Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-16 / 39. szám
Szerda, 1955. február 16. SOMOGYI NÉPLAP 3 Jó módszereiket, tapasztalataikat cserélték ki \SoVá% en",élke.z?*es marad egymással a marcali és kaposvári járás instruktorai ° KOr71<arkáUd0unrverseny E hó U-én tapasztalatcserére' nap, egy község“ rendszer esetégyűltek össze a kaposvári és mar- , ben viszont nem vezetett jóra a ■cali járás instruktorai. Céljuk az sokoldalú munka. Egy nap alatt volt, hogy gyakorlati módszereik nem voltak képesek megoldani megbeszélésével hatékonyabbá, több problémát, így munkájuk eredményesebbé tegyék további szétaprózódott. Az értekezlet részmunkájukat. Bevezetőként a két vevői megállapították, hogy valójárási bizottság másodtitkára, Su- ban sokoldalúnak kell lennie az instruktornak, de csak akkor dolgozhat ez elv szerint, ha több napot tölt a községekben. Ezután gyakorlati tapasztalatokról, a dolgozókkal való tyor és Juhász elvtársak mondták el az instruktorok munkabeosztását, a velük való foglalkozás módjait, majd az instruktor elvtársak példákkal bizonyították egy-egy módszerük helyességét. Az értekezleten sok szó esett az instruktorok időbeosztásáról. A kaposvári járásban pl. szállóigévé, rendszerré vált az ,,egy nap •egy község“ elv, s ez sokhelyütt szinte lehetetlenné tette a jó munkát. Az instruktorok az idő rövidsége miatt sok mulasztást követtek el, s ezzel rombolták saját tekintélyüket is. Farkas elvtárs új módszerével segített ezen. Olyan községekben, -ahol rosszul megy a pártpolitikai munka, egy hetet vagy még több időt is eltölt. így tökéletesen megismerkedhet a faluval és marad ideje a kellő intézkedések megtételére is. A kaposvári elvtársak elmondták, hogy az instruktorok továbbképzését és az apparátus-értekezletet péntek, szombati napon tartják, s a határozatok, munkatervek tanulmányozásán kívül marad idejük az elvi kérdések megvitatására is. A marcali intsruktorok bizony hosszú ideig nem dicsekedhettek ezzel. A beszámoltatásokat ugyanis hétfői napon tartották, s az egy napból nem maradt mindenre idő. Ha elméleti kérdések merültek fel, akkor azok megvitatása a beszámoltatás rovására ment és fordítva- Most már ők is változtattak ezen, s péntek, szombatra tették át az apparátus-értekezlet időpontját. Petrakonics elvtárs azokról a hibákról beszélt, melyekkel a túl sok segítségadással kiveszik a pártvezetőség kezéből az irányítást. Ez a túlbuzgóság akadályozza a káderek nevelését is — mondta. — Mennyén pl. 17—18 elvtárs nem vett részit az oktatáson. Petrakonics elvtárs úgy segített ezen, hogy a párttitkár elvtárssal együtt járta végig a távolmaradókat, beszélgetett velük, s az eredmény nem maradt el. Ma már rendszeresen járnak oktatásra. Az értekezlet további részében az instruktorok sokoldalú munkájáról folyt a vita. A marcali elvtársak hosszú ideig hangoztatták, hogy a pártszervezetek és tsz-ek munkája mellett foglalkozni kell az instruktoroknak a DISZ-szel, a tömegszervezé tökkel is. Az „egy Rendelet egyes szerződéses növények termelői árának felemeléséről A Mtaiisztertanáos hozzájárult ahhoz, hogy egyes szerződéses terme- m áraikat a begyűjtési miniszter az alábbiak szerint módosítsa: fajitalboiRsó (átCíagér) 460 Ft/mázsa botrsmentallevél 2500 Ft/mázsa köménymag 1200 Ft/mázsa ódtesköménymag 1000 Bt/mázsa foglalkozásról volt szó. Az instruktor elvtársak megállapították, hogy csak akkor oldhatják meg jól feladataikat, ha a pártszervezet tagjain kívül a község dolgozó parasztjainak segítségére, közreműködésére is számítanak. Szikszai elvtárs befejezőjében az önállóság; mérhetetlenül nagy erejéről beszélt, majd az időbeosztással kapcsolatban a következőket mondta: — Bármilyen sokoldalú az instruktor munkája, ha egy napot tölt egy községben, nem tudja megoldani feladatát- Ha mégis eszerint az elv szerint akarnak dolgozni, akkor a PB kell hogy konkrét megbízatásokkal lássa el az intsruktorokat. Az elhangzott tapasztalatokból, javaslatokból sokat lehet és kell alkalmazni a további pártpolitikai munkában. A vita eredményes volt, s az instruktor elvtársak véleménye egyöntetű: az instruktorrendszer megvalósítása helyes és jó, csak kutatni, gyűjtögetni kell azokat a módszereket, melyek alkalmazásával még komolyabb pár télét kibontakozását lehet elősegíteni a községi alapszervezetekben. Helyes lenne, ha a jó módszerek elterjedése érdekében hasonló tapasztalatcseréket rendeznének a többi járásban is. Karúdon a kultúrotthon valóban otthona a falu lakosságának. A pihenni, szórakozni vágyó dolgozók nemcsak vasárnap mennek oda, hanem a munkanapok estéin is szívesen látogatják. A fiatalok pingpongoznak, sakkoznak, az idősebbek meg olvasnak vagy beszélgetnek. A múlt vasárnap a szokottnál nagyobb tömeg töltötte meg a kultúrtermet. A kultúrverseny körzeti bemutatója csigázta fel annyira az emberek kíváncsiságát... Az andocsi kultürcsoport kezdte a műsort az »özv. Varga Ábrisné« c. egyfelvonásos 'darabbal. A fiatal, lelkes együttes műsorán látszott az igyekezet és az akarat, de néhol csúsztak hibák is az előadásba. A következő számot a bonnyai tánccsoport adta szép sikerrel. Ez az együttes is új, nemrég alakult, áe táncosai olyan bátran mozogtak a színpadon, mintha régóta szerepelnének. A karádi együttes »Győz a szerelem« című darabot adta elő. Játékukon meglátszott, hogy hozzá vannak szokva a szerepléshez. Zökkenő- mentesen játszottak. Az igazi népi művészetet a karádi tánccsoport nyújtotta. Eredeti karádi táncokat roptak. A nézők lelkes tapssal jutalmazták a csoportot. A nágocsi színjátszók fejezték be a versenyt Móricz Zsigmond »Pacsirtaszó« című színdarabjával. Az aránylag nehéz darab próbára tette a lelkes csoport tudását, de a nehézségeket leküzdötték és a próbát kiállták. A daro.b Kati nénije nagyban hozzájárult áhhoz, hogy a színjátszók pálmáját ők vitték el, A körzeti verseny — amely sokáig emlékezetes marad Kúrádon — hajnalig tartó táncmulatsággal ért véget, FENYVESI PETER. A tavaszi talajelőkészítés agrotechnikája AZ AGR Ha összefeasemüátásit leszűrik az évi talajművelés legfontosabb munkád: a tarlóháratás és oszd mélyszántás, va’lamánit a tavaszi taiajslicikészí.téis között, eCmondhaitguk, -hogy a dairödb ihánitást és .az őszi mélyszántást sem könnyű jó minőségben elvégezni, d,e a tavaszi talajelőkészítés a legnagyobb gondosságot igényű, különösen abban az esetiben, ha azt egybekapcsoljuk a vetéssel, A tavasza taéajmuinfca milyensége cljy nagymértékben hat a tavasszal! vetendő növények fejlődésére és 'terméshozamára, hogy szinte szabályozója azoknak. Hiába végeztünk az őszi méüiyszár» tássaíl kifogástaliain. munkát, ha a tavaszi teilajeüickéiseítést hanyagul., felületesen, gondatlanságból vagy szakismeret és gyakorlati 'tapasztalat hiányában szákszarűtitenül végezzük ed. Azért oly -fontos "a tavaszi talaj- dőkészííés, ment a rosszul előkészített talajt a belevetett növény íenyészideje alatt már nem hozhatjuk helyre, különösképpen, ha a rövid tenyészidejű tavasai kalászosokat vetjük beié. •A íemtfcklből itienmésizetesen még nem adódik, hogy a tavaszi tiaEiaj- eüőlkészaltíésnelk vaflíaimályeir! merev szabálya volna, ameily egyformán és következetesem alkaflmázbaitó mindemből és mfoden .időben További csatlakozások Óvári József barcsi kézbesítő versenyfelhívásához Szita Jánosiné vésed kézbesítő váltotta, hogy áprfitiB 4-re 15-tel inöveíá körzetében az újságolvasók számát. Hedteries László jutád kézbesítő 15 'lappéldány növelésével csaítOalko-1 ró feladatokat, zottt a felhíváshoz. I Dclbor ö’-Vtoks, az SZTK ügyvezeíőA »MarosfíUJhHtód Wir'** beszámolójának eüiején azzal fogtóföldi munka a simítózás, fogasolás. Hogy ezt keltő Időben és jól elvégezhessük, áCíamdióan figyetammed ikeäl kfetermiinik talajunkat, hegy megáffla- pííhiassúk a 3'egal kaíimasaibfo ridőpom- tot a simítózás, fogasollás efvégzésé- ne. Annyira fontos a legkedvezőbb idő kihasználása, hogy ha paroeMámfe dombon és völgyön vaniuíl óit, sohase várjuk meg azt, hogy az egész .parcella alkalmas legyein sírni Sózásra, hanem az előbb »pórikatíő« demibold,atan előbb végezzük ed, s inje várjunk arra, hogy a rendszerint nedvesebb és így későbben szikkadó vóígy is afikaCmtas legyein a isóimífió- zásra. A iteíliaj nedvességének megőrzésén kívül, igen fontos az .oszd és (béflii csapadékok következtében összenő- mődötlt, beiszrapoiddotit taTiajck levegőzése. A túTiságcisan íümődütt taűiaj- batn egyáltalán nem, vagy csak nehezem indul meg a talliajéliert, a taöag- batetéiriumok efl!szapor,odásániak mines meg a kedvező feCItétel, a fafaj tápanyagai nehezem táródnak feli, s éppen a fejlődés kezdeti időszakában nem álttnsak rendelkezésére a fejlődő növényeknek. Pedig igen fontos, hogy a kikelt növények minél előbb megerősödjenek, __________________ , mert a korán megerősödött tnövéA tavasai taCajeíőfcészítő munkák- 11 Fék jód beárnyékolják a talajt, elírnak a jó magágy nyerése mentett nyomják a gyomnövényeket s ezek legfontosabb célja a fafaj vízfcészte- , rnellett jobban ettlIemaCilin/ak a kedvedének megőrzése. Ezért ’ ; zőiten időjárási Viszonyoknak, gom, ; ba- és rovarkártevőknek, első es legfontosabb tavaszi szán- j g., j Mindent mg Isii tenni a dolgozót egészsépédeta éÉüen, a láppsiraiiai pedig szigora efaőráel !b teli leplezni! A Szakszervezetek Megyei Tanácsa hétfőn értekezleta-e hívta össze a váiilaiiartok, üzemek vezetőit, üb- dtnölkedit és társadáliam,biztosítási felelőseit, hogy megbeszéljék 'a társa- dafoimbiztosítás terén 'megoldásra vá»Marcarii'«-bnigéd váiMialto, hogy ,J “’/f , . , , , , . .. ,. , SaDkozott, hegv a felszabadulas utam. 30-^ fogja növelni a fapipeüdanyck hogymi vált egyre job)5é a tórBadla_ daralbsssamaf. lombiztosütés. Majd anrwö. szóCft, hegy Eredményes munkát kívánunk. laz egészségvédelem terütetón az elb- GOGGOGGOOGOGGGGGGOOOGGGGÖOOGGGOOOOGOGOűGGGGGGGCGGOGGGGGG >00©tí©ö©OG>50©O©©00C EGY BÁ TO R EMBER írta: Orsi Ferenc fénymag 400 Ft/ímázsa porré-hagymamag 1500 Ft/imázsa A poriré-hagymamag tenmalői ára az 1956. évben maghozó hagymamagra vonatkozik. A jefenfegii há- romszoiras területrr!enitesítés.t egyiidie- jűleg egyszeresére kéül leszáüMtajrm. A Minisztertainács hozzájárull ahhoz, hogy azok a paprikatermetők, akik a paprikát ikifogästiailiamiul fűzött állapotban adják át, mázsámként 30 fontat fűzés! költségtórítiést kapjanak. Örsi Ferenc írása, melyet több folytatásban közlünk lapunk hasábjain, az 1848-as szabadságharc idején játszódik. Az író igaz történetet dolgozott fel eredeti források alapjan. A cselekménjr színhelye Délsomogy: Csokonya- visonta, Drávaszentes, Barcs, Darány és vidéke, lényegében a mai barcsi járás területe. Az elbeszélés megrázóan ábrázolja a hazáját ez életénél is jobban szerető, az ellenséget gyűlölni tudó magyar hazafi bátorságát. (Az elbeszélés »Dédanyám bölcsője^ címen a Dunántúli Napló című napilapban már megjelent.) Nagyanyámtól hallottam ezt a. történetet, neki * is a nagyanyja mesélte. A szeptember meleg volt abban az esztendőben. A kukorica levele sárgult már és ha néhol a drávai szél meghajtotta a levegőt, csörögve verődött egymáshoz. A nyár forró volt. Forró, mert erősen perzsel a nap a homokbuckás délsomogyi puszták vidékén, de forró volt az emberek lelkében is. Ez a lelki forróság már kora tavasztól tartott, amióta a kaposvári hetivásárba járó fuvaros, az árva Kovács István Drávaszentesre is meghozta a hírt., hogy Pesten forradalmai csináltak. Persze, hogy mi ,a forradalom és mire jó, azt Kovács István sem értette, csak éppen elmondta otthon, amit a csokonyai fakereskedő meséli a péierhidai kocsmárosnak, akik az ő szekerén rázód- tak Kaposvártól hazáig. De ha értené, akkor sem törődne vele, legfeljebb, ha pénzt hozna a házhoz a törődés, mint például a fuvar. Neki most sok pénzre van szüksége, mert meg kell mutatni az embereknek, hogy ha elvette a Széchi-lányt, el is tudja tartani úgy, mint a szülei. Ezért járt annyit fuvarba és amikor a lovai rr.ár kidőltek, folytatta kapával, kaszával a munkát ő maga. Különösen nem érezte a fáradalmat, amióta feketehajú hitvese, úgy vízkereszt táján, kontybontoga- tás közben tudtára adta, hogy gyerekük lesz — ha igaz, am it az ^öregasszonyok mondanak. Kovács István akkor nem hallotta a vádzsup eresztékei között fütyülő szelet. A torka kissé összeszorvJt, Hitetlenkedve nézett tizenhétéves felesége árnyékban is csillogó szemébe. — Aztán nem tévedsz? — sutttogta, vagy inkább sóhajtotta. — Azt mondják, akiknek már van, hogy így kezdődik — húzódott közelebb asszonya. István faragókése az asztalra Ttoppant, kemény markával a menyecske vállát, fogta. Az még közelebb húzta a fejét.és rozmaring szagú, fényes, fekete haja végigomlott húszéves férje fújtató mellén. nrél volt. Ilyenkor keresve sem talált munkát a paraszt. István is kosárfonogatással, ostor- ny élfarag ássál húzta az időt sötétedésig. Ha meg besötétedett ... Még szüret után tartották a kézfogét és van-e ilyenkor jobb, mint egymás mellé simulni az őszszel tömött szalmazsákon? Nézni a kemencében pattogó tűz játékát a mennyezeten és ha ezt. megunja az ember, megkeresni 'a mellette pihegő forró fíatalast- szony nedves száját. Jó az isten, ősszel adja a bori. hogy lakodalmat lehessen csinálni és lakodalom után adja a tél hosszú éjszakáit, hogy boldogok lehessenek azok; akik szeretik egymást. S ha azelőtt örült a legény a korai borulásnak, most már a nap utolsó világát is ki akarta használni. Kis kamrájukba bárdolt deszkákat hordott. Szekercé- vel simított vadkörtefatörzseket, öregeket, szárazakat. Asszonya zsörtölődött, hogy szemetel a házban. De ő csak mosolygott ritka bajusza körül. — Megnézheti anyád, hogy milyen bölcsőben ring majd az unokája — söprögette a sziácsot csendesen. A fából kis bölcső alakult ki. Először a vázát csapolta össze, olyan hajszálnyi pontossággal, hogy amikor felállította, úgy tartott, mintha egy darabból -volna. Aztán oldalát, elejét, hátát illesztette bele, végül ringó talpaira helyezte a sötétbarnán erezett, simafalú, simalábú alkományt. A kis asszonyka nevetve billegette. — Aztán nem borul fel? . — Ha nem borítják! — tréfált vissza az ura. De másnap a ringó talpak görbületét laposabbra faragta. Eddig csak tartóssága, meg szép sötétbarna erezete kapta meg a kiváncsi látogatók szemét. Kata féllábon állva himbálóztatta, egy kézzel ura karjába fogódzva. Azután melegen billent a zömök embernek. — Gyönyörű kis bölcső. Ügyes ember az én édes uram — és nem hagyta, hogy az szóra nyissa a száját. | A mikor István kifújta- magád, szeme körül mosolygós ráncok huncuttá torlódtak. — Szebb nem is lehetne? — Még nem láttam szebbet. j'scoriznl Helyesen mcirtdfa fíörtiés — Mert még nem láttál, olyan bölcsőt, akit én esi- ielvtárs, hogy szigorú eífljanőirzéstsél te náltam — kapta magasabbra fejét, talán csak azért, I ke®, leplezni a táppénzcsálóteat. A hogy Kati fejebúbjára cuppanthassa a búcsúzát Nyom- becsületes dolgozók egészségvédőiműit tíz esztendő í oiyataán milyen eredményeket értünk ek Ezután a hibákról beszélt, melynek 'aiátó- masztására statisztikát közöüt. Megyei vásaonylaitlbam 1954-l>en 2 millió forinttal többet fizettünk ki táppénz címén, mint 1953-ban. Az útiköltség csaknem félmillióval volt több, mini 1953- ban. A gyógyszerköltség 2 millió ‘ forinttal növekedett a tavalyihoz viszonyítva. Pedig megyénk Bök osságának egészségéit semmiféle járványos betegség nem fenyegette, sőt oivosá eHiáitottságunk javult. A fcórházti ágyak száma növekedett, négy új rendeCőtaitéziat feészüHifc efl. 1954-bem. A remdeMimitié- zetá szakorvosi munkaórák száma 10 sizázaHiékfcal növekedett. Mégis, miért e nagyméretű köElüségameSkedés? Azért, mert sokan vannak olyanok, akik in- tlttkoi.atlan.ul veszik igénybe az orvosi kezelést, indokolatlanul kapnak táppénzt. Ki a fefJeüőB mindezért? A társada- üioniibiztoeátásn ankét részvevői, az előadó és a hozzászólók eirnomidtók, hogy ki miifyen mértékben íetóüős murkaíerütettón azért, hogy magas a .táppénzrszázaCjék. Debar divtárs be- számoőjéban. Marton élrvténs. az SZTK főorvosa hozzászótásábain el- mpmdsa, hogy az orvosok sokszor liberálisak, felületesek vagy jóhiszeműek, nem elég szigorúak. Diagnózisuk sem mindig helytálló. Előfordul a,z is, hogy egyes esetekben nem merik vállalni a felelősséget, különösen a beteg fereaíképteüiejnné nyilvánítását. Inkább bsküildilk szakorvosi vSzagáíliartra azzal!, hagy »irtják kíi odabent-«. Az orvosokon kívül fefjeüőssiég tarba’! a válCiaíliaitoik, üzemek vezetőségét, üb-eilnöütét, A teranéBés irányítása nteülőfct e kéndésieifcre äs nagyobb figyelmest kell fordítaniuk. Nem mindegy az üzemnek, hoigy naponta több vagy kevesebb doíigozó manad-e otthon -betegség címén.. PL a TexÄ- művekben .iúüras-augusatusban, a • cséplés idején, az építőipaiéban tavasszá!, ősszel, a kapálás ádejéin a legmagasabb a -táppénz-százstek. De ■i I felelősek a tóraadatemhizítostöiásii tanácsok és a TT-feWősök is. ESisőban leült az istállói gyalogszékre és szótlanul nézegette alkotását. (Folytatása következik.) mének érdekében viszemít márndemt meg kéül tennie a vatóialt 'vezetőségének. az üb-nek és az orvosofcnaik.
