Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-11 / 267. szám

2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1954. november 11. Dulles sajtóértekezlete ? (MTI). Dulles amerikai külügy­miniszter kedden este sajtóérte­kezletet tartott. Sajtóértekezletén megismételte azt a jólismert ame­rikai álláspontot, hogy egy négy­hatalmi értekezlet „konstruktív eredményeire csak a párizsi egyezmények ratifikálása után le­het számítani.‘‘ Egy feltett kér­désre válaszolva azonban a kül­ügyminiszter hozzáfűzte, ezzel nem azt akarta mondani, hogy „Moszkvával vaíó tárgyalása előtt várni kell, amíg a párizsi egyezményeket teljesen végre­hajtják. Annak bevárása a fon­tos — mondotta —, hogy a pári­zsi egyezményekkel (előirányzott alapvető politikai döntéseket meghozzák.“ A külügyminiszterhez ezután azt a kérdést intézték, vájjon az Egyesült Államok törekedni fqg-e arra, hogy lebeszélje szövetsége­seit a Szovjetunióval való „pár- huzamos"* tanácskozásokról, amíg a párizsi egyezményeket nem ra­tifikálják. Dulles válaszában el­mondotta, hogy „ebben az ügy­ben igen bizalmas tanácskozások folynak az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország között.“ Azzal az elgondolással kapcso­latban,^ amelyet Adenauer kancel­lár a nyugateurópai unióhoz tar­tozó országok és a keleteurógai államok között kötendő megnem­támadási szerződésről mondott, Dulles hangoztatta, hogy Adenr auer csak saját álláspontját nyil­vánította ..az . Egyesült Államok­kal való előzetes tanácskozás nél­kül.“ Dulles a továbbiakban többi kö­zött kijelentette, hogy az Eisenho- wer-kormány „a preventív há­ború elvének teljes és vég­érvényes kizárását vallja*1, majd egy további kérdésre válaszolva azt mondta, hogy nem hiszi, hogy a Szovjetuniónak szándékában áll megtámadni a nyugatot. William-Clayton Turner amerikai katona politikai menedékjogot és kapott a Szőrit Bécs (TASZSZ). ‘ Az' „'öster­reichische Zeitung1* című osztrák lap november 9-i számában meg­jelent Wíüiam-Clayton Turner- nek, az amerikai hadsereg sza­kaszvezetőjének levele. Turner az ausztriai szovjet hatóságokhoz in­tézett levelében kérte, adjanak neki politikai menedékjogot a Szovjetunióban. Turner levelében többek között ezeket írja: „Nem akarom többé az Egye­sült Államok mostani kormányát szolgálni, mert ez a kormány a fegyvergyárosok érdekében álló politikát folytat és mindenütt a fasisztákat támogatja. Világos, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a nyugatnémetországi, fa­siszta klikkel együtt új agressziót készít elő. Harcoltam a fasiszták ellen, de nem akarok a; fasiszták­kal együtt agresszióban résztvgn- ni. Elhatároztam, hogy elmegyek oda, ahol az egyszerű embernek valóban osztályrészül jut a sza­badság. Kérém, engedjék meg, hogy a Szovjetunióban élhessek és dol­gozhassak.“ William-Clayton Turner politi­kai menedékjogot kapott a Szov­jetunióban. Az Egyesüli1 Államok légi haderejének egységei behatoltak a csöcsiani partvidék fölé Peking (Uj-Kína). November 7- én és 8-án amerikai katonai re­pülőgépek hat hulláifiban \ beha­toltak Csöcsian-tartomány partvi­déke fölé és ott fegyveres provo­kációt hajtottak végre. Ez Kína légiterének újabb megsértését jelenti. A Kínai Népköztársaság légite­rének ezek a súlyos megsértései nagy felháborodást váltottak ki a csöcsiani arcvonalon szolgálatot teljesítő tisztek és legénység köré­ben. A felszabadító néphadsereg­nek ezek a katonái konioly fi­gyelemmel'ki sérik a helyzet fejle­ményeit és készen állnak arra, hogy súlyos csapást mérjenek az amerikai behatolókra. KIVÉGEZTÉK FATEMIT Teherán (Reuter). Az iráni had­sereg egyik kivégző osztaga no­vember líFén, szerdán végrehaj­totta a halálos ítéletet Husszein Fatemi volt iráni külügyminisz­teren. „McCarthy hurokra került" London (IÍTTI). Ä kormány­párthoz közelálló, „Yorkshire Post“ írja „McCarthy hurok­ra került“ című vezércikkében: McCarthy sorsának fordulá­sa , ^Vadnyugati igazságszolgál­tatásra emlékeztet. Sokáig volt a falu rossza és réme, de végre bíró elé került és a szenátus dönti el, hogy megrója-e özei­méiért. McCarthy nyolc éven át portyázott az amerikai poli­tikai élet porondján. Lesipuská- zása több ártatlan, mint bűnös embert sebesített meg. A sze­nátus, ha megrója, még nem vet véget politikai pályájának, még szenátor maradhat 1958-ig. Világos azonban, hogy a közvé­lemény ellene fordult és a nép támogatása nélkül fegyvertelen lesz. A szenátus elmondhatja majd, hogy '1954 novemberé­ben itt csikarta ki a felháboro­dott polgárság a í fegyvert McCarthy kezéből. Charlie Chaplin fogadta a moszkvai Dinamo labdarúgócsapatát Lausanne. Charlie Chaplin, a nemzetközi békedíjjal kitüntetett világhírű filmszínész, hétfőn a Genfi-tó mellett lévő villájában fogadta a Svájcban tartózkodó moszkvai Dinamo labdarúgocsapa- tát. A szovjet labdarúgók a közeli napokban két mérkőzést játszanak Svájcban. Szovjet társadalmi szervek segítsége a természeti csapás által sújtott salernoi lakosságnak Róma (TASZSZ). Bogomolov, a Szovjetunió római nagykövete november 5-én levelet küldött Martino olasz külügyminiszter­nek, amelyben a szovjet kormány nevében mélységes együttérzését fejezte ki a Salerno és környéke lakosságát sújtó természeti csapás alkalmából. A Szovjetunió nagy­követe egyúttal közölte, hogy a Szovjetunió Vöröskereszt és Vö­rös Félhold Társaságai Szövetsé­gének Végrehajtó Bizottsága az elemi csapás sújtotta salernoi lakosság megsegítése javára 25.000 rubelt adományoz az Olasz Vöröskeresztnek. "[PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS ★ fi tag- és tagjelöltfslvételi munka helyzete a csurgói járásban Az Állatként bezárta kapuit. Az utolsó láto­gató is távozott. Eljött az állatok pihenésének, meghitt, esti beszélgeté­seinek ideje. Az oroszlánketrec la­kói Szenátor, az elaggott afrikai. oroszlán köré gyűlték. Szenátor volt az Állatkert egyetlen siva­tagi születésű oroszlánja. A többi mind állatkert­ben, cirkuszban szüle­tett és nevelkedett. Si­vatagi őseik életmódja legendának tűnt előttük Különben maga Sze­nátor is csak ködösen emlékezett vissza ifjú éveire. összekeverte emlékeit az állatVern vezető magyarázatával. Az oroszlántárjad alom udvariasan leplezett, gúnyos hitetlenséggel hallgatta meséit. — Nagyapó, meséld él, hogyan száguldoztál Af­rikában! — unszolta Szenátort unokája, a kis kópé Kölyök. Ugye, a kutyák nem tudtak utolérni. , — A kutyák nem utá­nam, hanem előlem fu­tottak — dicsekedett Szenátor. — Mindenki menekült előlem. En voltam a legerősebb a sivatagban. — És milyen volt a sivatagi napirend? — Az erő helyzetéből Állatmese prózában — írta: D. Zaszlavszkij kíváncsiskodott Kölyök. — Naponta hányszor kaptatok enni? Mikor kezdődött a látogatási idő? Szenátor megvetően mosolygott: —( Oda nem jártak lá­togatók. És magam táp­láltam magamat. Nappal aludtam, éjszaka zsák­mány után néztem. O, hogy tudtam bömbölni! A legelső basszus vol­tam a sivatagban. — De miért bömböltél, Nagyapó? — Azért, kisunokám, hogy rémületet keltsek. Amint elbődültem, min­den vad elvesztette gon­dolkodóképességét a fé­lelemtől. Menekültek volna, de lábuk nem engedelmeskedett. Nem tudták, hova bújjanak. — Zsaroltál? — kér­dezte epésen Docens, akit a ketrecben a leg­okosabb oroszlánnak tar­tottak. — Ugyan, ez nem volt zsarolás. Elbődül­tem, aztán egy ugrás és vége is volt mindennek. Az antilop karmaim közt vergődött. Fogaim belemélyedtek, s már csak a csontok recsegtek. — Megengedték ne­ked. hogy eleven anti­lopot bánts? — hitetlen­kedett Kölyök. — Rosz­szul emlékszel, Nagy­apó. Ilyen szabály nincs. — Nem is kértem en­gedélyt, Ott egyetlen szabály van: az erősebb megeszi a gyengébbet. En voltam a legerősebb, mindenkivel azt tettem, amit akartam. — Értem — mondta Docens, aki hallgatni szokta, miről beszélnek a látogatók. — Erre mondják: politika az erő helyzetéből. Az em­bereknél sokféle helyzet van. Ilyet is hallottam: a béke helyzetéből, a demokrácia helyzetéből. — Igen — hagyta helyben Szenátor. — Ez így van. Nálunk azon­ban egyetlen helyzet volt: az erő helyzete. Aki bírja, marja. Hoz­zám senki sem mert nyúlni. Kölyök sunyin meg­kérdezte: — Nagyapó, dehát az erő helyzetéből hogyan kerültél a ketrec hely­zetébe? A fiatal oroszlánok vihogtak. A nőstény- oroszlán a párját ért sértés miatt fogát vicso­rította. Szenátor felemelte bo- zbntos fejét és így vála­szolt: — Igazad van, Kölyök. Rászolgáltam a csúfoló­dásra. Ostoba voltam fiatalkoromban!. Nem jöttem rá, hogy az erő helyzete az értelem helyzete nélkül fabatkát sem ér. A saját helyze­temből ítéltem meg min­dent a sivatagban. Azt hittem, nálam erősebb nincs. Aztán kiderült, hogy az ember erősebb. Nála az erő helyzete pá­rosul az értelem hely­zetével. — Miért nem bömböl­tél rá az emberre? — értetlenkedett Kölyök. — Hiszen bömböltem, így bukkantak rám. Az­tán bemutatták nekem az erő helyzetét... — Fájt? — kérdezte Kölyök részvevőén. — Nem — szégyellem magam. Kezemen, lába­mon megkötve hurcol­tak ... — A négy mancsodon — javította ki Kölyök. — Igen. Szóval ösz- szekötözve hurcoltak. A kis vadak meg a bokrok­ból nevettek. »Ez örosz- lán? Nem oroszlán: ösz­vér«— visították anyu­lak ... Igazuk volt. — Maradtak még Af­rikában a fajtádból? — kíváncsiskodott Kölyök. — Hogy Afrikában maradtak-e, azt nem tu­dóin. De Amerikában még vannak elegen. Nincs szebb és nemesebt) 'Mfelfent mint nevelni az embereket, formál­ni ‘jellemüket. kifejleszteni alkotó- készségüket, áldozatvállalásra, a nép ügye iránti odaadó, lelkes munkára serkenteni őket, ' megmagyarázni nekik célkitűzéseinkét, ‘ és elérni hogy terveink megvalósításának ése- lekvő részvevői legyenek. Ez a munka a kommunistáknak jut osz­tályrészül, az ő kötelességük, hogy felvilágosítsák a tömegeket a part politikájáról, s harcosságra, helvtái- <|lásra neveljék őket, megismertessék és megszerettessék velük a pártot. A pártonkívüliek nevelése, ve­lük a párt politikájának, szer­vezeti szabályzatának megismer­tetése sok időt és még több türelmet igénylő munka, de ez és csakis ez a párt tömegkapcsola*a ki­szélesítésének, a párt építésének, erősítésének — a párttagság szám­szerű növelésének egyedüli helyes és járható útja. A tag- és tágjeiöttfeí; vétel tehát hű mutatója a tömegek közötti pártpolitikai, nevelő munká­nak, járási bizottságaink, alapszérve- zeteink munkájának. A csurgói járási párt-végrehaitó- bizottság kimutatásaiból azt láthat­juk", hogy az utóbbi hónapokban na- vapta átlagosan 10—12 tago*, tag­jelöltet vettek fel a járásban. Ez azt jelenti, hogy egy-egy alapszervezet hozzáve­tőlegesen minden négy hónapban erősödik egy-egy taggal vagy tagjélölttel. Ez pedig nagyón gyenge eredmény. A pártépítés vontatottságának okait kutatva, külön meg kell vizsgálni a iára«5 bizottság és atapkzervezetek munkáját. A járású bizottság párt- építési titkára, Sövegjártó Ernő elv­társ elmondja, tervet készítettel? a pártkongresszus után a tag- ris 'ag- jelöltfelvétd megjavítására. Különö­sen a termelőszövetkezeti pártszer­vezetek megerősítésére fordítottok eondot. Elérték, hogy a porrogszent- kírályi tsz-beh, ahol egy párttag sem veit, egy rendkívüli tagot vettek fel, de pártszervezetet még nem tudtak létrehozni. A zákányi Alkotmány ter­melőszövetkezetben Németh István instruktor elvtárs fáradhatatlan fel- világosító munkája eredményeként háromra nőtt a kommunisták száma, s így rövidesen megtarthatja a *sz 3 kommunistája az önálló pártszerve­zet alakuló gyűlését. A somogybük- kosdi Szabad Föld tsz tagiad közül Horváth elvtársat nevelték tagje­löltté. így itt is nemsokára meg­alakulhat a tsz-pártszervezet. A járási bizottság június óta Hét­szer vitatta titkári és egyszer JB- ülésen önálló napirendi pontként a tag- és tagjeloltfelvétéli munkát. Az értekézletéken helyes javaslatok szü­lettek a pártépítés megjavítására. Beszéltek pl. arról, hogy a JB mun­katársai a területen ne csak a párt­tagokat keressék fel, hanem a pár- tcnkívüliekkel -is foglalkozzanak,_ az alapszervezeteket úgy is segítsék, hogy pontosan megszabott pártmeg- bizatást adjanak a pártépíités szem­pontjából számításba vehető becsüle­tes pártonkivülieknek. A .JB-nek ezt a határozatát azon­ban Németh és Sövegiártó elv­társ kivételével egyik elvtárs sem hajtotta eredményesen vég­re. " Berzencétt pl. Kovács elvtársnak, nárttitkárnak az volt a véleménye, hogy nincs lehetőség tagje'öltfelvé- te're Amikor Sövegjártó elvtárs a cséplés idején a községben tartózko­dott. az e|yik cséplőgépnél Balogh elvtársat megbízta riéphevelőmunká- val. Balogh elvtárs örömmel vállal­ta és becsülettel végrehajtotta ezt a pártmegbizatást. Jó munkáját dicsé­ri, hogy az ő munkacsapatuk vasár­naponként is csépelt. Azóta is lel­kes pártmunkát végez Balogh elv- társ. s most már eljutott oda, hogv az e havi taggyűlés döntsön tagje­löltfelvételének ügyében. Azt a következtetést vonhatjuk le tehát a JB munkájáról, hogy a pártépítést csupán a pártépíté­si titkár elvtárs tartja szívügyé­nek, s nem az ő nemtörődömségén, ha­nem mondjuk meg: túlterheltségén múlott, hogy nem valósultak meg a tag- és tasjélöüfelvételi munka meg­javításáról szóló határozatok. Söveg- jártó elvtárs ugyanis hónapok ótg 3 ember helvett dolgozik: ő irányította eddig a járás agitációs munkáját. a PTO-osztály feladatait és a pántépi- tési titkári teendők is reá vannak bízva. Ehhez járult még az is. hogy a járási bizottság gyakran a gazda­sági vezetők feladatait oldotta meg ahelyett, hogy ezt a munkát irányí­totta, "Vezette, ellenőrizte és politi­kai munkával segítette volna. Az alapszervezetek munkáját vizs­gálva szembetűnő, hogy a falusi partszervezetek kevés új tagot, tagjelöltet nevelnek. A hibák eredete a vezetőségek mun­kájában gyökerezik. A 16 községi p'arfglápszervézét többségében ^>én- gekezú a vezetés, t^ntfszeríelénék a vezetőségi'.ülések és! taggyűlések. Ha tartanak is taggyűlésekét, azok ala­csony színvonalúak, legtöbbször ,csak a gazdasági munkák megvitatására szorítkoznak, de nem adnak segítsé­get a párttagok elméleti tudása gya­rapításához. Csurgón pl. Varga Ist­ván elvtáré, 'községi parttitkár köz- tiszteletben álló, szorgalmas, becsü­letes, a mezőgazdasági munkákban és az állam iránti kötelezettség tel­jesítésében példamutató dolgozó pa­raszt, a párttitkári íéendők elvégzé­sére azonban a legnagyobb jószán- dékkal sem képes. Meg ke!" mondanunk nyíltan: azért van kevés dolgozó paraszt a községi pártszervezetek tagjai között, mert a 16 alapszervezet közül 7 helyen alkalmazott a párttitkár. Ezek szavának ngip adnak úgy hi­telt a dolgozó parasztok, mintha kö­zülük való ember lenne a pártszer­vezet élén. Méginkább elidegemri a dolgozó parasztokat a párttól, ha azrt látják, hogy ott civakodás, veszeke­dés üti fel á fejét. így volt az pl. Pogányszentpéterén, ahol Máté György italbolitkezeüő volt a párttit­kár, aki sehogysem fért össze a ta­nácselnökkel. Az is gátolja a párt erősödését, hogy egyes párttitkárok, mint pl. Iharosberényben Biró Zoltán azt hangoztatja, ele­gendő a párttag, nem kell a dol­gozó parasztokat nevelni, őket a pártba' felvenni. Egyes falusi pártvézetőségék gon­datlanságból rosszul vagy hiányosan kitöltött felvételi kérelmeket külde­nek be a JB-re. Porrogról pl. o.van kérelmet küldtek be, amelyről hiányzott az egyik ajánló aláírása és ajánlása. Máshonnan 17 éves fiatalt javasoltak tagjelöltnek. Zákányban pedig egy régebbeh jogosan kizárt párttagot vettek fel, ami szintén el­sősorban a pártvezetőség felületes­ségét mutatja. Nagyon helyesen teszi a járási bizottság, hogy a beérkezett tag- vagy tagjelöltfelvéteü kérelmek után — mielőtt annak ügyében a JB döntene — egyik munkatársuk a helyszínen beszélget a tagnak, tagje­löltnek jelentkezővel. Helyesen teszik azt is, hogy a régebben jogtalanul kizárt, vagy a pártból valamilyen ok miatt kimaradt elvtársak ügyét felül­vizsgálják és ha ezek a volt párttagok érdeme­sek arra, visszaveszik "'őket. a pártba, így intézkedtek pl. Porrbgon ifj. Vá­mos János és id. Vámos János ügyé­ben, aztán' Molnár József, az iharosi Bástya tsz elnöke ügyében is. A járási bizottság — elsősorban Hevesi János első titkár és Söveg- •jártó elvtárs — helyesen látja, mik a teendők, hogyan lehet a pártot a csurgói járásban erősíteni. Elsősor­ban az älapszefVezeteket kell rfteg- erősíteni. Nagy munka vár a JB-re, hogy minden párttitkáruk olyanná neve­lődjék, mint. Örtiloson Vida Géza elvtárs, akit nemcsak a mezőgazda- sági' munkájáért, becsületes életéért, hanem jó' pártmurikájáért is tisztel­nek a párttagok és pártonkívüliek egyaránt. Bizalommal fordulnak hoz­zá,' s ő mindenkor segíti' gazdátársait problémáik elintézésében. A JB szeptember 1-i határozatá­ban Szerepel, hogy a párttitkárokkal tájértekezleten megbeszélik a párt­építés feladatait. A tömegszerveze­tekre is fokozottabb gondot fordíta­nak, hogy azok is neveljenek tagje­lölteket a pártnak. A propagandis­táknak azt a feladatot ádják, hogy az oktatási évben figyeljék az okta­tásba bevont pártonkívülieket, se­gítsék elő azok fejlődését, tagjelöltté nevelődését. Kiterjedt a figyelmű}? arra is, hogy a jogtalanul kizárt párttagokat számbaveszik és szemé­lyesen beszélgetnek velük, s meg­vizsgálják, kit lehet közülük a párt­ba visszavenni. Ezek a tervek, határozatok azt tükrözik, hogy a járási bizottság érzi a felelős­séget a pártépítésért. Ülésekkel, íiafárözatgyártásokkal azonban nem lehet á hibákat kijavítani. • Kimenni áz ' emberek közé. ne­velni" az alapszervezéték vezetőit, se­gíteni nekik abban,' hogy megértsék, hogyan kell pártmunkát végezni — ezt tekintse feladatának a járási bi­zottság. Ha a JB minden munkatár­sa magáénak érzi a párt erősítésé­nek ügyét és mindent meg is tesz annak sikeréért, akkor a csurgói já­rásban is megnövekszik a párt te­kintélye, számszerűleg is erősödnek az alapszeívezetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom