Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-15 / 38. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1933. február 15. Pfiimlin visszaadta megbízását a köztársasági elnöknek Párizs (MTI). Pierre Pfiimlin ki­jelölt miniszterelnök, mivel kép­telen volt az egyre jobban szét­hulló jobboldali kormánytöbbséget I kézben tartani, a hétfőre virradó j éjszaka visszaadta a megbízását a ' köztársasági elnöknek. Az elnök : azonnal a szocialista Christian Pi— | neau-t hivatta, akinek kormány­alakítási megbízást kínált fel. Pi- neau kijelentette, hogy mielőtt végleges választ adna, kikéri »ba­rátai-« véleményét. Politikái meg­figyelők tartózkodóan ítélik meg Pineau kormányalakítási kísérle­tének esélyeit. A l’Humanité Pfiimlin megbízatásának visszaadásáról Párizs (MTI). A l’Humanité Pfiimlin kormányalakítási kísérle­tével összefüggésben megállapítja, hogy Pfiimlin 48 óra óta negyed­óránként cserélgette minisztereit haldokló kormányában. — Micsoda keserves munka! — állapítja meg a lap. — Természe­tesen nem könnyű az ár ellen úsz­ni, szembefordulni az egész nép­pel. V.ajon még a hivatásos poli­tikusok közül is melyik sietne ha­sonló kalandban részt venni, ami­kor mindenki tudja, hogy ez már eleve kudarcra van kárhoztatva? — Sem Pfiimlin, sem senki más nem tudja majd elhitetni a fran­ciákkal, hogy elkerülhetetlen a revansra éhes németek felfegyver­zése, s olyan politika támogatása, amely a lakosság többségét nyo­morba dönti’s később háborúba taszítja. Peking nagygyűlésen ünnepelte meg a kínai-szovjet szerzőilés aláírásának évlordiiát Peking (Uj Kína). Vasárnap es­te a Kínai Népi Politikai Tanács­kozó Testület Országos Bizottsága és a Kínai—Szovjet Baráti Tár­saság együttes védnöksége alatt nagygyűlésen ünnepelték meg a kínai—szovjet barátsági, szövetsé­gi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik év­fordulóját. A nagygyűlésen több mint ezerötszázan vettek részt. Jelen volt Liu Sao-csi, az Orszá­gos Népi Gyűlés Elnökségének el­nöke, Csou En-laj, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület Or­szágos Bizottságának alelnöke és Szun Csin-lin, a Kínai—Szovjet Baráti Társaság elnöke, továbbá J. M. Lomakin, szovjet ügyvivő. Jelen voltak még: N. K. Cseka- nov, a VOKSZ kínai képviselője, a Pekingben működő szovjet szak­értők és a népi demokratikus or­szágok diplomáciai képviselői. Kuo Mo-zso, a Kínai Népi Po­litikai Tanácskozó Testület Orszá­gos Bizottságának alelnöke meg­nyitó beszédében kijelentette: »A kínai—szovjet barátsági, szövetsé­gi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása óta eltelt öt esztendő eseményei teljes mérték­ben bebizonyították, hogy Kína és a Szovjetunió lako­sainak mély barátsága és szo­ros egysége nemcsak a két ország fellendülését mozdítot­ta elő, hanem megszilárdítot­ta a béke, a demokrácia és a szocializmus Szovjetunió ve­zette táborát és jelentékenyen hozzájárult a Távol-Kelet és az egész világ békéjének ügyéhez« A kínai nép nevében Szun Csin- lin mély nagyrabecsülését és há­láját fejezte ki a szovjet kormány­nak és a szovjet népnek. Részle­tesen beszélt a Szovjetunió, Kína és a népi demokráciák között ki­alakult új viszonyról. Rámutatott, hogy ez az újfajta viszony »olyan erő, amely meg tud törni minden agresszort, olyan befolyás, amely döntő lesz az emberiség jövő fej­lődésének kedvező irányba fordu­lása szempontjából«. J. M. Lomakin, a pekingi szov­jet nagykövetség ideiglenes ügy­vivője rámutatott, hogy »a Kínai Népköztársaság nemzetközi hely­zete mérhetetlenül megszilárdult. Washington eszelős tervei, hogy visszaállítsa uralmát Kí­na földjén, a történelem sze­métdombjára kerültek. A szovjet nép melegen óhajtja, hogy a nagy kínai nép szuverén jogát gyakorolva felszabadítsa Tajvant. Szilárd meggyőződése, hogy a kínai nép jogos ügye min­den bizonnyal győzedelmeskedik«. MIHAIL ISZAKOVSZKIJ: A HÁZA ÜSZKÖS ROM A háza üszkös rom, családját uz ellenség gyilkolta le. A katonát kik, merre várják, a bánatát kinek vigye? Hol átalútba, fut a dűlő nagy búsan ballagott oda, s egy sírt talált a kizöldülő hantok alatt a katona. Megállt — és szavai csomója a kíntól torkába rekedt. Fojtottan szólt: — Fogadd vitézedet — férjedet Praszkovja. Vendéged most vendéglést kér, a házadban dús asztalt teríts — megjöttem és az ünneplésnél jöjj, ünnepelj velem te is..'. De nem felelt szavára senki, elébe senki sem siet. S csak forró nyári szél lebbenti a sír felett ringó füvet. Sóhajtott s vállszíján eresztve pálinkás bütykösét a vén kenyérzsák mélyéből kivette s koccintott a sírkövén. — Hogy így jövök hozzád, Praszkovja, ne korholj és ne szidj, szívem, egészségedre ittam volna, s iszom, hogy békében pihenj. Téged hiába várlak vissza, még jó, ha egy barát akad ... És öblös butykosából issza a búval párolt kortyokat. A katona ivott, s kegyetlen fájással fájt a szíve sebe: — Négy évig csak feléd siettem, három hatalmat győzve le. Becsípett. Könnye hullt kövéren, A mellén csillogott az érem ... A Budapest-medália. Fordította: Békés István. PA R TKOTELES »A párttag kötelessége, hogy fej­lessze szakadatlanul politikai és szakmai tudását, emelje művelt­ségét, sajátítsa el a marxizmus —leninizmus alapjait«. (A Szervezeti Szabályzatból.) A pánttagnalk, ha méltó akar tanná a -pártihoz, a dolgozó (tömegek pártba vetett bizattimiához — állandóéin fej­leszteni kierJl ludaséit, ed ikEÜfl sajátí- tamliia a marx/izmus-taniMizmus tar- nításanft. Igaz, eezet nem mondunk újat, ezt mindem párttag tudja, hiszen magá­rnál hordja tagságii könyviéit, amely­ben mindez benne vain. De mégis szükségéé, hogy beszéljünk enroll. Uigyamlils elvtársaink közül sokan elhanya­golják ezt a pártkötelességüket, elméleti képzésüket. Úgy gondol­ják, hogy ők már eleget tudnak, tájékozottak a marxizmus-leni- númus kérdéseiben, különben süies idejük arra, hogy szeminá­riumokra, a pártcktatás foglalko­zásaira eljárjanak. Ha azonban megvizsgállljulk ezeknek az embereknek a munkáját, gyakran taflállkazunk olyan -feijeliantesieidcelli: »ezit in-em értem«, »nem voltaim ítiiaz- tiáibam iá fcéndiéssdl« sitlb. S miből far­kad -az a sdk elvteleinség, miagaitatn- tásbeili fogyatékosság is némely eíiv- tiáirsnJál, ameClyel az utóbbi időbem elég gyaJkmam ttaTáCfcozumk? Az elM száláirdsiág hiányából, az eümeätett kéadésekben való tájékozaitíiáinságlbóll. Gazdasági és tömegszíervezeti fumkcio- náiriusaiink egyrészie nincs ititeatába/n a kapiltiaillizmuslból a seoctatózmusba váltó átmenet alapvető pcIMJkiati és gazdaságii kóiűfésaiivel, így nem is ké­pes alkotó módon hozzányúlni a mairxá'zmus egyes tétal-eDhez, ia Szov­jetunió ttarpaiFiztai’Qlteiihoz. De hegyem liis Darme szMiárd, elivihű (harcosa a! pántnak az cíyain párttag, aki mimes felfegyverezve a marxázmus-íieminiiz­mus fegyverével, mines neki egy tütyasr» iránytűje, ameSüiyái az osztály- hairc bomyoütuOtt v,iszonyai iközott el tudna igazodni? Nap mint nap harcot kell vívni­uk kommunistáinknak az ellensé­ges ideológiákkal szemben, nap mint na,p le kell leplezniük az osztályellenség tevékenységét, vi­lágos magyarázó szóval hirdetni­ük kell a párt politiká ját, s an­nak megvalósítására, mozgósítani a tömegeket. Éppen ezért mindem eddágtoéi fo­kozottabb mértékben követeli meg tőlünk a- pánt, hogy fejlesszük elmé­leti fedkiésEÜ’itség'üinket. megszüntes­sük az ingadozásit, a bizanytiaDanisó- got, amelyet egyes cDvhu'.>akn/M ta­pasztalunk. Mostanában gyakran beszélgetünk olyan elvtársiakkal, akik az .útegialli- íás nehéz évedben küzdöttek a párt célkitűzésedért és az úfflieigalWtós kö­rülményei közelit • sajártábcittók ed a rniairxizmus-fleníniizmuslt. Ezek -az eürv- táirsiak a ibwttöntoem ás tanultak, sok­szor olyan körülményeik között ás, ©imikor rettegniük keddiéit altitól, hogy •tovább súlyosbítják helyzetűikét, ha fefflfedleEik náluk a marxista könyve­ket. Ma egészén más komiméinyek kö­zött terauiíh-átiniak pártunk ftegjaii. A marximms-femánlzmus kincstárá­ban váttiogatbatinisk, s pártiunk min­dem fedltiételtt megteremt a jó tanu­láshoz. Megyei Pártbizottságunk az el- műit hónapiban feHülvtizsigáJitia a me­gye pártriktaítósá-nak heíiyzstét. Meg­állapította, hogy gazdásági és -tömeg- sízenveziefti fumkriomiáriiusaiink egyré- sze eOthainyaigidlija a pártriktaibást. Ép­pen ezért hatfcároziaiticlt hozott, hogy azokkal szemben, akik -pártlkötetessé- güket eEhianyaigolj-álk, fegyelmi 'eljá­rást kell indaitiamá. Mér több páirit- szarvezetibetn ipártfc unitiéiért aí-kBfmiaz- tak a pértcktiátiásit eíihainyagctó párt­tagokkal szemben. fl Megyei Pártbizottság legutóbbi ülésén három funkcionáriusnak szabott ki pártbüntetést Görög lap a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívásáról Athén (TASZSZ). Az. Avgi gö- Szovjetunió Legfelső Tanácsának rög lap a Szovjetunió Legfelső Ta-javaslatára — a parlamenti kül- nácsa ülésszakának eredményeit döttségek cseréje elősegíti majd kommentálva írja: az országok közötti baráti viszony A szovjet javaslat új lehetősé-fejlődését, előre viszi majd a bé­get nyújt a népek kölcsönös meg-ke ügyét. A görög parlamentnek értésére. A béke eszméit vedel- meg kell vitatnia a szovjet javas­mező görög nép követeli a görög latot. Görögország népe hőn parlamenttől, hogy válaszoljon a óhajtja a békét. RÖVID . KÜLFÖLDI HÍREK London (TASZSZ). A Press Asso­ciation hírügynökség jetanitii, hogy John Strachey volt munkáspárti hadügyminiszter, panfliamemtii képvi­selő a skóciai Mantirasebetn beszédeit mondott s ennek során lka— jelentette: az angol munkáspárti képvfeefflkmiek napról napra küvetiel- raäük kedd a. pariJairnenitlbe®, hogy a kormány még a párizsi legyezmé- nyék natifi'káüásia előtt kezdjen fcáir- gyaliásolkait a Szovjetunióval, (to­vábbá, hogy a kormány nyíltam je­lenítse ki: »Az amerikaiak kénysze­rítsék rá Csamig Kaj-sekel, vonuijan. ka a kínai terütetrőL« »Má, akadályoz ebben bennünket? Miiért nem szakát h»tiároza/tiamságávaíl a munkáspárt? Mihelyt ezit megteszi, az egész orszá­gát maiga mögött fogja tudni« — jelentette k.i. Strauchey. Beirut (TASZSZ). Parisz el Kuni szíriaii mámszrtereflinök néhány nap­pal ezelőtt lemondott. A kormány lemondását az úgynevezett Néppárt és a Nemzett Pánt miniszterei között támadt méaetólitérésak okozták. A néppárti miniszterek ugyamiis anrta törekedtek, hogy Szíria katonai együttműködésibe lépjem a nyugati hataiknalkfcal. »Megrovás« pártbüniteitáslbem résée- síteitste Győirffy Jenő efivtiársait, Atta­la község vb-aMbet és Mákos Gyu­la efl/vtársát, a Pedagógus Szakszer­vezet etaökét. »Dorgálás« pártbüntetésiben része­sítette Suhajda János efivtáa'salt, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi felügyelőjét. Ezeknek az elvrtámsakoafc példája szolgáljon tanulságul mandaiacteníEk, akák kényelmességből, vagy feúiüflíe- tességből elbanyagdlják eíméSett képzésük fejlesztését, nem vesznek (részit a pártcktatás foglalkozásaim. A balatonlelleí asszonyok az MNDSZ fennállásának tizedik évfordulójára készülnek A. BaflaitonMdeii MNDSZ-szervezet a közéímúliilbajn tartotta félévi be­számoló gyűlését. Az út megjelent 50 asszony értékelte szervezetük hat- hónapi munkáját es megbeszélték a további feladatokat. A gyűlésén Fair­kas elvtársnő, az MN DSZ-szervezet elnöke javaiso'lt'a, noay a szervezeti munka megjavítása érdekében hív­ják versenyre a megye MNDSZ- szervézeteitt. Valamennyi aisszlony lelkesen fog-adta Parkas élvtárrnő javaál'aitát, és az alábbi szempontok szeninf versenyre hívják a megye MNDSZ -asszonyait: A tagság növelése, a .nők között végzett politikai munka megjavítá­sa érdekében vállalják: minden hó­napban vezetőségi ülést és nőgyűlést tartanak. Életineke« a különböző asszonymozgalmaikat: a »Keltess több baromfit, minit tavaßy« rtb. A foaliatonlelljei -asszonyok méltó­képpen -akarják megünnepelni az MNDSZ fernniállllásámak 10. évforduló­ját. Ezért február 13—18-áig tagszer­vezési hetet tartatnak. -Ez idő alatt elhelyezik az 1955-ös emlék-bélyege­ket. Március 8-ig tisztaságii versenyt- indítanak, utcánként, udvaronként. A 'l-egtisiztább udvar tulajdonosát könyvj-utalomiban részesátik. Pabru- ár 20-án pedig gyermekzsűr kereté­ben vendégelik meg azokat a gyer­mekeket, -akik il©45-beni születtek. Csatlakozzanak megyénk MN-DSZ- asszonyaá a baüiatcnjleüfeiek baszriias kezdeményezéséhez. Munkájuknak szép eredménye lesz. f es a megye ooigozo nepe A béke őrtüzeinek lángja elpusztítja a halálkalandorokat ... Döbbenj életed igazi szépségé­re, erezd az élet napjának simogató melegét arcodon, egész lényeden, erezd, hogy nagyon szép az élet, érezned kell tested legkisebb porci- kájában, sejtjében is, hogy boldog­ságod az élet szeretetéből fakad, érezned kell mindezt, hogy lelked a legnagyobb utálattal, megvetéssel gyűlölje a halálkalmárokat... A béke őrtüzei szerte az országban égnek, és lángjuk minden nap ma­gasabbra csap. Ott világítanak a vá­ros kőrengetege közt és a magányos tanya csöndes szobájában. Kaposvár népe is elküldötte lán­goló szívű békeharcosait, hogy a nagy találkozóra küldötteket válasz- szanak maguk közül. Kétszáz ember volt ott a küldöttválasztáson, s ezen a. kétszáz emberen függött a város szeme szombaton délelőtt. Egymás­után érkeztek a táviratok. A Füredi utca békeharcosai, a kisiparosok, a Magtermeltető Vállalat dolgozói, a 3. sz. Mélyépítő Vállalat dolgozói, a Vöröshadsereg úti MDP-szervezet tagjai, Patalom község tanácsa mind­mind eredményes és sikeres mun­kát kívántak a békeharcos küldöt­teknek. Eljöttek az úttörők és vi­rággal köszöntötték a küldötteket. Tudják, hogy az ő boldogságukért folyik a harc, hogy arcukról a vi­dám mosoly soha ne tűnjön el, hogy szemük derűs fénye soha ne szürkül­jön kétségbeesett tekintetté. , Még a legkeményebb szívű em­bernek is elszorul a torka, amikor arra a fel\ér papírlapra néz, melyet Németh Cyuláné küldött Csorna köz­ségből. A lapon három életvidám, csillogó szemű fiú fényképe van, alatta pedig egy kis vers. Érezni raj­ta, hogy nem a rímek mestere fa­ragta, de őszintesége szívbemarkol. »Három kisfiúnak az édesanyja vagyok, Ezért tehát értük is békét, akarok, Boldogabb legyen majd eztán jövőjük, Hogy a háborútól ne kelljen félniük«. A többi anya, akik a gyűlésen megjelentek, szóban mondták el, hogy miért tiltakoznak a nyugatné­met felfegyverzés i ellen. Besenyei Györgyné 4 gyermekes családanya, amikor beszél, elcsuklik a hangja. — Nem akarunk háborút, melyben a lelketlen kalandorok férjünk, gyer­mekeink vérében gázolnak. Mi, anyák nem azért szüljük gyermekeinket, hogy nyomorékok legyenek, hanem családapák. Elek Istvánná 9 éves kislányára gondol, amikor tiltakozik az impe­rialist'! : háborús készülődése ellen. özvegy Selyem Jánosné a két há­borúban férjét és testvérét vesztette el Nem akarja, hogy unokái is erre a sorsra jussanak ... ... A sorokban ülők talán nem is ismerték mind egymást, hisz mun­kások, parasztok, értelmiségiek, ipa­rosok, kereskedők, papok, diákok voltak, de akaratuk egy volt, szívük egyszerre dobbant azokban a pilla­natokban, mert a közös ügy, a béke ügye eggyé kovácsolta őket. Test­vérek voltak valamennyien, arcuk, tekintetiik egyet sugárzott, a gyűlö­letet a háborús uszítok ellen és a béke szenvedélyes szeretetét. B. G. d iiiüyifüi óZUiijDi uűiíüdüy liicpiiicpiübcic Február 18-án lesz hét esztendeje, hogy aláírták Moszkvában, a trendben a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös egélynyújíási szerződést. Ez a történelmi esemény Szélesebb alapokra iclyezte és még jobban megerősítette a szovjet nép és a felszabadult lagyar nép barátságát és szövetségét. Már a barátsági hónapot megelőzően ünnepségek szerepelnek a város íüsorában. A tervek szerint a kölcsönös segélynyújtási egyezmény aiá- •ásának hetedik évforduló ián az üzemekben tartanak ünnepségeket. Elő- észületek folynak a Textilművekben, a Cukorgyárban és a Vaskombi- átban. Az MSZT a Tiszti Klub vezetőségével közösen ünnepséget ké­nt elő február 23-ára, a Vörös Hadsereg megszületésének évfordulójára. nűleg szovjet diákok is érkeznek. A diákhét keretében ünnepi szakköri előadás, filmvetítés és színes képanyagkiállítás lesz. A barátsági hónap megnyitása Kaposváron és a megyében március 5-én lesz. A megnyitó ünnepségekre a megye területén 50 előadót biz­tosít az MSZT. Az ünnepi hónap keretében szovjet könyvhét is szerepel, 7—12-ig. A szovjet film ünnepe március 10—23-ig tart, melyen új szovjet fil­mek kerülnek bemutatásra. Hatvan helyen tartanak ünnepi estet, ahol a dolgozókkal megismer­tetik a szovjet emberek életét, a Szovjetunió jelentőségét és segítségét. Az értelmiségi dolgozók részére a szovjet írók kongresszusának anyagát ismertetik Kaposváron, Siófokon és Marcaliban. Vidám falusi hetek is szerepelnek a műsoron, melyeken válaszol­nak a dolgozók kérdéseire, irodalmi előadást tartanak és filmeket vetí­tenek. Legalább hat helyen rendeznek irodalmi, zenei klubestet, ahol ismertetik a Szovjetunió irodalmát, kiváló zenei alkotásaikat. A barátsági hónap keretében levelezés indul szovjet emberekkel. A dolgozók kiváló szovjet harcosoknak, elesett harcosak hozzátartozói­nak és a nálunk járt delegációk ré.S7.vevőinek írnak levelet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom