Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-22 / 44. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1955. február 22. Churchill úr furcsa feledékeny sége G. Ratiani cikke a Pravdában Moszkva (TASZSZ). G. Ratiani a Pravda vasárnapi számában »Chur­chill úr furcsa feledékemjsége« cím­mel a következőket írja: Mint már jelentettük, több mint száz angol munkáspárti képviselő aláírásával határozati javaslatot ter­jesztettek az alsóház elé. A javaslat a Következőképpen hangzik: »Az al­sóház rendkívül sajnálja, hogy a kormány nem hajlandó megvitatni a szovjet kormánnyal együtt Né­metország jövőjének kérdését, még mielőtt valamennyi ország ratifikál­ná a párizsi egyezményeket. Az alsó­ház ennélfogva úgy vélekedik, hogy a tárgyalások elutasítása azt jelenti a kormány nem képes felbecsülni a nemzetközi helyzet válságának ko­molyságát«. Ez a tény rendkívül jellemző azok­ra a változásokra, amelyek az utób­bi időben mentek végbe az angol parlamenti körök hangulatában. A munkáspárti képviselők jelentős ré­sze mind makacsabbul követeli, hogy még a párizsi egyezmények ra­tifikálási folyamatának befejezése előtt tárgyaljanak a Szovjetunióval és elítéli az angol kormánynak a né­met kérdéssel kapcsolatos külpoliti­kai irányvonalát. Még jellemzőbb az a párbeszéd, amely Lewis és Henderson munkás­párti képviselők és Churchill mi­niszterelnök között folyt le. Lewis és Henderson azt kérdezte Churchill- től, hogyan mondhatja kívánatosnak a négyhatalmi tárgyalásokat a pá­rizsi egyezmények ratifikálása után, ha a párizsi egyezmények ratifiká­lása értelmetlenné teszi a tárgyalá­sokat, amit a szovjet kormány több­ízben egészen világosan kijelentett. Az angol miniszterelnök erre a kérdésre olyan választ adott, amely igen jellemző azokra a módszerekre, amelyek segítségével ma félre pró­bálják vezetni az angol közvéle­ményt: »Olvdstam Molotovnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsában február 8-án tartott beszámolóját, amelyre azt hiszem, önök is gondol­nák. Olvastam továbbá a szovjet kormány többi, nemrégiben elhang­zott nyilatkozatait is. Ennek ellenére egyikükben sem találok semmi olyan különös (?!) kijelentéit, amire önök hivatkoznak«. Az angol miniszterelnök furcsa fe- ledékenysége -arra kényszerít ben­nünket, hogy óira meg újra emléke­zetébe idézzünk néhány szovjet részről elhangzott világos és min­denki számára hozzáférhető kijelen­tést a szóbanforgö kérdéssel kapcso­latban. A német kérdésről január 15-én tett szovjet kormánynyilatkozat hangsúlyozta, hogy a négyhatalmi tárgyalások »értelmüket vesztik és lehetetlenné válnak, ha ratifikálják a párizsi egyezményeket«. V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsában február 8-án elhangzott beszámolója ezeket tar­talmazza: »Mindazoknak a kijelen­téseknek, amelyek szerint a párizsi egyezmények ratifikálása nem aka­dályozza a német egység helyreállí­tását szolgáló gyümölcsöző tárgyalá­sokat — egy a céljuk: keresztülerő­szakolni a parlamentekben a párizsi egyezményeket, felhasználva erre a társadalmi körök félrevezetésének és becsapásának minden eszközét«. Itt minden teljesen világos és nem szorul kommentárra. Áz angol köz­vélemény nyilván méltóképpen tud­ja értékelni azokat a módszereket, amelyekhez manapság a párizsi egyezmények szószólói folyamodnak — írja befejezésül G. Ratiani. Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése Kiev (TASZSZ). Február 15-e és 18-a között Ukrajna fővárosában ülést tartott Ukrajna Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Megtárgyalták az SZKP Központi Bizottsága januári ülésének ered­ményeit és a köztársaság felada­tait az állati termékek termelésé­nek további fokozása term. Az ülésen Á. I. Kiricsenko, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkára tartott beszá­molót. Az ülésen a jelenlévők lelkes tetszésnyilvánítása közepette be­szédet mondott N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára. Svájci lapok a berni provokációról Bern (TASZSZ). A Voix Ouvriere, a Vorwärts és a Voix du Travaille című svájci demokratikus lapok el­ítélik a svájci rendőrség habozó ma­gatartását, amellyel lehetővé tette, hogy a fegyveres banditák majdnem negyven órán keresztül garázdál­kodjanak a Román Népköztársaság követségének épületében. A lapok utálnak a rendőrség különös »gyön­gédségére«, arra, hogy hosszas tár­gyalásokat folytatott a banditákkal. Rámutatnak arra is, hogy árúikor a banda vezérét kellett orvosi segély­ben részesíteni, hamarosan egy pro­fesszort kerítették elő, ugyanakkor a követség megsebesült gépkocsive­zetője több óra után elvérzett. A Voix Ouvriere azt írja: felvető­dik a kérdés, milyen a Svájcban mű­ködő diplomaták biztonsága és a jö­vőben lehet-e az ország területe nemzetközi konferenciák színhelye. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK NEW YORK (TASZSZ) Mint az United Press hírügynökség tudósítója jelenti, pe­rui hadihajók négy amerikai halász­hajót tartóztattak fel, mert azok ha­lászat közben behatoltak a perui vi­zekre. Ez már nem az első eset, hogy amerikai hajók megsértik Peru fel­ségvizeit. LONDON (TASZSZ) A vasárnapi angol la­pok washingtoni tudósítói szerint az Egyesült Államok kormánya elha­tározta, támogatja a kuomintangistá- kat abban, hogy megtartsák hatal­mukat Kimoj és Macu sziget fölött. Az angol sajtó növekvő aggodalmát fejezi ki ennek az amerikai politi­kának esetleges következményei miatt. Brendon, a Sunday Times washingtoni tudósítója a többi kö­zött ezeket írja: »Az angol kormány a múlt héten hivatalosan megma­gyarázta az Egyesült Államok kor­mányának, hogy nem támogathatja Amerikát abban az esetben, ha az részt vesz a kínai pártmenti szige­teknél kifejtett műveletekben, mert Anglia közvéleménye nem támogat­ná az ilyenfajta cselekményeket«. U.T-DELHI (Uj Kína) Az ázsiai országok ér­tekezlete nemzetközi előkészítő bi­zottságának titkársága február 22-én Uj-Delhiben összeül, hogy megtegye a szükséges előkészületeket. (MTI) Az AP hírügynökség is­merteti Harold Wilson volt munkás­párti kereskedelemügyi miniszter beszédét. A volt munkáspárti mi­niszter a többi között kijelentette: »A világ egy baklövés következté­ben nagyon könnyen belezúdul'nat egy hidrogénbomba-háború összes borzalmaiba«. A távolkeleti helyzet­ről szólva Wilson hangoztatta, hogv »a háború veszélye á Távol-Keleten nem kínai, hanem amerikai agresz- szióból fakad«. Harold Wilson befe­jezésül a következőket mondotta- »Most már egészen világos, hogy a béke addig nem lesz biztosítható, amíg Csang Kaj-seket és vezető tár­sait el nem szállítják Szent Ilona- szigetére és az amerikai 7. hajóha­dat meg nem bízzák azzal, hogy ott őrizze őt«. BERLIN (MTI) A bonni kormánykoalíció­ban résztvevő Áttelepültek Pártja szombaton és vasárnap országos kongresszust tartott. A kongresszu: 68 szavazattal 50 ellenében elutasl tóttá a nyugatnémet—francia Saar egyezményt. Ugyanakkor »szabad kezet« biztosított a párt 27 parla menti képviselőjének a Saar-egyez meny ratifikálási vitájában. A párt- kongresszus a párizsi egyezmények többi cikkelyét elfogadta. Phenjan (TASZSZ). Amint a phenjáni rádió jelenti, Kim Szén Giu repülőszázados, a délkoreai 25. hadosztály repülőcsoportjának pa­rancsnoka február 17-én a délkoreai Phocsen repülőteréről felszállva fe leségével és fiával együtt átrepült a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság területére. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ★ Törődjék többet a tag- és tagjelöltfelvétellel a balatonszemesi Dézsa TSZ pártszervezete MÉG EGYSZER AZ AMERIKAI „VASFÜGGÖNYRŐL" Ving Anderson los- angelesi pszichoiógüs, az 1918-ban alapított lé­lektani kutató intézet vezetője a »News Facts« c. kanadai folyóiratban olvasott a szovjet or­vostudósoknak az álom- therápia és a fájdalom­nélküli szülés terén el­ért eredményeiről. A tu­dós elhatározta: eluta­zik a Szovjetunióba, hogy részletesebben megismerkedjék az or­vostudományt előbbre­vivő új módszerekkel. Hát ez már csak nem elítélendő és »felforga­tó« tevékenység, még az amerikai hivatalos kö­rök szemDontjából sem — gondolhatnék. An­derson is ezt gondol­hatta, mert a múlt év augusztusában az USA külügyminisztériumától kiutazása engedélyezé­sét kérte a Szovjetunó­ba. Az Egyesült Álla­mokban ugyanis hiába var valaVWk útlevele, a Szovjetunióba és a néDi demokratikus or­szágokba csak az ame­rikai hatóságok külön engedélyével utazhat. Anderson kérvényére körülbelül egy hónap múlva érkezett válasz. R. B. Shipleynek, a külügyminisztérium út­levélosztálya vezetőjé­nek aláírásával. Ship- ley elutasította Ander­son kérését, nem mu­lasztva el. hogy rágal­mazza a szovjet tudo­mányt. A felháborodott tudós haladéktalanul visszautasította a rágal­makat. így írt: »Nem. hiszem, hogy az ön ál­lásában íévő embertől kitelnének ilyen rágal­mak, ha nem volnának ismeretlenek előtte azok az eredmények, amelye­ket a Szovjetunióban a lélektan és az orvostu­domány térén elértek. Tájékoztatására csato­lok egy kivonatot a »News Facts« című fo­lyóiratból, amely adato­kat közöl a bőrbetegsé­gek gyógyítása terén történt felfedezésekről, az elmebetegségek álom­mal való kezeléséről és a fájdalomnélküli szü­lésről. Ezek a gyógymó­dok az egész világon is­mert I. P. Pavlov felfe­dezte feltételes reflexe­ken alapulnak. Júniusban Párizsban voltam. A francia orvo­II sok nemrég tértek visz- sza a Szovjetunióból, ahol az Ukrajnában ki­dolgozott gyógymódokat tanulmányozták. Haza­térésük után Párizsban több mint 500 gyerme­ket segítettek világra, anélkül, hogy gyógy­szert használtak volna, s a vajúdó anyák érez­tek, volna szülési fájdal­mat. Az Egyesült Államok vajon »vasfüggöny« lé­tesítésére törekedik?« Nem ismerjük Ander­son pszichológus to­vábbi sorsát. Egy bizo­nyos: mégsem sikerült megismerkednie a szov­jet tudósok munkáival. Ebben az USA reak­ciós körei a bűnösek, amelyek tényleg »vas­függönyt« igyekeznek gördíteni a népek sza­bad kulturális együtt- .működésénak útjába. Január elején például az amerikai külügymi­nisztérium új korláto­zási rendszabályokat ho­zott azok ellen a szovjet állampolgárok ellen, akik az Egyesült Álla­mokban élnek, vagy odautaznak. Megemlítendő még, hogy a Moszkvában most lefolyt XXVI. szovjet országos sebész­kongresszusról, amelyen számos külföldi vendég volt jelen, csupán az Egyesült Államok kép­viselői hiányoztak, bár az amerikai sebészeket hivatalosan meghívták a kongresszusra. Az amerikai reakció­soknak a tudományos és kulturális eredmények kicserélésével szemben elfoglalt álláspontja ért­hető: félnek az igazság­tól, amely könyörtelenül leleplezi az úgynevezett szovjet »vasfüggönyről« kiagyalt rágalmaikat. Az amerikai hatóságok félnek az amerikai és a szovjet nép közötti kul­turális kapcsolatok fej­lesztésétől. Az USA és a Szovjetunió közé állí­tott vasfüggönnyel az amerikai népet el akar­ják zárni a szovjet kul­túrától, amely alkotóré­sze a világkultúrának. Ezek a mesterkedések azonban kudarcra van­nak ítélve. Az igazság eljut a népekhez, az amerikai néphez is — hiszen nincs szüksége beutazási engedélyre. Irta: J. Okov. A balatonszemesi Dózsa Terme­lőszövetkezet; tagságának mintegy 50 százaléka párttag. A 14 párt­tag között 6 nő van. Eszerint a pártszervezetnek módjában áll, hogy minden munkaterületen be­osszon egy-egy kommunistát a pártonkívüli tsz-tagok mellé. így könnyebb a pártonkívüliek politi­kai nevelése, s az, hogy a legjobb tsz-dolgozók mielőbb alkalmassá váljanak arra, hogy pártunk tag­jai lehessenek. Ezt a lehetőséget azonban hosz- szú időn át nem használta ki a tsz pártszervezete, kevés gondot for­dított a pártonkívüliek politikai nevelésére, s a tag- és tagjelöltfel­vételre. A pártszervezet vezetősé­ge nem látta világosan, hogy a kormányprogram óta milyen nagy felelősség hárul a pártszervezetek­re a tsz fejlesztésében. A júniusi és a decemberi párthatározatok feltárták a falusi pártmunka hiá­nyosságait a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében, s irányt szabtak azok kiküszöbölésére, il­letve elkerülésére. A falusi, de el­sősorban a tsz-ek pártszervezetei a felelősek a tsz-fejlesztés lenini elvének szigorú betartásáért. Nem szabad kényszeríteni a kívülálló dolgozó parasztokat a tsz-be való belépésre, ami azonban nem zárja ki azt, hogy a tsz eredményeivel agi­táljunk a szövetkezeti mozga­lom mellett az egyénileg dol­gozó parasztok között. S ahhoz, hogy a tsz-nek jó nép­nevelőgárdája legyen, fontos, hogy azok között minél több kommu­nista legyen, s’ezt csakis a párt­1 építés feladatainak állandó szem előtt tartásával biztosíthatják. A Siófoki Járási Pártbizottság ; egyideig nem foglalkozott érdem­ben a balatonszemesi Dózsa TSZ j kommunistáival, ami szintén egyik oka, hogy a múlt év máju- | sától még egyetlen tagjelöltet sem vettek fel a tsz pártszervezetébe. Pedig vannak arra érdemes em­berek a Dózsa TSZ-ben is, akiket j tagjelöltnek, majd tagnak felve­hetnének. Ezt Papp elvtárs, a Dó- ! zsa TSZ párttitkára is vallja, amikor azt mondja, hogy amióta j többet foglalkoznak a pártonkívüli tsz-tagokkal, azóta van kilátás ar­ra, hogy három-négy tagjelölttel erősíthetik pártszervezetüket. Gondoskodjék a pártszervezet arról, hogy azok a pártonkívüli tsz-tagok, akiket bevontak áz esti politikai oktatásba, ezután is rendszeresen vegyenek részt azon, hogy minél jobban megismerkedje­nek pártunk politikájával, s ezzel még közelebb kerüljenek pártunkhoz. A tsz kommunistái keressék fel a pártonkívüli tsz-ta gokat lakásu­kon is, beszéljenek velük a soron- lévő feladatokról, arról; hogy a párt politikájának egyik célja: a terméshozamok növelése, a falusi dolgozók boldogulása, s ehhez fo­kozottabb mértékben ad segítsé­get a tsz-eknek. Valósítsa meg a balatonszemesi Dózsa TSZ párt- szervezete, hogy minden munka­csapatban legyen párttag. A párt­szervezet ä pártéípítést tekintse el­sőrendű kötelességének. Ehhez ad­jon még nagyobb segítséget a Siófoki Járási Párt-végrehajtóbi­zottság. A szemléltető agitáció a politikai felvilágosító munka fontos eszköze Ha megvizsgáljuk tömegszerve­zeteink, üzemeink, vállalataink szemléltető agitációjának jelenlegi helyzetét, megállapíthatjuk, hogy nem mindenütt töltötték be azt a feladatot, ami rájuk hárult. Egyes helyeken nem váltak a tömegek harci eszközévé. Pártszerveze­teink, tömegszervezeteink egyré- sze még nem ismerte fel kellően a faliújság erejét, nem úgy látják, mint harcos agitátort, mely nevel, fejleszti a nyílt kritikát, mozgósít a szocialista építésre, munkára. Egyes faliújságtábláinkat csak a por lepi s időszerűtlen cikkek, ré­gen kitett képek díszítik. Néhol népszerűsítik ugyan a jól dolgo­zókat, de az érdeklődő nem tudja, mint például a Rakodási Főnök­ségen, hogy Kusz Ferenc sztaha­novista 18 mázsa 1 órára eső át­lagteljesítményét,' Khern Ferenc 202, Landek Ferenc 196, Harcos Antal 202 százalékos teljesítésü­ket mikor, hogyan érték el, s tartják-e még ezeket az eredmé­nyeket. Az állomás közelében egy pi­rosra festett fálitábla áll. Vala­mikor régen az MSZT II. körzete állította ide azzal a céllal, hogy a város egyik legforgalmasabb he­lyén lássa el népszerűsítő felada­tát. Sok helybeli és vidéki jár erre, újból és újból megnézi a táb­lát, szeretne új híreket, új ese­ményeket olvasni. De a táblán még a nyár folyamán kifüggesz­tett képsorozat porosodik. A fali­újság, falitábla ily módon való ke- zélése egyet jelent az agitáció egyik legfontosabb fegyverének eldobásával, a dolgozók birálatá- nak lebecsülésével. Tudnunk kell, hogy minél fris­sebb, egyszerűbb és világosabb a cikk, annál nagyobb nyomot hagy a dolgozók emlékezetében. Éppen ezért tömegszervezeteink szervez­zék meg, hogy az elkövetkező idő­ben a faliújság új cikkekkel, ké­pekkel frissüljön fel s a dolgozók széles tömegét vonják be ebbe a munkába. Nem. lehet jó az a fali­újság, melynek nincs kapcsolata a tömegekkel, s ha azt csak két- három ember szerkeszti állati- dóan. Mutassanak rá dolgozóink a faliújságon egy-egy üzemrész hiá­nyosságaira, alkalmazzák a sze­mély szerinti bírálatot, ne írjanak általánosságban. A cikkben bíráló elvtársak a hibák kiküszöbölésére adjanak tanácsot. Érdekes, új cikkek, eredmények láthatók a Kaposvári Textilmű­vek, a Megyei Tanács mezőgaz­dasági osztálya, a Magyar Nem­zeti Bank faliújságjain. Néhol egy-egy gondos rajz teszi szebbé, csinosabbá faliújságjaikat, terme­lési eredményt mutató tábláikat. Sztahanovistáink, kiváló dolgo­zóink például munkamódszerük rövid tudatosításával fokozhatják a verseny lendületét. Tegyenek a faliújságon keresztül összehason­lítást a jól és rosszül dolgozók kö­zött. Hívják ki egymást verseny­re és a verseny állását állandóan közöljék a faliújságon. Egy-egy anyagtakarékossági, önköltség­csökkentési javaslat is nagyban elősegítője a termelékenység fo­kozásának, a minőség javításá­nak. Faliúj ságjáink tartalmának többségét tehát főleg gyakorlati kérdésekre kell irányítani, emel­lett nem szabad megfeledkeznünk a politikai és elvi kérdések fel­vetéséről sem. Hogy faliújságjaink szerkeszté­sének munkájában lényeges vál­tozás történjék és az eddigi hibá­kat megszüntessük, az szükséges, hogy elsősorban tömegszerveze­teink vezetői, alapszervezeti veze­tők mutassanak példát és ők is ír­janak faliújságcikket. Ha a dolgo­zók látják, hogy vezetőik foglal­koznak eredményeikkel, nem fe­ledkeznek meg népszerűsítésük­ről, helyesen bírálnak és segítsé­get adnak munkájukhoz, minden dolgozó szívesen ír terveiről, ered« ményeiről a faliújságtáblára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom