Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-07 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! fc>' kj Bogban foglalkozik a gépállomásokkal a járási pártbizottság? Síit hajtott végre a Megyei Pártbizottság határozatából a. MEDOSZ? Nagy küzdelem a megyei sakkbajnoki címért A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X1L évfolyam, 5. szám. ARA 50 FILLÉR Péntek, 1955. január 7. Minden erőnkkel küzdünk a háború rémének felidézése ellen Értelmiségi tiltakozó gyűlés Kaposváron A Somogy megyei tanács nagy­termében január 4-én orvosok, tanárok, mezőgazdasági szakem­berek, mérnökök és egyéb értel­miségi munkakört végző dolgozók gyűltek egybe, hogy kifejezzék békevágyukat, tiltakozzanak Nyu- gat-Németország felfegyverzése ellen. Közel 250 értelmiségi dolgozó gyűlt egybe. A Himnusz eléneklése után Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Tarján László, kórházi főorvos tartotta meg beszédét. Az értékes beszámoló után szá­mos felszólalás hangzott el. Leg­először dr. Báthy Sándorné orvos emelkedett szólásra. A magyar anyák nevében tiltakozott Nyu- gat-Németország felfegyverzése, az újabb háború előkészítése el­len. — Mi anyák nem nyomorra, szolgaságra, hanem boldog életre akarjuk nevelni gyermekeinket — mondotta többek között Báthy Sándorné. Zitás Bertalan tanár megemlé­kezett arról, hogy Magyarország már közel ezer év óta veszélyez­tetett Németország részéről. A történelem folyamán számos eset­ben igyekeztek elrabolni függet­lenségünket, évszázadokon át el­nyomták, kizsákmányolták hazán­kat. Az első és a második világ­háború is azt bizonyítja, hogy Né­metország nem adott fel hódító törekvéseivel. Most, amikor az egyéni érdektől sarkallt impe­rialista körök újabb háborút ké­szítenek elő, a magyar értelmiség­nek is harcot kell indítania a bé­ke megvédése érdekében. A szellem fegyverével kell küz- deriünk a német felfegyverzés ellen, Kazinczy, Kölcsey és a töb­bi jeles magyar szellemében —■ fejezte be hozzászólását Zitás Ber­talan. Dr. Páti Ferenc gimnáziumi tanár a magyar pedagógusok fel­adatairól, béketörekvéseiről be­szélt. —t- A magyar pedagógust po­litikai látóköre és nevelői hivatá­sa a béke mellé állítja, A helyes neve’és egyúttal békeharc is. A béke ügye egyaránt az ifjúsági és a pedagógus ügye, különösen most, a feszültté vált nemzetközi helyzetben. Ezután dr. Franki József kór­házi főorvos emelkedett szólásra. Visszaemlékezett a második vi­lágháború borzalmaira, a német csizmák kegyetlen menetelésére, a pusztulásra, vérre, ezernyi szen­vedésre. Az egészségügyi dolgozók nevében kifejezte tiltakozását a német militarizmus újjáélesztése ellen. Kincses Ferenc, a csurgói gim­názium igazgatója megrázó sza­vakkal élesztette fel a múltat. Az első világháborúról beszélt, ahon­nan édesapja több sebbel tért ha­za, de utána ismét munkához lá­tott, szebb életet akart biztosíta­ni családjának. A második világ­háború már Kincses Ferenctől követelt áldozatot, fél lábát ve­szítette el. Munkakedve azonban megmaradt. Az új élet küszöbén, a felszabadulás után ismét meg­kezdődött az építés, a szebb jövő kialakítása. Kincses Ferenc ismét az ifjúságot tanítja és vele együtt milliók harcolnak a boldog életért, a békéért. És most újra háborút akarnak az imperialista kalando­rok. Ha összefogunk és nemet kiál­tunk, akkor meg tudjuk akadá­lyozni a háborút — fejezte be hozzászólását Kincses elvtárs. Nyári Pál református esperes szintén a múlt borzalmairól be­szélt. — Döbbenetes érzés az, hogy akkor születik meg ismét a hábo­rú terve, amikor boldog hazánk 10 éves fejlődése oly sok szép eredményt és még szebb ígéretet rejt magában —* mondotta többek között Nyári Pál, majd így fe­jezte be beszédét: Százmilliók kössenek szellemi vérszerződést a fasiszták ellen, mindenki a maga beosztásában harcoljon az életért, a békéért. A jelenlévőket egysé­ges érzés hassa át, a béke szere- tete és hazatérőben, a családi kör­ben, baráti beszélgetés során vagy a munkahelyeken mindenütt jut­tassák kifejezésre a béke gondola­tát. Szabó Gyula óvónőképzői igaz­gató az értelmiség szerepéről és helyzetéről beszélt. — Most, a fe­szült nemzetközi helyzetben szi­lárd álláspontot kell foglalnia a magyar értelmiségnek, síkra kell szállnia a béke megvédése mel­lett — mondta. Varga Károly országgyűlési képviselő zárószavaí után Nyári Pál esperes indítványára a gyűlés részvevői táviratot intéztek az Országos Béketanácshoz: „A Somogy megyei értelmiség kaposvári tiltakozó gyűlése egy­ségesen és elszántan emeli föl szavát a nyugatnémet újrafelfegy- verzés ellen. Minden erőnk latba vetésével küzdünk a háború ré­mének felidézése ellen. Éber és odaadó munkával állja közülünk mindenki az őrséget a százmilliók békéjének frontján. 9 és félmil­liós népünkkel, valamint a béke szerető népekkel teljes egységben őrizzük újjáépülő hazánk, létesítményeink, otthonaink, családunk és gyermekeink életét, épségét, békés, boldog jövőjét.“ A BEGYŰJTÉS HÍREI Akik vigyáznak jó hírnevükre Magyaratádon a Búzakalász termelőszövetkezet kezdte meg ez évben a beadási kötelezettség tel­jesítését. A termelőszövetkezet 80 kiló baromfibeadását rendezte. Az egyéni dolgozó parasztok is követ­ték a tsz példáját: 45 kiló barom­fit adtak be az új év első napján. Kovács Lajos, Száva Imre, Har­kányi Lajos, Bekker János dolgo­zó parasztok elsőnek kezdték meg ezévi beadási kötelezettségük tel­jesítését. Példamutatásukat köves­sék a község többi gazdái is, már most, az év elején kezdjék meg a kötelező rendezését. Igái községben 40 gazda meg­kezdte ezévi beadási tervének tel­jesítését. Baromfiból 70 kilót, ser­tésből 250 kilót gyűjtöttek be az év első napján. Marandi Ferenc a sertésbeadásról már letette a gon­dot, az év első napján beadta hí­zottsertését. Dicséretet érdemel­nek a községben Gellért Ignác 14 holdas, aki 10 kiló baromfit, Csá­szár János 7 holdas, aki 9 kiló baromfit, özv. Ceider Pálné 3 hol­das, aki 5 kiló baromfit és Magyar Lajosné 7 holdas, aki 6 kiló ba­romfit adott át a begyűjtőnek ez­évi beadásának teljesítésére. át, fill áldozatkész: toristái! Kiss István, a Gépállomások Igazgatósága fűagronómusának nyilatkozata Megyénk gépállomásai az orszá­gos gépjavítási versenyben a leg­utóbbi értékelés szerint a 17. helyet foglalják el. Nagyon visszaesett me­gyénk a gép javítási versenyben, az előző dekádban még nyolcadikak vol­tunk, most pedig visszacsúsztunk a 17. helyre. Megkérdeztük Kiss Ist­ván elvtárat, a gépállomások megyei igazgatóságának főagronómusát, mondja el, mi az oka annak, hogy ennyire lemaradtak megyénk gépál­lomásai a gépjavítási munkákban. Kiss elvtárs a következőket mondta: — Én a hiba okát abban, látom, hogy gépállomásaink nem készülték szakembereket költöztettek át a má­sik gépállomásra és emiatt tervüket nem teljesítették. Visszahúzta ered­ményeinket az igali gépállomás, mely az utolsó dekádban gépjavítási ter­vét mindössze 3,5 százalékra teljesí­tette. Ezen a gépállomáson is átszer­vezés volt és a gépjavítási munká­kat elhanyagolták. Rosszul megy még a gépjavítás a segesdd gépállomáson is. Legjobban halad a gépjavítási munka a nagyatádi gépállomáson, ahol dícséretreméltó eredmények születtek. A megyei igazgatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy lé­iéi megfelelően a januári tervre. No- : maradásunkat ebben a dekádban be- vember és december hónapokban pótoljuk. Hat műszaki szakember meglehetősen laza, könnyen teljesít­hető terveik voltak gépállomásaink­nak. Ezt minden nehézség nélkül tel­jesíteni tudták. A gépjavítás már a befejezés felé közeledik, szoros a terv és erre nem készültek fel át­vizsgálja felül gépállomásaink minő­ségi munkáját, tervteljesítését és anyagellátását és ahol kell, segítsé­get adnak. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy előbbre törjünk. Szorgalmas munkát, több áldozat posan. Nagyon visszahúzta gépjaví- készséget várunk traktoristáinktól és tási eredményeinket gépállomásaink akkor minden bizonnyal az élenjáró átszervezési munkálatai is. Gépeket, megyék közé zárkózunk fel. Háromsoros kanáfágépet készítenek Somogytarnőcán A somogytamócai állami gazdaság megyénk egyik legjobban felszerelt, fejlett gépparkkal rendelkező álla­mi gazdasága Ebben az esztendő­ben gépeik száma ismét megszapo­rodik, úgyhogy az aratási munkákat már teljesen géppel végezhetik. A gazdaság újonnan épített műhe­lyében most serény munka folyik. A, gépek példás rendben, egymás mel­lett állnak a gépszínekben Rendet­lenséget, szétszórt alkatrészeket nem találni sehol. A gazdaság gépcso­portjának dolgozói szorgalmasan végzik a gépjavítást. 2 gunrkerekű vontatót, 7 szántóíraktort, 2 cséplő­gép-garnitúrát, 12 darab tárcsát. 8 darab 24 soros vetőgépet, 10 három­levelű boronát javítottak ki eddig. A jól szervezett, gépjavítás Fülöp István műhelyvezető jó munkáját di­cséri, aki jól irányítja a javítási munkát. A gépjavításban Horváth József brigádja halad az élen. Körös Ist­ván, Asztalos Vilmos, Szabó István dícséretreméltó munkát végeztek, most is újításon dolgoznak. A Lanz traktorok után olyan kapálógápeket szerelnek, amelyek 3 sor kapálását végzik1 el egyszerre és a gépkezelő egyedül, segítség nélkül is tudja ke­zelni a traktor mellett a kapákat is. Ezek az újonnan átalakított növény­ápoló gépek ismét több ember mun­káját helyettesítik és felmentik a dolgozókat a nehéz növényápolási munka alól. A Textilművek dolgozói az élüzem cím elnyeréséért harcolnak A Kaposvári Textilművek dol- 'gozói a negyedik negyedévben is j teljesítették az élüzem cím elnye­réséhez szükséges feltételeket. Az , 1954-es esztendő munkáját mér- ! legelve, azt látjuk, hogy különö- isen munkájuk minőségién javí­tottak sokat. Negyedévről negyed­évre jobb eredményt mutat az üzem minőségi együtthatója. Az első negyedben 0,52, a második negyedben 0,63, a harmadik ne­gyedben 0,86, míg a negyedik negyedévben 0,88 százalék a mi­nőségi együttható. Az új esztendő első napján is eredményesen láttak munkához. Január 3-án napi tervüket 100,8 százalékra teljesítették. 5-én szin­tén túlteljesítették napi előirány­zatukat, eredményük 102,6 száza­lék volt. Ezen a napon az üzem legjobb dolgozója címet Schvarz Teréz gyűrűsfonónő szerezte meg, 111,2 százalékos eredményé­vel. Schvarz Teréz teljesítménye mögött nem messze marad Nagy Máriáé és Selyem Kataliné sem. Ök is elérték a Hl százalékot. A lánccsévélőben a legjobb dolgozó címet Nagy Imréné szerezte meg 126,8 százalékos teljesítményével. Ennek az üzemrésznek két kiváló dolgozója még Jancsó Istvánná és Csepei Erzsébet, akik 122,2 száza­lékos teljesítményükkel a január 5-i munkanapon szintén példás eredményt értek el. A Textilmű­vek valamennyi üzemrésze dol­gozzon az elmúlt esztendő negye­dik negyedévéhez hasonló jó ered­ménnyel, teljesítsék napról napra tervüket az esztendő első munka­napjához hasonlóan. Munkájukért az élüzem-jelvány lesz a jutalom. Wímnhúhum a Hassa fián Népfront Ötvönkónyiban megoldják a kultúrotthon problémáját Kis község a nagyatádi járásban ötvöskónyi. A felszabadulás előtt Grufoánovics, Novak és gróf Feste­tlek földbirtokosok 2000—2500 ho’d.ja képezte a. község határát. Nagybirtok volt a község földterületének 50 százaléka. A nagybirtok fojtogató polipka.rjait a felszabadulás után si­került lefejteni. A földosztáskor 150-en kaptak földei a községben. Megmozdult az ifjúság is, ez a megmozdulás különösen kulturális téren mutatkozott meg, de munká­juk megfelelő támogatás híján el­laposodott. Nem volt helyiségük, s így szórakozást csak a kocsmában találtak a fiatalok. A Hazafias Népfront-bizottság megalakulása után a lakosság bevo­násával új, nagyszert» programot dol­gozott ki, A programban az utcák sa'abozása és kultúrotthon létesítése is szerepel. A falu lakossága lelke­sedéssel fogadta a programot. Most abban az épületben, ahol a múltban a nagybirtokosok dorbézol- tak, kőművesek kalapácsának és ácsok fejszéinek csattogása hallat­szik. Épül a színpad, fest'k a fa’a- kat, hogy minél előbb elkészüljön a község rég óhajtott kuitúrotthona A lakosság is kiveszi részét a kultúr­otthon építéséből. A község az 1954- es év III. és IV. negyedévében adó­fizetési tervét 100 száza'ékon felül teljesítette, azért az államtól két­ízben is jutalomban részesült, A pénzjutalmat szintén a kultúrotthon építésére és berendezésére fordítják. Most azt tervezik a község gaz­dái, hogy az 1955-ös évben is túl­teljesítik adófizetési tervüket és az így kiérdemelt jutalmat ismét a kul­túrotthon szebbé és otthonosabbá té­telére fordítják. Olyan terve is van a községi tanácsnak és a helyi nép­front-bizottságnak, hogy az 1955-ös évben tovább nagyítják a kultúrott­hon!, hogy az év te'én már gazda­kör, olvasókör, ismeretterjesztő elő­adások és egyéb szakkörök működé­sét is biztosítani tudják. Hidak, kutak rendbehozatala, villamosítás Hetesen Hetes községben a népfront és az új tanács megalakulása óta je­lentős és szép eredmények szület­tek. Régi vágya volt a község la­kóinak a község határában lévő közkutak rendbehozása. Nyáridőben a falutól messze dolgozó gazdáknak hazulról kel­lett vizet vinni szomjúságuk eny­hítésére, az állatokkal viszont dél­ben haza kellett menni itatni. Ez különösen a falutól messze dolgo­zóknak jelentett nagy kiesést a munkából, mert drága órák vesz­tek kárba, mentek el semmitte­véssel. Ezt a bajt orvosolta a he­lyi népfront-bizottság és az új ta­nács. A tönkrement kutakból né­gyet betemettek és két új kutat nyitottak meg a legmegfelelőbb 1 helyen. amelyek nem voltak bekapcsolva a villanyvilágításba. A község la­kóinak ez a sérelme is orvoslást nyer a közeljövőben. Hetven vil­lanyoszlop már készen van és le­állításra vár. A villanyvilágítást nélkülöző házakban és az utcai oszlopokon nemsokára kigyúl a Rossz állapotban voltak a köz­ség hidjai is. A néptront alakuló ülésén kérték a gazdák a hidak megjavítását is. S a javításra tervbevett hidakon a javítási munkálatok a befejezéshez köze­lednek. Hiányos volt a község villamos­energia ellátása is. Voltak utcák, fény. A potonyi népfront-bizottság a műveltség emeléséért A potonyi népfront-bizottság elkészítette programját. Jelsza­vuk: »Csak művelt nép tud igazán szabad és boldog lenni«. A mun­katerv első pontja olvasókör létesítését ír.a elő. A gazdag tevé­kenység felöleli a község minden területét. A programban többek között idény napközi, orvosi rendelő létesítése, közkutak megjaví­tása, utak áthelyezése és kikövezése, patakmeder megtisztítása, dögkút létrehozása, »kérdés-felelet estek« rendezése stb. szerepel. A Petőfi utca vízlevezetését, a határban eső által kimosott dűlőutak rendbehozását, hidak megjavítását társadalmi munkával akarja megoldani a népfront-bizottság. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom