Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. február 30. Csávázzunk, permetezzünk Miért fontos a csávázás ? Közeledik a vetés ideje, éppen ezémt már most elő kefli készítenünk vetőmagjainkat a vetéshez. Az első és legfontosabb feladat, hogy a gyommagvaktól, szeméttől és egyéb idegen magvaktól megtisztítsuk a gépállomás szelektoraival. A minőségi vetőmagot már nem kell tisztítani, mert az -kitisztított állapotban kerül a termelőhöz. Saját vetőmagunkat azonban feltétlenül szelekitorozzuk ki. A vetőmagtásztításom kívül másik fontos ellőkészítő munka a csáva- sás. A tavaszi búzánál, tavaszi árpánál igen lényeges ez, mert a csávázás- sal elpusztul a tavaszi búza kőüszökje és a tavaszi árpa kő- és fedett- üszők je. A gabonaüszők ellen feítbétllenül az előírásnak megfelelő minősé­gi csávázási alkalmazzunk, a rézgáliec s pácolás is eredményes. A legjobb­nak bizonyult azonban a higanytartalmú Higosan. amelyet minden földművesszövetkezetben lehet kapná. A rézgálicos csávázás a csírázást károsan befolyásolja, tehát a rézgáücos csávázás hatása nagyon bizonytalan, sőt káros ás. A Higosanos csávázásra a Higosamt 0.20 százalékos töménységben használjuk, vagyis 100 liter vízben 20 dekát oldjunk fel, ebben az ol­datban 15 percig .pácoljuk a vetőmagot. Ezt 'az elkészített oldatát minden 2 mázsa vetőmag csávázása után folyamatosan cseréljük. A 16 perces csávázásit időt okvetlenül^ tartsuk 'be, és a zsákokat, kosarakat, ponyvákat ugyancsak fertőtlenítsük ki, amelyekben a vetőmagot tároljuk. A csává­zás után visszamaradt oldatot a flakott helyről távol ássuk él, így semmi­sítsük meg. Minőiig csak annyi vetőmagot csávázzunk, ’ amennyit él is vetünk. Horváth József növényvédelmi felügyelő. Permetezési munkák a gyümölcsösben rügyfakadás előtt Csak a jó erőben lévő, gondozott fa terem jóminőségű, egészséges gyümölcsöt, éppen ezért feltétlenül fontos, hogy a gyümölcsfák téli ápo­lását és a rügyfakadás előtti munkálatokat gondosan elvégezzük. Ilyen­kor ^rügyfakadás előtt [legfontosabb munka a permetezés. Erős pájzstetű- fertőzeses fakat rügyfakadás eflött gyümölesfáoiajjal permetezzük. 1 hl. permet 1 éh ez 4 5 százalékos oldatban 4—5 kg gyümölcsfaólajat számí­tunk. Mohás, zuzmós és erősen pajzstetves, elhanyagolt fák permetezésére igen jól bevált a gyümölcsfakarbolineumos szer, amelyből 5—6 kg kell egy hektóliter vízhez. A szilva és nungüófákat erős pajzsitetű-fertőzéskor 4 százalékos gyü­mölcsfaolajjal vagy kajnbolineummal; permetezzük. A cseresznye-, meggy-, kajszi- és őszibanackfákat; pajzstetűfertőzés esetén a termőrügyek pattanása és rügyfakadás között fél hígításé meszkenlével permetezzük. A gy um ölcsfaalajós permetezéshez lágyvízet (eső vagy patak, esetleg lágy kút vizet), a permetlé készítéséhez 8 C foknál melegebb vizet használjunk, a vizet kis részletben adagoljuk az olajhoz és alaposan keverjük el.--- -m—^ A Somogyi Néplap vándorzászlót ajándékoz Nágocs legjobb állattenyésztőjének Nágocson a tabi járásban elsőnek született meg a kezdeményezés, hogy állattenyésztési szakkört alakítanak. Ma, február 20-án kerül sor a kezdeményezés megvalósítására, több mint 60 taggal meg­alakul az állattenyésztési szakcsoport, amely a község állattenyész­tésének fejlesztését tűzte célul maga elé. A szakcsoport megalakí­tásának kezdeményezője Lucza János elvtárs, községi agronomic, volt, aki rendszeresen beszélget a község dolgozó parasztjaival az élenjáró zoo- és agrotechnikai eljárások alkalmazásának jelentősé­géről. A Somogyi Néplap örömmel üdvözli a nágocsi gazdák kezde­ményezését és elismerésként vándorzászlót ajándékoz Nágocs köz­ség legjobb állattenyésztőjének. A vándorzászló ünnepélyes átadá­sára a szakkör alakuló gyűlésén, ma kerül sor. Állattenyésztési ankét lesz 22-én Zimánvban Zimány kis község, de állatte­nyésztésüknek mindig jó hírneve volt. A zimányi termelőszövetke­zet tagjai és az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztok elhatároz­ták, hogy tovább öregbítik közsé gük jó állattenyésztői hírnevét. Február 22-ére ankétra hívták meg a megye tsz- és egyéni állat- tenyésztőit, akiknek bemutatják kiváló állataikat. Erősödik a termelőszövetkezeti mozgalom a tabi járásban A tabi járásban a múlt eszten­dőben jól működtek a tsz-ek, a zárszámadások bebizonyították a társasgazdálkodás fölényét, na­gyobb jövedelmezőségét. Ennek eredményeként a járásban janu­ár 1. óta összesen 28 család 39 taggal és 141 kát. hold földdel lépett be a tsz-ekbe. A járásban egyre több olyan család is kéri visszavételét, akik egy évvel ezelőtt kiléptek a tsz- ből. Azt gondolták, hogy az egyéni gazdálkodás jövedlelme- zőbb. Most sajáit példájuk bi­zonyítja tévedésüket. Szorosadon például 10 család 64 kát. holddal lépett vissza a tsz-be. Új elnököt választott a somojgysxentpáli Beké TSZ A semegyszentpáli Béke Termelő­szövetkezet tagjai pénteken, este közígyűlést tartottak. Már papok óta készültek 'erre a tanácskozásra,. Ez érthető is, hisz nem kis dologról van szó. Uj elnököt választottak. Alapos vita titán Bakó József elv­társat, a Marcali Járási Pánt-végire- hajfőbizottság egyik titkárát válasz­tották meg termelőszövetkezetük élé­re elnöknek. Bakó elv-társ meghatott örömmel fogadta a tsz-tagok belé- halyezett bizalmát. Most aztán Bakó aivtársan van a sor. 'Neki kell be- bizonyítaniia azt, hogy érdemes a bi­zalomra, jó munkájával meg kél! mutatnia, hogy felvirágoztatja a kö­zös gazdaságot!. Dolgozzék Bakó! elvtárs becsülettel, minden idejét arra szentelje, hogy a nagy család összekovácsolódj ék, s a Béke Terme­lőszövetkezet erős és szilárd le­gyen. Le kell törni a szarvukat! 70 TOJÁSOS BAROMEIKEL- TETŐGÉPET hoznak forgalomba a földművesszövetkezetek. A gép ízléses kivitelű, kezelése könnyű. A szükséges hőt petróleumlámpák biztosítják, de átalakítható villany­melegítésre is. A keltetőgép ára 1890 forint. * * * BIZTOSÍTVA VAN A RAFFIA- SZÜKSÉGLET, mert a múlt napok­ban 20 vágón raffia érkezett Mada­gaszkárból. Falvakon a földműves- szövetkezetek biztosítják a sző’őter- me léshez szükséges raffiamennyűségeit. A koratavasszaJ újabb raffia-szállíit- mány érkezik hazánkba. Szocializmust építő népünk dolgos munkája nyomán napról napra gaz­dagodunk, egyre szebbé, jobbá és gondtalanabbá válik életünk. Az új társadalmi rendhez vezető útunk ugyan nem göröngytelen, de népünk a párt vezetésével igyekszik lebírni minden akadályt. Népünk ellensé­gei nem jó szemmel nézik egyre szé­pülő életünket. Legfőbb törekvésük, hogy lassítsák előrehaladásunkat, hogy zavart, keltsenek sorainkban. Ezek -a mi jólétünkre törő elemek az osztályellenség utolsó falusi ma­radványai. a kulákok, spekulánsok, uzsorások. Úgy véljük, égetően szük­séges, hogy ezen a helyen is fel­hívjuk falusi kommunistáink, a fal­vak becsületes dolgozói figyelmét az osztályellenség mesterkedéseire és arra, hogy az osztályharc egy pilla­natra sem gyengülhet. Lássunk né­hány példát az ellenség mesterkedé­seiről. Törvényeink védik a tsz vagyonát A kulákok leginkább a termelő­szövetkezetek ellen lépnek fel. Iga- Ion pl. — ahogy Fehér és Bárdos elvtársak, a községi tanács vezetői elmondták —, Nagy József kulák szőlőterületet követelt a tsz-től. Lá- bod községben Fodor kulák az Al­kotmány TSZ-től 8 hold földet akart elvenni. Kastélyosdombón Bernáth József kulák régi jogára hivatkozva fát akart kitermelni abban az er­dőben, amely a falu dolgozó paraszt­iad és tsz-tagjait illeti meg. Ezek­ben a községekben a kommunisták és tanácstagok határozottan meg­mondták óz illető kulákoknak: a termelőszövetkezetek vagyona, a fa1 lu dolgozó népének érdeke szent és sérthetetlen. Népünk törvényei, s államunk hatalma éberen őrködik e fölött, s aki törvényeinket megszegi, arra kíméletlenül lesújt a nép keze, Nem tárgyalunk a „fölűesúrral“ A múlt »földesurai« még a kulá- koknál is gyalázatosabb terveket szőnek. Tobak Pál Törökkoppány- ban 1945 előtt százholdjain több cse­lédet és agrárproletárt zsákmányolt ki, a felszabadulás után ez a föld- birtokos eltűnt a faluból, s most a napokban Azonban hihetetlen szem­telenségre szánta ríj magát. Elment Vincze Istvánhoz, a törökkoppányi Rákóczi TSZ elnökéhez azzal, hogy ő be akar lépni a szövetkezetbe, § vállalja- a szikvízüzem vezetését. S hogy aljas terve — a szövetkezetbe való befurakodása sikerüljön — TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM indul a gyümölcstermelési szakem­berek részére a Kertészeti és Sző­lészeti Főiskolán február 28-án. A tanfolyamon a felsőfokú képesítés­sel rendelkező, kisebb számban az ilyen képesítés nélküli, de vezető­állású szakemberek vehetnek részt. Felvételi kérelmek a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (Budapest, IX., Ménesi út 44. sz.) címre kell bekül­deni. nem átallott a helyi tanács állítóla­gosán megígért támogatására hivat­kozni. Nem, egy pillanatig sem le­het kétséges, hogy tanácsvezetőink ilyen ígéreteket nem tesznek; az ál­lamhatalmi szerveinkre való hivat­kozás az osztályellenség aljas mód­szere a becsületes dolgozók megté­vesztésére. Ne adjunk hitelt a ki­zsákmányolok szavának, s tsz-veze- tőink ezeket az osztályidegeneket határozottan utasítsák ki a tsz por­tájáról; alkunak, tárgyalásnak köz­tünk és a kulákok között semmi he­lye sincs. A Népfront a dolgozó nép mozgalma Nemrégiben bontakozott ki egész- dolgozó népünk hatalmas, erős egy­ségmozgalma, a népfront-mozgalom. Népünk esküdt ellenségei ennek az egységnek az örve alatt igyekeznek sorainkba beférkőzni — velünk való együttérzést színlelve. Az egyik ki­telepített kulák pl. az ország másik részéből azt írta levelében a rinya- besenyői népfront-bizottságnak, hogy náluk visszakapták államosított há­zaikat a kulákok. Kérte a bizottság' tagjainak segítségét, hogy ő is visz- szajöhessen. A falu népe azonban — helyesen — azt vallja: nem a ku- lákokkal együtt, hanem ellenük kí­méletlenül harcolva építi, szépiti községét. Bíróink a nép igazát védjék De folytassuk csak tovább a fel­sorolást. Szilovics György potonyi kupéc és uzsorás arra vett bátorsá­got magának, hogy a barcsi járási ügyészséghez • fordult »panaszával«. Úgy állította be a dolgot, hogy a helyi tanács törvénysértést követett el vele szemben, mivel megakadá­lyozza, hogy ■— szerinte — saját há­zába, a valóság szerint pedig az ö évekkel ezelőtt államosított lakásába beköltözzék. Ez a példa kell hogy. figyelmeztesse az ügyészségeinket, bíróságainkat: a nép ellenségei még attól sem riadnak Vissza, hogy ál­lamhatalmi szerveinket rágalmazzák. Legyenek hát igazságügyi dolgozóink a nép igazságának szószólói! Néhány példát említettünk meg csupán. Ezekből is értődik, hogy az, ellenség nem nyugszik. Kommunis­táink, tanácstagjaink, s becsületes dolgozóink fogjanak hát össze, lep­lezzék le az osztáiyidegeneket, mu­tassák meg azok igazi arcát. A párt tanítása szerint, párttagjaink veze­tésével kíméletlenül folytassák a harcot népünk ádáz ellenségei el­len, törjék le a kulákok szarvát! KÉSEDELMI PÓTLÉKMENTE­SEN lehet február 28-ig befizetni az 1955. évi kötelező tűz- és jég­biztosítási díjakat. E díjakat ja­nuár 31-ig kellett volna befizetni és az ezután történő fizetések már pótlékfizetést is előírnak. A pénz­ügyminiszter pótlékmentes befize­tés határidejét fenti időpontig meghosszabbította.- A barcsi járás tanácselnökeinek február 3-jki értekezletéin akörül -for­góét a vita, hogyan segíthetik a ta­nácsok, s azok elnökei a termelő­szövetkezeteket, hogy azok erősödje» nek, fejlődjenek. Nagyon ás időszer rű veié ezé a dolgot alaposan meg- hányni-veénti, mert a legtöbb községi tanácselnök eddig keveset, vagy egyáltalán nem törődött a szövetke­zetek gondjaival, bajaival. Pedig a járás termelőszövetkezeti tagjai jó- néven vennék, és magabiztosabban haladnának előre, ha a tanácsok se­gítőkezét magukon éreznék. Néhány jó példa van a tanácsok és tsz-ek szoros kapcsolatára a járásban. A tanácselnök együtt él a tsz tagokkal Scheffer Ernő elvtárs, Kcmlósd tanácselnöke, az oitéani Terv TSZ tagja, külön jegyzetbe írja a tsz életének jelentősebb eseményeit, fej­lődésének adatait. De'azt is mond­ják Scheffer elvtársiról, hogy reggel ő keléi fel a szövetkezet fogatosaiiit, -aztán bejárja a határt hivatali mun­kája megkezdése élőét. Esténként Ugyancsak megbeszéli a szövetkezet- beliek kel, hogyan telit el- a -na,p, mit végeztek, s másnap mihez kezdenek. Érdejklődik tehát a tsz minden dol­ga kánt, együtt érez a tagokkal, hi­szen a felesége is a szövetkezetiben dolgozik. Sgubotdes József elvtársi­nak, a samogytaxnócai tanácselnök­nek hasonló jó kapcsolata van a Szorgalom TSZ tagjaival, akik kö­zött ott -találjuk feleségét ás. Sziubo- íács elvtárs nyáron a szabadsága idején ugyancsak a tsz-foen -aratott, kapált. Gelencsér József elvtárs, a Tanácselnökök a termelőszövetkezetekben heresznyei tanács elnökének felesége és leánya a helybeli Dimitrov TSZ legszorgalmasabb tagjai hírében áll­nak. Minderről szó esett -az errlített ér­tekezleten. Scheffer, Szubcrtics és Gelencsér elvtársak jogos büszkeség­gel hallgatták az őket illető elisme­rést, meg azt, hegy Miiseta elvtárs, a járási párttitkár és Mátyás elvtárs, a járási tanács elnöke őket állítot-ta példaképül a tanácselnökök elé. — De hogyan segítheti Vég Győzőné kálmáncsai tanácselnök a ész-t — folytatta Mátyás elvtárs —- amikor őt a tsz-tagok csak a tanácsiirodából ismerik? Nem érzi a felelősséget -a darányi tanácselnök azért, hogy az Árpád és Petőfi szövetkezet tagjai szerszámnyelekkel és mádpallóval kereskedtek, miközben az állaitálíio- mányufeart elhanyagolták? — Ezekre a kérdésekre aztán csak hallgatással tudott felelni a káimán- csai és darányi tanácselnök. De a töb­biek -is érezték, hogy a kérdés nekik is szólt, s nekik is van tennivalójuk a tsz-ek megsegítésében. Mert mikor mindnyájuktól megkérdezték, kik is­merik a tsz alapszabályait, csak hár­man — a tamócai, heresznyei és komiósdi elnök elvtárs jelentkezett. — Nem hangzottak el ugyan ezen az értekezleten Ígéretek, de a tanács­elnökök elgondolkodtak az itt hal­lottakon. A járási pártbizottság segítsége Amikor 17-én ismét együtt volt mind a 28 tanácselnök, közülük nyol­cat új -termelőszövetkezeti tagként üdvözölhettek a járás vezetőé. Kü­lönösen Pápics József elivtarsxbl, az istvándi tanácselnökről beszélitek di- csérSteg. Pápics elvtárs — mi taga­dás — korábban nem igen fordult, meg a tsz portáján. Az utóbbi idő­ben azonban mindent -tud a Petőfi TSZ-ről. A minap Miseta elvtárs, a járási párttitkár kérdésére pontosan megmondta, hogy a tsz-tagok közül ki mát dolgozik. Ment Miseta elvtárs az utóbbi időben gyakran megjele­nik Istvándiban — ezt a községet ő patronálja — aminek máris szép eredménye mutatkozik. Nemrégiben' pl. közgyűlést tartottak a Petőfi TSZ-ben, akkor vették fel tagnak a tanácselnököt és feleségét. Sor ke­rült itt -a kapásterület kiosztására is. Az asszonyoktól nem akart lema­radni Pépicsné, a tanácselnök felesé­ge sem, aki 2 hold kapásterület megművelését vállalta. Pedig né­hány héttel ezelőtt, amikor Miseta elvtárs felkereste, hallaná sem akart a közös munkáról. A járási párifit- kárral folytatott beszélgetése u-tán azonban megtalálta a helyes utat — mert ahogy mondaná szokták, a szép szó vasajtót nyit. Homicz József elvtárs, a ' aslá- lyosdombói tanácselnök meg arról beszélt, hogy a napközi-otthon ^ éle­sítésének gondolata foglalkoztál ja a tanács végrehajtóbdzottságát. s na eg megoldódik, úgy a tavasszal már az ő felesége is a helybeli Búzakalász TSZ-ben dolgozhat. Helyesen cselekedtek tehát a bar­csi járás vezetői, amikor a -tanácsel­nökökkel megbeszélték, mik a felada­taik a tsz-ek megerősítésében. Ha még nem is sikerült ebben gyökeres fordulatot elérni, mégis a kezdeti eredmények -biztatóak. A járás ta­nácselnökei napról-napra többet tud­nak a tsz-etorői, napról napra köze­lebb férkőznek a szövet kezet beliek­hez, s kezdenek a tsz-tagoíkal együtt élni, együtt érezni. Nem egy pé'da igazolja, hogy a községi tanácsom eb­ben a hónapban sokkal inkább ér­zik az erkölcsi felelősséget a tsz- ek előrehaladásáért, gyorsan, huza­vona nélkül intézkednek a szövetke­zetek vagy szövetkezik tagok jogos panaszaiban, ügyes-bajos dolgaiban. Közüs harc a kulák ellen Pártunk nagy jelentőséget tulaj­donit annak, hogy tanacslurkcióná- riusaimk testközelségbe kerülje­nek a termelőszövetkezetekkel. Ök, mint az államhatalom helyi szervéinek vezetői sokféleképpen segíthetik erőrekapni a iá u uj haj­tásét, a .tsz-t. Segíthetnek abban, hogy tanácsot adnak a termelési ter­vek elkészítésében, a munkák he­lyes megszervezésében, s abban, hogy esténként beie-oc.enéznek a tsz ügyvitelébe, s javaslatot tesznek az esetleges hibák iája vitására-, fp- pen a tanácsok hatékony 'cirógatá­sán keresztül tapasztalhatják tsz- eárik, hogy államunk mellettük áh, s hatalmával megvédi őket az osztály- elflenség minden mesterkedésével szemben. Erre a védelemre pedig nagy szükség van a szocializmus épí­tésének -idején, ment napjainkban egyes helyeken tapasztalható, hogy az ellenség nyíltan, vagy -burkoltain a szövetkezet életére tör. Kastélyos- dom-bón pl. Bernáth József kulák nemrégiben a Felszabadulás TSZ-el ' szemben jogtalan követeléssel lépett {fel. A község kommunistáinak, ta­nácstagjainak határozott kiállásán ! meghiúsult azonban a kulák aljas kísérlete. Követésre méltó példa Dicséret és elismerés a barcsi já1 rás vezetőinek, akik nemrégdben fel- ' ismerték a tsz-ek és tanácsok kap­csolata szarosabbra fűzésének jelem- ‘ tőségét. Dicséret és elismerés a járás községi tanácselnökeinek, akik neve­lő szóval meggyőzik családtagjaikat,' hogy a tsz-efcben van a helyük, s. megmagyarázzák nekik, hogy azzal segíthetik a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezését — de úgy boldogul­hatnak ök is jobban —, ha bántó 1- dek művelése helyett a tenmefijoszö- vetkezetekben dolgoznak. Községi -tanácselnökeinket szere­tik, tisztelik és bizton követik a f-alu becsületes dolgozói. Ha azt látják, hogy a tanácselnököt a szive a tsz* hez húzza, ők maguk is az ő nyom­dokain haladnak. Példa erre ugyan­csak az istvándi tanácselnök esete. Ahogy híre futott, hogy Pápics efiv- társ és felesége 'belépett a tsz-be, na­pok ailaitt 8 család visszalépett, ezenkí­vül három taggal erősödött a Petőfi TSZ. Van tehát jó példa, e érdemes ezt követni Kutas József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom