Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-21 / 17. szám
Péntek, 1965. január 21. SOMOGYI NÉPLAP * KÉSZÜLŐDÉS A TAVASZI MUNKÁKRA GONDOS GAZDÁK A KISKORPÁDIAK Igazi szép januári délelőtt van. A földeket vastag hótakaró borítja. A fákat is ünnepi díszbe öltöztették az ágaikra tapadó hópeiyhek. Olyan az egész határ, mint egy fehér ruhával terített asztal. Ilyenkor öröm •kint lenni a szabadban, gyönyörködni a természet szépségeiben. Ebben a szép téli világban gyönyörködve igyekeztünk Horváth József 5 holdas dolgozó paraszttal a kiskorpáéi vasútállomásról a falu központja felé. Több mint két kilométert kellett gyalogolnunk a faluig. De ilyenkor még a gyaloglás is jobban, esik, mint máskor. Közben beszélgettünk mindenről, ami éppen szóba került. Horváth bácsi a falujával dicsekedett, dicsérte paraszttársait és megelégedéssel beszélt az új tanács munkájáról is. — A mi falunkat igen becsületes emberek lakják — mondta. — Olyan szorgalmasak, mint a hangyák: örökké dolgoznak. Nyáron csak a mezőn lehet megtalálni őket, de nagy’szükség is van itt a szorgalomra! Ezek a földek — ha azt akarjuk, hogy jó termők legyenek — sok munkát követelnek. A legtöbb helyen mészszegény a határunk és ez bizony alapos kezelésre szorul. De hál’ istennék — mondta Horváth bácsi kissé büszkén — minden évben kihoztunk belőlük any- nyit, hogy nekünk is elég volt egész éven át, meg az államnak is meg tudtuk adni a neki járó részt. Most pedig az új tanács — amint hallom — mésziszapct igényelt, hogy mészszegény talajunkat meghintsük vele. így aztán az idén még jobb, gazdagabb termésnek nézünk elébe. Közben célhoz értünk, elbúcsúztunk egymástól és mindegyikünk ment a maga dolga után. Én arra voltam kiváncsi, hogy a kiskcrpádiak mit is csinálnak ezekben a téli napokban, hogyan várják a tavaszt, hogyan készülnek a tavaszi munkák nagy ütközetére. Nem sokat kellett kérdezősködni. Csupán csak az kellett, hogy az ember jól körülnézzen és máris láthatta, hogy pezseg, hogy lüktet az élet a kis félreeső faluban, akkor, amikor a természet békésen alusz- sza téli álmát. A községben — bármerre is mentem — mindenütt azt tapasztaltam, hogy mindenki dolgozik, mindenki tesz-vesz valamit, mindenkinek van valami elfoglaltsága; nem találtam tétlenkedő embert. Legtöbbjük már a tavaszra készült. Bauer Ferenc kovácsmester műhelyében szinte szünet nélkül cseng az üllő a rázúduló pörölycsapásoktól. Ekék, boronák, kocsialkatrészek és má.s Jegyéi» ’gazdasági felszerelések várják s javítást. — Annyi a munkáin, hogy alig látszom ki belőle — mondja a mester. — Igyekeznem kell, hogy amire kitavaszodik, a parasztok kezeiben jól kijavított szerszámok legyenek. Van olyan nap, hogy 8—10, sőt 15 •dolgozó paraszt is megfordul a ko- vácsmühelyben. Vannak olyanok, akik — mint például Kovács József 10 holdas gazdálkodó — még segítségüket is felajánlják, hogy mezőgazdasági felszereléseik minél előbb -elkészüljenek, nehogy a tavasszal «miatt egy percet is késlekedniük kelljen. * * * Bcgnármű'hely nincs a faluban; a szomszédos Kaposfőre kell eljárniuk a gazdáknak, de ez sem késlelteti •őket előkészületeikben. A legtöbbjük már megrendelte mezőgazdasági gépeihez, felszereléseihez szükséges fa- ■a’ikatffészeket. Hódos Pál például teljesen új szekeret készíttet. * * * Papp Lajos 5 holdas dolgozó paraszt sertésvágási engedélyt kért a ’tanácsházán. — No, aztán hány kilós? — kérdi •Gergely László elvtárs, a begyűjtési megbízott. — Van vf:~- 180 — feleli Papp Lajos gazdálkodó. — Ebbel akarok •erőt gyűjteni tavaszra — fűzi tovább a beszélgetést tréfásan a gazda. — Most aztán nem kell majd töprengenem, hogy a nagy munkák idején, amikor a mezőre kell mennem, mit tegyek a tarisznyába. * * * Kolonits József körzeti agronómus egész nap a gazdákat látogatja. Szaktanácsokkal látja el őket, segít tavaszi vetésterveik elkészítésében. Tanácsait szívesen fogadják a gazdák. Most írják össze azokat a parasztokat, akik a gépállomás szelektorával akarják megtisztítani'tavaszi ve- tőmagvaUoat. Számbavetíék az egyéni ■kezelésben lévő magtisztítókat is, melyeket közhasználatra szívesen felajánlottak tulajdonosaik. Műtrágya is már több mint egy vagonnal elkelt a szövetkezet raktárából. Tavaly 360 mázsa műtrágyát használtak fel a dolgozók, az idén pedig máris jóval többet igényeltek. * * * Gulyás Vendel és Filiszár István dolgozó parasztok felkeresték a tanácsot és a tavaszi munkák előkészületeiről beszélgettek a tanács vezetőivel. Nagyon helyesen foglalkoztáik » jövőévi takarmányszükséglet biztosításával. Fii iszár gazda elmondta, hogy a kiskorpád! dolgozó parasztoknak nagyon kevés rétjük van. Az állattenyésztés fejlesztéséhez pedig sok takarmányra van szükségük. Éppen ezért javasolta, hogy az idén a tavalyinál sokkal több pillangós- takarmányt vessenek a gazdák. A beszélgetés után a községi tanácstagok nyomban nekiláttak a lóhere és lucerna vetőmagot igénylő gazdák összeírásának, * * * A gazdákörten is jobbára a tavaszi előkészületeikről esik a legtöbb szó. A legutóbbi estén a legfontosabb növényvédelmi intézkedéseket beszélték meg a gazdák. A gazdakörben a helyes trágyakezeSésre is megtanítják a dolgozó parasztokat, aminek különösen nagy szerepe van a terméshozam növelésében. Ezt bizony na,gyón szívesen veszik a dolgozók, mivel számukra elég sok problémát okozott földjeik térmőerejenek fokozása, mert a község határa sokfajta talajból áll. A tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületei mellett serény munka folyik a begyűjtésben is. Igyekeznek hónapról hónapra teüljesítsni állam ’ránti kötelezettségeiket. Filiszár István (alsó) 8 holdas dolgozó paraszt, tanácstag, már március 1-ig teljesítette tojás- és baromfibeadását. Emellett népnevelőmunkával mozgósította a körzetében lakó dolgozókat !s Kedden reggel — mivel a be- gyűitShely kissé távol esik — a körzetébe tartozó dolgozó parasztok az ő kocsiján vitték az esedékes tojást és baromfit a. begyűjtőhelyre. Kupics János és Gyócsi 'Ferenc dolgozó parasztok az adófizetésben mu- íafnak példát. Mindketten már hónapokkal előre vannak adójukkal. * * * Az állami tarta! ékföldekkel sem lesz baj. Mind a 216 holdat 5 évre br "bevették a község dolgozó parasztjai. Jónéhánvan már az istállótrágyát is kihordták rája. * * * A dolgozó parasztok lelkesedésébe azonban egy kis aggodalom is vegyült Ugyanis nagyobb mennyiségű mésziszápra kötötték szállítási szerződési A Budapesti Öntözési és Ta- lajiavíiási Vállalat keszthelyi kirendeltségének már régen le keltett volna, szállítani a mésziszapot. Ez azonban még a mai napig sem történt meg. A gazdák kérik az illetékeseket, hogy sürgősen intézkedjenek. * * * Lebó Lajos elvtárs, a tanács elnöke örömmel számolt be arról, hogy az egész tavaszi vetőmag biztosítva van. / .-— Jól felkészülve Várjuk a’ tavaszt — mondta. — Az idén sóikkal gazdagabb aratásunk lesz, mint aZ elmúlt évben volt. Wirth Lajos. Megtartotta első ülését a Somogymegjei Népfront-bizottság népművelési, oktatási és sport-akcióbizottsága Január 19-én délelőtt tartottal meg első ülését a Megyei Népfront-bizottság népművelési, oktatási és sportakció bizottsága. A bizottság tagjai egymásután szólaltak fel, sorban születtek a helyes javaslatok, határozatok. Többek között felmerült a falusi -énekkarok problémája is. Míg a múltban sok községben volt dalárda, a felszabadulás után szinte minden átmenet nélkül megszűnt a falusi énekkarok működése. A bizottság célul tűzte ki, hogy támogatja, elősegíti a falusi énekkarok mielőbbi létrejöttét. Hetes községben máris megalakult az énekkar. Felvetődött Kaposvár zenei életének problémája is. A pécsi műsoriroda gyakran szerződtet Kaposvárra sekélyes, többízben ízléstelen zenei műsorszámokkal szereplő együtteseket. Több hozzászólás hangzott el, mely ennek a felszámolását célozta. A kaposvári zeneiskola a közeljövőben tudományos előadássorozatot indít a nagy zeneszerzők életéről, munkásságáról. A gyermekzenekar, a kamarazenekar és a szimfonikus zenekar hamarosan értékes előadással ajándékozza meg a város dolgozóit. Uj, színvonalas műsorral készül a Somogyinegyei Népi Együttes is, felesleges tehát, hogy giccs- szerű műsorszámokkal hígítsák a dolgozók ízlését. * I Szőnyegre került a Somogy megyei írócsoport kérdése is. A csoport már hosszú hónapok óta megszüntette munkáját. Szükségessé vált, hogy újjáélesszék, új, egészséges alapokra helyezzék. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele egy irodalmi jellegű folyóirat megindítása, mely teret nyit az írással foglalkozó somogyi dolgozók előtt. A közeljövőben, talán a jövő hónapban sor kerül egy ilyen folyóirat megindítására. Megyénk falusi pedagógusai már évek óta foglalkoznak községeik monográfiájának összeállításával. Az anyag nagyrésze összegyűlt, csupán a kiadás problémája foglalkoztatta a monográfia összeállításán munkálkodó bizottságot. Az akcióbizottság elhatározta, hogy ezen a területen is lépéseket tesz, hogy mind egy- egy jelentősebb községi monográfia, mind pedig a megye monográfiája kiadásra kerüljön. Április 4-re, az ország és a megye felszabadulásának 10. évfordulójára a TTIT megyei csoportja és a történelmi társulat elkészíti a megye történetét is, kiadásra kerül a Somogy megyei írók első antológiája, továbbá ugyancsak kiadják a „Somogy megyéi füzetek“ 1 sorozatban Kanyar József „1905—1807-es somogyi arató sztrájkok“ című munkáját. Az akcióbizottság továbbá tervbevette, hogy a sorozatban legközelebb a Somogy megye képzőművészetének fejlődéséről ad ki tanulmányt. A Somogy megyei MSZT és a TTIT titkárai ismertették programjaikat, melyek ugyancsak jelentős eseménysorozatot tartalmaznak. Több javaslat hangzott el a magyar—szovjet barátsági hónap megünneplésére és a fel- szabadulás tízéves évfordulójának megünneplésével kapcsolatban is, ugyanakkor Csokonai halálának 150 éves évfordulójára mind Csurgón, mind Kaposváron komoly megemlékező ünnepély készül. Több sportkérdés is felmerült a bizottsági ülésen, többek között a pálya kérdése, az ezévi tervben történő eltolódások stb., ezekről azonban az a'kcióbizottság sport- csoportja külön gyűlésen tárgyal. Szabó Gyula igazgató elvtárs, a bizottság elnöke zárószavaiban kifejtette, hogy a bizottság gyűlése megfelelt a várakozásoknak. A jelenlévők érdeklődése és értékes javaslatai arra utalnak, hogy a dolgozók magukévá tették a bizottság célkitűzéseit, a megye kulturális, nevelésügyi és sportfejlesztését. A Hazafias Népfront-bir zottság hozzájárul, hogy a felmerült kérdések megoldódjanak, és a jövőben is hasonló eredményes munkát vár az akcióbizottságok- tóí. 9 Hazafias Népfront Megyei Bizottságának közleménye A Hazafias Népfront Somogy- ( megyei Bizottságának elnöksége fogadóórákat tart az alábbi időpontokban: Január 21, péntek délelőtt 9— 12-ig Nyári Pál ref. esperes, január 25, kedd délelőtt 9— 12-ig dr. Tarján László véradó áll. ig. főorvosa, Kaposvár, január 28, péntek délelőtt 9—12-ig Gazda János népfront-titkár, február 1,- kedd délelőtt 9—12-ig Szabó Gyula óvónőképző ig., február 4, péntek délelőtt 9—12-ig Varga Károly népfront-elnök, február 8, kedd délelőtt 9—12-ig Szántó József 1 MB ágit.-prop, titkár, február 11, péntek délelőtt 9—12-ig dr. Ná- dasdy István, a Faipari Vállalat tisztviselője, február 15, kedd délelőtt 9—12-ig Hosszú Mátyás dolgozó paraszt, Somogyszentpál. A fogadóórákat a Hazafias Népfront Somogymegyei Irodájának helyiségében: Kaposvár, Kossuth Lajos utca 28. sz. alatt tartják. Kérjük a megye dolgozóit, forduljanak bizalommal javaslataikkal, észrevételeikkel, panaszaik-- kai a fogadónapot tartó elnökségi tagokhoz. Tanulnak, terveznek a marcali járás egészségügyi dolgozói Ha az idegen látogató belép a marcali kórház főkapuján, a helyhez illő csend fogadja. De 'belül, a főépületben, mozgalmas étet folyik. A társalgóban fehér- kötényes ápolónők éppen a Klasz- szikus kapitalizmus anyagát tanulmányozzák a kórház alapszervezeti titkárának vezetésével. A szakszervezeti helyiségben 14—15 ápolónő ül az asztalok körül, tanulják az új gyógyeliár ásókat. egyéves továbbképzés keretén belül. Az igazgatói irodában a kórház orvosai dr. Vi- czián Antal igazgató vezetésével orvosi és referáló gyűlést tartanak a községi körzeti orvosok bevonásával. A körzeti orvosok havonként egyszer jönnek be a járás központjába, hogy tájékoztatást kapjanak az általuk beutalt betegek ápolásáról, gyógyításáról. Itt megtudják, hogy a kórházból való távozásuk után milyen kezelésben kell őket részesíteni. A kórház MDP-alapszervezete minden második kedden alapfokú és középfokú politikai iskolát tart. A gazdasági dolgozók pedig hetenként egy-’ alkalommal tanulmányozzák « költségvetés és a könyvelés techni-* Icáját. A konyhai dolgozóknak Simon Lajos orvos tart hetenként előadást az egészségügyi ismeretekről. A mű- tősegédek alapfokú tanfolyamon vesznek részt Kanyar Istvánná vezetésével. Nincs a kórháznak és a járásnak olyan területe, ahol az egészségügyi dolgozók politikai és szakmai oktatásban ne vermének részt. Ezek a tanfolyamok azt a célt szolgálják, hogy közegészségügyünket minél magasabb színvonalra emeljük. Az igazgatói irodában a második 5 éves terv feladatainak tervezése folyik, amelyben új kórházi osztály, gazdasági épület létesítése és átalakítási munkák szerepelnek. A terv szerint a második 5 éves terv folyamán 2O0-ra emelkedik a kórház ágy- létszím«. amely megköveteli, hogy a konyhát is ikibővítsük és gépekkel szereljük fel. A íkiskastély átalakítása a tervek szerint még ebben az évben, megtörténik. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához elengedhetetlen a dolgozók szakmai és politikai képzése. Leposa József, marcali kórház. Jó jövedelmet biztosat tsz-einknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainknak a szerződéses állathízlalás A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat értelmében termelőszövetkezetetek és egyénileg dolgozó parasztságunk gazdasági erejének növelése érdeke- ben álíalhízlalási akciókat indított be a megyei Állatforgalmi Vállalat is. Megyénkben az 1954-es esztendőben több mint 3 ezer egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt és majdnem 300 termelőszövetkezet hizlalt szerződéses állatokat. A szerződéses hizlalásból megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunk az elmúlt év folyamán mintegy 33 millió forint jövedelembe? jutott. Az 1955-os esztendőben több mint 7 ezer db sertéshizlalási és 2500 db bikahízlalási, szerződést kötöttek megyénkben. Országos vásárokon és piaci napokon egyre többen keresik a szerződéses hizlalásra alkalmas állatokat. süldőket és növendék állatokat, hogy azokat mielőbb leszerződ- tethessék az Állat forgalmi Vállalat körzeti megbízott aival. A lekötött sertések után darabonként 400 forint, a hízott bika után pedig 3,00 forint előleget folyósít a vállalat.. A termelőszövetkezetek sertésnél 600 ; forint, hízott bikánál pedig 300 forint előleget kapnak. A szerződéses hizlalásban tsz-atok is és egyéni gazdáink is szép eredményt ériek el. A bolhói Ságvári tsz 2 db 'hízott bikáért 7990 forintot, a csurgói Uj Élet tsz 2 db bikáért 9300 forintot, a böhönvei Szabadság tsz ugyancsak •2 db bikáért 10.400 forintot kapott. Baksa Ernő és Benkö István ma- gyaratádi lakosok 2—2 sertésük után 7200—7600 'forintét kaptak az elmúlt esztendőben. 1955. évben mér 6, illetve 10 darabra kötöttek hizlalás! 'szerződést, hogy jövedelmüket tovább gyarapítsák. Az a.ndccsi Sztálin tsz, amely 1954. évben 15 db szerződéses sertést hizlalt, ez évben már 50 db sertésre kötött hizlalás! szerződést gazdasági erejének növelése érdekében. Szorg István göllei termelő 1955. évben 15 db sertést hizlal szerződésesen. Megyénk mezőgazdasági jelleg ón él fogva számos termelőszövetkezetnek és egyénileg dolgozó- parasztnak megvan még a lehetősége, hogy szerződéses állatokat hizlaljon. Ezért minél többen, és minél előbb kössenek hizlalás! szerződést a megyei Állatforgalmi Vállalattal. Megérdemlik az elismerést a jé apaállatgondoziók Állattenyészrtésiink egyik legfontosabb ága a továbbtenyésztés alapját képező apaállatokról való gondoskodás. Ehhez viszont, elsősorban jó apaállatgondozó kell. ■ aki szereti is a rábízott állatokat, j Megyénkben az; apaállatok gon-^ dozása terén jó eredmények mu-, tatkoznak és az 1Ö54. évi mérleget, lezárva 113 apaállatgondozót részesített prémiumban a Megyei I Mezőgazdasági Igazgatóság. Össze- j sen 95 ezer forintot fizettek ki j ezen' a címen. Mészárovics Józsefi (Ádánd) 4400 forint, Bóna Imre (Zamárdi) 4280 forint, Kovács János (Balatonőszöd.) 3900 forint, Horváth Lajos (Ságvár) 3160 forint prémiumot kaptak azért, mert a reájuk bízott bikákat lelki- ismeretesen gondozták. Azonban vannak megyénkben olyan a.paáüatgondozók is, akik prémiumban nem részesültek rossz munkájuk miatt. Tanácsainknak a legjobban, megfelelő gondozókat kell erre a fontos helyre beállítani. Nem olyant, mint a somogyudvarhelyi Gaál Vendel, aki egyik napról a másikra otthagyta a bikákat, és Czire István Homokszentgyörgyön körmöletlenül hagyja, nem gondozza az állatokat. Puskás József Segesdén pazarolta a takarmányt és nem okszerűen takarmányö- zott. Mindezeken túltett' Elmájer Sándor Barcson, aki a reábízott abrakot a saját három tehenével etette meg. s ezért állásából azonnal elbocsátották. Okulva ezeken a példákon,- az apaállatgondozók ezután, törekedjenek még jobb munkára, hogy még inkább és mindannyian kiérdemeljék az elismerést s a prémiumot.
