Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-09 / 291. szám

Csütörtök, 1954. december 9. SOMOGYI NÉPLAP I Kaposvár jövőjének tervei a városi tanács ünnepélyes alakuló ülésén A kaposvári városi tanács újon­nan megválasztott tagjai hétfőn dél­után 6 órakor tartották nyilvános alakuló tanácsülésüket a Városi Színházban. Háromszáz kaposvári dolgozó jelent meg az ülésen, s megjelent a november 28-án meg­választott 96 városi tanácstag. Ott voltak a párt, a Hazafias Népfront és a megyei tanács küldöttei. A je­lenlévőket Arató János tanácstag üd­vözölte mint korelnök s röviden be­Miután az elnökség elfoglalta he­lyét, Csizmadia János javaslatot tett a 15 tagú végrehajtóbizottság meg­választására. Elsőnek Száméi Dezső tanácstag emelkedett szólásra: Mi- kecz Jáirióst, Dudás Lajost, Kerekes Andrásnét, Hajmást Mihályt és özv. Vadál Ferencnét javasolta a VB tag­jai közé. A javasoltak eddig végzett munkájáról is beszélt. Szabó József tanácstag dr. Kele­men Jánost, Kosaras Pált, Móczán Lajosnét, Laki Lászlót és Böröcz Ferencet javasolta, s elmondta, hogy milyen munkát végeztek. Ezután még Vörös József tett javaslatot: in­dítványozta, hogy Török Istvánt, Palkovics Lászlót, Csizmadia Jánost, Ignác Pált és Somogyvári. Józsefet is válasszák be a végrehajtóbizott­ság tagjai közé. A tanácsülés egyenkénti szava­zással elfogadta a javasoltakat, akik visszavonulták, hogy megvá­lasszák maguk közül a tanácselnö­köt, az elnökhelyettest és a titkárt. Amikor ai végrehajtóbizottság tagjai Ismét visszatértek, a Leánygimná­zium és a Táncsics Mihály-gimná- zium diákjai köszöntötték a tanács­Csizmadia János felszólalásában a városi tanács elc^t álló feladatokról, a város jövőjéről beszélt. Elmondta, a tanácsnak az a feladata, hogy szakadatlanul dolgozzék azért, hogy a júniusi politika szellemé­szélt a tanácsok feladatáról, majd az ülést megnyitotta. A tanácsülés résztvevői örömmel fogadták a korelnök javaslata alap­ján e tanácsülés elnökségébe válasz­tottakat: Csizmadia Jánost, a sza­badságparki általános iskola igazga­tóját, Szikszai Lászlót, a megyei párt-VB osztályvezetőjét, Hortobágyi Istvánt, a városi párt-VB első titxá- rát, Somogyvári Józsefet, Kárpáti Pálnét és Parrag Sándort. tagokat. Majd Csizmadia János nagy tapstól kísérve bejelentette, hogy a városi tanács VB-elnökének Mikecz Jánost, elnökhelyettesé­nek Dudás Lajost, VB-titkárnak Kerekes Andrásnét választotta meg a végrehajtóbizottság. A tanácsülés mindvégig lelkes hangulatban folyt le. Nagy tapssal fogadták el az állandó-bizottságokba javasoltakat.- majd Mikecz János elvtárs emelkedett szólásra. Megkö­szönte a város és a végrehajtóbizott­ság bizalmát, amiért ismét mint VB- elnök dolgozhat a köz ügyeiért. ígé­retet tett, hogy a tanács munkájá­nak megjavítására mindent el fog követni. Hornyák Mihály elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a megyei tanács hevében az újonnan' alakult városi tanácsot. Elmondta, hogy a tanács előtt az elkövetkező időben az a feladat áll, hogy a dol­gozók legteljesebb elégedettségét vívja ki munkájával, intézkedései­vel. A párt és a Hazafias Népfront ehhez segítséget nyújt — mondotta, majd sok sikert kívánt a városi ta­nács munkájához. ben egyre jobban emelhessük dolgozó népünk életszínvonalát. Beszélt a feladatokról, a város jö­vőjéről; arról, hogy új könnyűipari üzemeket létesítenek, megépül a Déldunántúli Húsüzem, 22 millió fo­rintos beruházással fejlesztik a Cu­korgyárat s 4 millió forintos beru­házással létrehozzák, a Patyolat V. Mező utcai üzemét. Fokozzák a köz­szükségleti cikkeket gyártó iparágak termelékenységét az üzemek fejlesz­tésével, s fejlesztik a kisipart is újabb iparengedélyek kiadásával, az anyagszükséglet biztosításával. A mezőgazdaság fejlesztéséről szól­va megállapította, hogy mik a fel­adatai a tanácsnak e téren. Támo­gatni kell a nagyüzemi gazdaság fej­lesztését, meg kell tanítani a dol­gozó parasztokat a legfejlettebb zoo- és agrotechnikai módszerek alkalma­zására. A húsellátás megjavítására fejleszteni kell az állattenyésztést, növelni kell a sertés- és baromfiál­lományt. Beszámolt arról, hogyan bővítik ki az áruházak, boltok há­lózatát. hogy a vendéglátóipart is fejlesztik, új szálló létesül a város­ban. A közlekedés megjavítására 8 ezer méternyi utat építenek. Megjavul a vízellátás is: 4 újabb artézi kutat furatnak. Tovább parkosítják a várost és új sporttelepet létesítenek verseny- uszodával, futball- és teniszpályával. Többipillió forintos költséggel foly­tatják a Kapos szabályozását. Uj gőzfürdő építését is tervezik, s a lakásviszonyok megjavítására már 1955-ben 76 közületi és 50 magánlakás építését kezdik meg. Csizmadia elvtárs a városi tanács programjáról szólva beszélt még az egészségügy fejlesztéséről, új nap­közi otthon, rendelők, bölcsődék lé­tesítéséről, majd a város kulturális életének megjavításáról, az oktatás fejlesztéséről. — Ha ezeket a fel­adatokat mind megvalósítják, ha si­keresen gondoskodnak a dolgozók igényeiről, kiküszöbölik a bürokrá­ciát — mondotta —, akkor a városi tanács megfelel annak a lelkesedés­nek és bizalomnak, amellyel váro­sunk dolgozói őket megválasztották. A kaposvári városi tanács nyilvá­nos alakuló ülésén résztvevők öröm­mel hallottak a tanács terveiről, s bizalommal tekintenek a tanács munkája elé. II végrehajtóbizottság megválasztása Új könnyűipari üzemek, mezógazdaságfejlesztés, jobb áruellátás, útépítés, a vízellátás megjavítása, lakásépítkezés, új sportpálya, versenyuszoda, napközi otthonok, bölcsődék létesítése — az új tanács programijában Földművesszövefkezeteink a falu jobb áruellátásáért Lesújtott az igazság­szolgáltatás keze a csaló bűnszövetkezetre Földművesszövetkezeteink új Feladatokat kaptak: felkutatva a helyi lehetőségeket, új árualapot termelő kisegítő üzemeket kell létesíteniük, melyek elősegítik a ■dolgozó parasztság jobb áruellá­tását. Nagy lendületet adtak a kise­gítő üzemek fejlesztésének a Ha­zafias Népfront tanácsi agj elölő ülései, amikor a dolgozó paraszt­ság rámutatott azokra a hiányos­ságokra, amelyek a falvak áruel­látásával kapcsolatosak. A Minisztertanács határozata alapján megyénk szövetkezetei több- százezer forintos beruházási hitelt kaptak a kisegítő üze­mek fejlesztésére. Az elmúlt évben a falusi lakos­ság hús- és zsírellátása, valamint a húsáruféleségekkel való gazdál­kodás nehézségekbe ütközött. A földművesszövetkezetek nagyrésze most felkutatta a használaton kí­vül álló sertéshizlaldákat, a ka­pott beruházási összegekkel hasz­nálható állapotba hozta azokat és ma itatóvályút és egyéb cementáru­kat készít. Létrehozunk ugyancsak Bala- tonmárián egy nádfeldolgozó és kerítésfonatgyártó üzemet is. Ezek az üzemek december közepére már termelnek. 83.000 forintos beruházással elkészül a nagybajomi kék­festő üzem téli szárító beren­dezése, ipely lehetővé teszi, hogy ezt a Somogybán oly kedvelt táj igényes kékfestő árut télen, a zord idő­járás ellenére is "gyárthassuk. A felsorolt kisegítő üzemek csak egy kis része annak, amit megyénkben a földművesszövet­kezetek már beindítottak. A kor­mányprogram megvalósítása érde­kében a szövetkezetek még több kisegítő üzemet létesítenek, hogy ezzel is hozzájáruljanak a dolgo­zó parasztság jobb áruellátásához. A lengyeltóti járásbíróság bűnszö­vetkezetben elkövetett társadalmi tulajdon sikkasztása miatt Hargitai Pál korábban somogytúrí begyűjtési megbízott, majd később nemesdédi tanácstitkárt 3 évi börtönre, Vagner József somogytúri községi adóbesze­dőt 2 évi, ifj. Komáromi Lajost, a fonyódi járási tanács pénzügyi elő­adóját és ötvös Tibort, a járási ta­nács adófelügyelőjét 4—4 évi bör­tönbüntetésre ítélte, mert ifj. Komá­romi Lajos és Ötvös Tibor, a járási tanács dolgozói ez év tavaszán So- mogytúr községben Hargitai Pá-1 ak­kori begyűjtési megbízottal és Vág- ner József .községi adóbeszedővel szövetkezve 4000 forintot fogadtak el, illetve kértek egy adózótól azért, hogy 16.069 forint adóhátralékából 14 ezer forintot töröljenek. Az adó­főkönyvből ifj. Komáromi Lajos és Ötvös Tibor törölték a hátralékot, de az igazságszolgáltatás büntető keze lesújtott rájuk. Megkapták méltó büntetésüket. Boldogan ünneplik nemzetiségeink felszabadulásuk 10. évfordulóját már híznak azok a sertések, amelyek a jövőben biztosít­ják a falu jobb hús- és zsír­ellátását. Hiánycikk falun a tetőfedő-cse­rép. A földművesszövetkezetek felkutatták a megyében azokat a lehetőségeket, amelyek cement és cserép gyártására alkalmasak. Babócsán pl. 10 éven keresztül használaton kívül voltak a mint­egy 50.000 forint értékű cement-, cserépgépek. Ezeket a gépeket a földművesszövetkezet most meg­vette és az évek óta keresett cikk hamarosan ismét megfelelő meny- nyiségben a fogyasztókhoz kerül. Most van felszerelés alatt a megye egyik legnagyobb ce- mentáruüzeme Balatonmárián, mely a fonyódi és marcali járás dolgozó parasztsá­gának megfelelő mennyiségű kút- grfirűt. kútkáyát, cementlapot, LAKÓCSA dolgozói december 5-én ünnepelték községük felszabadulásának 10. év­fordulóját. Boldogan, lelkesen ké­szültek erre a napra. Már korán reggel zenés ébresztő hangjai ser­kentették a község lakóit, majd egésznapos ünnepség kezdődött. Ezen a napon alakult meg az olva­sókör is. Vértes György, a kultűr- ház igazgatója tartotta az ünnepi beszédet. Ismertette a község mo­nográfiáját is, párhuzamot vont a múlt és a .jelen között. Délután a község országoshírű délszláv népi együttese tartott elő­adást, melyen újonnan tanult he­lyi gyűjtési táncaikkal, magyar és délszláv nótákkal és jelenetekkel szórakoztatták az ünneplő dolgozó­kat. Este tambura pendiilt, megkezdő­dött a mulatság. A nemzeti hang­szer zenéje mellett vidáman tán­coltak, kólóztak a dolgozók, boldo­gan ünnepelték felszabadulásuk 10. évfordulóját. SZÜLÖK község dolgozó népe decemljer 6-án ünnepelte felszabadulásának 10. év­fordulóját. Az ünnepélyen meleg szavakkal emlékeztek meg a köz­séget felszabadító szovjet katonák­ról. A felszabadulás óta. a többi községekhez hasonlóan. Szülök is sokat fejlődött. Bölcsődét, óvodát, gyógyszertárat kapott. Bővült az is­kola, új lakások épültek, nagyhírű nemzetiségi népi együttes alakult Ezen a. napon a csatában elhunyt felszabadító szovjet hősök emléké­re a Szabadságharcos Szövetség he­lyi csoportja megkoszorúzta a hő­sek szobrát. Az esti ünnepélyen az általános iskola felső tagozatának úttörői tánccal, énekkel, szavalatokkal szó­rakoztatták az egybegyűlt ünneplő­ket. Az ünnepély után Szülök dol­gozói színpompás tűzijátékban gyö­nyörködhettek. Ismerjük meg a termelőszövetkezet alapszabályát (V) A termelőszövetkezet működése Termelőszövetkezeteink a közös termelést az éves termelési terv alapján szervezik és végzik. E terveket tsz-eink vezetői a szak­emberek — agronómusok —’ be­vonásával készítik el; figyelembe veszik az előző évi tapasztalato­kat, a talajviszonyokat, s a vetésforgó alapján megha­tározzák, melyik földben mi­lyen növényféleséget termesz­tenek. A nagyberki Győző tsz pl. négyes vetésforgó szerint gazdálkodik. A terület egyrészén — csaknem 40 százalékán — őszi gabonát, 17 holdon tavaszi kalászost, 50 hol­don tavaszi kapást, 29 holdon pe­dig az állatállomány eltartásához szükséges takarmányt termeltek. Emellett 5 holdas öntözéses kerté­szetet is létesítettek ebben az év­ben. A betakarítás után a termelési eredmények világosan mutatják, melyik növényféleség termelésére kell különös gondot fordítani, hogy a következő évben jobb eredményt érhessenek el. Az ara­nyospusztai Béke tsz mondhat­nánk, futóhomokon gazdálkodik. Ez a talaj a rozsot megtenni, de a búza termeléséhez különös gond­dal kell hozzáfogni. Igaz ugyan, hogy éves termelési tervüket 111 százalékra teljesítették, de hol- dankénti búzatermésük egy má­zsával kevesebb volt a terv sze­rinti mennyiségnél. Ezért most ősszel csillagfürttel zöldtrágyá­zott talajba vetették a búza egy- részét. A búza vetésterülete má­sik részének minden holdja 30 mázsa mésziszapot, 150 mázsa is­tállótrágyát kapott. Úgy tervezik, hogy a tavasszal holdanként 1 má­zsa pétisóval erősitik meg a búza­vetést, két részletben: csoproso- dáskor és szárbaszökéskor. Termelőszövetkezeti tagjaink eddigi tapasztalatai bizonyítják, hogy, olyan a tsz, amilyenné azt a tagok teszik. Ez azt jelenti, hogy tsz-einkben a közös vagyon növekedése, a tagok munkaegységére jutó részesedés a jó gazdálkodás­tól függ, attól, hogy hogyan alkalmazzák a terméshozam növelésére a fejlett módszere­ket. A somogyszobi Kossuth tsz-nek van pl. egy hatholdas táblája. Éz most 800 mázsa istállótrágyát ka­pott, s takarmánynövényeket ve­tettek bele. Fejtrágyaként 50—50 kg pétisót szórnak rá holdanként, a jövő ősszel pedig 5 mázsa szu­perfoszfátot kap ez a tábla, s búza kerül bele. A gépi talajművelés — szántás, tárcsázás — mellett nagymérték­ben függ a hozam növekedése a kipróbált és jól bevált termelési eljárások meghonosításától. A ba- latonkiliti Dózsa pl. ezen az őszön minden kalászost keresztszorosan vetett, mert ennek termésfokozó hatásáról már korábban meggyő­ződtek a tsz-tagok. Ä magas termés elérésének egyik alapja: a jóminőségű vetőmag biztosítása. Tudják ezt jól az osztopárii Győ­zelem tsz tagjai, akik a legszebb, legtisztább gabonát már a cséplés után külön tárolták korszerű magtárukban vetőmag céljára. Á termelőszövetkezeti vetőség, ame­lyik valóban szívügyének tekinti a tsz jövedelmezőségének fokozá­sát, gondol az addig nem termesz­tett, de az ő talajukat szerető nö­vényféleségek meghonosítására is. A törökkoppányi Rákócziban pl. 17 holdon termeltek az idén heterózis kukoricát, amelynek holdja a háromszori kapálásért 30—30 mázsával fizetett. Álla­munk 1—1 mázsa heterózis kuko­ricáért 1,5—1,5 mázsa másfajta tengerit adott a tsz-nek, illetve ilyen arányban számították bele az államnak átadott heterózis ku­koricát a tsz kukoricabeadási kö­telezettsége teljesítésébe. A zamár- di Alkotmány tsz rizstermeléssel kísérletézett az idén, az aranyos- pusztai tsz-tagok pedig jelentősen növelték bevételüket a 10 hold ricinus termésének értékesítésé­ből. A tsz-eknek nagy segítséget adnak gépállomásaink. Fontos az, hogy a megkötött szerző­dést mindkét fél pontosan be­tartsa, s a tsz biztosítsa, hogy a traktorosok kifogásta­lan munkát végezhessenek, hogy a gépek teljes erejükkel dolgozhassanak. A termelőszövetkezetek másik fontos üzemága az állattenyésztés. A bolhói Ságvári tsz-ben pl. 42 ezer forintot jövedelmezett a ser- i téstenyésztés, a szerződéses tinó- hizlalásból pedig 34 ezer forintot vettek be. A magyaratádi Búza­kalászban a helyes takarmányo­zás, a fejlett zootechnika alkalma­zása és a magas termelőképessé­gű egyedek beállítása folytán jól pénzelhetnek a szarvasmarhate­nyésztésből. A 26 fejőstehén j mindegyike 10 liternél több tejet ! ad naponta. Itt érdem szerint kapnak abrakot a tehenek, s kö­zülük ötöt háromszor fejnek na­ponta. így a Dajka átlagos napi tej hozama 32 kg. Több tsz ezévi I termelési tervében szerepel a meglévő állomány selejtezése, ma­gasabb hozamú egyedek beszerzé­se. A somogyvári Dózsa tsz pl. 1954-re 4 darab fejőstehén vásár­lását tervezte, emellett most ősz­szel 2 heréit lovat kancára cserél­tek ki. A juhtenyésztés is nagy hasznot hajt tsz-einknek. Az osz- topáni Győzelem tsz pl. 25 ezer forintot kapott a juhok egyszeri ! megnyírásából származó gyapjú­ért. A baromfitenyésztésre is ér­demes nagyobb gondot fordí­tani termelőszövetkezeteink^ ben. A fejlett. baromfitenyésztésből nemcsak a beadási kötelezettség teljesítésére futja, hanem szabad­piacon is lehet tojást, baromfit értékesíteni. Az aranyospusztai Béke tsz tagjai is nagymértékben érezték eddig a közös baromfiállo­mány hiányát, hiszen a beadásra szánt tojást és baromfit szabad­piacon kellett megvásárolniuk,- Ennek elkerülésére elhatározták, hogy a jövő gazdasági évben kö­zös baromfifarmot létesítenek. A közös gazdálkodás eredmé- , nyességének biztosításához hozzátartozik á megfelelő tá­rolóhelyiségek, gazdasági épü­letek létesítése — elsősorban a helyi adottságok figyelembevételével, a helyi lehe­tőségek felhasználásával. A so­mogyvári Dózsa tsz pl. ebben az évben épített egy baromfiólat, egy épületet pedig Májer József kőművesük magtárrá alakított át. így ez a munka a tervezett 10 ezer forint helyett csak 1600 forintba került. A törökkoppányi Rákóczi tsz egy új major létesítéséhez kez­dett hozzá. Az 50 férőhelyes istál­ló 170 ezer forintos beruházással épül, s ennek építése még ebben az évben befejeződik. A melléküzemágak létesítése szintén nagyjelentőségű a jö­vedelem fokozása szempont­jából. Az osztopáni Győzelemnek a da­ráló, a törökkoppányi Rákóczinak a daráló és a gyapjúkártoló szép bevételt biztosít évenként. A termelőszövetkezeti vezetők fontos feladatául szabja meg az alapszabály: gondoskodjanak ar­ról, hogy a tagok közül jólképzett szakemberek: növénytermelési brigádvezetők, traktorosok, kom- bájnvezetók és munkagépkezelők, gépkocsivezetők, könyvelő és ál­latorvosi szaksegédek kerüljenek ki. Ahhoz, hogy a gyermekes anyák is résztvehessenek a közös munkában, szükséges idényböl­csődék és napközi otthonok léte­sítése. Sok tennivalójuk van tsz- vezetőinkben abban, hogy biztosítsák a tagok művelődé­sének, sportolásának és szóra­kozásának lehetőségeit és fel­tételeit. összefoglalva: az éves termelé­si tervek gondos elkészítése, azok betartása, illetve megvalósítása, az új termelési eljárások alkalma­zása, a termelés minél magasabb fokú gépesítése —. ez az alapja a termelőszövetkezetek eredményes működésének^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom