Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-17 / 272. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1934. november 17. A szovjet jegyzék visszhangja LONDON A szovjet jegyzéket igen tartózkodóan kommentálják az angol lapok és hírügynökségek diplomáciai szemleírói. Valamennyi szemleíró rámutat azonban arra, hogy a szovjet kormány újabb békekezdeményezését úgiy látszik, elutasítják a nyugati hatalmak, minthogy a Szovjetunió javasolta tárgyalások ellenkeznek a londoni és párizsi egyezményekkel és a nyugati hatalmak vezető személyiségeinek olyan kijelentéseivel, hogy az említett egyezmények ratifikálásáig elutasítanak minden tárgyalást. A „The Observer*1 rámutat, hogy ha a nyugati hatalmak elvetik a szovjet javaslatokat, akkor a Szovjetunió összehívhatja a népi demokratikus országokat és „azokat a semleges országokat, amelyek részt óhajtanak venni az értekezleten.“ Az angol sajtó hallgatásba burkolózik a szovjet jegyzéknek azzal a részével kapcsolatban, amely rámutat, hogy a londoni és a párizsi értekezleten a militarizmus újjáteremtésére kidolgozott terv valóraváltása „feltétlenül kiélezi a viszonyokat az európai államok között, a fegyverkezési verseny fokozódását és az európai népek vállára nehezedő háborús kiadási terhek lényeges növekedését idézi elő. Ezzel összefüggésben egészen természetes lesz, ha a békeszerető európai népek kénytelenek lesznek újabb intézkedéseket tenni biztonságuk biztosítására.’* BELGRAD A „Borba** és a „Politika“ minden kommentár nélkül kivonatokban közli a szovjet kormánynak az európai országokhoz, az Egyesült Államokhoz és a Kínai Népköztársasághoz intézett jegyzékét, amely november 29-re Moszkvába vagy Párizsba az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdésével kapcsolatos összeurópai értekezlet egybehívásáról szól. NEW YORK Hightower, az „Associated Press“ tudósítója latolgatja, mi lesz abban az esetben, ha az Egyesült Államok és más nyugati országok elutasítják a szovjet kormány javaslatát. Véleménye szerint a Szovjetunió nyilvánvalóan Moszkvába hívja össze értekezletre mindazokat az országokat, amelyek válaszolnak a szovjet javaslatokra. „Ez az értekezlet — írja Hightower —■ valamilyen szerződést szülhet, amely.. . esetleg az Atlanti Szövetség keleti versenytársa lesz.'* A „New York Times“ első oldalán Waggonernek, washingtoni tudósítójának jelentését közli1 „Washington hűvös magatartást tanúsít a szovjet javaslattal kapcsolatban* ’ címmel. A tudósító hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása előtt tartandó négyhatalmi értekezlet összehívására előterjesztett javaslat korábbi amerikai elutasítása „az összeurópai értekezlet egybe- hívását célzó javaslatra is vonatkozik.“ Az amerikai „hivatalos szemé- lyiségek'* kijelentései és a jegyzék sajtóvisszhangja nem hagy kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok igyekszik megadni a hangot a más országokban vele egy nézetet vallóknak arra vonatkozóan, hogyan reagáljanak az újabb szovjet javaslatra. MÉLTÓK A VÁLASZTÓK BIZALMÁRA Kende Pirosba, Textilművek nyolcszoros sztahanovista fonónője méltó a 4-es körzet választó- polgárainak bizalmára. Ezt megmutatja munkájában is. A múlt hónapban átlagosan 130 százalékra teljesítette tervét, november 15-én pedig 124.2 százalékos eredményt ért el. et es A Somogyi Néplap Szerkesztősége és Kiadóhivatala november 18-án, csütörtökön este fél 8 órakor a Városi Tanács nagytermében sajtóanké- tot tart. Ugyanebben az időpontban Csurgón, a gimnázium nagytermében rendez sajtó ankétet a Szerkesztőség és Kiadóhivatal. Az ankétok célja, hogy lapunk olvasói és írói megismerjék egymást, közelebb kerüljenek egymáshoz és kicseréljék véleményüket. Lapunk csak akitor töltheti be jól hivatását, ha az olvasók is magukénak érzik és segítik munkáját. A kaposvári és csurgói sajtóankét- ra ezúton hívjuk meg Kaposvár, illetve Csurgó lakóit, üzemeinek, hivatalainak dolgozóit. Az öreglaki pártszervezet egyik legfontosabb feladatának tekinti az állandó népnevelőmunkát A felvilágosító szó új erőt, len- lattal: no, most felkeresek egy- dületet ad az embereknek a min- két gazdálkodót és mivel a ta- dennapi munkájukhoz. Ahol a nácsnál azt hallottam, hogy a to- népnevelők rendszeresen, jól dől- jás- és baromfibeadással kissé el- goznak, ott szép eredmények szü- maradtunk, kizárólag erről fogok letnek és ezek tartósak. Úgy, velük beszélgetni. -Ennek nem lesz ahogy ez öreglak községben van sok eredménye. Az a népnevelő, txjooocoooocx)ocr* Kocsis Ella sztahanovista fonónőt a 7-es körzet lakói jelölték tanácstagnak. Nem csalódnak benne sem a választói, mert ha jól megállja helyét a munkában, biztos, hogy jó képviselője lesz körzetének is. Kocsis Ella október havi tervét 111.1 százalékra teljesítette, november 15-én pedig 112.7 százalékos eredményt ért el. XCOOOOOOOOCXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOA TANULÖIFJŰSAG AKTÍVA- ÜLÉSE KAPOSVÁROTT A Megyei DISZ Bizottság és a Hazafias Népfront Somogymegyeí Bizottsága kezdeményezésére Kaposvárott aktívaülést tart a diákifjúság. Csütörtökön délelőtt 9 órakor a Városi Színházban ül össze az aktíva, melynek előadója Dan.kó Zoltán elvtárs, a DISZ Központi Vezetőség iskolai osztályának vezetője lesz. fl skandináv miniszterelnökök közösen vizsgálják meg a szovjet jegyzékfet Valamennyi lap rövid kivonatokban közli a szovjet kormány november 13-i jegyzékét. A „Dagens Nyheter“ qímű lap azzal a jelentéssel kapcsolatban, hogy Dániának átnyújtották a szovjet kormány jegyzékét, kérdéssel fordult H. C. Hansen külügyminiszterhez. A külügyminiszter nem volt hajlandó kommentárt tűzni a szovjet jegyzékhez, arra hivatkozva, hogy még nem tanulmányozta át annak szövegét. Kijelentette, hogy a jegyzéket í skandináv országok miniszterelnökei közösen vizsgálják meg. mielőtt még választ adnának rá. A Folkéting (parlament) külügyi bizottsága november 17-re tűzte ki a szovjet jegyzék megvitatását. már elég régóta. öreglak dolgozó parasztjai hónapról hónapra pontosan eleget tesznek kötelezettségüknek. A község hangulata jó, a dolgozó parasztok lelkesedéssel végzik munkájukat. Mindez abból adódik, hogy a pártszervezet a népnevelőmunkát nem kampányfeladatnak, hanem a pártmunka egyik igen fontos részének tekinti, amelyben soha egy pillanatnyi szünet sem állhat be. Ä község dolgpzó parasztjai a tojás és baaki így akar „agitálni“, aki egy egész esti beszélgetést vagy esetleg kisgyűlést kizárólag csak a tojás és baromfi vagy más termény beadásának szorgalmazására szűkít le, az nem sok haszonnal jár és nem nagy eredménnyel dicsekedhet. Esetleg azt éri el az ilyen „agitációval’*, hogy a parasztok megkönnyebbülnek a távozása után. Az öreglaki népnevelők sokromfi kivételével az idén már ; mindenről beszélgetnek, hisz van mindenből teljesítették beadási j miről. S amiről beszélnek, arról kötelezettségüket. Az adófizetés- j aztán úgy, hogy abból mindenki ben sem rosszabb a helyzet. A megértheti a magára vonatkozó Ahol csak a 35 évesek szavazhatnak Az Egyesült Államokból az elmúlt napokban megérkeztek az első újságok, amelyek beszámolnak az amerikai választások lefolyásáról. Négereik veréséről, megvesztegetésekről, választók megfélemlítéséről írnak. Találunk fényképeket is: Alafoamában például a választók levelet kaptak, hogy ne merjenek élni szavazati jogukkal. A hírekből és fényképekből — ha ösz- szerakjuk — ilyenféle kép alakul ki: Mennyi ideig állapotos az elefánt? Bob Matterson 32 éves fiatalember szavazni indul. De Bob az Egyesült Államokban él és néger. így hát — minthogy Oklahomában ilyen törvények vannak — egy különleges bizottság elé idézik, ahol a négereknek he kell számolniuk, váj jon »szavazóképesek-e?« Az elnök egy kérdést szegez Bobnak: »Mennyi ideig állapotos az elefánt?« Bob persze nem tudja (valószínűleg a bizottság tagjai sem tudják). De azok fehérek, Bob pedig néger. így tehált közük vele, hogy az amerikai demokrácia paragrafusa szerint nem szavazhat ... SZAVAZÁSI ADÖ Hozhatnánk más példákat is. Texas államban például a választóknak csak mintegy 50 százaléka élhetett szavazati jogával, mert a különböző rendszabályok, cenzusok {megkülönböztető rendelkezések) sorompóként zárták el az urnáikhoz vezető utat. Az újságok hírt adnak arról, hogy az Egyesült Államokban a legutóbbi választásokon körülbelül 18—20 millió polgárt fosztottak meg a különböző cenzusokkal a szavazásban való részvételtől. Az Egyesült Államok egyes déli államaiban — mint Ohio és Texas — Rendszeresen úgynevezett »szavazási adót« kell fizetni.- Aki ezt egyszer is elmulasztja, azt törlik a választók névjegyzékéből. LETELEPEDÉSI CENZUS Gunther amerikai burzsoá újságíró egyik cikkében bevallotta, hogy az 1052-ben megtartott választásokon ennek a hírhedt cenzusnak érvényesítésével több mint 10 millió embert — főleg szegényeket — zártak ki a választásokból. Ugyancsak Gunther vallotta be, hogy az USA ^3 államában a választást úgynevezett »letelepedési« cenzushoz kötik, amelynek alapián egv- vagy kétéves egyhelyben lakást követeinek a szavazáshoz. Ezek a rendelkezések elsősorban a vándorló mezőgazdasági munkásokat sújtják, akik lakóhelyüket — munka után kutatva — rendszeresen változtatják. Egymillió állampolgár — 34 szavazó Mint már az előbbiekben említettük, többszörösen sújtják a megkülönböztető cenzusok Amerika színesbőrú polgárait. Szintén az 1952-es választások során történt, hogy Mississippi állam egymillió néger polgára közül mindössze 34 jutott el az urnához. íme az amerikai »demokrácia« diadala: egymillió állam- polgár=34 szavazó. A »nyugati demokrácia« országaiban a burzsoá toliforgatók arról cikkeznek, hogy náluk az általános, egyenlő választások vannak érvényben. Ezek a szavak azonban egészen másképpen hangzanak a valóságban. Angliában például a »szavazat- egyenlőség« mögött az rejlik, hogy míg a munkáskerületekben 100.000 szavazat szükséges egy képviselő megválasztásához, addig az »előkelő« kerületekből mindössze 30—40.000 szavazattal küldenek egy lordot a parlamentibe. A NfiK NEM SZAVAZHATNAK Külön rendelkezéseket és törvényeket alkottak ezekben az országokban a nők választójogának megakadályozására. Svaiéban, Bolíviában, Equadorban és egész sor más országban a nőknek egyáltalán nincs szavazati joguk. Indiában például nem járulhatnak az urnákhoz az analfabéták. Ezzel a rendelkezéssel a választóknak több mint felét eltiltják állampolgári jogaik gyakorlásától. Meg kell öregedniük, hogy szavazhassanak A megkülönböztető rendelkezéseket számos országban az ifjúság választójoga elleni cenzu- ■ sok tetézik be: magasra emelt választói korhatárral zárják ki az ifjúságot a szavazásból. Spanyolországban a fasiszta rendszer egyálta1 Ián nem ad választójogot a fiataloknak, s csak a 25 éven felüli és állami állásban lévő családapák szavazhatnak. Argentínában 26 évtől választhatnak, Svédországban pedig csak a 35 éven felüliek vehetnek részt’ a felsőházi választásokon. Ezekben az országokban tehát meg kell öregedniük a fiataloknak, hogy az urnákhoz mehessenek.... így fosztják meg a szavazásban való részvételtől . a tőkés és a gyarmati országok elnyomott népeinek százmillióit. A mi választóink, amikor november 28-án a szavazóurnákhoz járulnak, gondoljanak Bob Miattersonra és a jogfosztottaik százmillióira — és éljenek szavazati jogukkal, szavazzanak a Hazafias Népfrontra, a mi igazi demokráciánkra! népnevelők még sem pihennek meg, hanem lankadatlan szorgalommal dolgoznak, beszélgetnek az emberekkel, tartják a kisgyű- léseket. Tóth Mihály elvtárs, a párt- szervezet titkára ezt mondja á népnevelőmunkáról: A pártszervezet új módszerekkel dolgozik, új módon vezeti, mozgósítja a falu lakóit. Különösen a népnevelőmunkában van újszerűség. Régen úgy volt, hogy a népnevelők csak' egy-egiy kampány idején dolgoztak: tavasszal egy-két hétig, s nyáron vagy az őszi begyűjtés idején néhány hétig. De egyébként bizony nem nagyon hallatták szavukat. Ezért nem is volt csoda, hogy a dolgozó parasztok begyűjtőknek nevezték őket. Ma már más a helyzet. A népnevelőknek megvan á saját körzetük és rendszeresen beszélgetnek a dolgozó parasztokkal. Nemcsak akkor látogatják a dolgozókat, amikor kérni kell tőlük, hanem akkor is, amikor a dolgozó parasztok kérnek vagy óhajtanak valamit. A népnevelők elmondják, hogy a dolgozó parasztok azt kérik tőlük, menjenek el hozzájuk minél többször, beszélgessenek velük sokat. Az olyan beszélgetés, amely a mindennapi problémáról, a dolgozók sokszor jelentéktelennek látszó apró-cseprő ügyeiről esik szó, sokkal nagyobb hatással van, mintha csupán a begyűjtésről, vagy a szántás-vetésről beszélnének. A népnevelők munkájára nem lehet sablont készíteni. Egy igazi népnevelő nem indulhat el felvilágosító útjára azzal a gondorészt. A Nagyszöllőben lakók több esetben késlekedtek beadási kötelezettségük teljesítésével, s nem egyszer az adófizetéssel is. Tóth, Mezei és Kovács elvtársak a napokban felkeresték őket, beszélgettek velük több mindenről. Beszélgetés közben jónéhányan a nagyhegyi lakók közül elmondták, hogy nekik is nagyon kellene villany. — „Bizony jó volna“ —1 helyeselt az egyik népnevelő. — „Csakhogy valahogy úgy van, hogy az állam is oda ad szívesebben, ahonnan ő is megkapja, ami neki jár“ — fűzte a szót tovább a népnevelő. — Vájjon mit szólnának a hazafias kötelezettségüket mindig becsületesen teljesítő dolgozó parasztok, ha azt látnák, hogy az állam olyanokat támogat elsősorban, olyanoknak ad villanyt' soron- kívül, akik nem sokat törődnek az állam iránti kötelességükkel? Erről a témáról több szó nem is esett. Pár nap múlva azonban már a szöllősiek sem voltak adósak, most pedig az a hivatalos hír járja a falut, hogy rövidesen kapnak villanyt, a tanács már meg is ígérte nekik a vezetéktartó dúcokat. — A népnevelőmunka állandó feladatunk — mondja Tóth elvtárs i—i a kampányszerű felvilágosításnak nem sok célja van. Az csak ideig-óráig gyümölcsözik. A párt politikáját szüntelenül ismertetni kell a dolgozókkal, napról napra meg kell magyarázni nekik célkitűzéseiket, s akkor megy a munka, lelkesednek a dolgozók, célt látnak maguk előtt, örömmel dolgoznak, harcolnak pártunk politikájának megvalósításáért. A dialektikus materializmus Szikra 1954 A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Filozófiai Intézete azzal a céllal bocsátotta útnak ezt a művet. hogy segédkönyvet adjon azok kezébe, akik a marxista-leninista fi Jozófia alapjait tanulmányozzák. Tekintve, hogy ez az első magyar nyel ven megjelent könyv, mely a dialektikus materializmus rendszeres kifejtését • tartalmazza, a marxista- leninista filozófia oktatói egyaránt a legnagyobb érdeklődéssel fogadják e mű magyar kiadását. Az egyes tételek meghatározásai után a szerzők rátérnek’ az adott tétel részletes magyarázatára. Főleg a könyv első részét, a dialektika kifejtését sikerült a szerzőknek a leg- szabatosabb szerkezetben megoldani: a dialektika mindegyik alapvonásának jellemzésénél kimutatják a tárgyalt törvényszerűség érvényességét a természetben, majd pedig a társadalomban, = így világítják meg dialektika egyetemes érvényességét. A tankönyv második részével, a marxista filozófiai materializmus kifejtésével kapcsolatban két mozzanatot kell kiemelnünk: 1. Filozófiatörténeti áttekintést ad a materialista gondolat fejlődéséről. E könyv keretében a szerzők természetesen csak dióhéjban vázolhatták a Marx előtti materializmus fő történeti formáit: az ókori gondolkodók materializmusát, a XVII.—- XIX. század polgári gondolkodóinak materializmusát és a forradalmi demokraták materializmuséit, de még ez a rövid összefoglalás is nagyon megkönnyíti a dialektikus materia- I!izmus oktatóinak és hallgatóinak, hogy amikor megvilágítják azt a forradalmi változást, melyet a marxista filozófiai materializmus jelentette a filozófia történetében, ne csak a marxista filozófiai materializmus gyökeresen különböző voltával foglalkozzanak, hanem tájékozódni tudjanak abban a filozófiai örökségben is, melyhez a marxista filozófia kapcsolódott. 2. A marxista filozófiai materializmus alapvonásainak kifejtésével kapcsolatban rendkívül gazdag természettudományi anyagot dolgoz fel. A természettudomány mai fejlődésének minden ténye azt mutatja, hogy a természettudomány a dialektikus materializmus alapján hatalmas sikereket érhet el. A természettudomány minden ágának fejlődése szempontjából nálunk is elengedhetetlenül szükséges a dialektikus materializmus tudatos alkalmazása. A »Dialektikus materializmus« egy kötetben gyűjti össze a marxiz- mus-leninizmus klasszikusainak a dialektikus materializmus alapvető kérdéseire vonatkozó utalásait, közérthető, világos nyelven fejti ki a legbonyolultabb problémákat is, és azok rendszerezett kifejtésével egységes képet ad a dialektikus materializmusról, erről a korszakalkotó filozófiai tanításról, mely szerves része, elméleti alapja a marxizmus-le- ninizmus teljes és egységes — világot átalakító tudományának. Székely Andomé.
