Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
SOMOGYI NÉPLAP 7 Vasárnap, 1955. január 30. A kaposvári járás népkönyvtárai betöltik szerepüket A kormányprogram valóravál- tását segítik elő falusi népkönyvtáraink is. Az elmúlt évben minden tevékenységükkel az új szakasz politikai és gazdasági célkitűzéseit népszerűsítették. A kaposvári járás területén 72 népkönyvtár és egy önálló falusi - , ,..., könyvtár állt az olvasni vágyó j árakat mindig többen es többen dolgozók rendelkezésére. Ezekben' látogatjuk, a tanú o í ]usag es a ! fiatalok mellett az idősebb dolgoGéger Viktomé somogyszili, Harsányi György kaposfői és Vizsralek Györgyné kaposke- resztúri népkönyvtáros és sokan mások. A legtöbb község lakói büszkék könyvtárukra, a csinosodó könyv az olvasók megtalálták a magyar és külföldi klasszikusok mellett a szovjet írók, az új magyar irodalom és a nyugati haladó írók műveit egyaránt. A szépirodalmi műveken kívül olvassák a legújabb szakkönyveket, melyek népünk tudásszomját elégítik ki. A kaposvári járás dolgozói szeretettel látogatják könyvtáraikat, ezt tükrözik a fejlődés számadatai. A járás területén 1953-ban 68 népkönyvtár működött 7,333 olvasóval, évi 92,968 kötetet kölcsönzött. Ez 1954-ben 9,385 olvasóra és évi 129,570 kölcsönzésre emelkedett. Amíg az új könyvtárak száma 10,7 százalékkal, az olvasók száma 28 százalékkal, a kölcsönzési forgalom 39 százalékkal emelkedett. Egy-egy olvasó átlag 19 könyvet olvasott el. Ezt a szép és értékes eredményt a Megyei Könyvtár segítségével a lelkes falusi népkönyvtárosok érték el. Munkájukhoz nagy lendületet adott a „Fel- szabadulási verseny1*, amelybe a járás 41 könyvtára nevezett be. Ezek közül kiemelkedő munkát végzett Márton István hedrehelyi tanító, Boda Péter kazsoki, Szűkíts Györgyné kadarkúti, zók is. Huszonik István, az országos hírű somogyszili állattenyésztő, már évek óta tagja községe könyvtárának, Cser János bárd- udvarnoki dolgozó paraszt több mint 20 könyvet, Wertenson János büssüi lakos 27 könyvet olvasott el egy év alatt. Kordé József csombárdi munkás főleg szakkönyveket olvas, melyek munkájában segítik. Király Rozália vis- nyei állami gazdaság brigádvezetője 7 km-ről jár be a hedrehelyi népkönyvtárba olvasnivalóért. Ugyanitt Kurucz János és fia 1 év alatt 73 könyvet olvasott. Könyvtárosaink állandóan szem előtt tartják az időszerű politikai és gazdasági feladatokat s ezek érdekében 37 kiállítást és 246 könyvismertetést tartottak. Kiemelkedő volt a múlt év januárjában Kisberkiben a kaposmenti tsz-ek ankétja, a somogyszili falunapon és a kapospulai félszabadulási ünnepen tartott reprezentatív könyvkiállítás, melyet több mint ezer ember tekintett meg. Jelentősen javult az új tanácsok és könyvtárak viszonya. Örvendetes jelenség, hogy az új tanácsok a legtöbb helyen szeretettel és megbecsüléssel foglalkoznak a könyvtár problémáival. Mind kevesebb azoknak a tanácsoknak a száma, ahol a könyvtárt fölös tehertételnek vélik. A Gigei Tanács a könyvek tárolására értékes üvegszekrényt adományozott, s a VB-tagok teljes számban, a tanácstagok nagyobb részbeni OCis pajta ső knak, úttörőknek VADÁSZKALAND írta : P. Antonov Ezt a történetet a Csukcs félsziget egyik telepén, Nugligranban hallottam. S csak annyit akarok elöljáróban megjegyezni, hogy a csukcs vadászok inkább kevesebbet mondanak a maguk vadászkalandjairól, mintsem megtoldanák valamivel. A 13 éves Tinyenrultyev elkérte apjától a winchestert. Kedve szoty- tyant a fiúnak egy kis nyúlvadászat- ra. , Vidáman dudorászva indult el a könyvtári tagok. Somogyszilban és »Vadászösvény en-*. Ez az ösvény Kadarkúton a tanács díszes kivitelű címfeliratot készíttetett. Kamegkerült jobbról egy hegyet, s hosz- szan kanyargóit a tó felé. A hegyről viszont csak egy félkilométeres lej- poskeresztúron és Kaposhomokon tő ereszkedett a tóra. Olyan mere- új szekrényt adott a könyvtárnak j &ek, hogy ha a hó megkérgesül, , , . , ,, »i .... 1 nincs az az ember, aki meg tudna es a regi könyvtáros működésé rajfa_ Dg ha ^ ^ alatt elveszett könyveket felku-1 legjobb ezen a lejtőn menni, mert tatta. A Göllei Tanács a község r°videbb, mint az ösvény, s messze központjában helyezte el könyvtárát. Ahol a tanácsok segítik a könyvtári munkát, ott emelkedik az olvasók és a kölcsönzés szama. Göllében pl. az elmúlt évben 4027 kötetet, könyvet olvastak a község dolgozói 1 év alatt. Azon az utón haladunk, hogy népkönyvtáraink falusi dolgozó népünk kultúrköz- pontjává válnak. Bánki Gyula a Megyei Könyvtár munkatársa. LELLE DICSÉRETE Somogyország északi határvidé-> tört bele a somogyi bicskájuk kén, a Magyar Tenger partján található az a három nyáron-város, télen-falu községünk, amelyek állandó nemhivatalos versengésben vannak egymással. Fonyód, Bala- tönbogjlár és Balatonlelle, hol élesen küzdő, hol lappangó vetélytár- sak a labdarúgás, a sakkozás és a műkedvelő színjátszás területén. A labdarúgásban pillanatnyilag Bogláré a képzeletbeli aranykupa, középen fút Fonyód, leghátul Lelle. Sakk-kultúra tekintetében is egy hajszállal Boglár vezet Fonyód előtt s Lelle itt is szerény harmadik. A műkedvelő színjátszás vizein azonban Lelle olyan előnnyel vezet, hogy különösen a leghátul evickélő Boglár számára majdnem behozhatatlannak látszik ez az előny. Lelle színjátszói e téren a János vitéz operett-változatának sorozatos előadásaival erősítették meg elsőségüket. A finom Kacsóh-mu- zsikájú, de eléggé nehéz énekes darabot eddig hat alkalommal kellett eljátszaniok otthoni közönségüknek, meghívásuk van Gamás- ra, Látrányba, Kötésére, Szemesre, sőt még Lengyeltótiba is, p>edig itt ugyanezt a dalos játékot a helyi színjátszók nagy sikerrel játszották az elmúlt évben. Lelle színjátszó együttesének e sikere nem véletlen kiugrás, nem időleges és hervadó jellegű szenzáció, hanem az utóbbi években szinte már megszokott, hagyománnyá vált jelenség. Legelőször mintegy öt esztendővel ezelőtt találkoztam velük, amikor Moliére: Fösvényét mutatták be olyan magas színvonalon, amely vidéki műkedvelő együttesnél egészen szokatlannak mondható. Véletlenül pár héttel azelőtt a fővárosi Nemzeti Színházban láttam e vígjátékot Rátkai főszereplésével és egyébként is parádés szereposztásban, ennek ellenére, még máig is emlékszem a lellei együttes három szereplőjére — a fösvényt formáló Péntek Ernőre, a kocsis-szakácsot elevenítő Horváth Gézára, s a Fruzsinát játszó Horváth Mariskára — akiknek alakítása a fővárosiakétól teljesen eltérő felfogású, de alig eltérő színvonalú volt. A lellei színjátszók ügy- buzgalmára és a játék-kultúrájuk fejlődésére jellemző, hogy nem olyan darabokba sem, mint Villa a mellékutcában, Marica grófnő, 11. számú őrház, Liliomfi, Gazdag vőlegény, stb. Ezeket mind az utóbbi esztendőkben mutatták be. Mint bogiári szívesen ezt mondanám: —- Hja, könnyű a lelkieknek! Van egy pompásan berendezett, eszményi fekvésű kultúrházuk és van egy olyan hozzáértő, szuggesz- tív hatású rendezőjük, mint Schmieder Imre! — De nem monellátni innen. Most éppen friss hó esett, s Tinyenrultyev erre vette útját. Amint felkapaszkodott a hegyre, megállt és körülnézelődött, aztán elindult a meredek szélén a legfrissebbnek látszó nyulcsapáson. Az igazi vadász nem pazarol két töltényt egy nyálra. Tinyenrultyev kitapogatta a szőrmebundára vett fehér köpenye alatt az övére erősített Kapospulán 4467 kötet e^y patront és * megtöltötte a puskát. Csak egyetlen töltényt tett belé, pedig egész tárat be lehet tenni egyszerre. Alig haladt lefelé vagy ötven métert, amikor két fehér mozgó foltot pillantott meg maga előtt, amelyek gyors iramban oldalt haladtak. Rögtön tisztában volt vele, mik lehetnek a fehér foltok. Mackók! Két fehér medve! Látszott rajtuk, nagyon éhesek lehetnek, mert mohón szaglászva rohangásztak az itt-ott látszó fekete foltok között, amelyeken ennivalót sejtettek. A csukcs vadásznak nem szabad megijednie a zsákmánytól, s ezt Tinyenrultyev is nagyon jól tudta. A francia királylány szerepében Hirtelen kiegyenesedett, magasra játszó Németh Évától is feltűnően: dobta szőrmesapkáját és torkasza- jó alakítást láthattunk — nemcsak kadtából kiabálni kezdett, hogy felükkor játszott, amikor „rajta volt a sor“, hanem állandóan és finoman reagált a többiek játékára — s ha éneke egyszerűbb lenne, sikere még nagyobb lenne. Ahányszor a szerepe az éneklésbe csapott, egy pillanatra mindig az volt az érzésem, mintha királylányi szerepét hirtelen fel akarná cserélni egy befutott operaénekesnő szerepével. Ezzel szemben kellemesen dóm ezt, mert tudom, hogy a szín- hatott Szűcs István (strázsames- játszók tartós sikereihez kellenek 1 tér) s még inkább Bolla László még lelkes, szorgalmas szereplők j (Bagó) éneklési modora, akik mer- is, a lelkesítő közönség is és nem’ték a legegyszerűbben, a „legfalu- utolsósorban helyi funkcionáriusok siasabban*“ dalolni, akik nem is is, akik a színvonalas kulturális igyekeztek tanult énekeseknek eredményeket kellőleg értékelni látszani, s azt hiszem, ez csak tudják, s azt készek is erőfeszíté- > emelte sikerüket, seikkel állandóan segíteni. A tudatos rendezés nyomai is No, de nézzük a jelenleg Lellén! elő-előtüntek a jó egyéni alakítá- tartózkodó János vitézt. sok fölött. De még erősebb. lenne Figyeljük olyan szemmel, ami-’a nézők illúziója, ha a tömegjele- lyennel a saját kertünk nyiladozó neteknél is (Jancsi elűzése, a franvirágait illő figyelnünk. Ne intézzük el tehát őt sablonos szóval s ne tartogassuk szavaink százait cia udvari jelenet) elérné a rendező, hogy minden szereplő —1 a némák is — benne éljenek a törtékizárólag a messziről jött csodák- nések áramában és semd se legyen nak. Mércénket sem tartsuk nagy-; a színpadé: , akin látszik, hogy képűén olyan magasra, hogy az vi-j „most nincs soron“, lágvárosi együttest és produkciót! De lehetséges, hogy e kákán- kérjen számon egy lelkes községr' csomókra csak én figyeltem fel. tői. És a hibákat, amelyeket fel A többi bogiáriak átengedték ma- kell említenünk, úgy mondjuk gukat a játék szugessziójának és meg, hogy kárt ne tegyünk az érdekeltek értékes lendületében. A falusi színjátszók talán a dísznem fukarkodtak az elismeréssel. Az elismerésen kívül azonban letek dolgában varrnak legnagyobb én láttam még valamit a boglárnak hátrányban. Ha azonban jóval sze- arcán. Valami olyasfélét, hogy gényesebb díszletek között is ké- most már igazán betelt a mérték! p>esek illúziót keltő játékot eleve-1 Nem lehet azt tovább tétlenül tűrni teni, ez annál megbecsülendőbb ni, hogy ezek a .lelleiek évről-évre j összecsengése. 13. Köszörül. 15. A eredmény. A lellei színjátszók még ilyen fényes tükröt tartsanak I j:öltő Somogybán kezdte meg e műhívja magára a medvék figyelmét. A medvék észrevették és már rohantak is feléje. Hamarosan egész tisztán lehetett látni őket. Amelyik elől futott, kisebb volt... Bocs. Az anyamedve kicsit lemaradt. Mindkettő bozontos, horgászuk beesett. Nagyon ki lehettek éhezve. Jobban tette volna a fiú, ha a meddő szemlélődés helyett inkább új patront tesz a puskájába. A váratlan zsákmány láttán valahogy egészen megfeledkezett róla, hogy csak egyetlen patronja van és csak azt tudta, hogy töltött puska van a kezében. Lassan felemelte a fegyvert. No, már elég közel vannak. Gondosan célzott... Eldörrent a lövés. A bocs mintha megbotlott volna, aztán kétlábra állt, mancsaival átfogta a fejét és elkezdett forogni egyhelyben. Az anyamedve tovább rohant. A fiú ismét célzott, egnyom- ta a ravaszt. Halk csettenés. Még egy! Még egy! Az ütőszeg üresek csattogott. Tinyenrultyev csak most döbbent rá, hogy egy patron van a puskában. Már egészen közel volt az anyamedve. Bár tisztán lehetett látni vöröses szemét, s fejéhez tapadó apró fülét. A fiú kitátotta a száját, de már arra sem volt ideje, hogy nagyot nyeljen a friss levegőből. Ugrott egyet és teljes erejéből rohanni kezdett lefelé a lejtőn, közben pedig igyekezett köpenye alatt elérni a töltényes zacskót. Botladozva, búk- dácsolva futott lefelé. A fehér medve számára nem jelent akadályt az ilyen meredek hegy. Mellső lábait behajlítva mint valami szántalpakon, ügyesen siklott lefelé a kis vadász után. Már éppen elérte és kitátotta rá a száját, hogy megragadja, amikor a fiú teljes erejéből a pofájába csapott a puskatussal. Az ütéstől visszahőkölt a medve, ugyanakkor a fiú már porzott ismét lefelé tovább a lejtőn, s kétségbeesve igyekezett elérni a tölténytárat. De már ismét ott a medve. Megint kapott egyet a fogára a puskatussal és ismét siklott tovább. A medve ordított. Amikor a fiúnak egy hosszabb szakaszon sikerült lesiklania, előkapta kését és felhasította vele köpenyét a zacskó fölött. De nyomában a medve ismét. A puskatus reccsenve megint lecsap és Tinyenrultyev tovább röpül lefelé. Végre most a hasítékon sikerült egy patront kivennie. Megtöltötte á winchestert. Ahogy a bőszen ordító medve ismét beérte és rá akarta vetni magát, hirtelen szembefordult vele, s puskája csövét a fenevad széles, bozontos mellének szegezve elsütötte. A medve rázuhant a fiúra, mancsival szaggatni kezdve köpenyét, aztán elcsendesedett. A golyó célbatalált. Tinyenrultyev kimászott a hóból, a hatalmas állat alól és kissé oldalt leült, hogy lábából kiálljon a remegés. Sokáig üldögélt ott. Aztán odament a leterített medvéhez, jól megnézte. A mackó szemei már üvegesen meredtek, a szája véres volt és két agyara kizúzva. Ahogy jobban körültekintett a fiú, látta, éppen a tó partjához értek: tovább nem is lett volna menekvés. Egészen elgyengült a lába. Tépett köpenyével, nehezen zihálva ismét felfelé kapaszkodott a hegyoldalon. A medvebocs még mindig ott forgolódott, ordított egyhelyben, a golyó az állkapcsát roncsolta szét. Csak két újabb nem egészen pontos lövés után nyúlott el. Tinyenrultyev halálosan kimerülve érkezett haza. Az ajtó előtt leverte csizmájáról, köpenyéről a havat, s benyitott. Apja és bátyja a kemencénél melegedtek. Tinyenrultyev, mintha mi sem történt volna, melléjük ült. Aztán csak úgy. mellékesen megjegyezte: — Ki kéne menni a tóhoz, megnyúzni a két fehér medvét, gz előbb lőttem őket. Csak amikor már elmentek a felnőttek a medvékért, akkor fakadt sírva: az már nem is baj, hogy édesanyja látja, ő nem gúnyolja ki ezért a vadászt, különösen ha azt tekinti, hogy ez a vadász mindössze csak tizenhárom éves. r—J» w W£T."r».HfK Fordította: Csalló Jenő. KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Nagy költőnk, most ünnepeljük halála 150. évfordulóját. {Folytatás a függ. 7., az első kockába kettős betű.) 8. Közlekedésre szolgál. 9. Testrészt. 11. Betű kiejtve. 12. Verssorok az otthoni díszléteiket sem tudták áthozni mind Boglárra, csak úgy feleformán, de még így is el tudták érni, hogy a nézők zöme megkönnyezte Iluska tragédiáját, föl- fölcsattanó tapsokkal jutalmazta az impozánsan mozgó huszár-gyerekeket és sűrű kacagásokkal kísérte mesebeli francia királyi udvar férfiainak gyávaságát. A jól kidolgozott, egyéni alakításukért megérdemlik a külön dicséretet ifj. Schmieder Imre (János vitéz), Koller Matild (Iluska), Urbán János (francia király), Somogyi Imre (csősz) és id. Gréczi Lászlóné (a boszorkány-mostoha). elénk, ahol ilyen élesen látszód- nak bizonyos különbségek! Azt hiszem, hogy a bogiáriak zsebében játék közben kinyílt a hiúság bicskája. De nem is csodálom! Még én is gyanús vagyok magamnak, hogy talán ezt az írást sem azért rovom most, hogy a leileiek dicséretet kapjanak, hanem inkább azért, hogy a bogiáriak szép lázadását szítsam vele tüzesebbre a lellei színjátszók egyeduralma ellen. Hogy érdemes volt-e? Egy-két hónap alatt eldől. Bogiári Békés István. nek fordítását. (Folyt, függ. 16.) 17. INM. 18. Tanul belőle. 19. Szán. 21. LIH. 23. Gyakori névvégződés. 24. ... hanem fölé. 26. Ezt fejtünk ká munka közben. 29. Rangjelzés. 30. A költő egyik ismert műve, amelyet Somogybán írt. Függőleges: 1. A költő mint tanár működött e helyen. 2. Fordított állóvíz. 3. Okirat kétharmadrésze. 4. Antal Róbert. 5. Fél ítélet. 6. Helyeslés. 10. Fordított -örökérvényű« törvény. 12. Véső (minit cselekvő más szóval). 14. A költő szerelnie. 19. A falu vezető embere volt, 20. Sír. 22. Leánynév becézve. 23. Dorgál. 25. Számnév. 27. Vigyázó. 28. Járunk rajta. 1 2 3 4 |5 6 7^v 8 . :::::: 9 ^ 10 jjjjjilll 12 13 14 15 A 10 V 17 Üli!; !8 iiiiii :::::: 19 20 | 21 22 23 ...... 24 25 26 27 íüiil 28 29 30 * Beküldendők a vastagon nyomott sorok. * * * Múlt heti rejtvényünk helyes meg- fejtése: Vízszintes: 1. Mi vagyunk az é&e-t fiák 33. Jó ruhába jármi. 48. Mama. 50. József Attila. Függőleges: 4. Ailtaíó. 20. Abbázia. 28. Öcsöd. Könyvjutalmait nyertek;.. Ivsunov Erzsébet Kaposvár, Hőgye Kálmán Taszár., .... f ; ,.
