Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-08 / 32. szám

SOMOGYI NÉPLAP 3 Kedd, 1955. február 8. KAPOSVÁR A BÉKE ŐRTÜZEINEK FÉNYÉBEN Az elmúlt héten a város három különböző pontján tartottak béke­nagygyűlést: a Kézműipari Válla­lat Nádor utcai üzemében, továb­bá a Vöröshadsereg úti és a cseri általános iskolában. Mindhárom békegyűlésre a békeharcosok lel­kes és elszánt serege jött össze. Fellobogtak a béke őrtüzei és he­vüktől egybeforrott a megjelentek ’ békeakarata. A leghatározottabb tiltakozások hangzottak el Nyu- gat-Németország újrafelíegyverzé- se és az atomháborúra készülők szándékai ellen — ugyanakkor ■ egyakarattal tettek hitet békénk életbevágóan nagy ügye mellett. Mindhárom nagygyűlés előadója Nyári Pál református esperes volt. Szét kell zúzni minden háborús törekvést Nyári Pál többek között ezeket mondotta: A puszták vérengző farkascsor­dáit csak lobogó máglyák fűzével lehet megfélemlíteni. Minden bé­kegyűlés egy-egy ilyen máglya kell hogy legyen. A békeharc szerte e világon egekbecsapó fü­zeinek fényét meg kell látni azok­nak, akik újabb háború rémét idé­zik a békeszerető népek építő munkájának elpusztítására, ottho­nok rombadöntésére, százmilliók, asszonyok, gyermekek leglyilkolá- sára. Ez a tűz, a benne izzó akarat és hősi tettrekészség, valamint a békét akaró népek szétszakítha- tatlan hősi összefogása szét kell hogy zúzzon minden háborús tö­rekvést. „Lefogjuk a gyilkosok kezét!“ Számos felszólalás követte elő­adásait. Burcsa Gyű Iá né rövid né­hány mondatában csúcsosodott ki az elhangzott felszólalások lénye­ge, szívvel, könnyel, elszánt aka­rattal. Ezeket mondta: „Hetedmagammal voltunk test­vérek. A háború gyilkos keze fosz­tott meg valamenyiünket attól, Polány község tanácstagjai és bé­kebizottsági tagjai is lelkesen gyűj­tik a békealáírásokat. A békebizott­ság a tanáccsal karöltve kisgyűlése- ket szervezett, ahol a dolgozók meg­vitatták a békemozgalom soronkö- vetkező feladatait. A résztvevők a hogy szívünkben, ajkunkon ott le­hessen e drága szó: Édesapám! Hálás vagyok, hogy az én gyerme­keim békében élhetnek és elmond­hatják minden nap e szót, amely- lyel én sohasem tudtam megszó­lítani azt, akinek szeretetére oly nagy szükségünk lett volna. A cse­ri édesanyák nevében a leghatáro­zottabban tiltakozom Nyugat-Né- metország felfegyverzése és az atomháború sötét terve ellen. Min­dent elkövetünk, hogy lefogjuk gyilkos kezét azoknak, akik újabb merényletet terveznek az édes­apák ellen!“ Valamennyi felszólalásban ki­fejezésre jutott, hogy az aláírások mögött meggyőződés, rendíthetet­len békeakarat és a béke diadalá­ba vetett hit tüze izzik. gyűlések után aláírták a békeíve­ket, majd azokat látogatták meg, akik nem voltak jelen a gyűlésen. A békebizottsági tagok elhatározták, hogy tékeestet rendeznek, utána pe­dig békebált tartanak. Szulimán János Lelkes békealáírásgyűjtés Polányban SZAKSZERŰ TALAJELŐKÉSZÍTÉS, KORAI VETÉS: magasabb termésered mény Erről tanácskozott a gépállomási, tsz- és községi agronómnsok értekezlete A múlt hét szombatján magyémlk gépállomájsl, termelőszövetkezeti és községi agranómusaii tanácskozásra jöttek össze a Megyei Tanács nagy­termében. A tanácskozásra meghív­ták a községi termeEésd 'bizottsági el­nököket, valamint a mezőgazdasági áÍLiaindóJbizottságok eánakeirt is. Mint­egy 300 mezőgazdasági szakember és ■ dolgozó paraszt gyűilit össze, hogy megháinyják-vessók a legfontosabb teendőket: a tavaszi munkák előké­születeit. Sási János elvtárs, a Megyei Me­zőgazdasági Igazgatóság vezetője airtról beszélt referátumában, hogy. szakszerű talajelőkészítéssel, ko­rád vetéssel magasabb termés- eredményeket érhetünk el. Kérte a gépáll', nmósdk dcftgozáiit, hogy szívvel-lélekkel haaTcalj-aniak a tervek teljesítéséért és jóminőségű munká­val segítsék dolgozó parasztjainkat a magasabb terméseredmények eb érésében. A beszámolóhoz tűsének Szabó elvtárs, a Kaposvári Gépállomás fő- agronómusa szólt hozzá, 'aki elmomdí- ■fa, hogy a körzeti agromómuscknak a télen szakmai előadásokat tartot­tak, megtanították őket a munka­gépek kezelésére, hogy kánt a terü­letein segítséget adhassanak a tralk- tordsitákinak. Elmondta azrt is Szabó elwtárs, hogy február 3-án már meg­kezdték a traktorok a taPlajmunkát azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a talaj már felszikfcadt és rá le­het menni. Fonó János nagyberki dolgozó pa­raszt, termelési bizottsági elnök sír­ról számdít be, hogy az ő községük­ben eddig 100 held gépi munkára kötöttek szerződést. Büszkén mondta el azt iis, hogy ő már előkészítette a földet a ve­téshez és ha az idő engedi, e héten megkezdi a cukorborsó ve­tését. Karádi László, a répáspusztai fez •agranómusa fefLszóüallásában efinond- tai, hogyan pusztították ká az egere­két a gabonavetésekből. Arról is 'beszélt, hogy a tsz-bem máris beosz­tották a brigádokat és ezen a heten 10 'hold tavaszi árpát és 10 hold za­bolt elvetnek. Kiss József elvtársnak, a Barcsi Járási Tanács főagronómusának fel­szólalását nagy érdeklődés kísérte. Kiss dlvtáns elmondta, hogy a járás ísz-eá számára már 1600 mázsa mű­trágyát biztosítottak fej trágyának 'az őszi kalászosokhoz. Elmondta azt iis a főaigran.ómus elvtársi hogy Patosfán és Ladon a dolgozó pa­rasztok valamennyien biztosítot­ták már a tavaszi vetőmagvakat, csak a jó időre várnak, hegy hozzá­kezdhessenek a vetéshez. Felhívta a gépállomások fügyeliméSt, hogy a járás legdélibb községeiben már meg tehet kezdeni a talajelőkészítésit. A dará­nyi Győzelem TSZ-ben már éli ’is ve­tetitek 3 hold mákot. Felszólalását az­zal fejezte be, hegy közölte eiha- tórozását: elhagyja főagenonómusá állását és Visszatér tsz-ébe, az oszlto- párni Győzelembe, ahol eddig szer­zett tapasztalatait hasznosítva, küzd tenmeuőszövet kezetük megerősítésé­ért, a tagok életszínvonalának szün­telen emeléséért. László István elvtárs, a Megyei Tanács végrehajtóblzct .ságának el­nöke a következő szavakkal! zárta 'be a tanácskozást: — Dolgozó parasztjaink lelkesedé­se azt mutatja, hogy Mvaink dol­gos népében megvan az akarat a terméseredmények fokozására. Ag- ronómusaimk feladata az, hogy pél­damutatással élenjárjanak és ezzel serkentsék a dolgozó parasztokat is. A jó agronómus nem azt mond­ja, hogy így vagy úgy kell csinál­ni, hanem azt, hogy gyerünk, csináljuk együtt. Járjanak élen gépálfarnásii, községi agronómusáink, és dolgozó parasztja­ink követni fogják őket. fin mi „Még gokat és még aktívabban kell harcolnunk a békéért“ A Szovjet Anil\fasiszta Nlőbisottnág levele a barcsi MN/DSZ-szerv ezet asszonyaihoz A barcsi MNDSZ-szervezet asszo­nyai a község felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából levelet in­téztek a Szovjet Antifasiszta Nőbi­zottsághoz. Levelükben arról írtak, hogy a szovjet hősöket saját halott­jaiknak tekintik, úgy gondozzák a sírjaikat, mint legkedvesebb hozzá­tartozóikét. Beszámoltak arról, hogy azt a szabadságot, amelyet a szov­jet hősök hoztak a magyar nép szá­mára, jobb munkával, a békéért folytatott harcban való helytállással védik a barcsi asszonyok. A Szovjet Antifasiszta Nőbizottság a következő választ küldte a barcsi asszonyok levelére: v Kedves Barátnőink! sí Megkaptuk Barcs község fasizmus alól való felszabadulásának W, évfordulója alkalmából hozzánk intézett levelüket. ,ji­Köszönjük, hogy gondosan ápolják és díszítik a hazájuk felszabadu­lása alkalmával elesett szovjet harcosok sírjait. Büszkék vagyunk a Szovjet Hadsereg harcosaira — apáinkra, férjeinkre és fiainkra, akik életüket nem sajnálva megvédtek a dicső magyar nép szabadságát és füg­getlenségét. Ezek a mindnyájunknak drága sírok, a hős szovjet harcosok kiöntött vére, mindenkor arra emlékeztessen minket, hogy még sokat és még aktívabban kell harcolnunk a békéért, hogy megakadályozzuk az újabb, még szörnyűbb háborút. | Moszkva, 1955. I. 25. Forró üdvözlettel: SZOVJET ANTIFASISZTA NÖBIZOTTSAG: cA izwktizt&iég pűdájákól Kitettek magukért a Marietta-pusztai DiSZ-fiatalok A Marietta-pusztai DISZ-szervezet fiataljai — írja szerkesztőségünk­höz küldött levelében Szabó István elvtárs — nemcsak a termelőmun­kában, hanem a kulturális élet területén is kitettek magukért. Nemrégi­ben a Mágnás Miska című színmű előadásával szórakoztatták nemcsak a puszta, hanem a környező falvak dolgozóit is. A siker megérdemelt volt, mert a szereplők tudásuk legjavát adták, s lelkesen készültek a be­mutatóra. A jó munkáért dicséretet érdemel a színjátszó csoport minden tagja, öregek és fiatalok egyaránt, mert — mint Szabó elvtárs írja -—, a szerep­ben idősebbek, családos édesapák és édesanyák is kiváló teljesítményt nyújtottak, de különösen jó volt Marcsa, a mosogatólány és Miska, a lo­vász alakítása. Dicséretet érdemel hőrincz János, aki a grófot és Hor­váth Etel, aki a grófkisasszonyt alakította sikerrel. A színdarab sikeres bemutatása arra enged következtetni, hogy a Marietta-pusztai fiatalok az idősebb dolgozókkal karöltve, magasabb színvonalú színművet is képesek előadni. Az alapszervezet vezetőségének most az legyen a feladata, hogy segítse a fiatalok alkotó munkáját, se­gítsen a kulturális igények kielégítésében, hisz a fiatalokat áz jellemzi, hogy szeretnek nagyot alkotni ezen a területen is — féjezte be levelét SzaBo elvtárs. # * X .v ■■ Lelkiismeretesebb és emberibb bánásmódot kérünk az Üllat- és ZsírbegyüNB Vállalat dolgozóitól Somogyjád és Vidélke Körzeitli FöMművesszövetkezet zsirgyűjtőí nevé­ben Kiss Andás eíIVtiárs kereste fel' tevédben szerkesztőségünket. Az ABat- és Zsírbegyűjrtő Vállalat dolgozóira panaszkodik és elmondja tevéidében, hogy szövetkezetük zsirgyűjtőí a gazdáktól begyűjtött zsírt tizedes mér­legen veszik át és természetesen, ragaszkodnak ahhoz is, hogy csak jó- minőségű asírt vegyenek át, viszont ama is ügyefaek, hogy a gazdákat se károsítsák meg. A Kaposvári Altat- és Zsírbegyűjtő Válfladlait dolgozói azonban, ami­kor beszállítják a begyűjtött zsírt, az átvételkor mostohán bámnlak a zsírgy új tőkkel. A kocsiról vádló lerakáshoz nem adnak segítséget, így a zsírgyűjtőnek egyedül kedd a zsámraO felit hordókat leraknia á kocsiról. A közelmúltban még a vállalat emberei végezték ezt a munkát. Egy másik sérelmes ddtog, amire ugyancsak fel szeretném hívni >a vállalaJt vezetőinek figyelmét — írja Kiss elvtáos — a mérlegelés. Rövidh del ezelőtt egy pontos órantórtógten vették át tőlünk iá begyűjtött zsírt, most azonban egy beépített mérlegen mérik, ami kisebb tételeknél bizony sok esetben jelentős súftyeTltérést mutat, s hogy ezt még jobban fokozzák, mindén hordót külön mérnek lé és a visszamérésnél is külön-külön mé­rik a hordókat. így nem is csodálkozom azon, ami már több esettben elő­fordult, hogy egy-egy 800 kg-os tételnél 8, sőt 10 kg-os súílyeiltérés. ás mu­tatkozott, amit a zsírgyűjtőnek keli természetben megtérítenie. CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ JSJéhány hónapja Kaposvárt is ’ elkapta az országszerte dúló Csárdáskirálynő-láz. Nem kell meg­ijedni, ez nem valami újfajta ragá­lyos betegség, hanem Kálmán Imre, a legközkedveltebb operett-zeneszer­ző nagysikerű operettje, a Csárdás­királynő iránti rajongás. Azzal kez­dődött az országos »láz«, hogy a Fő­városi Operettszínház műsorára tűz­te az évek óta nem játszott operet­tet. S a kaposvári operettkedvelők — mérlegelve az anyagiakat, a jegyszerzési lehetőségeket — sokan elutaztak Budapestre az előadás megnézésére. S aztán egyre-másra érkeztek a hírek, hogy a vidéki szín­házak közül többen is bemutatják a Csárdáskiralynőt. Ezek között volt a Pécsi Nemzeti Színház is. Es a kaposvári operettrajongók mindegyikében újult erővel tört ki a Csárdáskirálynő-láz. Eddig ugyanis a Pécsi Nemzeti Színház majd min­den előadását elhozta Kaposvárra is. Es nagy izgalommal várták az itteni bemutatót. Nem is váratott magára sokat. Három héttel ezelőtt megje­lentek az öles plakátok, melyek hí­rül adták, hogy a Városi Színházban kamaraelőadás keretében bemutat­ják a Csárdáskirálynőt. A szerep- osztás jó előadást ígért, hiszen a Kossuth-díjas Szabó Samu, a fiatal bonviván, Bánáti Sándor, Papp Ist­ván, Takács Margit, Péter Gizi, Ko­vács Anni és Mátray Mária neve szerepelt a plakáton. Némi fejtörésre csak az adott al­kalmat, hogy mit jelent az, hogy kamaraelőadás. A közönség azonban a jólismert neveket látva, bizalom­mal rohamozta rr&g a színház pénz­tárát és bár az első plakát hat elő­adást hirdetett, mégsem lehetett az előadás előtti néhány nappal egy rendes ülőhelyhez jutni a késleke­dőknek. És az első hat előadást még kettő, s az elmúlt szombat és vasár­nap még három követte. Kamaraelőadás ide, kamaraelő­adás oda, igen nagy volt a siker. A lelkes közönség fáradhatatlanul ver­té össze a tenyerét és követelte az újrázást. Megérdemelt volt a siker, hiszen kitűnő alakításokat láttunk. Hogy csak néhányat említsünk: Ta­kács Margit pompás csárdáskirály­nő volt, Péter Gizi is a szokott jó alakítást nyújtotta Stázi komtesz személyében. Szabó Samu ha csak megjelent a színpadon, máris kirob­bant a kacagás. A Silvia szerepét alakító Kovács Anniról és Mátray Máriáról is csak elismerően szólha­tunk, s így tovább a többi szereplő­ről is. A krónikás azonban mégsem elégedett az előadással, s ez éppen a »kamara« miatt. 'nyhe lenne az a kifejezés, hogy szerény keretek között és kis­sé hiányos technikai felkészüléssel bonyolították le az előadást. Hiszen, ah‘i az előadások egyikét látta, tu­lajdon szemével győződött meg róla, hogy a darabban előírt pompás, az orfeumokra annyira jellemző hamis csillogása díszletek helyett mindösz- sze különböző színű függönyök, s a hercegi palota termét igen szegé­nyes bútorok és két pálma díszítette, s hogy az orcseszterben nem nagy­zenekar, hanem hol tíz, hol tizenkét zenész foglalt helyet. S aki már lát­En ta a Csárdáskirálynőt nem »kamara­előadásban, szintén tudja, hogy az orfeumban vendégek, tánckar, a her­cegi palota estélyén pedig népes tö meg vesz részt. Ez hiányzott az itteni előadásról. S hogy ez igy történt, kulturális szerveink türelmetlensége idézte elő. Az övéké, mert nem várták meg, hogy a pécsi műsorról lekerüljön a darab és teljes díszlettel, teljes ap­parátussal jöjjenek át Kaposvárra, hanem megalkudtak, s a dolgozók szórakoztatási igényének minden­áron való kielégítése érdekében, át­hozták az éppen szabadnapos egyik szereposztást díszlet nélkül. Ez pe­dig nem helyes! Mert kitől várjuk, hogy neveljék, formálják a dolgozók ízlését, ha nem tőlük, akikre álla­munk, pártunk rábízta e felelősség- teljes funkciót. 1/égül is nem történt semmi, ’’ mondhatják olvasóink, akik közüjl igen sokan két órán át kacag­tak a. Csárdáskirálynő előadásán. Igaz, mindössze »csak« annyi tör­tént, hogy a pécsi művészeket arra a, •tévútra vezették, hogy Kaposvár­nak így is jó, s nem kell olyan nagy művészi gonddal, lelkiismeretesség­gel készülni, mint eddig, mint ahogy joggal el lehet tőlük várni. Ennek pedig éppen az ellenkezője kell hogy történjék. Városunk dolgozói meg­becsülik. szeretik a Pécsi Nemzeti Színházat, művészeit és cserébe mi is elvárjuk a színháztól, a művészek­től egyaránt a legnagyobbfokú meg­becsülést. PÖCZA JÁNOSNE. Lelkiismeretesebb és emberibb bánásmódot kérünk iaz Állat- és Zsírbegyűjtő VáHaTJat dolgozóitól — ez a kérése Kiss András elvtársinak, s ez a kérésük a Somogyjád és Vidéke Körzeti FöLdműrvesszövetkezet va­lamennyi zsírgyűjtőjének; Kérjük az illetékeseket, olvashatjuk a (levélben —, hogy ellenőrizzék az átvételeket és ne engedjék meg aCfcaümiazottaiik- nak az olyan módszer alkalmazását, amellyel önmaguknlak 'könnyebbsé­get, másoknak súlyos anyagi veszte-éget okoznak. Ha ezt megszívlelik, mi hisszük, hogy megszűnhek az átvétel körüli zavarok is. # * * ÁRU ÉS FUVARLEVÉL Felsőmocsoládról Sebestyén Béla elvtárs arra kéri szerkesztőségün­ket, hogy hívjuk fel a MÁV illetékeseinek figyelmét egy kb. 4 hónap­pal ezelőtt megtörtént esetre. Arról van szó, hogy Lucz János felsomo- csoládi lakos még 1954. október 15-én feladott a felsőmocsoládi vasút­állomáson Lucz Istvánná balatonlellei lakos címére 60 kg étkezési bur­gonyát. A fuvarlevél annak rendje és módja szerint időben megérke­zett rendeltetési helyére, de a burgonya — ami szerintem sokkal fon­tosabb — még a mai napig sem érkezett meg. A címzett kereste a burgonyát, mire a MÁV alkalmazottai azt a vá­laszt adták, amíg a nyomozás be nem fejeződik, várjon türelemmel. A nyomozás befejeződött, de burgonya mégsincs. A feladó és a címzett is írt a MÁV budapesti kártérítési hivatalához, de még csak válaszra sem méltatták őket — írja Sebestyén elvtárs, majd ezt kérdezi: — Ezekután hasonló ügyben hogyan forduljunk a MÁV-hoz, ha még hónapok múl­tával sem derül ki az igazság. -j (Reméljük, e levél után felfigyelnek erre a MÁV kártérítési hivata^ Iánál és bízunk abban, hogy rövid időn belül kedvező választ adnak a 60 kg burgonya sorsáról... Szerk.) t * * * i i. Levelezőinknek üzenünk Vadál Béla, Kaposvár. Levelét és versét megkaptuk. AlkaPxxmaritári kö­zöljük. Az egész heibi rádióműsort a jövőben egy napon, szombati szá­munkban, rendszeresen közöljük. * * * Varga László, Somogycsicsó, Szer­kesztőségünkhöz bármiről írhat. A pályázat feffitéfelérőG, bővebben levél­ben válaszolunk. Farkas János, Memye. Levelét megkaptuk. A panaszt kivizsgáljuk. Jankovics József, Szegerdő. Levelét felhasználtuk. Köszönjük. írjon más­kor is. Kanyar Zoltán, Lábod. Panasza ügyében intézkedtünk. Kérjük, írjon máskor is. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom