Somogyi Néplap, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-29 / 24. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1955. január 29. Oparin akadémikus a Béke-Világíanács Irodájának nyilatkozatáról Moszkva (TASZSZ). A Béke­világtanács irodájának a világ népeihez intézett felhívása igen nagy visszhangot keltett a Szov­jetunióban. Oparin akadémikus, a nagy szovjet biológus a TASZßZ munkatársának adott nyilatkoza­tában többi között a következőket mondotta: ‘‘Nagyjelentőségű okmány a vi­lág népeihez intézett felhívás, amely az összes atomfegyver be­tiltását és gyártásának megszün­tetését követeli: emlékezteti a né­peket arra, hogy felelősséggel tar­' toznak a béke ügyéért. Igen találó szavakat mondott felszólalásában Kuo Mo-zso, a Kínai Tudományos Akadémia elnöke: „a többezer ujj, amely elítélően mutat rátok, a halálba küldhet benneteket, anélkül, hogy betegek lennétek“. E szavak azt jelentik, hogy az emberiség akarata, a tömegek ítélete felmérhetetlen erőt képvisel, A szovjet tudósok lelkesen csat­lakoznak azokhoz a külföldi tu­dósokhoz, akik már aláírták ezt a történelmi jelentőségű felhívást. Ismét szilárdan és határozottan 'követeljük, hogy az atom hatal­mas erejét, amelyet az emberi el­me szabadított fel, a népek gazda­gítására, az anyagi javak termelé­sére fordítsák. Meggyőződésünk — mondotta Oparin akadémikus —, hogy a be­csületes emberek, a békeharcosok : milliói győzedelmeskednek a há- > borús gyújtogatók felett, meggyő­ződésünk, hogy a Béke-Világta- nács felhívása aktív cselekedetre szólít fel mindenkit, aki előtt gyű­löletes a háború és drága a béke ügye.*’ \ bonni parlament őssznémetiigyi bizottsága elutasította a Saar-egyezményt Berlin (MTI). Nyugat-Németor- szágban politikai válság robbant ki. A badeni üdüléséről visszatért Adenauert a kormánykörök szá­mára kellemetlen hírrel fogadták Bonnban. A parlament összeérne t- ügyi bizottságában csak a keresz­tény-demokrata unió 11 képvise­lője hagyta jóvá a nyugatnémet'— francia' Saar-egyezményt, míg a bizottság 11 tagja — 9 szociálde­mokrata, 1 keresztény-demokrata unióbeli és 1 áttelepültek pártja­beli képviselő •— az egyezmény ellen szavazott. A keresztény- demokrata unió három, a szabad demokrata párt három és a német párt egy képviselője tartózkodott a szavazástól. | A bonni parlament ügyrendje I értelmében a javaslatokat szava- I zategyenlőség esetén elutasítottak- nak kell tekinteni. Az őssznémetiigyi bizottság dönté­se megdöbbenést keltett Adenauer táborában és a nyugati hatalmak bonni megbízottai körében. Aden­auer politikai helyzetét azért tart­ják rendkívül súlyosnak, mert a Saar-egyezmény végleges elutasí­tása a párizsi szerződések bukását vonhatná maga után. * A francia kormány a közvéle­mény nyomására ismételten kije­lentette, hogy a párizsi szerződé­seket csak a Saar-egyezménnyel együtt lehet ratifikálni. $1 Szovjet Hadsereg fiz évvel ezelőtt szabadította fel duschwitzot Berlin (MTI). A Szovjet Hadse­reg tíz évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadította fel Ausc-hwit- zot. E városka határában műkö­dött a hitleri fasiszták legnagyobb haláltábora, amelyben a második világháború alatt az I. G. Farben vegyi kon szem által előállított „Cyklon—B“ fojtógáz felhasználá­sával több mint négymillió védte len deportáltat gyilkoltak meg. A Német -Antifasiszta Ellen­állási Harcosok Bizottsága az év­forduló alkalmából kiadott nyilaid kozatában kijelenti, hogy aki ma nem harcol teljes erejének latba- vetésével Nyugat-Németország új- rafelfegyverzésének meghiúsításá­ért, a német fasizmus és milita- rizmus feltámasztása ellen, az nem tartja tiszteletben az auschwitzi vértanúk emlékét. Ülést tartott a Megyei Pártbizottság A Megyei Pártbizottság január 28-án ülést tartott a Pártoktatás Házában. A pártbizottsági ülés megvitatta a Megyei Pártbizott­ság kollektív vezetését. Mind a beszámolóból, mind a hozzászólá­sokból kitűnt: a KV kollektív ve­zetésről szóló határozata óta javu­lás van az MB kollektív vezetésé­ben. A pártbizottsági ülés a napi­rendi pont alapos megvitatása alapján határozatot hozott az MB munkájának megjavítására, a kol­lektív vezetés elvének következe­tesebb érvényre juttatására és a pártaktíva fokozottabb mozgósí­tására. i I Az angol külügyminisztérium állásfoglal a tajvani kérdésben ása Az Egyesült Államok kormánya nem ad útlevelet a Kínában elítélt amerikai pilóták hozzátartozóinak Washington (MTI). Már jelen­tettük. hogy at Kínában kémtevé­kenység miatt elítélt amerikai pi­lóták közül ötnek a hozzátartozó­ja engedélyt kért, hogy élve a kí­nai népi kormány nyújtotta lehe­tőséggel, a Kínai Népköztársaság­ba utazhassák. Az amerikai kor­mányszervek azonban nem teszik lehetővé, hogy ezek a hozzátarto­zók elítélt rokonaikhoz utazzanak. A nyugati hírügynökségek washingtoni jelentése szerint Dulles külügyminiszter csütörtö­kön levélben értesítette a Kínában elítélt amerikai repülők családját arról, hogy „az amerikai kormány! elhatározta: egyelőre nem ad út-j levelet a Kínába utazáshoz.’“ | Dulles azzal a kevéssé meggyőző érveléssel indokolta ezt a döntést,; hogy az útlevelek kiadása „elő­vigyázatlanság“ lenne. A Holland Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése Hága (TASZSZ). A De Waar- heid beszámol a Holland Kommu­nista Párt Központi Bizottságának a napokban tartott teljes üléséről. Az ülésen megtárgyalták az ápri­lis S-től 11-ig tartandó XVII. párt- kongresszus előkészületeit. London (MTI). A Reuter wash­ingtoni jelentése szerint Eisen­hower elnök csütörtökön értekez­letet hívott össze, amelyen jelen volt a hadügyminiszter, a száraz­földi erők, a légierők és a hadi- tengerészet minisztere, továbbá Radford tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának tűnőké. Az értekezleten az ameri­kai fegyveres erők tajvani moz­dulatairól volt szó. James Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára csütörtökön nyilatko­zatot adott a sajtó képviselőinek s közölte, hogy a Tajvan körüli esetleges amerikai beavatkozás kérdésében Eisenhower személye­sen dönt. A Reuter londoni jelentése sze­rint csütörtökön sajtótudósítók megkérdezték az angol külügymi­nisztérium egyik szóvivőjét, mi­lyen álláspontra helyezkedik Nagy-Britannia a tajvani kérdés­ben. A szóvivő kijelentette: »Ang­lia nem vállalt közvetlen kötele­zettségeket arra, hogy fenntartsa Csang Kaj-sek tábornok uralmát Formoza-szigetén«. MEGJELENT AZ 1955-ÖS NÉPNEVELŐ ZSEBKÖNYV Az MDP Központi Vezetősége agitációs és propaganda osztályá­nak kiadásában megjelent a nép­nevelők zsebkönyve az 1955-ös év­re. Az ízléses kiállítású zsebkönyv a naptári rész után felsorolja az esztendő legfontosabb évforduló­it, beszámolót közöl a nemzetközi békemozgalom öt esztendejéről, ismerteti az első ötéves tervünk főbb eredményeit. Tájékoztatja a zsebkönyv a népnevelőket a kor­mányprogram egy év alatt Buda­pesten elért eredményeiről, közli az 1951. óta kiadott fontosabb párt- és kormányhatározatok lis­táját. A természet és technika ro­vatban cikkek számolnak be az atomenergia, illetve a napenergia felhasználásáról. Hasznos lesz a népnevelők számára a „Babona és valóság*1 című cikk és jó segítség lesz munkájukhoz a munka ter­melékenysége emelésének módjai­ról, valamint az áramtakarékos­ságról szóló tájékoztató. A népnevelő zsebkönyv gazdag anyagát a világ országairól szóló adatgyűjtemény, a közhivatalok ügyintézési módjáról szóló tájé­koztató, közérdekű politikai és kulturális címjegyzék, kis lexikon és számos más hasznos tudnivaló egészíti ki. A zsebkönyvhöz csa- j tolták Magyarország és Európa színes politikai térképét is. A népnevelők 1955-ös zseb­könyve a pártszervezetek útján öt j forintos áron a propagandaanyag- ’ terjesztőnél: Budapest, VI., Révay ' u. 16. rendelhető meg. A PÁRTOKTATÁS ANYAGÁHOZ A MUNKÁS-PARASZT SZÖVETSÉGRŐL A mostani pártoktatási év a III. pártkongresszus tanulmányozásának éve. Szerte a megyében párttagok es pártonkívüliek népes serege vesz részt a szervezett páytoktatásban, s ismerkedik a párt politikájának elvi és gyakorlati kérdésével. Ezért kö­zöljük propagandistáink és hallga­tóink segítésére alábbi cikkünket. Pártunkat, a Magyar Dolgozók Pártját e cselekvésében a marxiz­mus—leninizmus vezérli. Ennek az elméletnek fő kérdése — amint Sztá­lin elvtárs tanítja — a proletárdikta­túra — a munkásosztály hatalma — kivívásának, mozgósításának és fej­lesztésének kérdése. A parasztkér­dés a proletárdiktatúrával van szo­ros összefüggésben, annak szerves része — a szocialista forradalom és szocialista építés tartalékának, a munkásosztály szövetségének kérdé­se. A marxizmus—leninizmusnak ez az elméleti tétele fényesen beigazo­lódott a három orosz forradalomban. A történelem tanúsága szerint az orosz proletári átus a parasztsággal szövetségben meg tudta semmisíteni a kizsákmányolok társadalmát. Előt­tünk a példa, ezen az úton halad a mi népi demokráciánk is a szocia­lizmus felé. A mi államunk lénvese — a lenini—sztálini tanításoknak megfelelően — szintén a proletárdik­tatúra. amelynek alapja a munkások és parasztok szövetsége. Népi de­mokráciánk fejlődésének új szaka­szában az előttünk álló feladatok si­keres megoldása végett állandóan erősítenünk kell e két testvéri osz­tály szövetségét. Mindenekelőtt tisztáznunk kell a sajátos szövetség elvi és gyakorlati kérdéseit. A munkásosztály történel­mi hivatása — tanítják a marxiz­mus—leninizmus klasszikusai — a kizsákmányoló rend megdöntése, s a kizsákmányolás mentes szocialista társadalom felépítése. E feladat meg­oldására csak úgy képes a proletariá­tus, ha olyan osztállyal köt tartós szövetséget, amelyiknek alapvető osztályérdekei a munkásosztályéval egybeesnek. Ez a szövetséges nen* lehet más, mint a dolgozó paraszt­ság. E két osztályt tehát a dolgozók alkotják. Mindkét osztály, a mun­kásság is, meg a parasztság is, sa­ját keze munkájával tartja fenn ma­gát, s nem mások munkája eredmé­nyeinek eltulajdonításából él. A mun­kásosztály és a dolgozó parasztság kizsákmányolt volt a múltban és mindegyiknek egyaránt érdeke a tőkések és földesurak hatalmának megdöntése, s a szocialista társada­lom felépítése. Ez a szövetség csak akkor tölti be feladatát, ha benne a munkásosztályé a vezetőszerep. Mik teszik képessé a proletariátust a munkás-paraszt szövetség vezetésé­re? A munkásosztály a legforradal­mibb osztály. A kapitalizmusban nincs termelőeszköze, így — ahogy Marx mondta — a forradalomban, csak láncait veszítheti el. A paraszt­ságnak viszont van bizonyos ma­gántulajdona. amelyhez ragaszkodik, s ezért nem következetes forradalmi osztály. A munkásosztály az állandóan fej­lődő nagyüzemmel van összekötve, ennélfogva a munkásosztály könnyen szervezhető, sok forradalmi tapasz­talattal rendelkezik, s megedződött a tőkés rendszer elleni küzdelemre. A parasztság viszont korszerűtlen, el­maradt. kisüzemi termelést folytat, s mivel szétaprózott parcelláin dol­gozik, nehezen szervezhető. A munkásosztály egységes. A pro­letárok érdekei megegyeznek. Van forradalmi pártjuk, amely a forra­dalmi elmélettel felvértezve vezeti és irányítja ennek az osztálynak a kapitalizmus elleni harcát; A parasztság viszont nem egysé­ges a kapitalizmusban, s különféle létegeinek érdekei is különböznek egymástól. Harcedzettsége, forradalmi tapasz­talatai és az osztályharcban való jár­tassága alapján tehát csakis a mun­kásosztály lehet a vezető erő. A nemzetközi munkásmozgalom története világosan mutatja, hogy nemcsak a munkásosztály, hanem a burzsoázia is felismerte a parasztság jelentőségét. A múltban éppen ezért igyekeztek mindent megtenni, hogy a kát os ztaly szövetségét aláássák. S igyekeztek a munkásokat és a pa­rasztokat szembeállítani egymással. Céljaik elérésére felhasználták a jobboldali szociáldemokratákat. Ná­lunk Mag.yarországon is azon igye­keztek a jobboldali szociáldemokra- iák, hogy a két osztályt szembeál­lítsák egymással. A magyar kom­munisták elevülhetetlen érdeme, hogy sikerrel felvették a harcot a munkásárulók ellen és fáradhatat­lanul hirdették, hogy a munkásosz­tály és a dolgozó 'parasztság csakis egyesült erővel szabadulhat meg ki- zsákmányolóitól. A munkásosztály forradalmi pártja, a Kommunisták Magyarországi Pártja volt az az erő, amely megalakulásának első pilla­natától kezdve bátran síkraszállt a .kizsákmányoltak érdekeiért, szünte­lenül hirdette a munkás-paraszt szö­vetség létrehozásának szükségessé­gét. Erre csak a felszabadulás után nyílott lehetőség. A Szovjetuniónak a második vi­lágháborúiban aratott győzelme ered­ményeképpen vált lehetővé a mun­kás-paraszt szövetség gyakorlati megteremtése hazánkban. Mint ahogy a felszabadulás után a kom­munisták és az általuk vezetett munkásosztály volt az. amely az új­jáépítést megkezdte, ugyanúgy a szö­vetség megteremtéséhez és erősítésé­hez is azonnal hozzálátott. A kom­munista párt vezette munkásosztály érdeme, hogy 1945-ben a dolgozó pa­rasztság javára dőlt el falun az év­százados per. A földosztás világosan bebizonyította, hogy a dolgozó pa­rasztság csakis a munkásosztály ve­zetésével vehette jussába örökségét, a földet. A földreform éppen ezért jelentős lépés volt a munkás-pa­raszt szövetség megteremtésében. Ezzel egyidőben a falvak népe egész sor politikai jogot kapott, s megala­kultak a dolgozó parasztok különfé­le szervezetei, amelyek erősítették, szilárdították a két osztály szövet­ségét. A kialakult szövetség ellen az új rend ellenségei ádáz harcot in­dítottak. Felhasználva a parasztság ingadozását, a 45-ös választások eredményét, akciót kezdeményeztek a föld visszavételére. Ám a párt, s a munkásosztály méltó választ adott erre. Meghirdette a. »földet vissza nem adunk« jelszót, amelyből a pa­rasztság megértette: ahogy a föld megszerzése, úgy megtartása is le­hetetlen a munkásosztály támogatá­sa nélkül. Tovább erősítette a szö­vetséget az a munka, amelyet a fa­lujáró munkások végeztek a parasz­ti gazdaságok helyreállításában, s a falu politikai és kulturális fej­lesztésében. A munkásosztálynak e szövetség erősítésében a szegényparasztság volt a legfőbb támogatója. A sze­gényparasztság a felszabadulástól fogva szilárdan a munkásosztály mellett áll, tevékenyen részt vesz ha­zánk újjáépítésében, az ellenség el­leni harcban. A középparasztság szá­ma a földosztás során megnöveke­dett. Ez a réteg egyre nagyobb ér­deklődéssel figyelte a párt, a mun­kásosztály harcát. A fordulat évéig a párt parasztpolitikája a középpa­rasztság ingadozásának ellensúlyo­zására irányult. Nem indult ugyan még frontális támadás a kulákság ellen, de pártunk és kormányunk egyes intézkedései már mutatták, hogy milyen politikát folytatunk a falusi osztályellenséggel szemben. A felszabadulást követő évek eredményei meggyőzték a dolgozó parasztságot, hogy a munkásosztály a dolgozó parasztságnak egyedül igaz, következetes, áldozatkész szö­vetségese. Ebből a felismerésből fa­kad, hogy az 1947-es választásokon már a dolgozó parasztok jelentős ré­sze a kommunista pártra adta sza­vazatát. A munkás-paraszt szövetség erősödése hasznos fegyvere volt a munkásosztálynak abban a harcban, amelyet a munkásegység megterem­téséért folytatott, s amely 1948-ban az MDP megalakulásával győzelem­re is jutott. A két munkáspárt politikai egye­sülése lehetővé tette, hogy a mun­kásosztály kezébe vegye a hatalmat. Ennek megfelelően fordulat állott be oártunk parasztpolitikájában is. Pa- "asztpolitikánk alapja a lenini hár­mas jelszóval: támaszkodj szilárdan i szegényparasztra, köss -tartós szö­vetséget a középparaszttal, egy pil- 'anatra sem szüntesd meg a harcot, a kulák ellen. Ennek megfelelően igyekeztünk gondoskodni arról, hogy a szegény parasztság érezze: ő a munkásosztály legmegbízhatóbb har­costársa a falun. De ugyanekkor ke­rült sor a középparasztságnak a megnyerésére, s a kulákságtól való végleges leválasztására is. Ezzel egy­idejűleg alkalmazni kezdtük a kp- lálcság korlátozásának politikáját. Az elmúlt 10 esztendő a munkás­paraszt szövetség mélyítésében je­lentős eredményeket hozott. 1953 júniusa előtt azonban jelentős hibá­kat követtünk el, amelyek lazították a két osztály szövetségét. E hibák odavezettek, hogy falun alábbhagyott a termelési kedv, csökkent a politi­kai aktivitás, s megingott a dolgozó parasztság biztonságérzete, ami a me­zőgazdasági termelés hanyatlását Vonta maga után. A hibákat időben felismerte pár­tunk, s megszabta azokat a felada­tokat, amelyek megoldásával erősít­hetjük és erősítenünk kell a mun­kás-paraszt szövetséget, s emelhetjük népünk életszínvonalát. Az intézke­dések egész sora bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése szocialista építésünk homlokterébe került. A beadás csökkentése, az adómérséklés, az ingyenes állatorvosi szolgáltatás, több gép és műtrágya gyártása — mindez kézzel fogható bizonyítéka annak, hogy a párt és a munkásosztály hatékony segítséget ad a dolgozó parasztságnak gazdasá­ga felvirágoztatásához. Ezek az in­tézkedések máris éreztetik előnyös hatásukat. Megnőtt a parasztság ter­melési kedve, s kezd szilárdulni a két osztály közötti kölcsönös biza­lom. ezzel együtt a proletárdiktatú­ránk alapja: a munkás-paraszt szö­vetség is. A júniusi politika meghirdetése után tehát nagyobb kedvvel dolgozik a parasztság, s így több termény és termék jut a városnak, a munkás­osztálynak. Ezen az úton kell to­vább haladnunk, s munkásosztá- nyunknak fokoznia kell a dolgozó parasztságnak adott termelési segít­ségét, hogy a falvak népe még töb­bet termelhessen. Ez az alapja élet- színvonalunk emelésének, s így fo­nódik össze a munkásosztály és a dolgozó parasztság érdeke. A mun­kásság és a parasztság szövetségének további erősítésével vihetjük sikerre az előttünk álló feladatokat. E szö­vetség erősödése a szocializmus fel-* j építésének záloga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom