Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-03 / 260. szám

Szerda, 1954. november 3. SOMOGYI NÉPLAP 3 MUNKÁBAN A HAZAFIAS NÉPFRONT Hármas jelölés Zákányban Most folynak a tanácstag jelölő ^gyűlések Zákány községben. Es- ténkint hol az egyik, hol a másik választókörzetben gyűlnek össze a dolgozók, hogy megvitassák a je­lölt eddigi munkáját, ami érde­messé teszi, hogy megválasszák •tanácstagj elölt j üknek. Október 28-án este a zákányte­lepi iskola tanterme is lelkes em­berekkel telt meg. Hármas jelölés­re készültek: a zákányi 28-as kör­zet, a' csurgói járási 24-es és a megyei 53-as választókerület je­löltjeinek megválasztására. Az ar­cokon látszott: valamennyien tu­datában vannak, hogy ma este mi­lyen fontos, jelentőségteljes mun­kát végeznek — nemcsak a közsé­gi,, de a járási és a megyei tanács­ba is jelölniök kell. Bálint Ferenc iskolaigazgató emelkedett szólásra a jelölőgyűlés megnyitása után. Beszámolójában fontosnak tartotta ismertetni né­pünk nagy tömegmozgalmának, a Hazafias Népfrontnak jelentőségét és célkitűzéseit. De beszélt a kö­zelgő tanácsválasztás előkészületei­ről is. Elmondta, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a lakosság már a jelölé­sekkel elősegíti azt, hogy majd a választások alkalmával a legméltóbbakat, a legmegfele­lőbbeket válasszák meg a ta­nácsok tagjainak. 'Felemlítette a régi választásokat, a régi képviselőket, hogy a zá­kányi dolgozók soha ne feledjék el, mi volt a múltban s még jobban értékelni tudják a jelent, s azt, hogy ma: szabad'on, maguk közül választhatnak, olyant, aki legmél­tóbb bizalmukra s aki mindenkor a nép érdekeit képviseli. Lelkes hangulatban zajlott le se jelölés. A kerület tanácstagjelöltjének a választók egyhangúan Geszti Gyula pedagógust javasolták, aki az ifjúság nevelése, de a községben végzett kulturális munka alapján is megérdemel­ten vívta ki a kerület s a köz­ség lakóinak megbecsülését és szeretetét. A járási tanácsba Sipos Ferenc főhadnagyot jelöl­ték. Sasvári Ferenc elvtársat, a Me­gyei Tanács tervosztályának veze­tőjét mindenki ismeri se környé­ken, hiszen — ahogy mondják —■ néki is érdeme van abban, hogy a község új iskolát, kultúrházat kapott. Sasvári Ferenc elvtárs mint a zákányiak jelöltje szere­pel majd a megyei tanácsba je­löltek között, hiszen valamennyi­en zúgó tapssal fogadták el jelölé­sét. Ez a taps bizonyítéka annak, hogy a zákányiak bíznak jelölt­jükben, hogy az továbbra is meg­állja helyét, továbbra is úgy fog­ja támogatni Zákányt és környé­két, mint eddig. Szőnyi István, Zákány. A bőszénfai népfrontbizottság felhívása: Vessünk he minden talpalatnyi földet Bőszénfa1 községben a Hazafias Népfront helyi bizottsága meg­alakulása után azonnal munkába fogott. Már az alakuló ülésen sok szép javaslat, terv hangzott el nemcsak a népfront-bizottság tag­jaitól, de a község lakóitól is. Ezek a javaslatok azt mutatták, hogy a község lakossága bizalommal te­kint a népfront munkája elé. Az alakuló ülés után csakhamar összeült a helyi népfront-bizott­ság, hogy figyelembe véve a köz­ség lakosságának kívánságait, a község fejlesztését — elkészítsék egyévés programmjukat. Hosszú órákig tartó tervezgetés, vita előz­te meg, míg se programm egy-egy pontját papírra vetették. Hossza­san vitatták, hogy mik azok a fel­adatok, amelyeknek megoldása a: legsürgősebb. A bizottság valamennyi tagja egyhangúan kérte, hogy vegyék fel a programmba a község és a bőszénfai tenyész- telep villamosítását. Tudják, hogy ezt csak saját ere­jükből, társadalmi munkával nem tudják megoldani, ám javasolják a községi és a megyei tanácsnak, hogy a község villamosítását mi­előbb vegyék fel a megyei villa­mosítási tervbe. A község lakos­sága eddigi munkájával rászolgált már erre s fogadják, hogy még lel­kiismeretesebb munkát végeznek, hogy ez a terv mielőbb megvaló­suljon. A gyűlésen egyre-másra újabb és újabb javaslatok hangzottak el. Abban is egyetértettek valamenyi- en, hogy szükséges egy bekötőút létesítése, hogy a községet jobban bekapcsolják a forgalomba, meg- közelíthetőbbé tegyék. Hogy ez a terv megvalósuljon, a község egész lakossága kész tevékenyen résztvenni az épí­tési munkákban. A termékeny vita során egyre bő­vült a programm. Sok szó esett az egészségügyről, egészségház létesí­téséről. Hogy ez mind a község­nek, mind a tenyésztelep dolgozói­nak milyen szükséges, azt senki sem vitatta. Egyhangúan határoz­ták tehát el, hogy egészségházat építenek és több gondot fordíta­nak az egészségvédelemre. Ezzel egyidőben szó esett arról is, hogy már régóta szükségessé vált a községben a szülésznői állás betöl­tése. A bizottság e feladat meg­valósítását is felvette programm- jába. Sok szép tervvel bővült a bizott­ság programmja. Elhatározták, hogy az iskolát kibővítik egy új tanteremmel. A kultúrház helyisé­geit és az olvasótermeit lepadlóz­zák. A mezőgazdasági termelés fo­kozásáról sem feledkeztek meg. Célul tűzték az állattenyésztés fejlesztését, a mezőgazdasági termelés fokozását s a pro­gramm egyik fő célkitűzése az a felszólítás: Vessünk be min­den talpalatnyi földet. Bőszénfán ma már mindenki is­meri a helyi népfront-bizottság programmját, s úgy beszélnek ró­la, hogy készek közreműködni a tervek megvalósításában. Nagyok, de szépek a feladatok, amelyeket maguk elé tűztek — de ha közös erővel látnak munkához — ter­veik valóra is válnak. Kőröshegy dolgozói nagyobb pontosságot várnak a párt tagjaitól Kőröshegyen is folynak a vá­lasztási előkészületek, már se leg­több helyen lezajlottak a jelölő­gyűlések is, ahol Kőröshegy lakói bizalommal szavazták meg jelölt­jeiket. Mindeddig zökkenőmentesen folytak le ezek a gyűlések — csu­pán az utóbbi napokban merült fel az a hiba, hogy Az egyik körzetben Papp József párttitkár elvtárs, a másikban a járási pártbizottság instruktora, Zerényi Lajosné elvtársnő lett vol­na az előadó, de sem az egyik, sem a másik elvtárs nem jelent meg. így ezeken a helyeken a jelölőgyűlést nem tartották meg. két körzetben nem jelentek meg az előadók. Kőröshegy dolgozói különösen a párt tagjaitól nagyobb pon­tosságot, a választási előkészü­letekben való aktívabb rész­vételt várnak. Papp József és Zerényi Lajosné elvtársak, ha vállaltak egy meg­bízatást, azt becsülettel teljesítsék is, mert az ilyen ,,feledékenység‘‘ —■ mint ez esetben is — akadályoz­za a választási előkészületeket, a jelölőgyűlések lefolyását. Éorr;idaiiiii műszak a Maposváfi Vextilművekkeii A forradalmi műszak hetében a Textilművekben is mindenki arra gondol: — Most megmutatom, ho­gyan szárnyalom túl eddigi ered­ményeimet. — A gondolatokat és a vállalásokat tettek követik. A for­radalmi műszak első napján üze­münk 103.6 százalékra teljesítette tervét. Kitűnt a gyűrűsfonó „A“ műszak munkája, ez az üzemrész 107 százalékra teljesítette napi ter­vét. Nem maradt messze mögötte a „B‘‘ műszak sem: 105.6 százalé­kos volt a napi teljesítménye. Mi az oka, hogy az az üzem, amely a múlt hónapokban adósa volt népgazdaságunknak, most, a forradalmi műszak alatt teljesítet­te tervét? Szilárdabb lett a munkafe­gyelem, csökkent az igazolat­lanul mulasztók száma, a munkaidőt jobban, tervszerűb­ben használjuk ki. Dolgozóink mind többen és töb­ben tartják szégyennek az igazo­latlan hiányzást. (De még mindig van e téren tennivaló.) A műszakiak példamutatása ser­kentően hat az üzem többi dolgo­zójára. A hétfői népnevelőértekez­leten pl. az elsők között Csattos István, a „C“ műszak terem­mestere tett felajánlást a forra­dalmi műszak idejére és verseny­re hívta a másik két műszakot. Hasonló vállalást tett Pócs József, a kártoló „C‘‘ műszak vezetője. Különösen kitesznek magu­kért a gyűrűsfonó üzemrész dolgozói, akik hosszú hónapokig nem teljesí­tették tervüket és most az élen járnak. Az „A“ műszakból Nagy Mária a forradalmi műszak első napján tervét 110.7 százalékra tel­jesítette, a „C“ műszakból Csankó János tervteljesítése 110.8 száza­lék volt. Hasonló az eredménye Bán Teréznek is. A gyűrűsfonótól nem akarnak elmaradni a többi üzemrész dolgozói sem. Az előfonóban elsején a ,,C“ műszak vezetett. A dolgozók közül a ,,B‘‘ műszak­ból Blaskó Magda tűnt ki 120 szá­zalékos teljesítésével, de ugyanezt az eredményt érte el a „C“ mű­szakban dolgozó Kende Györgyi és Tolnai Margit is. A lánccsévélő üzemrészben a „B‘‘ műszak veze­tett az első napon 107.8 százalékos tervteljesítésével. Kitűnik Kende Piroska, az üzem legjobb dolgozó­jának szép eredménye, akinek a hétfői tervteljesítése 128.8 száza­lék volt. A dolgozók eredményei növeke­déséhez hozzájárul az is, hogy ja­vult a versenynyilvánosság, rend­szeres az értékelés. Plakátok, fel­hívások is serkentik a dolgozókart adott szavuk teljesítésére. Ink? Sándor A bátor bírálat jegyében zajlott le a városi pártszervezeti és gazdasági vezetők aklívaérlekezlele Az MDP Városi Párt-végre­hajtóbizottsága hétfőn aktívaérte­kezletet tartott a Pártoktatás Há­zában a pártszervezetek titkárai, az üzemek, hivatalok, intézmé­nyek vezetői részére. A beszámoló, melyet Bódi János elvtárs, a Vá­rosi Párt-végrehajtóbizottság tag­ja tartott, elsősorban a Hazafias Népfront célkitűzéseivel, a jelölő­gyűlésekkel foglalkozott. A továb­biakban Bódi elvtárs ismertette a város üzemeinek eredményeit, fog­lalkozott a lemaradásokkal és azok okaival. Takács Lajos elvtárs, a Városi Tanács Építőipari Vállalatának főmérnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet tervszerűen dolgozni és a költségeket csökkenteni akkor, amikor maga a Városi Tanács sem adja meg az éves építési tervet még március 3ü-án sem, amikor az 1955. évi tervieladatokat nem ismerik és máris a következő terv­év III. negyedére kell az anyag­tervet elkészíteniük. Osváth Károly elvtárs, a 73/4. Építőipari Vállalattól, elmondta, hogy ugyanazt a munkát többször abba kell hagyni, elvonulni, majd újra felvonulni a munka folytatá­sára — mint a kaposvári gépállo­más építésénél is — ami eseten­ként 30.000 forintot tesz ki és mindezt felsőbb utasításra. Bencze elvtárs, a KIK pártszer­vezetének titkára arról beszélt, hogy az agitációs munkában az igazságról kell beszélniük népne­velőinknek. Hevesi elvtárs, a Cukorgyár párttitkára beszámolt az aktívá­nak a vállalat műszaki dolgozói­nak versenyéről és bírálta a gaz­dasági vezetést, a helytelen bére­zést, a rossz normaelőírásokat, ami csökkentette a dolgozók mun­kakedvét. Fürst Árpád elvtárs, se Megyei Ügyészség pártszervezetének tit­kára elismerte, hogy bíróságaink nem mindig szolgálják ítéleteik­kel kellően a szocialista tulajdon védelmét. Ennek az a magyaráza­ta, hogy bíráink egyrészének po­litikai felkészültsége nem megfe­lelő. Az aktívaértekezlet a bátor bí­rálat jegyében zajlott le. Eredmé­nyes volt már azért is, mert a fel­szólaló elvtársak meglátták és be­ismerték az elmúlt időszakban el­követett hibákat és javaslatot tet­tek azok kijavítására. Hiba volt; hogy még mindig kevés szó esett a dolgozó emberről. Éppen ezért ér­demel említést Fürst elvtárs fel­szólalása, aki a többi között ezeket mondta: „Elmúlt az az idő, amikor még arra lehetett hivatkozni, hogy a gazdasági munka mellett nem érünk rá dolgozóinkkal beszélget­ni családi és egyéb problémáikról.- Meg kell találni a módját annak,- hogy ezen minden pártszervezet, gazdasági vezető változtasson és új politikánknak megfelelően az em­berről se feledkezzünk meg.“ Baiatonföldvár község teljesítette 1954. évi vágómarhabeadási kötelezettségét Örömmel közlöm, hogy Baiatonföldvár dolgozó parasztjai is nagy lelkesedéssel csatlakoztak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulójának méltó megünneplésére indított verseny­mozgalomhoz. Községünkben 5 dolgozó paraszt tett felajánlást a begyűjtési terv határidő előtti teljesítésére. Prekáska Gyula már egész évi ter­mény- és állatbeadási kötelezettségét teljesítette. Négy dolgozó, pa­raszt: Farkas György, Parély László, Horváth Ferenc és Pál József vállalta, hogy decemberre beütemezett vágómarhabeadási kötelezett­ségüket november 7-re teljesítik. Vállalásuknak eleget tettek, s ez­zel községünk teljesítette 1954. évi vágómarhabeadási kötelezettsé­gét. ; Kalocsa Ibolya ■ *■- _______i | j________ 'lW M egkezdődött megyénkben a fémgyűjtés November 1-én országszerte megkezdődött a fémgyűjtés. Az állami gazdaságok, gépállomások és üzemek már októberben elvé­gezték az üzemtakarítást. A Ka­posvári Textilművek fiataljai is összegyűjtötték az üzemben fel­lelhető ócskavasai és színesfém- hulladékot. A/ MÉH Vállalat 42 területi gyűjtőhelyet állított fel, hogy biz- tisítsa a vas- és fémhulladék za­vartalan átvételét. A földműves­szövetkezetek is valamennyi köz­ségben átvevőhelyet létesítettek, ahol az úttörőktől vagy a lakosság­tól készpénzfizetés ellenében átve­szik a vasat és a színesfémet., A MÉH-telepeket a nagyatádi MÉH hívta versenyre, vállalva^ hogy vasgyüjtési tervét 110, §zí- nesfémgyüjtési tervét pedig 102 százalékra teljesíti november 25- re. A nagyatádi MÉH-dolgozók ez­zel a felajánlásukkal csatlakoztak a november 7 és a tanácsválasz­tások tiszteletére indított munka- versenymozgalomhoz. A földmű­vesszövetkezeteknél a marcali já­rás volt a kezdeményező, ahol az elvtársak november 28-ig 110 szá­zalékos vas- és 120 százalékos fém- tervteljesítést vállaltak. A Tab—1 Siófok földművesszövetkezeti fel- vásárlási iroda dolgozói elfogadták a marcaliak versenyfelhívását, s 140 százalékos fém-tervteljesítésre tettek vállalást. Nagyobb figyelmet a vasúti kocsik tisztántartására Ahhoz, hogy mi, a komlói vasútállomás dolgozói a komlói bá­nyászok hősi erőfeszítéssel kibányászott szenét időben és gyorsan el tudjuk szállítani, üres vasúti kocsikra van szükség. Mivel ezek a kocsik 90 százalékban sárosán érkeznek állomásunkra, szükséges, hogy előzőleg kitakarítsuk őket és csak azután állíthatjuk a szén­osztályozó alá rakodásra. Azonban egyre több akadály gördül ez elé. Cukorgyárainkból kitakarítatlanul érkeznek meg az üres kocsik Komlóra és az azok aljában lévő tetemes mennyiségű sárnak és répamaradványnak eltá­volítása sokszor félnapokat vesz igénybe, holott ehhez külön mun­kaerő nem áll rendelkezésünkre. A kocsik kitakarítása viszont azt eredményezi, hogy az osztályozó órákon* keresztül csak lassított ütemben rakodhat. A komlói vasútállomás és a szénszállító vállalat dolgozói kérik a kaposvári állomás dolgozóit, hogy ne vegyenek át üres kocsikat kitakarítatlanul a cukorgyártól és azokat ne küldjék el piszkosan Komlóra. Október 14-én például a 6188. sz. vonattal Ka­posvárról 10 kocsi érkezett kitakarítatlanul a komlói állomásra. De ezenkívül is az érkező üres szerelvényekben a legtöbb esetben min­dig található egy-két sáros kocsi. Kérjük a kaposvári állomás dolgozóit, figyelmes és lelkiismere­tes munkájukkal akadályozzák meg, hogy a cukorgyárból ilyen ko­csik kerüljenek ki, mert ezzel hátráltatják a szénszállítást, ugyan­akkor felesleges kiadást is okoznak. A komlói vasútállomás és a szénszállító vállalat dolgozói nevé­ben: Görbe Zoltán, Komlód

Next

/
Oldalképek
Tartalom