Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

4 SOMOGYI DfÉPLAP Vasárnap, 1*55. február Sí. „JVcni nyugszunk bele a német militarizmus feltámasztásába!“ Megkezdődött a IV. magyar bőkekoisgressziis Száz és száz ünnepi ruhába öltözött asszony és férfi — fiatalabb és idősebb, üzemi munkás, egyetemi tanár, dolgozó paraszt, pap, háziasz- szony és katona, diák és kisiparos, az ország minden részéből jött dol­gozók igyekeztek szombaton' délután az ünnepi díszt öltött Sportcsar­nokba. Bent a teremben az elnöki asztal előtt sorakoznak az aláírások, a magyar nép békeakaratának bizonyítékai. Száz- és százezer aláírást hoz­tak a küldöttek. Elszánt tiltakozást az atomháború ellen, leveleket, üze­neteket, békealbumokban, béketarisznyákban, ezer és ezer munkahős— tett írott bizonyítékait, amelyek mind-mind arról beszélnek, h°oy az üze­mek munkásai, a mezők dolgozói, a laboratóriumok tudósai mindennapi tetteikkel is kifejezik, hogy békét akarnak, a pékéért dolgoznak és' a béke nagy ügyéért készek minden áldozatra. Az egyszerií emberek hét­köznapi tetteire, következetes, céltudatos munkájára épüf fel az a szi­lárd gát, amely útját állja a háború megszállottjai romboló erőinek. A Himnusz utolsó akkördjai hangzanak el. Az ország szíve egyszer­re d°pban ebben a pillanatban és hazánktól távol száz- és százmillió békeharcos tekintete fordul ma felénk, száz- és százmillió békeharcos küldi biztató üzenetét. A béke erői még sohasem voltak olyan hatalma­sak, mint ma. Kisfaluéi Strobl Zsigmond Kossuth-díjas kiváló művész köszönti a béke és a nemzeti egység jegyében összeülő nagy seregszemle résztve­vőit. Megkezdődött a tanácskozás. A kongresszuson Andies Erzsébet elv­társnő tartott ünnepi beszédet. Andics Erzsébet beszéde Tisztelt Békekongresszus! Kedves Elvtársak! Alig több mint két esztendő vá­laszt el bennünket a magyar béke- harcosok legutóbbi országos sereg­szemléjétől, a III. magyar béke­kongresszustól. Az azóta eltelt idő bővelkedett nagyjelentőségű esemé­nyekben. Ezt az időt mindenekelőtt a béke és a háború erőinek rendkí­vül erős összecsapása, éles küzdel­me jellemezte. Az elmúlt időben egy­mást érték á háborús provokációk, a háborús uszítok veszedelmes csel­szövései. De ez az eseményeknek csak az egyik oldala. A másik oldala azonban azt mutatta, hogy a szerve­zett békemozgalom mélyre eresztet­te már gyökereit, a népek mind erő­teljesebben felsorakoznak a béke ügye mellett. Ez az elmúlt esztendők mérlegét a béke erőinek a javára billentette. A békemozgalom előretörésének és sikereinek jegyében folyt le 1953 nyarán a számúnkra, magyar béke­harcosok számára különösen emlé­kezetes Béke-Világtanács budapesti ülése, mely a felmerülő ellentétek békés tárgyalások útján való rende­zését tűzte ki célul. A tárgyalások eszméjének első nagy győzelme az 1953. júliusában Panmindzsonban aláírt koreai fegyverszüneti meg- álfapodás volt. A tárgyalások elvi­nek térhódításáról tanúskodott a berlini négyhatalmi értekezlet 1954. januárjában, majd a genfi konfe­rencia, amely véget vetett a nyolc évig tartó indokínai háborúnak. Mindennek eredményeképpen a Béke-Világtanácsnak 1954 végén Stockholmban lefolyt ülése jogos megelégedéssel állapíthatta meg: »A világ hangulatát megváltoz­tattuk ... munkánkat elsőízben nem kíséri baljós ágyúdörgés és bombarobbanások zaja. Ez a bé­ke minden hívének érdeme.« Mindezt a béke hívei nehéz küz­delmek árán, az agresszív erők so­rozatos támadásainak visszaverésé­vel érték el. A népek nagy béke világmozgal- ma már túlnőtt azon a fokon, ami­kor zsarolással, ijesztgetésekkel fé­kezni, vagy gyengíteni lehetett. A népeknek volt alkalmuk meggyőződ­ni közös fellépéseik nagy átütő ere­iéről. A növekvő veszély csak fo­kozza a népek éberségét, felelősség­tudatát és elszántságát, egyre in­kább talpraállítja és egységbe ková­csolja őket. Szemléltetően mutatja ezt az a visszahatás, amit a Nyugat- Németország ú j rafe] fegyverzésére irányuló törekvések keltettek a hé- pekben. Ha Van nép, amelynek minden oka megvan arra, hogy«tíz körömmel is megakadályozza a német rablók ha­talomra jutását, úgy ez a mi népünk! Nem nyugszunk bele a német milita- rizmus feltámasztásába! (Nagy taps!) Ez volt az alaphangja a múlt év de­cember 9-én itt, a Sportcsarnokban többezer ember részvételével lefolyt tiltakozó nagygyűlésnek és annak a felhívásnak, amellyel ez a nagygyű­lés fordult az egész magyar néphez. Ezt visszhangozta az egész ország. A Béke-Világtanács legutóbbi stockholmi ülése végsőkig menő el­szánt harcot hirdetett a nyugatné­met újrafelfegyverzés bűnös tervei­nek megakadályozására. A szovjet delegáció már a stock­holmi tanácskozásokon felhívta a vi­lág figyelmét a nyugatnémet újra­felfegyverzés problémájának egy új, különösen veszélyes oldalára, neve­zetesen arra, hogy az amerikai és angol imperialisták a nyugatnémet hadsereget atomfegyverekkel akar­ják ellátni. Az események igazat adtak a stockholmi tanácskozáson elhangzott figyelmeztetésnek. Az északatlanti szövetség katonai tanácsa ravaszul álcázott formában olyan döntést ho­zott. amely egyenlő értelmű az atom­fegyverek törvényesítésével és az atomháború kirobbantását célozza. A népek ellenállásának új len­dületet adott a felismerés, hogy a Wehrmacht újjáélesztése nem jelent kevesebbet, mint atom­háború előkészítését Európában és az egész világon. Az egész' emberiség ellen irá­nyuló merényletre a nemzetközi bé­kemozgalom a Béke-Világtanács Irodája kibővített ülésének sürgős összehívásával felelt. Az iroda ez év januárjában tartott ülésének napi­rendjén ennek megfelelően két kér­dés szerepelt: az észákaflanti szövet­ség tanácsának atomháborúra való előkészületei és Ny Ugat-Németor­szág felfegyverzése. Az iroda ülésén elhangzott felszó­lalások híven visszatükrözték azt a nyugtalanságot, amely az egész vi­lágra kiterjed és azt, hogy egy eu­rópai atomháború mindenekelőtt a nyugateurópai országokra ütne visz- sza. Az egész v ilágon harcolnak az asz- szonyok a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért. A Nemzetközi Demokra­tikus Nőszövetség még ez évben ösz- szehívja az anyák világkongresszu­sát. Szerte a világon a termonukleáris fegyverek használata ellen harcol az ifjúság is: életét, jövőjét védelmezi. A Béke-Világtanács Irodájának kibővíteti ülése százmilliók meggyő­ződésének adott kifejezést, amikor nagyjelentőségű nyilatkozatában le­szögezte: -Németország újrafelfegy- verzése és az atomháború törvénye- sítése szorosan összefügg egymással Mindkettő ugyanannak a politiká­nak a gyümölcse, annak a politiká­nak, amelynek alapja a világ szét­szakítása két tömbre«. A Béke-Világtanács Irodájának ki­bővített ülése százmilliók óhajának, törekvésének adott kifejezést, ami- ór elhatározta, hogy a fenyegető veszély elhárítására új, minden ed­diginél nagyobb arányú aláírásgyűj­tési mozgalmat indít. És ezzel világszerte megkezdődött az új. nagy aláírásgyűjtési mozga­lom, amely sok tekintetben hasonló az 1950-ben ugyancsak Stockholm­ból elindított mozgalomhoz, öt év alatt sokat tanultak a népeit, gya­rapodtak tapasztalatokban, növeked­tek -'.oben és öntudatban. Éppen ezért minden kilátásunk megvan ar­ra, hogv e nagyszerű, a legfőbb em­beri érdekekért folyó világméretű aláírási mozgalom minden eddiginél hatékonyabb és eredményesebb lesz: cáfolhatatlan bizonyítéka lesz az em­beriség, a haladás, az éiet erejének. A halódó imperialista rendszer végvonaglásában — miközben gör­csösen ragaszkodik a fennmaradás­hoz — kész a legnagyobb háborús katasztrófába taszítani az emberisé­get. Ez a kivénhedt. embertelen, rabló rendszer a népmilliók vérétől várja megif jődását. Embertelen és kába re­mény ez, amit a történelem már elő­re kudarcra ítélt. Korunk nem az imperialista rablók és népelnyomók érvényesülésének és diadalának, ha­nem a népakarat érvényesülésének és diadalának kora. (Taps.) Az im­perialista rablók nem fogják maguk alá gyűrni á népekét! A népek áll­ják a harcot! Állják, mert fennma­radásukról, fejlődésükről, mágáról az életről van szó! Nem fogjákmeg- adni magukat, mert előttük a fel­szabadult népek biztató példája, mert segíti őket a kommunizmust építő Szovjetunió kitartó, minden áldozatra kész. hősies és bölcs bé­kepolitikája. (líágy taps.) Napjainkban, amikor a háború és* a béke erőinek nagy küzdelme fo-f * lyik, a békére vágyó százmilliók előtt egyre világosabb a Szovjetunió foékepolitikájának világtörténel­mi jelentősége. A szovjet állam tántoríthatatlan harca a békéért nemcsak a munkás- osztály és a parasztság, nemcsak a dolgozó osztályok, hanem az egész emberiség érdekében végzett hatal­mas, világtörténelmi jelentőségű tett. A Szovjetunió vezetésével a béke és szocializmus népeinek tábora ma az, egész emberiség reménysége, fenn­maradásának, továbbfejlődésének, boldog jövőjének szilárd biztosítéka. (Taps.) Ma már a nyugati polgári körök, a kapitalista sajtó is kénytelen el­ismerni. hogy a termonukleáris fegy­verek felhasználását egyetlen körül­mény tudja csak megakadályozni, az, hogy ma már az imperialista kö­röknek számolnia kell azzal: a Szovjetunió nem gyengébb náluk r ezen a téren sem. A szovjet külpolitika híven vallja' a tárgyalások elvét. Ilyen irányú fá-( radozásainak ereejménye a berlini * éi genfi tanácskozások létrejötte. A szovjet kormány — különösen utóbbi hetekben és hónapokban —j újabb és újabb javaslatokat, kezde-i ményező lépéseket tesz a béke íenn-^ tartása érdekében. Ezek újabb .ési újabb bizonyítékai annak a felelős- i segélyeinek, amely a szovjet kor-i mány minden lépését áthatja a vi-i lág, az egész emberiség sorsáért. i A moszkvai értekezleten hozott*« nagy fontosságú határozatok erőt, biz­tatást és biztonságot adtak a béke- szerető emberiségnek, s ugyanakkor komoly figyelmeztetés volt az érte­kezlet az imperialista körök számá­ra. A határozatok mögött ott áll a béke országainak roppant gazdagsá­ga, ott vannak anyagi és szellemi kincsei, s olt van népeinek hősiessé­gé, nap mint nap növekvő ereje. Mondhatni kcrszakefkctó jelentő­ségű a szovjet kormánynak ez év januárjában, kinyilvánított az a kész­sége, hogy az 1955-ben összehívandó nemzetközi atom-értekezíleit elé ter­jeszti az atomerő békés felhasználá­sára vonatkozó tudományos és technikai tapasztalatait. További lé­pés volt eziránybam a szovjet kor- mányinak árira vonatkozó határozata, , hogy kész egész sor országnak, ne­vezetesen a Kínai Népköztársaság- maik, a Német Demokratikus Köztár­saságnak, Lengyelországnak, Cseh­szlovákiának, Romániának technikai és tudományos segítséget nyújtani az atomenergia békás felhasználásá­hoz. A szovjet kormány továbbá hajlandónak mutatkozott más orszá­gokra is kiterjeszteni a segélynyúj­tást. A Szovjetunió e határozatainak je­lentősége szinte felbecsülhetetlen. A haladás hatalmas távlatait nyúlja meg az emberiség előtt. Nem a világcávtifeáciió fog elpusz­tulni — jelentette ki a Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi -őrlé­sén Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere. Nem a világ- civildzáció fog elpusztulni, bármeny­nyire is szenvedne az új agressziótól, hanem az a mái’ megrothadt társ.a- dailmi rendszer pusztul majd el vér­rel átitatott imperialist a alapjával együtt, amely túlélte magát, amelyet agresszivitása miatt elítélnek és a dolgozók és elnyomott népek kizsák­mányolása miatt megvetnek. SOMOGYI PÁL: CSAK HALLGATNI NEM! Csak hallgatni nem, 4 hallgatás veszedelem, Beszélni, tenni kell; Kiáltani a vészharangnál vészesebben. Mennydörgésnél hangosabban, Hogy döbbenve riadjon minden jóravaló ember. Mert mérhetetlen merényletre készülnek az élösdiek Mi ellenünk, dolgozók! Felperzselt hajlékainkat szorgalmasan építjük. De lesben állnak Házunk, hazánk körül Új csóvákkal a régi gyújtogatok. Papoló szájak mézes szavak mérgét csepegtetik Gyermeklelkedbe, balga fejekbe; Uj milliókat készítnek élő Iszonyatos új halálra. Vérrel szerzett szép szabadságunk, Serdülő boldog életünk felé Gyilkos kezek rengetege nyúl. Mi ' kalapáccsal, kaszával, fegyverrel, tollal És sugárzó okos szóval. — Minden napunk minden percében — Kilencszázmillión egységesen, (Soha nem volt ily hadsereg) Őrt állunk. És velünk állnak békeőrséget A tőkésrend igája alatt gömyedők, Akik birkóznak a rájuk szabadított nyomorfenevaddal. Törtetnek az egyre távoló’ kenyér után, Éhséggel, börtönnel, bitóval, villamosszékkel dacolva Velünk harcolnak Nagy szent ügyünkért: A békéért, az életért, redf népek ereje ez! Ezen az erőn'óta a magyar nép nemzetközi kap­5 ( valóban a »poklok kapui sem tudnak erőt venni«. (Nagy tapsi) Kétségtelen, hegy a mi kis orszá­gunkat is az teszi erőssé, az teszi ké­pessé függetlensége' és békéje meg­védésére, hogy szakított a kapitaliz­mussal, felszámolta a soviniszta, hazai,ruló, 'kizsákmányoló osztályo­kat — szocializmust építő ország Jett, amely négy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével rcha- sant fejlődik, gyarapodik. (Hosszan­tartó, lelkes taps.) -Békánk megőrzése hatékony védelmi erőt és belső egy­séget követel. Az agresszív imperia­lista hatalmak anyagi, technikai ere­jük teljes laibavetésével igyekeznek csolalai is’ nagymértékben fejlődtek. Szocializmust építő társadalmiunk szerkezetéből következik, hegy munkánk három nagy területe: a munkásság, a parasztság és az értel­miség körében végzett feiivilágosífcó munka. Az eddigiek alapján az értelmiség között folytatott munkánkkal lehe­tünk a leginkább megelégedve. Meg­mozdulásainkat mindig hathatósan támogatták értelmiségünk (legismer­tebb, legkiválóbb képviselői. Azon­ban még sek a tennivafánk ezen a téren. Értelmiségünk zömét, az orvo­sok, pedagógusok, tisztviselők szé­les rétegeit az eddiginél sokkaä na­Oeigázmi a -többi népeket. Nem fér gyoibb számban kell bevonnunk bé kétség ahhoz, hegy gazdaságunk és kemozgalmunkba. Segítsék írassak Nem, az emberiség nincs halálra ítélve! Élni fog és soha nem lá­tott csodálatos dolgokat fog még véghezvinni. Nem az emberi kultúra van megszámlálhatatlan kincseivel pusztulásra ítélve, ha­nem az imperializmus elvadu't rendszere, amely egyre inkább szembekerül a józan ész és a természet törvényeivel. Az em­beriségnek élni kell és élni fog. (Taps.) Azok fognak elpusztulni, akik ezzel nem számolnak, akik esztelen, döre módon útjába akarnak állni: az élet­nek. A Szovjetunió vezetőinek, Hrus­csov, Bultganyin, Molotov és Zsukov elvtársaiknak az elmúlt napokban .tett nyilatkozatai, úgyszintén a Szovjetunió Legfelső Tanácsának fel­hívása segítség, útmutatás a békére vágyó emberiség számára. M esszeh amgzó, bölcs szavak! S mögöttük van a ma.gy történelmi nyék -aranyalapja. Mögöttük van a béke és a szocializmus országainak hatalmas tábora, amelynek a szovjet és a kínai nép összefogása képezi rendíthetetlen pillérét. (Lelkes taps.) Volt-e valaha is Eyen erő a tör­ténelemben? Nem! Az öntudatra éb­mindenekelőtt nehéziparunk céltuda­tos fejlesztése békénk megvédésének is döntő eszköze. (Taps.) Mándensk- felett szent hazafiúi kötelességünk, amelyről megfeledkeznünk — fél­gyarmati múltunk keserves tapasz­talatain okulva -— egy pillanatra sem szabad! Békeinozgahnunk alapvető igaz­sága volt és marad, hogy a béke ügyét nemcsak szavakkal, ha­nem mindenekelőtt teltekkel kell w szolgálnunk. Ez azonban nem jelenítheti azt, hogy a bé'kemozgafanban elhanyagoljuk a felvilágosító szó, a tudás, a tisz­tánlátás és biztos -tájékozódás szelle­mi fegyvereit. Békemozg-almunk fö- féladatának tekinti a magyar nép legszélesebb rétegednek tájékoztatá­sát a nemzetközi eseményekről, a 'békeharc jelenlegi állásáról, az im­perialisták cselszövéseiről, s igaz emberiességig, más népek iránti tisz­teletre, tevékeny hazaszeretetre ne­veli népünkét. Mindennek eredmém veképpen bé- kamozgaímunk a III. kongresszus óta jelentős fejlődést ért el. Széles tömegmozgalommá vált, társadalmi és közéletünk fontos alkotórészévé, előrelendítő tényezőjévé. Békemoz- .gaknunkat gazdagítják a helyi kez­deményezések isi Béke-bizottsági kis- gyűlések, békebeszélgetések, ankétek, kötetlen baráti összejövetelek, járási és megyei béketailálkozók, kiállítá­sok, hangversenyek — ime békemun­kánk vállfaijai. Békemozgalmunk vonzóerejét nagymértékben emelték a békebi­zottságaink áltál -rendezett művészi estek és emlékünnepségek. Békemozgalmunk álltaiéban sok érdekes, főképp kulturális' kezdemé­nyezésnek vodtt szülője. Megjavult a békemozgafom és a tömegszervezetek közötti kapcsolat. Az eddigi tapasztalatok alapján * minden okunk megvan, hogy a legjobb eredményeket várjuk a nemrég újjáalakult Hazafias Népfront és a béketan áes együtt­működésétől. (Nagy taps.) Ezután Andics Erzsébet arról -be­szélt, hogy . a III. békekongresszus felvilágosító szóvak tudásúk terjesz­tésével az emberiség e nagy önvédefl- mi harcát. (Taps.) Békemozgalmunk épp a legutóbbi esztendőkben jelentékeny eredmé­nyeket ént el falun, a parasztság körében is. Nőtt a falusi -béke-bizott­ság ck tekintélye és ezzel együtt be­folyása is. Békebizottságarnkmiak a jövőben még nagyobb részt kell váű- íalniúk a parasztság politikai felvi­lágosításában, külpolitikai tájékozott­ságának emelésében. Komoly szere­pet kell játszaniuk a failu politikai és 'társadalmi életében. Ez akkor le­hetséges, ha szorosain együttműköd­nek a Hazafias Népfronttal, sir. MNDSZ-szefl, a falusi DlSZ-szerveze- tekkel. Az üzemi foékemunlka az a terület, ahol. különösen sok a tennivaló, s áhcl aránylag el vagyunk maradva. Mindenekelőtt fel kell számolnunk azt a téves nézetet, mintha a béke- bizottságoknak nem tenne fontos fel­adata az üzemekben. Munkásságunknak, fejlődésünk fő motorjának a -békéért folytatott küz­delemben .is élen kell járnia. Népünk egyöntetű lelkesedéssel fo­gadta azt. a hirt, hogy a Béke-Világ- tanács irodája világméretű aláírás­gyűjtési mozgalmat indít. Népünk hangulatára mi sem jellemzőbb, mint az a tény, hogy rögtön a Béke- Világtanács irodája határozatának * megjelenése után •— be sem várva békemozgalmunk központi szervei­nek határozatát — az ország minden részében elemi erővel megindult az aláírások gyűjtése. Bejelenthetem a kongresszusnak, hogy az aláírások száma a mai nappal elérte a 3 746 800-at. (Taps.) Tisztelt: Békekomgresstaus ! ' Béke - mozgalmunk jelenlegi seregszemléje egybeesik felszabadulásunk 10. év­fordulójával. A magyar nép ezekben a napokban, jobban, mint bármikor, érzi, hogy történelme sarsdöntő kor­szakában él. Legyen a IV. békp- kongresszus új sikerek künduló- pantja. Ösztönözzön valamennyiün­ket még tartalmasabb, még lendüte- teseíbb munkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom