Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÖLJETEK! Somogyi Néplap Egy propag-aíidista módszere A békéért.. Egészheti rádióműsor MAGYAR DOLGOZOK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 42. szám. AHA JU f Szombat, 1955. február 19. AZ ELSŐK KÖZÖTT IS ELSŐK CSÁSZÁR GYÖRGY 1.0VRÓ SÁNDOR SZEKÉR ISTVÁN A Kaposvári Szíjgyártó és Nyerges KTSZ dolgozói jó munkájukkal az elsők közé küzdötték magukat. A felszabadulási verseny alatt végzett munkájuk azt bizonyítja, hogy ezt a helyet meg is akarják tartani. A szövetkezet tagjai ügyeskezű, szorgalmas emberek, de közülük is kiemelkednek Császár György, Lovró Sándor, Szekér István sztahanovisták. Mind a hárman november 7-én kapták meg a sztahanovista címet. Az a céljuk, hogy a felszabadulási versenyben megszerezzék »A szövetkezet kiváló dolgozója« címet is. Teljesítményük meghaladja a 200 százalékot. Munkájuk minőségére sincs panasz. A kezük alól kikerülő labdák a magyar ipar jóhírét viszik idegen országokba. Császár György elvtárs kifogástalan minőségi munkája a labdás részleg többi dolgozójára is ösztönzően hat. A részleg másik három dolgozójáladja a 150 százalékot. Havi tervüket januárban 107 százalékra teljesítették, exportkötelezettségüknek pedig 109 százalékra tettek eleget. A szövetkezet másik részlege a lószerszámkészítő és javító részleg. Itt egy egész brigád, az iga- zító-brigád nyerte el a sztahanovista címet novemberben. Most is a korábbi jó eredményeikhez hasonlóan dolgoznak. Ebben a részlegben Németh József, Giczi Sándor jár az élen. Tapasztalataikat, tudásukat szívesen adják át a fiataloknak. Giczi Sándor úgy foglalkozik Maráczi Ferenc tanulóval, hogy az nemsokára utoléri mesterét. Jó szakemberei vannak a ktsz- ben a szíjgyártó szakmának is. Simon Péter, Farkas István elvtársak már túl vannak a 60. éven, de fiatalos lelkesedéssel dolgoznak. Javítási tervüket a múlt Fokoznunk kell a hísottsertéshegyűjtést A begyűjtőszervek is számolják fel tehetetlenségüket Szerkesztőségünk megkérdezte a Megyei Begyűjtési Hivatal vezetőjét, Csutak Pál elvtársat, mi az oka a súlyos lemaradásnak a hízottser tésb egy ű j tés ben. — Rosszul ütemezték be a községek — mondta Csutak elvtárs — ezért nem tudjuk begyűjteni a tervezett mennyiséget. — De vajon mi van a múltévi hátralékkal, amelynél már nem lehet tervezési hibáról beszélni, hisz egy egész esztendő rendelkezésükre állt a terv teljesítésére? Taián arra sem volt meg a fedezet? Nyilván, hogy a tervezés hibái nem kielégítő ok a lemaradásra. Csutak elvtárs elmondta, hogy a hibákat látták ugyan, de komoly intézkedéseket nem tettek a tervezés hibáinak kiküszöbölésére. Szerintünk nem a tervezésben van a baj, hanem a begyűjtőszervek tehetetlenségében. Januárban például egyetlen esetben sem számoltattak el hátralékos dolgozó parasztot, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy megyénkben kupecok garázdálkodnak, akik többszáz sertést vonnak eá a a begyűjtéstől. Van hízottsertés a falun, ezt bizonyítják a vásárok, ahova többszáz lu'zottsertést hajtanak fel. A Begyűjtési Hivatal a múlt év végén erélyes rendszabályokat foganatosított a hanyag begyűjtési megbízottakkal szemben, s érvényt szerzett a törvénynek. Vonják felelősségre most is azokat, akik hanyagul végzik munkájukat. Helyes az olyan intézkedés, amit tett a Begyűjtési Hivatal Rinyai József homokszentgyörgyi begyűjtési megbízott esetében, amikor a hivatali hatalmával visszaélő begyűjtési dolgozót felelősségre vonta. 10 százalékos lemaradás a tejbegyfíjíésben A barcsi, nagyatádi és fonyódi j szintén a rossz tervezésre hivat- járás húzza vissza a tejbegyűjtés- i koznak. Arról azonban megfeled- ben megyénket. E járások tejbe-' keznek, hogy saját maguk is felegyűjtése jóval alatta van a megyei átlagnak, például a barcsi járás a január—február havi tervet mindössze 39 százalékra teljesítette. A Somogymegyei Tej lősek a súlyos lemaradásért. Helyes lenne, ha az Egyesülés vezetői a rossz tervezésre való hivatkozás helyett a tényleges okoipari Egyesülés vezetői a Megyei hat kutatnák és megszüntetnék a Begyűjtési Hivatalhoz hasonlóan lemaradást a tejbegyűjtésben. A begyűjtésben élenjárók: nak sem kell szégyenkeznie. Tel- hónapban 190 százalékra teljesí- jesítményük eléri, illetve mégha- tették. Község: Büssü Fiad Miklósi Nagycsepely Kastélyosdombó Horvátkút Zselickisfalud Kőkút Tanácselnök: Matesz Pál Tábori Sándor Baricza Ferenc Elek Lajos Hornicz József LEMARADÓK: Magyar Lajos Szabó János Fodor Lajos II munkásosztály teljesíti kötelességét... Az üzletek kirakatai városon és falun tele vannak áruval, s egyre több iparcikk érkezik aj falura, újabb és újabb kisgépeket vásárolnak a dolgozó parasztok. Ha bemegyünk egy-egy falusi házba, asztaltűzhely, rádió, villanyvasaló, s egy sereg olyan iparcikk tűnik mindjárt a szemünkbe, melyeket hős munkásosztályunk — becsülettel teljesítve szövetségese iránti kötelességét — adott a falunak. Vasárnaponként pedig ha végigmégyünk a falun, azt látjuk, hogy szebbnél- szebb ruhában járnak az emberek, s szinte nehéz különbséget termi, városban vagy falun vagyunk-e. Nem is beszélve egy-egy lakodalomról, ahol többtízezer forint értékben vásárolnak a dolgozó parasztok iparcikket. A város, a munkásosztály tehát megteszi szövetségese iránti ' kötelességét. ...a parasztság is teljesítse Elmondhatjuk-e vajon, hogy ilyen bőség van élelmiszerekből, húsból, zsírból, hogy a parasztság is becsülettel teljesíti szövetségese, a munkásosztály iránti kötelességét? ügy gondoljuk, felelnek erre azok a városi asszonyok, munkások, akik néha bosszankodnak amiatt, hogy nincs elég hús, zsír az üzletekben, s látják, hogy az államnak milyen komoly erőfeszítéseket kell tennie a dolgozók élelmiszerellátásának biztosítására. S mindez abból fakad, hogy dolgozó parasztjaink egyrésze nem teljesíti rendszeresen beadási kötelezettségét. A barcsi járás dolgozó parasztjai például csak 50 százalékra teljesítették esedékes sertésbeadásukat, ami azt jelenti, hogy többszáz sertéssel kevesebb jutott januárban és február elején a dolgozók ellátására. Erdeke-e a falunak, hogy még több iparcikk, ruhanemű legyen az üzletekben, s ezekből bőségesen tudjanak vásárolni a dolgozó parasztok? Biztos, hogy érdeke, éppen ezért kötelessége is minden dolgozó parasztnak, hogy hiánytalanul teljesítse az állam, a munkásosztály iránti kötelességét. OOOOOOOGOOOOGGOGOOOOGOOOOGOOOOOGOGOGOOOGOOOOGOQGOOOO OOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOGGOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOC: DGGOO0GGOOOOOOO0O0GOOG r()ijizaLzevzi jó hírneoéí a luLPeji járás A tanácselnökök járási értekezletének tapasztalatai Kevés dicséret hangzott el a barcsi járás tanácselnökeinek csütörtöki értekezletén. Az előadó, Mátyás József elvtárs, a járási tanács elnöke csak a régi dicsőségről beszélhetett volna elismerő szóval. A múlt év második felében ugyanis szépen élre tört a járás, példásan teljesítették állam iránti kötelezettségüket a dolgozó parasztok. Most azonban már huzamosabb idő óta az utolsók között, vagy éppen az utolsóként emlegetik a járást: nagy a lemaradás mind a beadásban, mind az adófizetésben. Sürgősen változtatni kell ezen a helyzeten — állapították meg a járás párt- és tanácsszerveinek vezetői. Ezért hívták össze csütörtökre rendkívüli értekezletre a járás tanácselnökeit. Van miből beadózni Bizony szégyenkezve hallgatták a tanácselnökök Mátyás elvtárs beszámolóját. A keményhangú, bátor bírálat — úgy érezték a jelenlévők — jogos volt, hiszen sok mindennel tartozik a járás dolgozó parasztsága az államnak. Ez egyrészt az indokolatlan forintosításból adódik. Egyes községekben a tanács nem ügyelt erre. Babócsán pl. 2 kg-nyi tojáshátralékot is forintosították. Homok- szentgyörgyön 20 gazda van, aki pénzzel tudja rendezni beadását, ezzel szemben mintegy 80 terpielő hátralékát forintosították. Ezért e községek tanácsait, elsősorban tanácselnökeit terheli a felelősség — hangsúlyozta Mátyás elvtárs. A hátralékosok, kötelességmulasztók száma megnőtt, pedig az adottságok, lehetőségek megvannak a kötelezettségek teljesítésére. (Ez volt az értekezlet egyik legfontosabb tanulsága.) Mi az oka a lemaradásnak? Határozott választ adott erre a tanácskozás, íme egy példa: Csokonyavisontán, a járás egyik legnagyobb községében 2 százalékot mutat a negyed- I évi tojásbeadási kötelezettség teljesítése. Pedig van tojás bőven, hiszen szabadáron annyi tojást vett át a felvásárló, amennyi jó pár hónapra elegendő lett volna a község beadásába. Sajnos, a cso- konyavisontai példa nem egyedülálló: az egész járásban ötször any- nyi tojást adtak el szabadon a gazdák, mint a beadásba. Ennek pedig csakis az az oka, hogy a községi tanácsok szó nélkül tűrték a törvénysértést, hagyták, hogy a dolgozó parasztok a tajiácsok szeme láttára sárba tapossák a törvényeket. Pedig a törvény félreérthetetlenül kimondja: a beadás megelőzi a szabadpiaci értékesítéshez való jogot! Ezt a törvényt a nép állama alkotta, s ezt helyi tanácsainknak végre kell hajtaniuk a dolgozó nép érdekében. A begyűjtőszervek hanyagsága A lemaradásban — a tanácsok következetlenségén túl — része van a begyűjtő szervek hanyag, felelőtlen munkájának is. Hornicz József elvtársat, a kastély osdom- bói tanácselnököt keményen megbírálta a beszámoló. Február 10-ig ugyanis 5 db sertést kellett volna Kastélyosdombón begyűjteni, s a járási begyűjtési hivatal jelentése szerint 16-ig egy sertést sem adtak be. Az értekezlet végén aztán kiderült, hogy február 10-ig Kastélyosdombón 6, a többi községben pedig 9 sertést adtak át a gazdák, amiről a hanyag nyilvántartás és jelentés miatt nem tudtak a járás illetékes vezetői. A felszólalások egész sor visszaélésre derítettek fényt. Somogytarnócáról Varga György dolgozó paraszt kétszer behozta Barcsra, egyszer pedig Babócsára a beadásra szánt hízóját, de nem vették át. A sok felesleges szállítgatás után végül is le kellett vágnia sertését. Zadra- vecz Pál rinyaújnépi gazda ezévi kötelezettsége teljesítésébe akarta beadni hízottsertését, mégis szabadáron fizették ki neki. Az aranyospusztai Béke TSZ tagjai 3 hízottmarhát kétszer áthajtották Darányba, s az oda-vissza hajtáskor másfél mázsa súlyt veszítettek az állatok. Joggal kérdezhetjük: meddig késik még az illetékesek felelősségrevonása? Még egy kirívó eset: Vízváron Bara- novszki Ottó vágómarhaátvevö 10 —15 kg-mal kevesebbet írt be a vételi jegyre a tényleges súlynál. Az egyik gazda II. osztályú vágómarháját pedig csak a tanácselnök erélyes közbelépésére volt hajlandó valóban II. osztályúként, nem pedig III. osztályúként átvenni. Utána pedig szemrebbenés nélkül áldomást követelt a gazdától. A járás vezetőin áll, hogy a jövőben elejét vegyék minden hasonló cselekedetnek, s szigorúan ellenőrizzék, hogy a beküldött jelentések a .valóságot mutassák. Ismét élretör a járás Hiba, tennivaló akad bőven. De nincs ok az elkeseredésre — mondotta felszólalásában Miseta György elvtárs, a járási pártbizottság első titkára. A barcsi járás dolgozói már eddig is számtalanszor tanújelét adták hazaszeretetüknek, kötelességtudatuknak. Hányszor meg hányszor kaptak jó munkájukért dicséretet és elismerést! Erre a jövőben is igyekeznek rászolgálni. Ez csendült ki Kovács Gábor elvtárs, barcsi tanácselnök szavaiból is. Kovács elvtárs arról beszélt, hogy az elkövetkező napokban minden tanácstag felkeresi választóit, s buzdítja őket állam iránti kötelességük rendezésére. Hornicz elvtárs, a kastélyosdombói tanács elnöke megfogadta, továbbra is tartják az első helyet. Darók György, a szentborbási elnök azt mondta erre: ebbe ők is beleszólnak. De nem kisebb a versenylendület nálunk sem — vágott közbe Varga János, a péterhidai tanács elnöke. Minden tanácselnök azzal az elhatározással ment haza, hogy gyorsan rendet teremt a begyűjtésben. Megfogadták: úgy dolgoznak, hogy február 26-án, a megyei kommunista aktíva-ülésen azt jelenthessék pártunknak, hogy a barcsi járás visszaszerezte méltó helyét. Eredményes volt az értekezlet A tanácselnökök értekezlete megfelelt a várakozásnak. A beszámoló felébresztette a résztvevők felelősségérzetét községük begyűjtési terve teljesítéséért. Megmutatta, miből fakadt a lemaradás, s mit kell tenni a begyűjtési eredmények növeléséért. Mint minden eddigi sikernek, úgy e feladat megoldásának is a párttagok példamutatása az alapja. Legyenek hát elsők a járás kommunistái a hátralékok letörlesztésé- ben. Példamutatásuk mellett nevelő szóval is törekedjenek járásuk becsületének visszaszerzéséért. Az értekezlet végén megnyilvánult lelkesedés biztató ígéret arra, hogy a tanácselnökök helytállásában és áldozatvállalásában gyors javulás áll be. Bízunk a barcsi járás kommunistáiban, dolgozó parasztjaiban, bízunk abban, hogy mint eddig oly sokszor, most is megteszik a magukét K. J.