Somogyi Néplap, 1954. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1954-10-23 / 251. szám

Magyar nők! A békéért, családotokért, gyermekeitekért szavazzatok a népfront jelöltjére! Uj-Dclhi (Uj-Kína). Indiának majdnem valamennyi lapja első ol­dalán és- feltűnő címbetűkkel kö­zölte szerdán Nehru, miniszterel­nök lelkes pekingi fogadtatásáról és Mao Ce-tung Néhru tiszteleté­re rendezett fogadásáról szóló hí­reket. Igen sok lap Nehrü és Mao Ce-tung fényképét is közli. ■ A „Times Of India1' tudósításá­nak címe: Nehru miniszterelnök nagyszabású fogadtatása Péking­ben“. A lap tudósítása elmondja, hogy „Nehrunak bevonulását a repülőtérről a városba, éneklő és éljenző tömeg nézte végig'1. Frankfurt (MTI). A „Frankfur­ter Abgemeine Zeitung“ című nyugatnémet burzsoá lap Nehru indiai miniszterelnök pekingi út­járól többek között a következőket írja: Nekünk, nyugatiaknak eléggé nehezünkre esik azok tanácsát kö­vetni, akik szerint az emberiség többsége, nem pedig a Nyugat szemüvegén keresztül kell néz­nünk a dolgok folyását. Pedig so­ha még ilyen szükség nem volt e tanács megfogadására, mint ép­pen most, amikor Nehru megkezd­te nagy ágsiai utazását. Azon be­szélgetések során, amelyet az in­diai miniszterelnök és külügymi­niszter Mao Ce-tunggal, Csu Té­véi és Csou En-lajjal folytat Pe- kingben, világtörténelmi jelentő­ségű események és kérdések me­rülnek fel. Nekünk viszont hozzá kell szoknunk ahhoz a gondolat­hoz, hogy mindez nélkülünk, európaiak nélkül történik. Ez, négyszázéves ázsiai uralmunk után, merőben új jelenség szá­munkra. Dzsakarta (TASZSZ). A „Harian Rakiat1' című lap a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság egyez­ményének a délkeletázsiai béke szempontjából való fontosságára utalva rámutat, hogy Nehru pe­kingi útja is az ázsiai népek köz­ti barátság további fejlődését szol­gálja. Mendes-France november 18-ig ratifikáltatni akarja az egyezményeket Párizs (MTI). Mendes-France miniszterelnök környezetében úgy tudják, hogy a miniszterelnök no­vember 18—ig ratifikáltatni sze­retné a francia nemzetgyűléssel a nyugatnémet újrafelfegyverzésre. vonatkozó egyezményeket. Men­des-France ugyanis november 18- án hivatalos látogatást tesz majd Washingtonban és azt szeretné, ha- már zsebében vihetné az amerikai politika. készséges kiszolgálásának bizonyítékát, a londoni egyezmé­nyek parlamenti ratifikálását. Mendes-France sietségére mutat, hogy a miniszterelnök már a jö­vő héten az illetékes parlamenti bizottságok elé akarja terjeszteni a szombaton aláírandó egyezmé­nyek szövegét, hogy így a nem­zetgyűlésben a ratifikálási vita már november első napjaiban, vagyis a nemzetgyűlés összeülése után haladéktalanul |megkezdőd- hessék. Nehru pekingi látogatásáról A KÜLPOLITIKA ESEMÉNYEI Ollenhauer Párizsban pénteken délelőtt megbeszélést tartott Adenauerrel NEW YORK (TASZSZ). Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsá­gának október 21-i ülésén elsőnek a Délafrikai Unió képviselője szó­lalt fel. Visinszkij —- mondta a Délafri­kai Unió képviselője — egyik be­szédében helyesen mutatott rá a szóbanforgó probléma megoldásá­nál mutatkozó nehézségek okaira. A hidegháború eloszlatta a biza­lom légkörét, amely nélkül pedig aligha oldható meg a leszerelés kérdése. A kis országok hatalmas szerépet tölthetnek be és kell is, hogy betöltsenek, minden erejük­kel elősegítve a bizalom légköré­nek kialakulását. Ezután L. F. Palamarcsuk kül­ügyminiszter, az Ukrán Szovjet Szócialijsta Köztársaság vezetője szólalt fel. Utalt azokra a szovjet erőfeszítésekre, amelyek arra irá­nyulnak, hogy közelebb hozzák egymáshoz a feleknek a fegyver­zet csökkentése és az atomfegy­ver eltiltása kérdésével kapcsola­tos nézeteit. NEW YORK (TASZSZ). K. V. Kiszelov, az ENSZ 9. ülésszakán részvevő bjelorusz küldöttség vezetője, a Bjelorusz SZSZK külügyminisztere és miniszter- tanácsának elnökhelyettese, ok­tóber 20-án fogadást adott az ENSZ 9. ülésszakán részvevő küldöttek tiszteletére. A fogadá­son megjelent A. J. Visinszkij, a Szovjetunió küldöttségének vezetője, a Szovjetunió külügy­miniszterének első helyettese, továbbá több küldöttség vezető­je, több küldöttség! tag, a hala­dó amerikai közélet több képvi­selője' s több külföldi és szov­jet újságíró. PÁRIZS (MTI). A szocialista párt végtehaj tó-bizottsága a hét elején ülést tartott és megvizs­gálta a szocialisták kormányban való részvételének kérdését. Is­'meretes, hogy Mendes-France fel­hívta a szocialistákat a kormány­ba való belépésre. Akkor arra szá­mítottak, hogy ezzel kapcsolatban rövidesen megbeszélésre kerül sor Guy Mollet és a miniszterelnök között. E találkozó azonban mind- ezideig nem történt meg. Mendes-Francenak Adenauerrel ■folytatott tárgyalásai, valamint a francia és német nagykapitalisták együttműködésére vonatkozó ter­vek erős visszatetszést váltottak ki a szocialista párt tagsága köré­ben és a párttagok nyomására több szocialista vezető is ellenzi ezeket a terveket. A szocialista párt vég­rehajtó-bizottságának e kérdésben tanúsított habozása azonban első­sorban azt a mélységes nyugtalan­ságot tükrözi vissza, amelyet az idézett elő a párttagok körében, hogy Mendes-France kapitulált a nyugatnémet újrafelfegyverzés kérdésében. BERLIN (MTI). A Szabad Né­met Ifjúság Központi Tanácsa a nyugatnémetországi ifjúsági szervezetek (szövetségével foly­tatott levelezés után javaslatot tett össznémet ifjúsági küldött- értekezlet megtartására. A Sza­bad Német Ifjúság Központi Ta­nácsa a továbbiakban azt aján­lotta, hogy a küldöttválasztó gyűléseken világosítsák fel a német fiatalokat a nyugatné­met újrafelfegyverzés veszélyé­ről. PEKING (Uj-Kína). Csou Fn-laj miniszterelnök fogadta az Ellis Smith és George Samuel Lind- gren vezetésével Kínában tartóz­kodó angol parlamenti képviselők, szakszervezeti tagok és szövetke­zeti vezetők küldöttségének tag­jait, valamint Stanley Spencert és John • Derry Chinneryt, az angol művészek és tudósok küldöttségé­nek tagjait. Berlin (MTI). Ollenhauer, a Né­met Szociáldemokrata Párt elnöke csütörtökön este Carlo Schmid, Herbert Wehner és Karlmommer szociáldemokrata képviselők kísé­retében Párizsba utazott. Ollenhauer pénteken a kora délelőtti órákban megbeszélést, folytatott Adenauerrel, aki a Saar- kérdéssel kapcsolatos francia-nyu­gatnémet tárgyalások állásáról tá­jékoztatta az ellenzék vezetőjét. A szociáldemokrata párt hiva­talos sajtószolgálatának megálla­pítása szerint. Ollenhauer párizsi útja nem változtat a pártvezető­ség ama álláspontján, hogy a szo­ciáldemokraták mindaddig, amíg az illetékesek nem tesznek kísér­letet újabb négyhatalmi értekez­leten a német kérdés békés meg­oldására, elutasítják Nyugat-Né- metország újraf elfogy vérzésének tervét. Ollenhauer a lebourgeti repülő­téren megérkezésekor a Saar- kérdéssel kapcsolatban a követ­kezőket mondotta: „A Német Szociáldemokrata Pártnak a Saar-kérdéssel kapcso­latos álláspontja közismert. A Saar-vidék, amely a Ruhr-meden- ce természetes folytatódása, német terület és annak is kell máradnia és meg kell őriznie demokratikus szabadságjogait. Ennek leszögezése Után a Német • Szociáldemokrata Párt gazdasági téren kész meg­tenni a legmesszebbmenő enged­ményeket.“ PEKING (Uj-Kína). Dzsava- harlal Nehru, India miniszterel­nöke és leánya, Indira Gandhi szerdán Csou En-lajjal, a Kínai Népköztársaság miniszterelnö­kével ebédelt. Csütörtökön Szung Csing-linggel, az orszá­gos népi gyűlés elnökségének alelnökével villásreggelizett. Növeljük a „Somogyi Néplap" olvasóinak számát! A sajtóterjesztési munka legfőbb területe a falu, a tanya, általában azok a helyek, ahol mezőgazdasági dolgozók, vagy a mezőgazdaság fej­lődését elősegítő üzemek dolgoznak. A falu .dolgozó népe, tsz-tag és egyéni gazda vár feleletet problé­máira. A pártsajtó olyan 'segítsége a dolgozó parasztságnak, amelyre a falu népe támaszkodhat és támasz­kodni akar. Ezt bizonyítják azok a megnyilvánulások, amikor a párt- sajtó egy-egy fontosabb kormányin­tézkedést tartalmaz, valósággal szét­kapkodják. Egyöntetűen megállapít­hatjuk, hogy ahová nem jut el a párt szava, hangja, ott.’ az ellenség kerekedik felül, ott dolgozó paraszt­ságunk az ellenség befolyására hely­telen útra térhet. A falu dolgozóinak szervezésé­ben, felvilágosításában, a hasznos . munkamódszerek elterjesztésében nagy szerep jut a megyei lapnak. A megyei lap olvasótáborának nagy­arányú növelése egy fő tényezőtől függ: hogyan kelthetjük fel társa­dalmi szervezéssel, az olvasómozga­lom növelésével az érdeklődést a megyei lap iránt. A most folyó Somogyi. Néplap szer­vezés keretében a marcali járási pártbizottságon elhatározták, hogy a járásban 59 százalékkal növelik a megyei lap olvasótáborát. A cél eléréséért egy átfogó társadal­mi szervezést indítottak be a járás területén. A - terület felosztása után a JB munkatársai személyesen ke­resték fel a községi pártszervezetek vezetőit és megbeszélték a teendőket. Ez igen helyes kezdeményezés, csak a JB adjon az eddigieknél sokkal több segítséget, a községi pártszerve­zeteknek s ezzel egyidejűleg valósít­sa meg a széleskörű ellenőrzést. E kezdeményezésnek máris vannak eredményei. Pl. Kéthely községben Kiss Zoltán párttitkár elvtárs jó munkája eredményeképpen a népne­velők 5 új olvasót szerveztek a So­mogyi Néplapnak. De helyesen gon­dolkodnak a böhonyei pártvezetők is. Még október hóban duplájára kíván­ják növelni a megyei lap olvasótá­borát. Nem helyes azonban, hogy a fo- nyódi járási pártbizottság körlevele­ket küldött a községi pártszerveze­teknek s így indította be az agitá­ció! Ez nem valami jó módszer. Sze­mélyes meggyőződésünk alapján a JB által kiküldött körlevelek a legtöbb helyen a fiókban he­vernek. Gyugy községben a párítitkár elv­társ nem tud az agitációról, pedig a körlevelet ő is megkapta, csak éppen az a baj, hogy nem olvasta el. Ugyanez a helyzet Lengyeltótiban is. A soronlévő feladatokat csak úgy tudjuk eredményesen végrehajtani, ha a sajtóterjesztés a pártmunka szerves részévé válik. Bizonyos, hogy minden új dolgozó paraszt-olvasó megszervezésével közelébb' jutunk a kormányprogramm megvalósításához. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről szóló érvek a tsz-ek megszilárdítását, nagyobb terméseredmények elérését, életszínvonalunk emelését jelenthe­tik. Méltó, hogy mindezekért harcol­junk. a Kovács Mátyás, a Somogyi Néplap kiadó- hivatalának igazgatója.. Jl Kegyei Pártaktiva tanácskozása után & Balatoni Hajózási Vállalat siófoki kirendeltségének kommunistái mozgósítsanak a párt politikájának megvalósítására A Megyei Pártaktíva ülése a KV október 1—3-i ülésének alapján rá­mutatott arra, mit kell tenniük me­gyénk kommunistáinak, minden dol­gozójának a pártnak a dolgozó nép életszínvonala további emelésére irá­nyuló politikája megvalósításáért. Pártszervezeteinknek, kommunistá­inknak a feladata, hogy a Megyei Pártaktíva tanácskozásának anyagát lelkiismeretesen áttanulmányozzák, saját munkaterületükre, üzemük, vállalatuk életére vonatkoztassák, s példamutatásukkal és felvilágosító szavukkal mozgósítsák minden ( dol­gozótársukat a tanácskozáson meg­szabott feladatok megvalósítására, A Balatoni Hajózási Vállalat sió­foki kirendeltségének pártonkí- vüli dolgozói is váriák a kom­munistáktól, hogy megmagyaráz­zák, milyen összefüggés van na­pi munkájuk becsületes elvégzé­se és az életszínvonal emelése között. A kirendeltség alapszervezetének tagjai azonban hallgatnak, amikor beszélniük kellene. De hogyan is be­szélnének, hiszen a pártvezetőség — é’én Böröcz János párttitkárral, a pártfitkár, elvtárs néhánynapos sza­badságolására való hivatkozással — nem vitatta meg a Megyei Pártaktí­va beszámolóját és az ott elhangzott hozzászólásokat. A pártszervezet vezetőségének ha­laszthatatlan feladata, hogy ismerje meg és ismertesse meg a párttagok­kal, azok pedig a dolgozókkal a párt- aktíva-ülés anyagát. A kirendeltség minden üzemré­szében élnek és dolgoznak kom­munisták. Az eddiginél sokkal bátrabban és határozottabban kell szavukat felemelniük a la­zaságok, a hifcák ellen. Nemrégiben pl. kaptak a vállalat központjától' egy régi, szétszáradt uszályt a kirendeltség telepén való szállítások céljaira. Ezt az uszályt másfél vagon szénnel megterhelték, s a víz alá merült. Rengeteg feles­leges munkát és időt igényelt a szállítmány kiemelése — s mindez az önköltség emelkedését vonta ma­ga ^után. Súlyos hiba, hogy ezt a kommunisták tétlenül elnézték. Fe­lelősek azért is a párttagok, hogy a raktár előtt napokon keresztül áz­tatta az eső,. sütötte a nap a drága faanyagot. Tudják azt is, hogy a só­lyatéri raktárból — amely teljesen gazdátlan — eltűnt 8 lapát, aztán 120 m hajókötél, amit ugyan később a »kölcsönző« visszavitt. Innen bár­ki elhordhatja a drága felszerelése­ket, senki sem ellenőrzi, mit visz­nek el, s azt hasznavehető állapot­ban, vagy egyáltalán visszahozzák-e. A lakatosműhelynek nincs raktára, ahol elhelyeznék a kész munkadara-* bokát. így fordulhatott elő, hogy egy kapupersely az ócskavasba ke­rült. Ez vájjon segíti az önköltség csökkentését?” Nem, hanem a terme­lési költségeket növeli. Hol voltak a, kommunisták ak­kor, amikor a kirendeltség te­herautója egy 230 forintos gu­mijavítás napokig való haloga­tása miatt csaknem egy hétig állt a budapesti központ — pon­tosabban Ráczné anyagosztály­vezető »jóvoltából«, s a kiren­deltség a BELSPED-del volt kénytelen 1600 forintos széníu- varozást lebonyolíttatni! Nem kellene megmondani az ilyen bürokratikus, paragrafusrágó mim-* káról, hogy ebből mi nem kérünk, mert ez ellenkezik pártunknak a népjólét emelésére irányuló politi­kájával? Még a nyáron történt ugyan, de érdemes emlékeztetni ezen a helyen is arra, hogy Szálai János (gépészt háromszor átküldték —• munkaidő alatt — a balatonfüredi KTSZ-hez 4 db ovális ablaküveget bevágatni. Elképesztően nagy összeget, kapnánk, ha kiszámítanánk, hogy ez az egyéb­ként filléres munka milyen drága költségébe került az államnak. Az ilyen pénzfeesérelést és felesleges időtöltést pedig egyszerűen el lehet­ne kerülni: .álljanak a sarkukra a kommunisták és határozottan köve­teljék. hogy küldje a központ a hó­napokkal ezelőtt megrendelt üveg­vágót. így nem kellene a műhelyab­lakokat az egyébként sem erre a célra rendszeresített drága deszka- darabokkal, vagy furnírlemezzel be- szögelni. Hosszan lehetne még so­rolni azokat a kivetnivalókat a ki- rendeltség munkájából, amelyeket a párttagoknak nem lenne szabad el­tűrniük. Sokkal inkább felelőseknek kell érezniük magukat a kommunis­táknak a népvagyon megőrzésé­ért, a munkaidő ió kihasználá­sáért és a termelés olcsóbbá té­teléért, mint eddig. Megengedhetetlen, hogy pártunk tag« jai, különösen pártvezetőségi tag munkaidő alatt kártyázzon, mint ahogy ezt tette Kórsak József, a pártszervezet elnöke. Nagyobb gondot fordítani a nép« vagyon megőrzésére, keményen fel« lépni a lazaságok ellen, megszilár­dítani a munkafegyelmet, csökken­teni az önköltséget •— ezt szabta meg feladatul a Megyei Pártaktiva tanácskozása, erre mozgósítson a siófoki kirendeltség pártszervezete. Megjelent a „Társadalmi Szemle“ új száma A most megjelenő augusztusi— szeptemberi kettős szám vezércikke a Hazafias Népfront megalakulásá­val foglalkozik. Az új tanácstörvény­ről Száméi. Lajos írt cikket. Szabó Kálmán írása a szabadpiac új sza­kaszban betöltött szerepével foglal­kozik. Rámutat a cikk a szabadpiac jelentőségére ” a város ellátása és a munkás-paraszt szövetség megszilár­dítása szempontjából és szembeszáll az ebben a kérdésben felmerülő té­ves nézetekkel. Népgazdaságunk munkaerőhelyze­tével foglalkozik Csatár György cik­ke. Ismerteti az ebből a szempont­ból az új szakasz bevezetéséig és azóta végbement változásokat és azok kihatásait. Rámutat azokra a feladatokra, amelyek a .munkaerő átcsoportosítás tekintetében előttünk állnak. M. Apró Éva cikke ráirányítja a figyelmet a takarékosság jelentősé­gére az életszínvonal emelése szem­pontjából. Az állami gazdaságok fel­adatait és azok megvalósításának feltételeit tárgyalja-Márton János és Pogácsás György írása. Péter György az egyszemélyi felelős vezetésről, Mátrai László a haladó filozófiai ha­gyományaink kutatásában eddig el­ért eredményekről és a további fel­adatokról ír, Lenin Filozófiai Füze­teivel foglalkozik Szecsődi László cikke, Komját Irén írásának címe: »A német kérdés és az európai né­pek ■ biztonsága«. Gömöri Endre a génfi értekezlet után kialakult nem­zetközi helyzetet ismerteti. A Szemle rovat témái: földtulaj­don a népi demokráciákban (Seres Imre), a termelési bizottságok mun­kája (Kovács Mihály), a legutóbbi magyar mezőgazdasági . kiállítás (Horváth József), az új román iro­dalom «(Köpeci. Béla), napjaink film­jei (Bodnár György), Hubay leg­utóbbi színműve (Nagy Magda). A Folyőiratszemle a Pártépítés c. folyóiratot bírálja (Jenei—Roska). A Könyvismertetések rovatban Zsigmond László: »Adalékok a ma- gvár ellenforradalmi rendszer kül­politikájához« c. művét Balázs Béla, Szabó Pál: »Nyugtalan élet« c. re­gényét Somogyi Sándor ismerteti. 326 ezer kötvény tulajdonosa számíthat nyereményre Már néhány nap van hátra a Második Békekölcsön tatabányai Népházban sorrakerülő ötödik Sor­solásáig. A nyerők száma ezúttal is jelentősen meghaladja: majd a kihúzott kötvények számát. A ke­rekekből kihúzott kötvényszámok és nyeremények ugyanis 200 fo­rintos névértékű, egész kötvé­nyekre vonatkoznak. Az 1951 szep­temberében kibocsátott Második Békekölcsön kötvények egyrésze viszont l'OO forintos fél, 50 forin­tos negyed és 25 forintos nyolca­dos címletekben kerültek forga­lomba. A 117.200 kötvényre eső 47,844.800 forint nyeremény kb. 179.600, a 93.700 névértékben ki­húzott kötvényre eső 18,719.350 forint pedig kb. 146.500 részköt- tény tulajdonosa között oszlik meg. Az a: 66,564.150 forint te­hát, amit a négynapos sorsolás al­kalmával kihúzott kötvények tu­lajdonosai visszakapnak, ezúttal több mint 326.000 kölcsön jegyzőt örvendeztet megt

Next

/
Oldalképek
Tartalom