Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-27 / 49. szám

1 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. február 21, A megyei kommunista aktíva tanácskozása (Folytatás az 1. olidairäl.) végzett munka értéke éteri a 20 ezer forintot. Terme 1 őszö vetkező telink többségé­ben javult a vezetés, erősödött a szö­vetkezeti demokrácia. A megye tsz- eninelk 95 százalékéiban felosztották a területet egyénekre — a baranyai Bé­ke TSZ és még néhány termelőszö­vetkezet kivételével — kevés, vagy egyáltalán nem volt feajpálatlan ku­korica, répa vagy más növény. Nőtt az egy tagra eső munkaegy­ségek száma is a múlt évben. Az egy munkaegységre eső részesedés pénzértéke 1954-ben 12 hónapra szá­mítva meghaladta a 27 Ft-ot átlago­san, pénzben nagyobb volt, termény­ben megközelítette az 1953. évit. A 219 III. típusú termelőszövetke­zetből év közben 215-ben osztottak munkaegység-előleget, több mint 120 termelőszövetkezetben a kiosz­tott munkaegység-előleg értéke 5 forinton felül vodit munkaegységen­ként. Termelőszövetkezeteinkben nőtt a sertésállomány, azonban csök­kent a szarvasmarha- és baromfi­állomány. A megye termelőszövet­kezeteiben a közös vagyon 1954-ben átlagosan 24 százalékkal növekedett. A múlt évben nőtt a termelőszö­vetkezeti tagok tekintélye. A tagságnak van bőven gaboná­ja, jobb az egyetértés, jobban megy a munka is. Az egyéni parasztoknak tetszik az időközönkénti pénzosztás. Erősödtek a termelőszövetkezeti pártszervezetek is, nőtt a befolyásaik a termelőszövetkezet tagságára. Rendszeresebbek a vezetőségi és tag­gyűlések. A gépállomások is jobban dolgoznak, sokat javult a múlt év­ben a munika minősége, azonban hi­ba, hogy a szerződésben vállalt köte­lezettségeiket sok helyen nem telje­sítették. Gyenge a gépállomás párt­szervezetének munkája a traktoro­sok és agronórnusük között. Gyenge a politikai munka részükről a ter­melőszövetkezetekben. A termelőszövetkezetek erősödésé­nek láttán a megyében 1954. augusztusától év végéig több mint 400 család, közel 700 taggal lépett be a termelőszövet­kezetekben. 1955. január l-től február 20-ng 140 család 256 taggal választotta a nagy­üzemi gazdálkodást. Az elmúlt ősszel Taszáron pedig egy új III. típusú termelőszövetkezet is alakult. Azonban a tenmellőszövetkezeteink j rrjegszilárdítása és továbbfejlesztése során 1954-ben elért eredmények tá- , volnál sem kiéilégítőefc. Lassú a nö- | vénytermelés és ■ az állattenyésztés hozamának növelése, így alacsony a lehetőséghez képest a jövedelmező­ség. Termelőszövetkezeteink gazdáid kodásában a múlt évben tapasztalha­tó egyik legnagyobb hiba volt, nogy a termelőszövetkezatekniek csaknem felémét a közös és a háztáji gazda­ság közötti efenigedhetetlenül szüksé­ges egyensúly felborult:. A termelő­szövetkezetek íközös vagyonának fej­lődése elmaradt a háztáji mögött, termdiősz" eikezeteánk jelentős ré­szénél a háztáji gazdaságok a közös rovására gyarapodtak. Milyen hibák fékezték és féke­zik jelenleg is a termelőszövetke­zetek megszilárdítását, tovább­fejlesztését? Párt- és állami szerveink a Köz­ponti Vezetőség 1953. júniusi, vala­mint a december 19-i, a mezőgazda- sági termelés fejlesztéséről szóló ha­tározata megvalósításáéit folytatott harc közben; jelentőségükhöz mér­ten nem foglalkoztak a 'termelőszö­vetkezetekkel. Mint az eüvtársak előtt ismeretes, a mezőgazdaság fejlesztési program­jának végrehajtása során a dolgozó parasztok körében rég nem látott termelési és politikai aktivitás 'bonta­kozott ki. Ebben igen nagy része van a járási pártbizottságoknak, községi alapszervezeteiknek. ők ma­gyarázták, hogy az ország érdeke, egyben minden dolgozó paraszt ér­deke, hogy a parasztság jobban gaz­dálkodjék, hogy a kás- és különösen a középparaszti gazdaságok is képe­sek arra, hogy emeljék a termelés színvonalát. A járási pártbizottságok és a községi aíapszervezetek voltaik kezdeményezői, szervezői a termelé­si íbizottságek, a népfrentbizottságok, a gazdakörök lé'refhozásémak. Je'en- tékeny része van pártszervezetenk- mak abban, hogy növekedett az egyé­nileg dolgozó parasztok termelési kedve és politikai aktivitása. Nagy hiba vö’na nem lééin! falusi pártszervezeteink politikai munkájá­nak ezeket az eredményeit. De ugyanilyen nagy hiba voímia nem ész­revenni azt, hogy a falusi, tehát a termelőszövetkezeti, gépállomás!, állami gazdasági és községi pártszer­vezetek munkájának . legsúlyosabb gyengesége, hogy az utóbbi időben szinte teljesen megfeledkeztek a termelőszövet­kezetek fejlesztéséért folyó po­litikai nevelő és szervező mun­káról. >A párt politikájának helytelen értel­mezése, a III. pártkongresszus hatá- irozatának meg nem értése, a hibás I nézetek szülték ezt a gyakorlatot. A mezőgazdasági termelés tartós növelése csak a tsz-mozgalom fejlesztésével lehetséges Az é’wtársak egyrésze nem értette, éppen ezért a dolgozó parasztoknak sem magyarázta meg, hogy az egész mezőgazdasági termelés tartós fellen­dítése csakis a tenmef-őszöveíkezeteík útjánMehetséges, hegy a dolgozó pa-' rasztstág igazi' jóiét©, kuli órájának! jelentékeny és állandó növekedése csakis a nagyüzemi termelés útján érhető el. Éppen ezért nem csodái, hogy a megyei, járási párt-, tanács és törne,gszervezeti vezetők hibájából a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztése kérdésében bizonyta­lanság lett úrrá, elég későn vettük észre, hogy a párt politikáját egye­sek elferdítik. Nagy hiba, hogy a dolgozó paraszt- tag részére, azok kezdeményezésére és részvételükkel létrejött társadalmi szervezetekbe, pl. a Népfrontba, de különösen a gazdakörökbe a tertmelőszö vetkezet i vezetők nem mentek és az odaitömörüit egyénileg dolgozó parasztok a feumelőszövstke- zeti tagokat nem látták szívesen. Nem mennek ezekre a helyeikre rend­szeresen a faliu kommunistái sem. Emiatt néhány helyen a gazdakörö­ket a falu egyénileg dolgozó pat- rasztjai "’érdekvédelmi« szervének te­kintik. Pl Nemesvidon a gazdakör helyiségére ►’kisgazdakor« feliratú táblát helyeztek el A termelőszövetkezetek megszilár­dításáért és továbfej'lesztéséént folyó rendszeres, céltudatos politikai mun­ka hiánya miatt a községek egyré- szében a teirmerőszövetfcezetek és az egyénileg dolgozó parasztok viszonya nem alakult helyesen. Az egyénileg dolgozó parasztok egyrészénél — kü­lönösein azoknál, akik az osztálye’ten- ség befolyása alatt állnak, s jövőjü­ket nem tudják józanul! megítélni — a termelőszövetkezetekkel szemben bdzaTimaftílainság, gyanakvás van. Ver­senytársat látnak a termelőszövetke­zetben, nem tartják természetesnek, hogy dolgozó paraszttársaik egynésze már egy lépéssel előbbre van az új ártom, a termelőszövetkezetek útján jár. Falusi pártszervezeteink egyrésze eltűrte az osztályellenség aknamunkáját A másik jelentős hiba, amit elkö­vettünk, hogy a falusi pártszerveze­tek egyrésze a termelőszövetíkezetek megszilárdításának néhány kérdésé­ben és a termelőszövetkezeti mozga­tom továbbfejlesztésiével kapcsolato­san védekező álláspontra helyezke­dett és így a termelőszövetkezetnek, amikor arra szükség veit, nem nyúj­tottak megfelelő védelmet az osztály- ellenség támadásai, vagy a terrneCo- szövetkezetek jogtalan zaklatása te- kihtetóben. Az osztáilyelienség kihasználta a helyi párt- és tanácsszervek tétovázá­sát, elszemtelenedtett és újból, 1954. tavaszéhoz hasonlóan., visszakövetel­te a termelőszövetkezetek használa­tában lévő’ házakat vagy a termefő- szövetkezetefc más vagyontárgyait. Néhány helyein tapasztalható, hogy a községi tanácselnökük egyrésze is felülit a kulákdkniak. A kulékok ilyenirányú mesterkedéseit a járási és a Megyed Tanács VKG-osztályai iá - elősegítik. Tengődön pl. a fculók a termelőszövetkezet kezelésében lévő lakóházait és istállót követelte vissza. A termelőszövetkezetek jcgtalain aaklatásában élenjár a Megyei Ter­ményforgalmi Vállalat PH', a homok- szentgyörgyi Kossuth TSZ-szel szem­ben1 is jogtalanul kövateüt először 9, később 17 és a harmadik esetben 29 ezer forintot , zsáMartozás címén. Amálkor pontosabban utánianézitek, kitűnt, hogy a termelőszövetkezet ez­zel nem tartozik, mert a zsákokat határidőre visszaküldték. A járási tanácsok pénzügyi osztá­lyainak többsége elnézi, hogy- a ter- melőszövetlkezettíkfeől kilépett dolgo­zó parasztok a termelőszövetkezetek­kel szemben fennálló tartozásukat nem fizetik ki. Drávaszentesen pl. a Búzakallász Termelőszövetkezetből kilépett parasztok 330 ezer forinttal tartoznak a termelőszövetkezetnek. Mi a gyökere a hibáknak? Az egyes vezetők nem értik világo­san a szövetkezeti mozgalom fejlesz­tése és. a mezőgazdasági termelés to­vábbi fellendítése együtthaliadásának 'lehetőségét. iMinől van itt szó? — A kiapiitafláz- musibóil a szocializmusba való átme­net idején nálunk kettős feladatot kell egy .időben megoldaná. A meglé­vő termelőszövetkezetek megszilár­dításával és a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésével egyidejűleg emelni kell a mezőgazdasági terme­lés hozamát, A mezőgazdaság hoza­mának emelésére az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokban is van némi lehetőség —• ezt bizonyítja az eflmútt másfél—két esztendő. De >az egyéni parasztság kisüzemi termelésié eme­lésének korlátái vannak, nem tudják kielégíteni szocialista iparunk egyre növekvő. nyersanyagszükségletét, a lakosság élelmiszerekkel való 'bősé­ges ellátását. Ezen a talajon nem lehet az élet- színvonal emeléséről, a szocializmus építéséről beszélni. Erre csak a fej­lett technikával rendelkező mezőgaz­dasági nagyüzemek képesek, jelenleg meglévő termelőszövetkezetiünk többsége ezt mindenki ellőtt világo­san igazolja. A mezőgazdaság szocialista átszer­vezése azonban nem oldható meg mánál holnapra, miivel mezőgazdasá­gunkban' jelenleg még a kisparaszti gazdaság Van túlsúlyban. Szükség van ezek termelvényeire, szükség van arra, hogy lehetőségeik legtelje­sebb kihasználásával a legtöbbet ter­meljék. Meg kell mondaná azonban min­denkinek világosan, hogy tévednek, akik azt hiszáfc, hogy a terméshozam további emelése érdekében a ter­melőszövetkezeti mozgalom tovább­fejlesztésével esetleg meg keltene állni. Tények igazolják a mi me­gyénkben ás és az egyénileg dolgozó parasztok is mapról-mapra meggyő­ződnek arróL, hogy magasabb terméseredményeket tartósan csak a nagyüzemi me­zőgazdálkodás útján érhetnek el, mert a szocialista nagyüzemi termelésnek nincsenek korlátái. A termelés szakadatlan emelésére csakis itt van lehetőség. Éppen ezért, ha a termelés, vele együtt az étet- színvoniaH tartós emelkedését biztosí­tani alkarjuk, előbbre kell menni a termelőszövetkezetek megszilárdítá­sa mellett a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése útjára. Mióta a járási pártbizottságok és a falusi aíapszervezetek, elsősorban a termelőszövetkezeti pártszerveze­tek többet foglalkoznak az egyénileg dcCgozó parasztokkal, magyarázzák, értékelik a szövetkezéssel járó elő­nyöket, máris vannak jelei annak, hogy a Somogy megyei dolgozó pa­rasztok jelentős része szívesen vá­lasztja a szövetkezés útját. Igazolja ezt a közel 300 tag„ aki ebben az év­ben szövetkezeteinkbe. belépett. Iga­zolják az olyan tények is, hogy a. megyében február hónapban több előkészítő bizottság alakult: Puszta- szemesen, Balatanszabaöifoain, Be­tegen, Kadarkútan, Mosdóson, Cscma-Szabadi'ban, Mennyén, To- pemáron és más községekben. Több család gondolkodik azon, hogy a fejlődés, az előrehaladás; a nagyobb lehetőségek útját, a terme­lőszövetkezeti irtat válasszák és új termelőszövetkezeteket hoznak lé're. Ezekből világosan látszik, hogy he­lyes pártunk politikája. Ezért azok­nak van igazuk, akik azon gondál- kozraak, azért dolgoznak, hogy a szö­vetkezeti mozgatom jelenileg is to­vább fejlődjék. Élénkíteni kell tsz-einkben a pártpolitikai munkát A te nmelőszövetkezetek megszilár­dításának és a termelőszövetkezeti mozgalom további erőteljesebb fej­lesztésének akadálya az is, hogy a termelőszövetkezetek egyrészében nem javult kielégítően a pártnál;'fi­kái munka. A termelőszövetkezeti pártszervezetek egyrésze mind szám­belileg, mind . politikai felkészültsé­ge tekintetében gyenge. A . legutóbbi időben a termelőszö­vetkezetekben folyó pártpolitikai munka gyengesége miatt tapasztal­ható — még a jól működő termelő- szövetkezetekben is — befelé fordu- F.ás. A befhói Ságvárj Termelőszövet­kezet párttitkára, Harasztiia elvtárs azon a véleményen van: "-hozzájuk nem léphetnek be holmi szegény- emberek,« Akiket ők felvesznek. legalább annyi vagyonnál rendelkez­zenek, mint amennyi náluk most egy tagra jut. A lábodi Népakarat Ter­melőszövetkezetben azon a címen, hogy jelenleg elegen vannak, elzár­kóznak a kívülállók felvételétől. Igen veszélyes jelenség, hogy a termelőszövetkezetek egy részében elzárkóznak a tavalyi kilépettek visszavételétől azon a címen., »ha ak­Tiszfeät Nagyaktíva! Kedves Elv­társak! arra szólítja fel most a megye kom- A Megyei Párt-végrehajtóbizottság munisfáiit, állami, szövetkezeti funk­cionáriusait, hogy vezetésük alatt álló területükön a párt-tagság, a ter­melőszövetkezeti tagok és az egyé­nileg ddlgozó parasztok körében a meggyőzés erejével számoljanak fel a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatban lévő minden bizonyta­lanságot, s álljanak teljes mellel a szövetkezeti mozgalom mellé. Ne­künk a termelőszövetkezetek ered­ményeinek nópszerűsiítésével, a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás elő­nyeinek sokoldalú bemutatásával, a termelőszövetkezeti mozgalom szám­szerű fejlesztése érdekében agitóciós és propaganda munkát kell folytat­nunk az egyénileg dolgozó parasztok (között. Ez minden kommunistának, tanácsi, tömegszervezeti, termelőszö­vetkezeti vezetőnek vagy tagnak savügyévé kell hogy váljon. Éppen ezért őszinte örömmel, szí­vünk teljes metegével köszöntjük és üdvözöljük a kisasszondiak, a men­nyeiek, a baiatenszabadiak és a többiek bátor kezdeményezését, ami­kor új tsz-eket alakítanak. Meg­mondjuk nekik, hogy a párt, a kormány, a termelő­szövetkezeti parasztság hatalmas tábora mögöttük áll. Lépjenek minél többen emelt fővel, büszkén, egyenes derékkal már most a termelőszövetkezeti mozgalom út­jára. A párt és a kormány az új ferme- ilőszövetkezetek létrehozását támo­gatja. Ott leszünk az alakítók meflr feitt, segítünk kidolgozni az új ter­melőszövetkezeti gazdaság tervét. Az kor úgy gondolták, most próbálkoz­zanak 2—3 évig, hogy melyik kóny- rayebb, egyénileg gazdálkodni, vagy termelőszövetkezeti tagnak lenni.« Ezek a nézetek ettientétesek pán­tunk politikájával, igen komoly mértékben hátráltatják jelenleg iß a termelőszövetkezeti mozgatom to­vábbfejlesztését. eddig már rendelkezésre álló kezde­ményezések felhasználótavai megvan, a lehetősége az új termelőszövetke­zeti gazdaságok (kialakításának, bő­vítésének, hogy lehetőleg már a meg­alakulás esztendejében több 'termés- eredményt tudjanak felmutatni, mint az egyéniek. A KV 1955. februári, a fa­lusi pártpolitikai munka megjaví­tásáról szóló határozaténak végre­hajtása a falusi pártszervezetek szer­vezeti és politikai megerősítésével biztosítja, hogy a falu összes kom­munistái az elkövetkezendő napok­ban, hetekben és hónapokban már fokozottabban harcoljanak a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbi megszilárdításáért is. A határozat szerint a falu kommu­nistáit nagy, egységes erővé ková­csoltak, hogy szilárdan a termelőszö­vetkezeti mozgalom harcosai legye­nek. Amikor a termelőszövetkezeti moz­gatom továbbfejlesztéséért türelmes, állandó és szívós felvilágosító mun­kát folytatunk, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg pántunk taa.ítá- «pró1. haav a dotoezó parasztságot a szövetkezeti gazdálkodás útjára rá­vezetni csak az önkéntesség szigorú szem előtt tartásával, türelmes meg­győző tettekkel, a termelőszövetkeze­tek eredményeinek meggyőző tényei­vél lehet. Éppen ezért termelőszövet­kezeti pártszervezeteinknek — a gép- állomási pártszervezeteknek is — fon­tos feladatuk, hogy rendszeres poli­tikai nevelő munkával segítsék a termelés növelését, a munkafegyelem megjavítását, az alapszabály betartá­sát, bogy .a termelőszövetkezetek gazdaggá, vagyonosabbá, ezen ke­resztül vonzóbbá váljanak. Előre a Ili. pártkongresszus mutatta úton A III. pártkongresszus határozata timendja: »’nagy gondot kell! fordíta- mi arra, hogy az egyénileg dolgozó tis- és középparasztcfcat az ellenség ne tudja a termelőszövetkezeti pa­rasztsággal szembeállítani. Mindent meg (kell tenni azért, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztok és a terme­lőszövetkezetek tagjai között egészsé­ges, jőbarétd tegyen a viszony.« A III. kongresszus határozatának szt a részét járási pártbizottságaink intessék meg minden termel őszövet- íezetd vezetővel, kommunistával. A párttitkárok, az elnökök, a kommu­nisták legyenek azok, akik küzdenek i szektáns nézetek ellen. Megyénk tsz-eiből ugyanis 1953 fezén még jelentős számban léptek tii szövetkezeti tagok. Ezek jórészé- őt! el lehet mondani, hogy kö­rei állnak a termelőszövetkezstek- nez és nem azért léptek ki, mert ílteüábam. csalódtak a termelőszövet­kezeti útban, hanem saját termelő- szövetkezetük viszonyaival nem vol­tak megelégedve. Hiányolták a de­mokratikus vezetést, ellentéteik tá­madtak, megsértették őket sfb. Ezek közül sokan rájöttek, hogy jobban tehet közösen, együttes erővel boldo­gulni. m int egyénileg, elszigetelve. Az elvtársak tudják, hogy akik egy­szer megízlelték az új életet, vissza- vágyódraak oda. Igenis akarnak, sze­retnének szövetkezeti parasztok fen­ni, tehát hívják, várják vissza őket. A mi termelőszövetkezeteink kom­munistái, tagjai, a falu vezetői a többi között ezekhez szóljanak elő­ször. Járási pártbizottságaink ilópje- raek fel az olyan termelőszövetkezeti vezetőkkel!, kommunistákkal szemben, akik mereven elzárkóznak ezek visz- szavétólétől, akik továbbra is becsuk­ják a még kívülállók előtt a tenme- lőszö vetkezetek kapuit. * A középparaszt szövetségesünk, meg kell nyernünk őket a közös gazdálkodásra is Külön kell szólni a középparasz­tok iránt helyenként tanúsított hely­telen magatartásról. A szövetkezete­ink egynérnélyikében megnyilvánuló középparasztelleraes hangulat aka­dályozza a szövetkezet egészséges fejlődését, melynek feltétele a tagság egysége, emellett — mivel a község egyénileg termelő középparasztjai éberen figyelik, hogy hogyan illesz­kednek be a saját rétegüklbeli embe­rek a szövetkezet életébe — ez a magatartás rontja az egyénileg ter- meBőkhöz való viszonyt. Sok középparaszt már látja, hogy a szövetkezetben nagyobb lehetősé­gei vannak, marat a kis egyéni 'gaz­daságban. Nem is azért tartózkodnak a (belépéstől, mert a szövetkezeti élet kezdeti nehézsiégeitől félnek, in­kább attól’felnek, hegy nem kapnak, a szövetkezetben képzettségüknek, tapasztalatuknak megfelelő. he’yet. Mindéh kommunistának és .terme­lőszövetkezeti tagnak látnia kéül, hogy a mi megyénkben .is a még egyénileg dolgozó parasztok többsé­gét középpsrasztok alkotják. Közép­parasztok nélkül, a Iközépparasztok ellenére nem tehet nagyüzemi mező­gazdálkodásról beszélni, a közép- parasztok nélkül nem feliét a szocia­lizmust felépíteni. A kommunisták türelmes, meggyőző szóval mondják meg a termelőszövetkezeti tagoknak, hogy a mi termelőszövetkezeteink vezetésében a középparasztok tudására, ter­melési tapasztalataira szükség van. Álljanak a középparasztok oldalára, ha azok a termelőszövetkezetekben tapasztalt rendetlenségek miatt eset­leg. morognak, vagy jogos kifogáso­kat emelnek. Termelőszövetkezete­ink hívják magük közé, fogadják szeretettel a középparasztokat. Meg kell védeni tsz-einket minden támadás ellen A íkommunáisták fontos feladata most, hogy fefi--omolják a párt- és állami szerveknél néhány helyen ta­pasztalható, a termelőszövetkezeti mozgalom elleni támadásokkal kap­csolatos üiberá’iis magatartást. Ne tűrjék a kommunisták, a termelő- szövetkezetek vezetői, tagjai, hogy az osztólyeiflenség a még meglévő gyen­géjüket felnagyítsa, éket verjen a szövetkezeti és az egyénileg dolgozó parasztok közé, hogy gátolja a kívül­állók közeledését a termelőszövet­kezetekhez. Párt--és tanácsszerveink folytassa­nak szakadatlan harcot t. a kuiákság elszigetelése, gazdaság i korlátozása érdekében.. Harcoljanak ja kuiákság (Folytatás a 3. oldalon.) Felvilágosító szóval, kommunista helytállással a tsz-ek fejlesztéséért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom