Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-15 / 296. szám

Szerda, 1954. december 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 ‘ 1*1» II ——— A nép bizalmából választott tanácsok a nép szolgálatában Szombaton megyeszerte értekezletre ültek össze az újonnan megválasztott tanácselnökök, hogy értékeljék a tanácsválasztás si­kerét, s megszabják a soronlévö feladatokat. Az értekezleten jogos büszkeséggel számoltak be a tanácselnök elvtársak arról az ered­ményről, amelyet a nép eggyékovácsolásában, a választás idején elértek. Jó munkát végeztek az elvtársak; a járási és megyei párt­ós tanácsszervek elismeréssel, dicsérettel adóztak a választási győ­zelem hős harcosainak. Az alábbiakban a nagyatádi járás tanács­elnökeinek értekezletéről számolunk be. Kölcsönös bizalom a tanács és a lakosság között nácsoknak több segítséget kell ad­niuk a termelőszövetkezetek meg­szilárdításához és fejlesztéséhez. Meg kell szüntetni az olyan állapotot, mint amilyen Mikében van. Ellentét van a tanács és a tsz vezetősége, a szövetkezet tagsága és az egyénileg dolgozó parasztság között. Ezt meg kell szüntetni és a kölcsönös segít­ségadás jellemezze a tsz és a tanács! viszonyát. Különösen most a zár­számadások idején kell népszerűsí­teni a '^sz-ek eredményeit — mondta Porrogi elvtárs. A nagyatádi községi tanácsház nagytermében gyülekeztek a tanács­elnök elvtársak, hogy meghallgassák és megvitassák Porrogi elvtársnak járási tanács elnökének beszámoló­ját. Az értekezleten megjelent Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizott­ság első titkára és Sasvári Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó- bizottságának tagja is. — Községi tanácsaink a válasz­tási munkában a párt irányítása, el­lenőrzése és útmutatása nyomán szép sikereket értek el — mondta beszámolójának bevezetőjében Por­rogi elvtárs. — Soha eddig ilyen őszintén és bátran még nem nyilat koztatták ki a választók véleményü­ket a párt politikája, a tanácsok munkája iránt, mint azt a választás • előkészítésében a jelölőgyűléseken, majd a választás napján tették. Já­rásunkban a lakosság egyemberkénl zárkózott fel pártunk, az új szakasz politikája mögé, s bizalommal te­kint az újonnan megválasztott taná­csokra. Porrogi elvtórs beszédében megdi­csérte Nagykorpád, Szabás község tanácsát, amiért a jó munka ered­ményeként az ő községük lakossága szavazott le elsőnek a járásban. De a bírálat sem maradt el azok­kal szemben, akik hibát követtek el. — Segesd és Tarany községekben jobb munkát kell végeznie a tanács­nak, s a dolgozóktól kapott biza­lommal úgy éljenek, hogy az a falu javát szolgálja — mondta Porrogi ■elvtárs. Majd legfontosabb feladat­ként azt szabta meg, hogy a kölcsö­2. Az állami fegyelem megszi­lárdításával kapcsolatban komoly figyelmeztetést kaptak a községi tanácsok elnökei. A nagyatá­di járás bizony az utolsók \ között van megyénkben a beadási tervek teljesítésében. Az új tanácselnökök­re vár az a feladat, hogy egyszer már kiküszöböljék a járásuk nevén esett csorbát. — E téren nem lehet megalkuvás, mert elsőrendű felada­tunk a lakosság, a város ellátása — mondta Porrogi elvtárs. — A be­gyűjtés jelenlegi szakaszában pár­tunk és kormányunk intézkedései le­hetőséget adnak arra, hogy minden hátralékot felszámoljunk és tiszta lappal kezdjük a jövő évet. Különösen a sertésbegyűjtésben és az adófizetési terv teljesítésében van teendőjük a nagyatádi járás ta­nácsainak. S ha azt akarják, hogy járásuk elkerüljön a szégyenteljes utolsó helyről, lelkiismeretes munkát kell végezniük. Porrogi elvtárs mód­szerben is segítséget adott a tanács­elnököknek, megszabva egy-egy köz­ség feladatát, ismerve annak helyi adottságát. Végül a pártszervezet és a tanács közti kapcsolatról beszélt Porrogi elvtárs. — El kell vetni azt a helytelen nézetet, amely sok esetben úgy né­zett ki egy-egy községben, hogy ki a dudás a csárdában: a tanácséi- nök-e, vagy a párttitkár? — mond­ta Porrogi elvtárs. S elmondta mindjárt azt is, hogy a tanácsok élén is kommunisták vannak és szo­rosan együttműködve a pártszerve­zettel, annak irányító, ellenőrző munkájának figyelembevételével kell megoldaniuk egy-egy feladatot, mozgósítani a tömegszervezeteket, felsorakoztatni a lakosságot a párt és, az állam mögött. Meg kell te­remteni a kommunisták egységét, mert csak akkor tudnak sikereket elérni. Majd útmutatást adott Porrogi elvtárs az állandó-bizottságok, a ter­melési-bizottságok és a népfront-bi­zottságok munkájának irányítására, segítésére. A járási tanács nevében ígéretet tett, hogy a községi tanács­elnök elvtársaknak minden segítsé­get megadnak, hogy sikerrel oldják meg a dolgozó nép javát szolgáló feladatait. Törődni kell a lakosság ügyes-bajos dolgaival A tanácselnökök felszólalása. A felszólalásokból bátor optimiz­mus, őszinte szó, a nép ügyes-bajos dolgának felelősségteljes intézése csendült ki. Többet keli foglalkozni a dolgo­zókkal! tanácselnök elvtársak a választási munkában végeztek. S egyben azt a feladatot szabta meg számukra, hogy minden erejükkel segítsék a községi pártszervezetek megerő­sítését, nős bizalom légkörét teremtsék meg a tanács és a lakosság között, mert csak így tudnak elérni sikereket a falu életének szépítésében, állami fegyelmének megszilárdításában. Útmutatást, jelentős segítséget kaptak munkájukhoz a tanácselnö­kök Porrogi elvtárstól. Ebből talán két fontos feladatot emelünk ki, amit Porrogi elvtárs ismételten hangsúlyozott: 1. a mezőgazdasági termelés fejlesztése, 2. az állami fe­gyelem megszilárdítása. 1. A párt és a kormány decem­ber 19-i határozatának végrehaj­tása, a mezőgazdasági termelés növelése minden tanácselnök elvtárs feladata kell hogy legyen — mondotta Por­rogi elvtárs. — Eddigi eredmé­nyeinkkel nem nagyon dicsekedhe­tünk, sok hiányosság van még, ame­lyeknek kiküszpbölése az új taná­csok feladata lesz. A növénytermelés, állattenyésztés fellendítésére lelkesítette az elvtár­sakat Pdrrogi eivtárs és azt tűzte feladatul minden községi tanács elé: úgy dolgozzanak, hogy egyetlen tal­palatnyi megműveletlen föld ne le­gyen községük határában, s virágzó állattenyésztéssel büszkélkedjenek. Az állatállomány átteleltetésére, a silózási terv teljesítésére is figyel­meztette az elnök elvtársakat.. A beszámoló e része megszabta a tanácsok feladatát a termelőszövet­kezetek segítésében is. A községi ta­Nem szabad... elhanyagolni őket. Er­ről beszélt Vajda János görgetegi, Pál .József nagyatádi tanácselnök. Vajda János elvtárs elmondta, hogy községük mindig az utolsó volt a járásban, de mióta megváltozott a tanács szelleme és felkeresik a dol­gozókat, megszilárdult az állami fe­gyelem, s ma már büszkén mond­hatják, hogy az első községek közé küzdötték fel magukat. Pál József elvtárs, Nagyatád új tanácselnöke szintén a felvilágosító szó eredmé­nyéről beszélt, Ö már arról számolt oe, hogy az adófizetési terv teljesí­tése# érdekében összehívta a pénz­ügyi állandó-bizottság tagjait, négy csoportot alakítottak és jájják . a dolgozó parasztokat, s felCTLágosító szavuk nyomán naponta 17—18 ezer forint adót fizetnek be a dolgozó pa­rasztok. Andrásovits Zoltán nagykorpádi tanácselnök arról számolt be, hogy a tömegszervezetekre támaszkodva értek el szép sikereket községükben. Ezt az erőt a jövőben is kiaknázzuk .— mondta. Javasolta, hogy amikor a gazdák beadási tervfelbontását végzik, hívják meg annak a kör­zetnek a tanácstagját is, aki ismer1 ve a dolgozó parasztot, tanácsot tud adni. Az értekezleten felszólalt Szabó Gábor elvtárs, a járási pártbizottság első titkára is. Szabó elvtárs a JB nevében köszönetét fejezte ki azért az áldozatos munkáért, amelyet a hogy minél több dolgozó paraszt ke­rüljön a párt soraiba. — Úgy dol­gozzanak, úgy agitáljanak az elv­társak, mint azt a választások előtt tették — mondta Szabó elvtárs. Az értekezletet Porrogi elvtárs zárta be, aki választ adott a tanács­elnök élvtársak egyes kérdéseire, majd jó munkát, sok sikert kívánt nekik. Az értekezlet után az elvtársak még beszélgettek Tóth István elv­társsai és a járás vezetőivel. Töb­bek között igen érdekesek voltak Teller Ferenc elvtársnak, Kúntelep új tanácselnökének szavai. Teller Ferenc példamutató gazda, aki jó állattenyésztő hírében is áll. Eddig nem sokat hallottak róla a járás ve­zetői, de most a választások idején kitűnt áldozatkész munkájával. Ta­nácstagnak választották meg, majd a végrehajtóbizottságba is beválasz­tották, s ő lett a községi tanács el­nöke. Keresetlen, őszinte szavakkal mondja el, hogy ő hogyan akar dol­gozni. Munkája követésre méltó: — En azt mondom, amit az igazi katona: nem előre, hanem utánam. ;— S ebben bent van az, hogy ő pél­dát mutat, hogy a falu lakói köves­sék. Igen hasznos, igen tanulságos volt az újonnan megválasztott tanácsel­nökök első értekezlete. S a megye dolgozói azt várják a nagyatádi já­rás községi tanácselnökeitől, hogy sok dicsőséget szerezzenek járásuk­nak, megyénknek. 0. MUNKÁBAN U J NAGYKORPÁD Az újonnan megalakult tanács tovább kívánja fej­leszteni a községet. Legfontosabb a község villamosítá­sának a terve. A tanácstagjelöltek még megválasztá­suk előtt ígéretet tettek, hogy szorgalmazzák a község villamosítását. Most elérkezett az ideje, hogy adott szavukat valóraváltsák. Az új tanács felvette a kapcso­latot a megyei tanácsszervékkel és fáradozásukat ered­mény koronázta. Tavaszra villanyt kap a község. A falu dolgozói társadalmi munkát ajánlottak fel, vállal­ták, hogy 150 villanyoszlopot maguk készítenek el. Ily- módon már tavasszal több mint 150 házban gyűl ki a villanyfény. A községi tanács tervbevette egy óvoda megépíté­sét is. A munkálatok máris megkezdődtek. A dolgozó parasztok kocsifuvarral és munkával támogatják az építkezést, a község iparosai pedig megkezdték a szük­séges felszerelés elkészítését. A DISZ-fiatalok az iskola és az óvoda udvarának fásítását végzik ugyancsak társadalmi úton. A községi tanács kezdeményezésére azt is elhatározták a dolgo­zók, hogy a jelenlegi kultúrház helyén — amely nem felel meg kultúrház céljára — újat építenek. Néhány roskadozó, lakhatatlan régi házat lebontanak és az így nyert építőanyagból társadalmi munkával felépítik az új kultúrházat. A községi tanács valamennyi kezdemé­nyezést támogatja és segíti a tervek megvalósítását. TANÁCSAINK LENGYELTÓTI A lengyeltóti új községi tanács nemrégiben egész­ségház építtetését kezdte meg. Az új tanácstagok ily- módon kívánták valóraváltani választóiknak tett ígé­reteik egyikét. A községben hiányzott az egészségház, nem volt megfelelő helyiség, ahol az orvos tanáccsal, felvilágo­sítással láthatta volna el a gyermekes anyákat. A bölcsőde két felesleges épületét alakították át egészségházzá. Átépítették a belső falakat, rendbehoz­ták a padlózatot és kívülről-belülről vakolták, illetve bemeszelték az épületet. A községi tanács a szükséges anyagi fedezetet az adóprémiumból nyerte. A munkálatok láttán a község dolgozói is társadal­mi segítséget ajánlottak fel. Ezen a területen különö­sen a kisiparosok haladtak az élen. Pintér József kő­műves például a falak átépítését és a tatarozási mun­kálatokat teljesen díjtalanul végezte néhány társával. A dolgozók közül is számosán segédkeztek. Többek kö­zött például Vass István 60 éves egyénileg dolgozó, aki kocsifuvarral és kézi munkával járult hozzá az épít­kezés mielőbbi befejezéséhez. A zöldkeresztes egészségház a hét elején már el is készült, s tisztán, korszerűen felszerelve várja a dolgo­zókat. A héten megkezdődik már a tanácsadás, a köz­ség több mint száz gyermekes anyája, de a környékbeli községek is értékes orvosi felvilágosítást nyernek. Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell A begyűjtési miniszter rendeletileg szabályozta az 1954-55. évi termelési szerződések általár^s feltételeit A begyűjtési miniszter az 1954— 1955. gazdasági évre rendeletben ál­lapította meg a termelési szerződé­sek általános feltételeit. A rendelet számos — az eddiginél lényegesen nagyobb — kedvezményt biztosít a termelési szerződést kötő termelő- szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és egyénileg dolgozó .pa­rasztok részére. Az általános szerződési feltételek szerint a termeltető vállalat kamat­mentesen előlegezi a gépi szántás dí­ját, hitelezi az igényelt műtrágya el­lenértékét, a szükséges védekező­szert. A termeltető vállalat a terme­lés elősegítésé érdekében művelési előleget ad. Az előleghiteleket a ter­més betakarítása és átadása után az elszámoláskor kamat nélkül vonják le. A. termelési szerződést kötő ter­melők ezenkívül még jelentős egyéb kedvezményekben is részesülnek és egyes növények után természetbeni juttatást kapnak. A szerződött' terü­let és ezen felül minden katasztrális hold szerződéses terület után továb­bi 0,5—2 kát. hold terület mentesül terménybeadási kötelezettség alól. Egyes növények után az állat-, to­jás- és baromfibeadási kötelezettség alól a ténylegesen leszerződött te­rület teljesen mentesül, más növé­nyeknél pedig a leszerződött, terület­re eső állat-, tojás- és baromfibeadá­si kötelezettségnek csak 50 százalé­kát kell teljesíteni. Az általános szerződési feltételek a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek részére is igen sok, az eddiginél nagyobb kedvezményt jelentenek. Az egyes növényekre vonatkozó —: az általános szerződési feltételektől eltérő rendelkezéseket a termelési szerződések különleges feltételei és termelési előírásai tartalmazzák. A kenyérgabona-termesztés léséről szóló minisztertanácsi hatá­rozat szerint 1955-ben a termelők minden mázsa beadott kenyérgabo­na után tíz kiló korpát, kapnak té­rítés nélkül. A rendelet szerint, ha a termelő az 1955. évi kenyérgabonabeadási kötelezettségét július 1. előtt telje­síti, a korpát a. beadással egyidőben vagy legkésőbb tíz napon belül meg kell kapnia. Ha a termelő a cséplés alkalmával adja be a kenyérgabo­nát, vagy más cikk helyettesítése­ként ad be kenyérgabonát, és a ré­szére járó ko.rpajuttatás nem halad­ja meg a harminc kilót, akkor ugyancsak a beadással egyidőben, de legkésőbb tíz napon belül, meg kell kapnia a korpát. Ha viszont közvet­lenül a cséplés után beadott kenyér- gabonáért 30 kilónál több korpa jár. akkor a .korpajárandóság felét, de legalább harminc kilót a beadással egyidőben, de legkésőbb a beadástól számított tíz napon belül kell kiad­ni a termelő részére. A fennmáradó mennyiséget 1955. december 15-tői 1956. február 28-ig kell kiadni. A 30 kilón aluli korpajárandóság kiadá­sát 1955. szeptember 30-ig kell befe­jezni. A korpajárandóságot a köz­ellátási őrlést végző malmok, azok telepei, a megyei terményforgalmi vállalatok telepei, illetve a földmű- %esszövetkezetek adják ki. A beadási hátralék fejében, be­adott kenyérgabona után korpajut­tatás nem jár, A begyűjtési miniszter rendelete a kenyérgabona után járó korpajuttatás kiadásáról nőve­A kereskedelmi és pénzügyi dolgozók problémáiról tanácskozott a KPDSZ küldöttértekezlete A Kereskedelmi és Pénzügyi Dol­gozók Szakszervezeti Bizottságának küldöttei értekezletre gyűltek össze folyó hó 13-án .a kaposvári Béke­szálló gyönyörűen feldíszített nagy­termében. A megbeszélésen jelen volt Szőke Pál elvtárs, a Megyei Pártbizottság párt és tömegszerve­zeti osztályának vezetője is. A kétszáznegyven résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta Péter József elvtársnak, a megyei KPDSZ terü­leti bizottsága elnökének beszámoló­ját, mely egyaránt foglalkozott ez eddigi* eredményekkel és hibákkal. Mint mondotta, különösen jelentős eredményeket értek el a szervezés terén, ennek alapján a szakszerve­zeti mozgalmat sikerült nagymérték­ben megerősíteniük. Ugyanígy a munkaversenyek szervezése is sokat javult, ami az alaposabb felvilágosító, po­litikai munkának köszönhető. Sok segítséget nyújtottak ebben a terü­leti bizottság lelkes aktívái, akiknek ezúton mondott köszönetét. A terü­leti bizottság, valamint a járási bi­zottságok a párt határozatainak ál­landó szem előtt tartásával végezték eddigi munkájukat. Az utóbbi idő-’ bein sok vállalatnál tartottak mun­kavédelmi ellenőrzést, melynek so­rán egyes helyeken még több hiá­nyosságot tapasztaltak, így például a Balatonvidéki Üdülő és Vendéglá­tó Vállalatnál, valamint a Kaposvá­ri Béke-szálló, a Kaposvári Kiske­reskedelmi, továbbá az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatok munka­helyein. Ezzel szemben a Kaposvári Terményforgalmi Vállalatot, a Tex- íiltnagykereskedelmi Vállalatot _ di­cséret illeti, amiért a téli felkészü­lés érdekében, mindent elkövettek, hegy a dolgozók megfelelő munka- és védőruhához, védőételekhez jus­sanak. A területi bizottság beszámo­lója hangsúlyozta, hogy a téli felkészülés ezidén sokkal alaposabb és hiánytalanabb volt. mint az elmúlt években. Péter elvtárs a dolgozók egészség- védelmével és üdültetésével kapcso­latos kérdésekre is felhívta a figyel­met. Beszámolójában foglalkozott a szakszervezeti kultúrmozgalommal, amely a vitathatatlan eredmények ellenére is lehanyatlott az utóbbi idő­ben, különösen a marcali és barcsi járásban. Példaként áhította min­den kultúrcsoport elé a tabi földmű­vesszövetkezet csoportját, amely ér­tékes, sokoldalú kultúrmunkát vé­gez. Habár a munkaversenyek szer­vezése-és irányítása megjavult, még mindig épp elég sürgős tennivaló akad ezzel kapcsolatosan. A járási szakszervezeti bizottságok, a vállalatok és földművesszövet­kezetek szakszervezeti bizottsá­gai több segítséget igényelnek. A területi bizottság versenyfelelősi funkcióját az utolsó negyedévben nem töltötték be, így a munkaver­senyt csak bürokratikus módszerek­kel irányították és az előbb említett szakszervezeti bizottságok magukra maradtak a megoldásra váró nehéz feladatokkal. Hogy mégis elköny­velhettek bizonyos sikert, az kizá­rólag a saját érdemük. Említésre méltó a Tüzép, Mezőker és néhány földművesszövetkezet, melyek dol­gozói közül igen sokan érték el a megállapított versenyszinteket, el­nyerve ezzel a »kereskedelem ki­váló dolgozója-« vagy a »begyűjtés kiváló dolgozója« és a »pénzügy ki­váló dolgozója« kitüntető címeket. Péter elvtárs beszámolójában vé­gül azzal foglalkozott, hogy a vállalatok és földművesszövet­kezetek ügyvezetőinek az eddi­ginél sokkal pontosabban kell. betartaniuk a törvényes rendel- rendelkezéseket ahhoz, hogy kielégítsék a dolgozók jogos kéréseit és követeléseit. ígéretet tett arra: a területi bizottság az elkövet­kező időben mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdasági veze­tők, a dolgozók, valamint a megerő­sített szakszervezetek munkájával hathatósabban elősegítsék a párt és kormány határozatainak végrehajtá­sát. Péter elvtárs beszámolóját több hozzászólás követte, melyek lényegé­ben mind a területi bizottság mun­kájával foglalkoztak, főleg az elkö­vetett hibákat bírálva. Kifejezést ad­tak annak az igényüknek, misze­rint a szakszervezet nyújtson min­den dolgozónak nagyobb támo­gatást a jövőben, jobb munká­jukat segítve ezzel elő. A felszólalások után sor került a legjobb szakszervezeti aktívák meg- jutalmazására, majd Zenkó Béla elv- társ, a KPDSZ központi vezetőségé­nek okleveleit nyújtotta át Nádi ■Gyula, Petire László, Tihanyi Zol­tán, Cseri Ferenc és Laczkó Lénárd elvtársaknak. A küldöttértekezlet befejezéseként egyhangúlag elhatározták, hogy a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók nevében táviratilag tiltakoznak _a londoni és párizsi' szerződések rati­fikálása ellen, egyben követelik a német kérdés békés rendezését,^ az európai államok kormányainak ' kö­zös megbeszélései alapján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom