Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1955. január 9. Az épülő Kommunizmus országából A „Nyírfácska“ együttes vendégszerepléseiről írta: Nagyezsda Nagyezsgyina, Sztálin-díjas, a moszkvai „Nyírfácska*1 táncegyüttes művészeti vezetője A „Nyírfácska1' az egyik leg fiatalabb szovjet táncegyüttes: mindössze hat éves. Fiatalok a tagjai is, akik a Nagy Színház balettiskolájából, vagy kulUírcsoportok táncegyütteseiből kerültek hozzánk. A „Nyírfácska" női együttes, a táncai női érzelmeket jut­tatnak kifejezésre, az élet szépségéről, az ifjú lélek virágzásáról be­szélnek ... A „Nyírfácska*1 nevét a közönségtől kapta, amikor tagjait elő­ször ismerték meg a színpadon nyirfaágakkal kezükben. A „Nyírfácska“ bejárta az egész Szovjetuniót, szerepelt Ukrajná­ban, Örményországban, Grúziában, a Sark-vidéken, az Északi Je­ges-tenger partján, Szibériában, a Balti-tenger vidékén, a Volga- partján, Távol-Keleten... De többször jártunk már külföldön is. 1949 nyarán az együttes Budapesten elnyerte a Nemzetközi Világ­ifjúsági Találkozó első díját. Később Lengyelországban, Csehszlo­vákiában, Romániában, a Német Demokratikus Köztársaságban lép­tünk fel. Mennyi őszinte meleg szóval, erős baráti kézszorítással jutalmaztak már bennünket! Az együttes gondosan őrzi a külföldön kapott ajándékokat, a jóakaratú emberek figyelmének és szere té­tének megnyilvánulásait. Legkedvesebb ajándékaink közé tartozik egy, a Thällmann elvtárs arcképével díszített jelvény, amelyet, egy német munkástól kaptunk, aki a következő szavak kíséretében adta át ajándékait: „Ezek a szerény jelvények legyenek zálogai. annak, hogy egyetlen német munkás sem fog harcolni1 többé a Szovjetunió népei ellen!‘‘ Együttesünk Ausztriában, Svédországban, Norvégiában és Finn­országban is járt és el kell mondanom, hogy mindenütt rendkívül szívélyesen fogadtak bennünket. 1954-ben háromhónapos vendégszereplésen voltunk Hollandiá­ban, Angliában, Belgiumban és Svájcban. A „Nyírfácska“ akkor húsz városba látogatott el és több mint nyolcvan nagysikerű fellé­pést tartott. Az együttes londoni bemutatóján feleségével együtt megjelent Hewlet Johnson, a canterbury-i érsek, a híres békeharcos. Az együttes tagjai Johnson kedves meghívásával öve, látogatást tettek Canterburyban, megtekintették az ősi székesegyházat és feledhetet- len órákat töltöttek a Johnson házaspárral, Londonban egy má­sik híres békeharcossal, Monica Felton-nal is találkoztunk. Angliai tartózkodásunk alatt írók, művészek, háziasszonyok, munkások, tu­dósok látogattak el hozzánk. A velük folytatott beszélgetések azt bizonyították, hogy a külföldi dolgozók a szovjet néppel való kultu­rális kapcsolatok elmélyítésére és békés együttműködésére töre­kednek. Az együttes háromhónapos európai vendégszereplése után vissza­tért a Szovjetunióba és az összszövetségi Mezőgazdasági Kiállításon lépett fel. Együttesünk most szereplései mellett új műsorral készül: egyfel- vonásos mesebalettet próbálunk. ! bzonalin szigeten a * S' v ^ a *• ft *# 200 ÚJ VILLANYTELEP A szovjet szovhozokban idén több mint 200 új villanytelepet helyeztek üzembe. A szovhozvil- lanytelepek áramának több mint 70 százalékát az év első kilenc hónapjában a gabona feldolgozá­sára, takarmányelőkészítésre, víz­ellátásra, fejésre és gépjavításra használták fel. Körülbelül 90 ezer villanymotor működik a szovho­zokban. A nagyobb szovhozokban most 500 lóerős DSesei-áramfejlesz- tő-telepeket szállítanak. Kazah­sztán szovhozai 20 ilyen áramfej­lesztő-telepet kapnak. Ezek után a főbb termelési folyamatokat tel­jesen gépesítik. A szűzföldeken alakult 124 szovhoz többszáz 15, 30 és 60 kilowattos szállítható áramfejlesztő telepet kapott. Ezek biztosítják a közvilágítást és rész­ben az ipari áramszükségletet. EGYSZERŰ ASSZONYSORS írta : Tatjana Tessz ITT A TEL. I A Moszkva­környéki erdő hófehér köntösbe öltözött. A moszkvai Összszövetsé­gi Mezőgazdasági Kiállítás hatal­mas területére is beköszöntött a hideg idő, de a hatalmas kapukon reggeltől estig szüntelen áradat­ban jönnek a látogatók. Sokan messzi városokból, falvakból, kol­hozokból- és szovhozokból érkez­tek. A moszkvaiak többször is eljönnek, hogy újra, meg újra megnézzék a pavilonokat. Magam is ellátogattam a kiállí­tásra. Már esteledett, a sétányo­kon kigyultak a villanyfények. A Kazah SZSZK pavilonjának kris­tálykupolája úgy ragyogott a sö­tétben, mint egy mesebeli kastély. Az egyik sétányon, a baromfite­nyésztő gazdaság közelében két élénken beszélgető asszonyt pillan­tottam meg. Az egyik kékszemű, szélfútta, pirosarcú volt, mellén több kitüntetés csillogott. Fejét kendővel kötötte be, mint általá­ban az idősebb kolhozparasztasz- szonyok. A másik nő háttal állt felém, csak törékeny alakját és éjfekete haját láttam. Közelebb mentem hozzájuk. A feketehajú nő megfordult: kínai asszony volt. Nagyon keveset tudott oroszul. A két asszony mégis élénken beszél­getett, láthatólag jól megértették egymást. Végül búcsúzkodni kezd­tek. sokáig szorongatták egymás kezét, majd a kendős asszony át­ölelte a kis kínait és megcsókol­ta ... —- Hogyan tudtak elbeszélgetni? — kérdeztem csodálkozva. — Hi­szen a kínai asszony alig beszél oroszul, s azt hiszem, maga egyet­len szót sem tud kínaiul... —i Ugyan lányom!... — mond­ta az asszony. — A szív továbbítja a gondolatokat. A jó emberrel szavak nélkül is barátságot lehet kötni ... | BESZÉLGETNI KEZDTÜNK. | Kiderült, hogy az idős asszony Dar ja Kosztenyko, a „Május l1* ukrajnai kolhoz elnöke. Második hete van Moszkvában és ezt az időt mind a kiállításon töltötte. Együtt sétáltunk tovább. Hama­rosan megtudtam, hogyan élt és hogyan él ma. Darja Kosztyenko 60 éves. Hét­éves kora óta dolgozik. Már akkor libát legeltetett szülőfalujában. Kilenc éves korában dajkának sze­gődött egy gazdag kulák gyerme­ke mellé. Milyen öröm télén, milyen szo­morú volt a gyermekkora! Nem tudta, mi a játék, a gondtalanság, a pihenés. Tizenhét éves korában tanult meg ími-olvasni, amikor megismerkedett egy vidám, okos legénnyel, Vaszillal, a földesúr zsellérével. Vaszil tanftgatta őt Az óceánjáró hajók a Szov­jetunió minden részéből éven­te rengeteg nagyteljesítmé­nyű gépet szállítanak az er­dőben gazdag Szahalinra. A fa kitermelését és szállítását ma már 62 százalékban gépe­sítették. Több, mint 100 fakiterme­lő brigád ciklusos grafikon szerint dolgozik. Baranov, a loszogorszki fa­kitermelő-telep fiatal trakto­ristája 1954-ben több mint 6000 köbméter fát szállított el. Évi normája 5000 köbméter. Szahalin egyre fejlődő vá­rosainak és falvainak is sok fára van szükségük. A sziget majdnem legésza­kibb szélén fekvő Oha város tíz évvel ezelőtt még kis mun­kástelep volt. Ma nagy, mo­dern város aszfaltozott utcák­kal, emeletes házakkal, autó­busz-közlekedéssel. Lakás-, közüzemi és kultu­rális építkezéseire 1954-ben 16 millió rubellel többet köl­töttek, mint 1953-ban. Egy év alatt több, mint 50 lakóházat, 26 klubépületet, iskolát, boltot adtak át rendeltetésének. Rö­videsen további kilenc sok­emeletes lakóház, továbbá négy közüzemi és kultu­rális épület készül el. Fokozott ütemben folyik a városi gázvezetékek lerakása. A dolgozók lakásaiban eddig 4055 gáztűzhelyet szereltek fel. A szahaliniak még a virá­gokról is gondoskodnak. Juzs- no-Szahalinszk város határá­ban faiskolát és kertészetet lé­tesítettek, ahol virágokat és díszbokrokat nevelnek. Olyan növényeket honosítottak meg, amelyeket Szahalinban né­hány évvel ezelőtt még csak nem is ismertek. A bíborvö­rös, teljesvirágú georginákat és a tearózsákat a Krimiről, a különböző színű kardvirágokat a Szovjet Tudományos Aka­démia moszkvai füvészkert- jéből hozták, a többi sok vi­rágot a szocsi és a jaltai fü- vészkert küldte. és könyveket adott neki. Egy év múlva összeházasodtak. A falu szélén, egy kis viskóban éltek. A kis cseléd végre megismerte a bol­dogságot. Nemsokára kislánya szü­letett. Amikor elkezdődött az Októberi Szocialista Forradalom, Darja nem értette meg azonnal a nagy eseményeket. Először azt hitte, hogy az új élet elveszi tőle férjét, aki reegeltől-estig gyűléseken, ösz- szejöveteleken volt. Egyszer Vaszil elvitte magával Darját egy gyű­lésre. Az asszony szótlanul ment hazafelé, kissé haragudott, hogy elmaradt munkájával: még nem fejezte be a mosást, nem fejte meg a tehenet... De ezek csak szavak voltak: lelke mélyén egé­szen mást érzett. Férje hasonlóan ahhoz, ahogyan egykor megtaní­totta olvasni — most kinyitotta előtte a Harc gyönyörű könyvét is. És már az első lap élénk vissz­hangra talált az egyszerű paraszt- asszony szívében. A „Georgij Szedov" jégtörő hajó 1955 januárjában lesz 15 éve, hogy a „Georgij Szedov“ jégtörő hajó befejezte nagy hajóútját. 1937 október végén kezdődött meg a „Szedov1*, „Szadko“ és * „Maligin“ szovjet jégtörő hajók nagy tengeri portyája. 1938-ban a „Jermak“ jégtörő hajó kiszabadította a jégpáncélból a „Maligin“ és a „Szadko** hajót. A szovjet sarkutazó tengerészek 15 főből álló kis kollektívája a „Szedov“-on maradt. A „Szedov** tovább folytatta portyáját a 84. szélességi körnél északkelet irányban haladva. 1939-ben a „Szedov * a második telet töltötte az Északi Jeges-tenger magas szélességi kö­rein. Augusztus 29-én délben érték el a portya legészakibb pontját, a 86° 39.5’ északi szélességi kört. Két év alatt 2750 mérföldet tettek meg és a hajó több mint 150 jégtorlaszt vészelt át. 1940 január ll-én a „Joszif Sztálin“ hatalmas jégtörő hajó ki­vontatta a „Szedov‘‘-ot a jégből. A „Georgij Szedov“ hajó portyája 8l2 napig tartott. A nagy hajóút az Ujszibériai-szigeteknél kezdő­dött és a Grönland-tengemél ért véget. A „Szedov1* utasai a portya alatt nagyszabású tudományos ku­tatómunkát végeztek, összesen 38-szor mérték meg az Északi Jeges­tenger mélységéi. 43-szor végeztek mélyvizi hidrológiai kutatásokat, a hajóút 78 pontján figyelték meg a föld vonzóerejének elemeit, rá­dión keresztül több mint 5000 meteorológiai megfigyelést adtak le, stb. A „Georgij Szedov“ tudósainak és sarkkutatóinak munkája je­lentősen gazdagította az Északi Sarkon végzett tudományos kuta­tások eredményeit. A képen: A „Georgij Szedov*‘jégtörő hajó a jégtáblák között. AZERBAjDZbÁNI SÁFRÁNY | Azerbajdzsdánban, az Apseron- A szovhoz kísérleti parcelláján [félsziget északi részének homokos újabban szalagosán vetették’a sáf- [ földjein terül el a Szovjetunió rányt. így a növényápolásnál aU »egyetlen sáfránytermelő szovhoza. kalmazható a kultivátor és a töl- >A sáfrány igen ritka szubtrópikus tögető-eke. Ezáltal újabb lépést [növény. Többek között a cukorka- tettek a sáfránytermelés gépesíté­tés illatszergyártás értékes nyers- [anyaga. Finom illata és rendkívül i erős színező tulajdonsága teszi j értékessé. Egy kilogramm sáfrányt I közel 300 ezer virágból nyernek. 1 Egy hektáron átlag több mint két- r és félmillió virág van. ' a háború előtt történt. Úgy érezte, hogy ereje megtízszereződött. | Ezután tört szovjet földre a há­ború, amely pusztulást, bánatot ; hozott honfitársainak. Az ellenség I földig lerombolta faluját. Hősi ' halált halt Darja férje is. ^ A háború után helyre kellett ál­lítani a kolhozt, lakóházakat, gaz­dasági épületeket kellett emelni. Komoly, nehéz munka volt ez. A kolhozparasztok lépésről-lépésre hozták rendbe gazdaságukat. Az energikus Darja Kosztyenkot vá- ' lasztották meg a „Május 1“ kolhoz elnökéül. Marinka, a leánya, akkor se felé. Könnyebben, gyorsabba» halad a munka. Traktorok munkáját regisztráld tizem A leningrádi agrofizikai intézet­ben traktorok talajmunkáját re­gisztráló, eredeti műszert szer­kesztettek. A műszer jelzi mekko­ra utat tett meg a traktor, segít­ségével pontosan rheg lehet álla­pítani az üzemanyagfelhasználást különböző talajviszonyok mellett, helyesen lehet megválasztani a traktor sebességét. Az új műszer igen pontos. Szerkezete egyszerű. A traktor és a vontatott munka­eszköz között helyezik el. Öntözés földalatti csövekből Moldavában, a „Gratiesti'-szov- hoz szőlőiben és a kisinyovi me- már elvégezte a főiskolát és mint zőgazdasági főiskola tangazdasá- agronómus dolgozott a gépállomá- gában nemrég a földalatti öntözés son. j új módszerét próbálták ki. Kerá­Eseményekkel teli életet élt miai anyagból készült lyukasfali Darja Kosztyenko, nagy utat tett ‘ csöveket helyeztek el a föld alatt, meg idáig. Most, amikor vissza- kavicsba és homokba ágyazva. A emlékezik és félénk, nyomorgó kis csöveken lévő nyílások és a ho­N E M S OK IDŐ | cselédnek látja magát, me adörzsö­li a szemét, mintha valami hihe­tetlen látványban lenne része. Igen, megváltozott az élete, ___________________________telt bele, megalakították a kolhozt. Darját is elküldték tanulni egy tanfolyamra. Akkor már túl volt 30-ik évén. Visszaemlékszik az élenjáró mezőgazdasági dolgozók értekezletén tartott első felszólalá­sára. Mindent leírt egy papírra, de az első mondatok után félretet­te: Egyszerű szavakkal, a szívéből beszélt. Elmondta, hogyan kapta az első érdemrendet a Kremlben. Ez még mokágy megakadályozza a csövek eliszaposodását. Ezzel a módszer­rel egyenletesen nyirkossá lehet tenni a talajt. Szabályozható a megváltozott ő maga is. öntudatos levegőforgalom és az öntözővíz művelt asszony lett, s most egy, mennyisége. A vízzel együtt mű­nagy kolhoz élén áll. 1 LASSAN SÉTÁLUNK f a kiál­lítás útjain, csípős szél fúj ar­cunkba. Darja Kosztyenko kipi­rul, talán, a széltől, talán az emlé- terméstöbbletet értek el. kéktől, majd csendesen, elgondol- alatti öntözőhálózat költségei már kodva megjegyzi: Iaz első évben csaknem teljese» — Lám, nincsen semmi különös az, én életemben. Mindennapi tör­trágyát is lehet juttatni a talajba.. Az új módszerrel öntözött kí­sérleti parcellákon a paradicsom hektárhozama 590 mázsa, a ku­koricáé közel 100 mázsa volt. Szőlőből hektáronként 28 mázsa. A föld­az első évben 1 megtérültek. I Az új öntözőrendszert jövőre már széleskörűen fogják alkalmaa- ténet! Ezer és ezer asszony tett ni a moldvai állami szőlőtermelő meg nálunk ilyen utat, mint én. 1 gazdaságok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom