Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

Szombat, 1955. jaauár 1. SOMOGYI NÉPLAP 7 aSPORT® Eredményekben, gazdagabb új esztendőt! Mint ilyenkor szokás, az év végén, s KERÉKPÁRSPORTUNK tovább új év elején mérlegre tettük megyénk 1 hanyatlott. Pedig épp a szpartakiád 1954. évi sportéletét. A mérreg azt. versenyek bizonyították, hogy a fal- bizónyította, hogy 1954-bep me- | vakban is vannak tehetséges keirék- gyénkben tovább fejlődött a sport- j párversenyzők, azonban ezekkel sen- élet. Szélesebb tömegek kapcsolód-| ki sem törődik. A Kaposvári Építők, tak be a sportmunkába, de felmér- Lokomotív és a Kinizsi eredményei hető az eredmény a minőség tekin- j ;s gyengék és itt is hiányzik a tö- tetében is. A szakvezetés és a fe- megesítés. gyelem terén is tovább javult a helyzet. Mind több lesz a szakkép­A RÖPLABDA a felszabadulás utáni időkben lett ismert sportág zett edző, sportköri vezető és ennek . hazánkban. Somogybán is nagyszá­eredményeként növekszik a sporto­lók szakmai és politikai tudása is. A LABDARÚGÁS A LEGNÉP­mú híve volt ennek a szép játéknak, melyet kis beruházással, városban és falun egyaránt űzhetnének a töme­SZERÜBB SPORTÁG.^ a" Megyei gek- Az 1954_es év azt muta.nf■ TSB — igen helyesen — felszámol- h«gy bár nehány csapatunk mmose­ta a kétcsoportos megyebajnoki rendszert, amely gátja volt a fejlő­désnek. Amíg 1953-ban a megyei bajnokság alacsony színvonalú volt és visszaesést eredményezett, addig gileg javult, de a mennyiségi visz- szaesés óriási és elgondolkoztató a szakvezetők számára. TEKESPORTUNK szépen fejlő­désnek indult. Számos városközi 1954-ben az egycsoportos bajnokság viadal és kupamérkőzés eredménye már fejlődést hozott. A fejlődésben bizonyítja, hogy versenyzőink fejlőd- minőségi. vonalon is szép eredmény . nek. Egyre nagyobb azoknak a szá- mutatkozik. A bajnoki táblázat hát- j ma, akik érdeklődnek ez után a sóbb részében tanyázó csapatok is sportág iránit. Az idén megren- jóképességű együttesek, s ha a szak-, dezésre kerülő országos bajnokság vezetés nagyobb gonddal és körül­tekintéssel vezette volna e sportkö­rök munkáját, úgy eredményük még jobb lehetett volna. A listavezető Kinizsi az NB II-be jutásával bizo­nyította be, hogy méltó a megyei bajnok címre, s egyúttal bizonyítot­ta azit is, hogy ebben az erős me­zőnyben olyan csapat nyert bajnok­ságot, amely az osztályozok vihará­ban is képes volt megállni a helyét Ez a ..tény aztán megnyitotta me­gyénk labdarúgósportjának tovább- fej'ődés-éhez az utat nemcsak a Ka­posvári Kinizsi, hanem a megyei baj­nokság többi réztvevőinek számára is. Itt kell megemlékezni megyénk labdarúgó utánpótlásának, az ifjú­ságnak szerepéről. Több megyével ellentétben, nálunk az MTSB előír­ta a megyei bajnokságban szerenlő csapatok' ifjúsági együttesének köte­lezi?, szereplését. Éz a rendelkezés helyesnek bizonyult. így nemcsak a kaposvári, hanem a vidéki sportkö­rök ifjúsági labdarúgóinak is mód­juk volt 'fejlődni, megedződni a ke­mény mérkőzéseken. Persze voltak hiányosságok is. Különösen az ifjú­sági játékosok mutattak rossz pél­dát a fegyelemben.. Itt még van ja­vítani való. Ha a hibákat klküszö- bölik - a sporfkpri vezetők, akkor az utánpótlással ,u legtöbb csapatnál nem lesz baj. ÖKÖLVÍV ÓSPORTUNK is fejlőr dött. Ezt annak ellenére is állítjuk, hogy a helytelen bajnoki rendszer alapián. reprezentatív csapatunk, a K Dózsa az 1955-ös évben —ha az OTSB nem változtat e rendszeren — az NB Ií-ben fog küzdeni, ökölví­vósportunk- jó úton halad. A K. Dó­tovább fogja fejleszteni megyénkben is a tekézést A TORNÁRÓL is azt. mondhat- iuk él, amit az atlétikánál már em­lítettünk. Itt is főként középiskolá­saink képviselték ezt a sportágat. Jó volna, ha a snortkörök, különösen a téli idényt felhasználnák e sportág népszerűsítésére. Hisz az atlétikával együtt a .torna az, amely valameny- •nyt sportágnak alapját képezi, A VÍVÁS örvendetes fejlődéséről adhatunk számot. Az 1954. év e sportág tekintetében döntő fontos­ságú volt: mintegy 50 fiatal ismer­kedett meg Kaposvárott a vívással és ezek az Ifjak már túl vannak a kezdet nehézségem. Ingyen persze e' sportágban sem adják az eredmé­nyeket Hosszú és fáradságos út ve­zet a sikerhez, de a fiatalok lelke­sedése, a jó szakvezetés a biztosíték a .fejlődésre.-MOTOROS életünk az 1954-es év­ben ismét visszaesett. Az MSZHSZ motoros szakosztályai sem a töme­gesítés, sem a minőség fejlesztése ér­dekében: nem tettek komoly lépést. Igaz, hogy vannak nehézségek Az a’ikatrészhlány is. gátja a fejlődésnek, de miért nincs visszaesés Baranyá­ban, Tolnában, hogy csak közvetlen szomszédainkat említsük. Itt sok a tennivaló az új esztendőben és re­mélhetően’motorosköreink meg is ta­lálják a: fejlődéshez , vezető utat. A TENISZ is tovább hanyatlik. A »fehérlabda« csak nem akar te­ret hódítani megyénkben. Nincsenek ta’án fiatal tehetségek? Minden bi­zonnyal vannak, csak többet 'kellene foglalkozni, törődni velük. Verseny­zési lehetőségeket kell biztosítani, egyelőre a megyén belül. Csak így zsa ökölvívó! csapata megerősödött.' érhet;ük hogy legalább a régi Wagner és Dőry állandó tagjai vol-1 színvonalat ’ biztosítani tudjuk a te- tak válogatott csapatunknak. Dőry niszs1;x>rt terén is oSorbaSsóoCT e^^híyi seli- Megy«* fiataljai azonban be- orszagos DajnoRsagon elér. 3. ne.y , bizony;tották, hogy bátrak, mereszek, önmaga he Ivett'beszél. Fejlődést mu­tat Nagyatád és a újjaszSSeU bari igen biztató és szép eredmények,ad- rat JNagyataa es az ujjaszuieteu oar ^ err5] számot Igen népszerű is esi ökölvívás is. Mennyén, Igalon és megyénk több községében is ismer­kednek a fiatalok az ökölvívás tu­dományával. AZ ÚSZÁS h íveinek nagy örömé­re 1054-ben újjáéledt a kaposvári úszósport. Eredményeik máris biz­tatóak. Sajnos, Nagyatádon nem fej­lődnek az úszók. A Balalon mellett -pedig sehol sem indul fejlődésnek az úszás. MEGYÉNK ATLÉTIKAI ÉLETE 'FEJLŐDÉST MUTAT. Különösen a Kaposvári Petőfi sportkör érdemei dicséretet, de példamutató Barcs, Csurgó és Siófok atlétáinak munká­ja is. Hiányosság az. hogy az atlé­az ejtőernyős ugrás a fiatalok kö­rében, de a közönség is nagy tet­széssel fogadta az egyes bemutató­kat. A Magyar Repülő Szövetség to­vábbi jó munkája a biztosíték, hogy fiataljain^ tovább fejlődhetnek e nemes sportban is. összegezve: Az 1954. évet még a hiányosságok ellenére is bátran ne­vezhetjük a fejlődés esztendejének. A legtöbb sportágban megállapítha­tó a javulás. A hiányosságok sem oly mérvűek, hogy jó munkával ne lehetne azokat akár egy év alatt ki­javítani. További javulást várunk a sport­körök takarékossága terén. Mint az tikái élét csak az iskolaév ideje alatt l eletben mindenütt, így a spontgaz "l T1 rt*T ilr A «d InlvAl nT f 01 í n 1 /-I Ő ... n 1 1 < virágzik. A nyári iskolai szünidő alatt csaknem teljesén meghal- a me­gyei atlétika, hogy azután az ősz fo­lyamán bebizonyítsa, hogy nagyobb feladatok megoldására is képes. így volt. .tavaly is. E térén a sportkö­röknek meg kell találniuk a meg­oldást, hogy ne csak a diákfiatalok, haiiem az üzemek, állami gazdasá­gok és gépállomások fiataljai is olt­sák magúkra az atléta mezt. AZ ASZTALITENISZ fejlődéséről nem beszélhetünk, bér a K. V. Me­teor csapata hősies küzdelem .után 'kiharcolta, hogy 1955-ben is az NB I-bpn-szerepel legjobb csapatunk. A többi csapat azonban messze el­marad a Vörös Meteortól. Női asz­taliteniszezőink egyáltalán nem fej­lődnek, dé nem tudtuk megteremte­ni azt sem, hogy az asztalitenisz- spórtba aktívan bekapcsoljuk a falu fiataljait is/. ­dálkcdásban is a fokozottabb taka­rékosság kell hogy a sportkörök munkájában uralkodjék. Nem említettük a részletezés so­rán a megyei szurkolótábort. A múlt évben néhány helyen baj volt a kö­zönséggel. Hogy ez csak néhány iz­gága néző magatartásából származik, azt többízben megírtuk. A Kinizsi labdarúgóinak NB II-be jutásáért folytatott küzdelemben azonban olyan soha nem látott egység jött létre a szurkolók között, amely e té­ren a jövőben a legszebb remények­re jogosít A sportköri béke, a sportolók ma­gatartása 2. munkahelyeken és sport­pályákon, a szakmai és politikai^ to­vábbképzés és a megyei sporttábor egysége kell hogy az 1955. év mun­káját jellemezzék. Ez esetben az új esztendő . megnyitja az utat megyénk sportjának továbbfejlődéséhez is. A RÉGI KALEiNDÁRlUMOK tele voltak pirosbetűs napokkal. S úgyszólván ahány nap, annyi babona. Újeftxtendő Lássuk, mit hoz ez a nap a ba­bonás emberiségre. Akit újévkor megvernek, az egész esztendőben mindennap kikap. Aki későn kel fél, az egész évben lusta lesz, a korán kelő viszont naponként lesz frissebb. Leányok újév hajnalán lessék meg a kakast, amikor elő­ször kukorékolja el magát: arról várhatja a jövendőbelijét, amerre a kakas néz e 11. —< És így to­vább. Ember vagy állat akármit tesz- vesz először — a babona ki­ficamította annak értelmét. Sze­gény nagyanyáink, fiatal-lány ko­rukban ugyancsak vigyázhattak: el ne vétsék a sok regulát. Még az a szerencse, hogy ha el is vétet­ték, nem nagy kár származott be­lőle, hiszen az életet végképp nem a babonák által előírt szabályok alakítják. De nézzük csak tovább. Mit ír a kalendárium Szilveszterről ? A vízbe pottyant ólmot ki kell szedni, árnyékát a falra vetíteni, s a szeszélyes vonalakból tréfásan következtetni lehet a jövőre. Egy német babona-lexikon az álmos­könyvek módjára ezeket a meg­fejtéseket közli: Ha a vonalak csillagot mutatnak: szerencse. Ke­reszt: fájdalom. Zsákfonna: gaz­dagság. Aki a gyermeke jövője iránt érdeklődik, az árnyalakból aziránt is felvilágosítást kaphat. Tű-alak: szabó, szög:: csizmadia, lombok-gallyak: kertész lesz belő­le. Ugyanígy következtethettek a leányok is jövendőbelijük foglal­kozására, sőt megtudhatták az illető reményteljes ifjú kereszt­nevének első betűjét is, ha ugyan képzeletük el tudott igazodni a falon bizonytalankodó ágak és bo­gok között. Eleink kellemesen szórakoztak ezzel. Mi is. De úgy, hogy jót mu­latunk az ő hiszékenységükön. .. ADOMÁK SZILVESZTERKOR A rendőr — a berúgott férjet ci­pelve —* csenget egy háznak a ka­puján, s amikor az asszony a kaput feltárja, beszól: — Nem ide, magához tartozik ez az ember itt? — Nem bizony, mert az én fér­jemet már régen haza hozták. * * * A férj ittasan érkezik haza. — Szépen nézel ki, alig ismertek meg — szólt a neje. — Én is téged — válaszol a férj. * * * Kidobták a részeg embert a kocs­mából. Arra vetődik a szomszédja s rászól: — Maga megint be van rúgva. — Nemcsak be, hanem még ki is vagyok rúgva. * * * — Legutóbb esküvel fogadtad, hogy soha többé nem iszod le ma­gadat!? — Akkor is be voltam rúgva, s ki adna hitelt egy részeg ember szavá­nak. * * * — Nem nézhetek telt poharat. — Én meg üresei nem nézhetek. # * * — Mit beszél magában? — Nem én beszélek, hanem a bor. * * * .A kaposvári mozik december;— januári műsora: (ez nem szilveszteri tréfa) a kaméltAS hölgy egy nyá­ron ÁT TANCOLT a kékvér­csék erdejében. * * * Első vendég: — Pincér! Két lágy tojást. Második vendég: — Nekem is ket­tőt. ha frissek. Pincér: (kiszól a konyhába) Négy tojást, kettő friss legyen. * * * — Komolyan, vagy tréfából ütött pofon? — Komolyan. — Azért, mert az ilyen tréfát. ki­kérném magamnak. 3Cis parisaknak, úttörőknek AO& / ifi í\ I O Ka új év reggelén minden jót kívánok, Ahová csak nézek. Nyíljanak világok! Még a bó felett is Virág nyiladozzon, Dalos madár zengjen minden rózsabokron! Minden szép, minden jó legyen mindig bőv^n, Szálljon mindig á!dás rátok, Ebben az új érben! A SZÁNKÓ XT egyetlen hideg tél volt. A háztetőről olyan vastag jegescsa- pok meredeztek, hogy kővel is alig birtuk lehajítani,, Nagyon szerettünk a hóban játszani. De legkülönb mulatság mégis a szánkázás volt. Pedig nekem és szegény Faragó Jóskának nem jutott ebből egyéb, mint az, hogy a bíró fiának szánkóját húzhat­tuk. Húztuk is egy hétig, de a félvilágért sem engedték, hogy egy­szer mi is beleüljünk. Ekkor egy gondolatom támadt. — Tudod mit, Jóska, ha neked is meg nekem is pénzem lesz, veszünk rajta szánkót. Másnapra kerítettünk is pénzt. Csacsadér vargától kaptam, mert segítettem neki kivinni a csizmákat a piacra. Elmentünk a szenesboltba és vettünk egy szenesládát. A ládát félig megraktuk szalmával, a fenekére szegeztünk két gyalult desz­kát, kerítettünk egy ruhaszárító-kötelet, s azt ráerősítettük a láda két oldalára. Megvolt a szánkó. Bíz, az nem egészen olyan volt, mint a bíró fiáé, de csúszni szintén csúszott. IMj egegyeztünk, hogy kimegyünk a falu végére, ahol senki sem lát. Fújt a szél kegyetlenül, sodorta a tetőkről az ar­cunkba a havat, de nem törődtünk vele. Csak arra gondoltunk^ milyen jó lesz szánkóba ülni. Először Jóska ül bele, én elhúzom a kiserdőig, ő meg engem vissza. Jaj, Istenem, de jó lesz! Kiértünk a falu végére.. Az utolsó ház a Kati nénié volt, az öreg koldusasszonyé. Nem is volt az ház, csak rogyott szalmás vis­kó, sem udvara, sem kerítése. Most csupa hó és jégcsap az egész ! viskó, csupa dér még az ajtókilincs is. A Kati néni kutyája, a sze­gény Morzsa, ott nyöszörgött a küszöbön. Megállj, Ferkó, eresszük be szegény kutyát. Megveszi idekint az isten hidege. Az öregasszony bizonyosan alszik. Belöktük az ajtót. A Morzsa csaholva szaladt előre. A néni ott gubbasztott a vackán elkékült arcával, dideregve vékony kendőjé­ben. Olyan hideg volt odabent, hogy még a tűzhely sarkait is ki­virágozta a dér. — Nem égett abban tűz, lelkeim, már három nap óta. Sem egy marék szalmám, sem egy gyujtat fám. Majd megfagyok, leikeim — sóhajtott az öregasszony. Jóska rám nézett, én meg őrá. Előhúzta a sarokból a baltát, kiment, csattogott, pattogott odakünt, fölvágta tűzrevalónak a szánkót 1/ is vártáivá tűz lobogott a kunyhóban. Égett a szánkó. A mi szánkónk, amelyikbe egyizer sem ültünk bele. Az öregasszony fagyos arca szineződni kezdett. Ahogy ránk vetette háládatos tekintetét, a mi szívünkben is valami melegség támadt (Móra Ferenc nyomán.) Mit Játsszunk ? Ot perc fejtörés A következő feladatok a fizika és a kémia körébe tartoznak. Próbáljatok a kérdésekre felel­ni. Talán sikerül. Jövő heti szá­munkban közöljük a helyes vála­szokat. 1. Miért van a mérlegsúlyokba belecsöppentve mindig egy kis da­rab ólom vagy réz? 2. Télen a szabadban a fémet tapintásra hidegebbnek érezzük, mint a fát. Milyennek érezzük a fémet és a fát 40 fokos melegben? 3. Miért nem szabad az izzó fémrudak emelésére elektromág­nest használni? 4. Ha széndioxiddal telt palack­ba égő gyertyát teszünk, a gyer­tya kialszik. Mi történik, ha ugyanebbe a palackba égő magné­ziumszalagot dugunk? 5. Milyen párnán legnyugodtabb az alvás a vonatban? FEJTSD MEG! 1 2 i í4 5 6 7 8 9 10 11 12 ' ! 1 ;IH!i ■ 3 14 15 | |Ü!ÍH 16 17 1 :::::: 18 :::::: IIÜÜH9 20 21 22 23 j‘24 25.! i 26 :7 11 I lifiii 28 29 Üli: 30 31 32 33 34 35 :6 37 ilíüi 38 34 jjjjjí|40 Ül! 41 5:2:142 híH! Vízszhitea; 1. Ezt kívánjuk minden paj- J Függőleges; 1. Bemegy. 2 Odadob. 3. Igen tásnakí 11. Vissza; kötőszó. 12. Férfinév, oroszul. 4. Értéke® nyersanyagot adó meleg- 13. Énekhang. 14. Lakás, röviden. 15. Nem i égövi fa. 5. Gyom. 6. Vissza; madárház, 7. ezen. 16. Tolna megyed község Somogy ha- j Az év első hónapja. 8. Patakocska. 9. El- tárán. 17. Esztendő. 18. Ferenc József. 19. j adó!!! 10. Csinos. 18. Nem alul. 20. Megunt. Azonos magánhangzók. 21. Visszajuttat! 22. 23. Jelen évszaki. 24. Majdnem ipa. 25. Nél1 Szilveszter éjszakáján született nagy magyar ' külőnzhetetlcn fűszerünk (ásvány!) 26. D. L. költő. 27. Még mindig róla beszé'nek a gye- 128. Évszak. 30. Férffinév. 32. Vissza; úszik rekek. 29. Vissza.: nem álL 30. Vissza: tiltó- ‘ alapszava, 33. A leggyakoribb fém. 34. Kiej- szó. 31. Az év utolsó napja. 38. Vissza; tett kellős mássalhangzó. 35, Kötőszó. 36,. kártya-disznó. 40. "Hal, névelővel. 41. Azonos . Z- R. E. 37. Endre háromötöde. 39. Á. J- betűk. 42. Ma kezdődik. I Beküldendők a vastagon nyomott sorok­A muH heti keresztrejtvény helyes meg­fejtése; Vízszintes» 1. Karácsonyfa. 14. Sü- veíf. 30. Kolbász. 41. Óriás. Függőleges; 1. Kalács. 2. A bors. 9. Fenyő. 10. Ajándék. 25. Télapó. 26. Szánkó. 29. A vakáoió. A helyes megfejtők; Ivanov Erzsébet Ka­posvár, tJvíss' Irén Kaposvár., Bálint Éva Ne- ; mesvíd, Adrián Jenő Kutas, Balassa Lássdó^ Zséiiekislak. ' "Menu Imre Kapósvár. Németh Ferenc Kutas, Kalocsa József Kaposvár, Visz meg Margit Kétholy, Kalmár József »Kaposvár, Varga Győző Kaposvár, Tóthi Zoltán Nagybajom, Lőczi Gyula Ötvöskónyi, Szabó : Ildikó Kaposvár, Hortobágyi .Mária Nagybajom, jTabak Dóra Igái.» . . • Köttyvjutalmart nyert; Hortobágyi Mária Nagy bájóm. ; i ■: :

Next

/
Oldalképek
Tartalom