Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

Vasárnap, 1955. január 9. SOMOGYI NÉPLAP 5 BALATONI REGE A hűs szél fehér fodrokat kor- ** bácsol a Balaton kék tükrén A parti homokot az első hó • színezi fehérre, A nagy fehérséget éles vo­nalakkal töri meg a nyaralók piros háztetői. A fonyódi vár omlatag és párszáz éve időtálló . falairól szemlélem a tájat. Mellettem kísérőm, egy kanász- gyerelk magyaráz lelkesen és igen értelmesen. — Ez a vár már többet látott fél­ezer évnél. Leomlott, de azt mond­ják, a kapitánya most is visszatér romjaihoz minden viharos éjjel. Ha az erős szél tajtékot ver a vízen, Bá­lint vitéz kiemelkedik hullámaiból, s végigjön a habokon, szablyájával csapkodva a haragos, bömbölő mély­séget és feljön a régi várhoz. A fejét keresi, melyet a király ültetett le. Mert azt mondják, szörnyen vitéz ■ember volt ez a fonyódi kapitány. .Ahányszor (kardot rántott, hullott a török, mint a fű a kasza alatt, de nem szívelte a bécsi királyt se. ösz- szeesküvést szőtt, hogy megöljék az uralkodót és magyar ember üljön a ■trónra. Ezért aztán lefejezték, testét a vízbe vetették, ott, ahol legmé­lyebb a Balaton. Most is keresi fejét a habokban, a várban, minden, vi­harsíró éjjel. Ki ez a Bálint "vitéz? Mely ostrom ágyúgolyói állnak ki ezekből a fa­lakból? A levéltárak megsárguit le­velei adnak feleletet. A XVI. század közepén egy bátor, acóloskarú hős volt, az egyik legnagyobb balatoni vár,' Fonyód kapitánya. Magyar Bá­lintnak hívták, katonái bálványoz­ták, az ellenség rettegte. Vára, mely­ről ma nem tanítanak az iskola- könyvek, mely méltatlanul tűnt él a feledés homályában, honnan most •igyekszünk előkaparni, ez a vár mint bevehetetlen erőd szerepelt a török vezérek haditerveiben. A Balaton vi­ze övezte, magas hegy volt az alap­ja, vitéz hősök védelmezték — meg­közelíteni is nehéz volt, nemhogy el­foglalni. Kapitánya hatalmas, robusztus­termetű férfi, félelmetes erejű ka­tona volt. Haditudományban nem maradt el a legjobb vezérektől sem. Kisnemesi család sarja, fiatal ifjúsá­gától a kard vezérelte élete útját. Aztán eljött életében a nagy nap: párbajban megölte az egyik hírhedt török béget, Musztafát. E* ttől kezdve szárnyat kapott hírneve. Katonai pályája egyre emelkedett. 1546-ban Fonyód kapitányaként hatalmas török táma­dásokat vert vissza. Kardjától retteg­tek a janicsárok és a magyar király­pártiak egyaránt. Az osztráfkbarát főurak kastélyai ugyanúgy nem vol­tak szentek előtte, mint a török erő­dítmények. Egy ilyen portyáját ki­használva, az ellenség hirtelen rajta­ütött Fonyódon. Magyar Bálint Ka­nizsáról egyszuszban lovagolt a Bala­tonig és rácsapva Nászúi bégre, messze üldözte várának falai alól. Aztán három évig nem merte szik­láin háborgatni a török a fonyódi sast, akkor elhatározta, hc-gy végleg leszámol vele. Igazi katona vagy kéttucat volt a várban, a többi affé­le jobbágy, meg mesterember. Node harcoltak meg az asszonyok is és bár Bálint vitéz egy-egy katonájára kisebb ellenséges csapat jutott, a felhők közt székelő várat nem tud­ták bevenni. Szemtanúik írják, hogy ahol Bálint vezér acélforgós sisakja feltűnt, menekült onnan a török — egymaga egész csapat közé rontott és bár tízzel vívott egyszerre, kard nem fogta testét. Katonái csodának tartották sebezhetetlenségét és gon­dolkodás nélkül követték bármilyen túlerő ellen is. De ellenségei nemcsak a török tá­borban voltak a hős vezérnek, még jobban gyűlölték őt a kiráily udvará­ban. Akiket kifosztott osztrákbarát­ságukért, rettegtek tőle és elégtételt követeltek, a többiek meg féltették birtokaikat katonáitól. Megtámadni nem merték, hát dühükben bosszan­tották. Egyik győzelme után feddő levelet küldtek neki egy tihanyi. ba­ráttal. Magyar Bálint iszonyú dühbe gurult á levél olvasásakor, a barátot menten le akarta hajítani a legma­gasabb toronyból, de végül a sze­rencsétlen nagy könyörgésére el­állt véres szándékától. Azonban meg­üzente a rendeknek és a királynak, ha még egyszer hasonló levéllel há­borgatják a házát, a vízbe foktat­ja. Ezefcután betelt a mérték. A ti­hanyi apát személyes sérelemnek te­kintette az esetet és végül ellenségei elérték, hogy az 1563-as országgyű­lés elrendelte,.. hogy Fonyód várát el kell venni. annyi diadalt arató pa­rancsnokától. A nép úgy tudja, hogy le is fejezték, de ez nem igaz. A hős lelkét egy hegy súlyával fe­küdte meg a megalázás, s a maga módján állt bosszút érte. A török nem tudta megtörni harci erejét, az áskálódok megtörték harci kedvét. Milt or még az asszonyok is kardot fogtak kezükbe, Magyar Bálint nem húzta ki hüvelyéből sok csatát lá­tott pallosát. Soha, haláláig. A fonyódi vár oly gőgösen, fedőkkel dacoló falai las­san a múltba vesznek. Tornyai, me­lyek mint magasba nyúlt figyelmez­tető intették a törököt, s ma már csak a krónikákban léteznek. De a nép.még sokáig beszélni fog Bálint vitézről, ki feliön huliámsírjából minden viharsíró éjjel. Szente Péter. •'(»■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■»■■■amillllHUlllllIHlMlinUllMlllSBIHR» «tBIHMIlMMIIllfSltHll Somogy harcos múltja a munkás-parasztmozgalmi kiállításon A SOMOGY MEGYEI munkás­rés parasztmozgalmi kiállítás meg­nyitását megyeszerte nagy érdek­lődés előzte meg. Somogyország- nak szinte minden talpalatnyi te­rületéről emlék sugárzik, törté­nelmi bizonyíték rejlik, mely a hosszú évszázadok szabadságsze­rető népeinek harcos törekvéseiről számol be. Kevés olyan szabadság- harcos törekvés bontakozott ki hazánkban, melynek gyökerei nem nyúlnak el Somogyország termékeny talajáig. A Dózsa-féle parasztforradalomtól kezdve a fel- szabadulás előtti Horthy-korszak ellen folytatott harcig mindig az első sorokban küzdöttek a somo­gyiak. A somogyi dombok között számtalanszor fölvillant a szabad­ság lángja, számtalanszor lángra- kapott a szívek mélyén rejlő, zsarátnok alá húzódó szikra, mely szebb jövőt, boldog életet vágyott. Sokízben szenvedés, vér, kérlelhe­tetlen elnyomás követte a hősies megmozdulásokat, a népeínyomó rend kegyetlenül megtorolta a szabadságtörekvéseket. Végül mégis győzött az évszázadok vá­gya, fejbe szökkent a milliók sóhajából sarjadt remény, So- mogyország fölött is fölragyogott a szabadság éltető sugara. A Somogy megyei munkás- és parasztmozgalmi kiállítás hűén elénk állítja a nép szabadságküz­delmeinek véres, de csodálatosan szép történetét. A Rippl-Rónai Múzeumbaií gazdag, anyag gyűlt össze. Vizsgáljuk meg először azt, hogy miképp jött létre a kiállí­tás. Az elmúlt év tavaszán született meg a gondolat. A kezdeményezés a Megyei Pártbizottságtól indult el és hamarosan számos dolgozó magáévá tette. A Kaposvári Álla­mi Levéltár dolgozói, a TTIT So­mogy megyei csoportjának tagjai, a Megyei Könyvtár dolgozói, to­vábbá tanárok és a legkülönbö- eőbb munkakört végző dolgozók láttak hozzá a lelkes munkához. A somogyi szálak szerteágaztak, jzinte átszőtték az egész országot. Cöbbízben szinte nyomozómunkát kellett végezni, hogy egy-egy ér­tékesebb anyagra ráakadjanak. Szabó Gyula elvtársnak, az óvó­nőképző igazgatójának például Kiskunfélegyházára kellett elutaz­nia, hogy megszerezhessen né-! eeybeforrasztotta t a szebb jövőt hány emléktárgyat Noszlopy álmodó hősöket. Gáspár somogyi 48-as szabadság-' Csupán egy példa ez a sok kő­harcos emlékeibőL Innen kapták a züi, de a kiállítás minden kis kiállított egy akasztóvasat és egy derest, a feudális korszak jelké­pét. Sok értékes anyag gyűlt össze anyagrésze beszédes bizonyíték Fényképek, rajzok, Latinka Sán­dor írásai és használati eszközei, Farkas János csurgói párttitkár a Magyar Munkásmozgalmi Mii-1 íróasztala, sárguló okiratok és le- zeumból is. Heteken át tartó ku- velek mind a múltat idézik, az tatómunka során több olyan embertelen szenvedésre emlékez- anyagra bukkantak, melyek eddig tetnek, de ugyanakkor dicsfényt ismeretlenek voltak a somogyiak vonnak a szabadságharcos hősök előtt. A Munkásmozgalmi Intézet köré. örömmel támogatta a somogyi j a kiállítást százak és százak kezdeményezést, hisz a kiállítás látogatják. Üzemi munkások, ilyen minőségben és jellegben dolgozó ' parasztok, értelmiségi vidéki viszonylatban első az or- dolgozók és számos egyéb munka- szágban. Az intézet saját anyagá- kört végzők keresik föl a termé­ből és bútorzatából is komoly ér- két. özv. Latinka Sándorné is téket bocsátott Somogy megye megtekintette a kiállítást. Meg- rendelkezésére. Hasonlóan értékes hatódva járta végig a helyisége- segítséget nyújtott a Magyar Had- két történeti Múzeum is. A kiállítás megnyitását tehát Férjem mártírhalála óta most érzem először teljes mérték­komoly, nehéz munka előzte meg. ben azt, hogy emlékét az őt meg- A lelkes somogyiak azonban meg- illető kegyelettel ápolja a magyar oldották a szép feladatot, felállí- nemzet — mondotta búcsúzóul tották a somogyi szabadságtörek-j A kiállítást ezrek tekintették vesek szentélyei .! már meg, a megye legtávolabbi A belépőt valóban a megható- részéről, de az ország minden te- dottság érzése fogja el, amikor Kilétéről érkeztek látogatók. Ez a végighalad a termeken. A Dózsa- kiállítás mindenkit megragadott, parasztforradalom hőseinek ki- Érthető, hisz bemutatja azt a küz- egyenesített kaszái, a lelkes küz- delmes múltat, mely a mai boldog delmekről, vagy véres megtorlá- élet ‘alapját vetette meg. A lato­sokról szóló írások, okiratok ki- gatót büszkeség tölti el, amikor sértetiesen idézik a múlt széllé- a termeket végigjárja és fokozott mét. A termek szűk falai között mértékben tudja értékelni a je- hosszú évszázadok vad forgataga lent. Tanít, nevel, új, még ered­temből. Szinte megelevenednek az ményesebb munkára buzdít a sza- aratösztrájkok névtelen hősei, a badság nagy harcosainak szelle- 48-as szabadságharc legendáshírű me. Amiért ők harcoltak és elvé- vitézei, a kibontakozó munkás- reztek, ma megvalósult A sza- sztrájkok egyszerű és mégis ha- badság már nem merész álom, ha­talmas sorkatonát jnem boldog valóság; Somogyor­FÉNYKÉPEK, r.jzok, ^ veS SLáJSfa múltról. Mini- ífSSít esyik darab szinte megfoghatóan tett Sff?* h lyett ,?z, eke ™at idéz egy-egy kort. Ragadjunk ™f,adták meg ismét es a somogyi i i • . , ... .fold mar nekik termi dús kalasza­csak k! egy példát a sok közül. | it A gyárak egykori kizsákmá­Egy 1848-as körózolevél nyolt dolgozója már a szebb jövőt meg az okmányok között. Körözik az arcok gyötrelemtől vájt Táncsics Mihályt, történelmünk raricai elsimultak, helyükön a bol- naev alakját a magvar szabadság öog élet fénye tükröződik, szenvedélyes harcosát, de ugyan-1 ott látjuk Voronieczky Miciszláv! MOST, UJ ÉLETÜNK . születe- lengyel herceg nevét és még több sének évfordulójára készülve, külföldi hősét, akik a magyar a jövő egyre szépülő útján kegye- szabadságért ragadtak fegyvert. A let, hála övezi hős elődeinket és szabadság szelleme faj, vallás, szép példájuk új, eredményesebb nemzetiségi különbség léikül . munkára ösztönöz bennünket. Hitpnjtú >oltunk, úUci rőLneft HAVAS ERDŐ Az erdő megőrzőit, haja hófehér. Alinak a fák 8 koztfik barangol a tél. Sudár törzsek s lengő fehér koronák. Dereng csak az erdő a friss havon át. Mint gyerekek rajza, kusza vonalak, fehér a táj, s rajta sok sötét alak. Szcllősre, jó tágra ritkult a vadon« Magas fák kék árnya fekszik a havon. Minden, hová nézel, jeges, zuzmarás, S hideg fegyverével durrog a vadász. Futna őz, nyúl, róka. futna, de hová? Kíséri a hóba süppedő nyoma ... SIMON ISTVÁN. B«BaBBaBaaaaBaBaBaaaBBaaaaaBaaaaaaaBBaaaawaBBBBaBaaBBaBBBBHaaaaBBBaaaaBaaBaBaBBBaBBaaaaBaaBaaBBa* í *•«#. a téli erdőben Egész éjjel havazott. Reggelre fehér lett a föld, a háztető, a fák. Fehér az erdő is. | Az erdei úton favágók mennek. Lábuk alatt ropog a frissen esett hó. Csendes az erdő, a favágók is hallgatnak. Amint az erdei tisztáshoz érnek, megáll a legidősebb favágó, Kovács János. Oddfordul a legfiatalabbhoz. — Tudsz-e olvasni, Jani? — kérdezi. — Tudok. Miért kérdezi, János bátyám? — Itt az írás, olvasd el! — és Kovács János az előttük lévő tisztásra mutat. { A sima hóban nyomok vannak, mint a fehér papíron a betűk. Csak másformák: két kis pont egymás mellett, utána két vonás. Két pont, két vonás, egymás után, hosszan. — Itt nyúl szaladt — mondja Jani. — Eltaláltad. De ott a másik írás. Azt is olvasd el! Két pont, mögötte két vonal. Olyan, mint a nyúl nyoma, de mélyebb és nagyobb. A pontok és vonások közt helyenként egy- egy szélesebb vonal. Mintha söprűvel húzták volna közbe. Jani nézi az írást és gondolkodik. — Nem tudom elolvasni. Olvasson róla, János bátyám! — Elolvasom, ha csakugyan nem tudod. Ez a róka nyoma. A tisztás közepéig a nyomok egyenletesek. A farkával is seperte o havat. A dombon azonban nekirugaszkodott. Onnan kezdve már mélyebbek és nagyobbak a nyomok. Amikor ugrott, nemcsak a lábával, hanem a hasával és a farkával is nyomot hagyott a hóban. Ezek a hóban hagyott nyomok elárulják, ami az erdőben tör­ténik: az ugrándozást, a menekülést, a játékot, a futás irányát, csak meg keü tanulni olvasni belőlük. Délután újból, szálltak, szálingóztak a hópelyhek. Puhán, fe­hérén esett az erdőre a hó. A sok írás mind letörlődött. Üjból sima lett az erdei tisztás. Öt pere fejtörés . A múltheti kérdéseink helyes vá­laszai: 1. Amíg a súly véglegesen el nem készül, gyakorlatilag feltétlenül el­tér attól a súlytól, amelyet ráírtak. 'Ezért a súlyokat kissé nagyobbra méretezik a kellettnél. Ezután a súlyba cseppentett sárgaréz, vagy álomdarabból annyit fűrészelnek le, hogy pontos legyen. 2. A fémet nyáron melegebbnek, télen (hidegebbnek érezzük, mint a fát, mert jobb hővezető. 3. Mert a 8 ezer celzius fokra fel­melegített. vas egyáltalán nem mág­nesezhető. 4. .Ha a meggyújtott magnézium­szalagot szándiokszidba telt palack­ba tesszük akkor & magnézium kor­mozó lánggal ég. A magnézium kí­vánja a széndioxidból az oxigént, egyesül veie, ,a szabad szénmoleku­lák pedig (kcrcm alakjában kiválnak. 5. Gumipárnán. Az ilyen párna a benmelévő levegő rugalmassága kö­vetkeztében az átvett rezgéseket el­nyeli, így hangszigetelőként szerepel. .Új kérdéseink: 1. Miért csörgedezik a patak? 2. Mit gondolunk, egyformán zúg-e a fenyves, a lombos és a vegyes erdő? 3. Mik a fehér szín összetevői? 4. Oh Henry egyik elbeszélésének ■hőse úgy megrúgott egy malacot, hogy az elrepült, és »-túlszárnyalta saját röfögésének hangját-«. Mjlyea sebességgel kellett volna repülnie, hogy a leírt eset valóban megtörtén­jen? 5. Ha a petróleumba egy kis víz ■jut. a petróleumfőző rosszul . ég. Miért? FEJTSD MEG! 1 2. 13 14 1 1 1 1 5 6 7 8 9 10 11 |12 i3 14 15 lö j Iliül 17 18 1 I I (9 :shk 1 0 iiiiü üli! 21 Ili! ÍSSÍK 22 23 11:::! 41 25 Ili!!! 26 | 27 28 I 1 29 iiiiii|30 iitüi 31 :::::: SS:::: * B) |34 p«|35 36 37 iÜÜ: '8 Ilii!! 39 fi , 41 |HÍ!ÜÍ iiiiii 42 jjjjj; |!H!!!|43 iiiiü :h k: :::::: 44 45 J 46 47 48 49 ©| 5 1 52 I i Ny I ___ Vízszintes: 1. Petőfi apjához írt kedves versének címe. 16. Földrajzi fogalom (zóna). 17. Testrész. 18. He­vesen integet. 19. Régi ürmérték (656 liter). 22. Z. Z. U. 23. Majdnem apa. 24. Nem lát. 26. Zenei kettős (duó). 28. Elektromos töltésű atom. 30. Olasz névelő (11). 31. A legnagyobb magyar kö’tő vezetékneve. 32. Ke­resztneve. 33. Azonos mássaflhangzók. 35. A verssorok összezengése. 36. Vers-műfaj. 38. Ütőhangszer. 39. Sze­mélyes névmás. 40. Nyit. 44. Vissza: számnév. 45. Község Somogybán. 49. Közteher. 51. A legszebb szó. 52. Petőfi költeményének címe, melyet legjobb köKőbarátjához írt. Függőleges: 1. Petőfi elbeszélő nagy költeménye. 2. Ördögéről neve­zetes mesebeli hős (Arany J. költe­ménye). 3. Oroszul: ő semleges ne­me. 4. ö. A. 5. Igekötő. 6. Lég­nemű anyag. 7. Körülbelül. 11. Tfiu, fiatal oroszul. 12, A. N. 13. Mozgat. 14. Fiúnév becézve. 15. Petőfi sok verset írt hozzájuk. 20. Katiról! 21. Vissza: közlekedési vo­nat. 24. Üt. 25. Kövem. 26 Burokba született csonthéjas gyümölcs. 27. Vissza: névelővel legfontosabb fé­szerünk. 28. Ilyen, népfaj ds va» (ind). 29. Vissza: jegyzék (bon). 341 SASÉ. 37. Ellentétes kötőszó. 38. Hagymájáról híres városunk. 41. RZV. 42. Erődítmény régen. 43. Adta régiesen. 44. Vissza: tőszámnév. 46. Mássalhangzó kiejtve. 47. Mint a 23. vízszintes. 48. A feltételes mód jele. 49. Arany János. 50. Fém. 51. B. S. Beküldendők a vastagon szedett sorok. * * * A múltheti kereszrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Boldog Újévet. 22. Petőfi Sándor, 27. Télapó 31. Szil­veszter. 42. Üj esztendő. Függőleges: 4. Olajfa. 7. Január. Könyvjutalmat nyertek: Tobak Dóra Igái, Illyés Zoltán Siófok. A könyvjutalrnakat postán küldjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom