Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-12 / 294. szám

Vasárnap, 1954. december 12. SOMOGYI NÉPLAP Megyénk a mesögnstdattagfejlesztési határosat vegrehnj tusának útján Egy hét múlva, december 19-én lesz a párt és a kormány me­zőgazdaságfejlesztési határozata megjelenésének egyéves évfordulója. A Központi Vezetőség és a minisztertanács nagyjelentőségű hatá­rozatát a mi megyénk földművelői, állattenyésztői és a mezőgaz­daságot irányító szervek dolgozói, s a mezőgazdasági szakemberek is nagy lelkesedéssel fogadták. A megye minden községében, tsz-é- ben, az állami gazdaságokban, gépállomásokon, sőt szinte minden­egyes parasztcsaládnál gyorsan e’őkerült a papír és a ceruza, minden gazdálkodó ember, s mindenki, akinek a mezőgazdasághoz valamelyes köze is van, tervezgette, számítgatta, mit és hogyan kell tennie, hogy a határozatból valóság legyen. A párt és a kor­mány sokoldalú és bőkezű támogatása, a hozott mtezkedesek egész sora kedvező talajt biztosított a termelők tervezgetései — a határozat — végrehajtása számára. És most, egy év távlatából visszapillantva láthatjuk, hogy jobban, nagyobb kedvvel és ered­ményesebben dolgozott ebben az évben a falvak népe, s értünk el eredményeket a határozat valóraváltásában. Alábbi cikkeink is erről tanúskodnak: Vannak tehát eredményeink, amelyek büszkeséggel töltenek el bennünket. Sajnos azonban nem tettünk meg mindent azért, hogy a határozat végrehajtásának egyéves mérlege csak jót mutasson. Voltak olyan akadályok, s követtünk olyan hibákat, amelyek fé­kezték megyénk mezőgazdasága felvirágoztatását. A továbbiakban majd az eredmények mellett beszámolunk előrehaladásunk fék­jeiről is és megmutatjuk: a jövőben hogyan keli dolgoznunk, hogy a határozat végrehajtásában újabb és újabb eredményeket érjünk el. Több gép segítette az idén a baiatonkiliti gépállomás körzetéhez tartozó tsz-ek és egyéniek munkáját lékkai nagyobb területen, mint ta­valy. Nemcsak termelőszövetkeze­teink, hanem egyéni gazdáink is kötöttek szerződést kukoricakapá­lásra. 18 hold kisparcellán végezte el a gép a kapálást a dolgozó pa­rasztok helyett. Igen megkedvelték tsz-tagjaink a „barna gépóriást“, a kombájnt, meg a kévekötő aratógépet is. A gépállomás 562 holdon végzett aratást tsz-eknél aratógéppel és 568 holdon kombájnnal. A tsz-ék gabonavetésterületének mintegy 90 százalékát gép aratta le. Sok tsz-tagot mentettek meg a gépek a nehéz, kimerítő, fárasztó mun­kától, a kaszálástól, a maroksze­déstől és a kévék kötözésétől. Különösen figyelemreméltó, amire tavaly még nem volt példa megyénkben, hogy egyéni gazdák­nak is aratott a gép: 4 hold ga­bonát kombájnnal, 3 holdat pedig aratógéppel vágott le a kiliti gép­állomás. Ebben az évben tehát a tsz-eink és dolgozó parasztjaink megsze­rették a gépet, mert látják, hogy az ő nehéz munkájuk megkönnyí­tésére küldte a gépeket szövet­ségesük, a munkásosztály. A gép­állomás dolgozói látják és érzik, hogy munkájukat megbecsülik és tisztességesen megélhetnek kere­setükből. Ezért igyekeznek becsü­letes, jó munkát végezni, s mun­kájukkal hozzájárulni a mezőgaz­dasági termelés növeléséhez. „A gépesítés fokozásba mezőgazdasá­gunk fejlődésének kulcskérdése. Lehető­vé teszi a mezőgazdaságban — különö­sen a nagyüzemekben — a terméshoza­mok gyors növelését, a termelékenység emelését és a nehéz testimunka kikü­szöbölését“. A baiatonkiliti gépállomás egyi­ke megyénk azon gépállomásai­nak, amelyeknek ebben az évben jelentősen bővült a gépparkja. 11 drb G. 35-ös traktort, 5 traktor­ekét, 3 rendsodrót, 8 kazalozót, 6 cséplőgépet, 2 darab 30 soros ve-! tőgépet, 1 kombájnt, 2 rotációs j kapát, 1 Zetor-vontatású kultivá-j tort és 1 répakiemelőt kapott a! gépállomás az idén. A gépállomás -mostani gépeivel csaknem minden' mezőgazdasági munkafolyamatot el lehet végezni, ami azt jelenti, I hogy a nehéz testi munkát most ■ már lassan teljesen felválthatja a j gépimunka. j A kiliti gépállomáshoz tartozó tsz-ek, egyéni gazdák megszeret­ték a gépeket, szívesen veszik igénybe bármely munkához a gép- I állomás segítségét. Az elmúlt esz-j tendőkben a tsz-tagok még ide-; genkedtek attól, hogy a sok időt és munkát igénybevevő növény­ápolási munkát géppel végeztes­sék el. Ebben az évben már szí­vesen hívták a gépállomásiakat kultivátorozni. A gépállomás 780 kataszteri holdon végzett növény- j ápolást a termelőszövetkezeteknél, ebben az esztendőben, 70 száza-' Korábban teljemtették mélynanntáni tervüket a kapo^új Habiak, mint tavaly „Az őszi mélyszántást a tavasszal be­vetésre kerülő összes szántóföldeken az eddiginél korábban, lehetőleg szeptember és október hónapokban kell elvégezni, s legkésőbb november végéig be keli fejezni“. Kaposújlak dolgozó parasztjainak munkáján könnyen lemér­hető, hogy mennyire megnőtt a termelési kedvük a mezőgazdasági határozat megjelenése óta — mondja Székelyi János kaposújlaki tanácstitkár. Pártunk és kormányunk útmutatása nyomán arra törekszenek a mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésénél, hogy minél na­gyobb termést csikarjanak ki a földből. Míg a múlt évben a ku­koricaszár nagyrésze még kint állt télen is a földeken, az idén már nem igen találni ilyent a határban. Az őszi mélyszántást tavaly még decemberben sem fejezték be, az idén pedig már jó­ideje teljesítette a község az őszi mélyszántási tervét, amely mint­egy 300 k. hold. Légrádi Ferenc 11 holdas gazda, aki elsőnek fe­jezte be az őszi mezőgazdasági munkákat a községben, így véle­kedik: ,.Aki a mezőgazdasági határozat útmutatásait követi, az a saját boldogulása felé halad“. , Több mint 2 és fél millió forinttal nőtt egy év alatt az igali földművesszövetkezet áruforgalma „A város és a falu közötti egészséges áruforgalom kifejlesztése érdekében ipa_ runknak és kereskedelmi szerveinknek feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy a falui kielégítő mértékben lássák el megfelelő iparcikkekkel“. Ha valaki körülnéz az igali iöldművesszövetkezeti boltban, örömmel látja, hogy ott a polco­kon, de a kirakatban is bőven vannak különböző olyan áruk, amelyekre a falunak szüksége van. Sőt napközben kint a bolt előtt is lehet látni mezőgazdasági kis­gépeket, pl. ekét, boronát, vető­gépet, kukoricamorzsolót, kaszáló­gépet jóval többet, mint egy év­vel ezelőtt. De bő választékú áruval várja a bolt a dolgozókat most a kará­csonyi ünnepek előtt is. Van bő­ven szaloncukor, gyermekjáték, de rizsát és más közszükségleti cikket is megvásárolhatják itt helyben az igaliak. Hogy mennyivel javult az áru­ellátás, azt azon is le lehet mérni, hogy míg a múlt évben az igali földművesszövetkezet forgalma összesen 8.505.884 forint volt, ad­dig az idén 10.700.000 forintos forgalmat bonyolított le. Ez is mutatja: lényegesen javult a me­zőgazdaság, a falu dolgozói áru­ellátása. Mezőgazdaságunk egyéves fejlődésének számadataiból Megyénk gépállomásainak gép­parkja jelentős mértékben bővült ebben az esztendőben: 79 szántó­traktorral, 27 univerzál-traktorral, 26 kombájnnal, 74 cséplőgéppel és 4 aratógéppel több gép segíti a tsz-ek és a dolgozó parasztok ne­héz munkáját, mint az elmúlt év­ben. * * * Termelőszövetkezeteink közül egyre többen ismerik fel, hogy a négyzetesen vetett kukorica több termést hoz. Megyénk termelő- szövetkezetei kukoricavetéstervük mintegy 20 százalékát négyzetesen vetették el ebben az évben, ami 7676 holdat tesz ki: ez a múlt évi­nek duplája. * * * A gabonatermelés növeléséhez szükséges, hogy tsz-eink és dol­gozó parasztjaink minél több mi­nőségi vetőmagot vessenek. Me­gyénkben ebben az évben 3l4 va­gon minőségi cserevetőmagot ve­tettek el tsz-eink és egyéni gazdá­ink. * * * Dolgozó parasztjaink egyre töb­ben ismerik fel a gépi munka elő­nyeit és egyre többen veszik igénybe a gépállomás segítségét. Megyénk gépállomásai 1953. év­ben 20.910 normálholdnyi, 1954. évben pedig 43.453 normálholdnyi talajmunkát végeztek egyéni gaz­dáknak. * * * A terméshozam növelését nagy­ban elősegíti a talaj táperejének állandó fokozása. Megyénkben 1953. évben 89.851 holdat istálló­trágyáztak, ebben az évben vi­szont jelentősen nagyobb terület, 107.387 hold szántóföld termő­erejét növelték istállótrágyával. * * * A kaposvári erdőgazdaság dolgozói jó munkát végeztek az erdőtelepítésnél. Az erdőgazdaság­hoz tartozó területeken 260 hektár új erdőt telepítettek és 100 hektár erdőnkívüli fásítást végeztek el. * * * Szarvasmarhaállományunk . mi­nőségileg sokat fejlődött egy esz­tendő alatt. Míg 1953-ban 7180 darab törzskönyvezett szarvas- marhát tartottak nyilván jne- gyénkben, addig ebben az eszten­dőben 8410 darabra emelkedett a törzskönyvezett szarvasmarhák száma. * * * Dolgozó parasztjaink a téli esté­ket igyekeznek hasznosan eltölte­ni: tanulnak, bővítik szakmai tu­dásukat. Megyénkben 20 ezüst- kalászos tanfolyam indult be no­vember hónapban, ezenkívül 10 mezőgazdasági szakkört is szervez­tek a községekben, ahol a mező- gazdasági termelés fejlesztését szolgáló szaktanácsokat kapnak a tanfolyamok, szakkörök hallgatói. * * * A heterózis kukorica termelé­sétől nagyon sokáig idegenkedtek tsz-eink, egyéni gazdáink. Ami­kor meggyőződtek a heterózis ku­korica termelésének előnyéről, egyre többen foglalkoztak ennek a növénynek a termelésével. A múlt évben 447 holdon termeltek heterózis kukoricát, ebben az esz­tendőben már 700 holdon termett ez a kiváló fajtájú kukorica. * # * Dolgozó parasztjaink nagyrésze a kormányprogram előtt nem igen jutott műtrágyához, amivel földje termőerejét fokozni tudta volna. Jelentős változás történt egy év alatt ezen a területen is. 1954- ben 35.209 mázsa pétisót, 17.927 mázsa szuperfoszfátot és 3336 má­zsa kálisót használtak fel me­gyénkben. A megyei talajjavító laboratóri­um dolgozói lelkes munkát végez­tek a savanyú talajok megvizsgá­lásában. 3 község termelési bizott­ságának kérésére 976 hold legelőt, 19 község egyéni gazdáinak kéré­sére 1020 hold szántót, valamint 5 tsz-nek 100 holdnyi területét, majd 11 község egész határát, 12.663 holdat, összesen tehát 14.759 holdnyi területet vizsgál­tak meg az idén. az aranyospu^ztai béke tsz A BÚZA TERMÉSHOZAMÁNAK FOKOZÁSÁÉRT „Mezőgazdaságunk legfontosabb fel- hogy a lakosság ellátását kenyérrel, adata a gabonafélék, különösen a búza lisztfel és iésztafélékkel állandóan és terméshozamának erőteljes fokozása, bőségesen biztosítani lehessen“. A csépíési eredménylapok a nyáron megmutatták, hogy az aranyospusztai Béke tsz tagjai búzában nem tudták elérni a ter­vezett terméshozamot. 46 hold búzájuk átlagosan 7 mázsa ter­mést adott, — egy mázsával kevesebbet, mint amennyit tervez­tek. Az idén aztán jobb körülmények között vethették el a bú­zát — 4 holddal többet, mint tavaly. Ezen a tavaszon ugyanis mezőgazdászt kap >tt a tsz. Bányai József agronómus csakhamar megismerkedett a tsz gazdasági körülményeivel. Tudta, hogy a homokos talajon különös gonddal kell a búza bő termését megala­pozni. Javaslatai alapján a tsz megfelelő elővetemények után tette földbe a búza vetőmagját. Az előző évben rossz volt a talaj megmunkálása is. Most a búzaföldet a csillagfürt lebuktatása után : kétszer megszántották, jó magágyat készítettek a traktoro­sok a búzának. A tsz-tagoknak minden reménye megvan arra, hogy a mésziszapozás, istállótrágyázás és műtrágyázás mázsákban lemérhető terméstöbblettel fizet majd a jövő nyáron. Bányai elvtárs a búzaföld egy részén öt kísérleti parcellát létesített. Az első 50 kg pétisót és 50 kg szuperfoszíátot kap fejtrá­gyaként. A második parcellára fejtrágyát nem szórnak ki. A harmadik 50 kg szuperfoszfátot, a negyedik 1 mázsa, az ötödik pedig 50 kg pétisót kap a tavasszal. A jövő évi termés majd meg­mutatja, melyik parcellán terem a legtöbb búza, s ezután majd a búza egész vetésterületét eszerint műtrágyázzák. így dolgoznak a tsz tagjai a mezőgazdasági határozat megvalósításáért. Az öreg'taki gazdák hozzájárultak a váro-4 jobb hús- és zsírelfiáU&sbhoz „A mezőgazdasági termelés általános fellendítésével el kell érni, hogy a kö­vetkező években biztosítva legyen a la­kosság bőséges ellátása hússal, zsírral“. Nemcsak a fonyódi járásban, hanem az egész megyében az élenjáró községek közt emlegetik Öreglakot. A falu dolgos paraszt­jai rá is szolgálnak a megbecsü­lésre, mert elsőrendű kötelessé­güknek tartják mind a mezőgaz­dasági munkák időbeni elvégzé­sét, mind a beadási kötelezettség teljesítését. A község soha nem maradt adósa államunknak, min­dig úgy dolgoztak a gazdák, hogy a beadásra és saját szükségletük­re is elég legyen, de maradjon: szabadpiacra is a terményekből, j Ebben az esztendőben úgy gon- j dolták az öreglaki gazdák, hogy több kukoricát termelnek, így több sertést tudnak hizlalni. A község kukoricavetésterülete 1953- ban 420 hold volt, ezévben majd­nem 10 százalékkal többet, 460, holdat vetettek el kukoricával. A község határában 1050 mázsával több kukorica termett, mint ta­valy, — maradt is a gazdáknak szépen sertéshízlalásra, meg sza­badpiacra is. Amikor a kormány rendelete megjelent a hízottsertések idő előtti beadásáért megjáró kukori­cakedvezményről, sokan elhatá­rozták a községben, hogy gyorsab­ban meghízlalják és leadják ser­téseiket. A megmaradó kukorica- mennyiséggel pedig saját szük­ségletükre felhizlalhatnak egy-egy sertést. A községben 183 gazda kapott kukoricakedvezményt, vol­tak, akik 3 mázsát, 260 kilót, akik meg augusztusban adták le hízó­jukat, azok pedig 220 kilót. így csaknem négy és fél vagonnal több kukorica maradt az öreglaki dolgozó parasztok góréjában, pad­lásán, ugyanakkor a város hús- zsírellátását is elősegítették. Szép eredmények születtek a balafonújheiyi gazdaság kertészetében ..Pártunk és kormányunk halaszthatat- ' tan feladata a zöldségtermelés fejlesz­tése“. A balatonújhelyi állami gazdaság nemcsak megyeszerte, ha­nem országosan is híres a kertészeti növények termeléséről. A gazdaság jelentős mennyiségű salátát, retket, hagymát, paprikát, káposztát szállít a balatonparíi üdülőknek, a fővárosnak. 400<* holdas konyhakertészetéből 160 hold öntözéses terület, ebből 60 holdat ebben az évben törtek fel s elsőízben termeltek rajta kony­hakerti növényt. Az idén a gazdaság 4 és fél vagon karfiolt és 1 vagon retket külföldre is szállított. Dícséretreméltó munkát vé­geztek a kertészeti dolgozók, hiszen az exportált növényfélesége­ket termeltek terven felül. Különösen kitűnt Vidák Mária jó munkájával, aki 8 hónap alatt 9.6OO forintot keresett és emellett 985 forint prémiumot is kapott. Fa Mária ugyancsak jó munkát végzett a kertészetben. A gazdaság minden egyes dolgozója jó munkájával, többterme­léssel járul hozzá a mezőgazdasági határozat megvalósításához. Farkas József magyaratádi gazda megtalálta számítását az állattenyésztésben „Az állatállomány számszerű növelését elsősorban a tehénállománynál kell célul kitűzni“. Farkas József magyaratádi gaz­da’ 9 hold földjén jól gazdálkodik. Bizonyítja ezt takaros portája és szép állatállománya. Alig egy éve, hogy behatóbban kezdett foglal­kozni állattenyésztéssel. A mező- gazdasági határozat megjelenése után megerősödött az a hite, hogy érdemes több jószágot tartani. Kölcsönkért pénzen vett akkor egy tehenet; meglátta benne hoz­záértő szemmel, hogy jó fajta, lehet vele mit kezdeni. Ez a te­hén egy év alatt 6250 kg. tejet adott. Farkas gazda kihasználta a párt és kormány adta lehetősége­ket; 9000 liter tej leadására szer­ződött. Ennek fejében a szabad­tej szerződéses beadása után járó pénzen kívül állami áron 38 má­zsa’ korpát kapott. Jelenleg 4 te­hene van, nagy szakértelemmel ápolja őket. Havi bevétele tejből majdnem 4000 forint. De nemcsak tehenekkel foglal­kozik Farkas József, hanem ser- téshízlalással is, sertésbeadási kö­telezettségét már az év elején tel­jesítette, így 3 q májusi morzsolt kukoricával csökkentették takar­mánygabonabeadását. Szerződést kötött az állammal 10 db sertés hizlalására is. Ezért közel 50 ezer forintot kapott. A szorgalmas gazda munkája bőven gyümölcsözött. Most to- I vábbi tervek foglalkoztatják. Jövő j évi sertésbeadási kötelezettségét már januárban teljesíteni akarja,- újra szerződést köt tejre és ser­téshízlalásra. Ezzel segíti elő a párt és a kormány mezőgaztaság- fejlesztési határozatának megva­lósítását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom