Somogyi Néplap, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1955. február 1. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK „A MI SZÁMUNKRA FÉLTVE ŐRZÖTT KINCS A BÉKE“ IDŐSZERŰ FIGYELMEZTETÉS A szovjet kormány január 13-án jegyzéket intézett Franciaországhoz és a »Nyugateurópai Unió-« többi tagállamához. Jegyzékében rámuta- | tott, hogy a párizsi egyezményeik ' ósszeegyezhetetter.elk az 1925. évi genii jegyzőkönyvvel, amely itiíltja a vegyi és bakteriológiai fegyverek háborús alkalmazásét. A szovjet jegyzék világszerte hatalmas visszhangot keltett. A válágközvéletnény — helyesen — időszerű figyelmeztetésnek vette ezt. A szovjet kormány mintegy figyelmeztette Európa és az egész világ népeit, hegy bűn- cselekmény készül ellenük. Jegyzéke az atlanti politikusok körében kapkodást és zűrzavart keltett Érthetően, mert ez a jegyzék okmányszerűen leleplezi a »Nyugateurópai Unió« sugalmazóinak és szervezőinek bűnös szándékait. A falhoz szorított atlanti politikusok, meg sem próbálják tagadni, hogy nemcsak atom-, hanem vegyi és bakteriológiai fegyverkészleteket is akarnak felhaiknozni. Hisz a párizsi egyezményekhez csatolt III—IV. jegyzőkönyvek előírják, hogy a »■Nyugateurópai Unió« tagállamai fokozzák e fegyverek gyártását. Az emMfett jegyzőkönyvek részletesen felsorolják ezeket a fegyverfajtáteat. »Speciálisan katonái célokból előállított maró, fojtó, mérgező, ingerlő, bénító, növekedést gátló, a bőrt összeronicsdlö vegyi anyagok, továbbá rovar- és egyéb kártevők és más ilyen élő és hotit szervezetek vaigy toxinjaik katonai felhasználására speciálisan előállított műszerek és készülékek.« A nyugati propaganda, hogy lecsillapítsa a tömegpusztító eszközök ■borzalmas listája láttán felháborodott világközvédeményt, ezzel érvel: a párizsi egyezmények csupán a vegyi és baktériumfegyverfcészletek és gyártás növelését írják elő, de szó sincs bennük e fegyverek háborús felhasználásának szándékáról. A nyugati hatalmaik képviselői hivatalos nyilatkozataikban egyre ezt hangoztatják, s a nyugati sajtó számtalan kommentárban ugyanezt megismétli-. Az angol külügyminisztérium képviselője például a szovjet jegyzékhez fűzött »előzetes kommentárként« azt állította, hogy »a párizsi egyezményben nincs szó arról, mintha baktérium- vagy vegyi fegyvert Ez átlátszó, sőt meglehetősen otromba mellébeszélés. Ugyan miért határozták el a párizsi egyezményeik részvevői, hogy növelik a «speciálisan katonai célokból előállított fojtó, mérgező, ingerlő« és egyéb fajta vegyi és balvtériumfegyverdk gyártását és készletét, ha nem azért, hogy ezeket a készleteket háború esetén felhasználják? Ráadásul az amerikai miiUtamisitáfc nyíltan kijélentik, hogy szándékukban áll alka’mázni a vegyi és fcetoté- riumfegyvereket. Az amerikai hadsereg vegyi-hadtestének parancsnoka az Arany Information Digest című hivatalos havi folyóirat 1954. decemberi számában felhívást tett a baktériumfegyver alkalmazására. A Daily News című newyorki lap »Miiért ne semmisítenék meg őket rovarokkal?« című cikkében állást- fogMt a felhívás mellett és ezt írta: »Csodáljuk a vegyi-hadtest parancsnokát bátorságáért és nyíltságáért. A vezérőrnagy szerint az amerikai csapatoknak engedélyt kell kapniok, hogy a jövőben bármiféle háború esetén teljes mértékben alkalmazhassák a baktériumfegyvert.« Kissé burkoltan, de ugyanezt mondta Martino olasz külügyminiszter január 14-i sajtófogadásán. Azt hangoztatta, hogy a párizsi egyezmények csak »kísérteti keretek között« írják elő a vegyi és toaktériumfegy- verek gyártását, de ugyanakkor kijelentette, hogy »háború kitörése esetén« senki sem tilthatja meg az államnak »minden rendelkezésére álló eszköz felhasználását a háború megnyerésére, az eClemség megveré- se érdekében.« Az olasz külügyminiszter ezzel beismerte, hogy a párizsi egyezmények részvevői a tömegpusztító eszközök háborús felihasználására teszik fel a tétet. Kétségbevonhatatlan, hogy a párizsi egyezméhyek részvevői a vegyi és baiktériumfegyverék alkalmazására készülnek. Az is kétségtelen, hogy a párizsi egyezmények ellentétben vannak a genfi jegyzőkönyvvel és fokozzák Európában a háborús veszélyt. Márpedig a háború súlyos következményekkel és mérheteWien áldozatokkal járna. A január 13-i szovjet jegyzék .leszögezi ezt a tényt és figyelmeztető jég utal arra, hogy Európa népeire nézve végzetes következményeikkel j áshat a párizsi egyezmények hatálybalépése. urániumlAz ALASZKÁBAN Ki ne olvasott volna Jack London regényeiben a Fehér Hallgatás Földjéről — Alaszkáról, s a fél század előtti nagy »aranylázról«. A Jack London regényeiből jól ismert idők ma feltámadtak Alaszkában. Csak ezúttal nem »arany«-, hanem »urá- nium«-láz tört ki a végtelen hómezők országában. A mai kutatókat azonban nem kutyafogat, hanem helikopter szállítja. Az aranyat annakidején a legprimitívebb eszközökkel mosták, az urániumlelőhelyeket meg most Geiger- számlálóval keresik ... Eddig az amerikai urániumérc kitermelése Colorado, Utah, Arizona, Uj-Mexikó, Dakota és Wyoming államok területén folyt. A múlt év végén Alaszkában, a Shirley-tó közelében fedeztek fel urániumtelepeket. A lapok kikürtölték a felfedezést, s az emberek ezrével indultak Alaszkába urániumot keresni. A »Life« című folyóirat riportot közöl a Shirley-tó mellől: »Az uránlelőhelyek felfedezésének híre kutatók tömegeit vonzotta ide. Járhatatlan bozótokon átvergődve tűzik ki annak a néhány acre-nyi földterületnek határait, amelyre igényt jelentenek be, s amely talán óriási értéket fog képviselni. Az első fagyok a legkitartóbbak kivételével mindenkit elűztek innen. Az ottma- radottak makacsul folytatták a kutatást, de végül ők sem bírták tovább. A lelőhely első felfedezői azonban, noha a legkisebb biztosíték sincs arra, hogy munkájuk meghozza az üzleti hasznot, a hosszú alaszkai télen át sem hagyják abba kutatómunkájukat«. Jack London azt írta, hogy Északon a kutatásban a gyorslábúaké, a földigénylésben az erőseké volt a siker. Lehetnek az alaszkai uránlelőhely első felfedezői a régi aranyásóknál háromszor gyorsabbak és négyszer erősebbek, mégsem az övék lesz munkájuk gyümölcse, hanem azoké, akik monopolizálták az atomüzletet az Egyesült Államokban — a dupon- toké, a rockefeller éké és a morgano- ké. A Kaposvári Textilművek békeharcosai levélben keresték fel a nyugatnémet békeharcosokat, hogy megismertessék őket életükkel és elmondják, hogy a nyugatnémet textilmunkások és a Kaposvári Textilművek dolgozói egy célért, a békéért harcolnak. KEDVES NYUGAT-NÉMET BARÁTAINK! Napjainkban, amikor az egész világot bejárta a volt hitleri hadsereg utódának, az új Wehrmachtnak felfegyverzéséről szóló hír, mi magyar dolgozók is hallatjuk szavunkat a világbéke fenntartásáért. Magyarország egyik kis városában létesült a magyar könnyűipar legkorszerűbb pamutfonó üzeme, a Kaposvári Textilművek. Dolgozóink ezelőtt 3—4 évvel még legnagyobbrészt falusi földmunkások voltak, s ezek a fiatal — zömmel női dolgozók — ma hű segítőtársukat találták meg az üzem korszerű szovjet gépeiben. 1954. április 4 előtt, amikor Magyarországon még nem a felszabadult nép intézte sorsát, a különböző gyárakban dolgozó textilipari munkások ilyen korszerű üzemről álmodtak, mint amilyen korszerűvé a mi üzemünket építette meg dolgozó népünk, az első ötéves terv alatt. Az üzem építői gondoltak arra, hogy textilmunkásaink megtalálják a jó munkához szükséges feltételeket, ugyanakkor az üzem otthont is nyújtson számukra. Az üzem területén közel 400 személyes étkezdét hoztunk létre. A gyermekes anyák részére, a 25 holdas gyárterület mellett két 40 személyes bölcsödét építettünk, ahol a dolgozó ar.yák elhelyezhetik kicsinyeiket, amíg munkájukat végzik. A közeli hónapokban két épületben 35 kényelmes, minden igényt kielégítő 1—2—3 szobás lakást adunk át dolgozóinknak. A vidéken lakó fiatal nődolgozóink részére 300 személyes leányotthont rendeztünk be, melyet valóban nevezhetünk annak, hiszen az otthonban lakó leányok szórakozási, művelődési igényeiket kielégíthetik itt. Minden hónapban többször rendezünk kultúrműsort gyönyörű kultúrotthonunkban, ahol dolgozóink sporttal, olvasással, tánccal és más hasznos szórakozással tölthetik el idejüket. A mi számunkra féltve őrzött kincs a béke, hiszen a második világháború utáni békés esztendők hozták létre gyönyörű üzemünket, ahol mi megtaláltuk jövőnket. Ezért a békéért harcolunk mi, ha más eszközökkel is, mint ti, kedves nyugatnémet barátaink. A mi számunkra sem közömbös, hogy az a hadsereg létrejöjjön, amelyik végigszántotta már Európát, Afrika északi részét és mindenütt, ahol megjelent, üszkös romok, embermilliók pusztulása jelezte a. hitleri hadsereg útját. A második világháború hazánkat sem kímélte meg. Gyönyörű fővárosunk képe 1945-ben magán viselte a háború nyomát, de ezt a nyomot már eltüntettük. Újra állnak hídjaink, újra Duna gyöngye a mi szép Budapestünk. Sokkal szebbé építettük országunkat, mint a második világháború előtt volt. Amikor ti a magatok életéért, a békés jövőért harcoltok, ne felejtsétek el azt, hogy szerte a világon dolgozók milliói figyelik harcotokat, segítenek benneteket, hogy ti is kivívhassátok a magatok számára az igazi szabadságot. A Kaposvári Textilművek dolgozói forró üdvözletünket küldjük a nyugatnémet textilmunkásoknak és kérünk benneteket, hogy elszántan harcoljatok mindnyájunk közös ügyéért, a békéért. A KAPOSVÁRI TEXTILMÜVEK BEKEH ARCOS AI. szándékoznának alkalmazni«. Ezt kórusban ismétlik a londoni, párizsi és ■római polgári lapok. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BRNO Köszöntjük pártunk központi lapját, a Szabad Népet (ADN) A CTK jelentése szerint Brnoban négy kilogramm súlyú röntgenkészüléket gyártanak. Ez a világ legkisebb röntgenkészüléke és a fogorvoslásban használható fel. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a nyugati országok nagy érdeklődést tanúsítanak az új törpe-röntgenkészülék iránt. PÁRIZS (MTI) A Magyar Állami Népi Együttes 120 tagú csoportja vasárnap este különvonattal Párizsba érkezett. A magyar művészek a Trianon Pa- lace-ban szálltak meg és hétfőn reggel már próbát is tartottak a l’Em- pire színpadán, ahol egyébként vasárnap este fejezte be nagysikerű vendégjátékát a román népi együttes. WASHINGTON (MTI) Mint az AFP hírügynökség jelenti, hétfőre virradó éjszaka kiújult az ellenségeskedés Costa Rica és Nicaragua határán. San Jóséból érkezett közlemény szerint egy cos- taricai őrjáratot Penas Blancastól délre megtámadtak a nicaraguai nemzetőrség tagjai. A costaricai vezérkar sürgősen összeült és a polgárőrség egy századát rendelte ki a helyszínre. Ugyanakkor a kormány az incidensről értesítette az amerikai államok szervezetét és kérte, küldjön a határra nemzetközi megfigyelőket. BERLIN (MTI) Walter Ulbricht miniszterelnökhelyettes, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára, a Német Egység Bizottságának legutóbbi ülésén beszédet mondott. Beszédében foglalkozott a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésével, hogy a német' újraegyesítésért küzdő népi mozgalmat hív létre. — Ha a munkásosztály és a béke valamennyi híve összefog, megakadályozhatja Nyugat-Németország új- rafelfegyverzését és ezzel az európai háborút — mondotta Walter Ulbricht. j 1942. FEBRUÁR ELSEJÉN je- ■lent meg első ízben szabadságunk, ■nemzeti függetlenségünk és a né- :pek békéjéért küzdő Szabad Nép, ja kommunista párt központi, lap- Sja. A Szabad Nép megjelenésének ■időszaka a kommunista sajtó sike- ■rekben gazdag történetének ki- ■ emelkedő fejezete. Ez volt az a ■pillanat, amikor az illegális kom- jmunista párt a Szabad Nép megteremtésével magasra emelte a tö- Tiegek előtt a független, szabad, demokratikus Magyarország zászlaját. A Szabad Nép igyekezete és munkája elsősorban arra irányult, hogy a működő kommunista párt- szervezetek magukkal tudják ragadni mindazokat a becsületes munkásokat és parasztokat, akik hajlandók a háború elleni küzdelemre. A párt, a helyzetnek megfelelően új jelszavakat adott ki: »Egy magyar katonát se Hitlernek«, »Hozzák haza honvédein- ket«, »Azonnali külön békét«, s ezzel a tömegek közé vitte a fa- sisztaellenes összefogás egyedül helyes politikáját. A Horthy-ban- da felismerte azt a veszélyt, melyet a Szabad Nép jelentett számára. Megindult a hajsza a párt lapja, a Szabad Nép szerkesztői ellen. A Horthy-rendőrség, a Gestapo legállatibb, legdurvább módszereit alkalmazta azért, hogy megtalálja a lapot, leleplezze szerkesztőit és apparátusát. A lap szerkesztői szinte hihetetlen nehézségekkel küzdöttek. Külön problémát jelentett a kéziratok legépelése és továbbítása. A Horthy-rendőrségnek kialakult módszere volt arra nézve, hogy az írógép, a betűk alapján kutassa azokat, akik részt vesznek a kéziratok elkészítésében. S a gépelt oldalak hosszú, viszontagságom utat tettek meg, míg eljutottak a nyomdáig. A nyomdát csak egyetlen ember ismerhette, az úgynevezett szigetelő, aki közvetlen kapcsolatban állt a nyomdászokkal. Később még ez is soknak bizonyult, 1944-ben már maga a nyomdász vette át a kéziratokat és a kész lapot is maga továbbította a sajtóterjesztőknek, azok pedig a szervezeteknek. Az óvatos, pontos munka ellenére is előfordult, hogy különböző árulók révén elfogták a lap valamelyik szerkesztőjét. Ilyenkor elővették a rendőrség kezére került sajtóterméket és sorra kérdezték, hogy kik és hol írták a cikkeket. A rendőrkopók ilyen kihallgatások alkalmával igyekeztek megteremteni az előfeltételeket ahhoz, hogy felszámolják a párt legjobb kádereit. Meg kell azonban mondani, hogy az illegális kommunista sajtó szerkesztői között sohasem akadt áruló, aki kiadta volna a lap szerkesztőségét. A párt mindennél jobban óvta, védte az illegális sajtót. A kommunista párt lapja volt az, mely állandó, rendszeres kapcsolatot jelentett a pártvezetés és a tagok között, a párt és a tömegek között, hiszen az érintkezés nehéz volt és veszedelmes. A kiürítési és nagyarányú országrablási parancsok megtagadása, a fegyveres ellenszegülés jelszavai és módszerei elsősorban az illegális Szabad Népen keresztül jutottak el a vezetésre váró, ellenállásra kész tömegekhez. S ezek a tömegek hallgattak a párt szavára. Igaz, hogy a Szabad Nép agitációs és propagandamunkája nem változtathatta meg a háború menetét, de emelte pártunk befolyását és tekintélyét, ezrével szerzett új híveket pártunk politikájának. AZ ILLEGÁLIS KOMMUNISTA SAJTÓ lerántotta a leplet a Szovjetunió elleni bűnös' háború igazi céljairól. Felfedte azt, hogy a tőkések, földbirtokosok . érdekeiért éheznek, nyomorognak, véreznek és pusztulnak a magyar dolgozók tömegei, s emellett a párt nagy politikai céljait összekapcsolta a dolgozók napi problémáival. Harcolt a kenyérfejadag emeléséért, a szakszervezetek jogainak védelméért, a bérek, munkaviszonyok javításáért. Az illegális Szabad Nép útját egyik oldalon bitófa, sortűz és börtön kísérte, de a másik oldalon halálfélelmet nem ismerő, kommunista önfeláldozás, ezrek és tízezrek szeretete ragadta előre. Rózsa Ferenc és Schönherz Zoltán elvtársak ma már nincsenek közöttünk, életüket áldozták ezért a nagy ügyért. Hálával tartozunk a mártíroknak, népünk hű fiainak, akik kínhalált szenvedtek a Szabad Nép szerkesztéséért és terjesztéséért. A magyar sajtó 10 éve, hogy kilépett az illegális munka bizonytalanságából, sötétségéből. 10 év óta szabadon, nap mint nap hallatja szavát és közvetlen kapcsolatot teremt a párt, a munkásosztály és a dolgozó nép között. Az első szabad sajtótermékek a fasiszták elleni harcra serkentették dolgozó népünket, majd a felszabadult országban a szabad haza építésére mozgósítottak. Pártunk lapja meggyőző szóval harcolt a hároméves terv sikeréért, az élet- színvonal emeléséért, s iránymutató szava eljutott a városba, falura és tanyára egyaránt. Szabad sajtónk a magyar nép életének krónikásává vált: hozzáértéssel írt az ipar és mezőgazdaság eredményeiről és hibáiról, foglalkozott az ország és a nemzetközi politika fontosabb eseményeivel, s útmutató cikkein keresztül segíti dolgozó népünk munkáját, küzdelmét. A Szabad Nép ma már milliók kenyerévé vált, törődött és törődik a dolgozók hétköznapi ügyeivel, hasábjain olyan cikkek jelennek meg, melyek megváltozott szabad életünk nagyszerűségeit, szépségét, örömeit és nehézségeit tükrözik. A magyar sajtó 10 év alatt kollektív propagandistává, agitátorrá és szervezővé vált, s minden sorával a nép ügyét, a béke, az igazság és a szocializmus ügyét szolgálja. A kormányprogram megvalósítása során új hősök, nagyszerű eredmények, alkotások születnek. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat végrehajtásához ma is nagy segítséget nyújt a sajtó, és munkatársainak igyekezete arra irányul, hogy tudásuk fejlesztésével magasabb színvonalú, népszerű, olvasmányos újságot adjanak a dolgozók kezébe. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG Minisztertanácsa a magyar sajtó napjává nyilvánította február elsejét, a Szabad Nép megjelenésének első napját. Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a megbecsülésnek, mellyel államunk segíti, támogatja a szabad sajtó munkáját. A magyar sajtó napja erősítse pártunk és kormányunk eltéphetetlen kapcsolatát a dolgozó néppel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a magyar nép egységét a békeharcban és szocialista hazánk felépítésében. És e nagy nap növelje a valóban szabaddá lett magyar sajtó megbecsülését és szeretetét dolgozóink körében. A magyar sajtó napján köszöntjük a Szabad Népet, pártunk központi lapját és munkatársait.
