Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-07 / 289. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Emlékezzelek ránk! Szebb lett az élet, vidámabban megy a munka a sávolyi Szabadság tsz-ben A Kinizsi az NB II-ben! A MAGYAR DOLGOZÓK PÁR T J A SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LA P J A XI. évfolyam, 289. szám. ARA 50 FILLÉR Kedd, 1954. december 7. A Megyei Pártbizottság levele a K. Kinizsi labdarúgóihoz Kedves Elvíársak! A Megyei Pártbizottság köszönetét fejezi ki az osztályozó mérkőzéseken elért jó eredményeikért. Minden elismerést megérdemelnek azért a szívós munkáért, mellyel az NB II-be jutásért küzdöttek. Sok örömet szereztek ezzel Somogy megye sportsze­rető dolgozóinak. Az, hogy megyénknek NB Il-es csapata van, lehetővé teszi Somogy megye sportéle­tének fejlődését, a labdarúgósport színvonalának emelését. Tudjuk, hogy az NB II-ben keményen meg kell állniuk helyüket, de mi bízunk, hogy továbbra is olyan lelkesedéssel küzdenek a megye színeiért, mint azt az osztályozó mérkőzéseken tették. Bizto­sítjuk az elvtársakat, hogy a Megyei Pártbizottság a jövőben is megad minden támogatást, hogy még szebb eredményeket érjenek el, s ezzel sok örömet szerezzenek a megye sportszerető dolgozóinak. Előre újabb sikerek eléréséért, a megye sport­becsületéért! Elvtársi üdvözlettel: SCMOGYMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG. A MEGYEI SPORTTÁ BOR EGYSÉGÉNEK DIADALA Vasárnap, a koraesti órákban futótűzként ter­jedt tova a megyében egy rövid kis sporthír: a Kinizsi labdarúgócsapata bekerült az NB 11-be. Erről beszéltek Kaposvárott az emberek az utcá­kon és szórakozóhelyeken, de ez volt a beszédtéma a falvakon is, ahová még ugyancsak az esti őrük­ben eljutott a hír. A sportrajongók boldog öröm­mel vették tudomásul megyénk bajnokcsapatának nagy sikerét. Az NB első vagy második osztályában szere­pelni a mi hazánkban dicsőség. Mint Nagy Imre elvtárs mondotta, mi kis nemzet, de sportnagy­hatalom vagyunk. Különösen áll ez a labdarúgás­ra, hisz labdarúgóink nevét mindenütt ismerik a világon. Megyénk sportja nem tudott lépést tar­tani a felszabadulás után bekövetkezett nagy­arányú fejlődéssel, de Somogy dolgozói is szeretik a sportot. Üzemeink és a mezőgazdaság dolgozói együtt örültek vagy szomorkodtak a magyar sport sikerein, avagy balsikerein. A somogyi sportrajon­gók szívében évek óta ott égett a vágy, hogy ho­gyan tudnánk felfejleszteni megyénk sportéletét és hogyan tudnánk a legnépszerűbb sportágat, a labdarúgást feljuttatni az országos élvonalat je­lentő nemzeti bajnokságba. Ez év augusztusában a nyilvánosság előtt a sajtó útján is felvetődött egy kérdés, miért nincs NB Il-es labdarúgócsapata Somogynak? Az ezt követő széleskörű vita bátran rámutatott a hiá­nyosságokra, és részben e vita nyomán szakveze­tőink sok olyan kérdést megoldottak, melyek ko­rábban hátráltatták a fejlődést. Széthúzás, viszály­kodás forgácsolta szét csapataink erejét és nem volt meg a szurkolótábor egysége sem. Legelőször a szurkolók egysége született meg. A sportpályák »ezerfejű cézárja«, a nézőközönség kereste s meg­találta az egymáshoz vezető utat és egységesen a megyei bajnokcsapat mellé állt. A párt segítette összekovácsolni ezt az egységet és a közönség, va­lamint a csapat egyaránt maga mögött érezte a párt hathatós támogatását. Ezért lett a Kinizsi NB II-be jutása megyei ügy. Kaposvárott éppúgy, mint Tabon vagy Zamárdiban, hasonlóképp Csur­gón, Barcson, Böhönyén, Bábócsán, de mindenütt a sportkedvelők magukénak érezték a Kaposvári Kinizsit. Százak és ezrek kísérték a megyei bajno­kot egy-egy mérkőzésre Pécsre, Simontomyára, Siófokra vagy Dombóvárra, és ez nem egy esetben félgyőzelmet jelentett a csapat számára. Megszü­letett a sportköri béke is. A megyei sporttábor ha­talmas egységgé kovácsolódott és nem bomlott fel akkor sem, amikor az első két osztályozó mérkő­zés csak félsikert hozott. Az eredmény: a Kinizsi feljutott az NB II-be. Megyénk sporttáborának és a labdarúgócsa­patnak összefogása országos diadalt eredménye­zett. Ez a kiemelkedő siker azonban egyúttal utat mutat és kötelességet is jelent a jövőre nézve. Szüksége van megyénknek ilyen egységre a sport, de az élet más területén is. Ha minden tekintet­ben ilyen egységes lesz Somogy dolgozó népe, mint a Kinizsi labdarúgócsapatának NB II-be jutása esetében, akkor a sportsikereken kívül sok más eredmény fog jelentkezni napi életünkben. E ra­gyogó eredmények közepette természetesen meg­felelő helyet fog kapni megyénk sportja is, és ez a megyei egység, ez a kicsi, de a valóságban szá­mottevő eredmény megnyithatja az utat a sokak számára talán elképzelhetetlennek vélt nagy táv­latok felé. A Megyei Pártbizottság kezdeményezésére Kaposváron már hosszú hónapok óta készültek a; somogymegyei munkás- és paraszt­mozgalmi kiállítás megnyitására. Megyénkben sok megmozdulás, szabadságküzdelem zajlott le az elnyomás évszázadaiban. A Dózsa- féle parasztforradalomtól kezdve a földesurak, jobbágytartó kizsák­mányolok elleni megmozdulásokig, az aratósztrájkoktól «at múlt századvégi munkássztrájkokig, továbbá a 48-as események és a Horthy-korszak elnyomó politikája elleni szabadságtörekvések mind jelentős történelmi nyomokat hagytak megyénkben. A kiállításra értékes anyag gyűlt össze, melynek kiegészítéséhez a Magyar Munkásmozgalmi Intézet és a Hadtörténeti Múzeum is hozzájárult. \ A megnyitásra december 2-án került sor. Sok érdeklődő gyűlt össze a Rippl-Rónai-múzeum termeiben, ahol négy helyiségben so­rakoznak a kiállított tárgyak. A megnyitó beszédet Tóth István elvtárs, a Megyei Párt­bizottság első titkára tartotta, majd Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója méltatta a kiállítás jelentősé­gét. Azóta már többszáz somogyi dolgozó kereste fel a termeket, ahol levelek, okiratok, fényképek, harcieszközök és használati tár­gyak útján megismerhetik Somogy megye munkás- és parasztmoz­galmainak történetét. A TexHlművek leányainak szép otthonában Vasárnap délután avatták fel a Kaposvári Textilművek Füredi úti leányotthonát. Csaknem 2 mil­lió forintos költséggel varázsoltak kényelmes otthont 300, szüleitől távol lakó leánynak. A vendégek, a csillogószemű leányok az étteremben gyűltek össze, hogy meghallgassák Lukács- né elvtársnő ünnepi beszédét, majd az üzemi kultúrcsoport szó­rakoztató műsorát. Rónai Imre elvtárs, a vállalat igazgatója adta át rendeltetésének a leányotthont és a meghívott vendégeket végig­kalauzolta a gyönyörű épületben. Öröm és büszkeség végigjárni az ízlésesen berendezett négyszemé­lyes hálószobákat, melyeket füg­gönyök, képek tesznek még laká­lyosabbá. Fehér Györgyné, aki leányát látogatta meg, maga is elragadtatással mondja: „Ha húsz éves lennék, egy percig sem gon­dolkoznék azon, hogy a Textil­művekhez jöjjek dolgozni.“ Frank Gézáné is büszkeségtől ! csillógó szemmel nézi Erzsiké leányát, és megnyugodva állapítja meg: jó helyen, szép otthonban él kislánya. Szólni kellene még a társalgó­ról, a vasalóról, a varrószobáról is, aztán arról a szerető gondos­kodásról, amelyben az otthon ve­zetői, dolgozói és az üzem vezetői részesítik a leányokat. Az üzem vezetőinek gondosságát dicséri az a helyes megoldás is, ahogyan két szobát a leányok saját élelmisze-i rük tárolására berendeztek. Min-; den leánynak dróthálós ajtóval el­látott szekrénye van saját kulcs­csal, s így nem a szobában, hanem a hűtőberendezéssel ellátott helyi­ségben tartják a „hazait’4. Az ünnepség közös vacsorával és tánccal fejeződött be. A ven­dégek azzal az érzéssel távoztak a leányotthonból, hogy ilyen kör­nyezetben kivirul a jó és mellette nem marad talaja a rossznak, az elvetendőnek. Ünnepélyes alakuló ülést tart a Megyei Tanács Az 1954. november 28-án megválasztott Megyei Tanács folyó hó 8-án, szerdán délelőtt fél 10-kor ünnepélyes alakuló ülését tart­ja a megyei tanácsszékház nagytermében. Az alakuló ülés nyilvános, melyre a megye dolgozóit szeretet­tel meghívja a Somogymegyei Tanács Végrehajtóbizottsága. Értelmiségi dolgozók baráti találkozója Szombaton este a Megyei Pártbizottság klubjában baráti találkozóra gyűltek össze Kaposvár város és a megye értelmiségi dolgozói: pedagógusok, orvosok, gyógyszerészek, mérnökök, jogászok, mezőgazdászok, az irodalmi esten közreműködő írók és művészek, va­lamint a párt és állami szervek vezető funkcionáriu­sai Dicséret illeti a rendező szerveket — a Megyei Pártbizottságot, a Társadalom- és Természettudomá­nyi Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetét — a jólsikerült értelmiségi dolgozók találkozója megrende­zéséért. A baráti találkozót dr. Sivó József megyei szülész- főorvos nyitotta meg. Többek között ezeket mondotta: — A felszabadulást követő forradalmi átalakulás évei nem voltak alkalmasak arra, hogy az értelmiség kollektív életerőre kapjon és kinyilvánítsa helyeslését az új idők politikája mellett. Meg kell mondani őszin­tén azt is, hogy ezekben az években az alsóbb vezető- és irányítószervek sem adtak kellő bátorítást ehhez. Éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy idő és alkalom •legyen a régi értelmiség minden egyes tagjával —szí­vós és türelmes munka útján — eredményeink meg­győző erejével megértetni, hogy a proletárdiktatúra minden becsületes dolgozót: az értelmiségi dolgozókat is felemelni, tényleges emberré tenni, szabadságot adni kívánó és tudó rendszer, amely mellé odaállni az ér­telmiség feladata is. — Az új szakasz politikája: az őszinteség és a bi­zalom politikája. Ennek jegyében született meg a kö­zelmúltban a minden igaz magyart összefogó Hazafias Népfront. Az új szakasz politikája az emberség, a be­csületes munka értékelésének, a jogos kívánságok utógondolat nélküli meghallgatásának és elintézésének politikája. — Azt hiszem, tényleg eljött annak az ideje, hogy az értelmiségi dolgozók — akik már eddig is sokat ad­tak gyermekeink boldog jelenéhez és még szebb jö-< vőjéhez — összefogjanak, megtalálják önmagukat. Azt szeretnénk — s ez a kívánságunk —, hogy a pedagó­gus a mérnökkel, az orvos a jogásszal, a mezőgazdász a művésszel, mindannyian egymással és egymásért összefogjunk. Sivó eivtárs megnyitó szavai után színvonalas mű­sort adtak a zeneiskola hallgatói, melyből kiemelke­dett dr. Benkő Gézáné szereplése. A baráti légkörben lezajlott est beszélgetés, vidám tánc mellett a késő; éj­szakai óráikig tartott. TÉLAPÓ-ÜNNEPÉLYEK A somogymegyei MNDSZ december 5-én Télapó­ünnepélyt rendezett a Városi Színházban. Sok dolgozó és többszáz gyermek gyűlt össze,, s örömtől csillogó tekintetek figyelték a műsort. Úttörők és óvodások tartottak rövid előadást, majd a fehérszakállú, putto­nyos Télapónak örültek a gyermekek. Hasonló ünne­pély zajlott le több kaposvári vállalatnál is. A Hely­őrségi Tiszti Klubban ugyancsak Télapó-ünnepség so­rán ajándékozták meg a gyermekeket. ill! Uradalmi e&t DCapű wáeúit December 4-én dél­után 6 órai kezdettel a Társadalom- és Termé­szettudományi Ismeret- terjesztő Társulat és a Csillag irodalmi folyó­irat irodalmi estet ren­dezett a Városi Színház­ban. Az esten résztvett Fodor András költő, Jobbágy Károly költő, Rádics József író, Rideg Sándor Kossuth-díjas író, Szász Imre József Attila-díjas író, Tamási Áron Kossuth-díjas író, továbbá közreműködött Palotai Erzsi előadómű­vésznő, O. Paulovits Er­zsébet zongoraművésznő, Turgonyí Pál, a Madách Színház tagja és a So­mogymegyei Népiegyüt­tes. Kanyar József ve­zetésével. A zsúfolt nézőtér ar­ról tanúskodott, hogy a város dolgozóinak növe­kedett az érdeklődése az irodalmi estek, iro­dalmi rendezvények iránt. Az előadásokat, felolvasásokat igényes­séggel fogadták és gyak­ran felhangzó taps ju­talmazta a színvonalas előadásokat. Különösen Tamási Áron Kossuth-díjas író felolvasása ragadta meg a hallgatóságot. Tamási Áron közkedvelt a’aikiá- nak,. Ábelnek további sorsával foglalkozik. Az olvasók fantáziáját már gyakran foglalkoztatta Ábel élete, további sor­sa. Iróia most ismét egy mozaikkal egészítette ki a róla alkotott képet, A zamatos stílusban meg­írt novellát maga Tamá­si Áron olvasta fel. Ily- módon kétszeres élveze­tet nyújtott a 'hallgató­ságnak. ízes öeszédével fűszerezte az amúgyis szép munkát. Hasonló sikert aratott Rideg Sándor Kossuth- díjas író »Tükrösszívű huszár« című elbeszélé­sének felolvasása is. A munkát szintén írója ol­vasta fel. Jó előadó, me­sélő hangja lebilincselte a közönséget és nem hiányzott előadásából a humor sem, mely már nem a kávéházak kény­szeredett mosolyából ered, hanem a magyar lélek igazi visszfénye. Értékes élményt nyúj­tó munkákat olvasott fel a többi író és költő is. Jobbágy Károly versei és szavalata nagy tet­szést aratott. Jobbágy Károly 'beleélte magát a versbe. Kifinomultan, lendületesen, magával- ragadóan szavalt, átélte a költemény minden so­rát. Fodor András köl­teményeit megérdemelt tapssal jutalmazta a kö­zönség. Fodor András munkái komoly ígéretet rejtenek magukban. Az előadóművészek közül Palotai Erzsi nyúj­tott kiemelkedőt. József Attila Hazám című ver­sének elszavalásáva.1 ér­tékes élményt adott. Pa­lotai Erzsi ismert Ka­posvár dolgozói előtt, többízben élvezhették már művészetét és most is a legszebb ajándékot nyújtotta át a közön­ségnek. A Somogymegyei Né­piegyüttest ismerősként köszöntötték a jelenlé­vők, azonban az együt­tes mégis meglepetést rejtegetett a dolgozók számára. Uj ruhában pompázott a lelkes cso­port. A férfiak egyfor­ma sötét ruhája, a nők színpompás és mégis szolid, buzsáki rátétes hímzéssel díszített ruhái megragadták a közönsé­get. De meglepetést oko­zott a kibővített ének­és zenekar is. Műsor­számaik, melyeket So­mogy kultúrkincseiből merítettek, nemcsak a város közönségét, ha­nem pesti vendégeinket is lebilincselték. Megyei népiegyüttesünk forduló­ponthoz ért, fővárosi színvonalra emelkedett. Nemsokára fennállásá­nak ötödik évfordulóját ünnepli és ez az öt év egy országos viszonylat­ban is kiemelkedően ér­tékes együttest nevelt a megye számára. Okvetlenül szükséges, hogy a jövőben gyak­rabban rendezzenek ha­sonló esteket, ahol dol­gozóink megismerhetik neves íróinkat, elmélyül­het az író és az olvasó közötti kapcsolat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom