Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-17 / 272. szám
Szerda, 1954. november 17. SOMOGYI NÉPLAP Mikor adják már át hivatásának a siófoki gazdakört? nedves Szerkesztőség! Őszinte köszönetemet fejezem ki a siófoki gazdakörről az elmúlt hét péntekjén megjelent cikkért. Néhány nappal azelőtt jelent meg a népfront-bizottság jelentése alapján egy közlemény arról, hogy a siófoki gazdakörben milyen nagyszerűen megy minden, milyen előadásokat tartanak ott, s ezt a gazdák milyen örömmel fogadták. Amikor ezt a közleményt olvastam, nem tudtam, mit szóljak, olyan dühös lettem. Megfogadtam, hogy írásban válaszolok rá s megcáfolom a népfront-bizottság közleményét. Örülök, hogy Önök megelőztek s megírták a siófoki gazdakörről a valóságot. A gazdakör ugyanis valóban olyan, ahogy a cikkben megírták. Gazdátlan; hiába beszéltem többízben a termelési bizottság elnökével, ő kijelentette, hogy nem érdemes a gazdakörben semmit se rendezni, mert a gazdák oda nem járnak, nem tekintik a magukénak. Ez érthető is, ugyanis a földművesszövetkezet birtokába ■ vette a gazdakört és hat hét óta ott nincs más, mint esténkint kocsma, vasárnap tánc. Odavittek egy jazz-zenekart, s a zenekar tagjainak meghagyták, hogy szedjenek .háromforintos belépődíjat, s az az övék. Hat élelmezési üzemünkben nincs kultúrmunka, mert nincs kultúrhelyiség. A gazdák szívesen látták volna a színpadon a kultúrcsoportokat, melyek hajlandók is lettek volna ott szerepelni, próbálni, s az üzemek dolgozói sportösszejöveteleket tartani s ezzel is erősíteni a gazdakörben a munkás-paraszt szövetséget — ám La- diszlai földművesszövetkezeti ügyvezető kijelentette: nem engedi, hogy ők rendelkezzenek a gazdakörrel. De nem engedik a ping- pongasztalokat se bevinni a helyiségbe —. de mulatságokra szívesen átengedik a helyiségeket — nyilván azért, mert az haszonnal jár. Hát mi a gazdakör célja? A földművesszövetkezet bevételének növelése. . .? Az ÉDOSZ és a Kinizsi Sportegylet felajánlotta, hogy kultúralapjával segíti a könyvtár létesítését, adnak képeket a nagyterembe, s a takarításhoz havi 200 forinttal járulnak hozzá. Ebből sem lett semmi, mert a földművesszövetkezet kijelentette, hogy a helyiség az övé. így aztán, ahogy megírták, a siófoki gazdakör minden, csak nem gazdakör. Eddig hat hét alatt egy gazdaelőadást hirdettek, amelyen összesen két gazda jelent meg. így az előadást nem is tartották meg, a gazdák ugyanis nem hajlandók a szövetkezet által kocsmának lefoglalt helyiségbe jönni. Itt az ideje már, intézkedjenek a Somogyi Néplap cikke nyomán, hogy az .-lleték- telenek átadják valódi céljának, hivatásának a gazdakört. Hernádi János, siófoki malom. A Vaskombinát dolgozóinak kérése a Cukorgyár dolgozóihoz Örömmel olvastuk a Somogyi Néplapban, hogy városunk üzemei egymásután csatlakoztak Király Jenőné, á Textilmüvek dolgozójának versenyfelhívásához, közöttük a Kaposvári Cukorgyár dolgozói is. Hozzájuk hasonlóan, mi is szeretnénk teljesíteni, illetve túlteljesíteni tervünket. December 2-án január 12-i tervünkön akarunk dolgozni. Mind több és több répavágót, szőlőprést és egyéb mező- gazdasági kisgépet és közszükségleti cikket szeretnénk gyártani. Ehhez azonban nem elegendő a mi elhatározásunk és jó munkánk, mert öntvényeink előállításához ócskavasra van szükségünk. Épp ezért sajnálattal értesültünk arról, hogy a most folyó vasgyüjtési hónapban vasgyüjtési terveteket ti, a Cukorgyár dolgozói nem teljesítitek. Kérünk benneteket, elvtársak, segítsetek nekünk és vegyétek fel a városunk felszabadulási évfordulójának tiszteletére tett vállalástok 8. pontjaként, hogy vasgyüjtési terveteket is teljesítitek. Ezzel nagy segítséget nyújtotok nekünk, segítetek abban, hogy vállalt kötelezettségeinket teljesíteni tudjuk. Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinát dolgozói. Tanácstagjelölt MNDSZ-asszonyok ISMERJÜK MEG MEGYÉNKET HULLA E! 'Z AZ ÉRDEKES nevű község a tahi járásban van, Tabtól mintegy 8 km-re északkeletre. A községnek nagyon érdekes története van: a középkorban nagy és jelen-' íős helység, majd mintegy 300 évig puszta, s most ismét fejlődő, virágzó község. Dé menjünk sorjában. Először 1082-ben találkozunk nevével. Álékor is csak annyit tudunk róla, 'hogy létezik, ugyanis I. Lászlló király egy oklevelet ad ki, melyben a veszprémi káptalant megerősíti Lúllya birtoklásában. A következő adat csaknem 150 évvel ezután azt árulja el, hogy már nem a veszprémieké ez a birtok, hanem a székesfehérvári káptalané. Ebben az időben az akkori Viszonyokhoz mérve nagy 'helység lehetett, mert az 1237-ben készített ti- zedjegyzék szerint már plébániája volt Dulye vagy Lelya néven, amely a . somogyi főesperességhez tartozott. Plébániával pedig ebbein az időben még meglehetősen fukarkodtak. A székesfehérvári káptalan úgylátszik nem szívlelte ezt a vidéket, vagy valami rosszat cselekedhetett, ami nem tetszett a királynak, esetleg jobb birtokra akadt, mert 1288- ban ismét a veszprémi káptalan birtoka a falu. Ez is marad 1381-ig. Tudni kell, hogy ebben az időben meglehetősen gyakran cserélt gazdát a birtok: mindig az győzött, aki az erősebb volt. . ¥ ÜLLA EGYRE NÖVEKSZIK, lassan própostságot kap. 1292- hen s aztán is a develicsi vagy lul- lai prépostság gyakori szereplője az okleveleknek. A prépostságihoz monostor is tartozott, ez a mai településtől délre állott. Az erőszakoskodások, önkényeskedések napirenden voltak. Érdekes megemlíteni egy esetet, melyet I. Lajos király által a fehérvári káptalannak 1381. szeptember 17-én Vi- segrádról küldött oklevele mond e'. Benedek veszprémi püspök ugyanis panaszt-tett a királynál a következő ügy miatt: Luilán 2 birtokos volt, a püspök és Toruey-i Ugrin leszármazottá: Miklós fia, István. Az utóbbinak jobbágya: Kyral Péter a püspöki kaszálóról elvitt egy kocsirakomány szénát. Cselekedetét felfedezték és a, püspöki helytartó elkobozta a szénát és Kyral Péter négy ökrét. Az elkobzott szénát és állatokat a püspök egyik lullyai jobbágyánál: Istvánnál helyezte eí megőrzés végett. Erre Toruey Miklós fia István megmérgesedett és augusztus 20 táján néhány Lulya-i és más nemessel, familiárisaival és jobbágyával a püspök István nevű jobbágyának házába tört és erőszakosan elvette a kocsi szénát, a négy ökröt, de még István jobbágy két ökrét is. A király elrendeli, hegy bíróság elé kell állítani a megvádolt nemeseket és Kyral Pétert is. A tárgyalás november 8-á.n lett volna, azonban Miklós fia István és a megidézett Lulya-i nemesek nem jelentek meg Szécsi Miklós országbíró ítélőszéke előtt. Ezért az országbíró 'megbírságolta őket és december 9-én -ismét elrendeli, hogy álljanak a bíróság elé. Hogy mi lett az ügy kimenetele, nem tudjuk. |Z ŐZBEN MAGYARORSZÁG déli határai felé közelednek a törökök, s Galambócnál a magyar csapatok vereséget mérnek rájuk. A csatában kitűnt Rozgonyinét Zsig- mond király bőségesen megjutalmazza: néki adva többek között Lullyát is 1428-ban. A mohácsi vész utáni időben a törökök egyre nagyobb területeket hódítanak meg Somo-gyból is. Nyomukban jár a pusztulás. Amíg az 1573—74-ben készített adólajstrom Marfon Istvánná balatonszemesi kö- zépparasztasszony példamutatóan végezte mindig munkáját s teljesítette kötelezettségeit. A község dolgozói szeretik s mindenkor bizalommal fordulnak hozzá. Az asszonyok, mint az MNDSZ-szeirvezet titkárát keresik fel tanácsokért. Őt is körzetében a dolgozók tanácstagnak jelölték. Bemáld Jenőné göllei tanítónőt, ’aki 1950 óta tanácstag, ismét jelölték a választók. Az ifjúság- nevelése terén végzett jó munkájáért és az MNDSZ-ben kifejtett tevékenységéért bizalommal jelölték körzetében. Kaposvárott a Béke-utcában a választók egyik jelöltje Major Anna, Béke-utca 7. szám alatti - lakos, az OTP kaposvári fiókjának adminisztrátora. Munkahelyén és körzetében mint MNDSZ-összekötő úgy végezte munkáját, hogy a jelölőgyűlésen a dolgozók örömmel választották ta- nácstagjelödtnek. VITA AZ IFJÚSÁG NEVELÉSÉRŐL Pedagógusok és szülők felelőssége Pártunk és kormányunk legutóbbi határozatai mind azt mutatják, hogy általánosiskolai nevelésünk és általában az ifjúság nevelése mind jobban előtérbe kerül és többet foglalkozunk vele, mint a korábbi időkben. Sajnos azonban, őszintén meg kell állapítanunk, még mindig nem elég széles körben tudatosítottuk ifjúságunk nevelésének kérdését. Igen sokan nem érzik még kötelességüknek gyermekeink nevelését. Pedig mindenki nevel! Sok-sok nehézséget le tudnánk győzni, ha mindenki hozzásegítene gyermekeink neveléséhez. Tudjuk azonban azt is: gyermekeink neveléséért mi, pedagógusok és szülők vagyunk felelősek. A Somogyi Néplap november 10-i számában megjelent vitaindító cikk is erről ír. Nagyon időszerű ez a kérdés, azért mondom el véleményemet én is. Mi pedagógusok arra vagyunk hivatva, hogy igaz embereket neveljünk gyermekeinkből! Olyan embereket kell adnunk hazánknak, akik becsülettel megállják helyüket, értékelik dolgozó népünk eddigi erőfeszítéseit és tovább folytatják a harcot a boldogabb életért. Vájjon ezt a szép és nemes feladatot el tudják egyedül látni pedagógusaink? Nem! Szó sincs róla és nem is lehet elképzelni. Hogyan végezzen a pedagógus eredményes munkát, ha a gyermek mást hall és lát otthon a szülőktől, mint az iskolában tanáraitól, nevelőitől? Hogyan tudjon igaz, becsületes emberré faragni a pedagógus, ha a gyermeket úgy küldi a szülő az iskolába: „aztán, ha valamelyik tanárod bántam akar, csak rúgj belé!'“ Pedagógusaink nagy százaléka megértette és helyesen alkalmazza szocialista pedagógiánk alapelveit. Kétségtelen, hogy még sok feladatot kell megoldaniuk pedagógusainknak is. Ezek közül talán legfontosabb a szülőkkel, a szülői házzal való kapcsolat megerősítése. Gyermekeink neveléséért — mint már fent is mondottam :—; elsősorban a pedagógus és a szülő felelős. Mindkettő egyaránt felelős és nem külön-külön, kisebb vagy nagyobb mértékben. Gyermekeink jellemének kialakítása szempontjából semmi sem hat annyira bomlasztóan, mint az, ha az iskola és szülői ház nem lép fel azonos követelményekkel a gyerekkel szemben. Pedagógusainknak többet kell foglalkozniuk a szülői házfal is! Meg kell teremteni azt a baráti légkört, ami szülő és pedagógus között feltétlen szükséges ahhoz, hogy gyermekeinkből olyan embert faragjunk, akire mindnyájan büszkén tekinthetünk fel. A szülőknek pedig többet kell érdeklődniük gyermekeik felől. Ne szé- gyeljenek tanácsot kérni és elmondani problémájukat gyermekeik nevelésével kapcsolatosan. Ne legyen egyetlen egy szülő sem engedékeny és felelőtlen gyermekével szemben! Ha az iskola törTöbbet kell törődnünk Igen! Nemcsak nekem, Neked, hanem mindnyájunknak. Számtalan sok lehetőségünk van arra, hogy gyermekeink szórakozását megfelelő körülmények között biztosítsuk. A DISZ és Úttörő-szervezetünk tág lehetőséget biztosít gyermekeink iskolán kívüli neveléséhez. A szülők legyenek nagyobb bizalommal, adjanak még vényei megtiltanak valamit, akkor azt a szülő is tartassa be! Néhány héttel ezelőtt Újhelyi elvtárs „Az első lopás és ami utána jön“ c. cikkében nagyon igazat ír. De ha a Márton Gyurkák, Gulyás Jóskák szülei lelkiismeretesebben, alaposabban megnézték volna, hogy gyermekeik hová járnak, kikkel találkoznak, akkor nem hiszem, hogy lopott töltőtoll, bőrtok, rézsúly, cigaretta került volna elő zsebükből, gyermekeink nevelésével! több segítséget ehhez a munkához is és akkor biztos, hogy gyermekeink nagy százaléka megtalálja kedve szerinti szórakozását, elfoglaltságát. Én is igy fejezem1 be: Érdemes elgondolkodni: mi lenne, ha mindannyian komoly felelősséget éreznénk gyermekeink neveléséért. .. ? Kacsányi Ferenc szerint Lullyám 49 ház. voll, addig J 1580-ban, 6 év múlva, már csak 34 j a házak száma. 1609-ben pedig már j csak puszta és az is marad több mint 300 évig és Torvaj a községhez tartozik. A pusztának is kicsiny !. településről nincs is adatunk 1907-ig, i csupán a földbirtokosok neveit em- ! Ütik meg a feljegyzések. "1997-BEN a Perczel-család tu- lajdonát képező Lulla-pusz- tát és Csillagmajort parcellázás útján* eladták. A vevők legnagyobbrészt nem lullaiak, hanem különböző helyekről költözködtek ide még 1907 telén szekérrel. Gyönkről érkeztek legtöbben: 11 család, aztán Varsádról, Lajoskomáromból, Balaton- endrédről, Kárából, Somogydöröc kéről. Óbudavárról, összesen 24 család, akik 1200 kh földet vásároltak meg 20 éves törlesztésre. Akik a régi lullaiak közül cselédek maradtak: itovábbvándoroltak. Teljesen kicserélődött Lulla lakossága. Lulla régi települése nem felelt meg az új telepesek igényeinek. A pusztai épületeket lebontották és tőle délre kb. 2 km távolságra új falut létesítettek. Ezzel közelebb ke- 1 rültek Torvajhoz is, ahova közigazgatásilag tartoztak. A mai Kisecseny- be is úi telepesek jöttek, főként Eosenyből. Régi falujukról nevezték el új lakóhelyüket is. Lulla— Szöllőhegyen is lakott 32 család, akik összesen 100 kh földet bírtak. Télen erdei munkával, nyáron pedig részes aratóként keresték kenyerüket. A hárem település létrejötte után már az iskolaépítés gondolatával is foglalkoztak. Ez azonban az első világháború alatt a háttérbe szorult Közben megindult a községgé alakulásért vívott harc ás. 1922-ben mozgalom indult a három helység egy községgé való egyesítésére. Ezt azzal utasították el, hogy nincs külön iskolájuk. 1925-ben az evangélikus családok külön leányegyházat alapítottak és 200 millió koronáért (16.000 pengő) iskolát építettek. Az első tanító Spisák Henrik volt. Ebbe az iskolába azonban a katolikus 'gyermekek nem járhattak. Ezért a tihanyi apátság segítségéve1- új iskolát nyitottak 1940-ben. A katolikusok első tanítója Káldi János volt. Az új lakók a 30 éves együttlakás ideje alatt egyre inkább ö.sszeková- csolódtak. 1938-iban ismét megkísérelték, hogy önálló községgé alakuljon a három település. Most sem sikerült. A FELSZABADULÄS azonban -‘®- lehetőséget adott minden törekvés valóraválásához. Az e’ső tevékenység: a földosztó bizottság megalakítása volt. Mivel Luilán már nem volt föld (1907-es parcellázás!), a tihanyi apátság Balatonendréd község határában lévő birtokából osztottak ki 100 kh földet a nincstelen lakosok között. 1947-ben ismét a régi problémát hozták elő: önálló község legyen Lulla. És most teljesült, a vágy, amiért régen hiába könyörögtek. A belügyminisztérium 1947 decerp.berében kelt rendelete kimondja: 1948. január 1-től Lulla-puszta, Kisecseny, Szöliőshegy. Jaba-puszta »-Lulla« néven önálló község! Az egyesített község tehát ismét megindulhatott a fejlődés útján, hogy elérje régi-hírű dicsőségét. Jaba-puszta vol t. cselédei lebontották a volt cselédlakásokat ás a régi puszta helyére 25 új lakóházat építettek — most már maguknak! Eleinte minden gazdasági felszerelés nélkül dolgoztak a volt cselédek, de a lelkesedés és munkaszeretet-minden hiányt pótolt. 1952 februárjában 13 család megalakította az TJj Élet termelőszövetkezeti csoportot. Ősszel újabb 10 családdal erősödött a csoport, de 1953 őszén 17-en kiléptek, hogy egyénileg próbálják meg a boldogulást. A község kulturális életében is döntő változást .hozott a felszabadulás. A hároméves tervben telefont kapott a község és sportpályát, kultúrtermet létesítettek. Azóta rendszeresek a kultúrműsorok. Az ifjúság szórakozására gramofon, asztalitenisz, labdarúgó- és röp.liabdiafelszere- lés áll rendelkezésére. 1953 novemberében 256 kötetes könyvtárat kapott a község, amit a múlt nyáron 299 kötetre egészítettek ki. A község dolgozói élnek is a lehetőségekkel. Az olvasók átlagos száma 50, de a téli hónapokban ennél sokkal több. A MEGALAKULT Hazafias Népfront-bizottságinak azonban még igen sok a tennivalója. A puszta mindenütt elhanyagolt voú. Nekik most fel kell .emelniük új községüket a többi régi 'község színvonalára. Programmjuk azt mutatja, hogy felismerték ezt a feladatukat is. A többi között a következőket határozták el: 1. A község belterületén 1 km-es szakaszon járdát kell építeni, főként társadalmi munkával. 2. A község belterületén lévő járhatatlan utakat meg kell javítani, illetőleg új utakat kell nyitni. 3. A selyemhernyótenyésztés fellendítése érdekében 2 km-es útszakaszt eperfával ültetnek be. 4. A sportpálya mellé társadalmi munkával atlétikai pályát építenek. 5. A Jaba-patak árkát kitisztítják, hogy a takarmányt megmentsék az eliszaposodástól. 6. A községben továbbfejlesztik a törzskönyvezést. 7. Uj, korszerű orvosi rendelőt rendeznek be. 8. A meglévő kultúrotthon mellé veíítőíülkét építenek és ezzel növelik a nézőtér befogadóképességét. 'Ij’ZEK AZOK a legfontosabb feladatok, -melyeket meg akar valósítani a Hazafias Népfront 1-ullai bizottsága. Ezek megvalósításával kívánják községüket közelebb hozni a többihez, hogy majd a következő feladatok megvalósításával- teljesen felzárkózzanak hozzájuk és méltó legyen a község régi nagyságának híréhez. Máj Henrik és Körösi János: »Luila monográfiája« és más források alapján összeállította: Várkonyi Imre,