Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-10 / 34. szám
Csütörtök, 1939, február 1«, Molötov elvtárs beszámolója a nemzetközi helvzetről (Folytatás a 2. oldalról.) sem engedik meg az atomháborút.-Ä. Szovjetunió éppen ezért, tanúsít olyan készséget és aktivitást az atomerő békés felhasználásával kapcsolatban nemzetközi értekezlet összehívása terén. Mi javasoljuk az Egyesült Államoknak, hogy ne az atomfegyver előállításában versenyezzünk, hanem az atomerőnek békés célokra való felhasználásában. Elleni eieáink— »erő helyzetem alapuló« pcájtikájáráli rtfcdltazniak. Idegeskednek és egyúttal ijesztgetnek. Fenyegetéseikhez és zsardlésihoz folyamodnak, a gyenge idegzetűelkre és azokra számítanak, aíkikben nincs 'kitartás. A szovjet kormány úgy vélekedik, hogy azok, akik a Szovjetunióval szemben ilyen alkalma ttom eszlkö- -zökhöz fciyamodniak, feHitéftehüL elt- -■fzánrtítják magúkat. Tudnánk kölli, h-cgyiha szükséges tesz, helyt tudunk állíii magunkért. Itt volna az ideje, hogy megértsék, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között az erőviszonyok terén immár eldőlt a helyzet. Ha a Szovjetuniót mindem erejével, óriása anyagi erőfornásánlviaff, minden külső szövetségesével együtt összehasonlítjuk — és ennék során tekintetbe vesszük azt az enköLcsi és politikai támogatást, amelyben a békepolitikát a más országokban élő néptömagek részesítik — ha tehát összehasonlítjuk a Szovjetuniót, úgy amiilyen ma, az Amerikai Egyesült ÁiBatmokkál és ha ezt az országot a fent errűitett összes adatokkal vesz- szük, akikor világossá válik, hogy a Szcrvjetunló nem gyengébb az Amerikai Egyesült Államoknál. Nem szabad elf elfedni azt sem, hogy az Egyesült Államokkal szemben a Szovjetunió oldalán van az a •vitatlhatatftain eGiőny, hogy a béke- szerető Szovjetunió senkiit sem fenyeget és nem avatkozik be más államok ügyeibe, viszont valóiban jogos és igaz ügyet védelmez, amely- lyeU Mikesen együtténeznök a dolgozók és minden elnyomott nép világszerte és amelynek feltétlenül győznie kell. Mit javasol a Szovjetunió? Azt javasoljuk, hogy ne folyamodjanak a fenyegetések és a zsarolás politikájához egyik oldalon sem. Az semmi jóra nem vezet. Mi több, az a véleményünk, hegy SSL a fél, amely vallóban meg van győződve erejéről, nem alkar majd háborút. Nincs arra szükségük azoknak, akik 'bíznak erőikben, akik bíznak jövőjüklben. Az új világháború fciróbbamtiásá- vál kapcsolatos mindenfajta kaland elkerülhetetlenül rosszul végződnék az agresszorra nézve, ment napjaiimlk- bam az embereknek már százmilliói érték el az öntudiatmaöj; azt a színvonalát, vagy éppúgy, mint mindéin szovjet ember, ügyük igazságába vetett teljes bizalommal a végsőkig harcolnának az ilyen bűnös agresszió elten. Nem a -vLLágclvilizáció« fog elpusztulni, bármennyire is szenvedne az új agressziótól, hanem az a már megrothadt társadalmi rendszer pusztul majd el vérrel átitatott imperialista alapjával együtt, amely túlélte magát, amelyet agresszivitása miatt elítéltek a dolgozók és az elnyomott népek kizsákmányolása miatt elvetettek. A Szovjetunió külpolitikája a különböző társadalmi rendszerék egymás mellett élésének lenini alap- elvéin épül fel. Mi megvédj ük ezekét az elveket, kívánjuk, hegy a népek békében' és nyugalomban éttljétníek. Mi megvédj ük ezekeit 'az el veket, mert az egymás mellett éftés feltételiéi között megvan a teljés tehetőség, hogy egy egész törttmefflmi .időszakra biztosítva tegyen a béke, a népek szabadsága, az országok bökés kapcsolattal! és az emberi haladás további síikeraL Mi az egymás mattett élés lenini őltapdlveifn áfhink, ezen elvek alapján állunk, ment bízunk ia sziecilahz- mus erejében és abban, hogy helyes utat választottunk, a kommunizmushoz vezető utat. Véget éri a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka Moszkva (TASZSZ). Szerdán este befejezte munkáját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszaka. Az ülésszakon elfogadták a Szovjetunió 1955. évi állami költségvetéséről szóló törvényt, meghallgatták V. M. Molotovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnökhelyettesének és a Szovjetunió külügyminiszterének beszámolóját a nemzetközi helyzetről és a szovjet kormány külpolitikájáról, megerősítették a Legbelső Tanács elnökségének törvény- erejű rendeletéit. Szerdán délután a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együttes ülésén N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke nagy beszédet mondott. N. A. Bulganyin kijelentette, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsa továbbra is következetesen azt a politikát folytatja, amelyet a kommunista párt dolgozott ki és a szovjet nép melegen helyesel, a kommunista társadalom felépítésének politikáját. Bulganyin részletesen foglalkozott azokkal a főfeladatokkal, amelyek most az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, a külpolitika és az állam védelmi erejének fokozása terén az ország előtt állnak. A Legfelső Tanács ezután V. M. Molotov beszámolójával kapcsolatos határozatában jóváhagyta a szovjet kormány külpolitikáját. Megerősítették a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének 1955. január 25-i törvényerejű rendeletét a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa egyhangúlag nyilatkozatot fogadott el. A nyilatkozat felhívja minden ország népeit és parlamentjeit, hogy ne engedjék meg új háború kirobbantását, fokozzák a harcot a világ békéjéért. Azzal kapcsolatban, hogy N. A. Bulganyint a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökévé nevezték ki, határozatot fogadtak el, amelynek értelmében N. A. Bulganyint saját kérésére felmentették a Szovjetunió honvédelmi miniszterének tisztsége alól. A Szovjetunió honvédelmi miniszterévé G. K. Zsukovot, a Szovjetunió marsallját nevezték ki. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa G. M. Malenkovot kinevezte a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettesévé és a Szovjetunió villamoserőműveinek miniszterévé, ugyanakkor A. Sz. Pavlénkot felmentette a Szovjetunió villamoserőművei miniszterének tisztsége alól. somogyi Néplap Mennyiségi prémiumot is kaphatnak a szerződéses sertést hizlaló tsz-ek és egyéni termelők Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai élnek azokkal a kedvezményekkel, amelyeket kormányzatunk nyújt a szerződéses sertéshizlalók részére. Ezt bizonyítja, hogy megyénkben alig egy-két hónap alatt már több mint 9000 db sertésre kötöttek szerződést termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink. Sok kisiparos, alkalmazott és egyéb nemtermelő is kötött tnár szerződést a Somogymegyei Állatforgalmi Vállalattal. Különösen azok kötöttek szívesén szerződést, akik már tavaly is foglalkoztak sertéshízlalással. Kormányzatunk legújabb határozata alapján az eddigi magas szerződéses átvételi árakon felül újabb kedvezményt biztosít a szerződő termelők részére. Az Állatforgalmi Vállalat útján mennyiségi prémiumot fizet az 1955. évi sertéshizlalási és baconnevelési akcióban minden olyan termelőnek, aki 5—20 darab sertés hizlalására köt szerződést. Mennyiségi prémiumot kaphatnak a termelők- akkor is, ha társas alapon^ adják le szerződött sertéseiket. 5—10 darab sertés átadására két termelő, 10 darabon felüli sertés átadására négy termelő társulhat. A mennyiségi prémiumot a szerződéses sertések átadását követően fizeti ki az Állatforgalmi Vállalat. Az 1955. szeptember 30-a után eszközölt átadások után mennyiségi prémiumot már nem kaphatnak a termelők. Ezért érdeke minden egyes szefződést- kötő termelőnek, hogy mielőbb, S elsősorban a nyári hónapokban adja át a vállalatnak szerződéses sertését. 5—20 db sertés átadása esetén, akkor is, ha ez társas alapon történik, kg-ként 80 fillér prémium jár a termelőnek. 20 db-nál több sertés esetén kg-ként 1 forint prémiumot fizet a vállalat. A mennyiségi prémiumot csak a szerződésben lekötött teljes mennyiség időben és megfelelő súlyban történő átadása esetén fizeti a megyei vállalat, társulásnál természetesen az együttesen vállalt sertések leszállításakor. A prémium mennyiségét az határozza meg, hogy a lekötött sertésekből ténylegesen hány darab szerződéses sértésit adnak át a válflialaltnak. Mennyiségi prémium azoknak a termelőknek is jár, akik a kormányhatározat megjelenése előtt 5 darabnál több sertésre kötöttek hizlalási szerződést hízottsertésre vagy baconsertésre, s azt a szállítási határidőben súlyban leszállítják. A nagyobb mennyiségre szerződést kötő termelőszövetkezeteknek a prémiumot már akkor is kifizeti a vállalat, ha 20 darabnál több sertést már leszállítottak szerződéskötési kötelezettségükre. Az új kormányhatározat tehát további jövedelemhez juttatja azokat a tsz-eket és termelőket, akik nagyobb mennyiségben Vagy legalább 5 darabnál több sertésre kptnek szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. Mennyiségi prémiumban részesülhetnek azok a termelők is, akik czideig 3—l darab sertésre kötöttek hizlalást szerződést, s a jövőben 5 vagy ennél több sertésre emelik szerződéskötésüket. A február 1-e előtt lekötött szerződéses sertésekre visszamenőleg társulni nem lehet. Mennyiségi prémium társulás útján úgy kapható, ha a szerződést kötő termelők a körzeti állatfelvásárlótól kapott társulási nyilatkozattal társulnak szerződéses sertéseik mennyiségben való leadására. Termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink vegyenek példát Lengyeltóti község lakosságától, amely már 700 darab sertésre kötött szerződést, ezzel a község nemcsak a beadásban, hanem a sertéshizlalási szerződések kötésében is országos hírnevet szerzett magának. ÁLLATTENYÉSZTÉSI szakkör alakul nágocson A NAGOCSI GAZDÁK sokszor olvasták az újságból, meg hallották is egymástól, hogy hol egyik, hol másik községben kezdődött ezüstkalászos tanfolyam — alakult szakkör, vagy tartanak esténkint szakelőadásokat a kultúrotthonbán, ahol tanulnak á gazdák és a hosszú téli estéket hasznosan töltik el. A nágocsí élenjáró gazdák és az ag- ronómus elvtárs is sokat töprengtek azon, hogyan lehetne az 6 községükben is egy ilyen szakkört létrehozni. Tervük hamarosan válóra vált., ugyanis a Tahi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya megbízta Luczá János elvtársat, a közSéfri agronó- must,- hogy tartson állattenyésztési szakelőadásokat a dolgozó parasztoknak. Az első előadáson még csak 12-en jelentek meg. A másodikon már 2R-an voltak: a legjobb állattartó gazdák, tsz-állatgondózók és brigádvezetők, akik figyelmesén hallgatták az élőádást és az előadás után egyiküknek is, másikuknak is igen szép tervek, ötletek jutottak eszébe. Az előadás után nem széledt szét ez a lelkes kis csoport. Együttmaradtak és arról beszélgettek, hogy milyen jó lenne, ha komolyabban foglalkoznának az állattenyésztéssel. Kicserélnék állataikat fajállatokra, törzskönyveztetnék őket és versenyre hívnák a szomszédos községek dolgozó parasztjait. A falu gazdáit egybefognák és ők 20-an élére állnának annak a mozgalomnak, hogy állat- tenyésztő községgé fejlesszék Ndgó- csot, mint ahogy arra egyszer már ígéretet is tettek. EZEKET A TERVEKET, javaslatokat valamennyien helyeselték. Ekkor Született meg Lucza elvtárs gondolata, aki azt javasolta, hogy ők 26-tt.1i alakítsanak állattenyésztési szakcsoportot. A j&vaslat tetszett mindenkinek, egyhangúlag el is fogadták. össze is ültek s elhatározták, hogy a párt december 19-i határozatának megvalósításához állat- tenyésztésük fejlesztésével is hozzájárulnak. Tervbevették, hogy szarvasmarha-, juh-, baromfi- és sertésállományukat kicserélik fajállatokra, törzskönyvezettekre. A baromfiaknál a magyar sárga fajtát tenyésztik, a sertéseknél a mangalicát, a juhoknál a merinót, a szarvasmarháknál Kaposvölgye híres magyar vörös-tarka teheneire cserélik ki, állományukat. Nagyszerű terveik betetőzésére február 2Ö-án kerül sor, amikor ünnepélyes keretek között álakul meg áz állattenyésztési szakkör. Az ünnepélyes megnyitón istállólátogatás, trágyakezelési bemutató lesz és a legjobb 8 állattartó gazdát jutalomban részesítik. A nágocsiak lelkesen készülnek erre a napra, Hiszéh régi vágyük válik valóra. Szép és nemes célokat tűzték maguk elé Visnyei István, Visnyei János, Balassa Lajos és a többiek, valóra váltásuk dicsőség lesz számukra. NAGY MEGTISZTELTETÉS lesz számúkra, ha majd úgi) beszélnek a ndgöcsidkról, fhint a párt mezőgazdásági határozatának végrehajtásáért vívott harc élenjáróiról. ai megyei kiüld* iieeieny kaß&wdei kemiiMté júrúl Évről évre nagy eseményszámba ment a kutourvenseny kaposvári körzeti, de mégárkább a városi 'bemutató. Az idei megyei, kuliltúirvarseiny kaposvári bemjutáitójára vasárnap, 6-án (körülit star a Városi Színlházbain, melyen 8 valiafllat 12 csoportja vett részt. Ezen belüli 1 zenekar, 5 népi tánccsoport, 3 szteijátszócsoport, 1 éneik-, zene- és táncegyüttes, 1 énekkar és 1 népi játék szerepelt. Hiányzott a babes opart és a rigmus- brigád. Régi jó szokás az, hegy a versenyek ákatonával soha nemi a semmiből fcin.ndnjlfva métíiagelrjük a csoportok teljeatményét, hartem, mivel azt mondjuk — és így is vám , hogy mindéin kuMúrveirsieny egy győzelmi áldomás a művészi tömeg- munka fejlődésében, így csak akkor értékelhetjük reálisain .az idei megyei kuMúrversenyben á kaposvárit, ha abból indultunk kií, Hogy mi volt a helyzet egy évvel ezelőtt. Az 1953/54. évi. járási és városi jkultúrverseny kaposvári körzeti bemutatóim 39 művészeti cscpcrt vett részit. Ebből a körzeti versenyeken 13 kiesett, s a városi döntőbe 26 csoport jutott el. Á városi versenyem a műfajcmkémjtii megosztás a következő vdllt: 10 népi' támiccstoport, 3 énekkar, 1 rígmusbriigád, 10 színjátszócsopert és 2 népi játék. Első helyezésit elért 5 tóinccsoport, 1 énekkar és 3 szíin- játszócsoport. Ezzel szemben az idén 14 iközütet 30 csoportja nevezett be a versenybe. S áheiiiyett;, hogy a fölkészülés ideje alatt erősödtek vclima a csoportok, állandó hanyatlás veit, olyannyira, hogy a 'bemutaitót hirdető plakáton már csak 15-ire csökkent a részvevő közülietek szárma, s a versenyen csupán 8 vett részit. Nem e hány 'kirívó hibát 'szeretnénk felvetni: Vajon mi az cka amuriak, heígy aiz ősz folyamán a&aikult két terütetii kulíúrottíh ónnak egyetlen csoportja söm versenyzett, 'hagy som a posta, sem a 'kórház, sem a totszva teirimétny- fargaf.mj, a tavalyi versenyen kiválóan szereplő Szigetvárt utcai téglagyár, sem a Kaposvárt Állami Gazdaság nem vett részt a kufttúrversie- nyem? De nézzük, mit nyújtottak a szereplő csoport ok ? A verseny után ösz- szeüfliő Ibtfrtáüó bizottság egyik tággá, akiinek ölső helyezést ért ed csoportja, úgy nyilatkozott, hogy mtem dicsőség a hárem csoportjának az elsősége. Azzal imdofccöt'a ezt, hegy évek óta ilyen alacsony színvonalú mezőny nem volt Kaposvárott. Találó ez a megállapítás a 'bemutatóira. De nézzük részüJetasebben. A három szinjátsizóesopont — az Arany utcai tégbagyár, a MÁV kultúrotthon és a Fincimimechanikai Vállalat — műsorváJasatásánÓi nem sdkat mondhatunk; ezen keresztüli ,nem mérhető .1® kizárólagosan a műsonpoFiijtcika. Amát bemutattak, az jó, helyes. Két Móricz agyfelvoná- sos, a »Kend, a pap« és a »Mimt a mezőnek virágai« és Möhiére Damdifn Györgyének II. felüvomása szerepelt. Az ölső helyezésit effort Arany utcai téglagyár színjátszói a »Mimit a mezőnek virágai« című agyfolvomás'oöt adták eillő. Kákán csomókeinesés terme, ha bármelyik szerepűd afflakí- íiásiábam hűhóit kutatnánk. Ok megtartották a tavalyi színvonalat és péllidlát mutatták, hegy 'ilyennek keltene lennie minden csoport felké- szüiltségénék. A második helyezésit éterit MÁV kultúrotthon csoportja a DamdBra György If. féüvcnásóval szerepelt Hát itt még sok a temmivaiiió mind az alakítások, mind a szövegcikk feladata, hogy résrtietöifbeih fel- j tudás terén. A EimioimmeA-amikad fanja a hibák formását, csupán né- [ vállMat csoportjának »Kend, a pap« című egyfelvanásasa nem arathatott slkerlt. Alig völf egy-két olyan' szereplője, aki biztosan mozgott a színpadán. A tánccsoportoknál is komoly visszaesés van tavaly óta. Az öiöő díjait itt ás az Arany utcai téglagyár hozta el, melynek csoportja favaüy óta tovább fejOiődött. A Vais- és Fémipart Kern-' biná-t csoportja tavaly óta visszafejlődött, s ez törtónlt az Élelmiszeiikis- kereskedelmi VáíHálát táncosatinál is; Ha. külön rendezik meg — minit ahogy erre szabály van — a körzet! és a várofsi versenyt, a Kidkemeske- delmi Vállalat tánccsoportja nem juthatott volna be a döntőibe. Az őszinte etosmerés hangjain kell! írni az Arany utca! téglagyár népi játékáról, melyben gyermekek és .felnőttek vízvári femójátékot mutattak be. Nem megfal lelő kifejezés előadásukra, hogy a táncosok, ikácsík és iniá- gyok, átélték szerepüket — a való életet adták, s tíz percen keresztüli mókáztak, játszottak a színpadom. Ilyen magas színvonalú kulrtúrmun- káih azonban csak ott tudnak elérni, ahoi annyira a szivükhöz nőtt ez a munka, mint az ő üzemükben. Ide kívánkozik nagyon, hogy Iteirjam: az üzeminek 34 dolgozója van, s ebből, meg gyermekeikből 32«en vettek részt a három csoportban! A Textilműveknek sokkal művészibbet kell produkálnia! Itt kéül megemlíteni a Textiillmű- vek ének-, zene- és tánckarának műsorát is, amely dicséretet érdiemel a kezdeményezésért. Hogy nem volt oly nagy a ’siker, mfitrvt a dicséretes szándék értéke, annak tuiajdoníitha- tó, hogy nem a kicsimé! kezdték, hanem rmndljiárt nagyobb dolgot akartak produkálni. Értsék meg végre a Texttltonűvók vezetői, hogy egy Ilyen nagylétszámú, csupa fiatal dolgozóval rendelkező üzemnek ennél sek- (kal1 'többet, sokkal művészibbet kell produkálnia, s azzal még nem tesznek eleget a népi ktditiúra ópdiíásia, a dolgozók nevelése terén, ha ilyen söbtéibem összecsapott csoporttal, ilyen kidofligozaitilan együttessel -és énekkarnál áüűinak (ki szerepelni. A Városi Tanács népi zenekara első helyezést ért el. Könnyű volt néki — mondtatnák sokan —, hiszen egyetlen zenekar volt, s csak első tehetett. Nem így all ez! A fiatal zenekar igazán kiválót nyújtott és sokadmagával is megállta válnia a helyét Ez a kulitúrverseny bizony • mélyen alatta maradt annak a követelménynek, melyet városunk lakói joggal támasztottak a kuttűrcsoportokikál szemben, különösen eddigi működésük alapján. Pedig a lehetőségek adva voltak a jobb, népesebb versenyzőtáibcf- nak. Üzemeink ugyanúgy rondeOkez- mek kulturális alappal, mint eddlig, megnőtt a kultunáEs lehetőség, ‘hiszen ma két feriBettii, s egy önálló üzemi kultúrotthon van a városban, megerősödött a népművelési apparátus, több főhivatású vagy iféCifügigöt- lentíteitt; hozzáértő szakember segiffc a csoportoknak, minit a korábbi években. S hai csak az eddigi követelményeket támasztanánk a csoportokkal szemben — éppen a megváltozott adottságok figyefemibevételével — hiba volna. Joggal fcövetePJjük tehát, hogy mindazok, akik kuOtúrtmunká- val foglalkoznak, adjanak sokfca/L többet képességükből, mint e versenyen láttuk. Nem llenne ez niöhéz, ha figyelembe vennék, hogy a kultúrmunka, a kulit úrverseny célja nemcsak az, hogy ki lesz az első, -hogy lássák: mit tudunk; elsődleges célja az, hogy nevelje, formálja a társadalom ízlését, terjessze a magyar népi kultúrát, s amit csinál, szavvetL-űléüiökkel; végezze. S hogy erre nagy szükség van, azt hiszem, senki sem vonja kétségbe. Pócza Jánosné