Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-11 / 8. szám

Kedd, 1956. január 11. SOMOGYI NÉPLAP t A társadalmi tulajdon védelme mindnyájunk feladatai Hazánkban a termelési eszközök zöme társadalmi tulajdonként az ál­lam, a kőrületek vagy szövetkezetek tulajdonában van. Ezt a tényt álla­pítja meg a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, jogszabályaink legfőbb forrása. Ez a megállapítás jelenti azt, hogy a mi gazdasági rendünk alapja a társadalmi tulajdon. A tár­sadalmi tulajdon növekedése vagy •csökkenése mindannyiunk életére ki­hatással van, ezért külön törvény, az 1050:24. tyr., különös védelmét biz­tosítja a társadalmi tulajdonnak. A társadalmi tulajdon, amint a kifeje­zésből is következik, nem egy meg­határozott személy tulajdona, nem is tőkés csoportnak a tulajdona, ha­nem valamennyi állampolgáré vagy az állampolgárok egy bizonyos cso­portjáé. Nem először hallunk arról, hogy a kapitalista társadalmi rend a kapi­talista érdekében szentnek és sért­hetetlennek mondotta a magántulaj­dont és a kapitalista törvények a magántulajdon megsértőivel szemben súlyos büntetést szabtak ki. A mi íörvényemk is szigorú védelmét biz­tosítják a személyi tulajdonnak, de gazdasági és társadalmi ren­dünkből következik, hogy mind­annyiunk vagyonát, a társadal­mi tulajdont fokozottabb mér­tékben védjük. Nemcsak alkotmányunk és az eiőbb idézett törvényerejű rendelet feszi kötelezővé, minden állampolgár becsületbeli ügyévé a társadalmi tu­lajdon védelmét, hanem valamennyi ■állampolgárinak az egyéni érdeke is. Erre világított rá pártunk III. kong­resszusa, a KV múltévi októberi ha­tározata és a Szabad Nép számos cikke. Sok esetben mégis úgy tű­nik, hegy nem harcolunk eléggé a társadalmi tulajdon védelméért. Ezért szükséges az, hogy minden be­csületes dolgozó határozottan lépjen fel a társadalmi tulajdon fosztoga­tóival szemben. Számos esetben lát­juk, -hogy a társadalmi tulajdont egyesek csak csákiszalmájának te­kintik. Gyakoriak a lopások, csalá­sok, sikkasztások, vagy a hanyag- ágból, gondatlanságból eredő kár­evések.; Megyénkben a múlt évben elderített ilyen természetű károk 'sszege sokmillióra rúg. Könnyű be- átni, hogy ezzel az összeggel nép­gazdaságunk, mi saját magunk ká­rosodtunk meg. Ha valaki az ilyen károkozásnak bármilyen mértékben is részese, méltán megérdemli, hogy a dolgozók megvetéssel forduljanak felé. Pártunk 1953. júniusi határozata, s kormányprogram felszámolt egy sor hibát. A közkegyelmi rendelet sok megtévedt. embernek lehetővé tette, hogy szabadságát visszanyerje. Mégis azt tapasztaljuk, hogy nem árt véget a társadalmi tulajdonban a kártevés, de még csak nem is csök­kent a kártevők száma. Mi ennek a magyarázata? Sok esetben a hozzá nem értéssel magyaráznák egy-egy ilyen bűncselekményt. Hozzá nem értésből is fakadhat kár, de a té­nyek azt bizonyítják, hogy ez el­enyészően csekély mértékű. Nagyobb a károkozás mértéke a becstelen el­járás vagy magatartás következté­ben. Pedig ahhoz, hogy valaki be­csületes legyen, nem szükséges kü­lönös képzettség. Akkor mégis mi magyarázza meg azt, hogy a dolgo­zók közt olyan sok a tévelygő? Értre a kérdésre is nagy tanítóink adnak választ, aikik megállapították, hogy a kapitalista nevelés alatt álltunk hosszú időkön át. A múlt csökevé- myei még élnek az emberekben. Ezért kell a társadalom minden erejének összefogni, hogy ezt a helytelen gondolkodást mielőbb kiirthassuk. Az 1950. évi 24. tvr. szocialista jog­alkotás. Bünteti azt, oki a társadal­mi, tulajdont meglopja, elsikkasztja, megcsalja, megrongálja, hűtlen vagy hanyag kezeléssel kárt okoz benne. De bünteti azt. is; aki hitelt- érdem­lően tudomást szerez egy társadal­mi tulajdon .elleni bűncselekményről és azt a hatóságnál nem jelenti idő­ben. Az elkövetett bűncselekmények büntetése súlyos, -mert fokozottabb azok társadalmi veszélyessége is. Nem -ritka jelenség az, hogy egy építkezésen elszaporodnak a szög­lopások. Volt már olyan eset, ami­kor 1 kg szög ellopásáért a bíróság 6 hónapi börtönbüntetést szabott ki. Legtöbb esetben a tolvaj nem a sa­lját szükségletére lopott, hanem '-megrendelésre«! Természetesen a megrendelő sem kerülte el a sorsát. Az elmúlt tavaszon egy fiatalem­ber jött be hqzzánk felháborodva, hogy traktoros testvéröccse ellen el­járást indítottak, mert. az »véletle­nül« belement traktorával a Kapós­ba. Ehhez természetesen hozzátarto­zik az is, hogy az említett traktoros »séíautazgatott« traktorával és így fordult bele a folyóba. Odaveszett szerszámos ládájának tartalma, meg­rongálódott a gép és jónéhány mun­kaóra ment veszendőbe, amíg a gé­pet a vízből kiemelték. Egy mássn példa — ami sajnos elég gyakori: egy-két fa kivágása az állami erdő­ből. Ez látszólag kis bűncselekmény, amelynek elkövetője nem mindig tudatos kártevő, de mivei az ilyen­fajta bűncselekmény gyakori, mil­liós kár származik belőle csak a me­gyében. Súlyos hiba, hogy a gazdaságii és államhatalmi szerveink gazdálko­dása nem eléggé fegyelmezett és az ellenőrzés sem következetes mindenütt. Sok hiba van a szervezés, a terve­zés, a munkaerő elosztása körül. így pl. a Kaposvári Mélyépítő Vállalati székhelye Kaposvárott van, munkát i1 azonban majd az egész Dunántúl te-<| rületén végzett. Ugyanakkor a Kapos1 szabályozását a Budapesti Betonút-( építő Vállalat látja el! Ilyen körül-(i menyek között az ellenőrzés lazább, a visszaélésekre pedig bőségesen van alkalom. Itt kell beszélnünk az állam iránti ( köteiezétiségtel jesítés elmulaszfásá- (i ról, s az ezzel kapcsolatos visszaélési sekről is. Köztudomású, hogy az|* osztályellenség szabotálta az adófi­zetést, de sugalmazásukra számos dolgozó paraszt is elhanyagolta adó­jának megfizetését. Segesd, Kadar­kút és Csurgó községekben a múlt­ban működő egyik adóbehajtó cso­port kezén közel 600.000 forint ment<J veszendőbe, amikor saját maguk ré­szére, sógor, koma, ismerős, jóbarát részére olcsón vagy ingyen juttattak használati tárgyakat, bútorokat stb. Ennek a bűnszövetkezetnek a tag­jait bíróságunk példásan megbün­tette, a félmilliót meghaladó kár azonban nem térült meg. Számos példát hozhatunk fel arra, hogy egyes állami gazdaságokban is szó nélkül elmennek a dolgozók a kártevés mellett. A kaposvári állami gazdaságból pl. a múlt évben termelt sárgarépát a MEZÖKER nem szállította el idő­ben. A répa megfagyott vagy elrot­hadt. Ezért nemcsak az illetékes ME-, ZÖKER-alkalmazott felelős, hanem az állami gazdaság dolgozói is, akik látták a társadalmi tulajdon pusztu­lását, de a hatóságnak nem jelentet­ték ezt. Megyénk elsősorban mezőgazdasá­gi jellegű. Állami gazdaságaink, gép­állomásaink, termelőszövetkezeteink és erdőgazdaságaink a párt és a kormány segítségével fejlődnek. Na­gyobb mértékű lett a gépesítés, a beruházás, az ellátás. A meglévő fel­szereléseinket azonban meg is kell Óvnunk. Gépeink számára a lehető­séghez képest mielőbb biztosítani kell a helyet, nehogy az időjárás vi­szontagságai miatt kárt szenvedje­nek. Terményeinket, vetőmagjain­kat, takarmányunkat stb. megfelelő és biztonságos helyen ■ kell tárol­nunk:. Ez is szervesen hozzátartozik a közösségi tulajdon védelméhez. Az állami tulajdonnak, a nép va­gyonának a védelmében sók tenni­valónk van. Ez nemcsak a rendőr­ségnek, az ügyészségnek vagy a bí­róságnak féladata, hanem állampol­gári köie’essege valamennyi vezető­nek, minden becsületes dolgozónak. Amikor a társadalmi tulajdont véd­jük. a saját magunk hasznát szolgál­juk. Csiszár János megyei ügyész. BERTÖK LÁSZLÓ: & z á 11 í t a n a k Kilenc szánkó nyomja az út havát. Tuskóval rakva végig mindegyik. Az állomásra szállít ják a fát, Míg friss nyomukra frissebb hó esik. Az emberek ruhája hófehér, ülnek a tüskök fényes trónusán. Hallgatnak mind, csak néha-néha ér A ló farához ostoruk sután. A fa tűz ét a város várja már. S a szánkók csúsznak egyre közelebb, Tüzet visznek a téli tájon át. S hoznak majd fontos árucikkeket Az állomásról: — ime a kapu, Hol kezet szorít várjs és falu. Amit a dolgozó parasztoknak tudniok kell Január 31-ig pótlékmentesen fizethető a kötelező biztosítás 1955. évi díja Az Állami Biztosító a mező-1 esedékességtől számítva, havi 1 gazdasági (tűz és jég) biztosításra százalékos pótlékkal növekszik, s kötelezett termelőszövetkezetek- j azt közadók módjára behajtjájc. nek és egyéni gazdálkodóknak, to- A kivetett díj helyesbítését kér- vábbá a tűzbiztosításra kötelezett' ni lehet, ha a kötvényen feltü'n- lakóépületl-tulaj donosoknak, kis- j tetett lakóépületi és földterületi ipari és földművesszövetkezetek-! adatok a tényleges helyzettől el« nek az 1955. évre fizetendő díjat térnek. A felszólamlást az Állami és az esetleges hátralékot feltün­tető kötelező biztosítási kötvényt küldött. A Minisztertanács 1064/1954. sz. határozata értelmében a kötelező biztosítás 1955. évi díja — a me­zőgazdasági termelőszövetkezetek ... , . , , . , ... - ­.. ,. , ,.6, ..... . , saiat tapasztalatai alapjan győző­jegbiztositasi dijának kivetelevel j..f, _ _ J. .-.„j. . Biztosító járási felügyelőségéhez kell küldeni. A felszólamlás ada­tait a' tanácsnak kell igazolnia. A kötelező biztosítás szükséges­ségéről az elmúlt két év alatt többszázezer jég- és Mizkárosult Méhészeti kiállítás nyílt meg Kaposvárott Vasárnap, január 9-én délelőtt a Kaposvári Finommechanikai Vállalat kultúrtermében egy hétig tartó méhészeti kiállítás nyílt meg a Kaposvár és Környéke Földművesszövetkezet méhészcso­portja rendezésében. A kiállítás megnyitása előtt Váraljai Béla, az országoshírű vándorméhész tartott előadást kör zel 5Ü0 méhész előtt, akik az or­szág több megyéjéből jöttek el er­re az értékes tanulmányi útra. Az előadásban ismertette évtizedes tapasztalatait ég hasznos szakmai tanácsokat adott a méhészeknek. A felszólalók többen kérték, hogy olyan gyakorlati méhész- szakkönyvek kiadását tegyék le­hetővé, amelyben a szerző a gya­korlatin gyűjtött értékes tapasz­talatait adhatja át. Az előadás után a kiállítás megtekintésére került sor. A déli órákig már több mint ezer látoga­tó gyönyörködött a gazdag kiállí­tási tárgyakban. Szemléltető raj­tok bemutatták a kezdetleges és korszerű méhészeti eszközöket, a mézelő növényeket, a méh ellen­ségeit. Nagy sikert arattak az or­szág több méhészcsoportja részé­ről kiállított különböző méretű rakodó és fekvő vándorkaptárak, melyeknek nagy része gyékényből, nádból és szalmából készült. A méhészek leleményességét bizo­nyítja az is, hogy a pótanyagokból való előállítással igyekeznek ol­csóbbá tenni a kaptárak készíté­sét, és ezzel jelentős faanyagot ta­karítanak meg. Sokan körüláll- j ták Kunszer János, a siófoki mé­hészcsoport . tagjának villany­árammal fűthető kaptárát, melyet hosszú évek kísérletezései után készített el. Meg lehet találni a törpe ormánsági és a különböző méretű Damaskó-féle kaptárakat is. Nagy az érdeklődés a Horváth Márk-féle szétszedhető-összerak- ható és a sugaras mézpergető kö­rül is. Érdekessé és tanulmányos- sá tették a kiállítást Szőcs Ferenc zselicszentpáli méhész 34 év alatt, kis üvegecskékben összegyűjtött különböző mézmintái. Minden dicséretet megérdemel­nek a kaposvári méhészcsoport lelkes tagjai a kiállítás megrende­zéséért, mellyel újabb lendületet adtak a megye méhészetének fej­lődéséhez. A kiállítás azonban még sokkal érdekesebb lehetett volna, ha a méhészeti vállalat a megígért kiállítási anyagait idő­ben leszállítja. CSURGÓ LETT A GYŐZTES Lapunk 1954. évi november 26-i számában hírt adtunk arról, hogy a marcali postahivatal hírlappal foglalkozó dolgozói versenyre hívják, a csurgóiakat. November 30-án megjelent, hogy a csurgói­ak elfogadták a versenyfelhívást. A versenyben különösen a csur­góiak tűntek ki eredményes mun­kájukkal. December 31-ig 89 csa­ládhoz juttatták el pártunk sza­vát, a sajtót. Szép eredményük eléréséért dicséret illeti a csurgói postahivatal kézbesítőit, hírlap- felelősét. Elismerés illeti Bárdos elvtársat, a hivatal vezetőjét, aki szervező, irányitó munkájával elő­segítette e szép eredményeket. A marcaliak 27 új előfizetőt szerveztek. Reméljük, hogy a verseny befejezése után is szép eredményekről számolnak majd be. Hiszen a marcaliak már nem egyszer bebizonyították, hogy tudnak eredményes munkát vé­gezni. Ehhez megvan minden le­hetőségük. — NAGYVÄTHY EMLÉKUN- NÉPSÉGRE készülnek Csurgón. Január 23-án, Nagyváthy Já­nos születésének 200. éves év­fordulója alkalmából temlékün- nepélyt rendeznek a járás szék­helyén. Az ünnepség után a Cso­konai Gimnáziumban nyitják meg a Nagyváthy emlék-kiállí­tást. 1955. január 1-én esedékes és január 31-ig késedelmi pótlék nélkül fizethető. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jégbiztosítá­si díja. ez év harmadik negyedévé­ben esedékes. Késedelmes fizetésnél a díj, az dött meg. Mindenkinek érdeke és kötelessége, hogy a kötelező bizto­sítás 1955. évi díját és esetleges hátralékát nyugta ellenebén az adóügyi megbízottnál vagy a köt­vényhez mellékéit befizetési' la­pon befizesse. Új juhfürösztőszer A juhállomány egyik sok kárt okozó parazitás betegsége a rü- hösség. Mócsy János Kossuth-díjas aka­démikus hosszabb kísérletezés után az eddiginél jobb és olcsóbb fertőtlenítőszert állított elő. Eh­hez nem alkoholt, hanem porrá- őrölt bentonit nevű ásványt hasz­nálnak. Ez korlátlan mennyiség­ben áll rendelkezésre, s felszíni kitermelése csekély összegbe ke­rül. A kísérletek és á vizsgálatok azt bizonyítják, hogy áz új szer ha­tása sokkal jobb és tartósabb, rirint az eddigi gyógyszeré. Nem tűzveszélyes s legnagyobb előnye, hogy alkalmazásával évente 60 ezer liter alkohol takarítható meg, A fertőzött állatokat az új szerrel elég egyszer füröszteni s nincs szükség, arra sem, hogy a fürösz- tés után az akiok hat hétig üre­sén álljanak. 4 helyi tanács segített — van már otthona a kadarkút! DISZ-fiataloknak Tartalmas, lelkes munka és ko­moly szervezeti élet jellemzi a ka- darkuti DISZ-szervezet életét. András István DISZ-titkár, a fia­talok hosszas tétlensége és ha­nyagsága után megtalálta a szer­vezet megerősödéséhez vezető he­lyes utat, s ez ma már mindin­kább felfelé ível. A fiatalok rendszeres munkáját, tanulását és szórakozását azonban leküzdhetetlennek vélt akadály gátolja. Nem volt állandó és meg­felelő DISZ-helyiségük, s ez meg­nehezítette a fiatalok összefogását. Egy ideig a KIOSZ helyi csoport­jával közös teremben próbáltak összejönni, de akadályozták egy­más munkáját, nem érezték saját­juknak a szegényesen berendezett, kis helyiséget. Később a község vezetői „jóindulatúan'1 segítségük­re siettek és másutt próbáltak megoldást találni. Ettől kezdve a DISZ-helyiségnek nevezett terem­ben három szervezet gyűlésezett: a vasutas szakszervezet mellett a gazdakör is itt tartotta összejöve­teleit. A régi tanácselnök elhal­mozta ígéreteivel a fiatalokat, s amikor Tóth Béla elvtárs, a Sza­bad Ifjúság munkatársa ellátoga­tott a községbe, az új DlSZ-helyi- ség mellett 3000 forintot is kilá­tásba helyezett kulturális és sport- juttatás címén, mellyel a fiatalok kiegészíthetik sportfelszerelésüket. Mindez ígéret maradt, s a DISZ- szervezet tovább küzdött nehézsé­geivel. A tanácsválasztások után végre akadt segítője a fiataloknak. Hor­váth István elvtárs, az új tanács­elnök szívügyének tartotta az if­júság sorsát és kutatta a lehető­ségeket, hogyan tudna segíteni a díszeseknek. Van a falunak kul- túrotthona is — gondolta Horváth elvtárs — mely az esti színdarab­próbákkal csak részben van ki­használva. Miért ne lehetne az egyúttal a DISZ-fiatalok otthona is? S a gondolatot tett követte, és máris rendelkezésükre bocsátotta a falu kultúrotthonát. Sőt ezen felül 1500 forintot kapnak a fia­talok, melyen sportfelszerelést vá­sárolnak. Nagy terveket szőnek a kadar- kuti fiatalok. Első gondolatuk az, hogy meg kell erősíteni a szerve­zetet, hisz csak 59-en vannak, s András elvtárs szerint ezt a lét­számot két-három hónapon belül legalább 150-re tudják növelni. Aztán megindul végre á kultúr- és sportmunka is. Beneveztek az asz­talitenisz bajnokságra. Már most megkezdték a felszabadulás ünne­pére való felkészülést is. A tanácstól kapott segítség, a fokozott gondoskodás új erőt, új lendületet öntött a kadarkuti DISZ-szervezet fiataljaiba. Régóta várták ezt a megoldást, s most, amikor óhajuk teljesült, fokozott munkával, DISZ-fiatalokhoz mél­tó viselkedéssel és helytállással akarják viszonozni a tanács se­gítségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom