Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-11 / 267. szám

Csütörtök, 1954. november 11. SOMOGYI NÉPLAP 3 A lakócsai népfron!bizottság a község lakóinak szebb életéért munkálkodik A félszabadulás utáni fejlődés a drávamenti községekben, így többek között Lakócsán is, igen szembetűnő. Az itt élő délszláv lakosság a múltban kétszeres el­nyomás alatt szenvedett, gondosan távoltartottak tőlük minden fejlő­dési lehetőséget. Az elmúlt tíz év során azon­ban gyökeres változás történt Lakócsán. ft Az alkotmány biztosította a nem­zetiségiek számára is az egyen­jogúságot és soha nem látott fej­lődés vette kezdetét. Az elmúlt években 180 lakócsai házban gyulladt villanyfény. Míg a múltban csupán a jegyzőnek és ’ két-három nagygazdának volt rádiója, jelenleg kétszázhatvan rádió szól a községben. A falube­lieknek közel 10 km-t kellett an­nakidején gyalogolniok, hogy állo­máshoz jussanak, most pedig rendszéres autóbuszjárat köti őket Össze a hálózattal. Ezenkívül mo­zit, könyvtárat és közkutat kapott a község. A legszebb eredménynek azon­ban a kultúrház bizonyult. A régi, roskadozó szerzeteskolostort kul- túrházzá alakították át. Rendbe­hozták, újjávarázsolták az épüle­tet és ma tágas, beépített színpad­dal felszerelt díszterem, olvasóte­rem, társalgó és játékszoba segíti elő a művelődést, szórakozást. A ^Hazafias Népfront községi bizottsága a községbeliek kezde­ményezésére most elhatározta, hogy a kultúrház köré parkot léte­sít. A mintegy három holdnyi terü­letet máris rendbehozták, kiegyen­gették és megkezdték az előkészí­tő munkálatokat. Különösen a megyeszerte ismert kultúrcsoport tagjai végeznek lelkes munkát, de a község dolgozói is jelentős részt vállalnak a parkosításból. Játszóteret, szabadtéri színpa­dot is készítenek a park kö­zepén, ugyanakkor a sétány mögött lab­dajátékpályát létesítenek. A népfront-bizottság ezzel pár­huzamosan célul tűzte ki a kultúr­csoport fejlesztését is. Az elmúlt hetekben alakult meg a délszláv ének- és tánccsoport is. Az ilymódon kibővült országos­hírű lakócsai népi együttes új, gazdag népi hagyományokat fel­elevenítő műsorral készülhet a tanácsválasztásra. A község dolgozói a népfront­bizottság javaslatára elhatározták azt is, hogy mintegy hat kilométer hosszú dülő- utat rendbehoznak és az át­mentét fásítják, továbbá le­csapolják a község melletti mocsaras árterületet, amely mintegy 25 ház lakóinak egészségét veszélyezteti, ugyanak­kor a legelőt is megfertőzi. Máris megjkezdték az árkok ásását, ame­lyek a patak mocsaras, lápos ár­területéről levezetik a vizet. A lakócsai népfront-bizottság a község lakói életének szebbé, kultúráltabbá válásáért küzd. Pél­dája követésre méltó. Értékes jutalmat kapnak a silózásí versenyben legjobb eredményt elérő DISZ-szervezetek A DISZ Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága értékelte a megye DISZ- szervezeteinek a silózásí verseny­ben elért eredményeit. Felhívja a DISZ-szervezeteket, a megye ifjú­ságát, hogy. szélesítsék tovább a silózásí versenyt. A DISZ Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a legjobb eredrhényt elérő DlSZ-szervezete- ket jutalomban részesíti. I. díj 1500, II. díj 1000, III. díj 500 forint értékű kultúr- és sport- felszerelés. Megyei DISZ-bizottság Megyei Tanács VB Aki a nép vagyona ellen vét, eléri a méltó büntetés L ,í t * v i A megyei pártaktíva ülés beszá­molója foglalkozott a lengyeltóti gépállomáson történt hanyag, lelki- ismeretlen anyagkezeléssel, a nép vagyonának eltulajdonításával. Eb­ben aZ ügyben szereplő személyek ellen november 5-én a lengyeltóti já­rásbíróság meghozta a kemény, de Igazságos ítéletét. Vegyük sorjába, mi is történt tu­lajdonképpen a lengyeltóti gépállo­máson, hogy jutott a megye legjobb főgépészének hitt Nyirádi Sándor és társad a vádlottak padjára.. Cséplés közepén jártunk a lengyel­tóti gépállomás körzetében, amikor Táska, Balatonlelle, Szöllősgyörök községben álltak a gépállomás csép­lőgépei. A dolgozó parasztok mér­gelődtek, szidták a gépállomást, a rossz gépeket. Lengyeltótiban is be­széltek a hibákról, felhívták a járási pártbizottság figyelmét: »nem cso­dálatos dolog, hogy nem mennek jól a cséplőgépek, hisz a gépállomáson sok fekete munka folyt ahelyett, hogy a cséplőgépeket javították vol­na jó meg«. A pártbizottság felhívta a megyei gépállomási igazgatóság fi­gyelmét és vizsgálatot kért a len­gyeltóti gépállomáson. Hogy miért kellett figyelmeztetni a megyei igaz­gatóságot, miért nem vette már előbb észre a hibákat, ezt csak ők tudják. A vizsgálat megindult és súlyos hibákat hozott felszínre. Nyirádi Sándor főgépész tudtával és beleegyezésével 4 ezer forint ér­tékben megjavították a gépállomás’ műhelyében, munkaidő alatt, részben a gépállomás anyagával a földmű­vesszövetkezet motorkerékpárját. Ezenkívül még számos feketemunkát vállaltak el, amelyet Adroki István végzett el és vette fel érte a pénzt. A gépállomás dolgozói látták, hogy mi történik a műhelyben, s többen vérszemet kaptak. Berdár József raktáros ruhát, petróleumot, festé­ket, deszkát tulajdonított el és anyagutalványokat hamisított, hogy e mesterkedését leplezze. Az aszta­losok is végeztek »némi magánmun­kálatokat« a rendes munkaidő alatt a gépállomás műhelyében. »Ismeret­len személyek« — de a gépállomá­son dolgoztak — lopták a festék­anyagot, szerszámot, bomlasztották a munkafegyelmet, herdálták a nép vagyonát. Előfordult olyan eset, hogy az így elveszett vagy ellopott anyagok pót­lására 65 kg festékfelhasználást szá­moltak el egy cséplőgépre. Ha ezt elfogadnánk, azt jelentené, hogy minden négyzetméternyi területre 1 és fél kg festéket kentek volna fel, amely teljesen lehetetlen. Nagy hiány volt a deszkánál: erre Berdár József 4 szál deszkát szem­rebbenés nélkül félköbméter desz­kának írt be és számolt el. Berdár odáig ment a jószívűség­ben, hogy komájának, Tulá Ferenc­nek traktoros ruhát ajándékozott, pedig nincs is szerződésben a gép­állomással, így részére a munkatör­vény a lengyeltóti gépállomás szám­lájára ezt nem is biztosítja. A gépállomás becsületes dolgozói aggódva figyelték, hogy mi történik, meddig tűrik ezt a felsőbb szervek?' Lesz-e felelősségrevonás? A feleiós- ségrevonás — bár késve — de meg­történt. A lengyeltóti járásbíróság meghozta ítéletét. Meghozta azok el­len, akik hanyagul, vagy tudatosan megkárosították a közösség vagyo­nát. Azok ellen, akik hörcsögi ter­mészetüknél fogva saját érdeküket helyezték a közösség érdeke elé. Azok ellen, akik lassítani, illetve akadályozni akarták falun a júniusi út megvalósítását. A bíróság Nyirádi Sándor volt fő­gépészt 1 évi, Androki István sze­relőt 6 havi, Berdár József volt gép­állomási raktárost X évi és 6 hónapi börtönre, Túli Ferencet, mint orgaz­dát 3 havi börtönre ítélte. A fenti eset és a kemény, igazsá­gos ítélet arra intsen minden gép­állomási dolgozót, hogy a nép va­gyona, ,a közös vagyon szent és sért­hetetlen, aki ellene vét, eléri a nép méltó büntetése. Használják lel a helyi érveket a csurgói népnevelők a választási agitáciúban Ismerjük meg a termelőszövetkezet alapszabályát m. Csurgón Kincsed Ferenc elv­társ, gimnáziumi igazgató vezeté­sével egy munkaközösség össze­gyűjtötte a helyi érveket a ta­nácsválasztási agitációHoz. Ezek az érvek — beszédes számadatok és a község életéről szóló rövid, de tartalmas írások hűen mutat­ják: a helyi tanács négy éve alatt öles léptekkel haladt Csur­gó a felemelkedés útján. Csak az 1953-as költségvetésből idéz­zünk néhány jellemző példát: kul­túrotthon épült 500 ezer forintos beruházással, a , bölcsődére 141 ezer forintot fordítottak, a gim­názium felújítása 83 ezer forintba került, diákotthonok berendezé­sére pedig 833 ezer forintot fizet­tek ki. Ez az összeg — 1,557.000 forint — csaknem kétszerese a csurgói gazdák múlt évben befize­tett adójának, a 786 ezer forint­nak. Az kell a sikerhez, hogy a köz­ségi pártszervezetek most már nagyobb gonddal viseljék szívü­kön a választási agitáció fellendí­tését: beszélgessenek a népneve­lők a ikozség lakóival, mondják el, milyen eredmények születtek eddig a községben, s milyen célok és feladatok megoldása vár az új tanácsra. Győzzék meg a válasz­tókat, hogy aki a jelöltekre sza­vaz, az a község terveinek meg­valósítására szavaz. A Somogyi Néplap postájából A tsz tagok jogai és kötelességei Az alapszabályt szóló eddig megjelent cikkeinkben szó esett' a termelőszövetkezeti gaz­dálkodás ' céljáról és feladatúiról, ír­tunk á közös és háztáji földterúlet­ismértetésérő! I ről, valamint' a termelőeszközökről, most ismertetjük a termelőszövetke­zeti tagokat megillető jogokat és kötelességeket. Az alapszabálynak ez a fejezete' bevezetőben megmutatja, ki lehet a termelőszövetkezet tagja? A termelőszövetkezetbe tagként fel­vehető minden 16 éven felüld dol­gozó paraszt — családfő és család­tagok egyaránt — aki önkéntes el­határozásból kéri tagfelvételét. Az iharosi Bástya tsz egyik tagja, La- diía Ferenc 1952-ben írta alá a belé­pési nyüatkozatot, amelyen feltün­tette, hogy 14 hold földet, 2 lovat, 1 „csikót, kocsit és egyéb gazdasági fel­szerelést visz be a közösbe. A nyi­latkozatot aláírta felesége ds, aki szintén, tagja lett a tsz-nek. Az alapszabály szerint minden 16 éven felüli családtagnak kö- teléfeíége belépni a tsz-be, hiszen a közös föld jó megművelé­sében az ő dolgos kezükre is szük­sége van a tsz-nek. így jobban tud­ják gondozni az állatokat, minden munkát idejekorán tudnak elvégezni — ezért pedig a föld magasabb ter­méssel fizet, több terménye lesz a közösnek, de több jut a tagoknak is. Ezt kellene megszívlelnie Pintér Jó- zsefnének, a Bástya tsz tagjának is, akinek nagyobbik lánya máshol dol­gozik, pedig a termelőszövetkezetben lenne neki is a helye. Bizonyára nem is soká gondolkodik Pintémé lánya a belépésen, hiszen aratásban meg­ízlelte már a közös munkát, no meg édesanyja osztaléka sem lebecsülen­dő ... Tagja lehet a tsz-nek minden kisiparos is, aki nem tartott 1 segédnél és 1 ta­nulónál többet. így vette fel tagként a Bástya tsz közgyűlése Szmolics Jó­zsef bognárt, Fábos József kovácsot és Beke József ácsot, akiknek a szakmunkájára szüksége van a tsz- nek. Nem a ku'.ákckr.ak és nem a ku- lákokkal építjük a szocialista mező­gazdaságot! Ezért óva inti az alap­szabály a tsz-tagokat: kulákokat, ki- zsákmányolókat nehogy bevegyenek maguk közé. Meg kell mondani, hogy az elmúlt években több helyen erre nem fordítottak kellő gondot. A köt­éséi tsz-ekbe is befurakodott több kulák, akik aztán igyekeztek ahol és ahogy csak tudtak, ártani a tag­ságnak. Voltak osztály idegenek egy- ideig az iharosi Bástyában is — Ka­tona József, Horváth György és Pin­tér Lajos — akiket a tagok 1952Jben kizártak a szövetkezetből. ILLETÉKESEK FIGYELMÉBE A siófoki földművesszövetkezet visszakapta a volt Gazdakört és ismét a dolgozó parasztság cél­jaira bocsátotta: italboltot is nyi­tott az épületben. A szövetkezét azonban megfelelő minőségű bort nem tud adni az időnként össze­gyűlő dolgozóknak. A gazdakör tagjainak az a kérése, hogy az il­letékesek tegyék lehetővé, hogy a dolgozó parasztság saját termésű borait mérhesse ki a gazdakör­ben. Lidith Miksa, Siófok. a Hazafias Népfront-bizottság tagja. * * * Nemcsak a munkához, a pihenéshez is jogom van : .......................................................................................... I. — D e az á baj, hogy he'm miriden- ki gondolkozik így. Az történt ugyanis, hogy a Nagyatádi Ital­mérő Vállalat a múlt hónapban a lakásommal szomszédos' helyiség­ben (Henész, Honvéd-utca 48.) kocsmát nyitott. Lakásom másik oldalán pedig a földművesszövet­kezetnek van üzlete. így alig van lehetőségem pihenésre. Erre már felhívtam az illetékesek figyelmét, de Tácli elvtárs, a községi párt- szervezet titkára azt válaszolta: „egy ember nyugalmáért nem maradhat Henész kocsma nélkül*’. Ez igaz is. De miért nem utalta ki a községi tanács VB az Ital­mérő Vállalatnak a volt kocsma­helyiséget, amely most üresen, kihasználatlanul áll, pedig az épü­let tulajdonosa fel is ajánlotta er­re a célra? Erre a kérdésre várunk feleletet az illetékesektől, mert azt hisszük, hogy a pihenés biz­tosításának meg kell előznie a szó­rakozást. Hujber István, Nagyatád. * * * Felajánlottam juttatott földemet még 1952 januárjában a Somogy- csicsó-Laj os-majőri tanyán, mégis 201 forint adóval terheltek meg. Adóbizonylattal igazolom, hogy nem tartozom semmivel, három helyen panaszkodtam is ez miatt: először a Megyei Tanács pénz­ügyi osztályán, aztán ezév szep­temberében a csurgói járási ta­nács pénzügyi osztályán, majd legutóbb a Megyei Tanács pa­naszügyi csoportjánál. Azonban riamhogy kivizsgálták volna pa­naszomat, hanem még válaszra sem méltattak. Furcsának tartom ezt a régi bürokrata módszert. Mi, dolgozók elvárjuk, hogy szá­molják fel a nemtörődömséget hi­vatalainkban és többet törődjenek a dolgozók ügyeivel. Csokonai Ferenc, Somogyszob—Nagybaráti. A termelőszövetkezeti tagok a tsz egyenjogú gazdái Mindegyiküknek joga van arra, hogy a közgyűlésen vagy egyéb megbe­széléseken észrevételeit, javaslatait elmondja. Az iharosi Bástya leg­utóbb megtartott közgyűlésén pl. több tag is javasolta, hogy a közős állatokat vigyék egyhélyre, alakítsa­nak át egy nagy pajtát istállónak, s ott elférnek a jószágok. Olyan ja­vaslat ez, amely tükrözi a tagoknak a közös gazdaság iránt; felelősségét, s feltétlenül meg kell valósítani az állattenyésztés fejlesztése végett. A közgyűlésre minden tagot meg kell hívni, ahol mindenki elmondhatja pl., hogy kiket javasol vezetőknek, kit érde­mesít arra, hogy gondjaira bízza a közös gazdaság irányítását. Joga van továbbá minden tagnak arra, hogy teljesített munkaegységei arányában részesedjék a közös jöve­delemből, terményből, "pénzből és egyéb osztalékból egyaránt. A ter­melési vagy tenyésztési terv túltel­jesítéséért természetbeni jutalom jár. —t Sándor Ferenc, az andocsi Sztálin tsz sertésgondozója például ebben az évben 3 malacot, Bősze András a balatonszemesi Dózsában pedig 6 malacot kapott prémium­ként. A jutalmazásnak ez a rend­szere nagy ösztönzést jelent: lelki- ismeretes, becsületes, áldozatos mun­kára serkent, ugyanakkor ebből haszna származik a tagságnak is, mert a terméshozam, vagy az álla­tok hozamának növelését eredménye­zi" Súlyosan vét a tsz-alapszabály, a tsz érdeke ellen az a vezető, aki a tagokat kirekeszti a tsz- nyujtotta kedvezmények élvezé­séből. Kötcsén az Előre tsz-ben pl. id. Por- ga Sándorné tsz-tagnak még mindig nem adta meg a vezetőség az őt megillető multévi tűzifa részesedését. A torvaji Táncsics tsz elnöke, Bar­na Mihály egyéni céljaira minden gátlás nélkül igénybeveszi a tsz fo­gatát, de Kvasznicza Ferenc tsz-tag­nak nem adott fogatot, hogy beteg feleségét orvoshoz vihesse. Nem kell bizonygatni, hogy az ilyen önkényes­kedés nemcsak hogy kedvét szegi a tagoknak, hanem — sajnos, sok pél­da bizonyítja — megingatja a szö­vetkezeti gazdálkodásba vetett hitét, vagy éppen kilépésre készteti á meg­sértett, a jogok gyakorlásából. kizárt szövetkezeti parasztokat.. A tagok jogaihoz tartozik az is, hogy bevitt földterületük után földjáradékot kapjanak a közös­ből. A nagyberki Győző tsz-ben pl. aranykoronánként 4 kg búza pénz­értékét fizetik ki a tagoknak éven­ként föld járadék címén. Az alapszabály a tagok kötelességeit is pontosan megszabja rábízott frren-r'dosanr, de ha egy zsákkötöző zsine­Köteles minden tag a kát időben és jó minőségben elvé­gezni. Jól gazdálkodó termélőszövet- kezeteink szép eredményeinek nagy­részt ebben van a magyarázata. Az iharosi Bástyában pl. a kapálás, ka­szálás, aratás — most ősszel pedig a betakarítás és vetés időbeni elvég­zése abból fakad, hogy itt. minden tag szívvél-lélekkel dolgozik. Részt vesznek a munkában a férfiak mel- lett az asszonyok is. Horváth Sán- dorné és Beke Pálné állatgondozók 275, illetve 207 munkaegységet tel­jesítettek! Gádor Jánosné 62 éves létére 103, Ladila Ferencné pedig 120 munkaegységet szerzett. Az alapsza­bály előírja, hogy a kisgyermekes' anyák legalább 80, a többi tag pedig legkevesebb 120 munkaegységet kö­teles évenként teljesíteni. Nemcsak a vezetőknek, de minden termelőszövetkezeti tag­nak legsajátabb érdeke, de köte­lessége is, hogy a közös vagyont védje, gyarapítsa, növelje. Dicséret illeti ezért többek között Izerfi Györgyöt, az osztopáni Győ­zelem magtárosát, aki nemcsak a termény minden szemére ügyel gon­get talál az udvaron, azt is felveszi, ímert az is a szövetkezeté — az övé, minden tagé. Aki fosztogatja, a kö­zöst, vagy kárt okoz a tsz-nek, azt szigorúan felelősségre kell vonni. Nem gyengül — ellenkezőleg: erősö­dik a tsz, ha kizárja soraiból a kö­zös vagyon elherdáló!t, mint ahogy kizárta a tagság a karádi Szabadság tsz-ből Harkai Józsefet, aki jelentős anyagi kárt okozott a tsz-nek. Az ilyen embereket természetesen köte­lezni kell arra, hogy a kárt megté­rítsék. összefoglalva: Az alapszabály biz­tosítja minden szövetkezeti tag szá­mára azokat a jogokat, amelyek gya­korlása szükséges ahhoz, hogy, mind­nyájan a szövetkezet gazdáinak érez­zék magukat és saját jóbelátásuk szerint alakítsák a közös életét — saját életüket. A kötelességek pontos teljesítése hozzásegíti termelőszövetkezeteink tagjait a termény- és termékbőség megteremtéséhez, a boldog paraszti életnek a virágzó, szocialista mező- gazdaság útján való megteremtésé­hez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom