Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)
1954-11-30 / 283. szám
2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1954. november 30. BÉKEHÍRADÓ Adenauer bonni kancellár maga is olyan családi kör központja, mely a legmesszebbmenően érdekelt a fegyverkezési bajszában. Max nevű fiának jelentős állása van a repülő- iparban. A kancellár másik fia, if' jabb Konrad Adenauer a szén- és villamoskonszernnek a tagja. Unokaöccse, Kurt Adenauer a kasseli Junkers Művek egyik alapítója és a Lufthansa, ya feltámasztott német légiforgalmi társaság felügyelő bizottságának a tagja. * * * 'Franciaországban rövid idő alatt több mint egymillió ember írta alá a nyugatnémet' felfegyverzést elutasító ívet. A Seine-et-Oise megyében néhány nap alatt 32.904 aláírás gyűlt össze. Bouches-du-Rhone megyében csipán az üzemekben több mint 65 ezren írták alá a tiltakozást. * * * Hollandiában Amsterdam központi pályaudvarán fiatal békeharcosok minden reggel röplapokat osztanak szét az utasok között. |A röplapok a német felfegyverzéssel járó veszélyre hívják fel a figyelmet. Többszáz ismert holland tudós, örvös, tanító a német felfegyverzés ellen tiltakozó levelet intézett :a' holland parlamenthez. * * * A 1‘Humanité statisztikai kimutatást közöl arról, hogy milyen óriási emberveszteséget és anyagi kárt okozott Franciaországnak az agresszív német müitarizmus. A hitlerista csapatok a második világháborúban 700 ezer franciát öltek meg, akik közül 150 ezer polgári személy volt. 3 millió francia került fogolytáborokba és a náci gyüjtőtáborokba. A hitlerista gyújtogatok elpusztítottak 544 várost és falut; egész Francia- ország területén 1,785.000 ház rom- badőlt vagy megrongálódott, 1,400.000 hektár szántóföld pedig megművel- hetetlenr.é vált. Franciaország területén 36 ezer emléktábla hirdeti a hitleri megszállók elleni harciban elesettek emlékét. * * * Legújabb adatok szerint 714 fasiszta katonaszövetség tevékenykedik Nyugat-Németországban. Ez év elején az ilyen természetű (katonai szervezetek száma még nem haladta meg az 530-at. Fogadás Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság moszkvai nagykövetségén Moszkva (TASZSZ). D. Vidics,1 ac Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság rendkívüli és meghatalmazott moszkvai nagykövete november 28-án fogadást rendezett a jugoszláv nemzeti ünnep — a köztársaság napja — alkalmából. A fogadáson resztvettek: a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetői, N. A. Bulganyin, N. Sz. Hruscsov, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, M. Z. Szaburov, A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke, V. T. Lácisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke, N. M. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára, G. F. Alekszandrov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere, G. K. Zsukov, a Szovjetunió marsallja, D. T. Sepilov, a „Pravda“ főszerkesztője, V. A, Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese, V. M. Zimjaniny és L. I. Iljicsov, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumának tagja, A. I. Gyeni- szov, a VOKSZ elnöke, I. Sz. Ko- lesznyikov vezérőrnagy, Moszkva városparancsnoka, a Szovjetunió külügyminisztériumának felelős munkatársai, valamint a kulturális élet képviselői. A fogadáson számos Moszkvában akkreditált diplomata, valamint a szovjet és külföldi sajtó tudósítói is megjelentek. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. Megnyílt az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet Moszkva (TASZSZ). November 29-én délután moszkvai idő szerint három órakor a szovjet fővárosban megnyílt a béke és biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet. Az értekezleten a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Román Népköz- társaság és az Albán Népköztársaság küldöttsége vesz részt. Az értekezleten jelen van a Kínai Népköztársaság kormányának megfigyelője. Az értekezletet V. M. Molotov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője nyitotta meg. Nyugat-Berlinben letartóztatták Németország Szocialista Egységpártjának egyik képviselőjét Berlin (MTI). A nyugatberlini rendőrség vasárnap egy választási gyűlésen jogellenesen letartóztatta Emil Redmannt, Németország Szpcialista Egységpártjának egyik jelöltjét a december 5-i nyugatberlini képviselőtestületi választásokra. Németország Szocialista Egységpártja erélyesen tiltakozott Adenauer nyugatberlini helytartóinak provokációs lépése ellen. Rákosi mátyás elvtars HAZAÉRKEZETT SZABADSAGÁRÓL Hétfőn reggel visszaérkezett szabadságáról Rákosi Mátyás elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Fogadtatására a Nyugati-pályaudvaron megjelentek: Nagy Imre, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Apró Antal, Ács Lajos, Sgplai Béla elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József elvtársak, az MDP Politikai Bizottságának póttagjai, Vég Béla. és Matolcsi János elvtársak, a Központi Vezetőség titkárai, Dobi István elvtárs, az Elnöki Tanács elnöke, Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, Kovács István elvtárs, az MDP budapesti pártbizottságának első titkára, Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter. A Kínai Népköztársaság nagykövetének bemutatkozó látogatása Nagy Imre elvtársnál He Dej-csin, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete november 29-én, hétfőn bemutatkozó látogatást tett Nagy Imre elvtársnál, a minisztertanács elnökénél. * * * Carl Olef Gisle rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Svéd Királyság budapesti követe november 29-én, hétfőn bemutatkozó látogatást tett Nagy Imre elvtársnál, a minisztertanács elnökénél. Köszönet az aktivista elvtársaknak Vasárnap este meleg ünnepség keretében köszönte meg a Megyei Párt-végrehajtóbizottság nevében Tóth István elvtárs, a Megyei Párt-végrehajtóbizottság első titkára a választás előkészítésében kiváló pártmunkát végző aktivis-' ták munkáját. — Köszönet és elismerés azért az áldozatot, fáradságot nem ismerő munkáért, amit az elvtársak végeztek, amelynek eredményeként megyénk büszkén jelenthette pártunk Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak, hogy Somogy megye dolgozó népe egységesen szavazott a Hazafias Népfront jelöltjeire — mondta Tóth elvtárs. Külön köszönetét mondott Tóth elvtárs a budapesti elvtársaknak, majd azt kérte a pártaktíváitól, hogy továbbra is így dolgozzanak, sok győzelmet szerezzenek még a mi Somogyországunknak. Ezután a Megyei Párt-végrehajtóbizottság nevében elismerő okleveleket osztott ki a legkiválóbb munkát végző aktivistáknak. j A kedves ünnepséget vacsora, majd a Somogymegyei Népi Együttes, az MSZT tánccsoportjának műsora zárta be. Kiváló pártmunkájukért elismerő oklevelet kaptak: Érsek Ernőné, Gál Ferencné, Tárnává Rudolfné, Takács János. Somoskövi János, Sajgál József, Lovró Mihály, Fazekas József. Bérezés Ferenc, Szabó Ferenc, Gyuris József, Dóczi György, Sólya Lajos, Molnár János budapesti elvtársak. Widerman János, Tóth Mária, Bálint János, Kalló Sándor, Torches Ferenc, Veicz István, Mi- kecz Jánosné, Törő István, Csaba János, Fehér Ferenc, Vass József, Kubocska András, Szíjártó Sándor, Tóth Imre, Tóth József, Szántó Lajos, Gál Sándor, Kelemen Ilona, Albert Imre, Száméi Dezső, Lépő Gézáné, Farkas Dezső alhdgy. Gróf István, Lajos László, Farkas József, Bánó Mária, Fodor István hdgy., Kun Anna, Halmi Pál, Kaszás József, Walter Péter, Légrádi Mária somogymegyei pártmunkások. Italban valóraválik a helyi népfronthizoltság javaslata Igái község helyi népfront-bizottsága számos javaslatot tett a falu szépítésére. Többek között a fásítás, étkezde, ezüstkalászos gazdaképző tanfolyam és egy régi elhanyagolt fürdő felépítése szerepel a javaslatok között. A tanács ezek sikeres megvalósítására igyekszik minden segítséget megadni. EZÜSTKALÁSZOS TANFOLYAM Az ezüstkalászos gazdaképző tanfolyam megtartására a tanács- épület nagytermét bocsátotta a dolgozó parasztok rendelkezésére, ahol megfelelő világításról, asztalokról és székekről is gondoskodott. A több mint 20 főnyi hallgató szívesen és örömmel jár a tanfolyamra, mert minden kényelmet biztosított számukra a tanács, hogy zavartalanul sajátíthassák el a helyes gazdálkodás tudományát. fásítás A fásítás is nagy lendülettel folyik. Ebben a munkában a tanácstagok is részt vesznek. Gyurisics Dánielt, a II. Pártkongresszus termelőszövetkezet elnökét is ott lehet látni az ültetők között. A DISZ-fiatalok a lyukak ásásánál segédkeznek és a csemeték szállításáról gondoskodnak. Skiba József, a begyűjtési állandó-bizottság elnöke, községi tanácstag sem marad ki a község szépítésének munkájából. Eddig már 500 elültetett ezüst juhar dicséri jó munkájukat. Még 300 hárs- és ugyanennyi eperfacsemetét ültetnek. ÉTKEZDE Az étkezde belső és külső tata- rozási munkálatai már befejeződtek, jelenleg a tetőfedést végzik, hogy legkésőbb karácsonyra már üzemeltetni tudják és a népfrontbizottság javaslatai valósággá váljanak Igjalban. A fürdő felépítését a tavasz folyamán kezdik meg. A MEDVECUKOR Irta: Berky Éva A Somogyi Néplap pályázatán I. díjjal jutalmazott cikk. A LKONYODIK. Ma egész nap ** esett a hó, s a fehér takaró máir beborította az egész nagytanyát, a cselédházak roskadozó falait, az egyablakú, mocskos kovács- műhelyt, a koszos ólakat, az új urasági istállót, a főintéző villaszerű házát, az , urasági kastélyt, emeletes tornyával, még a parki sudár fenyőket is. mindent, mindent, egyformán. Hirtelen sötétedik. A kovácsműhely nyitott ajtajából kivülan a szikrázó vas fénye, az istállók ablakaiban kigyulladnak a pislákoló lámpafények, a cselédházak eldőlt kéményeiből gomolyogva száll a füst, készülnek a vacsorához. Marhabő- gés, disznóvisítás jelzi az állatok esti etetésének idejét. A hosszú, marhaistállóból ■ leválasztott urasági iskola most szokatlanul csendes. A felakasztott két petróleumlámpa sápadt fénnyel vonja be a tanterem salétromtól málladozó falát. Ma, a karácsonyi bizonyítványosztásról nem hiányzik senki. Kilencvenhat gyerek ül némán, karbatett kézzel, a bizonyítványosztás izgalmától piros arccal, csillogó szemmel a padokban. A tanító most osztotta ki az értesítő könyvecskéket. A tanító fáradt, keszeg emberke. Szája elé kapja zsebkendőjét, köhög és kínosan kapkod levegő után. A nyirkos falak, dohos ruhák, nehéz szaggal árasztják el a tantermet. — Szellőztetni kéne — gondolja a tanító és szeme révedten bámul az apró ablakokba feltomyozott rongyos kis kabátok felé. — Eh, nem érdemes szellőztetni 1— gondolja lemondóan. — Mindjárt befejezem, aztán jön a szünidő, a pihenés ... Pihenés — itt keserű mosolyra húzódik a szája. A tanterem melletti nyirkos kis szobában lakik, egyedül, magányosan. ö már hat esztendeje nem készül a karácsonyra, mióta a feleségét és kicsi fiát a mártoni temetőbe költöztette a tüdőbaj. Dolgozik, húz^a az igát, tanítja a kilencvenhat gyereket, mert élni kall. De lassanként undorodik a munkájától is. Minek tanítja, minek neveli ezeket a gyerekeket? Miért kiabál, ha nem tudja valamelyik a számtant, vagy rendetlen a füzete? Mit ér vele, ha külön foglalkozik a jófejű gyerekekkel? Nagy Pistával, Tóth Mariskával, Boros Idával? Béresek, béresasszonyok lesznek valamennyien, arra az is elég, ha alá tudják írni a nevüket és mégis fáj, mindig fáj, minden évben a sok elveszendő, jó emberanyag... A gyerekek kihasználják a tanító elrévedezését. Izegnek-mozognak, suttogni kezdenek. Közvetlen mellettük tehénbőgés, lánccsikorgás és egy béres vad káromkodása hallatszik be. A gyerekek vihogni kezdenek. A TANITÖ felrezzen, szigorú pillantást Vet rájuk, aztán sietősen belekotor az íróasztal fiókjába, ahonnét két, selyempapírba burkolt csomagot húz elő: — A jelesek jutalmat érdemelnek — kezdi rekedt hangján. — Az úrnő könyveket ígért karácsonyra a jeleseknek, de eddig még nem érkeztek meg. Mi pedig szünidő előtt utoljára vagyunk együtt, így hát csak tőlem kaptok egy kis csekélységet ... kh ... — reszeli torkát — igaz, az ünnepekre mindnyájatoknak jó lett volna, de....— már nyitja a száját, még mondani akar valamit, de egy újabb köhögési roham félbeszakítja. így hát csak legyint és száraz, forró kezével kibontja a csomagokat és az osztályra emeli vizenyős szemét: — Boros Ida elsőosztályos gyere ki! — mormolja alig hallhatóan. A gyerekek kíváncsian nyújtogatják nyakukat a csomagok felé, míg a felszólításra vézna, szőke kislány emelkedik fel. Kék szeme csillog és anyja magasszárú, gombos cipőjébe bujtatott lába fürgén kopog a katedra elé. — Csak így tovább, édes fiám — simát a tanító a szőke vadkocson, miközben az egyik csomagból egy kis doboz színes ceruzát, a másikból egy hatalmas rúd medvecukrot húz elő. A kislány rajongó pillantást vet a tanítóra és mohón kap az ajándék után. — Köszönöm ... tanító bácsi ... — motyogja lángpiros arccal és zavartan a helyére fut. —- Tóth Mariska másodosztályos — mormolja tovább a tanító. Nagy feketeszemű kislány emelkedik fel. Ruhája elüt a többiétől. Nincs rajta semmi új holmi, de gondosan varrogatott köténytkéje keményítve, ránc nélkül vasaltan feszül ruhájára. Cipője még őrzi a reggeli tisztítás fénylő nyomát, s bár jobb cipője oldalán folt éktelenkedik, ez a cipő mégis magasszárú, gyermekcipő. Az uradalmi segédgépész lánya, egyetlen gyerek. Meglátszik ez gondosan ápolt, rövid, fekete hajába tűzött piros maslijától, patkóit cipője sarkéig. IV YUGODTAN áll a tanító előtt és miután a ceruzák és a medvecukor mellé megkapja a «csak így tovább, édes fiam-«-ot is, zavartalan biztonsággal köszöni meg. Már útközben a pad felé belenéz a ceruza sorozatiba: — Sárga is van benne — állapítja meg örömmel. — Szalai János — sorolja tovább a tanító. így ér el a hatodik osztályig. Most felemeli a fejét és kutatóan néz a hátsó padsorokba, ahol egy szőke, szürkeszemű, magasnövésű fiú, ugrásra készen kapaszkodik a pad sarkába. — Nagy Pista!... Neked szántam a csomagot, mert az iskola legjobb tanulója vagy, de mégsem adhatom neked, mert nem érdemied meg! Olyan rossz a magaviseleted, amilyen nincs az egész iskolában. Társaid réme vagy, a legnagyobb verekedő, a leghíresebb bosszantó, a leg- hirhedtehb csínytevő. Hiába figyelmeztetlek, korhollak, nem hagysz fel goromba tréfáiddal, az állandó rendbontással. Ezért inkább Havas Annának adom,, aki ugyan nem olyan jófejű a számtanban, de csendes, rendes viseletű. Nagy Pista elereszti a pad sarkát, visszahuppan a helyére és égő szemmel, piros füllel hallgatja a korho- Jást és titokban nagyot ránt rongyos kabátba bujtatott vállán: — Na és nem kapom — dünnyögi magában — tartsa meg! A tanító meglátja az észrevétlennek tartott vállrándítást. Hat éve próbálja szigorral kordában tartani ezt a nyughatatlan, de nagyszerű gyereket, de mindig kevés eredménnyel. S most hat, év óta először tisztán látja, hogy mivel tegyen pontot a büntetésre: — Sck bánatot okozol nékem, fiam — fejezi 'be szelíd, fájdalmas hangon. Nagy Pistát szíven üti a hang. Rosszabb ez a suhogó nádpálcánál, a bezárásnál és minden más büntetésnél. S bár szemét mereven apádra szegezi, maga előtt látja a ráncos, sovány arcot, hallja a sok köhögéstől rekedt hangot, bűnbánaf tölti el. Hiszen szereti ő a tanítóját, tán még jobban mint az apját, az elnyűtt béres embert, aki tíz szót tán ha mondott neki életében, azt is durván mondta... Most mit akar tőle a tanító? Ha csinált valami csínyt, meg- vesszőzte érte és kész, megfizetett érte és kész, megfizetett 5... Őmiatta ugyan sose bánkódjék... — ösz- szeszorítja száját és magáiban erős fogadást tesz: — tőle ugyan forgathatják egymást a kölykek, nem lesz benne, nem ő, semmi verekedésben ... Z AJÁNDÉKOT kapott gyerekek hangos cuppogással falják a medvecukrot. Az édességre kiéhezett többiek szájában összefut a nyál. De hiába, nem jut, mindenkinek nem jut, s az örökös nélkülözésben, lemondásiban élő gyerekek a maguk módiján vigasztalják egymást: — Máma kőttes lesz nálunk vacsorára — hajlik Boros Idához Vass Irén. — Van még egy kis sülttöfcöm — mormolja Kiss Jóska — az is van olyan — és mikor Boros Ida nyalni kezdi a medvecukrot, ő is hangos cuppogással falja a sülttököt. A tanító még marad, húzza az időt. Fél a magánytól, az elkövetkező hetek hosszú egyedüllététől, undorodik a dobkályhán párolgó kamillatea illatától... hiszen ezen az iskolán kívül nincs senkije... Jó lenne még egy kicsit itt tartani a gyerekeket. Figyeli az általánosan elterjedt evést, tudja, mi érdekli legjobban őket: , — Hát aztán mit fogtok enni az ünnepekben? — kérdezi. Lelkesedéstől éles hangocskák disznóölésről, kalácssütésről visonga- nak. Í'LSAK Nagy Pista ül csendesen, az imént kapott szidás és az elmaradt medvecukor-ajándék egészen letörték, ő is észreveszi az általános cuppogást, az általános ■evést. Ő ugyan hiába keres, még maradék morzsát sem talál a zsebében. A reggeli sovány leves, a magával hozott krumpli már régen eltűnt a gyomrából. Otthon rajta kívül kilenc testvére lesi anyja le- vestosztó kanalát. Akármilyen szegény béres is az apja, azt az egy koszos disznót ők is kikoplalták, de vágni még nem tudják, mert igen sovány a kajliafülű. — Hát még a májashurka! — vi-* sít ja egy hangocska.
