Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-19 / 300. szám

\ SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954. december 19. Btnasn weszélyes úton Siaiad44 99 Berlin (TASZSZ). A nyugatné­met lapok cikkeiben, amelyek a moszkvai értekezlet deklarációját, valamint a három ( nyugati hata­lomhoz intézett ‘december 9-i szovjet jegyzéket kommentálják, egyre gyakrabban találunk olyan felhívásokat, amelyek a jelenlegi helyzet komoly megfontolására, a hírhedt „erőpolitika“ elvetésére szólítanak fel. Ezenkívül akt köve­telik, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása előtt folytassanak tár­gyalásokat Németország egyesíté­séről. „A moszkvai értekezlet — írja a Westfälische Rundschau című szociáldemokrata lap — nem ha­gyott kétséget afelől, hogy Nyu­gat felfegyverzését Kelet f elf egy-1 vérzésé követi. Szertefoszlottak j azok az ábrándok, amelyek sze-( rint Németország egyesítése az erői politikájából kiindulva végrehajt-* ható.’“ A Kölnben megjelenő Parla- mentärische Wochenschau hang­súlyozza, hogy a moszkvai dekla­ráció „szélesre tárja a kapukat“ az ^ összeurópai kollektív biztonsági ) rendszer megteremtését célzó tár-» gyalások, valamint a német kér­désnek é kollektív biztonsági rendszer kereteiben történő békés megoldása előtt. „Nőttem nő tiszta fénye FELHÍVÁS Somogy megye pedagógusaihoz A HÁROH NYUGATI HATALOM KÜLÜGYMINISZTEREINEK MEGBESZÉLÉSÉRŐL Párizs (TASZSZ). Dulles, az! Dulles és Eden a sajtó köziemé-j Egyesült Államok külügyminisa- nyei szerint támogatásukról bizto-i tere és Edén angol külügyminisa- sították a francia kormányfőt.! tér, még az Atlanti Tanács ülés- Utaltak arra, hogy az Egyesült ) .szakának kezdeté előtt, csütörtö- Államok és Anglia hajlandó ga- kön, megbeszélést folytatott Men- rantálni a Saar-vidéknek az októ-^ des-France francia miniszterelnök- bér 23-i francia—német egyez-? kel és külügyminiszterrel. Számos ményben meghatározott státuszát. J szemleíró véleménye szerint a • amennyiben Párizs is, Bonn is el- megbeszélések során Dulles főcél- juttatja hozzájuk a megfelelő ké-j ja vdlt újabb nyomást gyakorolni reimet. Franciaország vezető köreire, Dulles és Mendes-France csü- í hogy á francia parlament ratifi- törtökön megegyeztek a baodajista’ kálja a’Nyugat-Németországot fel- hadsereg felfegyverzésének és ki-' fegyverző londoni és párizsi egyez- képzésének folytatásában, ményeket. j Ami a Szovjetunióval való tár-) Mint az United Press amerikai gyalások kérdését illeti, a három) hírügynökség közleményéből ki- nyugati hatalom miniszterei, mint/ tűnik, Dulles ismét az amerikai a sajtó közli, úgy döntöttek, hogy ? „biztosítékok“ ígérgetéséhez folya- j megmaradnak eddigi álláspontjuk^ modott. ' — az „erő politikája“’ mellett. Mi, pedagógusok 8 éven át ne-1 erkölcsös élet, a szocialista haza- a,« . ä véljük a gyermekeket. A tudó- j szeretet, illem, szülők és felnőttek nSSZISl öeürecen fiepS Q£C. Zl-Br6jmány0kon kívül sok jó szokással, iránti tisztelet útján. ( a hazaszeretet, a felnőttek iránti 2. Ki legyen, ha nem a pedagó- ) tisztelet nemes érzelmeivel vér- gus a Petőfi-iskola propagandistá- * tezzük fel őket. Nem nézhetjük ja, vezetője, ahol a haladó hagyo- ! tétlenül, hogy 8 évi munkánk. mányok tiszteletén kívül megmu- ! ered mén ve rövid idő alatt meg- ! tatja pártunk helyes politikáját a J semmisüljön. Nem hagyhatjuk dolgozók jobblétének biztosításá­l magukra a kikerülő serdülő fia ta- hoz. Riókat. 3. A pedagógus vezetésével fel­Ebben a korban a fiatalok ke- ] kutathatja az ifjúság a veszendőbe tvésbé tekintély tisztelők. Pár év- menő népdalokat, népszokásokat ’vei idősebb társukat nehezen, vagy és táncokat, melyeket betanulva, a {egyáltalán nem ismerik el vezető- lakosságot szórakoztatva, kiaknáz- [nek, de tisztelik és szeretik volt hatjuk ifjúságunk művészeti érté­knövelőjüket. Ebből következik, keit. (hogy tanácsát, irányítását elfogad-1 4. A színjátszó-csoportok, kü­(ják. A pedagógusokra vár az a fel-!lönböző szakkörök vezetését is a $ adat, hogy az ifjúság nevelői le- j pedagógusok tudják legjobban el- [gyenek nemcsak az iskola padjai végezni. Véget ért a% ENSZ hős gyűlésének kilencedik ülésszaka New York (MTI). Pénteken es-(szavazás a leszerelés és az atom-j te véget ért az ENSZ közgyűlésé- erő békés felhasználásának kér­nek kilencedik ülésszaka. Van désében. Mint mondotta, „egyik Kleffens, a közgyűlés holland el- sem jelent önmagában haladást nöke záróbeszédében kijelentette, a kérdés lényegét tekintve, de hogy az ülésszak két fontos ered- mindkettő fontos feltétele az elő- ményt ért el: ez a két egyhangú rehaladásnak.’“ A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája újabb felhívást intézett a bonni parlamenthez Berlin (MTI). Johannes Di­eckmann, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának el­nöke a Német Demokratikus Köz­társaság törvényhozóinak nevé­ben levelet intézett Gerstenmaier- hez, a bonni parlament elnökéhez és a parlament valamennyi tagjá­hoz. A levélben felszólítja a szö­vetségi gyűlés tagjait, hogy a né­met kérdés békés rendezése, a bé­ke fenntartása, Németország egye-j sítése érdekében vessék el a pári­zsi szerződéseket és szállj anak sík­ra azért', hogy Kelet- és Nyugati Németország meghatalmazott képviselői kezdjenek tárgyalást egymással 1955-ben végrehajtan­dó szabad össznémet választások előkészítése céljából. A népi kamara hangsúlyozza, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság képviselői minden előze­tes feltétel nélkül készek ilyen tárgyalásokat folytatni. A levél végül felszólítja a bonni képviselőket, hogy segítsék elő Németországot is magábanfoglaló európai kollektív biztonsági rend­szer megteremtését. Debrecenben a december 21-i ünnepi országgyűlés színhelyén szépséges díszben áll a nagy­templom és a több mint négy­száz éves református kollégium. A történelmi emlékekkel zsú­folt ősi városban ezekben a na­pokban gondos kezek 1 szépítik, ápolják az emlékműveket. A nagytemplom előtt pompás parkot varázsolnak a Kossuth- szobor köré. A jobbágyszabadí­tó bronzba öntött alakja örök­zöldek között hirdeti a 49-es debreceni országgyűlés emlékét, amikor a magyar nép a gúzsba- kötött Európa közepén lerázta kezéről a százados bilincseket. Nagy munka folyik a szovjet hősi emlékművek körül, (ame­lyeket a felszabadulás után há­lás Iszíwel és művészi kézzel emeltek. Üj fényt kapnak december 21-re a kollégium falán a régi debreceni diákokról beszélő em­léktáblák is. A magyar iro­dalom néhány halhatatlanjának emlékét őrzik e táblák: Arany János, Kölcsey Ferenc és Mó­ricz Zsigmond nevét, akiknek egykor otthont adott az ősi »kollégium. Mintha csak a két debreceni országgyűlésről szól­na az Arany János-emléktábla idézete: »Nőttön nő tiszta fénye, mint időben s térben távozik«. Debrecen a múltra emlékezve készül december 21-re. A dol­gozó magyar nép magáénak érzi a szabadságharcos elődö­ket, a hadvezéreket, a népsza­badság harcosait és a toll mes­tereit. Joggal mondta Csokonai egyik levelében: »írok a boldog maradéknak, írok a XX. vagy a XXI. századnak, írok annak a kornak, amelyben a magyar igazán magyar lesz.« * * * December 21-én az ünnepi országgyűlés alkalmából meg­nyitják a debreceni református kollégium oratóriumának ka­puit, A látogatók megtekintik a történelmet lehelő termet, amelynek egyik padjából egy évszázaddal ezelőtt Kossuth La­jos hallgatta a szónokokat. A padban ma is ott a névjegy: Kossuth Lajos, a honvédelmi bizottmány elnöke, kormányzó.« Az oratóriumban, nem mesz- sze Kossuth helyétől pihen egy ércoroszlán, amely mellett írás jelzi, hogy »-két történelmi ne­vezetességű országgyűlést hall­gatott.« (között, hanem az életben is, kul­turális, politikai és sportvonalon (egyaránt. Nekünk kell kinevel­jünk a szocialista embert, aki (felépíti a szocializmust, majd a * kommunizmust. A falu fiataljai,, felnőttéi igény­elik a mi segítségünket és irányitá­5. Az ifjúság duzzadó energiáját a munka mellett a helyesen irányí­tott sporttal tudjuk jól levezetni. Legyen a futball, röplabda, MHK vezetője a testnevelő tanár. 6. Természettudományos beszél­getéseket is faluhelyen csak a pe­dagógus tud jól levezetni, amivel isunkat. Nem utasíthatjuk vissza j if jaink tudását gyarapíhatjuk. (sem a fiatalok igényét, sem pár- 7. A helyes magyar beszéd kiala- f.tunk és kormányunk belénk he- kítására, a „jampi-nyelv*“ korláto­flyezett bizalmát. Mi, taranyi pe- : dagógusok, felhívásai fordulunk a zására iktassunk be egy «egy jól vezetett könyvismertetést. Így megye pedagógusaihoz, hogy ne megszerettetjük a jó könyvet, a hagyják abba nevelő munkájukat, legjobb barátot. (az iskolában, hanem folytassák azt (a serdülő ifjúságnál is. Rátermett­Mindezt a sokrétű munkát nem végezheti egy pedagógus. A né­pségünkkel vezessük őket a nemes' velőtestület úgy, mint az iskolá- r szórakozás, tanulás mellett úgy, j ban, itt is fogja össze, ossza el ma- {hogy ne a bor, a kártya és a nem ga között az egyes munka tér ülete- ! emberhez való életmód kösse le , két. Közösen készített terv alap­úidé jükét, hanem emberhez mél- j ján nem lesz ez a munka megeről- (tóan tudjanak gondolkodni, dől-í tető. (gozni és szórakozni. j Erre a nemes, erre az igazi pe­Hol segítsünk a fiataloknak, mi-' dagógusi munkára hívjuk fel a (lyen formában valósítsuk meg ezt kartársakat, és ehhez kívánunk [a nevelő munkát? jminden kartársnak jó egészséget 1. Legyünk a fiatalok bizalmas,! és sok sikert! j igaz barátai. Baráti beszélgető- J (seinkkel vezessük a fiatalokat az’ A taranyi nevelőtestület. a Miniszfeslsitács határozata az ünnepek előtti munkarentlrfil műszakot el­A határozat szerint a kará­csonyt és az újévet megelőző na- ipon az egyes miniszterek az ille- itékes szakszervezetek elnökségé­ivel egyetértésben engedélyezhetik, (hogy az egy műszakban dolgozó r vállalatoknál, hivataloknál, intéz- j menyeknél a szombati munka­rend szerint dolgozzanak, a két és letve a harmadik hagyják. A bérfizetési napok a követke­zőképp módosulnak: A december 21-én és 24-én ese­dékes munkabéreket december 21-én, a december 22-én, 25-én és 26-án esedékes munkabéreket de­cember 22-én, a december 23-án fw ™ tu j , . es 27-en esedekes munkabéreket (három műszakban dolgozo valla- , ___u . . , . . > & (december 23-an, a januar 1-en (latoknál az első két műszak mun­és 2-án esedékes munkabéreket H ketrecből való kiengedés elöli... A4? aqfocj/onafi orar'm. ^ Mint /á//áHt szájkosár' van rajta es a lába össze, van Hätve 1 íkaidejét hat órára csökkentsék, il- december 30-án kell kifizetni KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK VÁLTOZTAK AZ IDŐK »Kémkiképzést kaptam. Megtanítottak a partizán- háború módszereire, fegyverforgatásra, kártevésre, robbanóanyagok használatára, felderítésre, rádiókeze­lésre, ejtőernyős ugrásra, fegyver nélküli harcra, tér­képolvasásra.« Ezt John Thomas Downie (másnéven Jack Dono­van) amerikai kém mondta, akit Pekingben nyílt tár­gyaláson életfogytiglani börtönre ítéltek a Kínai Nép- köztársaság biztonságát fenyegető bűncselekményeiért. Vele együtt még 12 amerikai és 9 csankaisekista ügy­nököt ítéltek különböző időtartalmú börtönbüntetésre. Az elítéltek beismerték, hogy kína«ellenes fcém- és kártevőtevékenységet folytatták. Egyikük, ifjabb John Nox Arnold ezredes, az Egyesült Államok 581. légibrigádjának parancsnoka bevallotta, hogy bri­gádja a Központi Felderítő Hivatalnak volt aláren­delve, azzal a feladattal, hogy »ügynököket dobjon le vagy vegyen fel és lásson el illegálisan«. Arnold gépét egy ilyen feladat végrehajtása közben a Kínai Népköztársaság felett lelőtték, ott magát és legény­ségét elfogták. A kínai közvélemény megelégedéssel fogadta a bűnösök bűnhődését. Kína népét felháborítja az Egyesült Államok állandó felforgató tevékenysége. A hogy 1951 óta 124 olyan . ügynököt tartóztattak le, Kínai Népköztársaság biztonsági szervei közölték, akik az Egyesült Államok Központi Felderítő Hivatala és a csankajsekista klikk dobott le Kína különböző vidékein. Ezenkívül 106 ügynököt — mivel ellenál­lást tanúsított — megöltek. Valamennyi letartóztatott ügynök bűnösségét bebizonyították. Mind be is ismerte bűnét és megkap­ta törvényes büntetését. A washingtoni kongresszus azonban jellemzően lármát csapott a kérnek és kártevők elítélése miatt, sőt azt követeli, hogy ezeket "-az igazságosság és az emberiség alapelveinek megfelelően« engedjék sza­badon. Utóbb azonban — okkal —, jobbnak látta minél kevesebbet beszélni igazságosságról és em­beriességről és áttért a fenyegetődzésre. í' Csakhogy elmúlt az az idő, amikor Kínát fenye­getésekkel zsarolni lehetett, s az imperialisták bün­tetlenül árthattak, a kínai népnek. Mr. Youngnak ez­zel számolnia kell. A francia népet nem kényszeríthetik, hogy feledje el a múltat Képzeljen e.l az olvasó egy olyan francia törté­nelmi tankönyvet, amelyben egy szó sincs a Francia- országnak 300.000 halottjába és rokkantjába került 1870—71. évi francia-porosz háborúról, az első és má­sodik világháborús pusztító német betörésről... Képzelje el az olvasó, hogy a francia történelmi tankönyvekből törölték azokat a részeket, ahol a ná­cizmusnak áldozatul esett francia hazafiak tízezrei­ről, Oradur sur Glane francia falu felperzseléséről, a chateaubriandi és Mont Valerien-i túszok megggyil- kolásáról, a hősies ellenállási mozgalomról van szó... Ügye, nehezen tudja ezt elképzelni? így van ez­zel sok párizsi lap is, pedig hát meg kell állapítani, hogy a párizsi szerződések ratifikálása esetén életbe­lépő »francia—német kulturális egyezménynek« ez voLna a következménye. Az egyezmény 13. cikkelye kimondja: »A magas szerződő felek kötelezik magukat... hogy az iskolai tankönyvekből, így a történelmi tankönyvekből is törölnek minden olyan, szenve­délyektől fűtött kitételt, mely kárára lehet a két nép ió egyetértésének«. Marcel Hamon professzor erről a cikkelyről így ír: »A szavakban hangoztatott történelmi objektivi­tásnak a német militaristáktól megszokott történelem­hamisítás a célja... Ha a párizsi egyezményeket ra­tifikálják, történelmi tankönyveinkben hallgatnunk kell minden náci gaztettről. »Szenvedélyektől fűtött kitételnek« minősítik, ha a náci tömeggyilkasságokról, a lakosság erőszakos elhurcolásáról beszélünk.« A »szenvedélyektől fűtött kitételek« törlésének célja világos. Kényszeríteni akarják a franciákat, hogy felejtsék el azokat a gaztetteket, amelyeket a fejükét újra felemelő német militaristák Franciaor­szág területén elkövettek. De az is világos, hogy ez a célkitűzés aligha valósítható meg. Ki lehet törölni a történelmi tankönyvekből egész fejezeteket, el lehet hallgatni a francia klasz- szikusok hazafias alkotásait, le lehet rombolni a né­met militarizmus francia áldozatainak emelt 36.000 emlékművet, össze lehet tömi az emléktáblákat, de azt. nem lehet elérni, hogy egy egész nép ne emlékez­zék.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom