Somogyi Néplap, 1954. december (11. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-29 / 307. szám

ILAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A kollektív vezetés erősebbé teszi a pártszervezetet Szeretet és béke Télen sem szunnyad a sportélet a Balaton partján A MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA SOMOGYMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 307. szám. ARA 50 FILLÉR Szerda, 1954. december 29. A Nagyatádi Fonal gyár évi munkájának mérlege (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Fonalgyár dolgo­zói határidő előtt 10 nappal, de­cember 21-én sikeresen befejez­ték az évi tervet. Az üzem jó munkájával jelentősen hozzájárult gazdasági célkitűzéseink mielőbbi megvalósításához. Az általuk ké­szített jóminőségű Lánc, Harang, Fenyő, Tömő és egyéb elnevezésű cérnákat nemcsak hazánkban, ha­nem Európa más országaiban is ismerik. Mi a titka sikereiknek? Elsősorban az, hogy a munkafo­lyamatokat kitűnően szervezték meg. Minden havi tervüket pon­tosan teljesítették. Elég megemlí­teni például a harmadik negyed­év számadatait. Az üzem ekkor 108,1 százalékra teljesítette ter­vét, 98,3 százalékos tervszerűség mellett. (Ez utóbbi országos vi­szonylatban is kiemelkedő telje­sítmény.) Az exportra készített árut már 10 nappal a határidő előtt elszállították. Hozzátehetjük azt is, hogy a külföldi vásárlók minden igényét kielégítette. Az önköltségcsökkentés terén történő erőfeszítéseik is eredménnyel jártak: 5,6 százalékkal termeltek olcsóbban, mint ahogy ezt a terv előírta. Ezekután érthető, hogy < Nagy Októberi Szocialista Fórra dalom 37. évfordulója alkalmával miért kapták meg a kitüntető Él- üzem-címet. Az év folyamán legyőzhetetlen akadályként tornyosuló nehézsé­gek közül talán a február hónapi volt a legijesztőbb. Abban az idő­ben országos viszonylatban nagy közlekedési zavarok voltak. Az anyagszállítás hosszú időn keresz­tül szünetelt, a raktári készlet pedig hamarosan elfogyott. Ve­szélybe került a terv s a pártnak tett ígéret. Azonban, mint min­den esetben, most is segítségükre sietett a párt s megtalálta a megoldást. Intézke­dése következtében 18-án már megérkezett az új áru. S hogy a tervet teljesíthessék, elhatározták, hogy éjjel-nappal dolgozni fog­nak. E4t viszont akadályozta az, hogy több üzemrész csak egy mű­szakra elegendő munkáslétszám­mal rendelkezett. Űj munkásokat nem vehettek fel, ezért a lelkes dolgozók önként vállalták a 12 órás műszakokat. A meghosszab­bított munkaidőben a kommunis­ták mindenhol példát mutattak. Különösen Gaál László elvtárs ér­demel sok-sok dicséretet, aki szer­vezett, irányított, tanácsokat adott a műszakok alatt, biztatta a törekvőket, korholta a lemaradó­kat. Váltások után sokáig benn­maradt még és mint pártvezetősé­gi tag beszélgetett a dolgozókkal, segített nekik. De kitett magáért Krafcsik elvtárs is, aki állandóan 200 százalék felett tartotta a szin­tet. Nem akart lemaradni mögöt­te Bienenfeld Aladár festő sem. Szólnunk kell Dobor Ferencről is, aki több alkalommal tartott 16 órás műszakot, de teljesítménye sohasem esett a 200 százalék alá. Ilyen nagyszerű verseny és lelkes munka a gyár történetében még sohasem volt, s minden akadályt legyőzve 102,5 százalékra teljesí­tette havi tervét akkor az üzem. Az év folyamán lezajlott mun­kaversenyek szervezésében nagy munkát végzett a párt- és a szakszervezet. A jó szervező munka eredménye, hogy az üzem dolgo­zóinak 98 százaléka szívből jövő odaadással vesz részt a verseny­ben. Az eredményeket rendszere­sen értékelik s‘ tudatják a dolgo­zókkal. Negyedévenként az igaz­gatói alapból jutalmazzák meg a legkiválóbb dolgozókat, a verse­nyek győzteseit. A munkaverseny szervezésének központja a párt­ós a szakszervezeti iroda. Itt be­szélik meg a feladatokat a párt-, a csoport- és a műszaki vezetők­kel, majd az aktívák munkahe­lyeiken beszélgetnek a dolgozók­kal az üzem mennyiségi, minősé­gi, selejt- és önköltségcsökkentési feladatairól. I Kiváló szervezési munkát vé­gez Gölöncsér József né, az Ü. B. elnöke. Igen sok dolgozóval be­szélget naponta a legfontosabb tennivalókról, így például tapasz­talt munkásokkal, munkamódsze­reik átadásának fontosságáról is. Ennek eredménye, hogy az új dol­gozók hamarosan elérÍK a 100 szá­zalékot. Munkamódszerátadásban egész évben példát mutattak a párttagok. ! Közülük is kiemelkedik Eitner Gyuláné és Gyaníts Ferencné, akik legtöbbet foglalkoznak a még tapasztalatlan fiatalokkal. Az ő segítő készségüket dicséri az is, hogy Farkas Anna és Csabai Jó­zsefeié 141, illetve 139 százalékos termelési átlagot érnek el. Ezzel felzárkóztak a legjobb dolgozók közé és nevük nem-egy alkalom­mal szerepelt már a dicsőségtáb­lán. Az üzemben igen nagy megbe­csülésnek örvendenek egyébként is a kiváló dolgozók. Mindenki szereti és becsüli őket. Számos kedvezményt és elismerést kap­nak, így például a párt- és a vál­lalatvezetőség javaslata alapján sokan részesültek lakásépítési kölcsönben. A pirosnyafckendős úttörők és a rigmusbrigád tagjai gyakran keresik fel őket munka­helyeiken, s • ilyenkor egy-egy énekkel vagy rövid műsorszám­mal köszöntik fel a kiválókat. Itt kell megemlíteni Bakai Máriát, aki eddig igen sok versenyt érté­kelt és rengeteg dolgozót köszön­tött fel egy-egy jól sikerült csasz- tuskájával. Több mint 400 csasz- tuska-szöveget írt eddig, melyek serkentenek, dicsérnek és bírál­nak, kinek-kinek érdeme szerint. A párt- és szakszervezet sokat tesz a munkakörülmények állandó javítása érdekében is. Nemrég elkészült a salakfelvonó, mely sok egészségre ártalmas munkától menti meg a kazánház dolgozóit. Felépült' az orvosi rendelő előtti várószoba, a korszerű üzemanyagraktár. Min­den dolgozó megkapta a megfele­lő munkaruhát. Az éjjeliőröknek jó meleg bundát és szőrmecsizmát osztottak ki. Ilyen körülmények között elége­dettek a fonalgyári dolgozók, s igyekeznek napról-napra jobb munkát .végezni. Tudják, hogy az új szakasz célkitűzéseiért harcolni ezerszeresen érdemes, hisz saját jólétük emelkedését, saját boldo­gulásukat segítik elő ezzel. Hoff­mann József né például házat épít. Csepeli szaktársnő pedig minden nehézség nélkül megvásárolhatta a rég óhajtott Csepel-varrógépet, mindezt jó munkájukért kapott keresetükön. A Nagyatádi Fonalgyár dolgozói öregbítsék tovább üzemük hírne­vét példamutató, jó munkával, szerezzenek a magyar iparnak mind hazánkban, mind külföldön még sok-sok dicsőséget. | fellel i népi zen A hedrehelyi népi együttes már hónapokkal ez­előtt elhatározta,* hogy zenekart alakít. A gondolat népszerűvé.vált a dolgozók között, hiszen sokan élnek a községben, akik valamilyen népi hangszeren játsza­nak. Amikor a Hazafias Népfront-bizottság szorgal­mazta a szép terv megvalósítását, egymásután jelent­keztek a dolgozók az együttes vezetőségénél. December 31-én, Szilveszterkor avatják fel a köz­ség újjáépített és kibővített kultúrházát, ekkor tartja első szereplését is az új népi zenekar. A száníódi iskolások karácsonyfaünnepélye A szántódi gyermekeknek is feledhetetlen ünnep i volt az idei karácsony. A község MNDSZ-asszonyai és Szelényi József tanító már napokkal előbb készültek a gyerekek számára rendezendő karácsonyfaünnepélyre. A várva-várt napon- aztán 80 kisfiú, kislány, szü­leikkel és a meghívott vendégekkel együt ünnepelt. Szelényi József pedagógus, Hávits Lajosné, Aranyos I Lajosné, Földesi Józsefné, Vörös Gyuláné MNDSZ-asz- I szonyok gyönyörű karácsonyfát állítottak, ők készítet- ' ték el a 80 kis ajándékcsomagot is, melynek átadása az est fénypontja volt. i Bevezetőül rövid kis műsort tartottak az általános iskolások, melyben szavalat, énekszám és népi tánc volt. Ezután került sor az ajándékcsomagok kiosztásá­ra. Olyan szép és felemelő volt ez a pár pillanat, hogy a felnőtteknek önkéntelenül könny szökött a szemébe. Azt hiszem, mindnyájan arra gondoltunk: milyen jó így, békességbe együttélnünk, s hogy ezt a mi szép életünket fenyegeti az újjáéledő német militarizmus. Ez a karácsonyfaünnepély méginkább megerősített bennünket abban, hogy nem engedjük elpusztítani szépülő életünket, békénket. Varga János, Szántód. Tiszta lappal, adósság nélkül Kaposvár adófizetői tudják, mi a kötelességük A Kaposvári Városi Tanács adóügyi dolgozói na­gyon helyesen oldották meg feladatukat, amikor nem zálogolással vagy kényszerintézkedések foganatosításá­val, hanem meggyőző népnevelőmunkával segítették elő az adófizetési terv teljesítését. Megértették a város dolgozóival, hogy az adófizetés becsületbeli kötelesség, hiszen a kormány is csak úgy tudja a dolgozók élet- színvonalát emelni, ha mindenki megadja az állam­nak azt, ami jár. A jó felvilágosító munka eredménye­képpen a tanács december 23-ig az egyenes adó bevé­teli tervét 105,3 százalékra, globális adóbevételi tervét 106,2 százalékra teljesítette. A város adófizetői túlnyomórészt pontosan befi­zették évi adójukat. A többszáz jólteljesítő közül di­cséretet érdemelnek Hajmási Mihály, Rácz János, Csa­bai János keoelhegyi, Bárány Ferenc, Hunyor Ferenc, Nagy Jenő kaposszentjakabi, Zsalakó János Kinizsi utcai lakosok, akik már év közben kifizették összes adójukat. Követendő példaképül állíthatjuk őket Bá­rány György, Sovány György, Zsalakovics Józsefné kaposszentjakabi, Borbás József Füredi utcai, Nyers László Buzsáki utcai, Horváth Imre Mátyás király ut­cai és a többi hátralékos adózó elé, akiknél nemtörő­dömség miatt tekintélyes összegű adótartozás áll fenn. A városi tanács október—november hónapokban felhívásban közölte minden adófizetővel tartozásának pontos összegét, hogy tisztán lássák, mi az, amit év végéig rendezniük kell. Azokat az adófizetőket, akik még hátralékban vannak, keressék fel az adóügyi dolgozók, beszélges­senek velük és jó népnevelőmunkával érjék el, hogy minden hátralékos fizesse be adóját. Gondos környe­zettanulmányozással állapítsák meg fizetőképességük lehetőségeit és ha hanyagságot tapasztalnak, lépjenek fel a törvény szigorával. • Meg kell értenie minden adóhátralékosnak, hogy a fizetési kötelezettség órájuk is ugyanúgy vonatkozik, mint azokra, akik becsülettel rendezték állam iránti tartozásukat, mert csak így tudjuk a júniusi progra­mot sikeresen végrehajtani. Legyen szívügye városunk minden adófizetőjének, hogy tiszta lappal, adósság nél­kül köszöntse az új esztendőt. Fiatal állattenyésztők értekezlete A Hazafias Népfront Somogymegyei Bizottsága és a DISZ Megyei Bizottság megyénk ifjúságának kezde­ményezésére december 36-án fél 9 órakor Kaposvárott a Mezőgazdasági Technikumban (Kossuth tér 2. sz.) összehívja a fiatal állattenyésztők értekezletét. Az értekezlet célja, hogy megvitassák megyénk if­júságának részvételét az állattenyésztés fejlesztésében, valamint megbeszéljék a következő év feladatait. Fia­taljaink eredményesen akarnak hozzájárulni az 1953. júniusi párthatározat megvalósításához az állattenyész­tés fejlesztése terén. Állattenyésztő szakcsoportot alakítottak a szentgáloskéri gazdak KARÁCSONY ESTE Szentgá­loskér gazdái a vendéglő felé igyekeztek. Még Sütő József 10 bálja meg. Ezután is minden év­ben silózok... — Én például sohse hallottam, i hogy a spenótban meg a sárga­holdas dolgozó paraszt is, pedig P , y £1 n ina*/!*, ah + , ’ * . j repaban annyi vitamin van — szo­ő igazán jól bent van már az idő­ben. De olyan friss a mozgása, olyan kemény a hangja, hogy sen­ki se mondaná róla, hogy 62 éves. A kocsmában össze-összekoccin- tották a poharakat, közben az lalt meg újra Sütő József. — Azt hittem, hogy a sárgarépa csak ar­ra jó, hogy a gyerek jobban tud­jon fütyülni tőle. Biró professzor azt is megmagyarázta, hogy a idei termésről meg aTésőnyári sárgarépa mennyire szükséges a jégverésről beszélaettek Aztán ma^acneveleshez. — Belenezett a _7?***f, , & * , / . poharába és sóhajtott egyet. eLojott a szó a mosonmagyarovan 1 .7 , u. *-' ■ \/n 1 rt'YYi n Lr rw ain't! útról. Rögtön felvillant Sütő Jós- i ka bácsi szeme és máris beszélni kezdett. A körül ülők: Farkas Jó­zsef, Gelencsér József, Baráth Já­nos, Hegyi bácsi, a tsz könyvelője nagy figyelemmel hallgatták, amit mondott. Elmesélte, hogy mit láttak a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasá­gi Kutató Intézet kísérleti gazda­ságában. — Tudjátok — hajolt közel a többihez — ott nem istállóban vannak a borjak. Én csak elcso­dálkoztam, hogy majdnem, telje­sen szabadban vannak a jószágok, így megedződnek. Láttuk az ita­tásos borjúnevelést is. Némelyik ember kicsit hitetlen- kedve nézett rá, de szavai hiteles­ségét megerősítette Gelencsér Já­nos is, aki szintén ott volt: látott és hallott mindent. — ügy volt bizony — erősítet­te. — És a saját szemünkkel lát­tuk, hogy mennyi takarmányt le­het megtakarítani silózással. Én már az idén is csináltam silót és ajánlom mindenkinek, hogy pró­Valamikor úgy neveltem tehe­net, hogy gazt téptem neki. Eztán silózni fogok én is __ H azajövet a vonatban arról be­szélgettek, hogy jó lenne egy ál­lattenyésztési szakcsoportot alakí­tani a községben. A másvidékiek­kel is megtárgyalták és azoknak is tetszett az ötlet... Most hirte­len ez a beszélgetés jutott eszébe Gelencsér Jánosnak.­— Alakítsunk egy egyesületet a községben — hallatszott a hangja. — Állattenyésztési szak­csoportot. AZ ASZTAL MELLETT ülők és a többiek, akik körülállták őket, hallgattak egy darabig, fontolták az ajánlatot, mert megfontolás nélkül nem akartak nekivágni semminek, aztán megszólalt vala­melyik: — Hát ez jó lenne, legalább mi is tanulhatnánk, akik nem men­tünk el. Kicsit elszéledtek, hogy aztán majd újra találkozzanak az asz­talnál. Közben egyik is, másik is e9y-egy csoport emberhez csatla­kozott és a beszélgetést az állat- tenyésztési szakcsoport alakításá­ra terelték. Tetszett a gazdáknak, amikor arról beszéltek, hogy ez a csoport majd képes lesz arra, hogy ha ross'z a bika, akkor kicse­réltesse egy jófajta apaállatra, vagy befásítják a legelőt, úgy, ahogy Mosonmagyaróvárott van. Akivel csak beszéltek, mind azt mondta, hogy tagja akar lenni a csoportnak. Visszatértek az asztalhoz és to­vább tervezgettek. — De szép eredmény lenne — szólt Gelencsér János —ha a fa­lu fejéri átlagát a jövő évben 3500 literről 4500 literre emelhetnénk! — Csak akarat kell és akkor meglesz — mondta Sütő József. Elhatározták, hogy segítséget kérnek a járási pártbizottságtól és a járási tanács mezőgazdasági osztályától. A helyi pártszerve­zettel és tanáccsal már előző nap megbeszélték és ígéretet kaptak, hogy mindenben támogatják munkájukat... ... HÉTFŐN ESTE aztán, ami­kor összegyűltek az iskolában a község nagy tenyésztési tapaszta­lattal rendelkező állattartói, elha­tározásukat tett követte. Megala­kították az állatenyésztő szakcso­portot, amelynek máris csaknem hetven tagja van. A párt és a tanács minden tá­mogatást megad a szentgáloskéri állattenyésztő stákcsoportnak, hogy szebb és jobb eredménye­ket érjen el munkájában. B. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom