Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-11 / 293. szám

Szombat, 1954. december 11. SOMOGYI NÉPLAP I EGYÜTT A HAZAFIAS NÉPFRONTTAL! fiz asszonyokban nagy erő és akarat van a szebb élet megterem és^bez Sávoly község MNDSZ-vezetö- sége nemrég tartotta félévi be­számológyűlését, amelyre mint­egy 160 asszony és leány jött ösz- sze. Részt vett a gyűlésen Tóth Ambrusné, a község párttitkára, Bide János tanácselnök és Szabó János, a helyi népfront-bizottság elnöke is. Valamennyien figye­lemmel hallgatták Molnár Jánosné egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztasszony, az MNDSZ elnöké­nek beszámolóját. A beszámolóban ismertette, hogy a jövőben milyen feladatokat akarnak megvalósítani. Szólott Molnárné az asszonyok gondjairól, problémáiról is. Az MNDSZ vezetősége az egész falu asszonyainak nevében üdvözölte a Hazafias Népfront helyi bizottsá­gát. Elmondta: valamennyien bíznak a Haza­fias Népfront munkájában és segíteni fognak abban, hogy a népfront-bizottság jó eredmé­nyeket érjen el. Befejezésül arra kérte a falu asz- szonyait: fogjanak össze, segítsék a további feladatok megvalósítá­sát. A beszámoló után az asszonyok szólaltak fel, elmondták vélemé­nyüket, problémáikat. Lukács Jó­zsef né és Somogyi Jánosné egyé­ni gondjaikról beszéltek. A hozzá­szólók többsége azonban az egész falu ügyével, bajával foglalkozott. Simon Istvánná a Benkő-köz ér­dekében szólott. Javasolta, ha mód van rá, kövezzék le, mert sokszor olyan nagy a sár, hogy alig tudnak a mezőre kimenni. Az Alsó utcai asszonyok arról be­széltek, hogy az ő utcájukra is rá­férne a kövezés és szeretnék, ha a népfront-bizottság róluk sem feledkezne meg. Többen mondták «1 azt, hogy kultúrház, mozi kel­lene meg több áru, és hogy rá­férne a' falura egy nagyobb föld­művesszövetkezeti bolt. Szóba ke­rült az óvoda is, amely nemrégi­ben nyílt meg és nincsenek játé­kai. Böröc Imréné járási MNDSZ- clnök javasolta: szervezzenek az asszonyok játékkészítő szakkört, s itt készíthetnek az óvoda részére különböző játékokat. Felszólalt a gyűlésen Szabó Já­nos, a helyi népfront-bizottság el­nöke is. Köszönetét fejezte ki az asszonyok bizalmáért és ismertet­te, hogy a népfront-bizottság mi­lyen feladatokat akar a községben megvalósítani. Tervbe vették, hogy a meglévő t téglaanyagból megkezdik a kultúrház építését, s levezetik a külső berkekben lévő vizet, amely sok bosszúságot okoz a falu népének. Fontos fel­adatának tekinti a népfront-bi- jzottság, hogy minél előbb tűz­oltószertárt létesítsenek és helyet biztosítsanak az óvodának is, mert a jelenlegi helyiségben csak tava­szig! maradhat. A népfront-bizottság még csak rövid ideje dolgozik, de Szabó János már tettekről, eredmények­ről is beszámolt az asszonyoknak. Arról, hogy egyik napról a másik­ra autóbuszgarázst építettek a ta- nácsházai udvarán. A népfront szavára összefog­tak az emberek, bedeszkázták a pajtát és társadal­mi munkával a vasútról sódert szállítottak a bejárat megjavítá­sára. Azóta Sávolyból indul ki az autóbusz Böhönyére, s ez nagy örömet jelent a falu népének; Megszervezte a népfront az ezüst- kalászos tanfolyamot, amelyen szép számmal részt vesznek az asszonyok is. A különböző szak­előadásokat agronótnus fogja tar­tani. Szabó János arra kérte az asz- szonyokat, hogy tegyék maguké­vá a népfront programját és ja­vaslataikkal, társadalmi munká­val segítsék megvalósítani. Példá­nak hozta fel, hogy ha minden asszony csark egy téglát rak le a kultúrház építésénél, abból már magas fal lesz. Ha többet segíte­nek az asszonyok, előbb felépül a kultúrház, előbb válik szebbé, gondtalanabbá a sávolyi dolgozók élete. A népfront-bizottság elnökének szavai után egy kis ideig csend lett a teremben. Ezt a csendet a hátsó sorokból egy feketekendős asszony szakította meg. Bide Jó- zsefnének hívják, 63 éves. Nem állt fel, szót sem kért, csak hir- telenében kimondta azt, amit ér­zett: „Nem egy téglát, de százat rakok le ahhoz a kultúr házhoz.‘‘ Az asztalok mellett az asszo- (nyok még sokáig vitatgatták a problémákat, a falu jelenét és jö­vőjét szebbétevő programot, amelynek megvalósítása az ő ke­zük munkájától, az egész falu összefogásától függ. A gyűlés végén Pintér Jánosné az MNDSZ vezetősége nevében megígérte: azon fognak munkálkodni, hogy a népfront-bizottság ter­vei valósággá váljanak. Ezek a tervek — mondta — min­den asszony és leány vágyát ma­gukba foglalják. Azt, hogy szebb legyen a falu, hogy többet szó­rakozhassunk, gyermekeinknek és saját magunknak jobb életet te­remtsünk. Ezért csak annyit mon­dok: Ott leszünk mi is az épülő kultúrháznál, ott leszünk és dol­gozunk mindenütt, ahol szükség lesz az asszonyok segítségére. A sávolyi példa azt bizonyítja, hogy az asszonyokban nagy erő és akarat van a szebb élet meg­teremtéséhez. MNDSZ-szervezeteink hasz­nálják fel mindenütt ezt az erőt és lelkesedést. Törekedjenek arra, hogy községük minden asszonya és leánya meg­értse: a Hazafias Népfront jó munkája tőlük is függ, s együttes erővel vállaljanak részt a nép­front-bizottság munkájából. Kapitány Aranka, MNDSZ Országos Központ Agit.-prop. Osztály. I) Bőripari KISZ kérése a Tanácsi Építő Vállalathoz A Bőripari KTSZ Latinka Sándor u. 8. sz. alatti helyiségének egyik ablaka nem volt nyitható. A Taná­csi Építő Vállalattól ígéretet kap­tunk, hogy átépítik, úgyhogy kinyit­hassuk az ablakot. De mi történt? Olyan ablakot akartak elhelyezni, amely az előzőnél jóval kisebb volt. így természetesen rosszabbak lettek volna a látási viszonyok. Ennek az ablaknak a beállítása ellen tiltakoz­tunk. így azt csak ideiglenesen he­lyezték be azzal, hogy helyette meg­felelőt hoznak. Azóta másfél hét telt el. de az. ígért ablakot még a mai napig sem állították helyre. Ez ve­szélyezteti a dolgozók egészségét, mert munkaközben kihevülnek és a beáramló hideg levegőtől megfázhat­nak. Ezúton is kérjük a Tanácsi Építő Vállalatot, hogy az ígért, ab­lakot mielőbb állítsa helyre. A KTSZ dolgozói nevében: Farkas György. rpúl(i gazda nem eiaL&dik a (öldtan S ZÉPEN GONDOZOTT kert, sudármagas fenyőfák ve­szik körül a pirostéglás, vakolat­lan házat. A kert kopár már, a virágok elnyílottak, a díszcserjék, virágbokrok lehullották leveleiket. Téli álomra hajtották gyönyörű fejüket a rózsabokrok, a tulipán­fák is. Minden-minden pihen a kertben, a tavaszról álmodik... Nemcsak a kert, az udvar is ilyen rendezett, gondozott. A gaz­da portája azt mutatja, hogy hoz­záértő ember lakik a házban. Az udvaron nemigjen találni szétszórt szalmaszálat vagy szétdobált gaz­dasági felszerelést. Minden példás rendben, a helyén áll. A széna-, szalmakazal, a trágyadomb kör­nyéke szépen összegereblyézve; tiszták az ólak, az istálló, a pajta. Pálfi Gyula 15 holdas a gazdája e gyönyörű portának. Pálfi gazda azok közé a szabásiak közé tar­tozik, akik észszerűen gazdálkod­nak, nem félnek az újtól, azon munkálkodnak, hogy a földből ki­hozzák, amire az képes. Amint belépünk a konyhába, egy tűzhely körül szorgoskodó öreg néni fogad bennünket. Meg­mondjuk jövetelünk célját: egy kicsit beszélgetni szeretnénk. Ha­marosan bejön a háziasszony is meg az öreg gazda, a 70 éves Pálfi János. A megismerkedés után szívélyesen hellyel kínálnak bennünket, s hamarosan megindul a beszélgetés. A fiatalabb gazda a mezőn van. —1 Ilyen jó időben mindig akad tennivaló kint — mondja Pálfi bácsi. — Trágyát hord, meg szánt a tavasziak alá, be akarja fejezni addig, amíg rosszra nem fordul az idő. Ki meg itthon a dohánnyal ’vesződünk, most simítjuk és 'csomózzuk, a jövő hónapban be ■ kell szállítani. Az idén 1200 négy­szögölet ültettünk, de nem valami jól sikerült, az időjárás nem ked­vezett ennek sem. Tavaly jó ter­mést adott, reméljük, hogy jövő­re is visszafizeti a sok munkát. Megint szerződtünk 1200 négy­szögölre; olvastam, hogy a jövő évben még többet fizetnek érte. Az unokám Pesten jár egyetemre, orvos lesz, és annak minden hó­napban kell egy kis pénz — ma­gyarázza János bácsi. ÍJAT A TERMÉNYEK hogy fizettek az idén? — érdek­lődünk. — Erre az esztendőre nem pa­naszkodhatunk — mondja a gaz­da. — A gabona ugyan nem va­lami jól fizetett, de azért a be­szolgáltatáson és a vetőmagon kí­vül maradt szépen kenyérnek is. Most az őszön több gabonát vetet­tünk: 6 magyar hold búzát, 2,5 hold rozsot, 800 négyszögöl őszi­árpát, a tavasszal meg majd ve­tünk zabot is. A kukorica jól fi­zetett: 30 mázsát adott holdan­ként, volt amelyik még ennél is többet. A krumplira se lehet pa­naszkodni, eladásra is termett, meg a 6 darab disznónak is elég lesz eleségre. A napraforgó tett ki a legjobban magáért, azért sok pénzt kaptunk. 12,5 mázsát adott holdanként. A beszolgáltatáson kívül — más terménybeadást is helyettesítettünk vele — 10 má­zsát még szabadon is adtunk el; 200 forinton felül fizettek má­zsájáért. A földek jól fizetnek, ha nem mostoha az időjárás, mert trágyát kapnak, amennyire szükségük van — mondja Pálfi gazda. Nőtt az állatállományuk is * Pálfiéknak. A két erős ló mellett két fejőstehén, két üsző is van már az istállóban, meg egy szer­ződéses tinó. melyet jövőre adnak le. A sertésállomány is szépen megszaporodott. Egy anyasertés van 5 malacával, egy hízottser­tést leadtak beadásra, egyet meg a saját részükre hizlalnak. Jövőre még több állatot akar­nak nevelni Pálfiék. Elmondták, hogy a két üszőt beállítják fejős­tehénnek, az egyik öreg tehenet pedig eladják. Sertésállományukat is fejleszteni akarják, sertéseiket hízlalási szerződésre kötik le. Sok pénzt hoz ez majd a házhoz, és a városi dolgozóknak is több hús, zsír kerül az asztalukra. S mivel a több állatnak több takarmány kell, a gabonaföldekbe jövőre másodnövényeket vetnek, hogy biztosítsák az állatok takarmányo­zását. De nemcsak a gazdaságról bér szélnek szívesen Pálfiék, érdekli őket az ország, világ dolga is. So­kat beszélt az öreg Pálfi a nemrég lezajlott tanácsválasztásról, az új tanács tagjairól. De a legkedve­sebb témája Pálfi gazdának a kert, amely kora tavasztól késő őszig gyönyörűen virágzik, s amelynek ő a kertésze. A kert gondozása mellett azonban még a mezőn is megállja a helyét a ka­pálásban, kaszálásban. T~> ÄLFI GAZDA a földjeit is olyan rendbentartja, mint a házatáját. A gondos, jó mun­kát földjei visszahálálják. A föld kincsesbánya, csak érteni kell ki­aknázásához. Pálfi Gyula megta­nulta, jól ért hozzá, s nem is csa­lódik benne. H.-né. A HÚSÜZEM DOLGOZÓI ÍGÉRIK: Nem less fennakadás a város hús- és ssír ellátásában Az elmúlt években, sőt még az idei nyáron is találkoztunk a képpel: sorbaállás a húsbolt előtt. Nem tud­tuk mindig ellátni a fogyasztókat elegendő hússal, sokszor már jóval a nyitás előtt tömeg csoportosult a bolt előtt: féltek a háziasszonyok, hogy nem kapnak húst, legalább is nem olyat, amilyet szeretnének. Az utóbbi időben azonban örvendetes volt azt is hallani, amikor egy »szen­vedélyes* scrbaálló« szombaton este azon bosszankodott, hogy kár volt az időt az ácscrgással tölteni, mert még mindig van hús az üzletben. Elláthattuk-e az utóbbi időben mindig kifogástalanul a várost hús­áruval? Ha a Húsüzem statisztikáját megfigyeljük, 1942-ben 30 mázsa hús elég volt ahhoz, hogy a város lakosságát egy hétig ellássák, ma 80—90 mázsa is kevésnek bizonyul. 1942-ben a háziasszonyok sokszor csak 30—40 deka húst vittek haza többtagú családra, ma asszonyaink arra kérik a húst kiszolgáló elvtár­sat, mérje csak le azt a szép darab combot, vagy karajt — nem kérde­zik hány deka, mennyibe kerülj Közelednek az ünnepek, megkér­dezzük Auer István elvtársat, a Húsüzem igazgatóját és Kalmár elv- társat, a műszaki vezetőt, el tudják- e látni az ünnepekre hússal, zsírral a dolgozókat. Kedvező a válasz. Bő­ven van zsír kint a boltokban; bent az üzemben nagy üstökben olvaszt­ják, majd ládákba csomagolják, hogy mielőbb eljusson ’az üzletekbe, s a dolgozók asztalára. A húsellátás ellen sem lesz ki­fogás. Sőt a Húsüzem dolgozói új áruféleségekkel akarják meg­lepni a város lakosságát az ün­nepekre. Finom rakottnyelvet, ízletes cseme­geszalonnát készítenek. December 20- tól pedig rendszeres lesz a virsliel­látás. A város, a megye további zavar­talan húsellátását akarja a Húsüzem biztosítani azzal, hogy saját hizlaló- telepén neveli és hizlalja fel a ter­melőszövetkezetektől és állami gaz­daságoktól átvett, továbbtenyésztésre nem • alkalmas malacokat. Tavaly .még csak 200 darab ilyen sertéssel tudták javítani a város hús- és zsír­ellátását, ma több mint 500-at vág­nak le erre a célra. Az üzem dolgozói kedvvel, lelke­sen végzik munkájukat. A jobb mun­ka, érdekében átszervezést hajtottak végre az üzemben. A szigorúbb el­lenőrzéssel javult a fegyelem. Az át­szervezés folytán több önállóságot kaptak a művezetők. A vezetőválto­zás óta nem telt el hosszú idő, de máris jelentős eredmények vannak. A dolgozók a megbecsülésre tettek­kel felelnek. Fülöp elvtárs, az üzem raktárosa ezt mondja: Nem volt sem­mi értelme, hogy az embert ok nél­kül leszidják, az csak elvette mun» kakedvét. A dolgozók a jóakaratú fi­gyelmeztetésért sohasem haragud­hatnak és nem is haragszanak meg. Példa erre:. az utóbbi hónapokban megnövekedett az üzemben a bőr- selejt. A vállalat vezetősége ezen változtatni akart, .összehívta a dol­gozókat, beszélgetett velük, kommu­nista módon. Az eredmény? 9-én, Csütörtökön se’ejtmentesen végezték munkájukat. A vágóhídon kiváló munkát végez Deli Gyula, a vágóesoport vezetője, Gimesi István, Farkas Kálmán csontozó, a húsüzemben pedig Csik Mihály füstölő és főzőmester. Nemrég nyerték el valamennyien az »élelmiszeripar kiváló dolgozója« címet. Az üzem valamennyi becsü­letes munkát végző dolgozójának kö­szönhető, hogy a tervteljesítés gra­fikonja jó eredményt mutat. Har­madik negyedévi tervüket 126 szá­zalékra teljesítették, november hó­napban pedig 113,9 százalékot értek ál. A Húsüzem dolgozóinak azon az úton kell továbbhaladniuk, melyet a III. pártkongresszus számukra is megjelölt. Hogy már rátértek erre az útra — mutatják az eredmények. A megyei nagyaktíva-értekezlet után ők is önköltségcsökkentési tervet dol­goztak ki, mely szerint 130.000 fo­rint megtakarítást akarnak elérni. Ez bizonyosan meg is lesz. A Hús­üzem dolgozói mindent elkövetnek a város, a megye dolgozóinak zavar­talan hús- és zsírellátása érdekében. A falu »épével szót értve lehet eredményesen dolgozni A begyűjtési versenyben első lett a kaposvári járásban közsé­günk, Magyaratád. Hogyan? Röviden azt lehetne morfdani, hogy. itt olyan emberek laknak, akik lelkiismeretesen teljesítik kötelessé­güket. De van hosszabb, göröngyösebb útja is ennek a lelkiismere­tességnek. Mert a magyaratádi tanács egyszer elvesztette az embe­rek bizalmát. Itt pár évvel ezelőtt olyan emberek dolgoztak a ta­nácsnál, akik nem tudtak bánni az emberekkel. Volt olyan eset. amikor egy dolgozó paraszt azzal fordult a tanácshoz, hogy adóját most nem tudja fizetni, majd csak két hét múlva, s azt mondták neki, hogy van még ágynemű meg ruha otthon, majd futja; abból. A dolgozók az ilyen beszédre elidegenedtek a tanácstól, félve mentek oda. Vissza kellett szerezni bizalmukat. Ez volt a legnehe­zebb munka. De sikerült. Kimentünk a dolgozó parasztok közé, be­szélgettünk az emberekkel, megtárgyaltuk velük, hogy beszolgálta- tási kötelezettségüket mikor és hogyan tudják teljesíteni, vagy mi­lyen a süldő, melyet beszolgáltatásra hizlalnak. mikor lesz kész stb. Ma már elértük, hogy a dolgojók jönnek hozzánk és állnak elénk: —■ „Elnök elvtárs vagy titkár elvtárs, én most akarom le­adni a hízót, vagy most akarom kifizetni az adót, mert van pén­zem.“ Persze, akad még néhány hátralékos a faluban, mint pl. So­mogyi Ferenc — aki inkább megissza keresetét, semhogy tartozá­sát törlesztené. Most, hogy a kormány megkönnyítette a hátra­lékos gazdák számára a beadás teljesítését, elkészítettük a kimu­tatást, hogy ki mennyivel tartozik, és felkeressük a hátralékoso­kat, megbeszéljük velük, miből akarják teljesíteni tartozásukat. Az a tapasztalatunk, hogy a falu népével szót értve lehet ered­ményesen dolgozni és csak így lehet a dolgozó parasztokat állami fegyelemre nevelni. Mózer István VB-elnök, Kovács István VB-titkár. Termeljün A Kávészeriparí Vállalat gyártja az országszerte ismert és kedvelt ci­kóriakávét és »Családi« pótkávét. Mindkettőnek legfontosabb nyers­anyaga a cikóriagyökér. A cikória jelentős exportcikk is, amely nép­gazdaságunknál« sok valutát bizto­sít. Ahhoz, hogy a külföld igényeit, ki­elégítsük, lényegesen több cikóriára van szükség és ezért újabb terüle­teket, többek között a mi megyén­ket is be kell kapcsolni a cikóriater­melésbe. Egy mázsa cikória átvételi ára 36 forint. Ha 1 kát. holdra számítva a termelő 70 mázsánál többet, de 80 mázsánál kevesebbet szállít be, az átvételi áron felül, a többlettermés minden mázsája után 10,80 forint többtermelési prémiumot kap. Ha termése meghaladja a 80 mázsát, de k cikóriát 100 mázsán alul marad, a többter­melési prémium mázsánként 21,60 fo, rint. 100 mázsán felüli termés esetén a többtermelési prémium mázsán­ként 36 forint. A termelő kívánságára minden mázsa beszállított cikória után 1 kg kristálycukrot kap 9,30 forintos áron, továbbá 3 kg száraz vagy 615 kg ned­ves répaszeletet és 25 mázsánként 1 kg családi pótkávét 4 forintos áron. A cikóriával elvetett terület más- félszerese mentesül a terménybeadá­si. fele pedig az állat-, baromfi- és tojásbeadási kötelezettség alól. A cikória talajigénye nagyjából azonos a cukorrépáéval. Akinek te­hát van ilyen talaja, kössön cikória termelési szerződést, mert termelése jövedelmező és népgazdaságunk szempontjából ígéri fontos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom