Somogyi Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-03 / 52. szám

Csütörtök, 1955. március 3. SOMOGYI NÉPLAP S A VERSENY HŐSEI F elhajtott kabátgallérral, fejünket nyakunk közé húzva% bukdácsolunk a jókora hó­buckák között, s viaskodunk a veszekedett hóvi­harral, mely csak úgy hordja szemünkbe, nyakunk­ba a havat. No végre, itt a Fűtőház. — Szabadság, elvtársak! Keczeli elvtársat ke­ressük, merre találjuk? — kérdezzük az olajtól, széntől fekete embereket, kik dacolva a barátság­talan idővel, rendületlen nyugalommal s alapos­sággal tisztítják, javítják gépeiket. Jónéhány perc telik ljple, míg a pöfögő, óriási gőzfelhőt eregető mozdonyok mögött ráakadunk Keczeli János elvtársra. Felgyűrt ruhaujjal, nya­kig olajosán bukkan elő mozdonya kerekei közül, s ki is jelenti azonnal, hogy nincs sok ideje beszél­getni velünk, mert egy órakor indulnia kell. Az óra mutatója pedig már 12 felé jár. De munka­közben csak megtudjuk tőle, hogy elsők között tett felajánlást a felszabadulási versenyben. Hogy mi­lyen eredményeket ért el? .erre is felel. — Elég jól állok — mondja szerényen. — Öcsémmel együtt dolgozunk ezen a mozdonyon. Ö a váltótársam. Fiatal mozdonyvezető, még sokat kell tanulnia, de azért nem kell szégyenkeznem miatta. Igaz, dolgozunk is sokat. Nekem ma pél­dául csak t3 órakor kellett olna jelentkeznem, mégis fél 10 óta itt vagyok. Hiába, nem tudnék nyugodtan otthon ülni — különösen ilyen időben ■—, hogy alaposan át ne nézzem a gépemet, mielőtt indulok. Mert nagyon gondosnak kell lennie, na­gyon vigyáznia kell annak, aki jó eredményt akar elérni és azt meg is akarja tartani. Nézzenek csak ide például — mutat a kerekek mögé. —• Itt ez a kenőágy, a kerék menetközben jócskán felveri ide a havat, ami megolvad, s a kenőágyat megtölti vízzel. Ha ez befagy, csinál ám olyan bajt, .hogy csak győzzük helyrehozni. Ezért olyan fontos a mi munkánkban a mindenre kiterjedő figyelem és lelkiismeretesség. Ápolni, gondozni kell a gépet — ebben rejlik a jó eredmények titka. Minálunk elő nem fordulna, hogy az öcsém, vagy én ne tiszta gépet adjunk át egymásnak váltáskor. Menetköz­ben aztán nem sok hiba akad. Persze ez a jó fűtőn is múlik. Nálunk az is megvan, összedolgozunk, jól megértjük egymást. M iközben beszél, keze állandóan mozog. Dol­gozik. Elmondja azt is, hogy csak 1952 óta mozdonyvezető, azelőtt szerelőlakatos volt. Szerette a munkáját, de szíve vágya mégis csak a mozdonyvezetés volt. Mikor aztán lehetett, ő is jelentkezett a tanfolyamra. Nem ment könnyen a tanulás, hiszen ugyanakkor kellett letennie az ál­talános iskola vizsgáit is. De Keczeli elvtársnak si­került, azóta egyre többet tud, egyre inkább urá­vá, mesterévé válik -mozdonyának. Havonta az 1800—2000 forintot is megkeresi, de már magában véve az is nagy öröm, hogy társai mennyire tisz­telik,■ mennyire szeretik őt. Nem csoda, hiszen so­kat segít nekik. Keczeli elvtárs beszélne még tovább is, mert most már belelendült. De fiatal mozdonyvezető lép •oda, s kéri, álljon hátrább a gépével. — Ne haragudjanak, most már igazán nem érek rá — mondja s kezet nyújt, azután fellép a mozdonyra. * . . A gőztől és sűrű- hóeséstől alig. látunk, ahogy kedves tudósítónk, Zsiborás elvtáns, a Fűtőház ver­senyfelelőse után bebotorkálunk az irodába. Tőle tudjuk meg a többit. Nevezetesen azt, hogy Ke­czeli elvtárs nemcsak mint mozdonyvezető, hanem mint szb-tag is kitűnően megállja helyét. Társával, Darázs Ferenc fűtővel, munkás-személyvonatokat továbbítanak, még hozzá állandóan késésmentesen. Nagy szó ez — ilyen időjárásban, ezzel a szénnel! De győzik! Sőt, január hónapban 69 mázsa szenet takarítottak meg gazdaságos fűtéssel. Mozdonyki- lométer-tervüket 115 százalékra teljesítették, má­sik tervüket: a 100/ETKM tervet pedig 160 száza­lékra. Az utóbbi azt jelenti, hogy súlyban lénye­gesen több személyt 'szállítottak, mint amennyi előirányzatuk volt. „ — Igen lelkiismeretes emberek — folytatja Zsiborás elvtárs — képesek szabadidejüket is fel­áldozni, csakhogy jól előkészítsék mozdonyukat in­dulás előtt. Menetközben feszülten figyelik a gép minden porcikáját, nincs-e valami hiba. Elsők a versenyben — büszkélkedik szeretettel, aztán hoz­záteszi — mindketten kommunisták. j%/í indketten kommunisták . . . Átmelegszik az ember szíve, ahogy hallja. Egy szót sem ejtettünk eddig lelkesedésről, lendületről, munkalázról, mégis mennyi igaz lelkesedés, meny­nyi feszülő energia rejlik a szavak mögött. Milyen szép és egyszerű ez így: kommunisták. A verseny hősei. Nem tesznek nagyhangú kijelentéseket, ke­vés beszédű emberek, nem ígérgetnek fűt-fát meg­gondolatlanul. Csak dolgoznak — kedvvel, oda­adással, szeretettel, s mindig készek a segítésre. Jó kollektíva ez a fűtőházi. Tudnak dolgozni, de még hogyan! Zsiborás elvtárs az egyik dossziébői előhúzza a versenyfelajánlások listáját. Nézzük csak, mit hogyan teljesítettek. Az első pontban 4 százalékos szénmegtakarítást ígértek, teljesítették 9 százalék­ra. (41 tonna szenet takarítottak meg januárban, ez a mennyiség 27 családnak volna elegendő fűtő­anyag egy évre.) Mozdonykilométer tervüket ' a felajánlott 105 százalék helyett 130 százalékra teljesítették'. Kitűnő eredmény. Átlagos terhelési tervük teljesítésében 93,5 százaléknál tartanak. A 105 százalékos kocsijavítási tervet eddig 97,5 szá­zalékban váltották valóra, a mozdonyok időszakos javítási tervét pedig 100 százalékig végrehajtották, méghozzá kitűnő munkával. A verseny eddigi ide­je alatt baleset nem fordult elő. Szép eredmények ezek, bizonyítják, hogy a Kaposvári Fűtőháznál jól folyik a verseny. A dol­gozók 97 százaléka vállalt kötelezettséget, s közü­lük 13-an sztahanovisták lettek az év első hónap­jában. Zsiborás elvtárs méltó büszkeséggel mond­hatja ezt, ^hiszen az előző időszakban havonként legfeljebb 3 sztahanovista emelkedett ki közülük. Mikor néhány nevet kérünk, nem is tudja, hogy melyiket említse. Legelőször az idős Kunfalvi bá­csi nevét jegyeztük fel, ki brigádtagjaival együtt a verseny legjobb, legeredményesebb dolgozói kö­zé tartozik. Kunfalvi Lajos elvtárs nemrég kiváló dolgozó lett, s az oklevél, valamint jelvény mellé 400 forint pénzjutalmat is kopott. Hosszan sorol­hatnánk a többiek, Keszthelyi Béla, Riskó Sándor, Somlai László, Horváth Lajos érdemeit is, de ke­vés lenne erre a hely. A mikor a havas udvaron, az útrakész moz­donyoknál búcsúzunk, bizakodóan Imond- ják: úgy dolgozunk, hogy a felszabadulási mun­kaverseny eredményei alapján megszerezzük az élüzem címet. Minden bizonnyal sikerülni is fog nekik . .. Sz. R.-né. A barcsi járás nem lesz a megye szégyene Üzemi dolgozóink hazáink felsza­badulásának 10. évfordulójára indí­tott: i szocialista muinkajversenyben. napról napra szebb eredményeket ér- n|elk el, egymás uitáin váltják valóra pártunknak adott szavukat, vasalá­saik teljesítésével jánülmoik hozzá dolgozó népünk éíteitiszímvonalának emeléséhez. Mii, a barcsi járás ..pénzügyi dol­gozói vajon elmanidihartjük-e, hogy mii is megtettünk eddig mindent an­nak érdekében, hogy vállalásunknak becsülettel eleget tehessünk és a be- ütemezés szerint teljesítsük adóbevé­teli tervünket? Eredményeink azt mutatják, 'hógy nem. Egy hónappal ezelőtt járásunk 17 községi 'tainécsítitfcára és 16 pénzügyi dolgozója vállalást tett arra, hogy el­ső negyedévi adóbevételi tervüket február 15-ig teljesítik, hogy járá­sunk elkerülhessem 'az utolsó hely­ről. Vállalásuk azóta is csak vállalás maradt és .járásunk egy hónap óta «szilárdan^1 tartja az utolsó helyet. Bolhó és Istvándá községekben ér­itek el ugyan eredményeikéit a pénz­ügyi terv teljesítésében — mivel étit a községi tanács vezetői VáMiaüiásukalt a dolgozó parasztok felajánlásaira alapozták — és a gazdák segítségé­vei .teljesítem is tudták adőtit szavu­kat. Ez az eredmény azonban még mindig kevés ahhoz, hogy szégyen­teljes lemaradásunkat bepótolhassuk. Járásunk >a megyei versenyben az utolsó helyen kullog és lemaradásunk elsősorban is a belső pénzügyi apparátus terv­szerűtlen munkájából adódik. Adófel,ügyelőink nem gazdáik kör­zeteiknek. ímem nyújtanak megfelelő segítségeit a községi adómeglbízotteík- mak és ellenőrzéseik ás futólagosak, tervszerűtűeníefcj nem éreznék fdMős- séget körzeteik terviteljesítéséént. Például Túri elvtáirs, a csdkanyavii- semtai körzet adófeOügyel.ője, már hónapok ótia elnézi, hogy Balázs Já­nos csdkomyavisomtaii kuElák • 23 808 fontat adóval tartozzék államunknak. Hozzá hasonló kulákct többet is ta­lálunk Csokomyaviseotámi. A községi adómegfoízotit, valámiinit a körzeti fel­ügyelő pedig ahelyett, hagy érvényt szerezne a törvénynek, elnézőek , a fculákolkfcal szemben, s felütnek a kulákok siránkozásának, hogy »nem tudnak miiből afclóit fizetni).« Hiba van a községi tanácsok ve­zetőinek példamutatásával óls a mi járásunkban. Nem egy tanácselnök, tanácstitkár és itiainéesltlaig tartozik többszáz vagy ezer forinttal még múlt évi adójába ás. Például Babócsa községben alig lehet egy olyan tanácstagot ta'álni. aki ne tartoznék többezer forinttal államunknak. És a községi tanács vezetői mit sem törődnek azzal, hogy tanácstagjaik nem fázétniek adót és rossz, példa ju- káit a többi dolgozó parasztok ás kö­vetik. Adóügyi megfoízioittaink is sok helyen nem követelik meg következetesen a törvény be­tartását. Például a szulriki adóügyi megbízott:, Szőke elvtáns nem akarja végrehaj­tani a törvényes szanfccáiófcalt szak­nál a gazdáknál, akik nem fízeinek adót. Ugyanek a helyzet Lad, Lalkó­í csa. Poton.y, Somcgyaraes községek­ben is, ahol ugyancsak igen nagy a lemaradás és a törvény alkalmazása ’ helyett mégis inkább siránkoznak az adóügyi megbízottiak. A rosszul teljesítő dolgozó paraszt­jaink meHtatt vannak kötelességtudó, pontos adófizető gazdáink is, akik be­csületbeli kötelességüknek tart­ják állam iránti kötelezettségük teljesítését. Ilyenek Gergő József és Tóth Imre káiimáriicsai dolgozó parasztok, lalkiik már első félévi adójukat (befizettek. Ezeknek a becsületes dolgozó parasz­toknak példáját kövestsiék járásunk dolgozói és tartsák becsületben: kö­telességüknek esedékes adójuk ren­dezését. Járásunk a megye szégyene az adóterv teljesítéséiben, lemaradá­sunkkal nagy mértekben hátráltat­juk megyénk eredményeit is. Járá­sunk minden pénzügyi dolgozója, Ita- náesvezeitője és dolgozó parasztja tartsa .kötelességének az állami fe­gyelem betartásét és betartatását. Számoljuk fel hiányosságiainlkalt, fell- jesiítsük becsülettel kötelezatrtíségüm- ket, mutassuk meg megyéink vezető párt- és tianácsszerveinek, hogy a mi járásunk .Mem lesz ezután féke a magye eredményednek és mi miat­tunk nem kell >. szégyenkezniük. S hegy ezt elérjük, érvényesíteni kél' a törvény szigorát nemcsak a ha­nyag adófizetőik, hanem a hanyag munkát végző, elnéző pénzügyi appa­rátusban dolgozókkal szemben life. Vincze Géza, a Barcsi Járási Tanács pénzügyi oszt. vez. Amit a dolgozó parasztoknak tudoiuk kell A földművelésügyi miniszter szabályozta a naposcsibe és a gépi keltetésre alkalmas tojás árát A földművelésügyi miniszter utasí­tása szerint a beadási kötelezettség teljesítéséibe beszámító, gépi kefflté- ítésre alkalmas tojás ára március 15-ig 1 .forint, március 16-tóíl1 31-ig 90, láprlfisten 70, májusban 60, júni­usban 70, júliusban és augusztusban 90 fillér darabonként. A beadási köitélezeittségtiSl függet­lenül, gépkelfcetésre értékesített; to­jás ára, a mindenkori államilag meg­állapított S'zafoadfeJyásánlási árnál 40 százalékkal magasabb. A törzskönyvezett állománytól származó, gépi keltetésre alkalmas tojásokért a itemyésztojás árán felül elsőosatáCyú baromfiak es,étén 7f százalékos, másodosztályú baromfiak ! esetében 50 százalékos felárat lehet, fizetni. Gépi keltetésre csak véavizsgiáttt és jól takarmónyozotó állatoktól szár­mazó friss és jcsíraképes tojásokat tehet éntéikesítenii. A géppel keltetett, nem türziskömy- vezeitt állatoktól származó napos­csibék ára darabomként; május 31-ig 3 forint, június 1-től pedig 2 dnranit. A törzskönyvezett állománytól szár­mazó naposcsibe ára elisőaszitiállyú szülők esetéiben 50 százalékkal maga­sabb. Az egyes gépi keltetést naposba- remfit (fcgesia, liba, pulyka) a heflyi- leg kialakult szabadpiaci arnáll 5— 10 százalékkal olcsóbban keilt áru­sítani. AZ UJ JÖVEDELEMADÓRÓL A Minisztertanács szabályozta az 1955. évi általános jövedetemadö ki­vetésével kapcsolatos fenni, való,kait. Figyelembevéve a falusi ’lakosság észrevételeit, a Minisztertanács ’el­rendelte, hogy ez esEÍtliegeg téves adókávertések elkerülése végett, újból állapítsák meg az adózási kötelezett­ség alá eső föfJdterülleit nagyságát és a lovak számát. Ezért a falusi la­kosságnak március 5-ig a tanács- házán díjtalanul beszerezhető hiva­talos adóbevallási nyomtatványt kell kitöltenie. Bevallásit-kötelletsiek adni: a terme­lőszövetkezeti tagak háztáji gazda­ságukról, iaz I. és. II. típusú tszcs tagjai és az egyénileg gazdálkodók a használatukban lévő mező- és erdő­gazdasági ingaitllignicilanól, az éHiami tart alékter ülieteikibőil bérelt ingatla­nokról, a tulajdonukban lévő állalt- áíitományról és a résziben vagy egész­ben bérbeadás útján hasznosított hózbirt okukról. A kitöltött bevallási íveiket márci­us 5-ig postán vagy személyesen ke®, benyújtani a községi tanácsnál. Megkezdődött az állatszámlálás megyénkben A párt és a kormány mezőgazda­sági határozatában foglalt (tervek itek- jesítésének felmérés,éhez tartozik az á'laitiok megszámlálása. Erre többek között azért van szükség, hogy azok­ban a községekben, ahol nem meg­felelő mértékben emelkedett az álla­tok száma, helyes intézkedésieket le­hessen tenni a hiányok pótlására. Szükséges továbbá az állatállomány számának ismerete az állami támo­gatós helyes szétosztása végett is. Ezért minden évben egyszer az egész ország területiéin magszámliáljók az- állatokat. Ebben az évben március 1—7. között számlálóbiztosok házról házra járva feliker,esnek minden gazdát, hogy az áiTlatiálDományt ösz- szeírják. Az áJDaitállományt óllait- számfiálási kérdőívre és gyűjtő- lajstromra vezetik fel, amelyeket a tulajdonosoknak büntetőjogi felelős­ségük tudatában alá ke® irmuk. Aláírásukkal igazolják, hogy valóban annyi állatuk van, amennyit a szám- lálóbizitois összeírt. Az elmúlt évben egyesek állatállományuk egyrészéf letagadták, mert azt gomidcüiták, hogy az összeírás a beadás vagy az adó­fizetés célját szolgálja. Ezek a gazdiák jmem tudták, hogy a statisztikai ösiz- i szénások anyagát sem a beszolgál­tatás, sem az adó kivetésiénél niem lehet felhasználni. Minden álláttuíllajdonios érdeke, hogy a valóságnak megf éllelő számú állatot írjanak náluk össze, ment a hamis .adatszolgáltatókat a törvény három évig terjedhető börtönnel bünteti. Az álllatck pontos összeírása nem­csak az áílattulajdomosok érdeke. A tervek készítéséhez, azek végrehajt tfcsómak ellenőrzéséhez és helyes ■intézkedések meghozata,lóihoz efJeinr gedbe tétlenül szükséges, hogy a me­gyei, járási és községi tanácsok pon­tos számadatokkal rendelkezzenek. Ernőikül az óiliiaittienyésztésit előrevivő intézkedésiekéit nem. tudnak kiadni. Szükséges, hegy a párta és tanács- szervek figyelemmel kísérjék a most folyó áüailszómlátáist és segítsék a statisztikai dolgozók munkáját. A pontosam összeírt áffllatsaámlólósii ada­tok nagy segítséget jelentenek az állattenyésztést Irányító szerveknek a megye fejlettebb áll'attemyésiztésé- mek elérésében. Ligeti Elemér Érdemes földművesszövetkezeti tagnak lenni Jßzekben a napokban észrevehetően nagyobb a, sürgés-forgás az amúgy is forgalmas Rákóczi tér környékén.. . Kipi­rult arcú, csillogó szemű emberek sietnek a földművesszövetkezet áruházába, majd csomagokkal megrakodva látjuk távozni őket. Vajon mi az oka ennek a hirtelen kirobbanó vásárlási láznak? Megnézem gyorsan a naptárt, de hiába, semmiféle nagy ünnep nem közeleg. Vagy talán ingyen cukrot vagy rizst osztogatnak? No ezt már meg kell nézni! - \ Gyorsmozgású elvtárs szegezi az üzletben nekem a kérdést a pult mögül: — Nos, hány forint? .,. Mutassa a céduláját és mit parancsol? Először hitetlenül nézek rá — aztán elmagyarázzák, hogy visz- szatérítést fizet a szövetkezet — nyereségéből — a tagságnak az elmúlt évi vásárlásai és szabadtérmény-eladása után. Ezenkívül minden tag a befizetett részjegye után 15 százalékos részesedést kap. Már dugják a zsebembe nekem is a 15 százalékos részesedést, hisz én is szövetkezeti tag vagyok. Most ámulok ám csak igazán! A szövetkezet ügyvezetője, Fűzi elvtárs, egy hatalmas kimutatást tart elém, melyen nevek é$ szám­oszlopok vannak; kik milyen értékű visszatérítést kapnak. Vasan- da Józsefné kaposvári lakos, szövetkezeti tag 467, Julies József 850, Kercse Sándor 493, Tadics Dezső 1319, Gerderics Ferenc 758 forintot és így tovább, csaknem 3000 tag részesült visszatérítésben. De a kaposvári szövetkezethez tartozó tag szövetkezeteknél is hasonló a helyzet. így pl. Töröcskén özv. Tóth Lajosné 198, Kaizer Mátyás 237, Zselickisfaludról Kontra Józsefné 279 forintot kapott. Még a kis — 152 lélekszámú — Patcán is fizetnek visszatérítést, ahol a községnek majdnem fele szövetkezeti tag. A Kaposvár és Vidéke Földművesszövetkezet összesen mintegy 337'000 forintot oszt szét a szövetkezet tagjainak. Átlag 150—200 forint jut egy-egy tagnak. „ Emberek, asszonyok csoportosulnak az ügyvezető asztala kö­rül, felveszik a nekik járó összeget. Fonai néni van éppen soron, aki büszkén jelenti be: Fonai Zsuzsanna, Sztálin út 4. sz. alatti la­kos, gimnáziumi tanuló is belépett a legifjabb szövetkezeti tagok sorába. i KOVÁCS BÉLA szövetkezeti tag.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom