Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-19 / 300. szám
6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954. óteesttbe* M. Megyénk a mezőgazdaságfejleszfési határozat végrehajtásának útján r Gazdagon gyümölcsözik a bárdibükki állami gazdaság dolgozóinak jó munkája Ha valaki körülnéz a bárdibükki állami gazdaságban, gyönyörű, korszerű mezőgazdasági nagyüzemet lát. A gazdaság munkája sokoldalú. A növénytermelésen kívül az állattenyésztés is virágzó, de különösen szőlő- és gyümölcstermelésükről híresek a megyében. A szépen gondozott szőlő- és gyümölcskertek mint hatalmas ligetek, övezik körül a gazdaságot. Termőgyümölcsösük területe 127 hold, amely a legkiválóbb fajtájú almafákkal van beültetve. A gyümölcsös 40 százaléka a zamatos, jóízű Delicsesz, 30 százaléka Jonathán, 10 százaléka London- pepin, 10 százaléka egyéb vegyes almafajta, 10 százaléka télikörte: a kiváló fajtájú Seres Olivér és Boszkabak. A gazdaság kedvező időjárású esztendőben nagymennyiségű gyümölcsöt szállít a városnak. Különösen jó termés volt ebben az évben, amihez az időjáráson kívül a dolgozók jó munkája is hozzájárult. A gazdaságban 2915 mázsa almát szüreteltek le ezen az őszön. Külföldre is szállítanak gyümölcsöt. Ebben az évben három vagon Jonathánt és Delicseszt exportáltak Finnországba. A gazdaság exportterve 60 mázsa alma volt, ezzel szemben 159 mázsát adtak át külföldi szállításra. A gazdaság dolgozói becsületes, lelkiismeretes munkát végeztek. Védték, óvták a gyümölcsfákat, a termést a férgektől. Jó munkájuk elismeréseként 300 mázsa almát osztottak ki prémiumként a tervüket túlteljesítő dolgozók között. A visnyei részleg egyik legjobb dolgozója, Heisz Lajos 19 mázsa almát, Bán József 11 mázsát, Laczó József 12 mázsát, Tóth István 19 mázsát kaptak térítés nélkül jó munkájuk elismeréseként. A brigádvezetők közül Horváth Ferenc és Petári János brigád- vezetők részesültek jutalomban: 5—5 mázsa almát vittek haza. Amióta pártunk határozata megszabta, hogy növelni kell a gyümölcsösterületeket, a bárdibükki állami gazdaság vezetői és dolgozói elsőrendű kötelességüknek tartják ennek megvalósítását. 150 holddal növelik eddigi területüket, ebből 100 holdon gyü- mölcsoltványnevelő faiskolát létesítenek, 50 holdat már beültettek különböző fajtájú gyümölcsfákkal. A gazdaság dolgozói továbbra is ilyen becsületes, jó munkát végezzenek. Védjék, óvják a gyümölcsfákat, kezeljék gondosan, mert a fa visszahálálja ezt és bő termést hoz. Küzdjenek továbbra is jó munkájukkal a mezőgazda- sági határozat megvalósításáért, népünk életszínvonalának emeléséért. BESZÉLŐ SZAMOK Szülök község országszerte híres dohánytermeléséről. A község homokos talaján jól megterem a dohány és a község dolgozó parasztjainak hozzáértő, szorgalmas munkája kiváló termést eredményez. Ebben az évben 35 holddal nagyobb területen termeltek dohányt Szülőkön, mint tavaly. A dohány jól fizetett az idén, 7—8 mázsa szárazdohányuk lett a termelőknek holdanként. A dohánytermelő gazdák többsége túlteljesíti szerződésben vállalt kötelezettségét, mert 4 mázsa helyett átlagosan 7-et adnak át a dohánybeváltónak. * £ Megyénk tsz-ei közül egyre többen veszik igénybe a gépállomások segítségét Az elmúlt évben még csak 8100 nh. növényápolást végeztek gépállomásaink termelőszövetkezeteinkben. Az idén már 12.000 holdra növekedett a géppel kapált tsz-területek nagysága. * * * Állatállományunk növekedése szempontjából megyénkben is fontos szerepet tölt be a mesterséges megtermékenyítő állomás. 1953-ban 4048 volt a mesterségesen megtermékenyített szarvasmarhák száma. Ebben az évben már sokkal több szarvas- marhánál alkalmazták ezt a módszert. A megye 38 községében 6243 szarvasmarhát termékenyítettek meg mesterséges úton. Jól jövedelmez az oszlopáni Győzelem tsz j olif enyészete Az osztopáni Győzelem tsz-benj tavaly próbálkoztak először juh-l tenyésztéssel. Nem bánták meg, j mert a gyapjúhozam 24.000 forint-; tál növelte az idén a tsz jövedel-j mét. A termelőszövetkezet tavalyi 150 darab juhot kapott államunk-! tói továbbtenyésztésre. A göndör-' szőrű kis állatok gondozását Vel- hafer Lajos, az egykori uradalmi juhász, a tsz tagja vette kezébe. Igen megszerette a kis merinókat és tudása legjavával gondozta, kezelte őket. A 150 juh egy év alatt 202-re szaporodott. Most is van 60 kisbárány, de még 90 anyajuh leellik az idén, s ahogy számítják, még legalább 100 báránnyal szaparodik a juhállomány. A juhtürzset törlesztésre kapták az osztopániak.. 1955-re kell visszaadniuk a 150 juhot. Már tavaly adtak vissza a szaporulatból, s az idén is törlesztettek a tartozásból. Jövőre már teljesen a tsz-é lesz az állomány. Igénytelen állat a juh. Az év nagyrészét kint a legelőn tölti. Csak akkor abrakolják őket, amikor már lerobban az idő, de ellés után és előtte is jól tartják az anyákat. Igénytelensége mellett igen jövedelmező: átlagosan 5 kg gyapjút adtak a juhok. Továbbtenyésztésre is adnak el juhokat, 20 darabot már májusban átadnak az egyik tsz-nek, 24.000 forintot kapnak értük. Fejlesszék tovább juhállományukat az osztopáni Győzelem tsz tagjai. Jövedelmük is női ezzel, de több gyapjú jut iparunknak is, több jóminőségű szövet jut dolgozóinknak. 65 hold új szőlőt telepítettek a szóládiak Szőlád megyénk híres bortermelő községei közé tartozik. A szóládi határban jófajta rizlingszőlő terem, amelynek bora a 13.5 Malligand-fokot is eléri. A gazdák fő jövedelmi forrása a szőlőtermelés. A mezőgazdasági határozat megjelölése után, ez év januárjában nagyot gondoltak: elhatározták, hogy megnövelik szőlőterületüket. Igaz, hogy sok fáradságos munkát igényel a szőlő, de a híres szóládi rizlingbomak jó ára van. Úgy számoltak a gazdák, hogy ebben az évben 110 ezer új szőlőtőkét telepítenek. A tavasszal meg is kezdték a munkálatokat. A telepítésre szánt területeket felszántották, elbcronálták, lehengerezték, utána és az ültetés előtt szénkénegezték. A vesszőket kiültetés előtt gyökérverés végett kigembáztatták. 65 bőid új szőlőt telepítettek a tavasszal a szóládiak, 204.600 vesszőt raktak le. Fodor Gyula, Rákos János, Rezi István —• akik igen jó szőlőtermelő gazdák — 1—1 hóidat telepítettek meglévő szőlőjükhöz. Természetesen a régi szőlők jó kezeléséről sem feledkeztek meg.. Amikor a talaj megengedte, fogatos ekével, majd utána kézikapával megkezdték a nyitást. A nyitás után szénkénegeztek — már amelyik gazda hozzájuthatott. — Ugyanis a község mindössze 25 mázsa szénkéneget kapott, így bizony a gazdáknak csak egy kis része tudott szénké- negezni. A földművesszövetkezetnek a jövőben sokkal nagyobb gondot 'kéül fordítania arra, hogy a gazdáknak elegendő védőszer álljon időben rendelkezésükre. Április 10-ig befejezték a metszést. A permetezést 1,5 százalékos bordói-lével hatszor végezték el. Négyszer, de többen ötször kapálták meg a szőlőt. A szorgalmas munkának gazdag gyümölcsöt kellett volna hoznia. Ez sajnos nem így történt. A község határának nagyrészét ugyanis elverte a jég, így bizony nem adta meg a szőlő a várt termést. Hogy milyen eredményt értek volna el, ázt sejteti, hogy a határnak azon a részén, amelyét nem ért jégverés, Máji Lajos és Hács János Pál 26—27 hektoliter 13,5 Ma 11 ig and -"fokos bort termeltek holdanként. Igaz tehát, hogy a szóládiak szorgalmas munkáját nem kísérte teljes siker ebben az évben, de azért fáradozásuk nem volt hiábavaló, mert pár év múlva már 65 hold új szőlő terem és egyre több jóminőségű bor kerül a dolgozók asztalára. kelték szarvasmerhaállományukaf az állattenyésztés kapospufäi mesterei Kapospula, község híres szarvasmarhaállományáról. A kapospulaiak büszkék arra, hogy az ő községükben tenyésztik már hosszú idő óta a 'kiváló magyar tarka tehénfajtát. Büszkeségük nem alaptalan, mert a magyar tarka olyan tulajdonságokkal rendelkező állatfajta, mely vetekszik bármely külföldi fajtával is és megfelelő gondozás, etetés mellett a legtermékenyebb. A kapospulaiak szeretik az állatokat, de nemcsak szeretik, hanem mesterien értenek is nemcsak gondozásukhoz, hanem etetésükhöz is. A gazdák mindig gondoskodnak tápdús, elegendő takarmányról, mert tudják, hogy csak a jól tartott tehén ad sok tejet. A pulai gazdák nem idegenkednek az új zootechnikai módszerek alkalmazásától sem. Nem egy gazda van a községben, aki naponta háromszor fej, s alkalmazza a tőgymasszázst. Ezeknek a gazdáknak a tehenei jól is tejelnek. Markóczi Nándor 23 liter tejet fej naponta. Bajnóczi Ferenc tehene 24 litert ad. De még ezeknél is termékenyebb Retek József gazda szarvasmarhája, amely háromszori fejéssel 30 litert is megad. A falu dolgozó parasztjainak jól jövedelmez az ál- lattenyésztésv a tejtermelés, különösen a mezőgazda- sági határozat megjelenése óta. A kapospulaiak egy év óta megnövelték szarvasmarhaállományukat, tovább- tenyésztik a. kiváló fajtájú magyar tarka tehenet. Ebben az évben 54-gyel nőtt a fejőstehenek száma a községben. A gazdák nagyrészének törzskönyvezett tehene van. Tavaly 63 törzskönyvezett szarvasmarha volt a községben, most 150 van. A magas tejhozam elérésének egyik alapfeltétele a jó takarmányozás. A gazdák sok tápdús szántóföldi takarmányt etetnek állataikkal. Az idén 70 holddal több takarmánynövényt vetettek, mint tavaly. Másod- vetés nem sek volt, mindössze 12 hold, de több gazda silózott is. A községben 236 köbméter silót készítettek. mindegyik gazda a maga -kis portáján. A pulaiak- nak tehát nem kell félniük, hogy nem tudják átteleltetni szarvasmarhaállományukat. Van takarmány bőven, mindenki gondoskodott róla időben. Az állattenyésztés kapospulai mesterei jó hírnevüket továbbra is öregbítsék azzal, hogy még több tejet adnak a városnak. Ezt várja tőlük munkásosztályunk, pártunk és kormányunk. Vasárnapi levél KEDVES JÓZSI BÁTY AMI Emlékszem rá, hiszen sokszor tanúja voltam, amikor az " év végén elővetted a papáit, ceruzát s számvetést csináltál. Felmérted egész évi munkádat s az eredményeket összehasonlítottad az előző éviekkel. Ha nem egyezett valami, ha nem voltál elégedett az évvel, a terméssel, úgy terveztél, úgy gondolkodtál hosszú órákon át a következő évről, munkádról, hogy az dúsabb eredménnyel járjon. Józsi bátyám, bár még nincs itt az év vége, most mégis arra kérlek ezen a vasárnapon, vedd elő a papírt, ceruzát s készíts számvetést. Az évforduló alkalmából kérlek erre, mert tudom, te mindig meg szektád ünnepelni az évfordulókat. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat egyéves évfordulóját ünnepeld meg számvetéssel, azzal, hogy mint az ó-esztendő végén szektád, visszapilantsz az elmúlt időre, most erre az egy esztendőre. Mérd meg, mit is hozott neked ez az egy esztendő, mit hoizott szomszédaidnak, a faludnak. Tudom, ott őrződ könyveid, a méhészeti' szakkönyveik, az újságok között a Szabad Népnek azt az egy évvel ezelőtti számát, amelyben először olvastad érdeklődéssel s örömmel vegyest a ma egyéves határozatot. Ne sajnáld a fáradságot, keresd elő, olvasd át mégegyszer, különösen, azokat a sorokat, amelyek úgy érezted, hogy közvetlenül hozzád, Csontos Józsefhez, a 8 holdas csurgói gazdához szólnak, s amelyeket gondosan aláhúztál. Olvasd át mégegyszer, s készítsd el úgy a számvetést. Józsi bátyám, te hajlamos voltál mindig a kétkedésre, bár az igaz, hogy néha volt is rá okod — gondolok itt a tagosításra, amikor annyira bizonytalan voltál, oly nehezen váltál meg az 1945-ben kapott szántó egy részétől, hogy a helyette kapott földet művelni sem akartad, féltél, hogy azt is majd kicserélik. A határozat olvasásakor is legyintettéi: — Sok minden keli ahhoz, hogy ennek csak kis része is valóra válna, pedig nagyon jó lenne, ha megvalósulna, ha igazzá válna — mondtad. Most, ezen a vasárnapon, ha számvetést készítesz, magad győződsz meg róla — ha eddig már meg nem győződtél —, hogy igazzá vált, megvalósult, amit annyira szépnek s jónak tartottál. Mindig szeretted a földet, a föld mindened volt, úgy gondoztad szakértőén, szeretettel, hogy a föld is hálás legyen. A határozatból te is sokat tanultál, de segítettek, is, hogy hasznosíthasd tudásod a föld művelésében, hogy eredményesebb legyen a munkád. Emlékszel, annak, hogy akkor, 1952-ben, amikor bizonytalanságból késlekedtél az őszibúza vetésével, mert féltél, hogy ismét cserélik a földet, a következő évben lláttad kárát. A termés holdamként alig volt több 8 mázsánál. A mezőgazdasági' határozat eloszlatta a bizonytalanságot, amit érezték Az idén már időben jó magágyat készítettél s korán vetettél. Most már a traktortól sem idegenkedsz, a határozat elgondolkodtatott, de még jobban azok az eredmények, amiket a géppel szántott földön elértek. A muitfcorában már arról beszéltél, hogy jövőre szerződést kötsz a gépállomással Addigra már megnő a gépállomások traktoráliománya is, szívesen vállalják a munkát s nem fogod kárát vallani. 1953 tavaszán még panaszkodtál, hogy nem kapsz edég műtrágyát a fejtrágyázáshoz. A határozatiban erről is olvastál s kíváncsian vártad, vájjon mi lesz az eredménye. Nos, ezen a tavaszon aztán kimondhatatlanul, jól esett, amikor arról beszélted- elismeréssel a hangodban, hogy most már van műtrágya, meg hogy jó aratásod lesz a nyáron. S az isi volt. Nem tudom elfeledni, milyen büszke örömmel morzsolgattad kezeddel a nagy, sárga szemeket a cséplőgép daloló bugása mellett, s öntötted egyik mankódból a másikba. Elégedett voltál, 13 mázsát termett holdanként a szeretettel, gondossággal megmunkált föld. Jól fizetett a búza, de a rozs is. Az idén aztán több kenyérgabonát vetettél, érezted, tudtad, hogy érdemes. Ugye, sokat tanultál a határozatból? Ott olvastad, hogy, növelni kell a burgonya vetésterületét. Ez még nem ragadta meg annyira a figyelmed, mint az, hogy jóminőségű vetőgumóval kell növelni a termést, s a vetőgumót a legjobb nyári vetéssel megtermelni. Ha kicsiben is, de a nyáron már magad termelted a vetéshez neked szükséges burgonyát. Még sokat beszélhetnénk, beszélhetnél te magad arról, hogy milyen segítséget kaptál a határozattól, hogyan növelte meg az állattenyésztés fejlesztésére tett számos intézkedés a kedved, hogy jobban foglalkozz a sertéstenyésztéssel. Segítséget kaptál hozzá, s a legutóbb, amikor nálatok jártam, már 8 szép süldő, két törzskönyvezett anyakoca látása tette vidámabbá, bizakodób- bá tekinteted'. Lesz mit papírra vetnéd, ha számvetést készítsz. S amivel mindig olyan nagy szeretettel foglalkoztál, a méhészetről sem feledkezett meg a határozat. Két évvel ezelőtt még az volt a legnagyobb gondod, hogy nem kapsz megfelelő és elegendő faanyagot a kaptárkészítéshez. A határozat nyomán már erről se panaszkodhatsz, de arról sem, hogy alacsony a méhviasz termelői ára. Ha átolvasod most mégegyszer a határozatot, megtalálod benne azt a részt, amit egy évvel ezelőtt különösen nagy gonddal húztál alá: a falu árucikkekkel való megfelelő ellátása. Igen, álékor azt mond,tad, hogy ez egyik fontos feltételé a mezőgazdaság fejlesztésének, enélkül nem valósítható meg a határozat, ,nem növelhető a termelési kedv sem. öt év alatt nem vásároltál annyi szerszámot, mint ebben az évben. Nemcsak az. ásóról, villáról s a kaszáról szélek; de a kisgépekről is: az új szecska- vágóról, a kíukoricamorzsolóról. Vásároltál, nemcsak azért, mert bőven ellátták ezekkel a földművesszövetkezeti boltot, hanem, mert volt miből, eredményes, gazdag volt ez az esztendő. Sorolhatnám még tovább, de hiszen te tudod felmérni, legjobban, milyen utat tettél meg te és községed a határozat óta, hogy mennyi segítséget kaptatok a korszerű termeléshez, az állattenyésztéshez a szakemberektől, akik most már mindenhol ott vannak, ahol szükség van rájuk. Egy esztendő telt el a nap óta, amikor kezedbe vetted az újságot s aláhúztad a határozat sorait. Egy év nem nagy idő, mégis milyen sok minden megvalósult, nemcsak a ti, a falu életét, hanem a mi életünket is könnyebbé, szebbé tevő határozatból. A határozat elindult a megvalósulás útján: Józsi bátyám, ünnepeld számvetéssel ezt a napot, az évfordulót, utána fogjuk meg egymás kezét és dolgozzunk még jobban, hogy a következő évfordulón még szebb eredményekkel ünnepelhess s ünnepelhessen a mi dolgos, jó úton járó népünk. Nagy Tamás. J
