Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-11 / 35. szám
VlLÁG PROLRTÁRJAI EGYESÜLJETEK! A Petőfi-iskolák szerepe az ifjúság hazafias nevelésében Asszonyoknak Mérlegen megyénk atlétikai élete MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA SOMOGYMEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XII. évfolyam, 35. szám. AHA 60 Mi.jL.kK Péntek, 1955. február 11. N. A. BulganyinnaM Szovjetunió Minisztertanácsa? elnökének beszéde a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén A BEGYŰJTÉSBEN ÉLENJÁRÓK: Moszkva (TASZSZ). N. A. Buiga- nyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a Szovjetunió Legfelső Tanácsának február 9-i délutáni ülésén nagy beszédet mondott. A beszéd szövegét az alábbiakban közöljük (kivonatosan): Küldött Elvtársak! Nagy megtiszteltetésben és bizalomban részesítettek azzal, hogy kineveztek a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé. Köszönetét mondok, elvtársak, az engem ért megtiszteltetésért és biztosítom önöket, minden erőmet megfeszítem, hogy igazoljam bizalmukat. (Taps.) Engedjék meg, hogy a Miniszter- tanács elkövetkező tevékenységének fő kérdéseivel foglalkozzam. Mindenekelőtt biztosítanom kell a Legfelső Tanácsot, hogy' a Minisztertanács egész tevékenységével továbbra is rendületlenül folytatni fogja a kommunista párt által kidolgozott politikát (taps), amelyet népünk forrón helyesel. Ez a politika a kommunista társadalom felépítésének, a szovjet állam ereje további megszilárdításának, a munkásosztály és a kolhozparasztság szövetsége megszilárdításának — a béke és a biztonság megszilárdításának politikája. (Taps.) ' E politika folytatása biztosítja szocialista államunk további felvirágzását és a nép jólétének emelését, A kommunista párt és a szovjet kormány egész tevékenysége alá van rendelve annak a nemes feladatnak, hogy minden módon megjavítsuk a dolgozók életét. Község: Nagyatád Kötose Drávaszentes Böhönye Görgeteg Patosfa Balato nendréd Heresznye Tanácselnök: Pál József Portga Sándor Sztranyák István Gelencsér Ferenc Vajda János Lemaradók: Szabó Imre Markó József Gelencsér Imre Begyűjtési megbízott Takács Antal Mező fi Sándor Kismarton József Pokorni Lajos Papp István Takács István Kovacsik Gyula Varga Ferenc fl nehézipar a népgazdaság fellendítésének alapja Népgazdaságunk további fellendítésének alapja mindig a nehézipar volt és az is marad. A nehézipar termelése most majdnem három és félszerese a háborút megelőző 1940. évinek. Magasfejlettségú nehéziparunk: a kommunista párt és a szovjet nép nagy történelmi vívmánya. Mint ismeretes, a nehézipar dicsőségesen szolgálta a szocializmus felépítésének ügyét és hazánk függetlenségének megszilárdítását. A nehézipar az ország megingathatatlan védelmi képességének és dicső fegyveres erőink erejének alapja. Emlékezzenek, elvtársak, a Nagy Honvédő Háború rettenetes éveire. Ha abban az időben nem lett volna hatalmas gazdasági bázisunk: nehéziparunk, nem arattunk volna győzelmet az állig felfegyverzett ellenség fölött. A nehézipar biztosította számunkra a szabadságot és hazánk függetlenségét. A nehézipar biztosítja népgazdaságunk minden ágának, a mezőgazdaságnak, a könnyű és az élelmiszeriparnak a fejlődését és ezzel a szoviet nép jóléte állandó növekedésének forrása. Annak érdekében, hogy előrevigyük a mezőgazdaságot — amely nyersanyagot ad a könnyűiparnak — el kell látni kellő mennyiségű traktorral, kombájnnal és más mezőgazdasági gépekkel. Csak a nehézipar tudja mindezt megadni nekünk. A nehézipar fejlesztése terén mindig a nagy Leninnek és ügye hű folytatójának, J. V. Sztálinnak az útmutatásait követjük és fogjuk is követni. Azt az irányvonalat, amelynek értelmében előnyben részesítjük a nehézipar fejlesztését, a párt elkeseredett harcban védte meg az osztályellenség és ügynökei ellen: ezt az irányvonalat igazolta a szocializmus országunkban lefolyt építésének egész menete. Ez az irányvonal összhangban áll a szovjet államnak és népünknek alapvető érdekeivel. Ezért a gazdaság területén a kormány továbbra is szilárdan követi a kommunista párt fő irányvonalát, amely előírja, hogy minden eszközzel fejlesszük a nehézipart. (Viharos taps.) A kormánynak igen fontos feladata lesz, hogy megvalósítsa a szocialista mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézkedéseket, amelyeket a kommunista párt dolgozott ki. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy biztosítsák a lakosság állandóan növekvő élelmiszerszükségletének, illetőleg az ipar nyersanyagszükségletének kielégítését. Ezzel kapcsolatban hatalmas jelentőségű a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nemrég befejeződött teljes ülésének határozata, amely feladatul tűzte ki, hogy a legközelebbi öt-hat évben legalább tízmilliárd púdra növekedjék a sze- mestermények évi termése és kétszeresére. illetve több mint kétszeresére növekedjék a fő állati termékek termelése. Teljesen reális, hogy öt-hat év alatt oldjunk meg ilyen hatalmas mezőgazdasági feladatokat, országunknak megvan az ereje hozzá. De ehhez mozgósítani kell a kolhozparasztság, a munkásosztály, az egész szovjet nép erőit, hogy a legújabb technika és az élenjáró, nagytermelékenységű munkamódszerek alapján új, magasabb színvonalra emeljék a mezőgazdasági termelés kultúráját. E feltételekkel mezőgazdaságunk élenjáró dolgozói tökéletesen rendelkeznek. A nehézipar további fejlesztésének és a mezőgazdaság fellendítésének alapján bővülni fog a közszükségleti cikkek: a ruha, a cipő, az élelmiszerek, a háztartási cikkek és a kultúrcikkek termelése. Különös figyelmet kell fordítanunk a szovjet tudomány további fejlesztésére, még közelebb kell vinni a tudományt a kommunista építés időszerű feladatainak megoldásához, még magasabbra kell emelni a tudomány szerepét a technikai haladás megvalósításában és a szocialista kultúra emelésében. Az összes általam említett népgazdasági feladatok, valamint az olyan fontos feladatok is, mind a vasúti, vizi közlekedés és a közlekedés egyéb ágainak további fejlesztése, a lakásépítés bővítése, a kereskedelem minden módon való fejlesztése, továbbá az egészségvédelem megjavítása és a népoktatás fejlesztése konkrét kifejezést nyernek a hatodik ötéves tervben, amelyet ebben az évben kell kidolgozni. Hz 1955. évi népgazdasági terv kérdései Küldött Elvtársak! A népgazdaság irányításának területén legközelebbi feladatunk az idei állami terv teljesítése. Ez az esztendő az ötödik ötéves terv befejező éve. Az 1955. évi népgazdaságfejlesztési állami terv szerint az ipari össztermelésnek 1954-hez viszonyítva több mint kilenc százalékkal kell növekednie. Az ipari termelés az idén nyolcvan százalékkal lesz nagyobb, mint 1950- ben volt. Ez azt jelenti, hogy az ipar határidő előtt teljesíti ötéves tervét. t Még nagyobb mértékben növekszik a nehézipar termelése: öt esztendő alatt 84 százalékkal. A múlt évhez viszonyítva növekszik a vasúti, a gépkocsi, folyami és tengeri közlekedés teherforgalma. A közszükségleti cikkek termelése az 1950. évihez viszonyítva 71 százalékkal növekszik. 1955 a nép anyagi jóléte és kulturális színvonala további növekedésének éve lesz. A nemzeti jövedelem ä múlt évihez viszonyítva 10 százalékkal növekszik. Emelkedik a munkálok és alkalmazottak béralapja, növekszik a parasztok természetbeni és pénzbeli jövedelme, még nagyobb arányú lesz a lakásépítés. A tervben kitűzött feladatók megoldásában igen nagy jelentőséggel bír a munka termelékenységének további növelése. A imunka termelékenységének (Folytatás a 2. oldaton.) A bolhói gazdák március 15-ig befizetik első negyedévi adójukat A hazánk felszabadulásának 10 évfordulójára mdlútatit szocialista munkavenseny a mi községünkben is^ széles körben bontakozott ki. A nemes versengésinek az adófizetésben máris szép eredményei vannak.. A gazdák felismerték atz adófizetés nemzetgazdasági jeilenltőségét. ezt, hogy községünk (tavaly úgy kaphatott új iskelót, új temátöla&ást, új artézikutiait és tűzolltóiszieptárt államunktól, hogy a gazdák az adóba beifieeteitit forúmtiaiilkkail segítettek. Tavaly ivótok hibák az adófizetésben, sokain eűhamyagolitiák állaim iránti kötieliezetltségük rendezését. Az idén afiiig van olyan glazda községünkben, aki ne fizetett vo'na adót énre az évre. A község adóbevételi tervét az eflső negyedévre eddig 50 százalékra teljesíteí-íe. Elhatározták a gazdák, hogy március 15-ig vato mennyien rendezők első háromhavi adójukat. Málltieisjcs Vince (Petőfi uittea) doü- gozó paraszt 450 forintot fizetett be ezévi adójába. Zsíifkó Imre, Jandnica Mártonná, íLakltja Ádám, Spo)ár Imre, Deszitícs János és még többen a gazdák közül mór rendezték első negyedévi adójukat. Több mint 240 gépjavítás, hírei A Karadi és a Segesdi Gépállomáson ^ befejezték a gépjavítást t Kú65 Katalin elvtársnő, a Gépálio- ? mások Megyei Igazgató,ságánialk dől- j goeója közölte szerkesztőségünkkel, * hógy a Karádii és a Segesdi Gépállomás dolgozói büszkén jelentették: február 28-a helyett február 10-re J befejezték a téli gépjavítást). i ó kát gépállomás dolgozói dicsé- Jretet érdemeflniek szorgalmas munká- f j ükért, janinál is inkább, mivel hosz- szú időn keresztüli az utolsók közt kullogtak a gépjavításban. * # # A jövő héten már a Marcali Gépállomás traktorai a földeken dübörögnek Széphaíimi Dénes elvtárs, a Marcallá Gépállioimás üzemgazdásza jelenti: A Marcali Gépállomáson befejezéshez közeledik a tála gépjavítás. Matüsek Lajos kovács-brigádjának tagjai jó munkájukkal jelentősen hozzájárulták ahhoz, hogy a gépállomást az élenjárók közt emDegjeitik. olyan igazdia van a faluban, aki 50 : Matuí^-brág^ tagjai azt ígérték, százailékjban teljesítette első háromhavi adókötelezettségét. A botLhód dcügozó parasztoknak már régi vágyuk, hogy kövezett járdán járhassanak. Tudják a gazdák, hogy enpek njogvalásátósólhoz az ő hozzájárulásuk is szükséges, éppen ezért adótervük pontos teljesítésével segítik, hogy még az idén elkészülhessen a falun végigvezető új járda. Kertész János vb-dtkár. Vetik a tavasziakat Somogybabodon A Fonyódi Járási Tanács mező- gazdasági osztályának vezetője, Jani János elvtárs jelentette szerkesztőségünknek, hogy a fonyódi járásban is megkezdődött a tavaszi munka. Somogybabodon id. Stasszer József 6 holdas dolgozó paraszt 800 négyszögöl tavaszi árpát vetett a'tették tavaszi árpájukat. hogy február 20-ra befejezik gépjavításé tervükéit. VálfáLásukait batáridő előttit teljesítették, 9-ére végeztek a gépjavítással és tervien feliül -több vetőgépeit is kijavítottak. Balázs Béla, Berta István, Szívós Lajos és Somogyi Andor is dáeséreitreméltó munkáit végeztek. Az ő jó munkájuk is hozzásegítette a gépáffiomóst ahhoz, hogy szombaton megtarthatják a gépjavítási szemlét és hétfőn már kant düböröghetnek a gépek a késő téflá napsugártól éledező földeken. ■vf * # A Darányi Gépállomáson Is befejezéshez közeledik a gépjavítás A Darányi Gépállomáson katonás napokban. Ifj. Győrfi László 14 holdas gazda sem akar késlekedni a vetéssel, ő 1 hold tavaszi búzát rendben sorakoznak a kijavított vetett. Györki József 20 holdas és traktorok, tárcsák, vetőgépek. A té., li csendet felváltotta a lüktető éllet Rád István 12 holdas gazdák IS J° zaja, a traktorok pöffögése. Diarány- termést akarnak betakarítani az ban is befejezéshez közeledik a gépidén, éppen ezért már földbe- ,■jaJt^emJéa ^ a iméken vizs. gálják felül a itraktorofcat. ÜJ JELLEMVONÁSUK SARJADZIK Tpivtársak, én nyíl- A-J tan megmondom, hogy nem értek egyet az előttem felszólalóval, vagyis a feleségemmel. — így kezdte hozzászólását a februári közgyűlésen Oszkai Imre elvtárs, a nagyberki Győző TSZ párttitkára. Aztán megfontoltan elmondta, hogy mi a véleménye erről a legvitatottabb problémáról. De lássuk csak, miből is fakadt az élénk véleménycsere? Régen híre futott már a megyében a Győző TSZ jó gazdálkodásának, s tagjai jólétének. Ez a magyarázata annak, hogy a múlt nyár óta csaknem minden közgyűlésüknek állandó »napirendi pontja-« a tagfelvétel. így volt ez a februári közgyűlésükön is: három jelentkező kérte felvételét a Győzőbe. Kerekedett is ebből olyan szócsata, hogy csak na. A három belépni akaró közül nézzük csak Víg Mihály és felesége ügyét. Nemrégiben költöztek ők Taszár- ról Nagyberkibe. Földjük ninijs — agrárproletárok. Egész életükben kétkezi munkájukból éltek. Vig Mihály nem sokat töprengett új lakhelyén, hogy mihez kezdjen. Sok jót hallott a Győző TSZ-ről, s gondolta, biztos megélhetésre talál a tsz-ben ő is. Elment hát január 24-én a szövetkezet vezetőihez, s elmondta nekik szíve vágyát, azt, hogy feleségével együtt ő is tagja akar lenni a Győző TSZ egyre népesedő, nagy családjának. Havasi József, az elnök, meg a tsz többi vezetője így gondolkodott: Vig Mihály fiatal, szorgalmas, jódolgos ember, erősödik a tsz, ha felvesszük tagnak. — Rendben van — mondták Vig Mihálynak —, majd a közgyűlés dönt a felvétel ügyében, de holnaptól kezdve dolgozhat már a közösben. — így is lett. Vig Mi- hályra január 25-én két szép ló gondozását bízták rá- Kimondhatatlan igyekezettel látott hozzá a munkához, mert érdemesnek akart bizonyulni az előlegezett bizalomra: arra, hogy a vezetőség a közgyűlés határozata előtt is munkába állította. sőt gabonát és pénzelőleget is adott neki. ü'rről is szólt - többi között a ■ az elnök közgyűlési beszámolója. Alig fejezte be mondanivalóját Havasi elvtárs, menten szót kért Oszkai Imréné, a párttitkár felesége. — Ki hallott már ilyent, hogy mindenféle ismeretlen embert befogad a tsz? Sőt még előleget is adott neki a vezetőség. Persze, ha másképpen nem tudnak boldogulni, akkor idejönnek a környékről a mi szövetkezetünkbe — mondta egyre szenvedélyesebb hangon, majd amikor indulata a tetőfokra hágott, kijelentette: »Semmi helye Vig Mihálynak közöttünk, menjen oda, ahol eddig dolgozott-«. ’p' szavak után pil- lánatnyi csend telepedett a teremre. Csak a tekintetekből lehetett következtetni, hogy a jelenlévők nem hagyják annyiban Oszkainé szavait. Mert igaz ugyan, hogy van egy-két ember a tsz-ben, aki egyre- másra azt hajtogatja: »Jól vagyunk mi így, ahogy vagyunk. Nem kell miközénk senki« — a tagok többsége azonban érti pártunk politikáját, s tudja, hogy a szocialista mezőgazdaság építése útján tovább kell mennünk. Ezért, ha alaposan meghányják-vetik is, hogy kit vesznek fel a tagok sorába, de nem zárkóznak el szövetkezetük építésétől s a közéjük való emberek felvételétől. Ennek adott hangot Oszkai Imre elvtárs, a tsz párttitkára, amikor vitába szállt feleségével. — önként jött hozzánk Vig Mihály — mondta. — Kötelességünk, hogy segítsünk rajta. Ha a közösből nem kapott volna kölcsönt, én a sajátomból is kisegíteném ... Javaslom, fogadjuk közénk .. i Czó szót követett. A vita újabb fordulatot vett, mivel a szabadiak közül Elek elvtárs így beszélt: »Mi sok embert kisegítettünk előleggel, de otthagytak bennünket...« A. gyűlés menetét ezután Gróf Lajos elvtárs meggyőző és emberséges szavai zökkentették ismét helyes kerékvágásba. — örüljünk, hogy segíthetünk máson. Vig Mihály nagyon jól tette, hogy hozzánk fordult és közénk jött. Neki igenis itt a helye a tsz- ben ... Vegyük fel, nem csalódunk benne, hiszen már eddig is jól dolgozott ... Aztán megszavazták a tagfelvételt, egyhangúlag. Oszkainé is feltartotta kezét. Ezzel a közgyűlés véget ért. Még csak annyit: azok a tsz-tagok, akik egyéni gazda korukban nem törődtek azzal, mi történik a mesgyéjükön, a portájukon túl, ma, ha némi vitatkozás után is> de egységesen segítőkezet nyújtanak rászoruló embertársaiknak. Uj jellemvonásuk sarjadzik, amelynek gyökerei a közösség boldogulásának talajába nyúlnak egyre mélyebben. KUTAS JÓZSEF.
