Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
Vasárnap, 1955. január 9. SOMOGYI NÉPLAP 5 BALATONI REGE A hűs szél fehér fodrokat kor- ** bácsol a Balaton kék tükrén A parti homokot az első hó • színezi fehérre, A nagy fehérséget éles vonalakkal töri meg a nyaralók piros háztetői. A fonyódi vár omlatag és párszáz éve időtálló . falairól szemlélem a tájat. Mellettem kísérőm, egy kanász- gyerelk magyaráz lelkesen és igen értelmesen. — Ez a vár már többet látott félezer évnél. Leomlott, de azt mondják, a kapitánya most is visszatér romjaihoz minden viharos éjjel. Ha az erős szél tajtékot ver a vízen, Bálint vitéz kiemelkedik hullámaiból, s végigjön a habokon, szablyájával csapkodva a haragos, bömbölő mélységet és feljön a régi várhoz. A fejét keresi, melyet a király ültetett le. Mert azt mondják, szörnyen vitéz ■ember volt ez a fonyódi kapitány. .Ahányszor (kardot rántott, hullott a török, mint a fű a kasza alatt, de nem szívelte a bécsi királyt se. ösz- szeesküvést szőtt, hogy megöljék az uralkodót és magyar ember üljön a ■trónra. Ezért aztán lefejezték, testét a vízbe vetették, ott, ahol legmélyebb a Balaton. Most is keresi fejét a habokban, a várban, minden, viharsíró éjjel. Ki ez a Bálint "vitéz? Mely ostrom ágyúgolyói állnak ki ezekből a falakból? A levéltárak megsárguit levelei adnak feleletet. A XVI. század közepén egy bátor, acóloskarú hős volt, az egyik legnagyobb balatoni vár,' Fonyód kapitánya. Magyar Bálintnak hívták, katonái bálványozták, az ellenség rettegte. Vára, melyről ma nem tanítanak az iskola- könyvek, mely méltatlanul tűnt él a feledés homályában, honnan most •igyekszünk előkaparni, ez a vár mint bevehetetlen erőd szerepelt a török vezérek haditerveiben. A Balaton vize övezte, magas hegy volt az alapja, vitéz hősök védelmezték — megközelíteni is nehéz volt, nemhogy elfoglalni. Kapitánya hatalmas, robusztustermetű férfi, félelmetes erejű katona volt. Haditudományban nem maradt el a legjobb vezérektől sem. Kisnemesi család sarja, fiatal ifjúságától a kard vezérelte élete útját. Aztán eljött életében a nagy nap: párbajban megölte az egyik hírhedt török béget, Musztafát. E* ttől kezdve szárnyat kapott hírneve. Katonai pályája egyre emelkedett. 1546-ban Fonyód kapitányaként hatalmas török támadásokat vert vissza. Kardjától rettegtek a janicsárok és a magyar királypártiak egyaránt. Az osztráfkbarát főurak kastélyai ugyanúgy nem voltak szentek előtte, mint a török erődítmények. Egy ilyen portyáját kihasználva, az ellenség hirtelen rajtaütött Fonyódon. Magyar Bálint Kanizsáról egyszuszban lovagolt a Balatonig és rácsapva Nászúi bégre, messze üldözte várának falai alól. Aztán három évig nem merte szikláin háborgatni a török a fonyódi sast, akkor elhatározta, hc-gy végleg leszámol vele. Igazi katona vagy kéttucat volt a várban, a többi afféle jobbágy, meg mesterember. Node harcoltak meg az asszonyok is és bár Bálint vitéz egy-egy katonájára kisebb ellenséges csapat jutott, a felhők közt székelő várat nem tudták bevenni. Szemtanúik írják, hogy ahol Bálint vezér acélforgós sisakja feltűnt, menekült onnan a török — egymaga egész csapat közé rontott és bár tízzel vívott egyszerre, kard nem fogta testét. Katonái csodának tartották sebezhetetlenségét és gondolkodás nélkül követték bármilyen túlerő ellen is. De ellenségei nemcsak a török táborban voltak a hős vezérnek, még jobban gyűlölték őt a kiráily udvarában. Akiket kifosztott osztrákbarátságukért, rettegtek tőle és elégtételt követeltek, a többiek meg féltették birtokaikat katonáitól. Megtámadni nem merték, hát dühükben bosszantották. Egyik győzelme után feddő levelet küldtek neki egy tihanyi. baráttal. Magyar Bálint iszonyú dühbe gurult á levél olvasásakor, a barátot menten le akarta hajítani a legmagasabb toronyból, de végül a szerencsétlen nagy könyörgésére elállt véres szándékától. Azonban megüzente a rendeknek és a királynak, ha még egyszer hasonló levéllel háborgatják a házát, a vízbe foktatja. Ezefcután betelt a mérték. A tihanyi apát személyes sérelemnek tekintette az esetet és végül ellenségei elérték, hogy az 1563-as országgyűlés elrendelte,.. hogy Fonyód várát el kell venni. annyi diadalt arató parancsnokától. A nép úgy tudja, hogy le is fejezték, de ez nem igaz. A hős lelkét egy hegy súlyával feküdte meg a megalázás, s a maga módján állt bosszút érte. A török nem tudta megtörni harci erejét, az áskálódok megtörték harci kedvét. Milt or még az asszonyok is kardot fogtak kezükbe, Magyar Bálint nem húzta ki hüvelyéből sok csatát látott pallosát. Soha, haláláig. A fonyódi vár oly gőgösen, fedőkkel dacoló falai lassan a múltba vesznek. Tornyai, melyek mint magasba nyúlt figyelmeztető intették a törököt, s ma már csak a krónikákban léteznek. De a nép.még sokáig beszélni fog Bálint vitézről, ki feliön huliámsírjából minden viharsíró éjjel. Szente Péter. •'(»■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■»■■■amillllHUlllllIHlMlinUllMlllSBIHR» «tBIHMIlMMIIllfSltHll Somogy harcos múltja a munkás-parasztmozgalmi kiállításon A SOMOGY MEGYEI munkásrés parasztmozgalmi kiállítás megnyitását megyeszerte nagy érdeklődés előzte meg. Somogyország- nak szinte minden talpalatnyi területéről emlék sugárzik, történelmi bizonyíték rejlik, mely a hosszú évszázadok szabadságszerető népeinek harcos törekvéseiről számol be. Kevés olyan szabadság- harcos törekvés bontakozott ki hazánkban, melynek gyökerei nem nyúlnak el Somogyország termékeny talajáig. A Dózsa-féle parasztforradalomtól kezdve a fel- szabadulás előtti Horthy-korszak ellen folytatott harcig mindig az első sorokban küzdöttek a somogyiak. A somogyi dombok között számtalanszor fölvillant a szabadság lángja, számtalanszor lángra- kapott a szívek mélyén rejlő, zsarátnok alá húzódó szikra, mely szebb jövőt, boldog életet vágyott. Sokízben szenvedés, vér, kérlelhetetlen elnyomás követte a hősies megmozdulásokat, a népeínyomó rend kegyetlenül megtorolta a szabadságtörekvéseket. Végül mégis győzött az évszázadok vágya, fejbe szökkent a milliók sóhajából sarjadt remény, So- mogyország fölött is fölragyogott a szabadság éltető sugara. A Somogy megyei munkás- és parasztmozgalmi kiállítás hűén elénk állítja a nép szabadságküzdelmeinek véres, de csodálatosan szép történetét. A Rippl-Rónai Múzeumbaií gazdag, anyag gyűlt össze. Vizsgáljuk meg először azt, hogy miképp jött létre a kiállítás. Az elmúlt év tavaszán született meg a gondolat. A kezdeményezés a Megyei Pártbizottságtól indult el és hamarosan számos dolgozó magáévá tette. A Kaposvári Állami Levéltár dolgozói, a TTIT Somogy megyei csoportjának tagjai, a Megyei Könyvtár dolgozói, továbbá tanárok és a legkülönbö- eőbb munkakört végző dolgozók láttak hozzá a lelkes munkához. A somogyi szálak szerteágaztak, jzinte átszőtték az egész országot. Cöbbízben szinte nyomozómunkát kellett végezni, hogy egy-egy értékesebb anyagra ráakadjanak. Szabó Gyula elvtársnak, az óvónőképző igazgatójának például Kiskunfélegyházára kellett elutaznia, hogy megszerezhessen né-! eeybeforrasztotta t a szebb jövőt hány emléktárgyat Noszlopy álmodó hősöket. Gáspár somogyi 48-as szabadság-' Csupán egy példa ez a sok kőharcos emlékeibőL Innen kapták a züi, de a kiállítás minden kis kiállított egy akasztóvasat és egy derest, a feudális korszak jelképét. Sok értékes anyag gyűlt össze anyagrésze beszédes bizonyíték Fényképek, rajzok, Latinka Sándor írásai és használati eszközei, Farkas János csurgói párttitkár a Magyar Munkásmozgalmi Mii-1 íróasztala, sárguló okiratok és le- zeumból is. Heteken át tartó ku- velek mind a múltat idézik, az tatómunka során több olyan embertelen szenvedésre emlékez- anyagra bukkantak, melyek eddig tetnek, de ugyanakkor dicsfényt ismeretlenek voltak a somogyiak vonnak a szabadságharcos hősök előtt. A Munkásmozgalmi Intézet köré. örömmel támogatta a somogyi j a kiállítást százak és százak kezdeményezést, hisz a kiállítás látogatják. Üzemi munkások, ilyen minőségben és jellegben dolgozó ' parasztok, értelmiségi vidéki viszonylatban első az or- dolgozók és számos egyéb munka- szágban. Az intézet saját anyagá- kört végzők keresik föl a terméből és bútorzatából is komoly ér- két. özv. Latinka Sándorné is téket bocsátott Somogy megye megtekintette a kiállítást. Meg- rendelkezésére. Hasonlóan értékes hatódva járta végig a helyisége- segítséget nyújtott a Magyar Had- két történeti Múzeum is. A kiállítás megnyitását tehát Férjem mártírhalála óta most érzem először teljes mértékkomoly, nehéz munka előzte meg. ben azt, hogy emlékét az őt meg- A lelkes somogyiak azonban meg- illető kegyelettel ápolja a magyar oldották a szép feladatot, felállí- nemzet — mondotta búcsúzóul tották a somogyi szabadságtörek-j A kiállítást ezrek tekintették vesek szentélyei .! már meg, a megye legtávolabbi A belépőt valóban a megható- részéről, de az ország minden te- dottság érzése fogja el, amikor Kilétéről érkeztek látogatók. Ez a végighalad a termeken. A Dózsa- kiállítás mindenkit megragadott, parasztforradalom hőseinek ki- Érthető, hisz bemutatja azt a küz- egyenesített kaszái, a lelkes küz- delmes múltat, mely a mai boldog delmekről, vagy véres megtorlá- élet ‘alapját vetette meg. A latosokról szóló írások, okiratok ki- gatót büszkeség tölti el, amikor sértetiesen idézik a múlt széllé- a termeket végigjárja és fokozott mét. A termek szűk falai között mértékben tudja értékelni a je- hosszú évszázadok vad forgataga lent. Tanít, nevel, új, még eredtemből. Szinte megelevenednek az ményesebb munkára buzdít a sza- aratösztrájkok névtelen hősei, a badság nagy harcosainak szelle- 48-as szabadságharc legendáshírű me. Amiért ők harcoltak és elvé- vitézei, a kibontakozó munkás- reztek, ma megvalósult A sza- sztrájkok egyszerű és mégis ha- badság már nem merész álom, hatalmas sorkatonát jnem boldog valóság; SomogyorFÉNYKÉPEK, r.jzok, ^ veS SLáJSfa múltról. Mini- ífSSít esyik darab szinte megfoghatóan tett Sff?* h lyett ,?z, eke ™at idéz egy-egy kort. Ragadjunk ™f,adták meg ismét es a somogyi i i • . , ... .fold mar nekik termi dús kalaszacsak k! egy példát a sok közül. | it A gyárak egykori kizsákmáEgy 1848-as körózolevél nyolt dolgozója már a szebb jövőt meg az okmányok között. Körözik az arcok gyötrelemtől vájt Táncsics Mihályt, történelmünk raricai elsimultak, helyükön a bol- naev alakját a magvar szabadság öog élet fénye tükröződik, szenvedélyes harcosát, de ugyan-1 ott látjuk Voronieczky Miciszláv! MOST, UJ ÉLETÜNK . születe- lengyel herceg nevét és még több sének évfordulójára készülve, külföldi hősét, akik a magyar a jövő egyre szépülő útján kegye- szabadságért ragadtak fegyvert. A let, hála övezi hős elődeinket és szabadság szelleme faj, vallás, szép példájuk új, eredményesebb nemzetiségi különbség léikül . munkára ösztönöz bennünket. Hitpnjtú >oltunk, úUci rőLneft HAVAS ERDŐ Az erdő megőrzőit, haja hófehér. Alinak a fák 8 koztfik barangol a tél. Sudár törzsek s lengő fehér koronák. Dereng csak az erdő a friss havon át. Mint gyerekek rajza, kusza vonalak, fehér a táj, s rajta sok sötét alak. Szcllősre, jó tágra ritkult a vadon« Magas fák kék árnya fekszik a havon. Minden, hová nézel, jeges, zuzmarás, S hideg fegyverével durrog a vadász. Futna őz, nyúl, róka. futna, de hová? Kíséri a hóba süppedő nyoma ... SIMON ISTVÁN. B«BaBBaBaaaaBaBaBaaaBBaaaaaBaaaaaaaBBaaaawaBBBBaBaaBBaBBBBHaaaaBBBaaaaBaaBaBaBBBaBBaaaaBaaBaaBBa* í *•«#. a téli erdőben Egész éjjel havazott. Reggelre fehér lett a föld, a háztető, a fák. Fehér az erdő is. | Az erdei úton favágók mennek. Lábuk alatt ropog a frissen esett hó. Csendes az erdő, a favágók is hallgatnak. Amint az erdei tisztáshoz érnek, megáll a legidősebb favágó, Kovács János. Oddfordul a legfiatalabbhoz. — Tudsz-e olvasni, Jani? — kérdezi. — Tudok. Miért kérdezi, János bátyám? — Itt az írás, olvasd el! — és Kovács János az előttük lévő tisztásra mutat. { A sima hóban nyomok vannak, mint a fehér papíron a betűk. Csak másformák: két kis pont egymás mellett, utána két vonás. Két pont, két vonás, egymás után, hosszan. — Itt nyúl szaladt — mondja Jani. — Eltaláltad. De ott a másik írás. Azt is olvasd el! Két pont, mögötte két vonal. Olyan, mint a nyúl nyoma, de mélyebb és nagyobb. A pontok és vonások közt helyenként egy- egy szélesebb vonal. Mintha söprűvel húzták volna közbe. Jani nézi az írást és gondolkodik. — Nem tudom elolvasni. Olvasson róla, János bátyám! — Elolvasom, ha csakugyan nem tudod. Ez a róka nyoma. A tisztás közepéig a nyomok egyenletesek. A farkával is seperte o havat. A dombon azonban nekirugaszkodott. Onnan kezdve már mélyebbek és nagyobbak a nyomok. Amikor ugrott, nemcsak a lábával, hanem a hasával és a farkával is nyomot hagyott a hóban. Ezek a hóban hagyott nyomok elárulják, ami az erdőben történik: az ugrándozást, a menekülést, a játékot, a futás irányát, csak meg keü tanulni olvasni belőlük. Délután újból, szálltak, szálingóztak a hópelyhek. Puhán, fehérén esett az erdőre a hó. A sok írás mind letörlődött. Üjból sima lett az erdei tisztás. Öt pere fejtörés . A múltheti kérdéseink helyes válaszai: 1. Amíg a súly véglegesen el nem készül, gyakorlatilag feltétlenül eltér attól a súlytól, amelyet ráírtak. 'Ezért a súlyokat kissé nagyobbra méretezik a kellettnél. Ezután a súlyba cseppentett sárgaréz, vagy álomdarabból annyit fűrészelnek le, hogy pontos legyen. 2. A fémet nyáron melegebbnek, télen (hidegebbnek érezzük, mint a fát, mert jobb hővezető. 3. Mert a 8 ezer celzius fokra felmelegített. vas egyáltalán nem mágnesezhető. 4. .Ha a meggyújtott magnéziumszalagot szándiokszidba telt palackba tesszük akkor & magnézium kormozó lánggal ég. A magnézium kívánja a széndioxidból az oxigént, egyesül veie, ,a szabad szénmolekulák pedig (kcrcm alakjában kiválnak. 5. Gumipárnán. Az ilyen párna a benmelévő levegő rugalmassága következtében az átvett rezgéseket elnyeli, így hangszigetelőként szerepel. .Új kérdéseink: 1. Miért csörgedezik a patak? 2. Mit gondolunk, egyformán zúg-e a fenyves, a lombos és a vegyes erdő? 3. Mik a fehér szín összetevői? 4. Oh Henry egyik elbeszélésének ■hőse úgy megrúgott egy malacot, hogy az elrepült, és »-túlszárnyalta saját röfögésének hangját-«. Mjlyea sebességgel kellett volna repülnie, hogy a leírt eset valóban megtörténjen? 5. Ha a petróleumba egy kis víz ■jut. a petróleumfőző rosszul . ég. Miért? FEJTSD MEG! 1 2. 13 14 1 1 1 1 5 6 7 8 9 10 11 |12 i3 14 15 lö j Iliül 17 18 1 I I (9 :shk 1 0 iiiiü üli! 21 Ili! ÍSSÍK 22 23 11:::! 41 25 Ili!!! 26 | 27 28 I 1 29 iiiiii|30 iitüi 31 :::::: SS:::: * B) |34 p«|35 36 37 iÜÜ: '8 Ilii!! 39 fi , 41 |HÍ!ÜÍ iiiiii 42 jjjjj; |!H!!!|43 iiiiü :h k: :::::: 44 45 J 46 47 48 49 ©| 5 1 52 I i Ny I ___ Vízszintes: 1. Petőfi apjához írt kedves versének címe. 16. Földrajzi fogalom (zóna). 17. Testrész. 18. Hevesen integet. 19. Régi ürmérték (656 liter). 22. Z. Z. U. 23. Majdnem apa. 24. Nem lát. 26. Zenei kettős (duó). 28. Elektromos töltésű atom. 30. Olasz névelő (11). 31. A legnagyobb magyar kö’tő vezetékneve. 32. Keresztneve. 33. Azonos mássaflhangzók. 35. A verssorok összezengése. 36. Vers-műfaj. 38. Ütőhangszer. 39. Személyes névmás. 40. Nyit. 44. Vissza: számnév. 45. Község Somogybán. 49. Közteher. 51. A legszebb szó. 52. Petőfi költeményének címe, melyet legjobb köKőbarátjához írt. Függőleges: 1. Petőfi elbeszélő nagy költeménye. 2. Ördögéről nevezetes mesebeli hős (Arany J. költeménye). 3. Oroszul: ő semleges neme. 4. ö. A. 5. Igekötő. 6. Légnemű anyag. 7. Körülbelül. 11. Tfiu, fiatal oroszul. 12, A. N. 13. Mozgat. 14. Fiúnév becézve. 15. Petőfi sok verset írt hozzájuk. 20. Katiról! 21. Vissza: közlekedési vonat. 24. Üt. 25. Kövem. 26 Burokba született csonthéjas gyümölcs. 27. Vissza: névelővel legfontosabb fészerünk. 28. Ilyen, népfaj ds va» (ind). 29. Vissza: jegyzék (bon). 341 SASÉ. 37. Ellentétes kötőszó. 38. Hagymájáról híres városunk. 41. RZV. 42. Erődítmény régen. 43. Adta régiesen. 44. Vissza: tőszámnév. 46. Mássalhangzó kiejtve. 47. Mint a 23. vízszintes. 48. A feltételes mód jele. 49. Arany János. 50. Fém. 51. B. S. Beküldendők a vastagon szedett sorok. * * * A múltheti kereszrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Boldog Újévet. 22. Petőfi Sándor, 27. Télapó 31. Szilveszter. 42. Üj esztendő. Függőleges: 4. Olajfa. 7. Január. Könyvjutalmat nyertek: Tobak Dóra Igái, Illyés Zoltán Siófok. A könyvjutalrnakat postán küldjük.
