Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-15 / 296. szám
Szerda, 1954. december 15. SOMOGYI NÉPLAP 3 ‘ 1*1» II ——— A nép bizalmából választott tanácsok a nép szolgálatában Szombaton megyeszerte értekezletre ültek össze az újonnan megválasztott tanácselnökök, hogy értékeljék a tanácsválasztás sikerét, s megszabják a soronlévö feladatokat. Az értekezleten jogos büszkeséggel számoltak be a tanácselnök elvtársak arról az eredményről, amelyet a nép eggyékovácsolásában, a választás idején elértek. Jó munkát végeztek az elvtársak; a járási és megyei pártós tanácsszervek elismeréssel, dicsérettel adóztak a választási győzelem hős harcosainak. Az alábbiakban a nagyatádi járás tanácselnökeinek értekezletéről számolunk be. Kölcsönös bizalom a tanács és a lakosság között nácsoknak több segítséget kell adniuk a termelőszövetkezetek megszilárdításához és fejlesztéséhez. Meg kell szüntetni az olyan állapotot, mint amilyen Mikében van. Ellentét van a tanács és a tsz vezetősége, a szövetkezet tagsága és az egyénileg dolgozó parasztság között. Ezt meg kell szüntetni és a kölcsönös segítségadás jellemezze a tsz és a tanács! viszonyát. Különösen most a zárszámadások idején kell népszerűsíteni a '^sz-ek eredményeit — mondta Porrogi elvtárs. A nagyatádi községi tanácsház nagytermében gyülekeztek a tanácselnök elvtársak, hogy meghallgassák és megvitassák Porrogi elvtársnak járási tanács elnökének beszámolóját. Az értekezleten megjelent Tóth István elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára és Sasvári Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó- bizottságának tagja is. — Községi tanácsaink a választási munkában a párt irányítása, ellenőrzése és útmutatása nyomán szép sikereket értek el — mondta beszámolójának bevezetőjében Porrogi elvtárs. — Soha eddig ilyen őszintén és bátran még nem nyilat koztatták ki a választók véleményüket a párt politikája, a tanácsok munkája iránt, mint azt a választás • előkészítésében a jelölőgyűléseken, majd a választás napján tették. Járásunkban a lakosság egyemberkénl zárkózott fel pártunk, az új szakasz politikája mögé, s bizalommal tekint az újonnan megválasztott tanácsokra. Porrogi elvtórs beszédében megdicsérte Nagykorpád, Szabás község tanácsát, amiért a jó munka eredményeként az ő községük lakossága szavazott le elsőnek a járásban. De a bírálat sem maradt el azokkal szemben, akik hibát követtek el. — Segesd és Tarany községekben jobb munkát kell végeznie a tanácsnak, s a dolgozóktól kapott bizalommal úgy éljenek, hogy az a falu javát szolgálja — mondta Porrogi ■elvtárs. Majd legfontosabb feladatként azt szabta meg, hogy a kölcsö2. Az állami fegyelem megszilárdításával kapcsolatban komoly figyelmeztetést kaptak a községi tanácsok elnökei. A nagyatádi járás bizony az utolsók \ között van megyénkben a beadási tervek teljesítésében. Az új tanácselnökökre vár az a feladat, hogy egyszer már kiküszöböljék a járásuk nevén esett csorbát. — E téren nem lehet megalkuvás, mert elsőrendű feladatunk a lakosság, a város ellátása — mondta Porrogi elvtárs. — A begyűjtés jelenlegi szakaszában pártunk és kormányunk intézkedései lehetőséget adnak arra, hogy minden hátralékot felszámoljunk és tiszta lappal kezdjük a jövő évet. Különösen a sertésbegyűjtésben és az adófizetési terv teljesítésében van teendőjük a nagyatádi járás tanácsainak. S ha azt akarják, hogy járásuk elkerüljön a szégyenteljes utolsó helyről, lelkiismeretes munkát kell végezniük. Porrogi elvtárs módszerben is segítséget adott a tanácselnököknek, megszabva egy-egy község feladatát, ismerve annak helyi adottságát. Végül a pártszervezet és a tanács közti kapcsolatról beszélt Porrogi elvtárs. — El kell vetni azt a helytelen nézetet, amely sok esetben úgy nézett ki egy-egy községben, hogy ki a dudás a csárdában: a tanácséi- nök-e, vagy a párttitkár? — mondta Porrogi elvtárs. S elmondta mindjárt azt is, hogy a tanácsok élén is kommunisták vannak és szorosan együttműködve a pártszervezettel, annak irányító, ellenőrző munkájának figyelembevételével kell megoldaniuk egy-egy feladatot, mozgósítani a tömegszervezeteket, felsorakoztatni a lakosságot a párt és, az állam mögött. Meg kell teremteni a kommunisták egységét, mert csak akkor tudnak sikereket elérni. Majd útmutatást adott Porrogi elvtárs az állandó-bizottságok, a termelési-bizottságok és a népfront-bizottságok munkájának irányítására, segítésére. A járási tanács nevében ígéretet tett, hogy a községi tanácselnök elvtársaknak minden segítséget megadnak, hogy sikerrel oldják meg a dolgozó nép javát szolgáló feladatait. Törődni kell a lakosság ügyes-bajos dolgaival A tanácselnökök felszólalása. A felszólalásokból bátor optimizmus, őszinte szó, a nép ügyes-bajos dolgának felelősségteljes intézése csendült ki. Többet keli foglalkozni a dolgozókkal! tanácselnök elvtársak a választási munkában végeztek. S egyben azt a feladatot szabta meg számukra, hogy minden erejükkel segítsék a községi pártszervezetek megerősítését, nős bizalom légkörét teremtsék meg a tanács és a lakosság között, mert csak így tudnak elérni sikereket a falu életének szépítésében, állami fegyelmének megszilárdításában. Útmutatást, jelentős segítséget kaptak munkájukhoz a tanácselnökök Porrogi elvtárstól. Ebből talán két fontos feladatot emelünk ki, amit Porrogi elvtárs ismételten hangsúlyozott: 1. a mezőgazdasági termelés fejlesztése, 2. az állami fegyelem megszilárdítása. 1. A párt és a kormány december 19-i határozatának végrehajtása, a mezőgazdasági termelés növelése minden tanácselnök elvtárs feladata kell hogy legyen — mondotta Porrogi elvtárs. — Eddigi eredményeinkkel nem nagyon dicsekedhetünk, sok hiányosság van még, amelyeknek kiküszpbölése az új tanácsok feladata lesz. A növénytermelés, állattenyésztés fellendítésére lelkesítette az elvtársakat Pdrrogi eivtárs és azt tűzte feladatul minden községi tanács elé: úgy dolgozzanak, hogy egyetlen talpalatnyi megműveletlen föld ne legyen községük határában, s virágzó állattenyésztéssel büszkélkedjenek. Az állatállomány átteleltetésére, a silózási terv teljesítésére is figyelmeztette az elnök elvtársakat.. A beszámoló e része megszabta a tanácsok feladatát a termelőszövetkezetek segítésében is. A községi taNem szabad... elhanyagolni őket. Erről beszélt Vajda János görgetegi, Pál .József nagyatádi tanácselnök. Vajda János elvtárs elmondta, hogy községük mindig az utolsó volt a járásban, de mióta megváltozott a tanács szelleme és felkeresik a dolgozókat, megszilárdult az állami fegyelem, s ma már büszkén mondhatják, hogy az első községek közé küzdötték fel magukat. Pál József elvtárs, Nagyatád új tanácselnöke szintén a felvilágosító szó eredményéről beszélt, Ö már arról számolt oe, hogy az adófizetési terv teljesítése# érdekében összehívta a pénzügyi állandó-bizottság tagjait, négy csoportot alakítottak és jájják . a dolgozó parasztokat, s felCTLágosító szavuk nyomán naponta 17—18 ezer forint adót fizetnek be a dolgozó parasztok. Andrásovits Zoltán nagykorpádi tanácselnök arról számolt be, hogy a tömegszervezetekre támaszkodva értek el szép sikereket községükben. Ezt az erőt a jövőben is kiaknázzuk .— mondta. Javasolta, hogy amikor a gazdák beadási tervfelbontását végzik, hívják meg annak a körzetnek a tanácstagját is, aki ismer1 ve a dolgozó parasztot, tanácsot tud adni. Az értekezleten felszólalt Szabó Gábor elvtárs, a járási pártbizottság első titkára is. Szabó elvtárs a JB nevében köszönetét fejezte ki azért az áldozatos munkáért, amelyet a hogy minél több dolgozó paraszt kerüljön a párt soraiba. — Úgy dolgozzanak, úgy agitáljanak az elvtársak, mint azt a választások előtt tették — mondta Szabó elvtárs. Az értekezletet Porrogi elvtárs zárta be, aki választ adott a tanácselnök élvtársak egyes kérdéseire, majd jó munkát, sok sikert kívánt nekik. Az értekezlet után az elvtársak még beszélgettek Tóth István elvtárssai és a járás vezetőivel. Többek között igen érdekesek voltak Teller Ferenc elvtársnak, Kúntelep új tanácselnökének szavai. Teller Ferenc példamutató gazda, aki jó állattenyésztő hírében is áll. Eddig nem sokat hallottak róla a járás vezetői, de most a választások idején kitűnt áldozatkész munkájával. Tanácstagnak választották meg, majd a végrehajtóbizottságba is beválasztották, s ő lett a községi tanács elnöke. Keresetlen, őszinte szavakkal mondja el, hogy ő hogyan akar dolgozni. Munkája követésre méltó: — En azt mondom, amit az igazi katona: nem előre, hanem utánam. ;— S ebben bent van az, hogy ő példát mutat, hogy a falu lakói kövessék. Igen hasznos, igen tanulságos volt az újonnan megválasztott tanácselnökök első értekezlete. S a megye dolgozói azt várják a nagyatádi járás községi tanácselnökeitől, hogy sok dicsőséget szerezzenek járásuknak, megyénknek. 0. MUNKÁBAN U J NAGYKORPÁD Az újonnan megalakult tanács tovább kívánja fejleszteni a községet. Legfontosabb a község villamosításának a terve. A tanácstagjelöltek még megválasztásuk előtt ígéretet tettek, hogy szorgalmazzák a község villamosítását. Most elérkezett az ideje, hogy adott szavukat valóraváltsák. Az új tanács felvette a kapcsolatot a megyei tanácsszervékkel és fáradozásukat eredmény koronázta. Tavaszra villanyt kap a község. A falu dolgozói társadalmi munkát ajánlottak fel, vállalták, hogy 150 villanyoszlopot maguk készítenek el. Ily- módon már tavasszal több mint 150 házban gyűl ki a villanyfény. A községi tanács tervbevette egy óvoda megépítését is. A munkálatok máris megkezdődtek. A dolgozó parasztok kocsifuvarral és munkával támogatják az építkezést, a község iparosai pedig megkezdték a szükséges felszerelés elkészítését. A DISZ-fiatalok az iskola és az óvoda udvarának fásítását végzik ugyancsak társadalmi úton. A községi tanács kezdeményezésére azt is elhatározták a dolgozók, hogy a jelenlegi kultúrház helyén — amely nem felel meg kultúrház céljára — újat építenek. Néhány roskadozó, lakhatatlan régi házat lebontanak és az így nyert építőanyagból társadalmi munkával felépítik az új kultúrházat. A községi tanács valamennyi kezdeményezést támogatja és segíti a tervek megvalósítását. TANÁCSAINK LENGYELTÓTI A lengyeltóti új községi tanács nemrégiben egészségház építtetését kezdte meg. Az új tanácstagok ily- módon kívánták valóraváltani választóiknak tett ígéreteik egyikét. A községben hiányzott az egészségház, nem volt megfelelő helyiség, ahol az orvos tanáccsal, felvilágosítással láthatta volna el a gyermekes anyákat. A bölcsőde két felesleges épületét alakították át egészségházzá. Átépítették a belső falakat, rendbehozták a padlózatot és kívülről-belülről vakolták, illetve bemeszelték az épületet. A községi tanács a szükséges anyagi fedezetet az adóprémiumból nyerte. A munkálatok láttán a község dolgozói is társadalmi segítséget ajánlottak fel. Ezen a területen különösen a kisiparosok haladtak az élen. Pintér József kőműves például a falak átépítését és a tatarozási munkálatokat teljesen díjtalanul végezte néhány társával. A dolgozók közül is számosán segédkeztek. Többek között például Vass István 60 éves egyénileg dolgozó, aki kocsifuvarral és kézi munkával járult hozzá az építkezés mielőbbi befejezéséhez. A zöldkeresztes egészségház a hét elején már el is készült, s tisztán, korszerűen felszerelve várja a dolgozókat. A héten megkezdődik már a tanácsadás, a község több mint száz gyermekes anyája, de a környékbeli községek is értékes orvosi felvilágosítást nyernek. Amit a dolgozó parasztoknak tudniuk kell A begyűjtési miniszter rendeletileg szabályozta az 1954-55. évi termelési szerződések általár^s feltételeit A begyűjtési miniszter az 1954— 1955. gazdasági évre rendeletben állapította meg a termelési szerződések általános feltételeit. A rendelet számos — az eddiginél lényegesen nagyobb — kedvezményt biztosít a termelési szerződést kötő termelő- szövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok és egyénileg dolgozó .parasztok részére. Az általános szerződési feltételek szerint a termeltető vállalat kamatmentesen előlegezi a gépi szántás díját, hitelezi az igényelt műtrágya ellenértékét, a szükséges védekezőszert. A termeltető vállalat a termelés elősegítésé érdekében művelési előleget ad. Az előleghiteleket a termés betakarítása és átadása után az elszámoláskor kamat nélkül vonják le. A. termelési szerződést kötő termelők ezenkívül még jelentős egyéb kedvezményekben is részesülnek és egyes növények után természetbeni juttatást kapnak. A szerződött' terület és ezen felül minden katasztrális hold szerződéses terület után további 0,5—2 kát. hold terület mentesül terménybeadási kötelezettség alól. Egyes növények után az állat-, tojás- és baromfibeadási kötelezettség alól a ténylegesen leszerződött terület teljesen mentesül, más növényeknél pedig a leszerződött, területre eső állat-, tojás- és baromfibeadási kötelezettségnek csak 50 százalékát kell teljesíteni. Az általános szerződési feltételek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére is igen sok, az eddiginél nagyobb kedvezményt jelentenek. Az egyes növényekre vonatkozó —: az általános szerződési feltételektől eltérő rendelkezéseket a termelési szerződések különleges feltételei és termelési előírásai tartalmazzák. A kenyérgabona-termesztés léséről szóló minisztertanácsi határozat szerint 1955-ben a termelők minden mázsa beadott kenyérgabona után tíz kiló korpát, kapnak térítés nélkül. A rendelet szerint, ha a termelő az 1955. évi kenyérgabonabeadási kötelezettségét július 1. előtt teljesíti, a korpát a. beadással egyidőben vagy legkésőbb tíz napon belül meg kell kapnia. Ha a termelő a cséplés alkalmával adja be a kenyérgabonát, vagy más cikk helyettesítéseként ad be kenyérgabonát, és a részére járó ko.rpajuttatás nem haladja meg a harminc kilót, akkor ugyancsak a beadással egyidőben, de legkésőbb tíz napon belül, meg kell kapnia a korpát. Ha viszont közvetlenül a cséplés után beadott kenyér- gabonáért 30 kilónál több korpa jár. akkor a .korpajárandóság felét, de legalább harminc kilót a beadással egyidőben, de legkésőbb a beadástól számított tíz napon belül kell kiadni a termelő részére. A fennmáradó mennyiséget 1955. december 15-tői 1956. február 28-ig kell kiadni. A 30 kilón aluli korpajárandóság kiadását 1955. szeptember 30-ig kell befejezni. A korpajárandóságot a közellátási őrlést végző malmok, azok telepei, a megyei terményforgalmi vállalatok telepei, illetve a földmű- %esszövetkezetek adják ki. A beadási hátralék fejében, beadott kenyérgabona után korpajuttatás nem jár, A begyűjtési miniszter rendelete a kenyérgabona után járó korpajuttatás kiadásáról nőveA kereskedelmi és pénzügyi dolgozók problémáiról tanácskozott a KPDSZ küldöttértekezlete A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezeti Bizottságának küldöttei értekezletre gyűltek össze folyó hó 13-án .a kaposvári Békeszálló gyönyörűen feldíszített nagytermében. A megbeszélésen jelen volt Szőke Pál elvtárs, a Megyei Pártbizottság párt és tömegszervezeti osztályának vezetője is. A kétszáznegyven résztvevő nagy érdeklődéssel hallgatta Péter József elvtársnak, a megyei KPDSZ területi bizottsága elnökének beszámolóját, mely egyaránt foglalkozott ez eddigi* eredményekkel és hibákkal. Mint mondotta, különösen jelentős eredményeket értek el a szervezés terén, ennek alapján a szakszervezeti mozgalmat sikerült nagymértékben megerősíteniük. Ugyanígy a munkaversenyek szervezése is sokat javult, ami az alaposabb felvilágosító, politikai munkának köszönhető. Sok segítséget nyújtottak ebben a területi bizottság lelkes aktívái, akiknek ezúton mondott köszönetét. A területi bizottság, valamint a járási bizottságok a párt határozatainak állandó szem előtt tartásával végezték eddigi munkájukat. Az utóbbi idő-’ bein sok vállalatnál tartottak munkavédelmi ellenőrzést, melynek során egyes helyeken még több hiányosságot tapasztaltak, így például a Balatonvidéki Üdülő és Vendéglátó Vállalatnál, valamint a Kaposvári Béke-szálló, a Kaposvári Kiskereskedelmi, továbbá az Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatok munkahelyein. Ezzel szemben a Kaposvári Terményforgalmi Vállalatot, a Tex- íiltnagykereskedelmi Vállalatot _ dicséret illeti, amiért a téli felkészülés érdekében, mindent elkövettek, hegy a dolgozók megfelelő munka- és védőruhához, védőételekhez jussanak. A területi bizottság beszámolója hangsúlyozta, hogy a téli felkészülés ezidén sokkal alaposabb és hiánytalanabb volt. mint az elmúlt években. Péter elvtárs a dolgozók egészség- védelmével és üdültetésével kapcsolatos kérdésekre is felhívta a figyelmet. Beszámolójában foglalkozott a szakszervezeti kultúrmozgalommal, amely a vitathatatlan eredmények ellenére is lehanyatlott az utóbbi időben, különösen a marcali és barcsi járásban. Példaként áhította minden kultúrcsoport elé a tabi földművesszövetkezet csoportját, amely értékes, sokoldalú kultúrmunkát végez. Habár a munkaversenyek szervezése-és irányítása megjavult, még mindig épp elég sürgős tennivaló akad ezzel kapcsolatosan. A járási szakszervezeti bizottságok, a vállalatok és földművesszövetkezetek szakszervezeti bizottságai több segítséget igényelnek. A területi bizottság versenyfelelősi funkcióját az utolsó negyedévben nem töltötték be, így a munkaversenyt csak bürokratikus módszerekkel irányították és az előbb említett szakszervezeti bizottságok magukra maradtak a megoldásra váró nehéz feladatokkal. Hogy mégis elkönyvelhettek bizonyos sikert, az kizárólag a saját érdemük. Említésre méltó a Tüzép, Mezőker és néhány földművesszövetkezet, melyek dolgozói közül igen sokan érték el a megállapított versenyszinteket, elnyerve ezzel a »kereskedelem kiváló dolgozója-« vagy a »begyűjtés kiváló dolgozója« és a »pénzügy kiváló dolgozója« kitüntető címeket. Péter elvtárs beszámolójában végül azzal foglalkozott, hogy a vállalatok és földművesszövetkezetek ügyvezetőinek az eddiginél sokkal pontosabban kell. betartaniuk a törvényes rendel- rendelkezéseket ahhoz, hogy kielégítsék a dolgozók jogos kéréseit és követeléseit. ígéretet tett arra: a területi bizottság az elkövetkező időben mindent megtesz annak érdekében, hogy a gazdasági vezetők, a dolgozók, valamint a megerősített szakszervezetek munkájával hathatósabban elősegítsék a párt és kormány határozatainak végrehajtását. Péter elvtárs beszámolóját több hozzászólás követte, melyek lényegében mind a területi bizottság munkájával foglalkoztak, főleg az elkövetett hibákat bírálva. Kifejezést adtak annak az igényüknek, miszerint a szakszervezet nyújtson minden dolgozónak nagyobb támogatást a jövőben, jobb munkájukat segítve ezzel elő. A felszólalások után sor került a legjobb szakszervezeti aktívák meg- jutalmazására, majd Zenkó Béla elv- társ, a KPDSZ központi vezetőségének okleveleit nyújtotta át Nádi ■Gyula, Petire László, Tihanyi Zoltán, Cseri Ferenc és Laczkó Lénárd elvtársaknak. A küldöttértekezlet befejezéseként egyhangúlag elhatározták, hogy a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók nevében táviratilag tiltakoznak _a londoni és párizsi' szerződések ratifikálása ellen, egyben követelik a német kérdés békés rendezését,^ az európai államok kormányainak ' közös megbeszélései alapján.