Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-05 / 288. szám

SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954. december 5. Ä njoszkvai értekezlet nyitvaliagyta az aftót a tárgyalások előtt *';f0 K r :kffismokratikus és buizsoá lapok véleménye a kikös deklaráció! • *•*•«** előtt, 1936 december 5-én faji vagy nemzeti megkülönböz­VARSÓ jkvai 4 értekezlet részvevőinek'metország újrafelfegyverzését, ha fogadta el a Szovjetek VIII. Ossz- tetés, lenézés, vagy gyűlölködés 1 ‘.>AüLaa4gyel»N«pköztársaság koz- | deklarációját. A lapok közlik a maguk a németek veszik kezükbe szövetségi Rendkívüli Kongresszu- minden megnyilvánulását. Véleménye nagy. megelégedéssel moszkvai értekezlet záróközlemé- országuk egyesítésének ügyét, sa a Szovjetunió új alkotmányát. A szovjet alkotmány megerősí­Á szocializmus országának alkotmánya Irta: K. Szóit»vjeva T izennyolc esztendővel ez- fajta egyenlő. Törvény bünteti a föladta a moszkvai eredményeit. te - ■: nyugati reakciós '.propaganda értekezlet évét, majd kommentálják az ér- ' tekezlet eredményeit. A Neues Deutschland „Felhívás ek’íírja'á Tribunal Dudu -?Wk ,megr a békére és megegyezésre“ című próbálja 1 elhállgatni az értekezlet szerkesztőségi cikkében írja: eredmértyfeitj De nem‘sikerül el- A moszkvai értekezlet rendkí- hnlhjatni a nyolc európai ország yül nagyjelentőségű az európai dekorációját, amelyet a 600 mii- kollektív biztonság biztosítására lió« kínai nép is támogat.“ ! és a német kérdés megoldása „Európa népei — írja a Glos szempontjából, pr-v.w — úgy fogadják a.moszkvai A lap leleplezi a nyugatberlini őé««éciót; mint legbensőbb tö- reakCiÓS sajtó, többek között a fekvéseik tolmáesolóját, mint Neue Zeitung című amerikai Rendkívül értékes: segítséget a né- rágalmazó koholmányait, amely ntet'itmlitarizmus ellen vívott például azt állítja, hogy a Német hatéhoz!'1 Ugyanakkor, amikor hi- Demokratikus Köztársaságban tét1 teszünk békeakaxatunk mellett létrehozták a hadsereget. A “■** mütat rá a Glos Pracy — meg- ]\jeyes Deutschland ezzel kapcso- ismételjük figyelmeztetésünket latban megjegyzi, hogy az ame- HZÖkhak, akik meg akarják bon- rUjai jap említést sem tesz tán!'a békét. Tesszük^ ezt azért, Grotewohl miniszterelnöknek arról mert békét akarunk és ismételten az éjből előterjesztett javaslatá- hangéúlyozzuk, hogy népeink bi- hogy egyezzenek meg mind a zonyosak ^erejükben és kimeríthe- kelet-, mind a nyugat-németorszá- tetlön erőforrásaikban. Minden gj rendőrség valamennyi fajtájá­ban kísérlet, amely háború ki- nak létszámát, elhelyezését és robbantására és népeink békés fegyverzetét illetően és vizsgálják munkájának megzavarására irá- rneg Németország mindkét részé- nyul, megsemmisítő visszavágás- ben a tényleges helyzetet ebben sál találkozik.'“ PRAGA. 580 Az Obrana Lidu kommentár- béke ügyére nézve komoly vészé-j Az, II Pace hallatlan fontossá-, ja arra mutat rá, hogy a jelen- fékkel terhes, az európai béke és ,gú: okmánynak nevezi a deklaráci- itatja lefelrifeafttlmenyek között, ami- biztcmság kérdésével foglalkozó ;ót, amely „erélyes és konkrét, Az alkotmány 4. cikkelye ki_ szovjet ember : f* az SSS\^a^Snní?1hiz!iáUásf0glalásrÓl tanúskodik a pári-j mondja: „Az SzSzKSz gazdasági _.A__XI?L ** a vonatkozásban. Ebben a helyzetben, amely a LONDON 1936-ig hatalmas változások tette a szovjet nép óriási vívmá­* mentek végbe a szovjet állam nyait: a munkához, a pihenéshez Az angol polgári lapok több- életében. Iparosították az orszá- való jogot. Minden szovjet em- sége vezető helyen számol be g0^ kollektivizálták a mezőgaz- bernek joga van a tanuláshoz. A az európai béke és biztonság daságot, létrehozták az új, szocia- szovjet alkotmány biztosítja a biztosításával foglalkozó ^ mosz- iista népgazdaságot, amely nem szólás-, sajtó-, gyülekezési- és fel- kvai értekezlet befejezéséről és ismeri a válságokat, a munkanél- vonulási szabadságot, az értekezleten hozott határo- küliséget 1 és a nyomort, amely j A szovjet polgároknak joguk zatokról. A The Times és a mjnden lehetőséget megad az ál- van társadalmi szervezetekben Daily Mail első helyen közli a lampolgároknak a jómódú és kul- egyesülni: szakszervezetekben, nyilatkozat^ aláírásáról szóló je- túráit élethez. j szövetkezetekben, ifjúsági- és lentéseket is. A The Times a a szovjet társadalom vezető sportegyesületekben, kulturális, Reuter irodának a moszkvai ereje a munkásosztály, amely technikai és tudományos társasá­rádió alapján közölt hírét fel- megsemmisítette a tőkés terme- gokban. A dolgozók valamennyi használva bőséges kivonatok-1“1 rendszert. A kulák kizsák- szervezetének irányító magva a , . , j manyolastol megszabadult paraszt- Szovjetunió Kommunista Partja, ban ismerteti a deklarációt. j s^g kolhozokban egyesült és meg- a dolgozók élcsapata a kommuniz- A többi lap a deklarációnak szilárdította a gazdálkodás szocia- musért vívott harcban. a párt tevékenységének legfőbb törvénye a nép javáról való gondoskodás. A z állampolgárok kötelessé­geit is megszabja a szov­csak azt a részét közli, amely lista formáját, mégj óbban meg- szerint az értekezlet részvevői erősítette szövetségét a munkás­abban az esetben, ha ratifikál- osztállyal. Az értelmiség a szocia- , . . ... hsta társadalom egyenjogú tagja­jak a párizsi egyezményeket, ként, szoros barátságban a mun- ., , , újabb intézkedésekhez folya- kásokkal és parasztokkal, bekap- al “lma,ny', ^ haza vedelme, módnak biztonságuk biztosítása csolódott az új élet építésébe. ia k.aza hata raarol es virágzásáról érdekében A lapok általában Megszilárdult a szovjet népek’val° gondoskodás minden szovjet eraeKeden. A lapok altaiaban szocializmus alanián állampolgár szent kötelessége. A tartózkodnak attól, hogy kom- j^ .g ’ soknemzetiségű szovjet Szovjetunióban nincs és nem is mentálják az értekezlet mun-^S ” SZ0Viet, lehet ellentét az áUamhatalmi káját RÓMA Az új alkotmány, amely a Szo-'sz?™ek fa neP kozot> Ahiszen cializmusnak a Szovjetunióban m!n^n hatal°m a n^e- ,+A SZ?T aratott győzelmét tükrözi, mind- # allam erofeszlte^ bé­ezeket a változásokat törvénybe kes celra: a kommunizmus epíte­sere irányul. Ezt a célt minden támogatja. pártkongresszus óta, egyezmények esetleges ratlfi-Utopját ■ ’ ££$Z ™ely utat mutatottmz iparosi­a?eto ikorok makacsul elutasítják . ( mese„ zésre Min_ {hálásával szemben“ és „ugyanak-; rendszere es a munka- __ ......... ..... . . » »ihekeszereto országok javasla- 3 , “ Z “f87 V"' fr“ L „ ... . -lőeszközök szocialista tulaidona Ez alatt a Szovjetunió ipari ter­tríáttí hegy pldják meg a legfon- "^nekelott lioraank, ^nemet^hez kor megnyitja az utat a nemzet- aikotjäk, amelyek annak ered- melése 2ft-szeresére növekedett. r ír .a _ _ . yk r7 /~\ Va í-vl 1*11 rv a! /tö/SrzlrXfzíxIlr fofl’abb európai problémákat _: szólnak a félhívás szavai, mivel közi tárgyalások és békés meg­» ebben az időben a békeszerető a Aariz^. egyezmenyek mindenek- (egyez£sek .előtt abban az esetben, országok kénytelenek megfon- gett Németországot’ fenyegetik. ; u t. rászánia maeát „ _á. vtolni hogv miiven intézkedése- Németország Újraegyesítése csakis na ^ nyugat raszanla magat a pa ;Ví?t teáySek biztonságuk biz- olyan körülmények között valósít-, rizsi egyezmények ratifikálásának ' tositásara, milyen katonai jel- h^° me& ^ elvetik Nyugat-Ne-1 elhalasztásara.“ iritézkedésekhez folyamod­Dacember 21-én ünnepi ülést tart az országgyűlés Debrecenben A Magyar Távirati Iroda jelen-■ lést ünnepi ülpsre 1954. évi de­• • - i , ... , . _ , cember hó 21. napjának délután lini demokratikus lap első oldalon A Nepkoztarsasag Elnöki Tana- \, . .... _ , klízöfte'az európai béke és bizton- csa az alkotmány 12. szakasza (2), larom orajara Debrecenbe össze­sig'kérdésével foglálfeözö J mosz- bekezdése alapján az országgyű- 'hivja. janák abban az esetben, ha az agi’osszív körök ratifikálják a pjájTÍzsi egyezményeket. ukrlin December 3-án valamennyi bér-'ti: A nyugatnémet revansiszták és a párizsi egyezmények frccrsa :u ■ A?'-öl):ihi>-főivé .6 Hl............ • i c Az Egyesült. Alarmok, Anglia és .. ^j-anciaország fcfjpmányai-,, hogy megkönnyítsék a bonni revansísztá- gyverző párizsi egyezmények' ratifikálását, az teüropai ’ Miké ' fehntáitásáiíak és megszilárdításának ••hathatós« eszközeiként reklámozzák ezeket az egyez- raéojteket.- A- nyugati- hatalmak, amelyek, elutasították a^^Sggvjetjmi^anak :azt a javaslatát, hogy teremtsék -meg, az ’ európai köliefctív biztonsági szervezetet, a jó­zan ész megcsúfolásával azt állítják, hogy a felfegy- wesóefk: Nyugat-ÍNémetország -beyonása az agresszív eskakattanti tömbbe előblbre viszi majd ... az európai (bökő ügyét. ' Kz: az alaptalan állítást maguk a nyugatnémet re- vánsisztSkj cáfolják meg. Ők természetesen odavannak a, IgJS^esedés.tőX, hiszem a párizsi egyezmények gyakor­latilag jogot adnak nekik új háború nyílt előkészíté­sére. A myugHtnémet miiitaristáfcnak eszükbe sem jut,' hogy leplezzék .igazi - kzánd&káTlkat és céljaikat. Min­den rangú és rendű' bonni személyiségek, a miniszte­rektől egészem a volt hitlerista tábornokokig egészen, hyíítam adnak hangot háborús vágyaiknak. Lássunk <^^^:jÍg^'öití®tóba^ héhányat a bonni révansiszták- ríak, .az elrftülL ivekben tett ilyen kijelemtéseiből. *«*- aJ'ODßSi * .itl.*... IF.lVk Adenauer bonni kancellár: ^r^Éaáígrié9ak:’beszéltünk -az újraegyesítésről;- Ennek nlösf ly^geí -Mostantól kezdve a keleti övezet felsza- j^itásárór ’kéjN beszélnünk«. .' * * * ­nórnet jfjiúság politikai, gazdasági és kultúra- lísó teNéSZkedés-áhez. nagyobb teret 'igyekszünk majd biztosítani.«. ' ' ?.. * * I r\'. - • THEODOR BLANK, A BONNI »BIZTONSÁGI Hivatal«; vezetője: .: : ' ■yj-r«Moslt.,r-.jnáE^ps&.^ggy. gombnyomás: kelil, s a né- vker^toei forogni kezdenek«, * * * -v'*-': ; . , ERIEDRICH MIDDELHAUVE, A SZABAD ^PíbKRATA PART ELNÖKHELYETTESE: Némeio-rs?ág, holnap meg — egész Európa«. ; . . . * * * ; ' FICANZÜOACHIM VON MERKATZ, C|HV A Német PART EGYIK VEZETŐJE: v:ao ihAz Oderán;-és- Neis?én, túli -volt német területek «ískaikításátea a» németek semmi - körülmények .között sem nyugodhatnak bele. Ezeknek a területeknek a vissáá'^SSIrkéáe a német küLpoJitika legfontosabb fei- adátá«.' ,! »jmítswi . HANS CRISTOPH SEEBOHM BONNI KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTER: »A Szudéta-vádók az elsőszülöttség jogánál fogva bennünket illet«. * * * »Németországnak újra a Maastól a Memelig kell terjednie«. * * * »Követeljük a birodálom örökös részének, ELszás^-' Lotharingiámak visszaadását«. * * * »A német Kelet nemcsak az Elbát és az Oderát, hanem Csehországot és mindazokat a földeket is ma­gában foglalja, ahol valaha németek éltek«. * * * THEODOR OBERLENDER ÄTTELEPÜLTÜGYI MINISZTER: »Fordítsuk tekintetünket Kelet felé. Ez a feladat. Fel kell szabadítani mind a német, mind a nem né­met lakosságot. Eljő az idő, amikor végre egyszers- mimdemkorra megoldjuk a 'keleti problémát«. * * * ANTON STORCH MUNKAÜGYI MINISZTER: »Az újraegyesített Németországnak magáiban kell foglalnia a Szövetségi Köztársaságon és a szovjet öve­zeten (Német Demokratikus Köztársaság) kívül az Oderán és a Neissén, túli keleti területeket és a Saar- vidékef is«. ménjeképpen, szilárdultak meg, ezenbelül a termelőészközölk ter- hogy a gazdaság kapitalista rend-1 mel®se 55-szörösére, a közszükség­szerét felszámolták, a munka- és letl cikkek termelése 12-szeresére. termelőeszközök magántulajdonát ^ d°lg°zók reálbére ma kétszer­megszüntették és az ember ember annyi’ mint 1940-ben. A munka áltál való kizsákmányolásának vé- termelékenysége a jelenlegi ötéves get vetettek“ > tervben 1950-hez képest 33 száza­A Szovjetunió politikai alapját tékkal emelkedik, a dolgozók küldötteinek szovjet- A szovjet alkotmány nagynéni­jei alkotják. „Az SzSzKSz-ben zetközi jelentősége, hogy megva- minden hatalom a város és a falu lósítja mindazt, amiről a tőkés dolgozóié, akiket a dolgozók kül- kizsákmányolás alatt szenvedő dötteinek szovjetjei képviselnek'“ dolgozó tömegek álmodhatnak. A i— mondja ki az alkotmány 3. Szovjetunió példája megmutatja, cikkelye. |hogy amit a Szovjetunióban megr A szovjet alkotmány jellemző valósítottak, más országokban is vonása a következetes demokra- me£ lehet valósítani. Ezt bizonyít- ' tizmus. Az alkotmány értelmében hogy a második világháború ' valamennyi állampolgár egyen- után a szovjet hadsereg segítsé- jogú. A szovjet ember helyzetét gével Lengyelország, Csehszlová- a társadalomban nem származása kia, Bulgária, Magyarország, Ro- vagy vagyona, hanem képességei mánia és Albánia testvéri népe is és munkája határozzák meg. j megdöntötte a burzsoá kormányo- A nők a Szovjetunióban a gaz- ^ kát és megteremtette a népi de- dasági, állami, kulturális és tár- mokratikus köztársaságot. A népi demokratikus országok­ban ma a munkásosztály vezette A . , ... ,, dolgozó tömegeké az államhata­szovjet demokrácia mely-;iom A dolgozók kezükbe vették segesen népi. Az a.lam i az gllam irányítását és eredmé- igazga asban a nép szeles tömegei n építik a szocializmust, vesznék reszt. A Szovjetunió Leg­felső Tanácsának 1347 küldöttje van, köztük munkások, parasztok ADOLF HEUSINGER VOLT HITLERISTA TÁBORNOK: FRANZ BLÜCHER ALKANCELLÁR: sadalmi élet minden területén egyenjogúak a férfiakkal. A szovjet alkotmánynak ha- talmas jelentősége van a és a szovjet értelmiség képviselői.' béke megőrzésében. A szovjet ál- Több mint egymillió tanácstag lám fennállásának első napja óta dolgozik a szovjetek állandó bi- békepolitikát folytat. A szovjet zottságaiban. Több mint kétmillió külpolitika békés elvei tükröződ- szovjet állampolgár segíti tévéké- nek a szovjet alkotmányban, nyeri az állandó bizottságok mun-j A szovjet nép szilárdan és ma- káját. ■ j gabiztosan építi a kommunista A Szovjetunió alkotmánya társadalmat s egyre újabb ki­mélységesen nemzetközi. Abból emelkedő sikereket ér el a szov- indul ki, hogy minden nemzet és jet alkotmány zászlaja alatt. SOMOGYFADSZ TlZ.ÉVE SZABAD Somogyi aj sz dolgozó par ászt j ai tégnap ünnepelték felszabadulá­suk 10. évfordulóját. Lelkesen ké­szült erre a napra a falu apraja- nagyja, Az évforduló emlékére , ; , emlékoszlonot állítottak, amely­»Ammt lesz 20 hadosztályunk, más- nyelven be- hez az an téglánként hord­szelunk majd a franciakkal«. ták össze a falu lakói. Az oszlopot a kőművesek társadalmi munká­val készítették, esőben sátor alatt dolgoztak, hogy elkészülhessen. »A Szövetségi Köztársaság a bajtársi szövetségek segítségével meg fogja valósítani Németország erősza- Az oszlopra márvány emléktáblát kos újraegyesítését«. ■ * * Hí JAKOB KAISER, AZ ÖSSZNÉMET ÜGYEK MINISZTERE: helyeztek, amely hirdeti, hogy Somogyfajsz tíz éve szabad. Az ünnepi beszédet Liszák János elv- társ,: a marcali községi tanácstit­»Emlékeztetni szeretném Önöket, hogy az egysé- _ ges Németország Németországon . kívül Ausztriát, kar mondotta. Este kulturmusor- Svájc egy részét, a Saar-vidéket és Elszász-Lotharin- , ral,, zárult a felszabadulási ünnep- giát is magában foglalja... « :;n> . , I ségi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom