Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. január 23. Világméretű aláírás? yűiíési me?galcm elindítását és világtalálkozó összehívását határozta el a Báke-Világtanács ülése Befejeződött a Béke-VáCágfcanács irodájának kibővített ülése. Az ülé­sen Frederic Joi.'ot-Curie, a Béke- yiág&anács elnöke az attwtíhálború felien, felhívást terjesztett be, amely­ben a békeszereíő erők ezévi vijág- tailálikpzójára, tett javaslatot. Az ér­tekezlet résztvevői .a javaslatot elfo­gadták^ majd felhívást bocsátottak foi Etiröpa és a világ népeihez, üitiq ;■ FELHÍVÁS EUROPA NÉPEIHEZ Európa népei elutasítják a Wehr­macht felállítását. A népek ellenzik annak a hadse­regnek talpraállítását — mindössze tíz évvel a háború befejezése után — amely halált és pusztulást vetett Európában. A pépekét felháborítja az, hogy volt hitlerista tábornokok rendelke­zésére lehet bocsátani az atomfegy­vert. A népek soha nem nyugszanak be'e ebbe a gaztettbe. A Wehrmacht megteremtéséről szóló szerződések ratifikálása távol­ról sem befejezett tény. Londonba!) és Párizsban, lazokban a parlamentekben, amelyek jóvá­hagyták ezeket a döntéseket, a véle- ménynyilvánitásra hivatott képvise­lők fe1« sem óhajtott ezekre az egyezményekre szavazni. A kormá­nyok, akárcsak a parlamentek, kénytelenek voltak beismerni, hogy népeik ellenséges szemmel nézik a párizsi egyezményeket. Ezek a kor­mányok azonban nem szándékoznak számolni az európai népek ellenállá­sává1, egyebek között magának a né­met népnek mind fokozódó ellenál­lásával sem. Azok ta döntések, ame’yekel a parlamentek a népek akarata elle­nére hoztak, nem köthetik gúzsba a népeket. A londoni és párizsi egyezménye­ket aláíró kormányok nem titkolhat­ják, tovább az új Wehrmacht létre­hozásának tragikus következmé- ij.ve't Nyugat-Németország újrafel- fegyverzéss Kelet-Németországbasi is fegyveres erők létrehozását vonná mag», után. Nyugat-Németország új- rafe'fegyvérzése fokozná a fegyver- kezesi hajszát, hosszú évekre kizár­ná Németország békés egyesítésének lehetőségét és megnehezítené az eu­rópai kollektiv biztonság bárminemű megszervezését. A Béke-Világíanács felhívja a vi­lág férfiait és asszonyait, összponto­sítsák (minden ereiüket, törekedjenek teües határozottsággal és bátorság­gal a londoni és párizsi szerződések ratifikálásának és végrehajtásának meghiúsítására. A JBékp-Vi’ágtanács fe'h:v;a mind­azokat a férfiakat és nőket, akik hős barett vívtak Nyugat-Németország óirafe’feeyverzése ellen, továbbá mindazokat, akik kezdik felismerni a. k;bon<akoző vcszé’yt, akadá’yozzák meg egyesített és megsokszorozott ■'rőíeszítésekke! a német miUtariz- mus f«'támasztásét és biztosítsák Európa biztonsápát ecy hékeszerető Németország részvételével. Európa népei a többi népek segít­ségével rrecbiűsítiák az új Wehr­macht létrehozását. felhívás a világ népeihez Egyes kormányok naojainkban atomháború k'robbantására készül­nek. Megpróbál iák hozzászoktatni a "épeket az atomháború elkerülhetet- 'enségének gondolatához. Az atomfegyver alkalmazása pusz­tító háborúhoz vezetne. Kiielentifik, hegv azt a kormányt, amely atomhá­borút robbant ki, salát népe meg­fosztja bizalmától és minden nép el­ítéli. Szembeszegülünk azokkal, akik étwnbábnriít készítenek elő. Követelőik, hogy minden ország­ban semmisítsék meg az (atomfegy­ver-készleteket és haladékta'anni «Tüntessék be az atomfegyver elő­állítását. * * * Az ü1és résztvevői jóváhagyták a felhívást és ezze1 megkezdődött a v;- lágméretű aPáírásgyűttésd mozgalom e rendkívül ferrtos ctományra. RÓMA (MTI) Vasárnap egész Olaszor­szágban megünnepük az Olasz Kom­munista Párt megalakulásának 34. évfordulóját. Az ünnepségek kereté­ben PaCmáro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára Firenzé­ben mond beszédet. RÖVID KÜLFÖLDI HÍREK BELGRAD (MTI) A Tanjug Jugoszláv Táv­irati Iroda jelentése szerint pénteken megkezdődtek Relgrádbap a keres­kedelmi tárgyalások a jugoszláv és a csehszlovák kereskedelmi küldött­ség között. A tárgyalások célja a két ország közötti egyéves kereskedelmi és fizetési egyezmény megkötése. A tárgyalásokban résztvevő jugo­szláv küldöttség vezetője Blagoje Gyurics meghatalmazott miniszter, míg a csehszlovák küldöttséget Fran- tisek Marek csehszlovák külkereske­delmi miniszterhelyettes vezeti. PEKING (Uj Kína) Csang Kaj-sek amerikai gyártmányú repülőgépei csütörtökön délután súlyos bambatámadást haj­tottak végre Fucsou ellen. A bom­batámadás során több mint 120 pol­gári személy meghalt, 180 pedig megsebesült. A város igen sok háza elpusztult. SAN JÓSÉ (MTI) Mint az Associated Press amerikai hírügynökség jelenti, a costaricai vezérkar pénteken délután hivatalosan közölte, hogy a kormány- csapatok visszafoglalták La Cruzt, az intervenciósok főerősségét és az ahhoz közel, a Csendes-óceán part­ián fekvő Puerto Soleyt. A jelentés hozzáteszi, hogy az intervenciósok harapófogóba kerültek: a kormány­csapatok észak és dél felől is beke­rítik őket. Ezt megelőzően már nem hivatalos jelentések érkeztek arról, hogy a támadók visszavonulnak a nicaraguai határ felé. RÓMA (MTI) Az olasz kormány kérésére a szenátus külön bizottságot alakí­tott a párizsi egyezmények tanulmá­nyozására. A bizottság munkáját február 20-dg befejezi. Martino kül­ügyminiszter kifejezte azt a remé­nyét, hogy a szenátus megszavazza a Nyugateurópai Unió felállításáról szóló egyezmények ratifikálását még március 7-e előtt, amikor Sóéiba Washingtonba utazik, hogy ott Eisen­hower elnökkel taláökozzék. Törvényerejű rendelet a kösaégfejlesztési hoss íjárulá*ről, minisztertanácsi határosat a kösségfejle alap lefesti étiéről A Magyar Közlöny január 20-4 szá-1 takarított eszközöket, valamint a lá­mában megjelent, a Népköztársaság ikosság önkéntes hozzájárulását fog­E’.nöki Tanácsának 1955 évi 4 szá­mú törvényerejű rendelete a község­fejlesztési hozzájárulás és a Minisz­tertanács 1010/1955. (I. 20.) zárná határozata a községfejlesztésd alap létesítéséről. A törvényerejű rendelet értelmé­ben a községi tanácsok a községpo- ktikai tervükben megállapított fel­adatok megvalósítására az állam ál­tal rendelkezésre bocsátott eszközök kiegészítésére évenként községfej­lesztésd hozzájárulást vethetnek ki. A hozzájárulás mértékét és a kive­tés alapját a községi tanács állapítja meg. A hozzájárulás mértékét, a ki­vetés alapját a tervbevett feliadatok szükségességét előzetesen falugyűlé­seken, kisgyűléseken a lakossággal meg kell tárgyalni. A községiejlesz- tósá hozzájárulás mértéke nem ha- tadJhatja meg a házadó, iHletve a ló után megállapítható adótétel nélkül számított általános jövedelemadó évi összegének 10 százalékát, illetőleg azoknál, akik házadó, vagy jövede­lemadó fizetésére nem kötelezettek, háztartásonként az évi 100 forintot. A községfejlesztésd hozzájárulást a tanács határozata alapján a községi végrehajtó bizottság a pénzügyi ap­parátus segítségévéi vett ki és szedi (be. A Minisztertanács határozata ki­mondja, hogy a községpolitikai terv­ben szereplő feladatokat elsősorban a tanács költségvetése, valamint be­ruházási és felújítási kerete terhére kell megvalósítani. A tanács költség- vetésében, illetőleg beruházási és felújítási keretében nem fedezett fel­adatok. megoldására községfejleszté­si alapot kell létesíteni. A községfej- lésztési alap lényegében a tanács elő­irányzaton, illetve terven felüli be­vételeit, a beruházási keretből meg Halja magában. A határozat megállapítja, hogy a községfejlesztési alap fedezett forrá­sai a következők: a tanácsi vállala­tok terven felüli nyeresége, a köz- ségpolitáikai tervben előirányzott fel­adatok megvalósításához fizetett vállalati hozzájárulás, az adópré- rnáum dologi része, a költségvetési előirányzatokon felüli többletbevé­tel, a készpénzben jegyzett állam- kölcsönöbből a tanácsot megilflető ré­szesedés, a községfejleszfési hozzá­járulás. A fedezeti forrásokkal kap­csolatban több intézkedést tartalmaz a határozat, így például kimondja, hogy a tanácsi vállalatok terven fe­lüli nyereségének több mint 40 szá­zaléka, az adóprémium 80 százaléka és a községekben készpénzben jegy­zett áilamkölcsönökből az eddigi 20 százalékos részesedés helyett 50 szá­zalék illett meg a tanácsokat. A határozat részletesen szabályoz­za a községfejlesztésd hozzájárulás kivetésének módjait. A községfejlesztési alapban össze- , gyűlt pénzeszközökkel kizárólag a tanács rendelkezik. Ezeket költség­vetésen felüli feladatok, például utak, .járdák, kutak építésére és ja­vítására, szociális és kulturális in­tézményeik felújítására és javítására, a köztisztaság fejlesztésére, közutak, népfürdők és egyéb egészségügyi .in­tézmények felújítására és javítására, valamint más, hasonló célra lehet felhasználni A községfejlesztési alap felhasz­nálásáról a végrehajtó bizottság a tanácsnak tartozik évenként beszá­molni. A községfejlesztési alap' pénzügyi lebonyolítását a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértés­ben 1955. január 31-ig szabályozza. NEMZETKÖZI SZEMLE atf .Álombélié, yagy siloinleiiSioFsa A feőiíhi és párizsi szerződések ratifikálása a végletekig fokozná egy új, az feddigieknél összehason­líthatatlanul borzalmasabb világ- j háború veszélyét. Nemcsak azzal, hogy újra fegyvert adna az em­beriség íégeivetemüS tebb ellensé­geinek, a nyugatnémet militaris­táknak ía: kezébe, hanem azzal is, hogy olyan tömegpusztító hadiesz­közök gyártását tenné lehetővé számukra, mint amilyfenek az atom-, a vegyi- és a biológiai fegyverek. Az Északatlanti Szövetség Ta-! dácsának ^temrégiben megtartott értekezlete egyenesen e szervezet stratégiájának alapelvévé tette az atomfegyverek alkalmazását. Egyes amerikai katonai vezetők egyre szemérmetlenebbül, egyre Uihívóbban uszítanak az atomhá­borúra a Szovjetunió és a demok­ratikus tábor többi országa ellen. Radford amerikai tengernagy, akit-a szovjet sajtó találóan neve­zett új háborús bűnösjelöltnek, a napokban például azt a kijelentést kockáztatta meg, hogy „az Egye-j sült Államok nem riadna vissza az atombomba alkalmazásától Ko­reában, ha ott kiújulnának a had­műveletek." Egy másik amerikai atoniloyag, Stevenson pedig Ugyancsak a napokban azzal kér- kedett, hogy „bármely pillanat- ban‘‘ )kész az Angliában létesített amerikai támaszpontokról meg­rakott bombázókat küldeni a bé­keszerető országok ellen. * Ezek és az ezekhez hasonló megnyilatkozások a maguk mez­telenségében mutatják meg a há­borús gyújtogatok igazi arcát. Az ilyen kijelentések világánál még ö légelfogultabb emberek is meg­érthették, mily keveset érnék azok a kenetteljes szólamok, ame­lyek az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében „az atomerő békés fel-' használásáról“, az „atomenergia nemzetközi ellenőrzéséről“ nyuga­ti részről elhangzottak. A Szovjetunió, amely az elmúlt esztendőkben nemcsak hogy meg­szüntette az Egyesült Államok atommonopóliumát, hanem az atomenergia felhasználása terén sok tekintetben túl is szárnyalta az Egy esült Államokat, lankadat­lan erővel küzdött és küzd az atomenergia háborús célokra való felhasználása ellen. A javaslatok egész sorát terjesztette a nemzet­közi fórumok elé az atom-, hidro­gén- és más tömegpusztító fegy­verek feltétel nélküli eltiltására és e tilalom feletti hatékony nemzet­közi ellenőrzés megvalósítására vonatkozóan. A Szovjetunió javas­latait osztatlan lelkesedéssel fo­gadták a békeszerető emberek százmilliói szerte a földkereksé­gen. A tömegpusztító fegyverek betiltásáért vívott harc jelszavát zászlajára tűzte az ötödik nagy­hatalom: a béke híveinek világ­mozgalma is. De a Szovjetunió tettekkel is alátámasztja az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverek be­tiltásáért folytatott politikai és diplomáciai harcát. Példát mutat abban is, hogyan lehet az emberi elme e kétségkívül eddig legna­gyobb felfedezését, az atomenergi át magának az embernek a szol gáiatába állítani. A Szovjetunió egy héten belül1 két nagyjelentőségű kormánynyi- j latkozatot tett közzé az atomener-: gia békés felhasználására vonat­kozóan. Az egyiket arról, hogy kész az ENSZ-nek az atomenergia békés felhasználásának kérdésével kapcsolatban l95S-íe összehívott | nemzetközi' értekezlete elé jelen­tést terjeszteni a Szovjetunió első atomvillanyerő-telepéről és mun­kájáról A másikat pedig arra vo-1 natkozóan, hogy tudbmányos- technikai és termelési segítséget nyújt más államoknak az atom­erő békés célokra való felhaszná­lását szolgáló kutatás fejlesztésé­ben. A kormánynyilatkozatok újabb fényes megnyilatkozását jelentet­ték a Szovjetunió következetes békepolitikájának. Éppen ezért nemcsak tudományos-technikai segítségben elsőként részesülő or­szágok — a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Ko­mán Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság sajtója és közvéleménye üdvözölte öröm­mel a Szovjetunió kormánynyilat­kozatait, hanem ugyanolyan lel­kesedéssel és örömmel fogadták azokat a béketábor többi országá­ban — sőt a, kapitalista államok­ban is a haladó lapok és az egysze­rű emberek. De a nagyjelentőségű nyilatko­zatok és azok hatalmas népszerű­sége meggondolkoztatta azokat is, akiknek sehogyan sincs ínyükre a Szovjetunió békepolitikája, akik minden szovjet kezdeményezést „propagandafogásnak“ szeretnek feltüntetni saját közvéleményük, saját népük előtt. A már jólismert, agyoncsépelt szovjetellenes szóla­mok mellett, a nyugati burzsoá sajtóban a szovjet nyilatkozatok­kal kapcsolatos kommentárokban igen sok a merev elutasítástól tar­tózkodó, óvatosságra intő hang. Az angol atomerő hatóság szóvi­vője például „rendkívül érdekes fejleménynek1' nevezte a szovjet javaslatot. Jules Moch, az ENSZ leszerelési bizottságában helvet- foglaló francia küldött üdvözölte a Szovjetuniónak azt a bejelenté­sét. hogy kész ismertetni az atom­erő békés felhasználására vonat­kozó tapasztalatait. Ez a bejelen­tés — mint mondotta — „példa nélkül álló tényt jelent“. Figyelemreméltó megállapításo­kat tett a szovjet kormánynyilat­kozathoz fűzött kommentárjában a New York Herald Tribune, a nagy befolyású amerikai burzsoá lap is. Ebből kiderül, hogy az ame­rikai vezetőkörök elsősorban attól tartanak, hogy a szovjet kormány­nyilatkozat „erős hatást kelt sok országban és ezek a Szovjetunió­hoz fordulhatnak majd az atem- erő békés felhasználásához szük­séges anyagi és technikai segítsé­gért.“ A nyugati sajtóban emellett igen gyakran fordul elő az a kö­vetelés is, hogy „most már a Nyu­gaton a sor“, „a Nyugatnak szin­tén hajlandóságot kell mutatnia arra, hogy az egész emberiség rendelkezésére bocsássa tapaszta- latait.‘‘ Ezekben a napokban tartotta ülését Becsben a Béke-Világtanács Irodája és az egész földgolyót át­fogó hatalmas békemozgalom ve­zérkara. A Béke-Világtanács Iro­dájának záró ülésén újabb nagy- jelentőségű felhívások születtek: Európa népeihez, a világ népei­hez. Nem vitás, hogy a nyugat­német újrafelfegyverzés és az atomháború megakadályozására felszólító két drámai felhívási újabb erőket mozgósít majd az atomháborús tervek szétzúzásáért, az emberiség békés, boldog jövő­jének biztosításáért induló döntő küzdelemre. „BANÁNKÖZTÁRSASÁ­GOKNAK“ nevezik általában a kis közép­amerikai államokat. Az United j Fruit Co nevű hatalmas észak- I amerikai gyümölcskonszern vége­láthatatlan ültetvényei húzódnak itt, amely konszern kezében tart- Ija ezeknek az országoknak egész gazdasági és politikai ellenőrzését. E „banánköztársaságok“ egyike Costa Rica. Területe alig valami­vel nagyobb, mint fél Magyaror­szág. Lakossága hazánk lakossá­gának mintegy egytizede. Ez a kis ország azonban napok óta mégis a világ közvéleménye figyelmének homlokterébe került. Mi történt Costa Ricában? Costa Ricába fegyveres bandák törtek be, hogy megdöntsék a Figueres-kormány uralmát. Az intervenciósok mögött, amint azt a különböző vizsgálatok, sajtóje­lentések igazolják, „külföldi erők" állnak, az agressziót „külföldön kiképzett és felszerelt csoportok“ követték el. A Costa Rica elleni támadás kí­sértetiesen hasonlít a tavalyi Guatemala elleni intervencióhoz. Mint a délamerikai lapok rámu­tatnak, egyik szervezője — a guatemalai beavakozáshoz hason­lóan — Washington és az United Fruit Co dróton rángatott báb­figurája: Somoza nicaraguai elnök volt. Abban is feltűnően nagy a hasonlóság, hogy mindkét táma­dás azután következett be, hogy a mindenható gyümölcströszt el­len korlátozó intézkedéseket hoz­tak, illetve jelentettek be. De Guatemala és Costa Rica között mégis volt egy alapvető kü­lönbség. Míg Arbenz — guatema­lai kormánya haladó kormány volt, addig Costa Ricára nem áll ez — hisz, mint ismeretes, itt még a kommunista pártot is tör­vénytelennek nyilvánították. Azok a néptömegek nyomására hozott bátortalan intézkedések és az amerikaiak gazdaságpolitikája, valamint az United Fruit túlka­pásai ellen elhangzott nyilatkoza­tok, amelyeket Figueres tétt, azonban elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy Figueres Washington szemében „kegyvesztetté“' váljék. A Costa Rica elleni támadás, amely újra megmutatta a „sza­badság bajnokainak" álarcában tetszelgő amerikai politikusok, tábornokok és trösztvezérek igazi énjét, csak gyűlöletet és undort kelt szerte a világon. Mind több ember döbbent rá annak tudatá­ra, hogy az Egyesült Államok je­lenlegi vezetői a „világ csendőré­vé“ szeretnék változtatni Ameri­kát s azt a gyarmati rémuralmat, amelyet Közép-Amerika „banán- köztársaságaiban" igyekeznek megteremteni, vagy tűzzel-vassal fenntartani, szeretnék kiterjeszte­ni a föld valamennyi országára, kicsinyekre és nagyokra egyaránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom