Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-20 / 275. szám

Szombat, 1Ö54. november 20. SOMOGYI NÉPLAP 3 ÖT SZAKMUNKÁS „KIVÁLÓ DOLGOZÓ"-JELVÉNYT kapott a kaposvári húsipari vállalatnál A Kaposvári ’Húsipari Vállalat dol­gozói november 17-én termelési ér­tekezletre gyűltek össze. Két fon­tos napirendi pontot beszéltek meg ez alkalommal. Egyik: hogyan tél­iesítetté a vállalat a kollektív szer­ződésben foglaltakat, a másik pe­dig az anyagtakarékosságra és ön­költségcsökkentésre vonatkozó in­tézkedési terv megvitatása volt. A termelési értekezlet részvevői megállapították, hogy mind a Vál­lalat vezetői, mind a dolgozók nagy­része eleget tettek a kollektív szer­ződésben vállalt kötelezettségüknek. A Húsüzem ez évben sok minden­nel gyarapodott. A feldolgozó rész­legnél új keverő- és töltőgépet állí­tottak be, továbbá új feldolgozó he­lyiség, valamint garázs, ezenkívül új sertéshizlalda is épült. A dolgozók pedig terveik teljesítésével, jó mun­kájukkal járultak hozzá népgazda­ságunk célkitűzéseinek megvalósítá­séihoz. .) Utolsó havi tervüket 114.7 szá­zalékra teljesítették, s termelési kedvüket méginkább nö­velte a nemrég megindult válasz­tási munkaverseny. Gimes István és Farkas Kálmán csontozókat nemcsak azért emlege­tik szaktársaik nagy tisztelettel és megbecsüléssel, mert. a Húsüzem legjobb dolgozói, hanem azért is, mert az ipari tanulókkal való bá­násmódban, oktatásában is példa- mutatóak. Nagy türelemmel tanítják őket a szakma mesterfogásaira, s igyekezetüknek meg is van a lát­szata. A melléjük, valamint a leg­kiválóbb szakmunkások mellé be­osztott tanulók' máris dícséretremél- tó munkát végeznek. Farkas László, ismerést, ugyanis a Húsüzemben el­töltött egy esztendő alatt úgy elsa­játították a szakmai tudnivalókat, hogy a legszigorúbb követelmények­nek is sikerrel felelnek meg. Az ipa­ri tanulók mindnyájan örömmel és szeretettel ünnepelték türelmes, oda­adó oktatóikat ezen a termelési ér­tekezleten, melyen öt szakmunkás kapta meg a ki­váló dolgozó jelvényt: Deli Gyu­la sertésbőrfejtő, Újbányái Fe­renc sertésbőr zsírozó, Ferenczi Albert töltő, Farkas János ke­verő és Darabos Ferenc töltő. De kijutott a meleg ünneplésből annak a hat dolgozónak is, akik ez alkalommal kapták meg a sztahano­vista oklevelet. A Húsüzem dolgozói elhatározták, hogy a következő hetekben még jobb Bakony; Antal és Csenteriez Gyula 1 munkával ünnepük a város felsza érdemli meg közülük a legtöbb el- i badulásának in. évfordulóját. Fene keß János nagyjelentőségű újítása a Text Um sí rebben Fenekes János,, a Textilművek dolgozója 17. újítását adta be nemrég, s ezzel a gyár ■ egyik igen komoly problémáját oldotta meg. Köztudomású ugyanis, hogy az üzem összes gépeit, tehát a csé­vélő gépeket is a Szovjetuniótól kapta. Ennek következtében egyes alkatrészeket, mint például a csévélő gépek bakelithengereit, csak import útján lehet beszerez­ni, mivel ilyen hengereket ha­zánkban jelenleg még nem gyár­tanak, sőt javításukat sem tudták ezidáig megoldani. Ha egy bakelithenger pl. használat közben valamilyen okból kifolyólag kitörött, töb­bet nem használhatták, helyébe újat kellett tenni — ha a szükséges darab egyáltalán ren­delkezésére állt az üzemnek. Fenekes elvtárs hosszú ideig gondolkodott azon, hogy miként lehetne megjavítani a hibás ba­kelithengereket. Többféle eljárást is próbált, azonban ezek mindany- .nyiszor eredménytelenek marad­tak. De nem keseredett el a si­kertelenség láttán, hanem szívós kitartással folytatta kísérleteit. Végül is megtalálta azt az anya­got, mely a kitörölt részbe beleolvaszt­va, a henger anyagával szi­lárdan összeforr, s így a ki­törés miatt használhatatlanná vált, de minden más tekintet­ben jó bakelithengert újra fel lehet használni. A hengerek javítási költsége mi­nimális — szinte fillérekbe kerül, egy-egy darabbal azonban 150 fo­rintos értéket ad vissza a népgaz­daságnak. Fenekes elvtárs újítása igen nagy megtakarítást jelent a Tex­tilmüvek számára. Az előkalku­láció, mely csak a jelenleg raktá­ron lévő 380 darab rossz bakelit- hengerre vonatkozik, 45.000 forint hasznot, illetve megtakarítást mutat. Az utókalkuláció pedig •—, mely már a gépeken lévő hengerek ja­vítását is tartalmazza — előrelát­hatólag három-négyszeres megta­karítást fog mutatni az előkalku­lációval szemben. Az újítást — mivel az ország más üzemeiben is használják ugyanezeket a gé­peket — tapasztalatcserére több helyre elküldték. A sokszoros újító: Fenekes Já­nos javító csoportvezető 5000 fo­rint újítási díjat kap. A téli gépjavítás sikeréért Azt akarjak, hogy tovább mélyüljön a baráti kapcsolat az olvasók és a „Somogyi Néplap" között Eredményes volt a csurgói és a kaposvári sajtóankét CSURGÓ Szerkesztőségünk és kiadóhiva­talunk az utóbbi egy hónapban megyénk területén több község­ben tartott sajtóankétot azzal a céllal, hogy a lap írói és olvasói közelebb kerüljenek egymáshoz, s a baráti beszélgetések során al­kalom nyíljék a mi munkatársa­inknak, az olvasóknak, hogy a megoldásra váró problémákat megbeszéljék. Ez a cél vezetett bennünket a csütörtök esti csur­gói ankét tartásakor is,. melyet a gimnázium dísztermében tartot­tunk meg. Számszerűleg ugyan kevesen vettek részt Csurgó lakói közül a sajtóankéton, de ennek el­lenére is, igen. sok segítséget adott szer­kesztőségünk és kiadóhivata­lunk munkájának megjavítá­sához, s egyben alkalmas volt arra is, hogy csurgói olyasóink méginkább magukénak érezzék a Megyei A téli gépjavítás sikeres végrehaj- Pártbizottság lapját, a „Somogyi tása érdekében a nagyatádi gépál- . iNePlaP "°ú lornáj dolgozói versenyre hívják j A gimnázium dísztermében es- Somogy megye ‘ gépállomásait az te hét órakor gyülekeztek a meg- alábbi szempontok szerint: j hívott olcsók: dolgozó parasztok, 1. Az erő- és munkagépek javítá- i termelőszövetkezeti tagok, tanácsi sat február 28 helyett február 20-ra ! d0lg0zók, a népfront-bizottság kflfCRfta!tm miTef ; I tagjai, pedagógusok, háziasszo- újítunk fel megkopott alkatrészek-'11^- az lsko,la tanulóifjúsága kő­ből és új alkatrészeket állítunk elő izül azok- aklk mar gyermekfejjel házilag. j megszerették lapunkat. A lapunk 3. A javításra előirányzott időt iránti megbecsülést és szeretetet százalékkal csökkentjük. 4. A iavííóbrigádok munkáját na­ponta értékeljük. 5. A szakmai színvonal 'emelése érdekében a dolgozóknak hetenként kétszer előadást tartunk. 8, Termelőszövetkezeteinknek mun­kagépeik kijavításában segítséget nyújtunk. Barna József gépállomás ig., Vránics Gyula vez. mecSi., Szita Lajos ÜE-elnök. KAPOSKERESZTURON, fejezték ki azok a dolgozó parasz- ' ^an foganatja tok is, akik a szépen feldíszített | beszeh, hogy elnökségi asztal mellett az elnök­ségben foglaltak helyet. Az ankétot Kenderesi elvtárs, a csurgói községi pártbizottság titkára nyitotta meg, ismertetve az összejövetel célját, majd át­adta a szót Pócza Jánosnénak, la­punk munkatársának, aki beszá­molójában a kommunista sajtó feladataival, ezen belül a „Somo­gyi Néplap“ munkájával foglalko Ezután a megjelentek közül többen szót kértek és elmondták kívánságaikat a lappal kapcsolat­ban. Horváth János több hírt kért a vidéki sporteseményekről, majd kéréssel fordult a szerkesztőség­hez, járjon el annak érdekében, hogy a mi lapunkhoz hasonlóan az országos lapok, elsősorban a „Szabad Nép‘‘ megjelenése nap­ján és ne cSak másnap jusson el Csurgóra. Kincses Ferenc gimnáziumigaz- gátó, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke a népfront terveit ismertette. Arról , beszélt, hogy a népfront nem ígérget fe­lelőtlenül járásukban. Csurgón sem. mert ők valamennyien úgy érzik, élő lelkiismeretnek kell lennie a népfrontnak, csak így erősíthetik tovább azt a szilárd egységet, amely napjainkban ko- vácsolódott egybe. Végül elisme­rését fejezte ki afelett, hogy la­punk egyre nagyobb gondot for­dít az ifjúság hazafias nevelésé­re. őri Elek KTSZ-dolgozó, tanács­tagjelölt szívbőljövő szavakkal is­mertette, hogyan foglalkoznak a jelöltek a dolgozók ügyes-bajos problémáinak megoldásával és példaképül említette, hogy az egyik olvasónk által hiányolt Nagyváti-utcai közvilágítás ügyé­ben intézkedtek, melynek máris Befejezésül arról . , . ... zott. Beszámolójában röviden tá­! község2tfen jékoztatta a megjelenteket az új­mini egy 60 dolgozo paraszt, gyűlt J, , .. . , ,, . J i össze a választási nagygyűlésre. A sa§ technikai előállításáról is. beszámolót Szalad Irén elvtársnő, a Megyei DISZ Bizottság úttörőtitkára tartotta. A beszámoló'után több kér­dést ' tettek fel .a jelenlévők, majd barátságos megvitatták a község problémáit. A gyűlést kultúrműsorral zárták be. mindennapi életéhez hozzá­tartozik a „Somogyi Néplap“ és vállálta, hogy maga is hozzá­járul új előfizetők toborzásához. Az említett hozzászólásokon kí­vül több közérdekű probléma ve­tődött. fel, melyekre az előadó vá­laszolt. I Kenderesi elvtárs zárszavában szintén kéréssel fordult a szer­kesztőséghez, kérte, írjunk cikkeket a közérdek és az egyéni érdek szoros össze­fonódásáról. KAPOSVÁR főtiszti CJánős arra letdreiil Ugyancsak csütörtökön este tar- j Szekeres elvtárs, a DISZ Me- beszélgetés formájában tottuk meg Kaposváron is anké-' gyei Bizottság munkatársa java- * tunkat Horváth János elvtárs, a solta, hogy .az ifjúság neveléséről lap felelős szerkesztőjének előariá- szóló vitacikkeinkben szólaltassuk sa után különösen arról beszéltek meg a szülőket is. H f uszti János vagy háromszor bele­kapaszkodott a kukori­cás zsákba, de hiába: a 70 eszteifdős izmok már nem bírták. Dühösen belesodort deres baju­szába, s hosszan nézett maga elé. — Hát még ez is bosz- szantja az embert mormogta magában — nem elég a bajom. Hej, csak a fiam élne, hogy felváltana! De elpusztí­tották ... — Ráncos ar­cán két öreg könnycsepp gurult le, amint felele­venedett . benne egyik legkeserűbb emléke. \ virágba fák édes borult illata terjengett a levegőben. A mezőn üdén zöldeltek a vetések. Huszti János a fiával együtt bizakod­va serénykedett a somi határban. Burgonyát raktak. A fiú könnyedén emelgette a burgonyával telt zsákokat. — Engedje, édesapám, majd én — vette el apja elől a zsákot az izmos fiatalember. S Huszti János boldog volt, hogy van, aki segít . neki. Minden bizodalma ab­ban volt, hogy most már könnyebben elvégzi fiá­val a munkát a 17 hol­das gazdaságban. Büsz­ke volt fiára, aki piros­arcú, széleshátú, erős, egészséges fiatalember volt. Ám mire este ha­zaértek, megdöbbentő hírt hozott a postás. Ka­tonának kell mennie a fiúnak, méghozzá a há­borúba, mert ' az urak így akarták. — Nagyon vigyázz ma­gadra, édes fiam — -mondta búcsúzáskor Huszti János a fiának, mert tudta, hogy veszé­yes helyre megy a gye­rek. — Visszajövök, édes­apám — válaszolta foj­tott hangon a fiú, s gyengéden homlokon csókolta édesapját. Tel­tek, múltak a napok és hónapok, de sem levél, sem a fiú nem jött. A háború elrabolta, s hiá­ba várta Huszti János, nem jött vissza többé, aki megfogta volna he­lyette a zsákot. * * * p’s most még a ta- *** nács is megnehe­zítette a munkáját — szálltak vissza gondola­tai a múltból. — Hát ezt már nem hagyja szó nélkül, ha a miniszté­riumig kei! is menni. Besietett a konyhába, s így szólt a feleségé­hez: — Én addig nem csi­nálok itthon semmit, míg meg nem tudom, hogy miért kaptam ilyen rossz helyen földet az én jófekvésű földem he­lyett. Azt érdemiem én a somi tanácstól, amikor mindig rendesen beadó­zok, hogy ilyen »göcseji* adjanak nekem, smász- szam öreg inakkal?! — Te csak ne bántsd a tanácsot — vágott vissza az asszony. — Kiss Sándor már nem tanácselnök, aki az oka volt mindennek. — Persze, ahhoz volt lelke, hogy az én jó föl­demet betagosíttassa, de ahhoz már nem, hogy atonos minőségűt adjon vissza. De én most el­megyek 3 járási, ha kell a Megyei Tanács­hoz és ha ott sem orvo­solják a bajom, akkor a minisztériumba utazom. Rövid csend után fel­villant az asszony sze­me, s így szólt: — Tudod mit, apjuk? A múltkor, amikor ott voltam azon a gyűlésen, amelyiken a Molnár La­jos szomszédot tanács­tagnak jelöltük, azt mondták, hogy ahhoz bármilyen ügyben for­dulhatnak,’ az elintézi. — Ugyan már, hova gondolsz? — zsörtölődött Huszti János. — Van an­nak is elég dolga a 14 hold földién, nem hogy még az én dolgomat is magára vállalja! Majd elmegyek én a ... — Hát elutazgatnád az időt, amikor szántani kell? — emelte fel hang­ját Husztiné. — Ha pe­dig annyira menni akarsz, itt a községi ta­nács, menj ahhoz, ott is segítenek, hisz nem a Kiss Sándor van már ott. De jobb lesz,' ha in­kább szántani mégy, maid én elmegyek a ta­nácshoz. \ lig telt bele fél- ^ óra, Huszti János még nem is rakta le a . kocsiról az összes kuko­ricát, amikor felesége visszaérkezett. — No hát, ugye, hogy elintézi Molnár szom­széd! — mondta lelke­sedve az asszony. Ő ma­ga is azt mondja, hogy kötelessége segíteni azoknak, akik megvá­lasztották jelöltnek. Én pedig megígértem neki, bogy a jövőévi beadásba már februárban leadjuk a hízót. — Hát a hízót úgyis beadtuk volna február­ban — pislogott Huszti János, kissé restelkedve, de mégis örülve amiatt, hogy az asszonynak lett - igaza. — Talán még azt is eldicsekedted, hogy egv holddal több őszi- gabenót vetettünk, mint tavaly? — Aztán, ha el is di­csekedtem volna? ... hi­szen nem titokban csi­náltuk a vetést .— né­zett rá kissé szemrehá­nyóan az asszony. — Jól van már no — fordult el Huszti János, s akkon látta, hogy ott áll a kis mosolygósarcú unokája, aki kötényébe rakosgatta a zsákból a kukoricát. Huszti János e pilla­natban elfelejtette min­den bosszúságát. Arca felderült, amint a kis­lány hízelkedve odaszólt: — Segítek, nagyapa!... Szűcs Ferenc. az olvasók, hogy miről szeretné- j nek lapunkban olvasni. Szálkái elvtárs, a vasutas szak- szervezet elnöke kérte, közöljük lapunkban, hogy a város kulturá­lis és egyéb intézményeit mikor lehet meglátogatni, hogy a vi­dékről beutazók a városban való tartózkodásuknak szabadidejét hasznosan tölthessék el. Javasol­ta, hogy az utcai közlekedés sza­bályainak betartására hívjuk fel a j Schützenhof fér elvtárs a lap sportrovatának munkáját bírálta. Egyoldalúnak és helytelennek tartja, hogy a labdarúgással fog­lalkozunk csak részletesebben. Az a kérése, hogy a kaposvári vívó­sportról is jelentessünk meg cik­keket. Foglalkozott a sportolók magatartásával és javasolta, írjuk meg a lapban, hogyan nevelik a sportkörök sportolóikat. Az elhangzott bírálatokra és járókelők figyelmét, így megelőz- javaslatqkra az előadó adta meg hétj ük a baleseteket. Grott elvtárs a kiskereskedelmi dolgozók jogos kérését tolmácsol­ta: foglalkozzunk többet munká­jukkal, dicsérjük őket, szép ered­ményeikért, bírálj uk hibáikat. Müller elvtárs kérte, hogy a csendháborítás ellen szálljunk sík­ra a sajtó fegyverével. Horváth elvtárs, postás-dol­gozó a lakásproblémákkal va­ló rendszeres és behatóbb foglalkozást kérte a laptól. a választ, s ígérte, hogy ezeket megszívleljük, s a dolgozók kéréseinek meg­felelően tartalmasabbá, olvas­mányosabbá, s ezzel remélhe­tőleg olvasottabbá is tesszük lapunkat. A csurgói és kaposvári sajtó­ankét eredményes volt, s hű tükre annak, hogy lapunkat mindjobban megszeretik az olvasók, s hogy ez a baráti kapcsolat tovább mélyül­jön, buzdítanak bennünket, bí­rálják munkánkat. Szőke Ferenc balatonkiliti postás kézbesítő versenyre hívja a megye összes postás kézbesítőjét Balatonkiliti község termelőszö­vetkezeteinek tagsága évről évre erősödik. Ezt bizonyítja az idei zárszámadás is. Ahhoz, hogy ter­melőszövetkezeteink tovább nö­velhessék eredményeiket, az szük­séges, hogy minden tag tanuljon, fejlessze tudását. Szőke Ferenc balatonkiliti pos­tás kézbesítő éppen ezért határoz község termelőszövetkezeteinek tagsága között 50 hosszúlejáratú előfizetőt szervez a pártsajtónak, s egyben versenyre hívja a megye összes postás kézbesítőjét. Szőke elvtárs kéri megyénk va­lamennyi postás kézbesítőjét, hogy csatlakozzanak versenykihívásá­hoz. Szőke elvtárs a legfontosabb ta el, hogy jó felvilágosító mun- ! feladat megoldását tűzte ki maga kával azon lesz, hogy minél több elé. Buzdítsa vállalása követésre tsz-dolgozót győzzön meg az új- , a megye sokszáz sajtóterjesztés- ságolvasás fontosságáról. Vállalta, í ben munkálkodó postás dolgozó- hogy még ez év decemberében a ! ját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom