Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-22 / 18. szám

Szombat, 1955. január 22. SOMOGYI NÉPLAP S i Egy lelkes asszony és a héthelyi MNDSZ tervei Szabó néni... > Szabó Istvánné, a falu »Szabó né­nije-« már jóval túl van élete délén Éveinek száma,. ráncosodó arca és fehér haja erre enged következtetni. -Az a fiatalos tűz és lelkesedés azon­ban, mellyel az MNDSZ helyi szer­vezetének 1955. évi terveiről beszél, megcáfolja feltevésünket. Évek óta ismerem őt. Mindenkor ■csodálkoztam fáradhatatlanságán, önzetlenségén, igazságszeretetén, bá­tor kiállásán és a dolgozó nép iránti mély szeretetén. Urada’mi cseléd- sorsból indult el. Megkóstolta a szol­gaság minden megalázottságát, min- ■den nélkülözését. Talán éppen ezért érezte és értette meg a felszabadulás utáni új társadalmi rend lényegét. 10 éve ott áll a szocializmusért har­colók élvonalában. Lelkesen küzdött, agitált, érvelt és cáfolt a választási hadjáratok idején, s munkája nem volt eredménytelen. Később ott lát­tuk a járási, megyei és országos MNDSZ-érteikezleteken, kongresszu­sokon, ahol higgadt, bölcs felszóla­lásaival irányt mutatott asszonytár­sainak, megerősítette őket a harcban Átvette az MNDE.Z vezetését. Ké­sőbb mint a községi tanács, majd a VB tagja, bekapcsolódott a falu éle­tének közvetlen irányításába is. Min­denkor helyesen egyeztette össze az államérdeket a magánérdekkel, s a község népe szeretettel, bizalommal •fordul hozzá tanácsért, felvilágosítá­sért. A gőg, s az egyéni érdek önző haj­szolása ismeretlen fogalom az ő sze­mében. Szereti a szegény embert, az egyszerű parasztot, mindenre kész, ha az ő ügyeikről van szó. de ha­ragra gerjed, s mérhetetlen gyűlölet árad szavaiból, ha az igazságon csor­ba esik, ha az osztályelílenségről. £ régi rend urairól beszél. Szabó néni ■derék, jóságos asszony, aki hű kato­nája pártunknak, s nem ismer fá­radságot, félelmet, vagy meghátrá­lást, ha a dolgozók ügyeiről van. szó Jó munkát végeztek asszonyok Vele beszélgettem január első nap­jaiban. Kértem, hogy tájékoztasson az MNDSZ kéthelyi szervezetének 1955. évi terveiről. Szabó néni nem mestere a szónak, nehezen indtul meg a beszélgetés. Először visszatekint az elmúlt esz­tendőre. Nem emlékezőtehetségében van a hiba, inkább szerénysége miatt, hogy 'nem részletezi az MNDSZ tevékenységét. Pedig a két­helyi szervezet, s annak minden di­cséretet megérdemlő vezetője gaz­dag, eredményes esztendőre tekint­het vissza. Ez az a szervezet, mely közel 10 éve és így az elmúlt eszten­dőben is mindenütt ott veit, ahol se­gíteni lehetett pártunk programjá­nak győzelmét. A kéthelyi MNDSZ jelentékeny szerepet töltött be a békekölcsön- jegyzés és a tanácsválasztások előké­szítésének munkájában is. Az álta­lános iskola vidám gyermekseregé- nek az volt a legnagyobb örömünne- pe, ha az MNDSZ asszonyai, élükön a jó Szabó nénivel megjelentek kö­zöttük, s tarsolyukból mosolyogva, szeretettel osztogatták a különböző ajándékokat. S ezek a lelkes asszo­nyok ott voltak a pedagógusnap elő­készítésénél, a hazafias ünnepségek műsorainak összeállításánál, de nem hiányoztak a kisgyűlések lelkes szó­nokainak soraiból, a békemozgalom harcosai közül, s az árvízkárosultak megsegítésére irányuló gyűjtés mun­kájából sem. De mindez már a múlté. Nézzük inkább a jelentés az újesztendei ter­veikét. A szervezetnek 57 tagja van, s eb­ből 27 parasztasszony. Az MNDSZ kiváló munkája alapján szerzett te­kintélye folytán a falu dolgozói négy asszonytársat községi tanácstaggá, egy tagot pedig járási tanácstaggá választottak meg. Olyan asszonyok, mint Szabó Istvánné, Kiss Istvánná, Gyutai Istvánné, 5 urugli Györgyné és Csöndör Józsefné, akiknek látókö­re nemrég csak a főzőkanái végéig terjedt; ma már a község-vezetés ne­héz munkájában is megállják a he­lyüket. A jövő tervei.. . Kétfhely MNDSZ-szervezete tervez és minden bizonnyal cselekszik is az új esztendőben. Szabó néni azzal kezdi az új évi terv ismertetését, hogy ennek az évnek másnak kell lennie, mint az eddigieknek. — Felszabadulásunk 10. évéhez ér­keztünk, s az MNDSZ munkája is méltó kell hogv jegyen a jubileumi évhez — mondja lelkesen. — A köz­ség utcáit szépíteni fogják és a jelen­leg bozótos dudvával benőtt utcaré­szeket parkosítani, virágosítani kell. — Sokasok virágot fogunk nevel­ni — mondja Szabó néni —, hogy a hősi emlékmű talapzatán mindig friss virág hirdesse a hősök dicsősé­gét. — A nemzetközi nőnap megünnep­lésére sokkal gazdagabb műsorral ké­szülünk, mint az elmúlt évben. Azt akarjuk, hogy e nagy nap váljék a háború elleni tüntetés és a béke meg­védésének harcos napjává. Az MNDSZ két, műsorral összekö­tött táncmulatság rendezését is terv­be vette, hogy jótékony tevékenysé­gének végrehajtásához anyagi fede­zetet teremtsen. Ezt a célt szolgálja a most 'beinduló csuhé-tanfolyam is. A tanfolyamot vásár követi, mely­nek jövedelme a tanulóifjúság meg­ajándékozását szolgálja. Továbbra is megtartiák a jól bevált vasárnapi sajtótájékoztatókat és időközönként ismertetik a legszebb szépirodalmi művek részleteit. Megkérdeztem Szabó nénitől, mi­lyen céljai vannak a szervezetnek a kormányprogram megvalósítása ér­dekében. — Megkérjük Hegedűs elvtársat, a tsz agrcnómusát, hogy tartson né­hány előadást — mondja Szabó néni — s ennek eredményeként sok-sok asszonyt mozgósítunk a kanyhakerté- szet fellendítésére, a baromiinevelés-* re, sertéstenyésztésre és a fejési át­lag megjavítására. Ezek a tervek. A kéthelyi MNDSZ asszonyainak kiváló munkája bizo­nyíték arra, hogy terveiket községük javára, életük szebbé, 'boldogabbá té­telének érdekében valóra is váltják. Mészégető Imre. A Háromfai Állami Gazdaság dolgozói egy hónap alatt 7 literrel emelték a fejési átlagot Lapunk december 15—i számában arról írtunk, hogy miért alacsony a fejési átlag a Háromfai Állami Gaz­daságban. Ugyanis az Állami Gazdaságok Dél- dunántúli Igazgatóságához tartozó 29 gazdaság közül a fejési átlag a há­romfai gazdaság teheneinél volt. a legalacsonyabb: 2,4 liter. A rendkí­vül alacsony fejési átlag abból adó- ■dott, hogy a szarvasmanhaállomány ■ nagyrésze beteges, korcs állat volt. hiába etették beléjük a sok takar­mányt, nem adtak több tejet. A jól tejelő tehenek viszont nem tudtak annyi tejet adni, hogy ezzel a tervet teljesíteni tudták volna, mivé! a "terv valamennyi tehénre egyformán szólt. A cikk megjelenése óta több mint egy hónap telt már el. A napokban ismét meglátogattuk a gazdaságot, érdeklődtünk: javUlt-e azóta a fejési átlag. Csóra Mangit elvtársnő, a gaz­daság vezetője örömmel mondta el, hogy egy hónap óta lényeges javulás tapasztalható: a 2,4 literes fejési átlag 9,4 li­terre emelkedett. Kérésünkre azt is elmondta, hogy milyen módszerrel, hogyan sikerült emelniük a tehenek, fejési átlagát. — Hosszú sora van ennek — mond­ja az elvtársnő —, de vegyük csak ■szépen sorjában. » * * A gazdaságnak hosszabb ideig nem volt szarvasmarhaállománya. mivel földterületük növénytermelésre volt inkább alkalmas és fő jövedelmüket a gabonatermelés adta. Az igazgató elvtársnő és a főagronómus kérésé­re a főigazgatóság engedélyezte, hogy szarvasmarha- és sertésállományt is állítsanak be. A szarvasmarhaálio- mányt úgy szedték össze másik gaz­daságokból, sokat vettek át az egyik erdőgazdaságtól is. A tehenek és üszők nagyrésze beteges, rosszul te­jelő volt, a sok takarmányt meget­ték, de tejet nem adtak. A tehenek kiselejtezését már ré­gebb óta kérte a gazdaság, de a fő- igazgatóság nem engedélyezte azzal az indokkal, hogy nem tudnak he­lyettük másikakat beállítani. A hosz- szú huzavona után, amikor már meggyőződtek róla. hogy felesleges etetni őket, december hónapban 10. és e hónap elején ugyancsak 10 szarvasmarha kiselejtezésére adtak engedélyt. A megmaradt 38 fejőste­hén és 32 vemhes üsző — melyek már a gazdaság nevelései — jó teje­lők. Az egyik például most borjazott és 20 liter tejet ad. A kiselejtezés után a gazdaság ve­zetői a meglévő állomány megjavítá­sát tűzték ki célul. A szakvezetés is egy kézbe került: a főagronómuséba (mert azelőtt külön volt főállatte­nyésztő is, aki meglehetősen elha­nyagolta a szarvasmarhaállornányt). A gazdaság vezetői és Horváth Ist­ván elvtárs, az állattenyésztési bri- gádvézető próbát tettek, hogyan le­hetne emelni a tejhozamot. Biztosították az állatok takarmány- szükségletét: burgonyát, répát, szé­nát és egyéb takarmányt. Először is előlegezéssel próbálták a tejho­zamot emelni, oly módon, hogy az 5 literes tehe­nek a rendes abrakon felül kaptak még 40 deka pótabrakot is előleg­ként. Aztán amelyik 5 liternél több tejet adott, literenként 40 dekával több abrakot kapott. A teheneket naponta háromszor etetik, háromszor fejnek és lan­gyos vízzel tőgymasszázst alkal­maznak. Az előlegtakarmány hatását a havi kétszeri próbafejésnél állapítják meg. Amelyik tehénnél használt az előlegezés, az a következő hónapban még többet kap, hogy még több te­jet adjon. Amelyiknél viszont nem mutatkozott emelkedés, megvonták tőle a pótabrakot és három heti pi­henés után ismét megpróbálták. Jelentősen emelkedett a tejhozam, amióta a tehenek szeszmoslékot esznek. Van olyan tehene is a gazdaságnak, amelyiknél 9 literről 15 literre emel­kedett a fejési átlag azóta. A ió takarmányozás mellett nagy­ban hozzájárult a tejhozam növeke­déséhez Horváth István brigádvezető jó munkája is. Horváth elvtárs ke­mény kézzel vezeti az állattenyész­tést. Az etetés idejét és a megsza­bott abrakmennyiséget mindig pon­tosan betartatta az állatgondozókkal, szigorúan megkövetelte a rendet és a fegyelmezett munkát. Grisics és Horváth József állatgondozókat ugyancsak dicséret illeti, amiért be­csületesen gondozták a rájuk bízott állatokat. Ezekkel a módszerekkel emelke­dett a Háromfai Állami Gazdaság tejtermelése egy hónap alatt. Egy­szerű, alkalmazható és mégis fejlett zootechnikai eljárások ezek, s.pontos betartásuk, alkalmazásuk eredményt hoz. Szép eredményt értek el a há­remfaiak, de nem szabad megeléged­niük. A bevezetett és igen jól bevált módszereket alkalmazzák továbbra is és biztos, hogy ennél sokkal maga­sabb tejhozamot is el tudnak érni és egyre több tejet tudnak adni a vá­rosnak. A dolgozók levelei nyomán . A közelmúltban több homok- szentgyörgyi dolgozó paraszt pa­naszát tudatta levelében szerkesz­tőségünkkel Havasi Péter homok- szentgyörgyi lakos. A levél be­számolt arról, hogy a ladi gépállo­máson az egyes vezetők, felelős funkciót betöltő elvtársak önké­nyeskedése, kiskirályoskodása kö­vetkeztében nemcsak a dolgozó parasztságnak, hanem a termelő- szövetkezeteknek is súlyos káro­kat okoztak. A panaszt a Megyei Tanács VB j Gépállomási Igazgatósága vizsgál- j ta ki és a sérelmeket jogosnak | találta. A többszöri mulasztáso­kért Balatinc József gépállomási igazgatót és Patcai József vezető mechanikust fegyelmi úton vonja felelősségre. Egyben utasította a gépállomás igazgatóját, hogy a szállítási munkák körül tapasztalt mulasztások és visszaélések meg­szüntetése érdekében a jövőben biztosítsa, hogy a gépállomáson csak egy személy, a gépállomás üzemgazdásza irányítsa a vonta­tót, illetőleg a szállító eszközöket Ennek betartására különös tekin­tettel hívja fel Patcai József veze­tő mechanikus'figyelmét. [ Megyei A Hazafias Népfront Somogy- megyei Bizottságának elnöksége fogadóórákat tart az alábbi idő­pontokban: Január 25, kedd délelőtt 9—12- ig dr. Tarján László véradó áll. ig. főorvosa, Kaposvár, január 28, | péntek délelőtt 9—12-ig Gazda Já­nos népfront-titkár, február 1, ■kedd délelőtt 9—12-ig Szabó Gyu­la óvónőképző ig., február 4, pén­tek délelőtt 9—12-ig Varga Károly népfront-elnök, február 8, kedd délelőtt 9—12-ig Szántó József MB agit.-prop. titkár, február H, péntek délelőtt 9—12-ig dr. Ná- dasdy István, a Faipari Vállalat tisztviselője, február 15, kedd dél­előtt 9—12-ig Hosszú Mátyás dol­gozó paraszt, Somogyszentpál. A fogadóórákat a Hazafias Népfront Somogiymegyei Irodájá­nak helyiségében: Kaposvár, Kos­suth Lajos utca 28. sz. alatt tart­ják. Kérjük a megye dolgozóit, for­duljanak bizalommal javaslataik­kal, észrevételeikkel, panaszaik­kal a fogadónapot tartó elnökségi' tagokhoz. ÉNEKKAR ALAKULT HETESEN A Megyei Népfront kulturális akcióbizottsága alig hogy megtár­gyalta a megye kulturális életé­nek kérdéseit, feladatait, máris je­lentkeznek az eredmények. Szer­dán este mintegy 260-an gyűltek egybe Hetesen, hogy . meghallgas­sák Henkey Zoltán megyei ének­szakfelügyelő előadását. Az elő­adást a magyar nyelv szépségét hirdető szavalat vezette be, majd Markója Mátyás aranyérmes nóta­szerző, kultúrotthon-igazgató „Hogy terem a magyar nóta’“ cí­mű dalát énekelte Korcz László. Hetes régebbi nótaszerzőjének: Pete Lajosnak emlékét ugyan­csak egy dal idézte. Majd követ­kezett az előadás „Magyar népdal a nép életében*1 címmel. Az elő­adást hanglemezek és énekszámok J tették színesebbé. A népdalokat; az ! előadó, az iskola énekkara, György Lajos és nem egyszer maga a nép énekelte. Külön érdekessége volt az est­nek id. Török Ferenc néhány énekszáma. — Mint öreg gyereket, rászed­tek megint — mondta és, bár vé­leménye szerint jobban menne az ének poharazgatás mellett, mégis vidám hangulatban tanulták a je­lenlévők a nótát: „Ihaja, ezt a kis­lányt nem az anyja nevelte.“ Ezután György Lajos ismertette a Megyei Népfront kulturális bizottságának célkitűzéseit és kér­te a jelenlévőket, hogy a most in­duló énekkar munkáját támogas­sák. MEGJELENT A PÁRTÉPITÉS JANUÁRI SZÁMA Tartalmából az alábbi cikkek emelkednek ki: Várnai Ferenc: Tegyük a dolgo­zók ügyévé az 1955. évi vállalati tervek elkészítését! Ma tűsek Tivadar: A kollektív vezetés néhány kérdéséről. A fent kiemelt cikkek mellett még számos fontos cikket közöl az MDP Központi Vezetőség folyó­irata. ' •] A TÁRSADALMI SZEMLE LEG ŰJA BB SZÁMÁBÓL A Társadalmi Szemje most meg­jelent számában Kassai Géza »Szi­lárdítsuk kapcsolatainkat a néptö- megekkel« címen írt cikket. Daczó József írása a kommunista bírálat és önbírálat jelentőségével foglalko­zik. Antes László az ipari fűtőanvág­ás energiabázis fejlesztésének kér­déseit fejtegeti. Bihari Ottó a taná­csok íömegkapcsolatainak jelentősé­géről, Csuhaj Ferenc a termelőszö­vetkezett pártmunka megjavításával kapcsolatos feladatokról ír. Simó Jenő cikkének címe: »A magyar könyvkiadás az új szakaszban«. A nemzetgyűlés debreceni meg­alakulásának tízéves évfordulója al­kalmából több korabéli dokumentu­mot közöl az új szám. A Szemle rovatban a magyar párt­történet oktatásának néhány ta­pasztalatáról Sántha Ilona, az Ame­rikai Egyesült Államokban. 1954. no­vemberében lefolyt választásokról Péter József írt cikket. A Folyóiratszemle Kahuliís Lászlónak a »Pénzügyi Szemle« c. folyóiratról írt ismertetését közli. A Könyvismertetések rovatban Karl Liebknecht: »Válogatott beszé­dek és írások« című kötetét Lovas Márton, Sarkad! Imre: »Verébdűlő« c. könyvét Diószegi András, Bónis György Hajnóczi Józsefről írott mű­vét Varga Zoltán ismerteti. Ül OTTHONI BESZÉLGETÉS jl/lináig kedves, meleg hangulatot ad télen a fűtött szoba. Jól esik a beszélgetés a meghitt sarokban. A rádióból halkan száll feléjük a muzsika és én, az édesapa mesélni kezdek II. osz­tályos kislányomnak. A kicsi feszülten figyel, szeme fénylik és hol mosolyog, hol elborul aszerint, amint hősének sorsa jól-rosszul alar- kul. Most győztesen mosolyog, mert a szegény ember tizenkettedik fia éppen mást vágja le a hétfejű sárkány hetedik fejét. A mese minket is lekötött és nem vettük észre, hogy a muzsi­ka már megszűnt. Én meséltem tovább a történteket, de kislányom egyszerre hangos-keservesen felzokogott. Megdöbbentem, mi tör­tént itt? — Édesapám, hát mégis lesz háború? ügy felkavarta a gyom­romat a rádió! — Nem figyeltem, hogy miről beszél, kislányom. — Éppen most mondta, hogy 20 hadosztályt állítanak fel. Mennyi a hadosztály? Ugye, az nagyon sok? És minek a háború? — özönlöttek az izgatott kérdések. — És te miért félsz a háborútól? — Mert azt hallottam, hogy a bomba elpusztít mindent. En­gem is, titeket is, nagypapáékat is, Margitékat is, az iskolát is... — és sorolta azokat, akiket szeret és ismer. Nem sokan vannak, kis teret ismer csak, parányi részét e nyugtalan földgolyónak, de neki ezek jelentik az egész világot. sem vagyok bizonyos abban, hogy kislányunk szülők iránti szeretete, vagy a. fájdalom csalta-e kis a könnyeket szemünkből. Lehet, hogy mindkettő. Én megsimogattam a szöszke kis fejet. — Drága, kicsi lányom, ne sírjál! Csak örülj, csak nevess és tanulj. Te már iskolába jársz, tudsz írni is és olvasni is. S ha még- egyszer látod, vagy hallod majd máskor is a »háború« szót, többé ne sírj, mert ez nem segít, hanem végezd munkádat mindig becsü­letesen és akkor nem kell félnünk a háborútól. Érzem, hogy kislányomat nem sikerült tökéletesen megnyug­tatni, most is tartózkodón figyel, ha előadást hall a rádióban. De ma már nem sír. És láttam már — amikor egyszer ismét elhangzott a szó — felemelte könyvéből a fejét, s nagy, tiszta szemeivel rám­nézett: — Ugye, édesapám, én becsületesen dolgozok? Úgy láttam, nagy bizalom rezgeti szemeiben. Biztosan ezt ol­vasta ki az enyémből is: megmentjük gyermekeink boldog moso­lyát! ' NAGY KÁROLY,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom