Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-17 / 272. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1934. november 17. A szovjet jegyzék visszhangja LONDON A szovjet jegyzéket igen tartóz­kodóan kommentálják az angol lapok és hírügynökségek diplomá­ciai szemleírói. Valamennyi szem­leíró rámutat azonban arra, hogy a szovjet kormány újabb békekez­deményezését úgiy látszik, elutasít­ják a nyugati hatalmak, minthogy a Szovjetunió javasolta tárgyalá­sok ellenkeznek a londoni és pá­rizsi egyezményekkel és a nyuga­ti hatalmak vezető személyiségei­nek olyan kijelentéseivel, hogy az említett egyezmények ratifikálá­sáig elutasítanak minden tárgya­lást. A „The Observer*1 rámutat, hogy ha a nyugati hatalmak el­vetik a szovjet javaslatokat, ak­kor a Szovjetunió összehívhatja a népi demokratikus országokat és „azokat a semleges országokat, amelyek részt óhajtanak venni az értekezleten.“ Az angol sajtó hallgatásba bur­kolózik a szovjet jegyzéknek azzal a részével kapcsolatban, amely rámutat, hogy a londoni és a pá­rizsi értekezleten a militarizmus újjáteremtésére kidolgozott terv valóraváltása „feltétlenül kiélezi a viszonyokat az európai álla­mok között, a fegyverkezési ver­seny fokozódását és az európai né­pek vállára nehezedő háborús ki­adási terhek lényeges növekedését idézi elő. Ezzel összefüggésben egészen természetes lesz, ha a bé­keszerető európai népek kénytele­nek lesznek újabb intézkedéseket tenni biztonságuk biztosítására.’* BELGRAD A „Borba** és a „Politika“ minden kommentár nélkül kivo­natokban közli a szovjet kor­mánynak az európai országokhoz, az Egyesült Államokhoz és a Kí­nai Népköztársasághoz intézett jegyzékét, amely november 29-re Moszkvába vagy Párizsba az euró­pai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdésével kap­csolatos összeurópai értekezlet egybehívásáról szól. NEW YORK Hightower, az „Associated Press“ tudósítója latolgatja, mi lesz abban az esetben, ha az Egye­sült Államok és más nyugati or­szágok elutasítják a szovjet kor­mány javaslatát. Véleménye sze­rint a Szovjetunió nyilvánvalóan Moszkvába hívja össze értekezlet­re mindazokat az országokat, amelyek válaszolnak a szovjet ja­vaslatokra. „Ez az értekezlet — írja Hightower —■ valamilyen szerző­dést szülhet, amely.. . esetleg az Atlanti Szövetség keleti verseny­társa lesz.'* A „New York Times“ első olda­lán Waggonernek, washingtoni tudósítójának jelentését közli1 „Washington hűvös magatartást tanúsít a szovjet javaslattal kap­csolatban* ’ címmel. A tudósító hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása előtt tartandó négyhatalmi értekezlet összehívására előterjesztett javas­lat korábbi amerikai elutasítása „az összeurópai értekezlet egybe- hívását célzó javaslatra is vonat­kozik.“ Az amerikai „hivatalos szemé- lyiségek'* kijelentései és a jegy­zék sajtóvisszhangja nem hagy kétséget afelől, hogy az Egyesült Államok igyekszik megadni a hangot a más országokban vele egy nézetet vallóknak arra vonat­kozóan, hogyan reagáljanak az újabb szovjet javaslatra. MÉLTÓK A VÁLASZTÓK BIZALMÁRA Kende Pirosba, Textilművek nyolcszoros sztahanovista fonónő­je méltó a 4-es körzet választó- polgárainak bizalmára. Ezt meg­mutatja munkájában is. A múlt hónapban átlagosan 130 százalék­ra teljesítette tervét, november 15-én pedig 124.2 százalékos ered­ményt ért el. et es A Somogyi Néplap Szerkesztősége és Kiadóhivatala november 18-án, csütörtökön este fél 8 órakor a Vá­rosi Tanács nagytermében sajtóanké- tot tart. Ugyanebben az időpontban Csurgón, a gimnázium nagytermében rendez sajtó ankétet a Szerkesztőség és Kiadóhivatal. Az ankétok célja, hogy lapunk olvasói és írói megis­merjék egymást, közelebb kerülje­nek egymáshoz és kicseréljék véle­ményüket. Lapunk csak akitor tölt­heti be jól hivatását, ha az olvasók is magukénak érzik és segítik mun­káját. A kaposvári és csurgói sajtóankét- ra ezúton hívjuk meg Kaposvár, il­letve Csurgó lakóit, üzemeinek, hi­vatalainak dolgozóit. Az öreglaki pártszervezet egyik legfontosabb feladatának tekinti az állandó népnevelőmunkát A felvilágosító szó új erőt, len- lattal: no, most felkeresek egy- dületet ad az embereknek a min- két gazdálkodót és mivel a ta- dennapi munkájukhoz. Ahol a nácsnál azt hallottam, hogy a to- népnevelők rendszeresen, jól dől- jás- és baromfibeadással kissé el- goznak, ott szép eredmények szü- maradtunk, kizárólag erről fogok letnek és ezek tartósak. Úgy, velük beszélgetni. -Ennek nem lesz ahogy ez öreglak községben van sok eredménye. Az a népnevelő, txjooocoooocx)ocr* Kocsis Ella sztahanovista fonó­nőt a 7-es körzet lakói jelölték tanácstagnak. Nem csalódnak ben­ne sem a választói, mert ha jól megállja helyét a munkában, biz­tos, hogy jó képviselője lesz kör­zetének is. Kocsis Ella október ha­vi tervét 111.1 százalékra teljesí­tette, november 15-én pedig 112.7 százalékos eredményt ért el. XCOOOOOOOOCXXJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO­A TANULÖIFJŰSAG AKTÍVA- ÜLÉSE KAPOSVÁROTT A Megyei DISZ Bizottság és a Hazafias Népfront Somogymegyeí Bizottsága kezdeményezésére Ka­posvárott aktívaülést tart a diákif­júság. Csütörtökön délelőtt 9 órakor a Városi Színházban ül össze az aktíva, melynek előadója Dan.kó Zoltán elvtárs, a DISZ Központi Ve­zetőség iskolai osztályának vezetője lesz. fl skandináv miniszterelnökök közösen vizsgálják meg a szovjet jegyzékfet Valamennyi lap rövid kivona­tokban közli a szovjet kormány november 13-i jegyzékét. A „Dagens Nyheter“ qímű lap azzal a jelentéssel kapcsolatban, hogy Dániának átnyújtották a szovjet kormány jegyzékét, kér­déssel fordult H. C. Hansen kül­ügyminiszterhez. A külügyminisz­ter nem volt hajlandó kommentárt tűzni a szovjet jegyzékhez, arra hivatkozva, hogy még nem tanul­mányozta át annak szövegét. Ki­jelentette, hogy a jegyzéket í skandináv országok miniszterel­nökei közösen vizsgálják meg. mielőtt még választ adnának rá. A Folkéting (parlament) külügyi bizottsága november 17-re tűzte ki a szovjet jegyzék megvitatá­sát. már elég régóta. öreglak dolgozó parasztjai hó­napról hónapra pontosan eleget tesznek kötelezettségüknek. A község hangulata jó, a dolgozó parasztok lelkesedéssel végzik munkájukat. Mindez abból adó­dik, hogy a pártszervezet a nép­nevelőmunkát nem kampányfel­adatnak, hanem a pártmunka egyik igen fontos részének tekin­ti, amelyben soha egy pillanatnyi szünet sem állhat be. Ä község dolgpzó parasztjai a tojás és ba­aki így akar „agitálni“, aki egy egész esti beszélge­tést vagy esetleg kisgyűlést kizárólag csak a tojás és ba­romfi vagy más termény be­adásának szorgalmazására szűkít le, az nem sok haszon­nal jár és nem nagy eredménnyel dicse­kedhet. Esetleg azt éri el az ilyen „agitációval’*, hogy a parasztok megkönnyebbülnek a távozása után. Az öreglaki népnevelők sok­romfi kivételével az idén már ; mindenről beszélgetnek, hisz van mindenből teljesítették beadási j miről. S amiről beszélnek, arról kötelezettségüket. Az adófizetés- j aztán úgy, hogy abból mindenki ben sem rosszabb a helyzet. A megértheti a magára vonatkozó Ahol csak a 35 évesek szavazhatnak Az Egyesült Államok­ból az elmúlt napokban megérkeztek az első új­ságok, amelyek beszá­molnak az amerikai vá­lasztások lefolyásáról. Négereik veréséről, meg­vesztegetésekről, válasz­tók megfélemlítéséről írnak. Találunk fényké­peket is: Alafoamában például a választók le­velet kaptak, hogy ne merjenek élni szavazati jogukkal. A hírekből és fényképekből — ha ösz- szerakjuk — ilyenféle kép alakul ki: Mennyi ideig állapotos az elefánt? Bob Matterson 32 éves fiatalember szavazni in­dul. De Bob az Egye­sült Államokban él és néger. így hát — mint­hogy Oklahomában ilyen törvények vannak — egy különleges bi­zottság elé idézik, ahol a négereknek he kell számolniuk, váj jon »sza­vazóképesek-e?« Az el­nök egy kérdést szegez Bobnak: »Mennyi ideig állapotos az elefánt?« Bob persze nem tudja (valószínűleg a bizottság tagjai sem tudják). De azok fehérek, Bob pedig néger. így tehált közük vele, hogy az amerikai demokrácia paragrafusa szerint nem szavaz­hat ... SZAVAZÁSI ADÖ Hozhatnánk más pél­dákat is. Texas állam­ban például a válasz­tóknak csak mintegy 50 százaléka élhetett szava­zati jogával, mert a kü­lönböző rendszabályok, cenzusok {megkülönböz­tető rendelkezések) so­rompóként zárták el az urnáikhoz vezető utat. Az újságok hírt adnak arról, hogy az Egyesült Államokban a legutóbbi választásokon körülbelül 18—20 millió polgárt fosztottak meg a külön­böző cenzusokkal a sza­vazásban való részvé­teltől. Az Egyesült Ál­lamok egyes déli álla­maiban — mint Ohio és Texas — Rendszeresen úgynevezett »szavazási adót« kell fizetni.- Aki ezt egyszer is elmulaszt­ja, azt törlik a válasz­tók névjegyzékéből. LETELEPEDÉSI CENZUS Gunther amerikai burzsoá újságíró egyik cikkében bevallotta, hogy az 1052-ben meg­tartott választásokon en­nek a hírhedt cenzus­nak érvényesítésével több mint 10 millió em­bert — főleg szegénye­ket — zártak ki a vá­lasztásokból. Ugyancsak Gunther vallotta be, hogy az USA ^3 álla­mában a választást úgy­nevezett »letelepedési« cenzushoz kötik, amely­nek alapián egv- vagy kétéves egyhelyben la­kást követeinek a sza­vazáshoz. Ezek a ren­delkezések elsősorban a vándorló mezőgazdasági munkásokat sújtják, akik lakóhelyüket — munka után kutatva — rendszeresen változtat­ják. Egymillió állampolgár — 34 szavazó Mint már az előb­biekben említettük, többszörösen sújtják a megkülönböztető cenzu­sok Amerika színesbőrú polgárait. Szintén az 1952-es választások so­rán történt, hogy Mis­sissippi állam egymillió néger polgára közül mindössze 34 jutott el az urnához. íme az ame­rikai »demokrácia« dia­dala: egymillió állam- polgár=34 szavazó. A »nyugati demokrá­cia« országaiban a bur­zsoá toliforgatók arról cikkeznek, hogy náluk az általános, egyenlő vá­lasztások vannak ér­vényben. Ezek a szavak azonban egészen más­képpen hangzanak a valóságban. Angliában például a »szavazat- egyenlőség« mögött az rejlik, hogy míg a mun­káskerületekben 100.000 szavazat szükséges egy képviselő megválasztá­sához, addig az »előke­lő« kerületekből mind­össze 30—40.000 szava­zattal küldenek egy lor­dot a parlamentibe. A NfiK NEM SZAVAZHATNAK Külön rendelkezése­ket és törvényeket al­kottak ezekben az or­szágokban a nők vá­lasztójogának megaka­dályozására. Svaiéban, Bolíviában, Equadorban és egész sor más or­szágban a nőknek egy­általán nincs szavazati joguk. Indiában például nem járulhatnak az ur­nákhoz az analfabéták. Ezzel a rendelkezéssel a választóknak több mint felét eltiltják állampol­gári jogaik gyakorlásá­tól. Meg kell öregedniük, hogy szavazhassanak A megkülönböztető rendelkezéseket számos országban az ifjúság vá­lasztójoga elleni cenzu- ■ sok tetézik be: magasra emelt választói korha­tárral zárják ki az if­júságot a szavazásból. Spanyolországban a fa­siszta rendszer egyálta1 Ián nem ad választójo­got a fiataloknak, s csak a 25 éven felüli és állami állásban lévő családapák szavazhat­nak. Argentínában 26 évtől választhatnak, Svédországban pedig csak a 35 éven fe­lüliek vehetnek részt’ a felsőházi választáso­kon. Ezekben az orszá­gokban tehát meg kell öregedniük a fiatalok­nak, hogy az urnákhoz mehessenek.... így fosztják meg a szavazásban való rész­vételtől . a tőkés és a gyarmati országok el­nyomott népeinek száz­millióit. A mi választóink, amikor november 28-án a szavazóurnákhoz já­rulnak, gondoljanak Bob Miattersonra és a jogfosztottaik százmilliói­ra — és éljenek szava­zati jogukkal, szavazza­nak a Hazafias Nép­frontra, a mi igazi de­mokráciánkra! népnevelők még sem pihennek meg, hanem lankadatlan szorga­lommal dolgoznak, beszélgetnek az emberekkel, tartják a kisgyű- léseket. Tóth Mihály elvtárs, a párt- szervezet titkára ezt mondja á népnevelőmunkáról: A pártszervezet új módsze­rekkel dolgozik, új módon ve­zeti, mozgósítja a falu lakóit. Különösen a népnevelőmun­kában van újszerűség. Régen úgy volt, hogy a népneve­lők csak' egy-egiy kampány ide­jén dolgoztak: tavasszal egy-két hétig, s nyáron vagy az őszi be­gyűjtés idején néhány hétig. De egyébként bizony nem nagyon hallatták szavukat. Ezért nem is volt csoda, hogy a dolgozó parasz­tok begyűjtőknek nevezték őket. Ma már más a helyzet. A népneve­lőknek megvan á saját körzetük és rendszeresen beszélgetnek a dol­gozó parasztokkal. Nemcsak akkor látogatják a dolgozókat, amikor kérni kell tőlük, hanem akkor is, amikor a dolgozó parasztok kérnek vagy óhajtanak valamit. A népnevelők elmondják, hogy a dolgozó parasztok azt kérik tő­lük, menjenek el hozzájuk minél többször, beszélgessenek velük so­kat. Az olyan beszélgetés, amely a mindennapi problémáról, a dolgozók sokszor jelentéktelennek látszó apró-cseprő ügyeiről esik szó, sokkal nagyobb hatással van, mintha csupán a begyűjtésről, vagy a szántás-vetésről beszélné­nek. A népnevelők munkájára nem lehet sablont készíteni. Egy igazi népnevelő nem indulhat el felvilágosító útjára azzal a gondo­részt. A Nagyszöllőben lakók több esetben késlekedtek beadási köte­lezettségük teljesítésével, s nem egyszer az adófizetéssel is. Tóth, Mezei és Kovács elvtársak a na­pokban felkeresték őket, beszél­gettek velük több mindenről. Be­szélgetés közben jónéhányan a nagyhegyi lakók közül elmondták, hogy nekik is nagyon kellene vil­lany. — „Bizony jó volna“ —1 helyeselt az egyik népnevelő. — „Csakhogy valahogy úgy van, hogy az állam is oda ad szíveseb­ben, ahonnan ő is megkapja, ami neki jár“ — fűzte a szót tovább a népneve­lő. — Vájjon mit szólnának a ha­zafias kötelezettségüket mindig becsületesen teljesítő dolgozó pa­rasztok, ha azt látnák, hogy az állam olyanokat támogat elsősor­ban, olyanoknak ad villanyt' soron- kívül, akik nem sokat törődnek az állam iránti kötelességükkel? Erről a témáról több szó nem is esett. Pár nap múlva azonban már a szöllősiek sem voltak adósak, most pedig az a hivatalos hír járja a falut, hogy rövidesen kapnak villanyt, a tanács már meg is ígérte nekik a vezetéktartó dúco­kat. — A népnevelőmunka állandó feladatunk — mondja Tóth elv­társ i—i a kampányszerű felvilágo­sításnak nem sok célja van. Az csak ideig-óráig gyümölcsözik. A párt politikáját szüntelenül ismer­tetni kell a dolgozókkal, napról napra meg kell magyarázni nekik célkitűzéseiket, s akkor megy a munka, lelkesednek a dolgozók, célt látnak maguk előtt, örömmel dolgoznak, harcolnak pártunk po­litikájának megvalósításáért. A dialektikus materializmus Szikra 1954 A Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának Filozófiai Intézete azzal a céllal bocsátotta útnak ezt a mű­vet. hogy segédkönyvet adjon azok kezébe, akik a marxista-leninista fi Jozófia alapjait tanulmányozzák. Te­kintve, hogy ez az első magyar nyel ven megjelent könyv, mely a dia­lektikus materializmus rendszeres kifejtését • tartalmazza, a marxista- leninista filozófia oktatói egyaránt a legnagyobb érdeklődéssel fogadják e mű magyar kiadását. Az egyes tételek meghatározásai után a szerzők rátérnek’ az adott tétel részletes magyarázatára. Főleg a könyv első részét, a dialektika ki­fejtését sikerült a szerzőknek a leg- szabatosabb szerkezetben megolda­ni: a dialektika mindegyik alapvoná­sának jellemzésénél kimutatják a tárgyalt törvényszerűség érvényes­ségét a természetben, majd pedig a társadalomban, = így világítják meg dialektika egyetemes érvényessé­gét. A tankönyv második részével, a marxista filozófiai materializmus ki­fejtésével kapcsolatban két mozza­natot kell kiemelnünk: 1. Filozófiatörténeti áttekintést ad a materialista gondolat fejlődéséről. E könyv keretében a szerzők ter­mészetesen csak dióhéjban vázolhat­ták a Marx előtti materializmus fő történeti formáit: az ókori gondol­kodók materializmusát, a XVII.—- XIX. század polgári gondolkodóinak materializmusát és a forradalmi de­mokraták materializmuséit, de még ez a rövid összefoglalás is nagyon megkönnyíti a dialektikus materia- I!izmus oktatóinak és hallgatóinak, hogy amikor megvilágítják azt a forradalmi változást, melyet a marx­ista filozófiai materializmus jelen­tette a filozófia történetében, ne csak a marxista filozófiai materia­lizmus gyökeresen különböző voltá­val foglalkozzanak, hanem tájéko­zódni tudjanak abban a filozófiai örökségben is, melyhez a marxista filozófia kapcsolódott. 2. A marxista filozófiai materia­lizmus alapvonásainak kifejtésével kapcsolatban rendkívül gazdag ter­mészettudományi anyagot dolgoz fel. A természettudomány mai fejlődésé­nek minden ténye azt mutatja, hogy a természettudomány a dialektikus materializmus alapján hatalmas si­kereket érhet el. A természettudo­mány minden ágának fejlődése szempontjából nálunk is elengedhe­tetlenül szükséges a dialektikus ma­terializmus tudatos alkalmazása. A »Dialektikus materializmus« egy kötetben gyűjti össze a marxiz- mus-leninizmus klasszikusainak a dialektikus materializmus alapvető kérdéseire vonatkozó utalásait, köz­érthető, világos nyelven fejti ki a legbonyolultabb problémákat is, és azok rendszerezett kifejtésével egy­séges képet ad a dialektikus mate­rializmusról, erről a korszakalkotó filozófiai tanításról, mely szerves ré­sze, elméleti alapja a marxizmus-le- ninizmus teljes és egységes — vilá­got átalakító tudományának. Székely Andomé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom