Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

VlLÁG PROLRTÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Petőfi-iskolák szerepe az ifjúság hazafias nevelésében Asszonyoknak Mérlegen megyénk atlétikai élete MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 35. szám. AHA 60 Mi.jL.kK Péntek, 1955. február 11. N. A. BulganyinnaM Szovjetunió Minisztertanácsa? elnökének beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén A BEGYŰJTÉSBEN ÉLENJÁRÓK: Moszkva (TASZSZ). N. A. Buiga- nyin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának február 9-i délutáni ülésén nagy beszédet mondott. A be­széd szövegét az alábbiakban közöl­jük (kivonatosan): Küldött Elvtársak! Nagy megtiszteltetésben és biza­lomban részesítettek azzal, hogy ki­neveztek a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnökévé. Köszönetét mon­dok, elvtársak, az engem ért meg­tiszteltetésért és biztosítom önöket, minden erőmet megfeszítem, hogy igazoljam bizalmukat. (Taps.) Engedjék meg, hogy a Miniszter- tanács elkövetkező tevékenységének fő kérdéseivel foglalkozzam. Mindenekelőtt biztosítanom kell a Legfelső Tanácsot, hogy' a Minisz­tertanács egész tevékenységével to­vábbra is rendületlenül folytatni fogja a kommunista párt által kidol­gozott politikát (taps), amelyet né­pünk forrón helyesel. Ez a politika a kommunista társadalom felépítésé­nek, a szovjet állam ereje további megszilárdításának, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetsége megszilárdításának — a béke és a biztonság megszilárdításának politi­kája. (Taps.) ' E politika folytatása biztosítja szo­cialista államunk további felvirágzá­sát és a nép jólétének emelését, A kommunista párt és a szovjet kor­mány egész tevékenysége alá van rendelve annak a nemes feladatnak, hogy minden módon megjavítsuk a dolgozók életét. Község: Nagyatád Kötose Drávaszentes Böhönye Görgeteg Patosfa Balato nendréd Heresznye Tanácselnök: Pál József Portga Sándor Sztranyák István Gelencsér Ferenc Vajda János Lemaradók: Szabó Imre Markó József Gelencsér Imre Begyűjtési megbízott Takács Antal Mező fi Sándor Kismarton József Pokorni Lajos Papp István Takács István Kovacsik Gyula Varga Ferenc fl nehézipar a népgazdaság fellendítésének alapja Népgazdaságunk további fellendí­tésének alapja mindig a nehézipar volt és az is marad. A nehézipar ter­melése most majdnem három és fél­szerese a háborút megelőző 1940. évinek. Magasfejlettségú nehézipa­runk: a kommunista párt és a szov­jet nép nagy történelmi vívmánya. Mint ismeretes, a nehézipar dicsősé­gesen szolgálta a szocializmus fel­építésének ügyét és hazánk függet­lenségének megszilárdítását. A ne­hézipar az ország megingathatatlan védelmi képességének és dicső fegy­veres erőink erejének alapja. Emlé­kezzenek, elvtársak, a Nagy Hon­védő Háború rettenetes éveire. Ha abban az időben nem lett volna ha­talmas gazdasági bázisunk: nehéz­iparunk, nem arattunk volna győzel­met az állig felfegyverzett ellenség fölött. A nehézipar biztosította szá­munkra a szabadságot és hazánk függetlenségét. A nehézipar biz­tosítja népgazdaságunk minden ágának, a mezőgazdaságnak, a könnyű és az élelmiszeriparnak a fejlődését és ezzel a szoviet nép jóléte állandó növekedésének forrása. Annak érdekében, hogy előrevi­gyük a mezőgazdaságot — amely nyersanyagot ad a könnyűiparnak — el kell látni kellő mennyiségű trak­torral, kombájnnal és más mezőgaz­dasági gépekkel. Csak a nehézipar tudja mindezt megadni nekünk. A nehézipar fejlesztése terén mindig a nagy Leninnek és ügye hű folytató­jának, J. V. Sztálinnak az útmuta­tásait követjük és fogjuk is követni. Azt az irányvonalat, amelynek értel­mében előnyben részesítjük a nehéz­ipar fejlesztését, a párt elkeseredett harcban védte meg az osztályellen­ség és ügynökei ellen: ezt az irány­vonalat igazolta a szocializmus or­szágunkban lefolyt építésének egész menete. Ez az irányvonal összhang­ban áll a szovjet államnak és né­pünknek alapvető érdekeivel. Ezért a gazdaság területén a kormány to­vábbra is szilárdan követi a kom­munista párt fő irányvonalát, amely előírja, hogy minden eszközzel fej­lesszük a nehézipart. (Viharos taps.) A kormánynak igen fontos fel­adata lesz, hogy megvalósítsa a szocialista mezőgazdaság fej­lesztését szolgáló intézkedése­ket, amelyeket a kommunista párt dolgozott ki. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy biztosítsák a lakosság állandóan növekvő élelmiszerszük­ségletének, illetőleg az ipar nyers­anyagszükségletének kielégítését. Ezzel kapcsolatban hatalmas jelen­tőségű a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nemrég befejeződött teljes ülésének határo­zata, amely feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi öt-hat évben legalább tízmilliárd púdra növekedjék a sze- mestermények évi termése és két­szeresére. illetve több mint kétsze­resére növekedjék a fő állati termé­kek termelése. Teljesen reális, hogy öt-hat év alatt oldjunk meg ilyen hatalmas mezőgazdasági feladatokat, orszá­gunknak megvan az ereje hozzá. De ehhez mozgósítani kell a kolhozpa­rasztság, a munkásosztály, az egész szovjet nép erőit, hogy a legújabb technika és az élenjáró, nagyterme­lékenységű munkamódszerek alapján új, magasabb színvonalra emeljék a mezőgazdasági termelés kultúráját. E feltételekkel mezőgazdaságunk élen­járó dolgozói tökéletesen rendelkez­nek. A nehézipar további fejlesztésé­nek és a mezőgazdaság fellendí­tésének alapján bővülni fog a közszükségleti cikkek: a ruha, a cipő, az élelmiszerek, a háztar­tási cikkek és a kultúrcikkek termelése. Különös figyelmet kell fordítanunk a szovjet tudomány további fejlesz­tésére, még közelebb kell vinni a tu­dományt a kommunista építés idő­szerű feladatainak megoldásához, még magasabbra kell emelni a tu­domány szerepét a technikai haladás megvalósításában és a szocialista kultúra emelésében. Az összes álta­lam említett népgazdasági feladatok, valamint az olyan fontos feladatok is, mind a vasúti, vizi közlekedés és a közlekedés egyéb ágainak további fejlesztése, a lakásépítés bővítése, a kereskedelem minden módon való fejlesztése, továbbá az egészségvéde­lem megjavítása és a népoktatás fejlesztése konkrét kifejezést nyernek a hatodik ötéves tervben, amelyet ebben az évben kell kidolgozni. Hz 1955. évi népgazdasági terv kérdései Küldött Elvtársak! A népgazdaság irányításának területén legközelebbi feladatunk az idei állami terv tel­jesítése. Ez az esztendő az ötödik öt­éves terv befejező éve. Az 1955. évi népgazdaságfejlesztési állami terv szerint az ipari összter­melésnek 1954-hez viszonyítva több mint kilenc százalékkal kell növe­kednie. Az ipari termelés az idén nyolcvan százalékkal lesz nagyobb, mint 1950- ben volt. Ez azt jelenti, hogy az ipar határidő előtt teljesíti ötéves tervét. t Még nagyobb mértékben növek­szik a nehézipar termelése: öt esz­tendő alatt 84 százalékkal. A múlt évhez viszonyítva növekszik a vas­úti, a gépkocsi, folyami és tengeri közlekedés teherforgalma. A közszükségleti cikkek termelése az 1950. évihez viszonyítva 71 száza­lékkal növekszik. 1955 a nép anyagi jóléte és kultu­rális színvonala további növekedésé­nek éve lesz. A nemzeti jövedelem ä múlt évihez viszonyítva 10 százalék­kal növekszik. Emelkedik a munká­lok és alkalmazottak béralapja, nö­vekszik a parasztok természetbeni és pénzbeli jövedelme, még nagyobb arányú lesz a lakásépítés. A tervben kitűzött feladatók megoldásában igen nagy jelen­tőséggel bír a munka termelé­kenységének további növelése. A imunka termelékenységének (Folytatás a 2. oldaton.) A bolhói gazdák március 15-ig befizetik első negyedévi adójukat A hazánk felszabadulásának 10 évfordulójára mdlútatit szocialista munkavenseny a mi községünkben is^ széles körben bontakozott ki. A ne­mes versengésinek az adófizetésben máris szép eredményei vannak.. A gazdák felismerték atz adófizetés nemzetgazdasági jeilenltőségét. ezt, hogy községünk (tavaly úgy kapha­tott új iskelót, új temátöla&ást, új artézikutiait és tűzolltóiszieptárt álla­munktól, hogy a gazdák az adóba beifieeteitit forúmtiaiilkkail segítettek. Tavaly ivótok hibák az adófizetés­ben, sokain eűhamyagolitiák állaim irán­ti kötieliezetltségük rendezését. Az idén afiiig van olyan glazda közsé­günkben, aki ne fizetett vo'na adót énre az évre. A község adóbevételi tervét az eflső negyedévre eddig 50 százalékra teljesíteí-íe. Elhatározták a gazdák, hogy március 15-ig vato mennyien rendezők első háromhavi adójukat. Málltieisjcs Vince (Petőfi uittea) doü- gozó paraszt 450 forintot fizetett be ezévi adójába. Zsíifkó Imre, Jandnica Mártonná, íLakltja Ádám, Spo)ár Im­re, Deszitícs János és még többen a gazdák közül mór rendezték első ne­gyedévi adójukat. Több mint 240 gépjavítás, hírei A Karadi és a Segesdi Gépállomáson ^ befejezték a gépjavítást t Kú65 Katalin elvtársnő, a Gépálio- ? mások Megyei Igazgató,ságánialk dől- j goeója közölte szerkesztőségünkkel, * hógy a Karádii és a Segesdi Gépállo­más dolgozói büszkén jelentették: február 28-a helyett február 10-re J befejezték a téli gépjavítást). i ó kát gépállomás dolgozói dicsé- Jretet érdemeflniek szorgalmas munká- f j ükért, janinál is inkább, mivel hosz- szú időn keresztüli az utolsók közt kullogtak a gépjavításban. * # # A jövő héten már a Marcali Gépállomás traktorai a földeken dübörögnek Széphaíimi Dénes elvtárs, a Marca­llá Gépállioimás üzemgazdásza jelenti: A Marcali Gépállomáson befeje­zéshez közeledik a tála gépjavítás. Matüsek Lajos kovács-brigádjának tagjai jó munkájukkal jelentősen hozzájárulták ahhoz, hogy a gépállo­mást az élenjárók közt emDegjeitik. olyan igazdia van a faluban, aki 50 : Matuí^-brág^ tagjai azt ígérték, százailékjban teljesítette első három­havi adókötelezettségét. A botLhód dcügozó parasztoknak már régi vágyuk, hogy kövezett jár­dán járhassanak. Tudják a gazdák, hogy enpek njogvalásátósólhoz az ő hozzájárulásuk is szükséges, éppen ezért adótervük pontos teljesítésével segítik, hogy még az idén elkészül­hessen a falun végigvezető új járda. Kertész János vb-dtkár. Vetik a tavasziakat Somogybabodon A Fonyódi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának vezetője, Jani János elvtárs jelentette szer­kesztőségünknek, hogy a fonyódi járásban is megkezdődött a tava­szi munka. Somogybabodon id. Stasszer Jó­zsef 6 holdas dolgozó paraszt 800 négyszögöl tavaszi árpát vetett a'tették tavaszi árpájukat. hogy február 20-ra befejezik gépja­vításé tervükéit. VálfáLásukait batár­idő előttit teljesítették, 9-ére végeztek a gépjavítással és tervien feliül -több vetőgépeit is kijavítottak. Balázs Bé­la, Berta István, Szívós Lajos és So­mogyi Andor is dáeséreitreméltó mun­káit végeztek. Az ő jó munkájuk is hozzásegítette a gépáffiomóst ahhoz, hogy szombaton megtarthatják a gépjavítási szemlét és hétfőn már kant düböröghetnek a gépek a késő téflá napsugártól éledező földeken. ■vf * # A Darányi Gépállomáson Is befejezéshez közeledik a gépjavítás A Darányi Gépállomáson katonás napokban. Ifj. Győrfi László 14 holdas gazda sem akar késlekedni a vetéssel, ő 1 hold tavaszi búzát rendben sorakoznak a kijavított vetett. Györki József 20 holdas és traktorok, tárcsák, vetőgépek. A té­., li csendet felváltotta a lüktető éllet Rád István 12 holdas gazdák IS J° zaja, a traktorok pöffögése. Diarány- termést akarnak betakarítani az ban is befejezéshez közeledik a gép­idén, éppen ezért már földbe- ,■jaJt^emJéa ^ a iméken vizs. gálják felül a itraktorofcat. ÜJ JELLEMVONÁSUK SARJADZIK Tpivtársak, én nyíl- A-J tan megmondom, hogy nem értek egyet az előttem felszólalóval, vagyis a feleségemmel. — így kezdte hozzászó­lását a februári közgyű­lésen Oszkai Imre elv­társ, a nagyberki Győző TSZ párttitkára. Aztán megfontoltan elmondta, hogy mi a véleménye erről a legvitatottabb problémáról. De lássuk csak, miből is fakadt az élénk véleménycsere? Régen híre futott már a megyében a Győző TSZ jó gazdálkodásának, s tagjai jólétének. Ez a magyarázata annak, hogy a múlt nyár óta csaknem minden köz­gyűlésüknek állandó »napirendi pontja-« a tag­felvétel. így volt ez a februári közgyűlésükön is: három jelentkező kér­te felvételét a Győzőbe. Kerekedett is ebből olyan szócsata, hogy csak na. A három belépni akaró közül néz­zük csak Víg Mihály és felesége ügyét. Nemrégi­ben költöztek ők Taszár- ról Nagyberkibe. Föld­jük ninijs — agrárpro­letárok. Egész életükben kétkezi munkájukból él­tek. Vig Mihály nem so­kat töprengett új lakhe­lyén, hogy mihez kezd­jen. Sok jót hallott a Győző TSZ-ről, s gon­dolta, biztos megélhetés­re talál a tsz-ben ő is. Elment hát január 24-én a szövetkezet vezetőihez, s elmondta nekik szíve vágyát, azt, hogy fele­ségével együtt ő is tagja akar lenni a Győző TSZ egyre népesedő, nagy családjának. Havasi Jó­zsef, az elnök, meg a tsz többi vezetője így gon­dolkodott: Vig Mihály fiatal, szorgalmas, jó­dolgos ember, erősödik a tsz, ha felvesszük tag­nak. — Rendben van — mondták Vig Mihálynak —, majd a közgyűlés dönt a felvétel ügyében, de holnaptól kezdve dol­gozhat már a közösben. — így is lett. Vig Mi- hályra január 25-én két szép ló gondozását bíz­ták rá- Kimondhatatlan igyekezettel látott hozzá a munkához, mert érde­mesnek akart bizonyulni az előlegezett bizalomra: arra, hogy a vezetőség a közgyűlés határozata előtt is munkába állítot­ta. sőt gabonát és pénz­előleget is adott neki. ü'rről is szólt - többi között a ■ az elnök közgyűlési beszá­molója. Alig fejezte be mondanivalóját Havasi elvtárs, menten szót kért Oszkai Imréné, a párttit­kár felesége. — Ki hal­lott már ilyent, hogy mindenféle ismeretlen embert befogad a tsz? Sőt még előleget is adott neki a vezetőség. Per­sze, ha másképpen nem tudnak boldogulni, ak­kor idejönnek a kör­nyékről a mi szövetke­zetünkbe — mondta egy­re szenvedélyesebb han­gon, majd amikor indu­lata a tetőfokra hágott, kijelentette: »Semmi he­lye Vig Mihálynak kö­zöttünk, menjen oda, ahol eddig dolgozott-«. ’p' szavak után pil- lánatnyi csend te­lepedett a teremre. Csak a tekintetekből lehetett következtetni, hogy a jelenlévők nem hagyják annyiban Oszkainé sza­vait. Mert igaz ugyan, hogy van egy-két ember a tsz-ben, aki egyre- másra azt hajtogatja: »Jól vagyunk mi így, ahogy vagyunk. Nem kell miközénk senki« — a tagok többsége azon­ban érti pártunk politi­káját, s tudja, hogy a szocialista mezőgazdaság építése útján tovább kell mennünk. Ezért, ha ala­posan meghányják-vetik is, hogy kit vesznek fel a tagok sorába, de nem zárkóznak el szövetkeze­tük építésétől s a közéjük való emberek felvételé­től. Ennek adott hangot Oszkai Imre elvtárs, a tsz párttitkára, amikor vitába szállt feleségével. — önként jött hozzánk Vig Mihály — mondta. — Kötelességünk, hogy segítsünk rajta. Ha a közösből nem kapott vol­na kölcsönt, én a sajá­tomból is kisegíteném ... Javaslom, fogadjuk kö­zénk .. i Czó szót követett. A vita újabb fordu­latot vett, mivel a sza­badiak közül Elek elv­társ így beszélt: »Mi sok embert kisegítettünk előleggel, de otthagytak bennünket...« A. gyűlés menetét ez­után Gróf Lajos elvtárs meggyőző és emberséges szavai zökkentették is­mét helyes kerékvágás­ba. — örüljünk, hogy segíthetünk máson. Vig Mihály nagyon jól tet­te, hogy hozzánk fordult és közénk jött. Neki igenis itt a helye a tsz- ben ... Vegyük fel, nem csalódunk benne, hiszen már eddig is jól dolgo­zott ... Aztán megszavazták a tagfelvételt, egyhangúlag. Oszkainé is feltartotta kezét. Ezzel a közgyűlés véget ért. Még csak annyit: azok a tsz-tagok, akik egyéni gazda korukban nem tö­rődtek azzal, mi törté­nik a mesgyéjükön, a portájukon túl, ma, ha némi vitatkozás után is> de egységesen segítőke­zet nyújtanak rászoruló embertársaiknak. Uj jel­lemvonásuk sarjadzik, amelynek gyökerei a kö­zösség boldogulásának talajába nyúlnak egyre mélyebben. KUTAS JÓZSEF.

Next

/
Oldalképek
Tartalom