Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-19 / 42. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÖLJETEK! Somogyi Néplap Egy propag-aíidista módszere A békéért.. Egészheti rádióműsor MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 42. szám. AHA JU f Szombat, 1955. február 19. AZ ELSŐK KÖZÖTT IS ELSŐK CSÁSZÁR GYÖRGY 1.0VRÓ SÁNDOR SZEKÉR ISTVÁN A Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges KTSZ dolgozói jó mun­kájukkal az elsők közé küzdötték magukat. A felszabadulási ver­seny alatt végzett munkájuk azt bizonyítja, hogy ezt a helyet meg is akarják tartani. A szövetkezet tagjai ügyeskezű, szorgalmas em­berek, de közülük is kiemelked­nek Császár György, Lovró Sán­dor, Szekér István sztahanovisták. Mind a hárman november 7-én kapták meg a sztahanovista cí­met. Az a céljuk, hogy a felsza­badulási versenyben megszerez­zék »A szövetkezet kiváló dolgo­zója« címet is. Teljesítményük meghaladja a 200 százalékot. Munkájuk minőségére sincs pa­nasz. A kezük alól kikerülő lab­dák a magyar ipar jóhírét viszik idegen országokba. Császár György elvtárs kifogástalan minő­ségi munkája a labdás részleg töb­bi dolgozójára is ösztönzően hat. A részleg másik három dolgozójá­ladja a 150 százalékot. Havi ter­vüket januárban 107 százalékra teljesítették, exportkötelezettsé­güknek pedig 109 százalékra tet­tek eleget. A szövetkezet másik részlege a lószerszámkészítő és javító rész­leg. Itt egy egész brigád, az iga- zító-brigád nyerte el a sztahano­vista címet novemberben. Most is a korábbi jó eredményeikhez hasonlóan dolgoznak. Ebben a részlegben Németh József, Giczi Sándor jár az élen. Tapasztalatai­kat, tudásukat szívesen adják át a fiataloknak. Giczi Sándor úgy foglalkozik Maráczi Ferenc ta­nulóval, hogy az nemsokára utol­éri mesterét. Jó szakemberei vannak a ktsz- ben a szíjgyártó szakmának is. Simon Péter, Farkas István elv­társak már túl vannak a 60. éven, de fiatalos lelkesedéssel dolgoz­nak. Javítási tervüket a múlt Fokoznunk kell a hísottsertéshegyűjtést A begyűjtőszervek is számolják fel tehetetlenségüket Szerkesztőségünk megkérdezte a Megyei Begyűjtési Hivatal vezető­jét, Csutak Pál elvtársat, mi az oka a súlyos lemaradásnak a hízott­ser tésb egy ű j tés ben. — Rosszul ütemezték be a községek — mondta Csutak elvtárs — ezért nem tudjuk begyűjteni a tervezett mennyiséget. — De vajon mi van a múltévi hátralékkal, amelynél már nem le­het tervezési hibáról beszélni, hisz egy egész esztendő rendelkezésükre állt a terv teljesítésére? Taián arra sem volt meg a fedezet? Nyil­ván, hogy a tervezés hibái nem kielégítő ok a lemaradásra. Csutak elvtárs elmondta, hogy a hibákat látták ugyan, de komoly intézkedéseket nem tettek a tervezés hibáinak kiküszöbölésére. Szerintünk nem a tervezésben van a baj, hanem a begyűjtőszervek tehetetlenségében. Januárban például egyetlen esetben sem számoltattak el hátralékos dolgozó parasztot, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy me­gyénkben kupecok garázdálkodnak, akik többszáz sertést vonnak eá a a begyűjtéstől. Van hízottsertés a falun, ezt bizonyítják a vásárok, ahova többszáz lu'zottsertést hajtanak fel. A Begyűjtési Hivatal a múlt év végén erélyes rendszabályokat fo­ganatosított a hanyag begyűjtési megbízottakkal szemben, s érvényt szerzett a törvénynek. Vonják felelősségre most is azokat, akik hanyagul végzik munkájukat. Helyes az olyan intézkedés, amit tett a Begyűjtési Hivatal Rinyai József homokszentgyörgyi begyűjtési megbízott eseté­ben, amikor a hivatali hatalmával visszaélő begyűjtési dolgozót fele­lősségre vonta. 10 százalékos lemaradás a tejbegyfíjíésben A barcsi, nagyatádi és fonyódi j szintén a rossz tervezésre hivat- járás húzza vissza a tejbegyűjtés- i koznak. Arról azonban megfeled- ben megyénket. E járások tejbe-' keznek, hogy saját maguk is fele­gyűjtése jóval alatta van a me­gyei átlagnak, például a barcsi járás a január—február havi ter­vet mindössze 39 százalékra tel­jesítette. A Somogymegyei Tej lősek a súlyos lemaradásért. Helyes lenne, ha az Egyesülés vezetői a rossz tervezésre való hi­vatkozás helyett a tényleges oko­ipari Egyesülés vezetői a Megyei hat kutatnák és megszüntetnék a Begyűjtési Hivatalhoz hasonlóan lemaradást a tejbegyűjtésben. A begyűjtésben élenjárók: nak sem kell szégyenkeznie. Tel- hónapban 190 százalékra teljesí- jesítményük eléri, illetve mégha- tették. Község: Büssü Fiad Miklósi Nagycsepely Kastélyosdombó Horvátkút Zselickisfalud Kőkút Tanácselnök: Matesz Pál Tábori Sándor Baricza Ferenc Elek Lajos Hornicz József LEMARADÓK: Magyar Lajos Szabó János Fodor Lajos II munkásosztály teljesíti kötelességét... Az üzletek kirakatai városon és falun tele vannak áruval, s egyre több iparcikk érkezik aj falura, újabb és újabb kisgépeket vásárol­nak a dolgozó parasztok. Ha beme­gyünk egy-egy falusi házba, asztal­tűzhely, rádió, villanyvasaló, s egy sereg olyan iparcikk tűnik mind­járt a szemünkbe, melyeket hős munkásosztályunk — becsülettel tel­jesítve szövetségese iránti köteles­ségét — adott a falunak. Vasárna­ponként pedig ha végigmégyünk a falun, azt látjuk, hogy szebbnél- szebb ruhában járnak az emberek, s szinte nehéz különbséget termi, vá­rosban vagy falun vagyunk-e. Nem is beszélve egy-egy lakodalomról, ahol többtízezer forint értékben vá­sárolnak a dolgozó parasztok ipar­cikket. A város, a munkásosztály tehát megteszi szövetségese iránti ' kötelességét. ...a parasztság is teljesítse Elmondhatjuk-e vajon, hogy ilyen bőség van élelmiszerekből, húsból, zsírból, hogy a parasztság is becsü­lettel teljesíti szövetségese, a mun­kásosztály iránti kötelességét? ügy gondoljuk, felelnek erre azok a vá­rosi asszonyok, munkások, akik né­ha bosszankodnak amiatt, hogy nincs elég hús, zsír az üzletekben, s lát­ják, hogy az államnak milyen ko­moly erőfeszítéseket kell tennie a dolgozók élelmiszerellátásának biz­tosítására. S mindez abból fakad, hogy dolgozó parasztjaink egyrésze nem teljesíti rendszeresen beadási kötelezettségét. A barcsi járás dol­gozó parasztjai például csak 50 szá­zalékra teljesítették esedékes ser­tésbeadásukat, ami azt jelenti, hogy többszáz sertéssel kevesebb jutott januárban és február elején a dol­gozók ellátására. Erdeke-e a falunak, hogy még több iparcikk, ruhanemű legyen az üzletekben, s ezekből bőségesen tud­janak vásárolni a dolgozó parasztok? Biztos, hogy érdeke, éppen ezért kö­telessége is minden dolgozó paraszt­nak, hogy hiánytalanul teljesítse az állam, a munkásosztály iránti köte­lességét. OOOOOOOGOOOOGGOGOOOOGOOOOGOOOOOGOGOGOOOGOOOOGOQGOOOO OOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOGGOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOC: DGGOO0GGOOOOOOO0O0GOOG r()ijizaLzevzi jó hírneoéí a luLPeji járás A tanácselnökök járási értekezletének tapasztalatai Kevés dicséret hangzott el a barcsi járás tanácselnökeinek csü­törtöki értekezletén. Az előadó, Mátyás József elvtárs, a járási ta­nács elnöke csak a régi dicsőségről beszélhetett volna elismerő szóval. A múlt év második felében ugyanis szépen élre tört a já­rás, példásan teljesítették állam iránti kötelezettségüket a dolgozó parasztok. Most azonban már huzamosabb idő óta az utolsók között, vagy éppen az utolsóként emlegetik a járást: nagy a lemaradás mind a beadásban, mind az adófizetésben. Sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten — állapították meg a járás párt- és tanács­szerveinek vezetői. Ezért hívták össze csütörtökre rendkívüli érte­kezletre a járás tanácselnökeit. Van miből beadózni Bizony szégyenkezve hallgatták a tanácselnökök Mátyás elvtárs beszámolóját. A keményhangú, bátor bírálat — úgy érezték a je­lenlévők — jogos volt, hiszen sok mindennel tartozik a járás dol­gozó parasztsága az államnak. Ez egyrészt az indokolatlan forinto­sításból adódik. Egyes községek­ben a tanács nem ügyelt erre. Babócsán pl. 2 kg-nyi tojáshát­ralékot is forintosították. Homok- szentgyörgyön 20 gazda van, aki pénzzel tudja rendezni beadását, ezzel szemben mintegy 80 terpielő hátralékát forintosították. Ezért e községek tanácsait, elsősorban ta­nácselnökeit terheli a felelősség — hangsúlyozta Mátyás elvtárs. A hátralékosok, kötelességmulasz­tók száma megnőtt, pedig az adottságok, lehetőségek megvan­nak a kötelezettségek teljesítésé­re. (Ez volt az értekezlet egyik legfontosabb tanulsága.) Mi az oka a lemaradásnak? Határozott választ adott erre a tanácskozás, íme egy példa: Csokonyavisontán, a járás egyik legnagyobb községé­ben 2 százalékot mutat a negyed- I évi tojásbeadási kötelezettség tel­jesítése. Pedig van tojás bőven, hiszen szabadáron annyi tojást vett át a felvásárló, amennyi jó pár hónapra elegendő lett volna a község beadásába. Sajnos, a cso- konyavisontai példa nem egyedül­álló: az egész járásban ötször any- nyi tojást adtak el szabadon a gaz­dák, mint a beadásba. Ennek pe­dig csakis az az oka, hogy a köz­ségi tanácsok szó nélkül tűrték a törvénysértést, hagyták, hogy a dolgozó parasztok a tajiácsok sze­me láttára sárba tapossák a tör­vényeket. Pedig a törvény félre­érthetetlenül kimondja: a beadás megelőzi a szabadpiaci értékesí­téshez való jogot! Ezt a törvényt a nép állama alkotta, s ezt helyi tanácsainknak végre kell hajta­niuk a dolgozó nép érdekében. A begyűjtőszervek hanyagsága A lemaradásban — a tanácsok következetlenségén túl — része van a begyűjtő szervek hanyag, felelőtlen munkájának is. Hornicz József elvtársat, a kastély osdom- bói tanácselnököt keményen meg­bírálta a beszámoló. Február 10-ig ugyanis 5 db sertést kellett volna Kastélyosdombón begyűjteni, s a járási begyűjtési hivatal jelentése szerint 16-ig egy sertést sem adtak be. Az értekezlet végén aztán kide­rült, hogy február 10-ig Kasté­lyosdombón 6, a többi községben pedig 9 sertést adtak át a gazdák, amiről a hanyag nyilvántartás és jelentés miatt nem tudtak a járás illetékes vezetői. A felszólalások egész sor visszaélésre derítettek fényt. Somogytarnócáról Varga György dolgozó paraszt kétszer behozta Barcsra, egyszer pedig Babócsára a beadásra szánt hízó­ját, de nem vették át. A sok fe­lesleges szállítgatás után végül is le kellett vágnia sertését. Zadra- vecz Pál rinyaújnépi gazda ezévi kötelezettsége teljesítésébe akarta beadni hízottsertését, mégis sza­badáron fizették ki neki. Az ara­nyospusztai Béke TSZ tagjai 3 hízottmarhát kétszer áthajtották Darányba, s az oda-vissza hajtás­kor másfél mázsa súlyt veszítet­tek az állatok. Joggal kérdezhet­jük: meddig késik még az illeté­kesek felelősségrevonása? Még egy kirívó eset: Vízváron Bara- novszki Ottó vágómarhaátvevö 10 —15 kg-mal kevesebbet írt be a vételi jegyre a tényleges súlynál. Az egyik gazda II. osztályú vágó­marháját pedig csak a tanácsel­nök erélyes közbelépésére volt hajlandó valóban II. osztályúként, nem pedig III. osztályúként át­venni. Utána pedig szemrebbenés nélkül áldomást követelt a gazdá­tól. A járás vezetőin áll, hogy a jövőben elejét vegyék minden ha­sonló cselekedetnek, s szigorúan ellenőrizzék, hogy a beküldött je­lentések a .valóságot mutassák. Ismét élretör a járás Hiba, tennivaló akad bőven. De nincs ok az elkeseredésre — mon­dotta felszólalásában Miseta György elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára. A barcsi já­rás dolgozói már eddig is szám­talanszor tanújelét adták hazasze­retetüknek, kötelességtudatuknak. Hányszor meg hányszor kaptak jó munkájukért dicséretet és elisme­rést! Erre a jövőben is igyekez­nek rászolgálni. Ez csendült ki Kovács Gábor elvtárs, barcsi ta­nácselnök szavaiból is. Kovács elvtárs arról beszélt, hogy az el­következő napokban minden ta­nácstag felkeresi választóit, s buz­dítja őket állam iránti kötelessé­gük rendezésére. Hornicz elvtárs, a kastélyosdombói tanács elnöke megfogadta, továbbra is tartják az első helyet. Darók György, a szentborbási elnök azt mondta er­re: ebbe ők is beleszólnak. De nem kisebb a versenylendület nálunk sem — vágott közbe Varga János, a péterhidai tanács elnöke. Minden tanácselnök azzal az el­határozással ment haza, hogy gyorsan rendet teremt a begyűj­tésben. Megfogadták: úgy dolgoz­nak, hogy február 26-án, a me­gyei kommunista aktíva-ülésen azt jelenthessék pártunknak, hogy a barcsi járás visszaszerezte méltó helyét. Eredményes volt az értekezlet A tanácselnökök értekezlete megfelelt a várakozásnak. A be­számoló felébresztette a résztve­vők felelősségérzetét községük be­gyűjtési terve teljesítéséért. Meg­mutatta, miből fakadt a lemara­dás, s mit kell tenni a begyűjtési eredmények növeléséért. Mint minden eddigi sikernek, úgy e feladat megoldásának is a pártta­gok példamutatása az alapja. Le­gyenek hát elsők a járás kommu­nistái a hátralékok letörlesztésé- ben. Példamutatásuk mellett ne­velő szóval is törekedjenek járá­suk becsületének visszaszerzésé­ért. Az értekezlet végén megnyil­vánult lelkesedés biztató ígéret arra, hogy a tanácselnökök helyt­állásában és áldozatvállalásában gyors javulás áll be. Bízunk a barcsi járás kommunistáiban, dol­gozó parasztjaiban, bízunk abban, hogy mint eddig oly sokszor, most is megteszik a magukét K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom