Somogyi Néplap, 1954. november (11. évfolyam, 259-283. szám)

1954-11-28 / 282. szám

« ✓ SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1954. november 28. A lengje!, csehszlovák és a német ifjúság találkozója Varsó (TASZSZ). Jelena-G-ora lengyel határvárosban november 25-én megtartották a lengyel, csehszlovák és német ifjúság ta­lálkozóját. A Városi Színház épüle­tében több mint 600 küldött gyűlt össze, hogy tiltakozzék a londoni és párizsi egyezmények ellen. „Követeljük az európai országok kollektív biztonsági rendszerének megteremtését!“' — ez volt a ta­lálkozó jelszava. A nyugatnémet ifjúság képvise­lője felszólalásában beszámolt ar­ról, hogyan harcolnak Nyugat-Né- metország fiatal hazafiai a londo­ni és párizsi egyezmények ellen, f országuk békés úton történő egye-* sítéséért. A találkozó részvevői egyhan­gúlag határozatot fogadtak el,] amely a többi között így hangzik:, „Valamennyi európai ország if­júságát harcba hívjuk az új há-' ború réme ellen. . . Tudjuk, hogy. csupán a kollektív biztonsági rendszer szüntetheti meg a hábo-i* rús veszélyt és biztosíthatja orszá-í gaink számára a gazdasági és kul- turáliá fejlődéshez szükséges bé-1 két.“ I Egyetlen államtól sem lehet megtagadni az ENSZ-fagségot kormányformája miatt Uj-Delhi (MTI). Az „Indian' mokra gyakorolt amerikai nyo- Express“ pénteki számában foglal- másra utalva — megállapítja: „A kozik a 21 ország ENSZ-tagsága ügyében hozott határozattal és a következőket írja: „Noha elvileg az ENSZ-tagság nyitva áll min­den békeszerető állam előtt, amely vállalja az alapokmányban foglalt kötelezettségeket. . . kü­lönös megfontolásokból több ál­lam bebocsátását megtagadták.“ A lap -7- nyilvánvalóan az eb­ben a kérdésben az ENSZ-tagálla­A fasizmus felülkerekedése ellen Mi, z íabi gépállomás dolgozói mélységes felháborodásunkat és tiltakozásurkat fejezzük ki a Német Kommunista Párt ellen indított terrorper miatt. A német militaristák már két ízben háborúba sodorták az em­beriséget. Tudjuk jól, hogy ez az akció egy újabb háború előké­szítésének része. El vagyunk szánva, hogy a békéért harcoló százmilliókkal vállvetve, végső­kig küzdjünk a fasizmus felül­kerekedése, Németország Kom­munista Pártjának betiltása el­len. A tabi gépállomás dolgozói. Tíz éve szabadult Sei az Albán Népköztársaság A lbánia gazdag kis ország. A természet két kézzel szórta hidegháború elhomályosította egyes államokban az ítélőképessé­get.“ „Az ENSZ-tagfelvétei ilyenfor­mán a hidegháború újabb csata­tere lett — folytatja a lap — noha az ENSZ az egymásmellettélés szükségességét hirdeti. Egyetlen országtól sem lehet megtagadni a tagságot társadalmi rendszere vagy kormányformája alapján.““ Etienne Fajon vezércikke a Jlmaoití-ta a párizsi egyezi Párizs (MTI). Etienne Fajon a „THumanité*“ vezércikkében arról ír, hogyan szélesedik és erősödik az aláírásgyűjtési mozgalom a pári­zsi egyezmények ratifikálása el­len. A békéért vívott harc — írja — annál eredményesebb lesz, ha a kommunisták és a szocialisták együtt cselekednek. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a kommunisták és a szocialis­ták akcióegysége mindig ma­gával ragadja a munkásosz­tályt és körülötte a többi de­mokratikus és nemzeti erőt. , A szocialista vezetők a párt leg­utóbbi kongresszusán — akárcsak ezt megelőzőleg az EVK esetében <—> elérték, hogy a ratifikálást tá­mogató döntést hozzanak. A szocialista dolgozók nem követik a párt vezetőinek irányvonalát. Közös frontjuk a kommunistákkal egyre fej­lődik. Együttesen szervezik meg az alá­írásgyűjtési kampányt. Elvtársaink, a szocialista dolgo­zók, akik jogosan ellenzik a pári­zsi egyezményeket — amelyek szabadjára engednék a mili tar iz­must, tönkretennék a leszerelés kilátásait és megpecsételnék az ágyugyárosok szövetségét — az angol, a nyugatnémet, az olasz szocialisták példájából tanulva harcolnak a fenyegető veszély el­hárításáért és azért, hogy meg­nyissák az utat a lehetséges és a szükséges béke előtt. Az olaaz képviselőház hadügyi bizottsága jóváhagyta a párizsi egyezményeket Róma (MTI). Az olasz képviselő­ház hadügyi bizottsága pénteken 26 szavazattal az Olasz Kommu­nista Párt és az Olasz Szocialista Párt 18 szavazatával szemben jó­törvény­döntése ratifikálására vonatkozó javaslatot. A bizottság megelőzi a külpolitikai bizottsá­gét, amely most foglalkozik a pá­FELHÍVÁS Felhívjuk á város választópolgár­ságának figyelmét, hogy Ja népneve­lők által kiküldött választási értesí­tő cédulák csak a választás meg­könnyítését szolgálják, s nem a vá­lasztójogosultságot döntik el. Tehát azok a választók is szavazhatnak, akik valamilyen okból ilyen értesítő cédulát nem kaptak, de a választási névjegyzékbe vagy a pótjegyzékbe fel vannak véve. Továbbá szavaz­hatnak azok is, akik más helyen let­tek felvéve a választási névjegyzék­be és tanúsítvánnyal rendelkeznek, vagy akik tanúsítvánnyal nem ren­delkeznek, de ideiglenes lakásbeje- íentőjük van. A választók a válasz­táshoz minden esetben vigyék ma­gukkal személyazonossági igazolvá­nyukat. Amerikai fegyverszállitmányok Spanyolországnak Párizs (TASZSZ). Amint a „l’Humanité“ közli, Santander spanyolországi kikötőbe újabb amerikai hadianyagszállítmány ér­kezett Franco légiereje számára. A „THumanité“' kiemeli, hogy ezeket a hadianyagokat Franco kormánya az amerikai-spanyol egyezmény alapján kapja, ameiy- nek értelmében az Egyesült Álla­mok jogot nyert arra, hogy kato­nai támaszpontokat létesítsen Spanyolország területén. Paul Robe§ontól újból megtagadták az útlevelet New York (TASZSZ). A „Paul Robeson útlevelének visszaszerzé­séért küzdő bizottság“ közölte a sajtó képviselőivel, hogy az Egye­sült Államok külügyminisztériu­ma újból megtagadta Paul Ro- besontól az útlevelet. Mint a bi­zottság közleménye Robeson azért kért rá javait, hogy semmiben sem szen­vedjenek hiányt a »sasfiak«, ahogy az albánok magukat nevezik. Adott szelíd éghajlatú tengerpartot, ahol 4 narancsot érlel a téli napsugár, í adott termékeny síkságokat, amelye- 4 ken a lovasember sem látszik ki a v kukoricából, adott értékes, fában 4 gazdag rengeteg erdőségeket és kö- f vér havasi legelőket, amelyeken bő 4 tejet és hófehér gyapjút ad a 4 nyáj. A föld mélye ércben, széniben, f kőolajban gazdag s ha a dolgozó f munkájában elfárad, a legfestői'bb f tájak hívogatják felüdülésre. 4 A természet bőkezű volt Albániá- hoz, népe mégis évszázadokon ke­resztül nyomorban, tudatlanságban tengette életét. A narancs az urak­nak érett, nekik termett a rónaság és az erdő, nekik hízott, a bárány s az ő kezükben a föld mélyének kincse poklot jelentett a dolgozók­nak. Ha kióradtak a folyók, a föl- desúmak akkor is maradt elég ter­ménye, ha az árterületeken mocsár- lázt termett a nádas, a bej megkap­ta a maga dézsmáját tengerparti kéj- lakában, ahova nem ért el a ma­lária. Tüdővész, vérbaj tizedelte a dolgozó tömegeket! Mindig vóit tar­taléksereg, amelyből be lehetett tömni az ijesztő méretű halálozások következtében előállott hiányt. Ala­mizsnát csak az kapott, aki legfel­jebb alázatos könyörgésére nyitotta a száját, a zsarnok rendszer puska­tussal, börtönnel fojtott el minden panaszkodó szót, zúgolódást. S a népelnyomó feudáüs-burzsoá rend­szert a még kegyetlenebb fasizmus váltotta fel. Az olaszok 193$ ápri­lis 7-én megrohanták a védtelen kis Albániát. “I 941 november 8-án a nép leg- x jobb fiai megalakították az Albán Kommunista Pártot, amely első ténykedésként harcba szólítot­ta a dolgozó tömegeket az ebek pré­dájára került haza megmentéséért. Az ősrégi albán hegyek között is­mét ropogtak a hazafiak fegyverei, mint mór annyiszor a történelem folyamán. A párt messze világító fáklyát gyújtott a terror sötét éjsza­kájában s ennek világánál talpraállt a dolgozó nép. Tizek, százak kezd­ték mag az ellenállást s a párt veze­tésével 70.000-es hadsereg vitte dia­dalra a szabadság zászlaját. A dia­dalmas Szovjet Hadsereg egyik csa­pást a másik után mérte a náci Né­metországra és győzelmei lehetővé tették, hogy a kis albán nép is ki­vívhatta szabadságát és független­ségét. I 1944 november 29-én, tíz évvel ez­előtt felszabadult az egész Albánia és népe saját kezébe vette sorsa irá­nyítását. fT'íz esztendő szinte röpke pil- lanat egy nép, egy ország tör­ténetében, de az alatt a rövid idő alatt az albán nép bebizonyította, hogy élni tud a szabadsággal, amelyért annyi vért és fiatal életet áldozott. Gyors egymásutánban pe­regtek le a jelentősebbnél jelentő­sebb események, amelyek gyökere­sen megváltoztatták az ország ar­culatát. Demokratikus választások, földreform, államosítás, alkotmány, a Népköztársaság kikiáltása, terv- gazdálkodás — ezek a fordulópon­tok jelölik annak az útnak az irá­nyát, amelyre a bilincseitől megsza­badult albán nép lépett. Aki a felszabadulás előtt járt Al­bániában és ma ismét odacsöppen, szemét dörgöli, mert azt hiszi, csa­lóka káprázat, amit lát: az egykori maláriás mocsarak “helyén erőteljes traktorok forgatják a kövér baráz­dákat, az öntözött síkságon gépek­kel megrakott vonatok száguldanak keresztül, tucatnyi új gyárak és kombinátban dolgozzák fel az or­szág kincseit. Uj városok és falvak épülnek és az egykor csaknem 1 millió írástudatlan hazájában ma már minden falunak saját iskolája van. A múlté már a lányok fátyla, eltűnt a javasasszony s a vérbosszú szokása. íz éve szabad a kis albán nép. Könnyek és vér tengerével váltotta meg szabadságát, verejtéké­vel, fáradhatatlan építő munkájá­val védelmezi meg. A múltban egye­dül, kilátástalanul küzdőitt, ma mel­lette áll a hatalmas Szovjetunió, a testvéri népi demokráciák és a párt vezeti, neveli ezt a kis foátOT népet, hogy szebbé, boldogabbá tegye a je~ lent és egyre közelebb hozza a szo­cialista holnapot. T! vával együtt a DLSZ Somogymegyei Bizottsága is a megye ifjúsága ne­vében felemeli szavát Nyugat-Né- metország felfegyverzése s az ezzel _ kapcsolatos terrorintézkedések, a rámutatott ; Németország Kommunista Pártja be- útlevelet á ®ását célzó provokációs jper ellen. ...... . . ,, . ... , _ !A magyar if júság emlékszik még ar­kulugymimszteriumtol, hogy a ra^ jjCgyan hurcolták el a fasiszták Tiltakozunk a Német Kommunista Párt perbefogása ellen! A Magyar dolgozók tiltakozó sza- ■ a magyar ifjúság ellen. Tiltakozunk váhagyta a párizsi egyezmények rizsi szerződésekkel. Szovjetunióba utazhassák, meghívták a szovjet írók gresszusára. mert a magyar ifjúság színe-virágát Til­kon- j takozunk, hogy egy újabb merény- * letet készítsenek elő az emberiség. as uj háború előkészítése ellen. A Német Kommunista Párt ellen indított per összeegyeztethetetlen a nyugatnémet alkotmánnyal és az érvényben lévő nemzetközi egyez­ményekkel. Tiltakozunk a Német Kommunista Párt perbefogása ellen. Követeljük Németország Kommu­nista Pártjának legteljesebb műkö­dési és mozgásszabadságát. DISZ Somogymegyei Bizottsága. AZ ANGOL NÉP AKARATA ELLENÉRE írta: F. Orehov NOVEMBER 18-AN, két napi vita után az angol alsóház formá­lisan elfogadta a párizsi egyezmé­nyek jóváhagyása végett benyúj­tott kormányjavaslatot. Ez a ha­tározat pusztító következmények­kel járhat az európai békére és magára Angliára nézve. Az egyszerű angolok milliói, sőt még egyes burzsoá lapok is előre látják e határozat kárhoza- tos következményeit. A „Daily Express“ című lap ezt írja: „Ször­nyűséges, rettenetes nap volt ez, amikor Anglia vezetői és válasz­tott törvényhozói elvetették azt a: politikát, amelytől nemzeti ríagylétünk függ, s olyan kötele­zettségeket vállaltak Anglia nevé­ben, amelyek semmi jót nem hoznak, csak új veszélyeket“*. A kétnapos alsóházi vita és a szavazás újra feltárta azt a mély szakadékot, amely a hivatalos an­gol politika s az egyszerű angolok túlnyomó többségének törekvései és reményei között tátong. A nyugatnémet újrafelfegyver- zés politikájának védelmére kelt képviselők közül egy sem emlí­tette, mit gondol és mit mond az angol nép erről a politikáról. Azért nem hivatkoztak és nem is hivatkozhattak választóik vélemé­nyére, mert a nép, mint a tények tanúsítják, ellenségesen fogadja a német militarizmus felélesztésé­nek, az agresszív tömbök létreho­zásának politikáját. Silverman munkáspárti képviselő, aki a pá­rizsi egyezmények ellen szavazott, kijelentette: nem szavazhatja meg az egyezmények ratifikálását, mert az angol nép óriási többségének szilárd meggyőződése, hogy az egyezmények ratifikálása tragi­kus, katasztrofális hiba volna. Inkább kiteszi magát annak, hogy 40 évi párttagság után kizárják a munkáspártból, de a párizsi egyezmények ratifikálása ellen szavaz. AMIKOR EDEN külügyminisz­ter a vita végén, záróbeszédében a párizsi egyezményeket védel­mezte, a karzatról egy hang ezt kiáltotta: „Ne fegyverezzétek fel a németeket!“ Röpcédulák hullottak alá. Tartalmukat a képviselők már jól ismerték a parlament cí­mére érkezett számtalan szakszer­vezeti tiltakozó határozatból, til­takozó levélből és táviratból. —i Önök azt mondják — jelen­tette ki Bevan —, hogy az utóbbi időben enyhült a nemzetközi fe­szültség. Ezt mindenki elismeri. És ha ez így van, minek fokozzuk a nemzetközi feszültséget Nyu- gat-Németország felfegyverzésé­vel? És minek sietünk annyira ezzel? ... ... Miért nem akarnak tárgyal­ni Oroszországgal Nyugat-Német- ország felfegyverzése előtt? . . . Önök azt mondják, hogy csak a párizsi egyezmények rati­fikálása után, az „erő helyzeté- ből‘‘ hajlandók tárgyalni Oroszor­szággal. Oroszország azonban el­lenintézkedéseket tesz. És akkor mi lesz a helyzet? Vájjon tud­nak-e majd olyan javaslatokkal előállni, amelyekkel ma nem áll­hatnának elő? __ Önök 12 német hadosztály f elállításáról beszélnek. Tizenkét hadosztály azonban katonailag nem sokat változtat, külpolitikai tekintetben viszont annál többet. MacMillan angol hadügyminisz­ter a vita során beismerte, hogy a párizsi egyezmények nem aka­dályozzák meg Nyugat-Németor- szág felszerelését atomfegyverrel. Bevan ennek kapcsán rámutatott: — Csak nem hiszik, hogy a há­ború lehetősége távolabb lesz tő­lünk, ha a náci tisztek parancs­noksága alatt álló német hadse­reg atombombával rendelkezik majd? „A MAI ANGOL TÖRTÉNE­LEM legszégyenletesebb enged­ményének“ minősítette azt, hogy Anglia beleegyezett Nyugat-Né- metország atomfegyverrel való el­látásába. Figyelmeztette a német militarizmus felélesztésének védő­ügyvédéit, hogy e politika követ­keztében Anglia többek között gazdasági téren mindjobban függ majd az Egyesült Államoktól. Az angol nép többsége kétségkívül el­ítéli Nyugat-Németország felfegy­verzésének veszélyes politikáját. Ezt -a politikát az angol vezető körök a nép akarata ellenére, az ország nemzeti érdekeinek rová­sára folytatják. Az alsóház 622 képviselője közül csak 264 (42 százalék) szavazott a kormány javaslatára. Tehát nyilvánvaló kisebbség fo­gadta el ezt a javaslatot. Jel­lemző, hogy a kormányon levő konzervatív párt több mint 50 képviselője különböző módon kivonta magát a szavazás alól. A MUNKÁSPÁRT vezetőségé­nek álláspontja is hozzájárult a nemzeti érdekeknek ellentmondó alsóházi határozat meghozásához. A munkáspárti vezetők azt az utasítást adták a párt alsóházi képviselőinek, hogy tartózkodja­nak a szavazástól. Csak hatan szavaztak „nemmel“. Ebből is csak négyet vettek figyelembe, mert a fennmaradt két „nemmel“ szava­zó munkáspárti képviselő szava­zatszámláló volt és a házszabá­lyok értelmében szavazatuk nem számított. A munkáspárti ellenzék vezetői vállalkoztak, hogy segítenek a konzervatív kormánynak megsza­vaztatni a Nyugat-Németországot felfegyverző egyezményeket. De, nehogy elveszítsék tömegbefolyá­sukat, csupán arra adtak utasí­tást a párt képviselőinek, hogy tartózkodjanak a szavazástól. Ne­hogy elrontsák választási kilátá­saikat, jobbnak látták, ha nem vállalják a közvetlen felelősséget Nyugat-Németország felfegyver­zéséért. AZ ALSÓHÁZI SZAVAZÁS _ eredményeiből kitűnik, hogy az angol kormánynak csak parla­menti manőverekkel sikerült az agresszív köröknek megfelelő döntést kierőszakolnia. Ez azt je­lenti, hogy politikája egyik alap­vető kérdésében szemmel látha­tóan vereséget szenvedett. Nyugat- Németország felfegyverzésének politikáját az angol nép elítélt Ez a politika annyira népszerűt­len, hogy még az alsóházi képvi­selők többsége sem merte helye­selni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom