Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-25 / 20. szám

Kedd, 1955. január 25. SOMOGYI NÉPLAP I i A MARCALI JB INSTRUKTORAINAK MUNKÁJÁRÓL (IV.) afe ituti'uktor tqjy nap ja A járóéi pártbizottságon min­denki úgy emlegeti Szilágyi Sán­dor elvtársat, mint a legjobb inst­ruktort. Ö az, aki annak ellenére, hogy a legkevesebb segítséget kap­ta a járási pártbizottságtól, mégis eredményes munkát végez a te­rületéhez tartozó községekben. Négy község: Nikla, Pusztaková­csi, Somogyfajsz és Libickozma, ezenkívül több nagyobb puszta tartozik hozzá s bizony nem kis feladat tizenegy pártszervezetet ellenőrizni, segíteni. Szilágyi elv­társ igyekszik eleget tenni e fel­adatnak s munkáját jogosan mondhatja eredményesnek a já­rási pártbizottság. Annyi bizo­nyos, hogy ha a Marcali Járási Pártbizottság minden instruktora olyan felelősséggel és felkészült­séggel végezné munkáját, mint Szilágyi Sándor — a járás közsé­geiben elevenebb pártélet folyna, s eredményesebb, jobb lenne a JB pártpolitikai munkája. Érdemes megvizsgálni Szilágyi Sándor egy napját, érdemes elkí­sérni, amikor dolgozik, s megta­nulni, hogy alaposabb felkészült­séggel, a problémák részletesebb vizsgálatával, a jó tömegkapcsolat megteremtésével mennyire más képet mutat az instruktor munká­ja, s milyen sokat lehet végezni egy nap alatt is, ha az instruktor megtalálja a helyes munkastílust. Tanuljanak a pártbizottság inst­ruktorai Szilágyi Sándortól, sok jót, sok új módszert ismerhetnek meg, ha figyelemmel kísérik mun­káját. Késsüí a napi munkatere Hétfőn délelőtt, amikor az inst­ruktorok rövid beszámolói elhang­zottak — a beszámoltatást vezető titkár eligazítást tart. Ez azt je­lenti, hogy megszabja az instruk­torok egész heti munkájának főbb -irányelveit. Szilágyi elvtárs ilyen­kor élénken figyel, minden taná­csot, útmutatást beír jegyzetfüze­tébe. Az elmúlt héten nemcsak •egy hétre, de több hónapra meg­szabták feladataikat a pártbizott­ság háromhónapos munkaterve >alapján. Feljegyezte, hogy terüle­tének pártszervezeteiben segíteni kell azt, hogy legalább 2—2 új párttaggal erősödjék a pártszerve­zet. Gondosan felírta azt is, hogy ■a negyedév végéig hány község­ben kell csoportos beszélgetéseket, majd ezek után tömegpropaganda előadásokat szerveznie. Gyorsan szaporodnak a kis füzetben a so­rok, Szilágyi elvtárs mindent fel­jegyez, semmiről sem feledkezik meg. Nagy gonddal készíti el napi munlcatervét. Ilyenkor ismét elő­veszi jegyzetfüzetét, amely a Pusztakovácsiról szóló adatokat, jeljegyzéseket tartalmazza; előző látogatásai tapasztalatait. A jegy­zetfüzetben megtalálja azt is, hogy legutóbbi látogatása alkalmával kit látogatott meg, mi a legfonto­sabb tennivaló a községben, mi a pártszervezetek problémája. Mind­ezt gondosan átnézi, majd papírra veti a napi munkatervet. A legutóbb azt tapasztalta, hogy a pusztakovácsi Dimitrov Termelőszövetkezetben bajok van­nak a tervkészítéssel, de az elnök­kel is. A tervkészítésről már az el­igazítások alkalmával is szó esett. Szilágyi elvtárs tehát napi mun­katervébe elsősorban a termelő- szövetkezet látogatását jegyzi fel. A községi tanácson is érdeklődnie kell a felszabadulási versenyről; a munkaterv másik pontja erről a látogatásról szól. Időközben eszébe jut, hogy fel kell keresnie a falu idősebb lakóit, az öregeket — sok hasznos dolgot tanulhat ezektől. Estére csoportos beszélge­tést kell szerveznie. Mindez pa­pírra kerül, tervvé válik, amit Szi­lágyi Sándor, Pusztakovácsi inst­ruktora. ,ezen a napon meg akar valósítani. Beszélgetés a isa vezetőivel A termelőszövetkezetben első útja a könyvelőhöz vezet. Hossza­san érdeklődik a termelőszövetke­zet tervéről, majd elkéri és kí­váncsian átlapozza. Bizony, e té­ren kissé még tájékozatlan, nem nagyon ismeri ki magát a sok szám, adat között, nehéz megálla­pítania, hogy mi helyes, mi nem. Ahol a munkaegységrészesedésről olvas, hirtelen előveszi jegyzetfü­zetét. Eszébe jut, hogy előző nap az eligazítások alkalmával egyik instruktor sem tudta megmondani, hogy mennyit ér az egyes tsz-ek- ben a tervezett egységenkénti osz­talék. Most feljegyzi ezt is, de amikor a pénzbeli juttatásról ol­vas, megütközve emeli fel a fejét. Öt forint, ötven fillér? Ez bizony kevés pénzbeli juttatás egy mun­kaegység után. Legalább is ő úgy gondolja. De nem szól, hátha itt, ebben a tsz-ben ez nem is olyan kevés. Sajnos, Szilágyi elvtárs gazdasági kérdésekhez, ilyenek­hez, mint a tervkészítés is — nem tud hozzászólni. így fordulhatott elő aztán az, hogy ugyanebben a tsz-ben úgy készítették el a ter­vet, hogy a tagokat meg sem hallgatták, de még a pártszerve­zetet sem. Ez bizony hiba, beis­meri maga is, hogy neki kellett volna felfigyelni az ilyenre, ha már a tsz párttitkára közömbösen elnézte. Sok a baj a tsz-ben. A párttit­kár panaszkodik az elnökre, aki iszik, nem törődik a termelőszö­vetkezettel. Régóta vajúdik ez az ügy, s most is erről beszélgetnek a párttitkárral. Később aztán, mikor már másra terelődik a szó, az instruktor ki sem fogy az ötletekből. A titkár panaszkodik, hogy kevés a jöve­delem, Szilágyi erre azt mondja, hogy indítsanak valami mellék­üzemágat, ami jövedelmez. De mit? Az instruktor már elő is áll a javaslattal: hozzák rendbe egy gáttal a halastavat, amit a felsza­badulás óta nem használt senki. Négy holdnyi halastava van a isz-nek, idáig nem is gondoltak rá, hogy hasznosíthatják. Az első év­ben legalább 10 mázsa halat jö­vedelmezne. Sok mindenről beszélnek még, a pártszervezetről, amely ugyan megerősödött, hiszen minden hó­napban új párttagokkal gyarapod­nak, de mégsem tud vezető erővé válni a tsz-ben. Pedig, ha a kom­munisták többet törődnének a tsz­szel, aranybányává válna a Dimit­rov TSZ is, vonzaná a kívülálló­kat, hiszen minden lehetősége megvan arra, hogy gazdagodjék. Erős vezetés, jó pártszervezet len­ne szükséges, s ehhez kellene se­gítséget nyújtani a járási pártbi­zottságnak. Két hosszú óra telik el, amíg a párttitkár és az instruktor befeje­zi a beszélgetést. Hasznos volt, bár Szilágyi Sándor sok minden­ben bizonytalankodott, nem tu­dott tanácsot adni. A községi pártszervezetnél A községi tanácsnál hosszasan elbeszélget a titkárral. Érdeklődik a felszabadulási versenyről. Elő­kerül a notesz, s az instruktor fel­jegyzi, hogy Pusztakovácsi me­lyik községgel van párosverseny­ben. Felírja a tanácsülések idejét is, majd megkérdi, hogy a ver­senytáblán miért nem népszerűsí­tik a begyűjtési versenyben élen­járó gazdákat. Felírja a legjobb gazdák nevét, majd a gazdagyűlé­sek idejét. Meglátogatja azokat is. A község párttitkára éppen tag­gyűlésre készül, amikor az inst­ruktor meglátogatja. Sok baja van a beszámolóval. Szilágyi Sándor leül melléje, s elmondja,• mi. az, amivel foglalkozniuk kellene. Elő­fordult régebben, hogy ő maga ír­ta meg a beszámolót a titkár he­lyett, az utóbbi időben azonban csak tanácsokat <ad és segít az elő­készítésben. Sokkal hasznosabb ez ÍQV, mint amikor ő készíti a be­számolót. Most részt vesz a veze­tőségi üléseken és sok hasznos ta­nácsot, segítséget ad a beszámoló elkészítéséhez, a taggyűlés szer­vezéséhez. Meglátogatja a pártta­gokat, ismeri valamennyit, ismeri családi életüket, munkájukat, egyéni bajaikat, panaszaikat. Ha tud, segít, orvosoltatja a jogos pa­naszt. Ilyen beszélgetések alkal­mával a kommunista példamuta­tásról is beszél, meggyőző szóval. Szükség van erre, hiszen talán e téren van a legtöbb hiba. Bizony, az sem ártana, ha a pártoktatás­ról is többet beszélne az instruk­tor — vagy legalább is beszélt volna —, hiszen a községben egy­általán nem folyik pártoktatás. A tömegkapcsolat ssilárd&tüaáért Szoros tömegkapcsolat — ez az, ami könnyebbé teszi az instruktor munkáját. Tudja Kezt Szilágyi Sándor is, éppen ezért minden al­kalmat megragad, hogy a falu dol­gozóit megismerje, beszéljen ve­lük munkájukról, mindennapi éle­tükről, meghallgassa ügyes-bajos dolgaikat. Ezen a napon, ahogy tervezte, a 86 éves ,Kaufman bá­csit látogatta meg. Kaufman bá­csi ismeri az egész falut, hasznos, jó észrevételéi vannak, amiket Szilágyi |elvtárs is felhasználhat munkájában. A falu, egyik leg­idősebb asszonyát, a 89 éves Hor­váth nénit is felkereste ezen a napon, aki arról beszélt neki, hogy mennyire megváltozott a világ. Mert bizony,' ő 89 évet ért meg, s csak most volt először abban az élményben része, hogy vonaton utazhatott. Nagy dolog ez Hor­váth néni életében, s Szilágyi elv­társ megértéssel, szeretettel hall­gatja az öreg asszonyt. A 12 holdas Török Jánosnál a pártról beszélgetnek, a párttagok kötelességeiről. Török János al­kalmassá vált a megtiszteltetésre, a párttagságra, most akarják fel­venni a pártba. Azért is foglalko­zik olyan sokat vele a pártbizott­ság instruktora. így telik el eredményes mun­kával a nap. Ahogy besötétedik, Salamon György 9 holdas dolgo­zó paraszt lakásán hét gazda fi­gyel az instruktorra, aki válaszol kérdéseikre, beszél a mezőgazda­ságfejlesztési határozatról, a me­zőgazdasági munkaversenyről. Az okos, találékony parasztemberek között vita indul a jobb, eredmé­nyesebb gazdálkodásról. Az inst­ruktor füzetének lapjai megtelnek tanácsokkal, javaslatokkal. Sok jogos, panasz, is elhangzik ilyenkor. Salamon György, a házigazda el­mondja, hogy 1952-ben betagosí- tották 800 négyszögöl szőlőjét, amit aztán az állami gazdaság másnak adott kishaszonbérbe, míg ő egy gyengébb minőségű földet kapott. Fáj a szíve a földért, leg­alább ő művelhetné — mondta. A panasz bekerült a füzetbe s más­nap már intézkedett az instruk­tor. Az idén már Salamon György­nek adja az állami gazdaság kis­haszonbérbe a szőlőt. Ez komoly jövedelmet is jelent a gazdának. S legközelebb, amikor az instruk­tor Pusztakovácsiban jár, ismét felkeresi Salamon Györgyöt. Hasz­nos ez, az ilyen esetek után az emberek közelebb kerülnek a párthoz, érzik, hogy a párt törő­dik az ő bajaikkal, panaszaikat el­intézik. Az instruktor este mégegyszer átlapozza füzetét, felméri, I mit végzett azon a napon, milyen eredménnyel járt munkája. Amint mondtuk, s ahogy kiderült, Szilá­gyi Sándort nemhiába nevezik a járás legjobb instruktorának. Van még hiba az ő munkájában is, de a Marcali Járási Pártbizottságtól függ, hogy Szilágyi Sándor mun­kája még jobb legyen, hogy ön­állóbban, bátrabban foglaljon ál­lást egy-egy kérdésben, hogy még több segítséget adjon a pártszer­vezeteknek, a községeknek. De mindezek ellenére tanulhatnak a járás instruktorai Szilágyi Sán­dortól, s kell is, hogy tanuljanak, mert csak így tudják jól elvégezni azt a feladatot, amit rájuk bízott a párt. — NT — A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Kíméljék meg az ember testi épségét a kerékpárosok ... követeli szerkesztőségünkhöz küldött levelében Horváth Imre elvtárs, a Balatonszárszói Földmű­vesszövetkezet dolgozója. Ugyanis — amint írja — Bala­tonszárszón az amúgy is keskeny gyalogjárón kerékpároznak az emberek, sőt vasárnaponként ke­rékpár-korzót tartanak ott, ami mar annyira ..divattá“ vált, hogy mindinkább veszélyezteti a járó­kelők testi épségét. Kerékpározni a járdán — akár jó. akár rossz idő van — nem sza­bad! Ezt illene tudni a balaton- szárszói kerékpárosoknak is, azon­ban az is helyes lenne, ha felfi­gyelnének erre az illetékes ható­ságok is és a legszigorúbban ellen­őriznék a rendelet végrehajtását, j hogy végre biztonságos legyen a I gyalogjárón, való közlekedés. MIÉRT NINCS MUNKÁS CIGARETTA ? Preiszner Károly nyugalmazott MÁV-főellenőr azt panaszolja szerkesztőségünkhöz küldött leve­lében. hogy már hosszabb idő óta nem tud Munkás cigarettát vásá­rolni. Erős dohányos vagyok — írja — s nem csak azért vásárolnék rend­szeresen Munkás cigarettát, mert az az egyike a legerősebb dohány­fajtáknak, hanem azért is, mert olcsó és a szervezetem is ezt szok­ta meg. Sokezer dolgozótársam nevében kérem az illetékeseket, hallgassák meg kérésemet és tegyék lehető­vé, hogy azt a cigarettafajtát szív­jam, amit már megszoktam. Mi csak azt tesszük hozzá, hogy nagyon sokan vásárolnák Kapos­váron is a Mentha cigarettát* nemcsak a Balaton partján. Reméljük, nem kell sokat várni egyikre sem. köszönjük a pártnak — KÖSZÖNJÜK KORMÁNYUNKNAK .. . írták szerkesztőségünkhöz küldött levelükben Koletár József és Berki József elvtársak Mátra- füredről. Koletár elvtárs a ka- posfüredi December 21 Termelő­szövetkezet tagja. Berki elviárs pedig a hedrehelyi Búzakalász TSZ sertésgondozója. Mindketten — amint írják — jól érzik magukat és köszönetüket fejezik ki a megbecsülésért és megtiszteltetésért, hogy az ország legszebb vidékén, Mátrafüreden tölthetnek két feledhetetlen hetet. Nem feledjük ezt a megbecsü­lést és nem feledjük mindazt, amit az ország különböző részé­ben működő termelőszövetkezeti tagoktól tanulhatunk, akik szin­tén két hetet töltenek itt az üdü­lődben. Pihenünk, de egyben tanulunk is — írják levelükben —, s ha hazamegyünk, még jobb munká­val, az itt szerzett tapasztalatok al­kalmazásával tesszük még gazda­gabbá termelőszövetkezeteinket. Csokonai halálának 150. évfordulójára készülnek a csurgói gimnázium diákjai ... írja szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében Balogh László, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Általános Gimnázium III. osztályú tanulója. „Az osztályok emlék­albumot készítenek, melynek leg­sikerültebb lapjai bekerülnek az * iskola Csokonai-emlékalbumába. Január 28-a után minden osztály­ban dolgozatot írnak Csokonairól, s a legjobb dolgozatokat a DISZ- szervezet jutalmazza. Február ele­jén ismeretterjesztő előadásokban népszerűsítjük Csokonait Csurgó dolgozóinak körében. Ugyanezen idő alatt szavaló- és kiejtési ver­senyt is rendezünk Csokonai mű­veiből, majd február 14-én szín­műveiből mutatunk be részlete- két‘‘ •—i írja. Levélírónk ezenkívül beszámol a "vasárnap Csurgón megtartott Nagyváthy-emlékünnepség lefo­lyásáról is. Levelezőinknek üzenjük... Velczenbach Kálmán, Cserénfa. Levelét, amelyben . azt kérdezi, hogyan lehet a lap levelezője, megkaptuk. A lap levelezője bár­ki lehet, anélkül, hogy erre bárki­től megbízást kapott volna. Leve­leit örömmel vesszük és igyek­szünk azokat elhelyezni a lapban. Levélben bővebben válaszolunk. Belényesiné, Balatonfenyves, Imremajor. Köszönjük levelét. Ér­tesítjük, hogy a felvetett panaszt eljuttattuk az illetékesekhez és amint a válasz megérkezik, azon­nal értesítjük. Bajor Lajos agronómus, So- mogyszob. Levelét megkaptuk, felhasználjuk. Várjuk további le­veleit. Kertay Jánosné, Nagyszakácsi. Panasza ügyében . intézkedtünk^ Amint megkapjuk a Választ, le­vélben értesítjük. Szőnyi István, Zákány. Levelét megkaptuk. Köszönjük a figyel­meztetést. Ihász Kovács Jenő, Balatonsza- badi. Panaszában igyekszünk se­gítségére lenni. Bővebb választ levélben adunk. írjon máskor is. Balogh László, Csurgó. „Csoko­nai emlékezete“ című verse jól si­került. Alkalomadtán közöljük. Köszönjük írásait.----------------— . ■ ' -• V :>....... Felszabadulási pályázatok A Somogyi Néplap Szerkesztő­sége ünnepi pályázatot hirdetett hazánk felszabadulásának 10. év­fordulója alkalmából. Ugyancsak pályázatot indított az MNDSZ megyei elnöksége is „Tíz év asz- szonyaink életében“ címmel. Ol­vasóink kérésére megismételjük a feltételeket és kérjük, hogy minél többen vegyenek részt felszabadu­lási pályázatunkon. A Somogyi Néplap pályázata: Pályázni lehet elbeszéléssel, él­ményleírással, verssel, mely a fel- szabadulás óta eltelt tíz év esemé­nyeiről, a falu és a város életéről és harcáról szól. A prózai írás­művek terjedelme legfeljebb ISO géppel írott sor lehet. Pályadíjak: I. díj 500 forint, II. díj 300 forint, ’ III. díj 150 forint. Beküldési határidő: 1955. már­cius 15. Mind a díjazott, mind a közlés­re alkalmas írásművek a Somogyi Néplapban megjelennek. A pálya­díjakon kívül megjelent írásokat a szerkesztőség jutalmazza. Az MNDSZ pályázata: Asszonyaink, lányaink írják meg, hogy mit jelentett számukra az elmúlt tíz esztendő. írjanak ar­ról. hogyan állták meg helyüket a munkapadoknál, szántóföldeken, hivatalokban és írják meg, ho­gyan küzdenek ma életünk szebbé tételéért. Pályadíjak: Egy I. díj 300 forint, kettő II. díj 200—200 forint* három III. díj 100—100 forint. A díjazott és legjobb írásművek könyv alakjában megjelennek és néhányat a Somogyi Néplap ha­sábjain is közlünk. Beküldési határidő: 1955. már­cius 5. Cím: MNDSZ megyei elnöksé­gé Kaposvár, Kos suti Lajos u. 6,

Next

/
Oldalképek
Tartalom