Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-24 / 304. szám

Péntek, 1934. december 24. SOMOGYI NÉPLAP Egy vasárnap a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Kutató Intézet kísérleti gazdaságában A múlt hét szombat délutánján gymásután gyülekeztek a kapós­án járási pártbizottság epmetebe Laposvölgye kiváló állattenyesz- ői: termelőszövetkezeti tagok, •evénileg dolgozó parasztok, hogy nnen együtt elutazzanak a mo~ onmagyaróvári tapasztalatcsere- e Szívesen és örömmel jönnek, űszen saját hasznukat latjak najd belőle. Még külön kocsit is captak a MÁV-tól, hogy mm kényelmesebben utazhassana . Kovács Sándor elvtárs, a Ka­posvári Járási Pártbizottság e átkára alig féléve kerül noovba, s kezdettől fogva nagy elkesedéssel foglalkozik az állat- állomány növelésének kérdéséi­nél szívügyének tekinti a Kapó völgye állattenyésrtési hirnevf- nek öregbítéséért tolyo mutóöt Az ő javaslatára szervezte meg a járási Dártbizottság a mosonma­gyaróvári tanulmányi kirándu­lást. hogy ott értékes tapasztala tokát- szerezzenek a jgazdak. A vonat egyenletes zakatolása ha belevegyült a szerelvény utoi- 5£cSból kihallatszó vidám beszélgetés. Dolgoskezu embe.ek vezetők ismerkedtek es kötöttek igaz barátságot ezen a J2 °ras lton. Élénk vita kerekedett az állattenyésztés művészéi kozou, melyet a járási titkár is nagy er­Slődésseí hallgatott és többkor belekapcsolódott az eszmecser ■be Elégedett arccal figyelte a tatkozókat. örült és el-elgondol- íodott magában. ­■emberek a mi parasztjaink csak megfelelően kell bánni velük. Kovács elvtárs érti is ezt. A be­szélgetés elárulta, hogy bízna benne a járás dolgozó parasztjai, bátran kérnek tanácsot es ^Útközben hamarosan elkerül­tek a gondos asszonykezek alta készített bőröndök, csomag» . azok tartalmát jó étvággyal^ gyasztották. Persze, a 1° magva szokás szerint a ,gfzdak "?^eres- ledkeztek meg odahaza a litere üvegek ’megtöltéséről sem. A az pen tisztuló új borocska a kta- üsti meg is tette a magáetDom bóvár után mar vidám notaszo hangzott ki a suru kódtól terhelt éjszakába. Vasárnap reggel 8 óra korul ro­bogott be a híres Kandó-féle vi - Ianymotor vontatta szerelvény a mosonmagyaróvári állomásra. A ■látogatókat dr. Bíró Gyula pro­fesszor, a mosonmagyaróvári me­zőgazdasági kutatóintézet kísérleti gazdaságának főállattenyésztoje 'fogadta a gazdaság új kulturha- zában. A reggeli alatt jo forro tejjel kínálgatták a vendegeket utána Bíró Gyula professzor rövid előadást tartott. Ismertette a kísér­letek eredményeit, a helyes ta­karmányozást, a borjűnevelési módszereket. Előadását ezzel fe­dezte be: hogyha sportban nagy­hatalom lettünk és az angolok is kiadták a jelszót, hogy tanul­junk meg magyar módra futbal­lozni'1, akkor miért ne érhetnénk el hasonló eredményeket az állat- tenyésztésben is. — A somogyiak a haladó széliéin zászlóvivői köze tartoznak, éppen ezért bízom ab­ban, hogy az itt szerzett értékes tapasztalatokat hazaérkezésük •után hasznosítják — mondotta. Ezután megtekintették az úUatúIloniáKVt. Közben Bíró professzor magyará­zatokkal mindenre felhívta a fi­gyelmet. A jelenlévők először az itatásos borjúnevelést tekintettek meg. »Valamennyien elismerték, hogy ez a módszer sokkal gazda­ságosabb, mert így a neveléshez szükséges mennyiséget kapja a kisborjú, ugyanakkor az anyját nem gyötri agyon döfkodéseivel, és sok tejet meg lehet takarítani. A kisborjúkat születésük után el­választják anyjuktól, ketrecbe ke­rülnek. az első tíz napban íroccs- -tejet kapnak, naponta négyszer- ötször, sőt van egy koraszulo.t kisborjú, amely 12 kg súllyal jött világira — a kis Bébi —1, azt •nyolcszor itatták naponta. A má­sodik tíz napban már 12 liter tel­jes tejet kapnak, s ezt fokozato­san csökkentik nyolc literig, úgy­hogy a negyedik dekádban már 8 liter teljes és 4 liter sovány­tejjel táplálják a kisborjúkat. Egy hónap után lekötésre kerülnek, hogy megszokják a rendet. Hat hét után már szépen eszegetnek. Olyan takarmányt adnak nekik, amit könnyen megemésztenek: sárgarépa, finom széna, sőt spe­nót is nagyon jó, mert ebből kép­ződik a vér. Felhívta a figyelmet Bíró professzor a kisborjúk moz­gására. Minden nap kell őket jár­taim, ez edzetté teszi őket. Bemu­tatta azokat a házilag elkészíthető karámokat is, amelyekben tavasz­tól őszig állandóan szabad leve­gőn vannak az állatok. A következő út a nagy üszők­höz vezetett, ahol a kosztromai magyar tarka kísérleteket tekin­tették meg a látogatók. Elismeréssel nyilatkoztak a szép formájú állatokról Egy karámban vannak, mely­nek oldalfalát csak télen veszik körül náddal. A természetszerű nevelés már kisborjú korukban kezdődik, így fokozatosan hozzá­szoknak a hideghez és a gümő- kór ellen is jobban ellentállnak. Húsz darab hasas üsző naponta 15 kg kitűnő silótakarmányt kap. Az ellés előtt állók ezenfelül kapnak még 3 kg abrakot, mely kukorica- vagy árpadarából és fél kg olajpogácsából áll. Naponta egy-két órát szabad levegőn já­ratják őket a téli időszakban is. Az állatok mindenütt jó kon­dícióban vannak, s ez lehetővé teszi a nagymennyiségű takar­mány felvételét és értékesítését.' Itt van például a Zsuzsa nevű üsző, még csak májusban lesz 2 éves, de máris 470 kg-ot nyom. Szép állat: nemes feje, gyönyörűi testtartása, nagy gyomra, mély mellkasa van. Ha kicsi a súly,; nem tudja felvenni a szükséges takarmány mennyiséget. Ezután a tehenészet követke- j zett sorra, ahol Scmogyból származó teheneket is talaltak a látogatók. Tuba Nagyberkiből! került Mosonmagyaróvárra, 30 liter tejet ad, 4,2 százalékos zsír­tartalommal. Rajczi Lajos volt a gazdája, aki szintén résztvett a tapasztalatcserén, s örömmel né­zegette a szép állatot; boldog, hogy a Tuba nem hozott szégyent volt gazdájára. Nagy érdeklődéssel fi­gyelték a látogatók a nagydíjas Durcás nevű bika anyját, Irént is, amely 39 literes fejési átlaggal, 4,2 százalékos zsírtartalommal vett részt a mezőgazdasági ki­állításon. Mindenütt a legnagyobb rend, tisztaság és gondosság uralkodik. Elmondotta Bíró professzor azt is, hogy az ellés előtt két hónap­pal megkezdik már az apasztást. A silót nem vágják, hanem té­pik, így jobban taposható. 24 órá­val előbb készítik el a keveréket és alaposan összevegyítik, hogy mindegyikből egyformán jusson valamennyi állatnak. Beszélt az itatás fontosságáról is. Télen há­romszor, nyáron ötször kell vizet adni az állatoknak. Felhívta a fi­gyelmet a jó, ízletes, vizenyős silótakarmány adagolására. fiz apaálíatistállóban nagy tetszést aratott a nagydíjas Durcás nevű bika, amely magyar tarka és kosztromai keresztezés­ből született. Anyja hét és félezer kg-os évi tejhozamú, a bika je­lenleg 939 kg súlyú. A Döme ne­vű 10 mázsás kosztromai bi­kát érdemes megnézni. Any­ja tíz és félezer kg te­jet adott évente. Közben a 230 holdas fás lege­lőn keresztülhaladva, az egyik tábla föld szélén lévő hatalmas trágyahalomnál álltak meg a ven­dégek. Bíró professzor itt a kö­vetkezőket mondta: — A mező­gazdaság tudománya a tráeyakeze- lésben van. Nyugodtan elmond­hatjuk, hogy a gazda második magtára a trágyatelepen van. A jól gondozott trágya búsásan meg­fizeti la fáradságot. Figyelmébe ajánlotta a jelenlévőknek a pil­langós növények: somkóró, balta­cím termesztését. A tejhozam nö­velését elősegíti a jó erőben lévő föld azáltal, hogy bőséges és jó- miínőségű takarmányt terem. Ajánlotta a répasorokra való ku­koricavetést is. Ebből kettős hasz­na van a gazdának. A répalevél megvédi a földet a kiszáradástól, így a kukorica jobban fejlődik, s egy darab földről kétszer lehet hasznot húzni. A spenótot is ajánlja. Az uborka jódtartalmá- nál fogva hasznos. A sárgarépa a D-vitamin-szükségletet elégíti ki. A továbbiak során megtekin­tették a lovakat és sertésállo­mányt, majd végül arra adott sok hasznos tanácsot, hogy hogyan törtép ik a jól tejelő tehén kiválasztása Az a jó fajta tehén — mondta —. amelyik szép,, nemes fejjel ren­delkezik. Nagy ragyogó szemek, a nyakon finom ráncok, az utolsó két borda-köz széles, a tejelő-rán­cok a has hosszában nyúlnak el. A tőgy legyen terjedelmes, de ne húsos és fejlettek a csecsbim­bók. A jelenlévők több kérdést in­téztek Biró professzorhoz, s ő készséggel adott választ. Majd megköszönték az értékes tanácso­kat és megfogadták, hogy mire Bíró professzor elvtárs Somogyba látogat, eredményt is érnek el. A késő esti órákban indult ha­zafelé a csoport és útközben ar­ról beszélgettek, hogy hogyan használják fel a vasárnap szer­zett értékes tapasztalatokat. Káplár József cAuzonyűknak Megjött a Télapó A ráksi Új Élet tsz a mezőgazdaságiejlesztésí határozat megvalósításának útján Egy évvel a mezőgazdaságfejlesz­tési határozat megjelenése után megállapíthatjuk, hogy a mi terme­lőszövetkezetünk tagjai is becsüle­tesen dolgoztak pártunk e nagysze­rű határozatának megvalósításáért. A terméseredmények fokozása ér­dekében első feladatunknak tartot­tuk a talaj termőerejének fokozását, a talaj védelmét. Ezért kora tavasz- sza' 15 hold őszi vetésünket szerves trágyával fejtrágyáztuk. Még a té­len ki.hc-rdtuk a tavasziak alá a trá­gyát. s a gabona betakarítása után a:- mai megkezd’ük az őszi vetések alá is a trágyázást. Gabonáinkat műtrágyázott talajba vetettük, kapásnövényeink nagy ré­sze is kapott műtrágyát, még gyü­mölcsösünk földjét is megszórtuk pétisóval és kálisóval. A fő mezőgazdasági terményeken kívül kerti növényeket is termel­tünk piaci eladásra. A sárgarépa, zöldség, hagyma termelése szép jö­vedelmet hozott. Jó! bevált az ipari olajosnövények termelése. 10 ho-ld rostlent termeltünk az-idén, amely­ből 52.000 forintot jövedelmeztünk; a 10 hold baltacím tiszta jövedelme I 48.000 forint. 10 ho-ldcn termeltünk szerződéses Vrrán-fajta burgonyát. Eddig 580 mázsát szállítottunk el belőle minő­ségi vetőmagnak. 170 forintért vették át mázsáját, így az 580 mázsáért 98 600 forintot kaptunk. Állatállományunk sokat fejlődött egy év a'att. Sertéstenyészetünk törzsállomány lett ez évben. Szarvasrr.arhaá:!cmányunk is dicső­ségére válik'tsz-ünknek. 8 dara-b nö- vendékbikát .adtunk el az országos kiállításon, darabját 14.000 forintért. A tehenek fejési átlaga azonban még nem kielégítő, 6—8 literes az istálló- átlag: A jövő évben legalább 12 li­terré akarjuk emelni a fejési átlagot. Az elmondottaknak megfekiően nőtt a tagok jövede'me is. 7 tagunk vett pl. az idén motorkerékpárt, töb­ben bútort és házat vásároltak. Visszatekintve ez év munkájára, eredményeire, megállapíthatjuk, ér­demes tovább harcolni, dolgozni a mezőgazdasági határozat meg­valósításáért. mert ezzel párhuzamo­san dolgozóink életszínvonala emelkedik. Walter Imre, a ráksi Uj Élet tsz elnöke. Szánon jött. A hegyeken Fenyők búcsúztatták. Zsákját tükrös hegyi tón Vízilányok varrták. Medvék mézet gyűjtögettek Nyár derekán néki. S egy kosárban áfonyát Küldött az Ősz néni. Pirosszemű mókusok Mogyorója csörren, S megcsendül a kicsi szán Csengője a csöndben. Itt van már az udvaron, Toporog a hóban. Teli zsákja a tied, Dúskálhatsz a jóban. Gazdag Erzsi. Csillagszóró=gyújíás előtt Karácsony este korán érkezik ha­za a család. Legjobban bizonyára mindenhol az édesanya siet. Hogy­ne, hiszen neki van legtöbb dolga ezen a napon. A lakást már jóelőre rendbetette, de azért nem árt körül­nézni mégegyszer, szobában, kony­hában akad tennivaló még számos. Nézzük csak. A frissen mosott és . keményített, ránctalanra vasalt diszparnakat már előbb felhúzta s a horgolt térítők is mind helyű- hon vannak. Az ablakok ragyognak, tisztán fchérlenek rajtuk a füg­gönyök. A padlói (parkettet) néhány nappal ezelőtt már felsikálta, tegnap beeresztette és fel is kefélte, azonban puha ronggyal még­egyszer feltcrli, hadd legyen ragyogó. A képek letörölve csillog- nak rámájuk mögött kis fenyőgallyal, egyenesen függnek a fa­lon, nem áll férden egyik sem. A hamutálcák és porcelándíszek por- tói letisztítva állnak megszokott helyükön, rendetlenség nincs sehol. De úgy látszik, mégis, mert nini, a kézimunka-kosárból — ott a kisasztalon — kikandikálnak a stoppolásra váró zoknik és a kü­lönböző színű cérnaszálak. Jó lesz visszadugni őket, sőt leghaszno­sabb, ha karácsony napján valamelyik mély fiók rejtekén húzódnak majd meg. A könyvespolcon is rendet kell teremteni, hiszen egyik könyv kijjebb áll, mint a másik, meg aztán édesapa újságjait sem árt összébb rakni egy lzicsit — mert ő biztosan elfelejti. A kályhában jó meleget árasztóan lobog a tűz. Ejnye, Jancsi fiú, amikor legutóbb megpiszkálta, kihullatta a hamut. Söpörjük csak gyorsan össze. A szenesvödörnek is jobb helye lesz ma este. kinn a kamrában, ahonnan csak' akkor hozzuk elő, ha éppen tűzre rakunk. De Panni is megérdemli, hogy meghúzzuk a fülét, mert a kis rendetlen megint a szék támlájára dobta kabátját meg a sapkáját, pedig a szekrényben annak a helye. Édesanya gyorsan vállfára akasztja a kis haszontalan ruhadarabját, aztán kulcsra zárja a szek­rényajtót, hogy még csak véletlenül se nyíljon ki, ne tátongjon szembántóán. rendetlenül. Így ni. Még egy kis simítás az ágyterítőn, kicsit igazítunk a díszpárnán, ne törjön be a sarka, felkattintjuk a nagy csillárt, hadd ragyogjon ünnepi fényben ma a szoba. A vá­zákba arany ■csillámmal tetészúrt fenyőgallyakat teszünk, a kis asz­talra pedig apró süteménnyel telt tálat. A cigarettás dobozba ez- egyszer szinten nem az elhasznált mozijegyek, leszakadt gombok és régi villanyszámlák kerülnek, hanem az ünnepre vásárolt finomabb cigaretták, melyekhez odekészítjük a kitisztított hamutálcát. Feldíszített tálra fényesre dörzsölt piros almát, mogyorót, diót, aszalt szőlői teszünk, szélére körös-körül szaloncukrot és apró fe­nyőgallyacskát koszorúként, hadd erezzen jó ízt szájában az. aki rá­pillant. De tessék, meg is lehet kóstolni... S míg édesanya kinn a konyhában tesz-vesz és rendezget to­vább, addig édesapa benn a szobában nugy gonddal díszíti már a csillogó karácsonyfát. Szaloncukor, csokoládédesszert, sütemény, fé­nyes üvegdísz, aranycsillám, angyalhaj, házilag készített színes láncok és figurák, csillag szórók és gyertyák kerülnek a fára, melyet a gondos háziasszonyi kéz ízléses, szép térítőre helyezett előzőleg. , A gyerekek persze nagy izgalommal várják a vacsora idejét, mert jól tudják, hogy szokás szerint az ünnepi lakoma előtt tárul fel az ajtó s ókkor pillantják meg ők azt a rég várt, sok-sok karácsonyi gyönyörűséget. De addig is na­gyon vigyáznak, nehogy összegyűrjék, vagy bepiszkolják az ünnepi ruhát, melyet anyuka már ebéd után rájuk adott, hiszen —- hadd legyenek egész nap szépek, ünnepi külsejűek ma a gyerekek is. A r.rgy játszadozás közben persze előfordul, hogy Jancsi kicsit erőseb- be\i húzza meg 'Panni copfját, mint ahogy eredetileg akarná, de most az egyszer nem csattan mérgesen a rendreutasító anyai hang, 'sőt még édesapa sem »keveri le« az ily esetben olykor-olykor ki­járó pofont, hanem kedvesen, türelmesen intik mindketten rendre őket. Világért nem akarja egyikük sem, hogy veszekedés, civódás legyen ma — a szeretet és béke ünnepén. Az este gyorsan közeledik. Anyuka mindent helyre rámol a konyhában, szennyes edény sem kerül az éléskamrába, hiszen de rossz :is akkor mosogatni, amikor vacsora után az öröm és boldog­ság pillanataiban várják a családot. Leveszi kötényét s helyette ó is magára ölti az ünnepi ruhát, megigazítja haját, arcát is kicsinosítja, pici kölnit szór magára, aztán beszól édesapának: »Kedves, készü­lődj te is-. Apuka erre gyorsan öyszeszedegeti a karácsonyfadíszítés kellékeit: madzagokat, üres papírokat, a véletlenül Összetört karú- csony fadíszek törmelékeit, aztán kisiet, hogy ő is belebújjon ka­bátjába. hiszen mennyivel szebb és ünnepibb a karácsonyest, ha ki­vételesen ő sem ingujjban ül a vacsorához. S míg ők ketten kint tartózkodnak, addig Jancsi és Panni óvatosan beviszik kis ajándé­kaikat a. szobába... . Majd édesapa, édesanya következik és — kis vita után ugyan de valahogy mégis sikerül a karácsonyfa alá helyezni egymás meg­lepetését úgy, hogy egyik se lássa meg a másik fenyőágas celofán- papírba csomagolt, selyemszalaggal átkötött ajándékát. , Es végre... elkövetkezik az egész évben vart kedves pillanat . . . Édesapa bekapcsolja a rádiót, melyből halkan áradnak a karácsonyi muzsika lágy dallamai... Kialszik a nagy csillár fénye, s helyette édesanya gyengéd keze gyújtja meg a szí­nes gyertyákat... Szikráznak a csillagszórók és a kis család nagy-nagy szeretettel kíván egymásnak sok-sok boldogságot, örömet és békét... Békét az egész világnak. .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom