tani mint esetleg ezelőtt egy-két; e]é • vónzó gazdaságilag az egyé- evvel, így most mar igen meg- ■ nü gazdáikodó középparasztok fontolja, hogy milyen eszközökkel;szá*,rav A munkás_paraszt szö­végezze tevékenységét A mi fa-:y megszilárdítása érdekében lunkban például kulonbozo, kezzel,^ ^ törekednünkj hogy ter­írott röplapok jelentek meg, ame- melőszövetkezeteinket felvirágoz­tassuk, a tsz-tagoknak olyan jöve­delmet biztosítsunk, amely felül­múlja a kívülálló középparasztok jövedelmét. Ezt' az eredményt, fő­leg az állattenyésztés fejlesztésén keresztül, néhány tsz-ünkben, pl. a répáspúszai Első ötéves Terv, a ráksi Uj Élet, a nagyberki Győző érvelt, hogy jelenlegi íunkciójá- ban nélkülözhetetlen. Ez az állí­tás persze nem felel meg a való­ságnak, egyedül rajta múlott, megy-e a tsz-be, —1 • ahogyan a pártbizottságon fogadta —, vagy marad hivatalában. Szerintünk azok az elvtársak járnak el helye­sen, akik ha egyszer vállalják, hogy visszamennek a termelőszövetke­zetbe, be is tartják szavukat, mert csak így bízhat bennük a párt, így várhatjuk segítségüket a falu szocialista építésének nagy mun­kájában. Somogy példát mutathat a tsz-ek fejlesztésében is ház, erdőgazdaság, földmüvesszövet­kezet dolgozói gyűlitek össze estén­ként, s a napi mimika után, fáradsá­got nem kímélve, éjszakákon ót ké­szültek az előadásra. Pados József érezve egyéni szerepét és a darab szellemét. A szereplők közül ki keli1 emelni Kőszeigi* Károlyt, laiki színjátszó- tehetségnek bizonyult. Tökéletesein alakította szerepét és sikerrel léptet­ne fel ibármeilyik fővárosi színháziban is. Igen jól játszott s kellemes be­nyomást keltett Kőszeigi Káról yné és Palkó Anna. Csínom Jankó, illetve Csínom Palkó szerepében Bene László és Körösi Lajos meg érdemel­te a tapsokat. Jó alakítást adott dr. igazgató a tőle megszokott, agilitással Czip(ri Mátyáj^ mínt Tyukodi. Osztat­lyekben a szövetkezet pusztítása mellett agitál az ellenség. Ez arra figyelmeztet bennünket, kommu­nistákat, de . a tsz-ek minden tag­ját, hogy sokkal éberebbek le­gyünk és minden esetben leplez­zük le az ellenség tevékenységét, Ezután Birkás Imre elvtárs szó­lalt fel. — Ezen az aktívaülésen *— mondotta Birkás elvtárs — a So­mogy megyei kommunistáknak olyan gárdája van együtt, akik. a somogyi termelőszövetkezeti moz­galomban edződtek meg harcos, kemény emberekké, s magatartá­sukkal, szervező murvájukkal, példamutatásukkal elindultak azon az úton és viszik magukkal Somogy' megye dolgozó parasztjai­nak egyre növekvő tömegét, amely út ebben az országban is a szocia­lizmus megteremtéséhez vezet amely a boldogabb, emberibb élet biztosítását jelenti. — Ezután rá­mutatott Birkás elvtárs azokra a tennivalóra, amelyek megyénk kommunistái előtt állnak napjaink­ban. Csak ott lehet rend,' fegye­lem, ahol szervezett a munka. A fegyelem kérdése külön problémá­ja termelőszövetkezeteinknek, ame­lyek érthetők, hiszen azok az em­berek, akik évtizedeken keresztül egy bizonyos megszokott forma szerint éltek, nem tudnak köny- nyen új formákat felvenni. Ezért nem könnyű dolog a brigád- és munkacsapat-szervezet kialakítá­sa, de a kommunisták példamuta­tásával, jó szervező munkájával megvalósítható. Erre legyen gond­juk azoknak a kommunistáknak is, akik most itt az aktívaértekez­leten résztvettek. szervezett, intézkedett, vezette a pró- békait. A kuffitúxgánda tagjainak lel­kesedése csak fokozódott, amint kö­zéltedéit az előadás napja, különösein, síimkor már a jelmezek is megérkez- jtek Budapestről. Amíg az előkészü­ltetek folytak, Marcali dolgozói foko­zódó érdeklődéssel néztek az előadás ki keffl dr_ Vániczaá élé. • A lelkes munkát, érdeklődést siker koronázta, s négy estén át a kultór- ház nagyterme zsúfolásig megtelt. A telt ház és a felzúgó tapsefc mu­tatták a megérdemelt elismerést. A lelkes kultúrcsoport valóban skímvo- nafas előadást nyújtott. Minden sze­replő a legjobbat igyekezett adni, ál­ltán elismerést ráütött ki a második felvonás baleftjetttenete. Dr. Szabó Jenőné művészien táncolt. Az ének­számok között jó volt Borsó Sándor »Balogh Ádám«-ja, csak kér, hogy énektehetsége mögött messze elma­rad játéka. A mellékszereplők közül Gézát, aki nagyszerűen aHafkílboitba a vén betyárt. Biztos fellépéssel alakította Leposa József Rosta Mártont. Jól szerepelt mint martatányosnő Szabó Nándormé is. Elismerésit érdemel Szákira János, a díszletek tervezőtje és készítője is. Dr. Viczián Antal MEGYÉNK TÖRTÉNELMÉBŐL Pusztai Rezső muzeológus: A népvándorlás népei Somogybán ii. Attila halálával (453) római császár 272-ben kén helyezkedhetett el. a legkülönbözőbb né- kénytelen kiüríteni A gotoknak e két he­geket magában foglaló Dáciát (Erdély) és át- lyen való csoportosulá- hatalmas hun biroda- adni a gotoknak. AIV. sa világosan rámutat lom részeire bomlik, század végén volt bi- a balatonmenti római így önállósítja magát a rodalmuk a leghatal- hadiút és a Kaposvölgy hun szövetségben élő masabb. Ekkor érte jelentőségére a későb- germán keleti gótok őket a hunok keletről bi időkben is. Ezeken törzse is. Somogy me- jövő támadása, mely az utakon bonyolódott gyében is megtaláltuk birodalmukat tönkre- le továbbra is a nyu- emlékeiket: Zicsen, tette. Egy részük a gat-keleti irányú ke­Béndekpusztán és Balkánra húzódott reskedelem, mely a Dombóvárott. Legfon- (nyugati gótok), másik népvándorlás korában tosabb Béndekpnszta, csoportjuk — mint már továbbra is szerepet ahol az elmúlt évben az előzőekben utaltunk játszott. E területek egy kisebb temetőjü- rá — a hunok szövet- megszállásának azon- ket tártuk fel. ségese lett és együtt ban elsősorban kato­Hosszú századokon vett részt a rómaiak nai, védelmi jellege ■ át vándorolt és har- elleni hadjáratokban, volt az. Alföldön és colt népük. Inig elju- Ekkor már itt vannak Tiszántúlon élő szom- tott földünkre. A gó- Somogy földjén, birto- szédos germán törzs: a tok őshazája a Keleti- kukba azonban csak a gepidák betörései el­tenger -partvidékén hun uralom lerázása len. volt. Innen az i. u. II- után kerül. Nem sokáig időztek évszázadban dél felé Mint egykorú törté- itt, néhány évtized el­vándorolva a Fekete- nett forrásokból kive- múltával (488-ban) ké- tenger partvidékéig ju- hető, környékünkön a sőbbi nagy királyuk, tottak el. A III. század keleti gótok két törzse Theodorich vezetésével közepe óta állandó tá- is szállást foglalt, felkerekednek, hogy madásokat vezettek d Egyik törzsük a Bala- seregeik véres harcok római birodalom ellen■ ton környékét népest- árán elfoglalják új ha- Támadásaikat siker tette be, a másik a zájukat: Itáliát, koronázta: Aurelianus Kaposvölgy környé- (Folyt.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom