Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-19 / 15. szám
Szerda, 1955. január 19. SOMOGYI NÉPLAP 8 Az állam iránti kötelezettségek teljesítésének egyik alapja — a példamutatás A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL HAZÁNK HÍREI Pártunk és kormányunk határozatai nyomán nagymértékben megjavult a nagyatádi járás dolgozó parasztjainak anyagi helyzete is. Dolgozó parasztjaink a földművesszövetkezet boltjaiban sok olyan iparcikket vásárolnak, amit eddig nem igen tudtak megvenni. Bizonyítja ezt a járás földművesszövetkezeteinek megnövekedett forgalma. A vásárlóképességgel együtt javult a dolgozó parasztok adófizetési lehetősége is. Ez megmutatkozik abban, hogy az előző évekhez viszonyítja sokkai több dolgozó paraszt időben rendezte adófizetési kötelezettségét. Igen örvendetes jelenség, hogy napról napra nő az önként fizetők száma. Ma már sok olyan dolgozó paraszt van, aki felkeresi az adóügyi megbízottat vagy elmegy a tanácshoz és kifizeti esedékes adóját. Ilyen önkéntes adófizető Vi- rágh József rinyaszentkirályi dolgozó paraszt, aki azt tartja szem •előtt, hogy első az állam. — Az állam gondoskodott rólam 1945 óta. Igen sok segítséget adott, így én sem felejtem el az államot —- mondja. Virágh József minden évben az •elsők közt rendezte adótartozását. Ugyanezen a véleményen van ifj. Rák György mikei dolgozó paraszt is, aki az évi adója mellett az elmúlt évek tartozásait is befizette. Meg kell említenünk Makk János mikei középparasztot, aki az elmúlt évben 11.748 forintot fizetett adóba, ezzel az elmúlt évek tartozásait is lerótta. Az elmúlt évben sok gazda rájött arra, hogy nem érdemes áz adófizetést halogatni. Ilyen Tóth János kutasi gazda, aki 1952—53. évben csak alig fizetett adót, 1954- ben viszont pontosan befizette évi adóját. Vannak olyan dolgozó parasztok is, akik azt gondolják, hogy 'ki lehet bújni az adófizetési kötelezettség alól. Az ilyen dolgozó pa- xasztoknál a törvényes szankciók alkalmazásával kell érvényt szerezni adófizetési rendeleteinknek. Bauer István, Kovács Istvánná elhanyagolták az adófizetést. A törvény szigorát a községi tanács alkalmazta velük szemben és ki kellett fizetniük adóhátralékukat. Pénzügyi dolgozóink nagyrésze is lelkiismeretes, becsületes munkát végez. Mindent elkövetnek a pénzügyi tervek teljesítéséért. Az utóbbi időben mindinkább érvényre juttatják a törvényes lehetőségeket, de ennek ellenére még mindig nem halad kielégítően az adófizetés. Sok funkcionáriusunk nem lép fel a törvény teljes szigorával, mert nála és hozzátartozóinál is hiba van az állampolgári fegyelem betartásával. Hogyan tudná a kötelezettségek teljesítésére rábírni a gazdákat Hoffman Gyula rinyaszentkirályi tanácstitkár, akinek az apja is 2057 forinttal tartozik, habár minden lehetősége megvan az adófizetésre. Nem csoda az sem, hogy Háromfán csak 65 százalékra teljesítették az évi adótervet, hisz a tanácstagok közül 18-an. több mint 30 ezer forinttal tartoznak. Az ilyen tanácstagok nem tudják fegyelemre nevelni a dolgozó parasztokat. Az adófizetési munka megjavításához feltétlenül szükséges funkcionáriusaink példamutatása. Az a tanács- vagy pártvezető, aki maga is hátralékos, nem tud hatni a dolgozókra. A járási tanács és a pártszervek mindent elkövetnek az első negyedévi tervteljesítés érdekében. Név élőmunkával oda keli hatni, hogy Háromfán, Segesden, Ta- ranyban és a többi hátralékos községben is elsősorban a falu vezetői és azok hozzátartozói rendezzék adótartozásukat. A példa- mutatás, a szép szó eredményt hoz. Ha ezt tartják szem előtt pénzügyi dolgozóink, biztos, hogy nem lesznek hibák a pénzügyi terv teljesítésénél. Szerkesztőségünket mind gyakrabban keresik fel az üzemek, falvak dolgozói, hogy eredményeikről. vagy egyes problémáikról és a hibákról beszámoljanak. * * * Zseblámpa-elemet szeretnék venni Fehér József elvtárs, a szentba- lázsi mozi pénztárosa azt hiányolja, hogy már hosszabb idő óta nem lehet községükben zseblámpaelemet kapni. Pedig, mint írja, erre minden mozielőadásnál szüksége van, hogy a későn jövőknek is tudjon jegyet adni. Már kétízben voltam Kaposvárott és ott is akartam venni lapos zseblámpaelemet, de azt a választ kaptam, hogy nincsen. Most azt sem tudom, hogy mit csináljak előadás közben, ha valaki jegyet kér tőlem. Talán álljunk ie ana az időre a vetítéssel? Azt hiszem, hogy az lenne a leghelyesebb, ha az illetékesek intézkednének, hogy a meglévő zseblámpákhoz is lehessen elemet kapni, ne csak akkor, ha új lámpát vesz az ember. Elvégre nem vehetek kéthetenként új lámpát! * * * Hidegeb a vasúti várótermek Levéllel fordult szerkesztőségünkhöz Lengyeltóti Imre elvtárs, a pécsi pártiskola hallgatója is, amelyben a barcsi vasútállomás vezetőit és dolgozóit bírálja. Levelében megírja, hogy naponként többszázan fordulnak meg a vasútállomáson az állomás várótermében, a legtöbbjük átutazó. Az állomás váróterme azonban a legtöbbször hideg, vagy ha befűtenek, akkor is csak a füstöt lehet érezni és nem a meleget. — Nekem az a véleményem — írja levelében Lengyeltóti elvtárs —, hogy ezt nem mondhatjuk a dolgozókról való fokozottabb gondoskodásnak, s főleg nem a párt programja megvalósításának. Helyes lenne, ha az ilyen jelenségekre is felfigyelnének a barcsi vasútállomás vezetői és rövid időn belül intézkednének. Készül a „felszabadulási serleg“ Ismeretes, hogy a Minisztertanács és a SZOT „felszabadulási serleggel'* jutalmazza a hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára indult munkaverseny élenjáróit. A Minisztertanács a herendi porcelángyárat bízta meg a jutalomserlegek elkészítésével. A jutalomserlegek fél méternél magasabbak lesznek, gyönyörű díszítésük a dolgozók felszabadulás utáni megváltozott életét ábrázolja. Újjáépítik a nagykanizsai sörgyárat A háború alatt a nagykanizsai sörgyár gépi berendezése teljesen elpusztult. Az élelmiszeripari minisztérium ezévi tervei szerint most mintegy 50 millió forintos beruházással újjáépítik és modern gépekkel szerelik fel az egykori sörgyárat. Uj ipari nyersanyag — a „jukka“ Sok helyen vadon nő a jukkának nevezett rostnövény. A közelmúltban a Könnyűipari Újításokat Kivitelező Vállalatnál kísérletek folytak a jukka-rost feldolgozásának módjáról. Az ebből készült anyag jó nedvszívó, ponyvát, törülközőket, köteleket, zsákokat lehet belőle gyártani. Különösen a helyiipar, háziipar számára hasznos alapanyag. Mivel évelő növény, termesztése igen egyszerű, olyan homokos, szikes talajon is megél, ahol lent. kendert nem termeszthetnek. 660 ezer új hanglemez készül az idén A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat ebben az évben 660 ezer normállemezt hoz forgalomba, csaknem 200 ezerrel többet, mint tavaly. A többi között teljes terjedelmében felveszik nagy nemzeti operánkat, a „Bánk bán“-t, az Állami Operaház legkiválóbb művészeinek előadásában. Felveszik továbbá Bartók „Concerto‘‘-ját, „Hegedűverseny“-ét, „Divertimen- to‘‘-ját, „Tánc-szvit“-jét; Liszt „Esz-dur zongoraverseny“-ét és Kodály „Psalmus Hungaricus'* című zeneművét. A vállalat arról is gondoskodik^ hogy kaphatók legyenek a legkitűnőbb operett-, tánc- és filmzeneszámok lemezei is. Egy mikrobarázdás lemezre például nyolc változatos összeállítású táncszámot vesznek fel. Egy lemezről tehát egész kis táncműsor játszható le. Tanfolyam indul a törzskönywezetők részére Február 1-én Budapested, a járási állattenyésztési állomásokon dolgozó törzskönyvvezetők és körzeti állattenyésztők részére egyhónapos továbbképző tanfolyam indul. A tanfolyam hallgatói elméletben és gyakorlatban megismerik a törzskönyvezéssel kapcsolatos tennivalókat, valamint a helyes takarmányozás legfontosabb tudnivalóit. A tanfolyam előadói tudományos kutatók és más kiváló szakemberek lesznek. Uj népszerű és tudományos könyvek jelennek meg Az Akadémiai Kiadó 1955-ben sok olyan könyvet jelentet meg, amely nemcsak a szakemberek igényeit, hanem a dolgozók széles rétegeinek érdeklődését is kielégíti. A kiadó folytatja irodalmi nagyságaink munkáinak kritikai kiadását. Megjelenik az Arany Já- nos-sorozat hetedik és a Petőfi- sorozat ötödik kötete. Kiadják József Attila műveinek harmadik kötetét, amely a nagy magyar proletárköltő prózai írásait tartalmazza. Ez évben megjelenik Balassi Bálint munkáinak második kötete. Megkezdik Ady Endre írásainak kritikai kiadását Földessy Gyula szerkesztésében. Juhász Géza szerkesztésében elkezdődik Csokonai Vitéz Mihály munkáinak kritikai kiadása is. 1955-ben megjelenik Hatvány Lajos „így élt Petőfi“ című, több kötetre tervezett munkájának első része, amely Petőfi hétköznapjairól szól. Nagyváf'hy János /V agyváthy János a felvilágoso- ^ ’ dás és a francia forradalom •eszméitől áthatott felvilágosult gondolkodó, az önkéntes nemesi reformok utópistája, iskolaszervező és haladó mezőgazda volt. Élete jelentős részét Somogybán töltötte. 1792-től 1797-ig sokszor megfordult megyénkben, 1797-től 1819-ben bekövetkezett haláláig pedig .Csurgón lakott. Élete Tanulmányait Miskolcon és Sárospatakon végezte. Tanulmányai befejezése után először nevelő lett Sza- páry István gróf gyermekei mellett. Tanítványaival sokat utazott és tanult. Majd Losoncra került tanárnak. Közben súlyos szembaj támadta még. Ezért állásáról lemondott és gyógykezeltetése érdekében 'Pestre ment. Gyógyulása után katonai pályára lépett, gazdászati tiszt lett. Katonai szolgálata alatt sokfelé megfordult. Járt Ausztriában, Svájcban. Olaszországban. Mindenütt nagy figyelemmel kísérte az erdők nevelését, a szántók, rétek kezelését, az állatok tenyésztési módját. Mindezeket a megfigyeléseket később jól' felhasználta munkáiban is. Olaszországban régi szembetegsége kiújult. Ekkor végleg elhagyta a katonai pályát. Bécsbe.n megismerkedett a pásztorból földbirtokossá lett Jordán Péterrel, aki Nagyváthyt •gyakornokul alkalmazta Becs melletti birtokán. Nagyváthy azért fogadta el a meghívást, hogy a földművelés gyakorlati fogásait elsajátítsa. Mindent tudni akart, hogy visszatérve hazájába, tudásával a magyar mezőgazdaságot elmaradásából kiemelje. 1788-ban Belgiumba ment mező- gazdasági ismereteinek bővítésére. Visszatérése után megkezdi széleskörű tevékenységét. Versei 7yagyváthy 1790-ben adja ki a 11 még katenakorában írt »Val- 1 átcserélés-« c. munkáját, továbbá a -Veres barát« c. versét is. A "Valláscserélés«-ben a vallást józan ésszel vizsgálja. Az. embernek jogában áll elvetni az egyházi tekintélyeket, vallást cserélhet, vagy el is hagyhatja azt. A mű határozott materialista tanításokat is tartalmaz, amikor elveti a lélek létezésének kérdését, s amikor a lelket, a gondolkodással azonosítja. «■Nem veheti az ész nyakába az jármot. Nem lehet vezetni szarvánál, Mint barmot. Ugyanis a lélek gondolkozásbul AU, Aki ezt tagadja, elméjétül Megvál«. A "Veres barát« c. versében azt az eljövendő, boldog világot festi, amikor az egyenlőség és a szabadság diadalszekerével be fogja járni a világot. 'JUi ég! Hozd közénk az egyenlőséget! Akkor az okosság vakságbul veretett Bilincse elszakad, mellyel megköttetett, S ama vért szomjazó lelki mészárosok Lerakják szégyelve kezökből pallosok. Szabadsága lesz a lelkiismeretnek, Gondolkozni, írni, szólni és ítélni, S igaz vagyonával szabadon élni. Oh ég! amely látod a szívet vérezni, Siess a köd után napfényt deríteni«. 1791-ben adta ki „A szorgalmatos mezei gazda" c művét. Fbben a munkában a mezőgaz- daság minden akkori ágával foglalkozott. IH veti fel a mezőgazdasági szakoktatás kérdését is. Ezt nemcsak az egyetemen, hanem az elemi iskolákban is szükséges tárgynak tartja. E mű megjelenése után hívja meg Festetich György Nagyváthyt birtokai vezetésére. 3 év alatt rendbehozta a gróf elhanyagolt birtokait. Mezőgazdasági tevékenysége mellett más területen is dolgozott. Az ő kezdeményezésére és biztatására jött létre a csurgói gimnázium és a keszthelyi Geor^ikon is, a gazdatisztképző iskola. Ez utóbbi mellett működött az első alsófokú mezőgazda- sági iskola is, a méhészek, csikósok, kertészek stb. iskolája. Az iskolaalapítással fénykeítés, a józan okosság terjesztése volt. a célja. "Iskola nélkül a szegény adózó nép gyermekeit tudatlan kénytele- níttetik felnevelni« — mondja 1793- ban Csurgón, az iskolaalapítás egyik okául. Festetich Györgynél töltött 6 évi szolgálat lejártával, mivel nézeteltérés is támadt közöttük, nyugalmaz- tatását kérte. Ekkor végleg Csurgón telepedett le. Itt kapott tágas házat, kertet, szőlőt és 40 hold földet, holtig való haszonélvezettel és évi nyugdíjat pénzben. Először saját gazdaságát hozta rendbe, vadászgat, olvasgat és a gimnázium ügyes-baios dolgaiban segít. Egyéb művei /rtsak 1810 után kezd újra írni. Főleg gazdasági műveket alkot. A haladás politikai útját járhatatlannak látta, ezért nyelvi és gazdasági úton akart szolgálni népének. Csurgón írta: "A Practicus Termesztő«, "A Practicus Tenyésztő«, "A Magyar Gazdatiszt«, "A Magyar Házi Gazdaasszony« c. műveit. Ugyancsak Csurgón írta "A XIX. sz-ban élt igaz magyar hazafinak örömórái« c. könyvecskéjét is. Két kötet verse, önéletrajza, "A Magyar Haza Gazdálkodása« c. művei kéziratban elvesztek. »A Magyar Földes- és Zászlósát« c. műve most került elő a megyei könyvtár levéltárából, eredeti kéziratban. Ezekben a művekben nemcsak a legkorszerűbb mezőgazdasági elméletet és gyakorlatot nyújtja, hanem őszinte rokonszenv és együttérzés mutatkozik meg bennük a jobbágyok emlékére nehéz helyzete iránt. A jobbággyal szebben megértést és emberséges szívet követel. Hirdeti azt, hegy a jobbágyok ügyében igazságosan és azonnal el kell járni. Az igazságtalanul intézkedő intézőt, gazdatisztet hivatalából el kell távolítani és "törvényes büntetés alá rekeszteni«. "A tiszt ajtója a szegény ember előtt bezárva soha ne legyem«. A népművelés fontosságára is. figyelmeztet. Meg kell tanítani a jobbágyot újfajta növények termesztésére és a selyemhernyótenyésztésire. Nem tartja megengedhetőnek, hogy a jobbágyok földjeiket, kertjeiket kamat ellenében szorult állapotukban a tehetősebbeknek lekössék. Az özvegyek, árvák és öregek fel- segélyezésére községi kassza felállítását javasolja. A cselédség helyzetét, embertelen kiszolgáltatottságát több alkalommal is példákon mutatja be. Tapasztalta azt, hogy a szegény kocsis 50 pálcaütést kapott azért, mert az úrfit a hamis ló megrúgta, pedig figyelmeztette a ló rossz természetére. Látott olyan esetet is, amikor az úrasszony a cseléd fejét harapófogóval betörte. -Sok háznál a gazdaasszonyok fagy- gyúval zsírozzák a cselédek kásáját, romlott vajat, pondrós sertéshúst adnak a cselédeknek« —: írja. Az ilyen és hasonló visszaéléseket ítéli el, amikor így ír: "Drága kincs az egészség, drága egy ember élete annyira, hegy ezt a cseléd nem is adja el a gazdának, mikor szolgá- latját, szabadságát leköti neki«. Tanácsai /"'Gazdasági munkáiban nem egy. 'Jr még ma is megszívlelendő tanácsot ad, gondolatot vet. fel. Híve az újításoknak, a külföldtől való tanulásnak, dp saját erőnket nem becsüli le. Az elért eredményekkel nem szabad soha megelégednünk. Kísérletezni kell földjeinkkel, újabb és újabb növények meghonosítását kell megpróbálnunk. Hirdeti, azt, hogy á természetet emberi tudással át lehet és át kell alakítani. Figyelmeztet arra is bennünket, hogy "bármilyen áldott valamely föld, okos és munkás .iparkodás nélkül nem terem aranykalászokat. Tanácsokat ad gazdatisztjeinknek, amelyeket agronómusaink ma is megszívlelhetnek. »Olyan a gazdaság, amilyen annak a vezetője« — írja. A jó gazdatisztnek helyesen kell tudnia magyarul írni és beszélni. Jártasnak keli lenni a figyelmes és könnyű számolásban, mindenefefe- ieit pedig »szerezzenek maguknak emberi szívet és erkölcsöt«. Ismernie kell a növénytermesztést, állattenyésztést, a marháik közönségesebb nyavalyáinak gyógyítását, a gazdásági építést és számvitelt,, és a haza törvényeinek azt a részét, amely »gazdasági jognak neveztetik«. Megvalósul! álmok \7agy váthy János 135 éve nincs J ’ már az élők sarában. Fáradhatatlanul. küzdő, harcos élet után a csurgói gimnázium parkjában nyugszik mohos kövek alatt. Eszmékért lelkesedett, cselekvő életet élt, fáradhatatlan munkása volt az emberi haladásnak. Eszméi győzelmét saját korában nem érhette meg. De 1945-ben megvalósult és részfen azóta is megvalósulóban van mindaz, amiért nemes ■szíve dobogott. A szabadság- korszaka, a józan okosság világa fényt derített hazánkra is. A régi jobbágyok utódai ma szabad, boldog emberek, akik a gépek segítségével, új módszerek alka! mázasával harcolnak Nagyváthy álmainak megvalósulásáért. a terméshozam növeléséért. Az általa alapított, csurgói gimnáziumban és a mezőgazdasági technikumokban százak és ezrek tanulnak, hasznos ismereteket, hogy praktikus termelők és tenyésztők legyenek. Nagyváthy János, nyugodtan pihenhetsz sírodban! Népünk ügye, a haladás ügye, mezőgazdaságunk felvirágoztatásának ügye ma nemcsak egy magába vonult, sebzett lélek ügye, hanem milliók dolga, lelkesedése, becsülete és akarata. Kincses Ferenc gimn. igazgató, Csurgó.
