Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-19 / 300. szám

6 SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954. óteesttbe* M. Megyénk a mezőgazdaságfejleszfési határozat végrehajtásának útján r Gazdagon gyümölcsözik a bárdibükki állami gazdaság dolgozóinak jó munkája Ha valaki körülnéz a bárdi­bükki állami gazdaságban, gyö­nyörű, korszerű mezőgazdasági nagyüzemet lát. A gazdaság mun­kája sokoldalú. A növénytermelé­sen kívül az állattenyésztés is vi­rágzó, de különösen szőlő- és gyü­mölcstermelésükről híresek a me­gyében. A szépen gondozott szőlő- és gyümölcskertek mint hatalmas ligetek, övezik körül a gazdasá­got. Termőgyümölcsösük területe 127 hold, amely a legkiválóbb fajtájú almafákkal van beültetve. A gyü­mölcsös 40 százaléka a zamatos, jóízű Delicsesz, 30 százaléka Jonathán, 10 százaléka London- pepin, 10 százaléka egyéb vegyes almafajta, 10 százaléka télikörte: a kiváló fajtájú Seres Olivér és Boszkabak. A gazdaság kedvező időjárású esztendőben nagymennyiségű gyü­mölcsöt szállít a városnak. Külö­nösen jó termés volt ebben az év­ben, amihez az időjáráson kívül a dolgozók jó munkája is hozzájá­rult. A gazdaságban 2915 mázsa al­mát szüreteltek le ezen az őszön. Külföldre is szállítanak gyümöl­csöt. Ebben az évben három va­gon Jonathánt és Delicseszt exportáltak Finnországba. A gaz­daság exportterve 60 mázsa alma volt, ezzel szemben 159 mázsát adtak át külföldi szállításra. A gazdaság dolgozói becsületes, lel­kiismeretes munkát végeztek. Védték, óvták a gyümölcsfákat, a termést a férgektől. Jó munká­juk elismeréseként 300 mázsa al­mát osztottak ki prémiumként a tervüket túlteljesítő dolgozók kö­zött. A visnyei részleg egyik legjobb dolgozója, Heisz Lajos 19 mázsa almát, Bán József 11 mázsát, Laczó József 12 mázsát, Tóth Ist­ván 19 mázsát kaptak térítés nélkül jó munkájuk elismerése­ként. A brigádvezetők közül Horváth Ferenc és Petári János brigád- vezetők részesültek jutalomban: 5—5 mázsa almát vittek haza. Amióta pártunk határozata megszabta, hogy növelni kell a gyümölcsösterületeket, a bárdi­bükki állami gazdaság vezetői és dolgozói elsőrendű kötelességük­nek tartják ennek megvalósítását. 150 holddal növelik eddigi terü­letüket, ebből 100 holdon gyü- mölcsoltványnevelő faiskolát lé­tesítenek, 50 holdat már beültet­tek különböző fajtájú gyümölcs­fákkal. A gazdaság dolgozói továbbra is ilyen becsületes, jó munkát vé­gezzenek. Védjék, óvják a gyü­mölcsfákat, kezeljék gondosan, mert a fa visszahálálja ezt és bő termést hoz. Küzdjenek továbbra is jó munkájukkal a mezőgazda- sági határozat megvalósításáért, népünk életszínvonalának emelé­séért. BESZÉLŐ SZAMOK Szülök község országszerte híres dohánytermeléséről. A község homokos talaján jól meg­terem a dohány és a község dol­gozó parasztjainak hozzáértő, szorgalmas munkája kiváló ter­mést eredményez. Ebben az év­ben 35 holddal nagyobb terüle­ten termeltek dohányt Szülő­kön, mint tavaly. A dohány jól fizetett az idén, 7—8 mázsa szá­razdohányuk lett a termelőknek holdanként. A dohánytermelő gazdák többsége túlteljesíti szerződésben vállalt kötelezett­ségét, mert 4 mázsa helyett át­lagosan 7-et adnak át a dohány­beváltónak. * £ Megyénk tsz-ei közül egyre többen veszik igénybe a gépál­lomások segítségét Az elmúlt év­ben még csak 8100 nh. növényápo­lást végeztek gépállomásaink ter­melőszövetkezeteinkben. Az idén már 12.000 holdra növekedett a géppel kapált tsz-területek nagy­sága. * * * Állatállományunk növekedése szempontjából megyénkben is fontos szerepet tölt be a mes­terséges megtermékenyítő állo­más. 1953-ban 4048 volt a mes­terségesen megtermékenyített szarvasmarhák száma. Ebben az évben már sokkal több szarvas- marhánál alkalmazták ezt a módszert. A megye 38 községé­ben 6243 szarvasmarhát termé­kenyítettek meg mesterséges úton. Jól jövedelmez az oszlopáni Győzelem tsz j olif enyészete Az osztopáni Győzelem tsz-benj tavaly próbálkoztak először juh-l tenyésztéssel. Nem bánták meg, j mert a gyapjúhozam 24.000 forint-; tál növelte az idén a tsz jövedel-j mét. A termelőszövetkezet tavalyi 150 darab juhot kapott államunk-! tói továbbtenyésztésre. A göndör-' szőrű kis állatok gondozását Vel- hafer Lajos, az egykori uradalmi juhász, a tsz tagja vette kezébe. Igen megszerette a kis merinókat és tudása legjavával gondozta, kezelte őket. A 150 juh egy év alatt 202-re szaporodott. Most is van 60 kisbárány, de még 90 anya­juh leellik az idén, s ahogy szá­mítják, még legalább 100 bá­ránnyal szaparodik a juhállo­mány. A juhtürzset törlesztésre kap­ták az osztopániak.. 1955-re kell visszaadniuk a 150 juhot. Már ta­valy adtak vissza a szaporulatból, s az idén is törlesztettek a tarto­zásból. Jövőre már teljesen a tsz-é lesz az állomány. Igénytelen állat a juh. Az év nagyrészét kint a legelőn tölti. Csak akkor abrakolják őket, amikor már lerobban az idő, de ellés után és előtte is jól tartják az anyákat. Igénytelensége mel­lett igen jövedelmező: átlagosan 5 kg gyapjút adtak a juhok. To­vábbtenyésztésre is adnak el ju­hokat, 20 darabot már májusban átadnak az egyik tsz-nek, 24.000 forintot kapnak értük. Fejlesszék tovább juhállomá­nyukat az osztopáni Győzelem tsz tagjai. Jövedelmük is női ez­zel, de több gyapjú jut iparunk­nak is, több jóminőségű szövet jut dolgozóinknak. 65 hold új szőlőt telepítettek a szóládiak Szőlád megyénk híres bortermelő községei közé tartozik. A szóládi határban jófajta rizlingszőlő terem, amelynek bora a 13.5 Malligand-fokot is eléri. A gaz­dák fő jövedelmi forrása a szőlőtermelés. A mezőgaz­dasági határozat megjelölése után, ez év januárjában nagyot gondoltak: elhatározták, hogy megnövelik sző­lőterületüket. Igaz, hogy sok fáradságos munkát igé­nyel a szőlő, de a híres szóládi rizlingbomak jó ára van. Úgy számoltak a gazdák, hogy ebben az évben 110 ezer új szőlőtőkét telepítenek. A tavasszal meg is kezdték a munkálatokat. A telepítésre szánt területe­ket felszántották, elbcronálták, lehengerezték, utána és az ültetés előtt szénkénegezték. A vesszőket kiültetés előtt gyökérverés végett kigembáztatták. 65 bőid új szőlőt telepítettek a tavasszal a szóládiak, 204.600 vesszőt raktak le. Fodor Gyula, Rákos János, Rezi István —• akik igen jó szőlőtermelő gazdák — 1—1 hóidat telepítet­tek meglévő szőlőjükhöz. Természetesen a régi szőlők jó kezeléséről sem feledkeztek meg.. Amikor a talaj megengedte, fogatos ekével, majd utána kézikapával megkezdték a nyitást. A nyitás után szénkénegeztek — már amelyik gazda hozzájuthatott. — Ugyanis a község mindössze 25 mázsa szénkéneget kapott, így bizony a gazdáknak csak egy kis része tudott szénké- negezni. A földművesszövetkezetnek a jövőben sokkal nagyobb gondot 'kéül fordítania arra, hogy a gazdák­nak elegendő védőszer álljon időben rendelkezésükre. Április 10-ig befejezték a metszést. A permetezést 1,5 százalékos bordói-lével hatszor végezték el. Négy­szer, de többen ötször kapálták meg a szőlőt. A szor­galmas munkának gazdag gyümölcsöt kellett volna hoznia. Ez sajnos nem így történt. A község határának nagyrészét ugyanis elverte a jég, így bizony nem adta meg a szőlő a várt termést. Hogy milyen eredményt értek volna el, ázt sejteti, hogy a határnak azon a ré­szén, amelyét nem ért jégverés, Máji Lajos és Hács János Pál 26—27 hektoliter 13,5 Ma 11 ig and -"fokos bort termeltek holdanként. Igaz tehát, hogy a szóládiak szorgalmas munkáját nem kísérte teljes siker ebben az évben, de azért fá­radozásuk nem volt hiábavaló, mert pár év múlva már 65 hold új szőlő terem és egyre több jóminőségű bor kerül a dolgozók asztalára. kelték szarvasmerhaállományukaf az állattenyésztés kapospufäi mesterei Kapospula, község híres szarvasmarhaállományáról. A kapospulaiak büszkék arra, hogy az ő községükben tenyésztik már hosszú idő óta a 'kiváló magyar tarka tehénfajtát. Büszkeségük nem alaptalan, mert a ma­gyar tarka olyan tulajdonságokkal rendelkező állat­fajta, mely vetekszik bármely külföldi fajtával is és megfelelő gondozás, etetés mellett a legtermékenyebb. A kapospulaiak szeretik az állatokat, de nemcsak szeretik, hanem mesterien értenek is nemcsak gondo­zásukhoz, hanem etetésükhöz is. A gazdák mindig gondoskodnak tápdús, elegendő takarmányról, mert tudják, hogy csak a jól tartott tehén ad sok tejet. A pulai gazdák nem idegenkednek az új zootechnikai módszerek alkalmazásától sem. Nem egy gazda van a községben, aki naponta háromszor fej, s alkalmazza a tőgymasszázst. Ezeknek a gazdáknak a tehenei jól is tejelnek. Markóczi Nándor 23 liter tejet fej napon­ta. Bajnóczi Ferenc tehene 24 litert ad. De még ezek­nél is termékenyebb Retek József gazda szarvasmar­hája, amely háromszori fejéssel 30 litert is megad. A falu dolgozó parasztjainak jól jövedelmez az ál- lattenyésztésv a tejtermelés, különösen a mezőgazda- sági határozat megjelenése óta. A kapospulaiak egy év óta megnövelték szarvasmarhaállományukat, tovább- tenyésztik a. kiváló fajtájú magyar tarka tehenet. Eb­ben az évben 54-gyel nőtt a fejőstehenek száma a köz­ségben. A gazdák nagyrészének törzskönyvezett te­hene van. Tavaly 63 törzskönyvezett szarvasmarha volt a községben, most 150 van. A magas tejhozam elérésének egyik alapfeltétele a jó takarmányozás. A gazdák sok tápdús szántóföldi takarmányt etetnek állataikkal. Az idén 70 holddal több takarmánynövényt vetettek, mint tavaly. Másod- vetés nem sek volt, mindössze 12 hold, de több gazda silózott is. A községben 236 köbméter silót készítet­tek. mindegyik gazda a maga -kis portáján. A pulaiak- nak tehát nem kell félniük, hogy nem tudják áttelel­tetni szarvasmarhaállományukat. Van takarmány bő­ven, mindenki gondoskodott róla időben. Az állattenyésztés kapospulai mesterei jó hírne­vüket továbbra is öregbítsék azzal, hogy még több tejet adnak a városnak. Ezt várja tőlük munkásosztá­lyunk, pártunk és kormányunk. Vasárnapi levél KEDVES JÓZSI BÁTY AMI Emlékszem rá, hiszen sokszor tanúja voltam, amikor az " év végén elővetted a papáit, ceruzát s számvetést csi­náltál. Felmérted egész évi munkádat s az eredményeket össze­hasonlítottad az előző éviekkel. Ha nem egyezett valami, ha nem voltál elégedett az évvel, a terméssel, úgy terveztél, úgy gondol­kodtál hosszú órákon át a következő évről, munkádról, hogy az dúsabb eredménnyel járjon. Józsi bátyám, bár még nincs itt az év vége, most mégis arra kérlek ezen a vasárnapon, vedd elő a papírt, ceruzát s készíts számvetést. Az évforduló alkalmából kérlek erre, mert tudom, te mindig meg szektád ünnepelni az évfordulókat. A mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló határozat egyéves évfordulóját ünnepeld meg számvetéssel, azzal, hogy mint az ó-esztendő végén szek­tád, visszapilantsz az elmúlt időre, most erre az egy esztendőre. Mérd meg, mit is hozott neked ez az egy esztendő, mit hoizott szomszédaidnak, a faludnak. Tudom, ott őrződ könyveid, a mé­hészeti' szakkönyveik, az újságok között a Szabad Népnek azt az egy évvel ezelőtti számát, amelyben először olvastad érdeklődés­sel s örömmel vegyest a ma egyéves határozatot. Ne sajnáld a fáradságot, keresd elő, olvasd át mégegyszer, különösen, azokat a sorokat, amelyek úgy érezted, hogy közvetlenül hozzád, Cson­tos Józsefhez, a 8 holdas csurgói gazdához szólnak, s amelyeket gondosan aláhúztál. Olvasd át mégegyszer, s készítsd el úgy a számvetést. Józsi bátyám, te hajlamos voltál mindig a kétkedésre, bár az igaz, hogy néha volt is rá okod — gondolok itt a tagosításra, amikor annyira bizonytalan voltál, oly nehezen váltál meg az 1945-ben kapott szántó egy részétől, hogy a helyette kapott föl­det művelni sem akartad, féltél, hogy azt is majd kicserélik. A határozat olvasásakor is legyintettéi: — Sok minden keli ahhoz, hogy ennek csak kis része is valóra válna, pedig nagyon jó lenne, ha megvalósulna, ha igazzá válna — mondtad. Most, ezen a va­sárnapon, ha számvetést készítesz, magad győződsz meg róla — ha eddig már meg nem győződtél —, hogy igazzá vált, megvaló­sult, amit annyira szépnek s jónak tartottál. Mindig szeretted a földet, a föld mindened volt, úgy gondoztad szakértőén, szere­tettel, hogy a föld is hálás legyen. A határozatból te is sokat tanultál, de segítettek, is, hogy hasznosíthasd tudásod a föld művelésében, hogy eredményesebb legyen a munkád. Emlékszel, annak, hogy akkor, 1952-ben, ami­kor bizonytalanságból késlekedtél az őszibúza vetésével, mert fél­tél, hogy ismét cserélik a földet, a következő évben lláttad kárát. A termés holdamként alig volt több 8 mázsánál. A mezőgazdasági' határozat eloszlatta a bizonytalanságot, amit érezték Az idén már időben jó magágyat készítettél s korán vetettél. Most már a traktortól sem idegenkedsz, a határozat elgondolkodtatott, de még jobban azok az eredmények, amiket a géppel szántott földön elértek. A muitfcorában már arról beszéltél, hogy jövőre szerző­dést kötsz a gépállomással Addigra már megnő a gépállomások traktoráliománya is, szívesen vállalják a munkát s nem fogod kárát vallani. 1953 tavaszán még panaszkodtál, hogy nem kapsz edég mű­trágyát a fejtrágyázáshoz. A határozatiban erről is olvastál s kíváncsian vártad, vájjon mi lesz az eredménye. Nos, ezen a ta­vaszon aztán kimondhatatlanul, jól esett, amikor arról beszélted- elismeréssel a hangodban, hogy most már van műtrágya, meg hogy jó aratásod lesz a nyáron. S az isi volt. Nem tudom el­feledni, milyen büszke örömmel morzsolgattad kezeddel a nagy, sárga szemeket a cséplőgép daloló bugása mellett, s öntötted egyik mankódból a másikba. Elégedett voltál, 13 mázsát termett holdanként a szeretettel, gondossággal megmunkált föld. Jól fi­zetett a búza, de a rozs is. Az idén aztán több kenyérgabonát vetettél, érezted, tudtad, hogy érdemes. Ugye, sokat tanultál a határozatból? Ott olvastad, hogy, nö­velni kell a burgonya vetésterületét. Ez még nem ragadta meg annyira a figyelmed, mint az, hogy jóminőségű vetőgumóval kell növelni a termést, s a vetőgumót a legjobb nyári vetéssel megtermelni. Ha kicsiben is, de a nyáron már magad termelted a vetéshez neked szükséges burgonyát. Még sokat beszélhetnénk, beszélhetnél te magad arról, hogy milyen segítséget kaptál a határozattól, hogyan növelte meg az állattenyésztés fejlesztésére tett számos intézkedés a kedved, hogy jobban foglalkozz a sertéstenyésztéssel. Segítséget kaptál hozzá, s a legutóbb, amikor nálatok jártam, már 8 szép süldő, két törzskönyvezett anyakoca látása tette vidámabbá, bizakodób- bá tekinteted'. Lesz mit papírra vetnéd, ha számvetést készítsz. S amivel mindig olyan nagy szeretettel foglalkoztál, a méhészet­ről sem feledkezett meg a határozat. Két évvel ezelőtt még az volt a legnagyobb gondod, hogy nem kapsz megfelelő és elegendő faanyagot a kaptárkészítéshez. A határozat nyomán már erről se panaszkodhatsz, de arról sem, hogy alacsony a méhviasz ter­melői ára. Ha átolvasod most mégegyszer a határozatot, megtalálod benne azt a részt, amit egy évvel ezelőtt különösen nagy gond­dal húztál alá: a falu árucikkekkel való megfelelő ellátása. Igen, álékor azt mond,tad, hogy ez egyik fontos feltételé a mezőgaz­daság fejlesztésének, enélkül nem valósítható meg a határozat, ,nem növelhető a termelési kedv sem. öt év alatt nem vásárol­tál annyi szerszámot, mint ebben az évben. Nemcsak az. ásóról, villáról s a kaszáról szélek; de a kisgépekről is: az új szecska- vágóról, a kíukoricamorzsolóról. Vásároltál, nemcsak azért, mert bőven ellátták ezekkel a földművesszövetkezeti boltot, hanem, mert volt miből, eredményes, gazdag volt ez az esztendő. Sorolhatnám még tovább, de hiszen te tudod felmérni, leg­jobban, milyen utat tettél meg te és községed a határozat óta, hogy mennyi segítséget kaptatok a korszerű termeléshez, az állattenyésztéshez a szakemberektől, akik most már mindenhol ott vannak, ahol szükség van rájuk. Egy esztendő telt el a nap óta, amikor kezedbe vetted az újságot s aláhúztad a határozat sorait. Egy év nem nagy idő, mégis milyen sok minden megvalósult, nemcsak a ti, a falu éle­tét, hanem a mi életünket is könnyebbé, szebbé tevő határozat­ból. A határozat elindult a megvalósulás útján: Józsi bátyám, ünnepeld számvetéssel ezt a napot, az év­fordulót, utána fogjuk meg egymás kezét és dolgozzunk még job­ban, hogy a következő évfordulón még szebb eredményekkel ünnepelhess s ünnepelhessen a mi dolgos, jó úton járó népünk. Nagy Tamás. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom