Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-19 / 300. szám
Vasárnap, 1954. december 19. SOMOGYI NÉPLAP 5 ÉLETET MENTŐ V E R Nemrégiben, alig egy esztendővel ezelőtt 'kisebb méretű építkezés indult meg a kaposvári kórház területén, a Beloiannisz utcai részen, Az arra jár ók 'kíváncsian . kérdezgették az építőket, mi készüli itt? S ahogy a választ meghallották, hegy Megyei Véradó Állomás, a legtöbb ember közömbösen elfordult s csak igen kevesen akadtak olyanok, akik már ekkor is érdeklődtek volna: mit jelent az, hegy véradóállomás. Pedig de sokan élnek Kaposvárott is olyanok, : akiknek életét »idegen« vér mentette meg, s ha a kórház nem rendelke- :zett volna többliíer ■vérrel, menthetetlenül elpusztultak volna. Másfél évvel ezelőtt az egyik kaposvári rendőr- zenész feleségét súlyos betegen, méhenkívüli terhességgel vitték be a szülészetre. Azonnali műtétre volt szükség és sok-sok vérre. A vércsoport megállapítása pillanatokat vett igénybe. s máris karjára csatoltál-; a vérpalackot. Csak később. napok múlva érdeklődött az erősödő fiatalasszony, kinek köszönheti életét, s akkor derült ki, hogy férje mentette meg, akivel egyező a vércsoportja, s aki már hosszabb idő óta önkéntes véradó. S ma áll az épület és napról napra több élet megmentésében segít! Kik a véradók és hogyan történik a véradás? — kérdezhetik sokan, azok a dolgozók, akik átérzik, mit jelent életet menteni, mit jelent egy apát, anyát visz- szaadr: i gyermekeinek, visszaadni az életnek, a társadalomnak. Véradó lehet minden 18 éven felüli, teljesen egészséges ember, akit az orvosi vizsgálat »véradásra alkalmas«-nak talál. Ezt egy igen alapos vizsgálattal! állapítják meg a szakorvosok. Elsősorban tüzetes belgyógyászati vizsgálatnak vetik alá a véradásra jelentkezőt. Ebbe -tartozik a szív- és a röntgenvizsgálat is, amely a legelrejtettebb bajokat is kimutatja. S ha a vizsgálat bármiféle, jelentéktelen bajt mutat is, a szakorvos tanácsára kezelésben részesül a jelentkező. Ezzel egy későbbi, esetleges súlyos betegséget előzhet meg. Amennyiben a »véradásra alkalmas« vizsgálat során megállapítják, hogy -teljesen egészséges, átmegy a jelentkező a Véradó Állomásra, ahol a -további vizsgálatokat végzik. S ha eddig a különböző vizsgálatok során megkülönböztetett -tisztelettel vették körül a jelentkezőt, ez még tovább fokozódott, ahogy a tisztaságtól ragyogó Véradó Állomás küszöbét átlépte. Halkszavú orvosok, mindenre kiterjedő figyelmű ápolónők fogadják. Pár percnyi csak az együttlétük, s mégis úgy távozik innét, hogy -legközelebb már haza, vagy legalább is személyes jóismerősökhöz jön -a véradó. Itt a vizsgálat mindössze annyiból áll, hogy ellenőrzik az eddig kiállított adatokat, aztán egy tűszúrás az egész, s máris átesett a véradás előtti kötelező vérvizsgálaton. A laboratóriumban megállapították a vércsoportot s azt is, hogy vére egészséges. Megállapodás szerint, akár mindjárt eleget tehet annak, amiért, jelentkezett, adhat vért. Ez azonban már bonyolultabb művelet. Az első az, hogy egy csésze teát elfogyaszt, mintha csak vendégségben lenne... Aztán bekísérik egy kicsiny helyiségbe, ahol a véradót -lefektetik és magára hagyják. Ablak választja el a szomszéd szobától, -melynek függönye egy steril kendő. A véradó ezen az ablakon nyújtja be -karját, melyen a szokásos, csak még alaposabb fertőtlenítést elvégzi a tetőtől-talpig steril ruhába öltözött egészségügyi dolgozó. A véradó nem érez semmit, nem is látja, odabent mi történik. Mindössze egy szúnyogcsípésnyi szúrást érez, a helyi érzéstelenítő injekciós tűjének beszúrását. Gyorsan hat az érzéstelenítő, s azt már egyáltalán nem érzi, amikor a vastagabb, vérvevő tűt vénájába szúrják. S megindul az életet mentő vér csörgedezése a kis üvegbe. Egy-egy alkalommal — ami két -hónapnál rövidebb idő alatt nem ismétlődhet — 2,5—3 deciliter vért vesznek le a testsúly, a testnagyság és a vénsejtek állapotától függően. A véradó a vérvétel után még 10 percig fekve marad, utána egy barátságos, társalgónak is -beillő helyiségbe vezetik, ahol bőséges uzsonnát és egy üveg sört tesznek elébe, s azt az utolsó morzsáig, illetve cseppig el kell fogyasztania. Mert ezek a jóságos orvosok szigorúak is -tudnak ám lenni! Az uzsonnáztatás persze nem azért történik, mert erre a véradónak annyira szüksége van, hanem mert úgy tartja a magyar ember: jólvégzett munka u-tán jól esik a pihenés, egy kis beszélgetés, s ha éppen enni- meg innivaló is van mellé, még jobban. Itt aztán átveszik az állam által deciliterenként adott 25 forintot is. Ez persze nem fizetés, hiszen az embervér a legdrágább, azt megfizetni nem lehet, csupán annyit jelent, hogy az állam a dolgozók egészsége, élete védelmében nem kívánja ingyen ezt a segítséget. Arról írtunk az előbb, hogy kis palackokban gyűjtik össze a vért. Tudjuk azt, hogy a vér pillanatokon belül megalvad. Mi történik itt a vérrel? Hála a fejlett orvostudománynak, -van irá lehetőség, hogy stabi- lizátorral, alvadás-t gátló anyag összekeverésével a vér -teljesen friss, folyékony marad. A frissen levett vér a laboratóriumba kerül, ahol a szokásos vizsgálattal újból megállapítják a vércsoportot, majd lezárják a palackot, ellátják felirattal, amelyen a véradó neve és a vércsoport; száma is szerepel. Innét a hűtőszekrényekbe kerül, ahol 2—4 Celsius fokon tárolják. A vér rendkívül érzékeny, ezért naponta többször is ellenőrzik állapotát. Ilyen gondos ellenőrzés mellett is jelenleg még a vér tárolási ideje úgyszólván csak napokban számolható. Büszkén beszélünk.) büszkén írunk városunk, megyénk fiatal intézményéről, a Megyei Véradó Állomásról. A kórház területén, a Beloiannisz utcában járó emberek figyelmét lehet, hogy elkerülte az épület, de bizonyára kevés, s napról napra kevesebb olyan ember van, aki munkájáról, vagy általánosságban a vérátömlesztésről ne hallott volna. Megyénkben, főleg Kaposvárott őrnek a munkának e kis intézmény a mozgatója, részben szervezője. Dolgozói, orvosai, ápolónői, az élen dr. Tarján László főorvossal, fáradságot nem ismerve végzik munkájukat a műtőben, ügyelnek a hűtőszekrényben lévő palackos vérre, adják ki a kis ablakon a segítséget, a vért kérő áno- lóknak az éiet-halál közt lebegő betegek gyógyulását jelentő palackokat. S amikor egy volt beteg, akit az orvosi tudomány és dolgozótársai segítsége: anyák, apák, fiatal lányok, fiúk vére adott' vissza az életnek, egészségesen távozik a kórházból, köszönő szava dr. Tarián László és munkatársai felé is száll. A sebészet. szülészet orvosai mellett rájuk is gondolnak, s megköszönik a nagyszerű szervezőmunkát a Véradó Állomás dolgozóinak is, akik napjainkban már komoly életmentők. De I száll köszönetiik azok- j hoz a derék véradókhoz is. akiknek vére az ő I életüket adta vissza. Nincs olyan falu megyénkben, amelyben ne emlékeznének a múltra. Sokszor felsikoltott a cséplőgép etetője, hogy összeroncsolta karját a dob. És mi lett legtöbbjük sorsa? Nem egy elvérzett a műtőasztalon, nem volt vér, ami pótolja a veszteséget. ... Autó fékje csikorog, de már késő. Egy vigyázatlan járókelő a kerekek alá került. Orvos, mentő, műtőasztal. És egy óra múlva tehetetlenül tárja szét karját a műtőből kitámoly- gó orvos: nem volt segítség ... elvérzett. így volt ez a legutóbbi időkig. Napjainkban, ha valakit súlyos sérülés ér és az elvérzés veszélye fenyeget, az orvos kiadja az utasítást: vért kérek ... egy litert, másfelet, amennyire szükség van! És ezek a nagyszerű dolgozók, akik állandóan harcban állnak a sötét halállal, futva rohannak és hozzák az életet mentő vért. így ölt testet a Véradó Állomás jelentősége, dolgozóinak munkája. És mégis, a dolgozók egyrésze még mindig közömbösen szemléli ezt az idegtépő harcot. Sajnos, előfordul még, hogy az orvos hiába ad utasítást: vért kérek. Előfordul, hogy éppen abból a vércsoportból nincs elegendő. Egészséges, életerős emberek! Elv társak! Gondoljunk arra, hogy bennünket is érhet baleset, súlyos betegség, s életünk megtartására egy liter vérre lenne szükség. Gondoljunk arra a rendőrzenészre, aki tudta nélkül felesége életét megmentette! Adjunk életmentő vért barátainknak, elvtársainknak, népünknek, önmagunknak! A Véradó Állomáson állandó, éjjel-nappali ügyelet van, hogy percnyi késedelem nélkül adhasson vért, -ha a gyógyító vagy műtéti osztályok bármelyikén erre szükség van. Petardi Jáncsné döbröközi lakost szülés után, rendkívül súlyos állapotban hozta a mentő a szülészeti osztályra. Azonnali vérátömlesztésre volt szükség. Pü-la- natekon -belüli -karjára csatolták az életet mentő vérpalackot ... . .. S néhány nap múlva a megállni készülő szív új életre kelve, diadalmasan dobogott. Boldogan ölelte magához kisbabáját, megmentette számára az orvosi tudomány, s egy ember vére. Gelencsér József csombárdi dolgozó paraszt súlyos gyomorfekéllyé! került a sebészetre. Gyomorcsankolás- ra volt szükség. A .nagy műtéthez vér, sok vér kellett. Ha nincs segítség, elvérzik a műtőasztalon... A segítség vérpalackok képében megérkezett ■ és egy hét sem telt bele, felesége kíséretében, gyógyultan hagyta el a kórházat. Ismét egy életet megmentett a vér... Pócza Jánosáé
