Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-26 / 72. szám
Dicsőség és há!a a felszabadító Szovjeíumónök, a béke és a szocializmus szilárd támaszának! (Folytatás az 1. oldalról.) a mezőgazdaság szocialista ár.szervezésével, a m ezőigazdasáig i termelés jetantéikeny növelése csak a mezőgazdaság szocialista átszerveaése révén érhető eil. Járási pórtóizotíságaiimkiniak egyik legdöntőbb f-eütaidialtfa, hogy szakadatlanul harcoljanak a mezőgazdaság szocialista átszerA járási pártbizottságok titkárainak országos tanácskozása vezésével kapcsolatban elterjedt jobboldali nézetek ellen, amelyeknek érvényesülése aiz egész népnek, magának a dolgozó paraszt- ságinak fis súlyos bárolkalt okoznia. Egyszersmind haiieűmas MMlágosáitó munkát kell végezniük faílúsl kom- murtßtämkriafc pártiunk helyes politikájának megmagyarázása, végrehajtása érdekében. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének fő útja hazánkban is a .tenmelőszövetkezieti mozgatom. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az úgynevezett III. típusú ter- melőszövetkezetek létrehozása., e termelőszövetkezeteik növekedése, fejlődése. Hazánkban' a Hl. típusú termelőszövetkezet ■ a legalkalmasabb forma, amely a mezőgazdaságban elvezet a szocializmushoz. Miént kell ezt hangsúlyozni'? Azért, hogy vilégcsan megértessük a járási pártíbizottságelkkiall, a falusi pártszervezetekkel, a falusi kommuniistákkal, hogy a mezőgazdaságban a 'szocializmusért vívott harcukban ©lisőscrban. és mindenekelőtt a III. típusú termelőszövetkezetek fejlesztéséért har- eolijainiak. A termelőszövetkezeitii mozgatom egészséges fejlődése megköveteli, hogy a III. típusú termelőszövetkezetek hiascmfíithatatteniui igyor- sa'bbain nőjenek, fejlődjenek, mint az alacsonyabb típusú teirnaalőszövei'ke- aeti fommák. Nem helyes tehát az a felfogás, hogy a fő erőt az alacsonyabb típusokra kell helyezni, hogy a dolgozó parasztságot elsősorban az alacsonyabb fokozatokéin át kell elvezetni a III. típusú termelőszövetkezetihez. Természetesen az alacsonyabb termelőszövetkezeti formáknak is megvan a maguk jelentősége, szerepe. Elősegítik a dolgozó parasztság bizonyos rétegei számára, hogy megbarátkozzanak a szövet kezessel, saját teipaisztalatjukiból lássák a szövetkezés anyagi előnyeit, s rö- vidiebb, hosszabb idő után elfogadják, megértsék a III. típusú termelő- szövetkezet jelentőségét. Termelőszövetkezeti mozgalmunk perspektívájának tisztázása meilfiett le kell azonban szögezni, hogy ma termelőszövetkezeti mozgalmunk változatlanul legfőbb feladata a meglévő termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása, megerősítése. A termelőszövetkezetek többsége miár nem gazdálkodik rosszul, biztosítja >a termelőszövetkezeti tagságnak ma@aisa.ibb életszínvonalát, isőt a termelőszövetkezetek tag ségának többsége elérte, nem egy helyen túli iis haladta a íközépparaszt életszínvonalát. A terméshozamok emelése, s a nagyüzemi állattenyésztés jobb magszervezése révéin, az árutermelés jelienitős kiszé'esi lésével most el kelt érni, hogy az egész termelőszövetkezeti mozgatom leemelési színvonala vitathatatlanul túlszárnyalja az átlagos paraszti gazdaság, sőt a kö- zépparaszitii .gazdaság termeíliési szín.- vcinialát. Enélyesieini fel kielH! illépnii 'aininiaik. érdekéiben, hogy a háztáji gazdaságok körül' tapasztalható visszaéléseket megszüntessük. Biztosítani kell, hogy a termelőszövetkezet közös munkájában lehetőleg az egész család részívegyen. Fel kel! tépni a munkai egység körül imsu'teíkozó liberalizmus, s visszaélések ellen. Terffialőszövet- kezeteirknek jobban igénybe kell venndiüik a gépállomás agroraámuséit s tanácsai alapján biztosítaniuk keM a bevált, fejlett növény termei ésá módszerek 'bevezetését. Jelentékeny változásra van szükség a termelőszövetkezetek állattartó, állattenyésztő munkájában. Mindenekelőtt a sziarvasmarhaállo- mányit, s a tehénállományt keli növelni. Biztosítani kall a -magas tejho- zamot, el kell érni, hogy a termelő- szövetkezetek megfelelő mennyiségű trágyához jussanak, amely a talajerő fokozásának egyik legnagyobb äiehe- tőségét jeleníti. Növelni kell a termelőszövetkezetek sertésállományát ás, meg keüilí javíteni a fialási átlagot. Minctenmiek érdekében nagy gomdo-t ketl fordítani aura, hogy iaz ólilat- tenyésatésztésben megfelelő munkaerők dcLigiOzzamak. Mindezek megvalósítására a ter- melőszövetlkezeteikiban a vezetés szín- vonalát is meg kall javítani. A tapasztalatok aat bizonyítják, hogy a jó, a mezőgazdasághoz értő, a fegyelmet megkövetelő, igazságos, mépsze- rű termelőszövetkezeti elnök vezeté- sévefl a termelőszövetkezet gyorsan viinágzásinak indul, a tagok jövedelme magas, a munka fegyelmezetten folyik, a ta-gok elégedettek. Ez arm mutat, hogy a járási pártbizottságoknak is a legnagyobb figyelmet s gondot kell fordítaniuk a termelőszövetkezetek elnökeire. A termelőszövetkezetek továbbfejlődésének egyik tegfcintossibb előfeltétele a termelőszövetkezeti demokrácia biztosítása. Ezért a falusi kommunistáknak, a járási pártbizottságoknak kötelességük, hogy ügyeljenek a termelőszövetkezeti demokráciára és annak fejEieszitósóre. A termelőszövetkezeti mozgafom számszerű fejlődése — belépések és új termelőszövetkezetek efiakíitiása útján — lehetséges már ebben az éviben. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok között népszerűsíteni ke?! a termelőszövetkezetek eredményeit, biztosítani kelt, hagy az egyénileg gazdálkodó act- igozó parasztok minél szorosabb kapcsolatba kerüLjmek a termelőszövetkezeteikkel, meglátogassák azokat és a saját szemükkel győződjenek meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről;. Rá kell mutatni a Szovjetunió kolhozainak eredményeire a fel- világosító munkában. A termelőszövetkezeti mozgalom legjobb agitátorainak természetesen maguknak a termelőszövetkezeti tagoknak kell lenniük. Sajnos ez nem mindig taDasztalható. Sőt a vtiliek egy részét felvették a párt ba. Ma termelőszövetkezeteink zömében már van pártszervezet, s a termelőszövetkezeti tagok 25 százaléka kommunista párttag. Hatalmas erő ez! Ez azonban még nem általános. A feladat éppen abban áll, hogy biztosítsuk: a termelőszövetkezetek párt- szervezetei, a termelőszövetkezetek kommunistái állandó felvilágosító munkát folytassanak, — mert ez még általában nincs így — mindazokért a feladatokért, amelyek a termelőszövetkezetek megerősödését szolgálják, mint pl. a munkafegyelemért, a családtagok bevonásáért, az állatok gondos ápolásáért, a szövetkezeti demokrácia biztosításáért stb. Ezeknek kell a termelőszövetkezeti párt szervezeti munka döntő kérdéseivé válniuk. Mindezekben valamennyi termelőszövetkezeti kommunistának a mainál sokkal jobban példát kell mutatnia. A termelőszövetkezetek kommunistáinak fokozottabban kell részt- venniük a falu életében is, segíteniük kell a falusi egyénileg gazdálkodó kommunista párttagokat, a községi pártszervezetet, az egyénileg dolgozó parasztok körében végzett felvilágosító munkában és minden más feladatban. A járási pártbizottságoknak az az alapvető feladatuk, hogy ezeknek a céloknak érdekében mozgósítsák a termelőszövetkezetek kommunistáit, DISZ-tagjait. A termelőszövetkezet részére a géoi technikát, a nagyüzemi gazdálkodás e döntő feltételét a gépállomás szolgáltatja. Ez maga megmutatja a gépállomás hatalmas politikai jelentőségét. A gépállomás a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyének élenjáró harcosa, ezért igen döntő a gépállomás jó munkája. Gépállomásainknak több mint 10 ezer traktoruk, csaknem ezer Uni- verzál-traktoruk, több mint ezer vontatójuk, több mint 1200 kombájnjuk van. E hatalmas gépi technika biztosítja nemcsak a meglévő termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésének lehetőségét, hanem képes a fejlődő termelőszövetkezeti mozgalmat is ellátni, annál is inkább, mert pártunk politikája révén a gépállomások gépi technikája ez évben is, s a következő években is jelentékenyen növekszik. Gépállomásaink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomások kötelékébe tartozó 3800 agronómus munkájának jó megszervezésével nyújthatják a termelőszövetkezeteknek. Sajnos, sem gépállomásaink gépi technikája, sem az agroncmusok nagy hadserege még nem segíti megfelelően a termelőszövetkezeteket. Még nem használják fel kielégítően e hatalmas erőt. Jóllehet a gépállomások az utóbbi időben jelentékenyen megjavították, munkájukat, tervüket az elmúlt esztendőben mégsem teljesítették. Elmaradtak a növényápolás;, aratási, tarlóhántási munkálatokban, s a betakarítás oly fontos munkájában sem nyújtottak ^ megfelelő segítséget. A nagy gépi ’ technika tehát ma még sok tekintetben kihasználatlan. Az agronómu- sok zöme még nem végez igazi szervező, nevelőmunkát a termelőszövetkezetekben. Fz az erő még jórészt kihasználatlan. A gépállomások nem nyújtottak elég segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, különösen a szegényparasztoknak. A gépállomások munkájának döntő fogyatékossága abban áll, termelőszövetkezeti mozgalmunkban ma bizonyos sziikkeblűség, elzárkózás tünetei mutatkoznak. Ez nagy kárára van a termelőszövetkezeti mozgalomnak, magának a termelőszövetkezeti parasztságnak is, hiszen a termelőszövetkezetek növekedése, erősödése közös érdeke a termelőszövetkezeti parasztoknak, s az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, hiszen nemcsak a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőinek kell biztosítani a jobb, kultúrál- tabb életet, hanem az egész dolgozó parasztságnak. Különösen káros a baloldali elzárkózó' magatartás egyes termelő- szövetkezeteink részéről a termelő- szövetkezetekből nemrég kilépett parasztok iránt. Ezeknek a parasztoknak egyrésze már visszavágyik a szövetkezetbe s nem kétséges, hogy szívesen Visszalépne. De gyakran a szövetkezetbeliek ridegek irányukban, nem fogadják őket szívesen, elutasítják őket. Ezen változtatni kell. A szövetkezeti parasztoknak vissza kell fogadniuk azokat, akik ezt kérik, s barátsággal kell viseltetniük azok iránt is, akik még egyénileg igyekeznek boldogulni. A KV határozatának közzététele óta egy-egy járásnál, sőt megyebizottságon könnyelmű nézetekkel lehet találkozni. Például ilyenekkel: »Most már játszva megkétszerezzük hónapok alatt a termelőszövetkezetek számát«. Az ilyen s ehhez hasonló nézetek helytelenek, pártunk álláspontja az, hogy a termelőszövetkezeti mozgatom fejlesztésének megvannak a reális előfeltételei hazánkban : megvalósítható pártunknak az a határozata, hogy 1960-ig- a mezőgazdaságban is lerakjuk a szocializmus alapjait. Előrelátható, hogy ez évben a termelőszövetkezeti mozgalom — elsősorban az ősz folyamán — ismét számszerűen is fejlődni fog. De ennek biztosítására szívós, sokoldalú, nagy munkára van szükség, anélkül e rendkívül bonyolult feladat megoldása lehetetlen: A termelőszövetkezetekben a párt- szervezeteit az utóbbi években jelentékenyen megerősödtek, megedződtek, jónéhány közülük megtanulta a helyes pártmunkát. Erősödtek a termelőszövetkezetek párt- szervezetei azáltal is, hogy a termelőszövetkezetek megvédéséért folytatott harcban kitűnt pártonkí-, hogy magas önköltséggel dolgoznak. Ez arra inti járási pártbizottságainkat, hogy a gépállomások kommunistáinak, DISZ-tagjainak, szakszervezeti tagjainak, legjobb dolgozóinak közreműködésével, segítségével harcot kell kezdeményezniük a gépállomásokon, az önköltség csökkentéséért. Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy ebben az évben általában és részleteiben is a gépállomások elvégezzék minden előírt feladatukat. De különösein fontos éppen a termelőszövetkezetek terméshozamainak emelése érdelvében, hogy időben elvégezzenek Hiteden munkát az alapvetően fontos szántás biztosítása melleit El keli érni azt is, hogy a munka minősége kifogástalan legyen. Ennek érdekében járási pártbizottságainknak elsőrendű kötelességük, hegy nagy figyelmet fordítsanak a gépállomásokon a fluktuáció, a munkáscserélődés megszüntetésére és állandó munkástörzs kialakítására, ezenkívül a traktorosok nevelésére. s végül, de nem utolsósorban a fegyelem megteremtésére. így biztosítható. hogy a gépállomás — a népgazdaság egyik legköltségesebben dolgozó ága — valóban javítson munkáién. Döntő feladat, hogy a gépállomások javítsák kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel és politikai tekintetben is több segítséget nyújtsanak nekik. A gépállomásokon — s ez is halaszthatatlanul megoldásra váró feladat — a pártszervezeteknek a MEDOSZ szervezeteivel karöltve — nagy figyelmet kell fordítaniuk a dolgozók megfelelő munkafeltételeinek biztosítására, a szállásokra, a konyhára, s a többi szociális és kulturális szükségletnek — a lehetőséghez mért — legjobb kielégítésére. Meg kell javítani az állami gazdaságokban a pártmunkát A járási pártbizottságok az utóbbi egy-két évben több figyelmet fordítottak az állami gazdaságokra. Az állami gazdaságok némileg megjavították munkájukat, növelték termelésüket. Ismeretes azonban, hogy az állami gazdaságok termelése nem kielégítő, hogy az állami gazdaságok jelentékeny része deficites, hogy az állami gazdaságokban igen magas a termékek önköltsége, nagy a fegyelmezetlenség s különösen súlyos a társadalmi vagyon elherdálása, sőt fosztogatása. Nyíltan meg kell mondani, hogy e téren a változás nagyon is lassú. Az állami gazdaságokban a derék, régi, becsületes agronómusok mellett igen sok a magát szakembernek álcázó, a mezőgazdasághoz nem értő régi tisztviselő, volt horthysta katonatiszt, volt földbirtokos, ellenséges elem, akik itt meghúzódnak. Az állami gazdaságok rossz eredményeiben az ellenség munkája is jelentékenyen közrejátszik. Meg kell állapítani. hogy az állami gazdaságok pártszervezetei a leggyengébbek közé tartoznak a falun. E pártszervezetek befolyása, vezető, irányító szerepe, nevelőmunkája, ellenőrző szerepé. aktivitása helyenként szinte egyáltalán nem érezhető. A mai állapotokon lehet és kell is változtatni. \ minisztériumi, az állami irányítás megiavítása mellett mindenekelőtt gyökeresen meg kell javítani az állami gazdaságokban a párt- munkát. A legfőbb feladat az. hogy ■biztosítsuk — elsősorban a legnagyobb és a közepes nagyságú állami gazdaságokban — megfelelő párttit- ■kár működését. Járási pártbizottságainknak változatlanul komoly figyelmet kell fordítaniofc az egyénileg dolgozó parasztokra, gazdaságaikra, termésük növelésére Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termékek többségét a begyűjtés számára, s a piacra jelenleg még az egyéni gazdaságok adják. A paraszti gazdaságokra általában jellemző, hogy traktort kombájnt, modern mezőgazdasági gépet nemigen használnak. A paraszt- gazdaságok kevésbé tudják hasznosítani a mezőgazdasági tudomány eredményeit, igen nehéz kialakítaniuk kicsiny területük miatt a helyes vetésforgót. A parasztgazdaságokban a gazdaság saját munkaerejének és munkaeszközeinek helyes felhasználása is gyakran nagy nehézségekbe ütközik az egyes mező- gazdasági munkák összetorlódása, a munkákban beálló nagy szünetek, a távollévő és szétszórt parcellák miatt. Mindez arra mutat, hogy a do’gozó parasztság számára az igazi felemelkedést csak a termelőszövetkezet jelentheti. Aki mást állít, félrevezeti. becsapja a dolgozó parasztságot, Mindezek állandó hangsúlyozása mellett is segíteni kell a dolgozó parasztokat, hogy amíg egyénileg termelnek, gazdaságúik korlátozott lehetőségeit jobban kihasználhassák. Ezt jelenleg nagyon fontos hangsúlyozni. Nem szabad elfelejteni, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata világosan leszögezi: változatlanul, teljes erővel támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat is, tehát azt a dolgozó parasztot is, aki még egyelőre nem lép be a termelőszövetkezetbe, mive! még nem értette meg a termelőszövetkezeti mozgalom előnyeit. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, hogy az 1953. évi júniusi központi vezetőségi ülés, a III. pártkongresszus idevágó határoy zatai változatlanul helyesek, érvényesek. A dolgozó parasztsággal ezt n-.eg kell értetni, különben megtörténhetik. hogy az egyénileg dolgozó parasztság meaijed és bizalmatlanná válik. Meg kell értetni: az a kcrü'raény, hogy az utóbbi másfél évben elhanyagolt ter- melőszöveíekereti mozgalmat most újból előtérbe helyezzük, semmiképpen sem jelenti azt, hogy őket erőszakkal kényszerítjük a szövetkezetbe. Pártunk változatlanul azon az állásponton van: a termelőszövetkezetek létrehozása a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése révén kell hogy bekövetkezzék, amelynek érdekében természetesen pártunknak hatalmas szervező, nevelő, felvilágosító munkát kell szakadatlanul végeznie. Pártunk politikája arra irányul, hogy a munkásosztály mind szorosabbra fűzze szövetségét a dolgozó parasztsággal, nemcsak a termelőszövetkezeti parasztsággal, hanem valamennyi dolgozó paraszti réteggel. A szocializmus építésére irányuló munkás-paraszt szövetség erősítése változatlanul falusi politikánk homlokterében áll. Éppen ezért biztosítani kell a falun a törvényességet, nem szabad eltűrni a baloldali túlzást, erőszakoskodást. Figyelemmel kell lenni a dolgozó parasztokra, közöttük a középparasztokra. Tekintettel kell lenni arra, hogy a dolgozó parasztság, a középparasztság csak szívós, kitartó, türelmes munkával, saját jó tapasztalatai révén hozható közelebb a szövetkezéshez. a szocializmushoz. Falusi politikánkban, falusi munkánkban minden szélsőség, túlzás, önkény megengedhetetlen. Miiindézek mellett azt is 'hangsúlyozni kell, hogy a dolgozó parasztság számára változatlanul fenn állnak azok a lehetőségek, amelyeket pártunk eddig is biztosított! részükre. Ezért érdemes és kifizető (gazdaságát fejlesztenie, földijeit trágyáznia, ál- latáMcmáinyált növeilinie, kukoricáját megkapélm!®'. Mind a dolgozó parasztság, mond az egész nép számúira rendkívül fontos, hegy az utóbbi időben megnövekedtetlt mumkatoedv, termelési biztonság változatlanul megmaradjon, sőt növekedjék a falun. Végül azoiniban újból Ihangsúlyozni kell, hogy az egyéni parasztgazdaság lehetőségei mindeme segítség mellett is nagyon korlátozottak —, hogy a termelés igazi növekedése, a dolgozó parasztság igazi jóléte a termelőszövetkezetek révén érhető el. Járási pártbizottságainknak, falusi (pártszervezeteinknek, falusi kommunistáinknak politikád munkájukat, a tömegek körében végzett politikai szervező, nevelő, felvilágosító tevékenységüket miindeneka'őttt a termelés növelésére-kell összpontosítaniuk. Ennek a népgazdaságunk további fejlődése számlára döntő feladatinak a megoldása az egyszerű, szürke hétköznapok mindennapi szívós munkáján múlik. Kár lenne azt hinni, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésének megitöirt'éintédg semmit sem tehetünk a termelés növeléséért. Ellenkezőlleg: elsosorban. a mező- gazdaság szocialista szeiktomaíJbain, de a kiisárutermelő szektorban, ás napról napra küzdelmet, harcot kell folytatni azért, hogy folytonosan, kihasználjunk minden napolt,, mindazokat a lehetőségeket, amelyek ma megvannak és holnapra megteremtődnek. Ebben a szeltembem fogant pártunk Központi Vezetőségének azon határozata, hogy figyelembe véve a mezőgazdaság reális erőviszonyait, ez évben 7—8 százalékkal kell emelni az egész mezőgazdaság termelését. Ez mindennapos harci feladat számunkra. * * # (Acs Lajos elvtárs beszédének folytatását lapunk holnapi számában közöljük.)
